TIME DATE
Ma Szt. István és István nap van.

Tusványos

Orbán: a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyek segítségével független tud maradni

Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton.      A magyar kormányfő előadásában kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, és a határokat is megvédték a migrációval szemben.      Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is - értékelt.      Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem "az időben benne" a saját életünknek kell értelmet adni.       Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékük életének kell értelmet adni.  (MTI)

Grezsa István: a nemzeti megújulás az óvodában kezdődik

A nemzeti megújulás az óvodában kezdődik - mondta Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról volt szó.     A miniszteri biztos szerint a legnagyobb nemzetpolitikai program az óvodaprogram, amely mára igazi sikertörténet lett.     Grezsa István szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy az óvodában kell elkezdeni a magyar nyelven való beszélgetést, a magyar nyelvű oktatást.      A 2016-ban indított program 47,6 milliárd forintból valósul meg, amelyből a Kárpát-medencében 152 új óvoda épül, 450-nél többet pedig felújítanak. A miniszteri biztos közölte, most van az új óvodák építésének dandárja. Kárpátalján már átadtak 60 új óvodát, míg 30 átadásra vár.      Grezsa István közölte: a magyar nyelvű óvodákban beíratott gyerekek száma átlépte az 54 ezret.      A program zárására - 2020. december 31. - vagy a ciklus végére, 2022-re szeretnék átlépni a 60 ezres létszámot. Érdekességként jegyezte meg, van olyan település Kárpátalján, ahol korábban nem volt magyar óvoda, most viszont nyitottak.      A jövőben ovi sportpályákat is készülnek nyitni - fűzte hozzá.     Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részéről elmondta, az alap figyelemmel kíséri a magyarság megőrzése érdekében indított legnagyobb beavatkozást a tervezéstől a kivitelezésig, egészen a fenntartási időszak végéig.      A program kezdete óta 30 százalékos béremelés volt a közszférában, ami maga után vonta az építőipar, a szolgáltatások árának növekedését, ami miatt kiegészítő támogatást kértek az érintettek az anyaországtól.      A költségek növekedését okozta a forint-euró árfolyam változása is, hiszen a tervezéskor 309-311 forintos euróval számoltak, ám tavaly már 330 forint volt az euró - mondta.      Hajnal Jenő, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke is elégedetten szólt a programról, amely Újvidéken és Szabadkán bölcsődeindítással is kiegészült. Utóbbi helyen magyar nyelvű logopédiai képzés is indul, amely korábban nem volt.      Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke bejelentette, 140 önkormányzati óvoda kapott támogatást a magyar nyelvű oktatásra, közülük Komáromban és Martoson adták át új intézményt júliusban.      A fenntartás komoly anyagi terhet jelent, különösen ott, ahol többségben vannak a szlovák képviselők az önkormányzatokban - közölte.     Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mentális szempontból is fontos a magyar nyelvű óvoda, hiszen abban a korban alakulnak ki a barátságok, a kötődések.      Érdekességként jegyezte meg, hogy sokan választják az ukránok közül is a magyar nyelvű oktatást. Fotó: Nyírő Gizella (MTI)  

Semjén Tusványoson: Romeltakarítás után építkezés

Ha péntek, akkor nemzetpolitikai kérdések kerülnek terítékre a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) napindító kerekasztal-beszélgetésén a Lőrincz Csaba sátorban, ahol a Kárpát-medencei magyarság képviselői számolnak be az elmúlt egy év eredményeiről, kudarcairól. Semkén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde elején bejelentette, a nemzetpolitika 2010-ben kezdődött, a romeltakarítás utáni építkezéssel. Legfontosabb a magyar identitás megőrzése volt, ehhez viszont finanszírozni kell a határon túliakat. Amíg 2009-ben 9 milliárd, addig ma már 130 milliárd forintot szán a magyar kormány nemzettársaink támogatására. Kiemelte az óvodaprogramot, mert mint fogalmazott, ha magyar óvodába jár egy gyermek, magyar iskolában kezdi, illetve folytatja tanulmányait. Minőségi felsőoktatást sikerült létrehozni, a Sapientia  Egyetemmel, a Partiumi Keresztény Egyetemmel, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskolával. Gazdaságfejlesztési programokat is beindították, amelyek szintén az identitás megőrzését szolgálják. A magyar állam támogatja a határon túli pártokat, hiszen nem mindegy, van-e magyar polgármester vagy magyar képviselő az ottani parlamentben – közölte Semjén Zsolt. A továbbiakban arról szólt, hogy Trianonra az egyetlen válasz a nemzetegyesítés a honosítás által. Már egymillió egyszázezerhez közelít az újra magyar állampolgárok száma. – Nagyon átgondolt nemzetpolitikát folytatunk egy erős Magyarország érdekében – szögezte le. Pásztor István a vajdasági magyarok nevében köszönte meg a magyar kormány erkölcsi, anyagi támogatását. Brenzovics László a kárpátaljai magyarok képviseletében beszélt az őket érő üldöztetésekről, az életbe lépett nyelvtörvényről, az oktatási törvényről, mely a kisebbségi nyelvhasználatot igyekszik felszámolni. Elismerően szólt az óvodaépítési – és felújítási programokról, valamint arról, hogy 504 vállalkozó kapott anyagi támogatást – köszönhetően a magyar kormánynak. Menyhárt József, a felvidéki magyarok részéről szólt a sikeres önkormányzati választásokról, minek következtében 115 MKP-s polgármesterük lett, összességében pedig 250-nél is több polgármester. Az EP-választás nem volt ilyen sikeres, mert 400 szavazat hiányzott ahhoz, hogy magyar képviselő legyen Brüsszelben. 150 megújult óvodával büszkélkedhetnek, valamint 1521 vállalkozónak segített a magyar kormány – részletezte. – Összefogással el kell érni, hogy legyen magyar képviselet a szlovák törvényhozásban – szögezte le. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor meggyőződése, kiteljesedett a magyar összefogás az EP-választásokra, újból sikerült meglépni a bejutási küszöböt. Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke az összefogást hangoztatta, mert mint fogalmazott, együttműködve eredményesek lehetünk, ne a pozíciók megszerzése legyen a cél. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szólt a felerősödő magyarellenes légkörről. – Szót kell érteni egymással, mert nekünk Erdély az első – erősítette meg. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár azon meggyőződésének adott hangot, miszerint vesztes század után nyertes század legyen a XXI. század. Ennek jegyében lesz 2020 a Nemzeti Összetartozás éve, mely óriási lehetőség lesz a méltó megemlékezésre, eredményeink, sikereink felvonultatására. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Kósa Az ellenzék célja csak a hatalom megszerzése

A közelgő önkormányzati választások is terítéken voltak a tusványosi panelbeszélgetéseken. Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke szerint október 13-ra vagy 20-ra írja ki a választást a köztársasági elnök. Kósa Lajos bejelentette, az ellenzéki pártok csak a hatalom megszerzése érdekében akarnak összefogni. Program nincs, csupán annyi, hogy „Orbán takarodj, Fidesz takarodj!” Szerinte ezzel szemben a kormánypártok célja, hogy otthonosabbá, élhetőbbé tegyék az általuk vezetett településeket. Háború vagy építkezés – ez a két álláspont ütközik. Kósa szerint az ellenzéket összetartó gyűlölet rövid ideig képes működni, hiszen 2018-ban is összefogásról beszéltek, s lett belőle kétharmados Fidesz-győzelem. Kósa meggyőződése, a választók nem fognak program nélküli összefogás pártiakra voksolni. A várható kampányról elmondta, az ellenzék is tudja, hogy jó irányba mennek a dolgok, ezért a politikai konjunktúrát kell csökkenteni. Ennek érdekében pedig minden valóságtartalmat nélkülöző híreket fognak gyártani. A Fidesz-KDNP jelöltek viszont kész programmal fognak előállni, ami arra irányul, hogyan lehetne még inkább élhetővé tenni településüket. Nincs kétsége afelől, hogy süketek párbeszéde lesz a kampány – summázta.  A szavazási hajlandóságról Kósa Lajos bejelentette, hasonló lesz, mint az EP-választás volt, azaz a fővárosban lesz a legmagasabb a részvétel, a legkevesebben pedig a keleti végeken mennek el. Éppen ezért arra kérte a választásra jogosultakat, mindenki menjen el szavazni, mert a legfontosabb az otthonunk, a saját életünk, s nem mindegy, kire bízzuk sorsunk alakítását. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Varga Mihály: Olcsó munkaerővel nem lehetünk versenyképesek

Olcsó munkaerővel nem lehetünk versenyképesek – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fősátrában zajlott panelbeszélgetésen, ahol a versenyképesség volt a fő téma. Várady Zoltán moderátor elöljáróban bejelentette, a Nemzetközi Gazdasági Fórum listáján Magyarország 48. helyen, míg Románia az 52. helyen áll több, mint 130 ország közül. A régió legjobb helyét – 29. – Csehország foglalja el. Komoly teljesítmény ez, hiszen a 2010-es kormányváltáskor hazánk még az 58. helyen állt.  Varga Mihály szerint a Kárpát-medencei magyarságra kell koncentrálni, s megfogalmazni a gazdasági célokat. A pár éve alakult Versenyképességi Tanács fő feladatának az államháztartás rendbetételét tűzte ki célul, ami sikerült is, hiszen nő a gazdaság, a munkanélküliség 3,4 %-os. A 2023-ig szóló célkitűzéseikben a versenyképesség fokozását fogalmazták meg. – Olcsó munkaerővel nem lehetünk versenyképesek, éppen ezért a kis és közepes szériájú, igényes termékek előállítására kell koncentrálni, de a gyors váltásra is képesnek kell lennünk – hangsúlyozta a miniszter. Hozzáfűzte: oda kell koncentrálni, ahol új technológiák vannak, például az elektromos autók, önjáró autók gyártása. A versenyképesség nem külföldön kezdődik, hanem itthon, ehhez pedig küzdeni kell az elkényelmesedés ellen – húzta alá. Varga Mihály szerint fontosak a magyar-magyar kapcsolatok, mint például a fővárosban megrendezett Székely Napok, a testvértelepülési együttműködések, a kereskedelmi és iparkamarai rendezvények.  Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos választmányi elnöke elmondta, Erdély gazdasági fejlesztése nem Bukarestből, hanem Erdélyből indult el, és a magyar kormány hathatós támogatásából valósul meg. Szólt a demográfiai mélypontról, hiszen Romániából 5,3 millió távozott el az elmúlt 30 évben, s nyugdíjkatasztrófa fenyegeti az országot. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy Székelyföld minden tekintetben alatta van az országos átlagnak, a foglalkoztatottak arányától kezdve a külföldi befektetők megjelenéséig. Súlyos gond a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága is. – Hála a magyar kormánynak, mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre 24 milliárd forintot ítélt meg a napokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium – jelentette be. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A sár sem zavarta Nagy Ferót és a közönségét

 A kétnapos esőzés miatti sárdagonya sem vette el a kedvét annak a többezres tömegnek, amely a szerda esti Nagy Feró és a Beatrice koncertjére érkezett Tusványoson. A 40 éves zenekar - élén a hetvenkedő Feróval - fergeteges koncertet adott lelkes közönségének. Fotók: Nyírő Gizella

​Közönségtalálkozó a gumicsizmás Nagy Feróval Tusványoson

Szokás szerint a Tusványoson fellépő zenekarok tagjaival a Magyar Teátrum Sátorban találkozhat a közönség egy órácskára. Így volt ez szerdán délután is, ám Feró és a Beatrice kiegészült 3 vokalistával és 3 fúvóssal.  A műsorvezető kérdésére Feró elmondta, az újítás szándékával készültek tusványosi koncertjükre, melyben a zenekar minden tagja partnernek bizonyult. Feró büszkén mesélte el, hogy székely szülőktől származik, a Nyárád mentéről, s valahányszor idejön, mindig valamiféle - jó értelemben vett – megmutatási vágy bujkál benne. A riporter kérdésére, hogy mit szólnak a felnövő új zenei nemzedékek sikeréhez, Feró kifejtette, belátják és elismerik azt, ha a fiatalok jobbak.  –  Feladják a leckét a fiatalok, ez pedig inspirálja a zenekart – ismerte be, hozzátéve, egymás segítése nagy felhajtó erő. A kérdésre, része-e a kultúrának a Beatrice, vagy csak szórakoztat, Feró elmondta, úgy érzi, valamiféle fogódzót adnak zenéjükkel az embereknek. A közönségre gyakorolt hatásukat a templomból kijövő emberhez hasonlította: egy kicsit másnak érzi magát az ember az imádkozás után. – Közösségformáló ereje van a Beatricenek, dalaink üzenetet hordoznak a közönség számára – mondta a zenekar frontembere.   Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Együttlét és múltidézés – megnyílt a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

Egy a tábor! – szól az idei Tusványos mottója. Az Olt partján július 23-28. között zajló nyári szabadegyetem és diáktábor programsorozata már kedden elkezdődött, ám a hivatalos megnyitó a Lőrincz Csaba fősátorban szerda délelőtt volt. A történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték a tábor szervezőit, résztvevőit, majd Albert Tibor tusnádfürdői polgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, egy évvel idősebbek lettünk, ám egy évvel tapasztaltabbak is. Méltatta a tábort, mert mint mondta, ehhez hasonló nincs máshol, mert akár esik, akár fúj, és emiatt gumicsizmában kell megjelenni, a tábor nem maradhat el!  Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról szólt, hogy napjainkra Kárpát-medence szerte kiépültek a nemzetpolitikai táborok: Tusványos előtt a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is megtartják az ottani magyarok a táboraikat. Méltatta azokat, akik az összes eddigi Tusványoson jelen voltak, s a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. Így például a státustörvény, a határon túliakat is érintő alaptörvény, az oktatási törvény, a magyar igazolvány kiterjesztése is napirenden volt az elmúlt évtizedek alatt. Utóbbi arról tanúskodik, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkodik – húzta alá. Hozzátette még, hogy 2020 a Nemzeti Összetartozás éve lesz, ami egyszerre jelenti a múltról való emlékezést és a jövőre vonatkozó tervek körvonalazódását.  Toró T. Tibor alapító tag a 23. éve Tusnádfürdőn megrendezett „Szabad Tusványosi Köztársaság” tagjait köszöntő beszédében azt emelte ki, hogy a kerek évforduló – mely egybeesik a demokrácia 30 évével - nemcsak együttlét, hanem múltidézés is egyszerre. Rövid felidézésében említette a kommunizmus örökségével való szembenézést, a demokrácia, a pluralizmus, a szabadság és jogállamiság helyzetét, az autonómia kérdését, melyben nem sikerült áttörést elérni. A román-magyar kapcsolatok is mélyponton vannak, hiszen míg korábban miniszterelnöki szintű találkozók helyszíne volt Tusványos, ma már elkerülik a román politikusok. Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, mellyel azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió tűzze napirendre a székelyföldi, partiumi autonómia kérdését. Ehhez egymillió aláírás szükséges, ezért is kérte a jelenlévők aktivitását az előadó. Elismerően szólt a magyar kormány gazdaságpolitikai támogatásáról, amivel a határon túliakat segíti. Németh Zsolt alapító, a külügyi bizottság elnöke azt emelte ki, hogy egyedülálló műfajt sikerült létrehozni Tusványoson azzal, hogy nonprofit fesztivált rendeznek immár 30 éve itt. A 28 sátorban mintegy 400 előadás várja a résztvevőket. A kerek évforduló kapcsán emlékeztetett a rendszerváltozás 30 évére, a nemzetpolitika 30 évére, valamint arra hogy a Közép-európai építkezés is éppen 30 éves, mint ahogy az európai újraegyesítés is 30 éves. Magyarország elkötelezett ebben a folyamatban, ám mi a nemzetek Európájában gondolkodunk – húzta alá. Köszöntötte David Campanale angol újságírót, aki annak idején részt vett az alapítók közt. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Tusványos - Megkezdődött a koncertprogram

A fennállásának 50. évfordulóját tavaly ünneplő, rendkívüli alkalmakra néha összeálló nagyváradi Metropol Group koncertjével megkezdődött kedd este a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyhetes programsorozata a székelyföldi Tusnádfürdőn.      A Tusványosként emlegetett szabadegyetem közéleti programja valójában szerdán veszi kezdetét, de a hagyományoknak megfelelően már a hivatalos megnyitó előestéjén több száz résztvevő érkezett az esőáztatta tusnádfürdői kempingbe a "nulladik napi" koncertre.      Az "Egy a tábor" mottóval rendezett jubileumi Tusványos a rendszerváltás óta eltelt három évtizedre tekint vissza, ennek megfelelően a koncertprogram is nosztalgikus jegyeket hordoz, az erdélyi rockzene kezdeteit idéző Metropol színpadra lépésén túl is. A szervezők ugyanis a korábbi évek közönségkedvenceit hívták vissza idén a táborba: a keddi, "nulladik napi" bulin a Magashegyi Underground majd pedig a Quimby együttes zenél a Tusványos koncertszínpadán.      A nyári fesztiválok szórakozási lehetőségeit komoly közéleti vitákkal ötvöző, a magyar nemzetpolitika meghatározó műhelyének számító, rangos előadókat felvonultató Tusványosra kedden már kora délutántól kezdődően folyamatosan érkeztek a résztvevők, elsősorban azok a fiatalok, akik - a kiadós zivatar okozta akadályokkal dacolva - a tusnádfürdői kempingben vertek sátrat.      A tábor idén több mint huszonöt rendezvénysátrat alakítottak ki a szervezők, különböző tematikájú fórumok helyszíneiként. A koncertszínpad előtti sportpályát lacikonyhákkal és nyitott sörözőkkel építették körbe, de egyelőre csak a gumicsizmával érkező legeltökéltebb fesztiválozók vették birtokukba a sártengerré változott "küzdőteret".      A tábor lekövezett vagy aszfaltburkolattal rendelkező részei azonban kedd estére így is több ezer ember - régi ismerősök, a Tusványost megalapító, és az azon nevelkedett nemzedékek - találkozóhelyévé vált, a térségre kiadott meteorológiai előrejelzés szerint pedig remélhető, hogy szerdától már szép idő lesz Tusnádfürdőn.      Tusványos közéleti programja szerda délelőtt kezdődik, az európai parlamenti választások kiértékelésével, csütörtökön gazdasági témákról, versenyképességről és energiabiztonságról rendeznek pódiumbeszélgetéseket. Pénteken az elmaradhatatlan nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen számolnak be közösségük helyzetéről a határon túli magyar politikai vezetők, szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást a Tusványos színpadán. (MTI)

Idén ezeket mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn

Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és jogában áll elutasítani a bevándorlást - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.      A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.      Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot.      Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját.      A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.       Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni - fogalmazott.      "Székelyföldről azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden itt leadott voks felelősségvállalás, volt Magyarországért. Ezt a felelősségvállalást és kiállást köszönöm most meg" - jelentette ki a kormányfő.      Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.      Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert.       "Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás szeptembertől nagy változások előtt állunk" - fogalmazott.     Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hat százalékos "növekedésről" 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.      "A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizetettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le" - sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.      Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség - mondta.      Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, "véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink".      Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy "aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár".      Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút-, és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és  haderőfejlesztéseket.      A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség - figyelmeztetett.      Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára "ezen nincs mit ünnepelni".      Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik.       A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak - mondta Orbán Viktor.      Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is - fogalmazott.   A Kárpát-medencén túlmutató regionális építkezésről szólva Orbán Viktor öt tézisben fogalmazta meg, hogyan foglalhatja el Közép-Európa méltó helyét Európában.      Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját.      Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy "minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához" - szögezte le Orbán Viktor.      A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat.      Alaptézisnek tekintette, hogy minden országnak jogában áll megvédeni határait, és elutasítani a bevándorlást.      Azt is alaptézisnek nevezte, hogy minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy szavazat elvéhez, amelyet szerinte az EU-ban sem lehet megkerülni.       "Azt állítjuk, mi közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út, Közép-Európa útja pedig a szabad nemzetek szövetségének útja" - jelentette ki a miniszterelnök.      Kitért arra is, hogy jelenleg primitív Oroszország-politikát folytat az unió, ehelyett "tagolt Oroszország-politikára lenne szükség". Orbán Viktor hozzátette: Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást.      Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára - mondta a kormányfő.      Orbán Viktor megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.      Rámutatott: az Európai Bizottságnak az alapszerződések szerint pártatlannak, elfogulatlannak kell lennie, és garantálnia kell a négy szabadságot.       Ehelyett a bizottság ma pártos, mert a liberálisok pártján áll, elfogult, mert Közép-Európa ellen dolgozik, és nem barátja a szabadságnak, mert a szabadságok helyett egy európai szocializmus felépítésén dolgozik - jelentette ki.      Orbán Viktor szerint a kizárólagosan liberális európai elit azért mondott csődöt, mert megtagadta gyökereit, és egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi.      "A keresztény Európában a munkának becsülete volt, az embernek méltósága volt, a férfi és a nő egyenlő volt, a család a nemzet alapja volt, a nemzet Európa alapja volt, az államok pedig garantálták a biztonságot. A mai nyílt társadalom Európájában nincsenek határok, az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család tetszés szerint variálható együttélési formákká vált, a nemzet, a nemzeti öntudat és nemzeti érzés negatív és meghaladandónak minősül, és az állam többé nem garantálja a biztonságot Európában" - állapította meg. Hozzátette: a liberális Európában az európaiság egy tartalom nélküli forma maradt.       Orbán Viktor szerint a liberális demokrácia átfejlődött "liberális nem-demokráciává". Liberalizmus van, demokrácia meg nincs - hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.      A miniszterelnök szerint a 2019-es európai parlamenti választásokra kell összpontosítani, a választás pedig egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat.      Azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését.      Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.      A liberális demokráciának van alternatívája: a kereszténydemokrácia - mutatott rá. Csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Kijelentette: a kereszténydemokrácia - ha úgy tetszik - illiberális.      A liberális demokrácia a multikulturalizmus oldalán áll, bevándorláspárti és a variálható család modelljét vallja. Ezzel szemben a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, bevándorlásellenes és a keresztény család pártján áll - mondta Orbán Viktor.      A miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a '68-as elitnek is. Tusványoson tartott előadásában úgy vélekedett, hogy a 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje.      "Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök. (MTI)

Orbán: Építsük közösen újra a Kárpát-medencét!

A Kárpát-medence újraépítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott szombati előadásában.       Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar.       Az RMDSZ szlogenje szerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már az egész Európa behódolt az iszlámnak - mondta Orbán Viktor.       Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erős Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is - fogalmazott. (MTI)

Potápi: köszönet a diaszpóra szervezeteinek a magyarság melletti kiállásáért

Köszönetét tolmácsolta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a diaszpóra magyarságának kiállásukért, a magyar nemzetpolitikai célok támogatásáért pénteken Tusnádfürdőn.       Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva elmondta: minden diaszpórában élő magyar nagykövete Magyarországnak. Köszönet jár azért, mert a 2010-es évektől kiálltak a magyar kormány céljai és a magyar nemzetpolitikai törekvések mellett, ha kellett petíciót fogalmaztak, ha kellett nyilatkozatot írtak, tüntetést szerveztek - közölte.       Potápi Árpád János kitért a kormány diaszpórát segítő intézkedéseire, közte a Magyar Diaszpóra Tanács 2011-től történő működésére. Mint kiemelte: a testület ülésén tavaly már 93 tagszervezet vett részt.      Hozzátette: a Magyar diaszpórapolitika - Stratégiai irányok című dokumentum négy fejlesztési irányt határoz meg, így az oktatás fejlesztését, a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozását, a gazdasági kapcsolatok erősítését és a diaszpóra diplomácia eszközeinek erőteljes használatát.      2018-tól több új kezdeményezést indítottak útnak a dokumentum értelmében, összesen 400 milliós kerettel két pályázatot írtak ki.      100 millió forintból 67 hétvégi iskolát támogattak, míg a diaszpóra szervezetei 300 milliós keretre pályázhattak. Ebből az összegből 215 szervezet kapott támogatást.       Megemlítette, hogy a Határtalanul! program mintájára a diaszpórában élő 10 és 29 év közötti magyar fiatalok anyaországi táboroztatásának támogatását, amelyet a Rákóczi Szövetség bonyolít le. Idén ezer diaszpórában élő fiatal anyaországi látogatását biztosítják. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség támogatását 50 millióra emelték, és idén első alkalommal megszervezték a hétvégi magyar iskolák találkozóját, amelyen több mint 70 iskolavezető, oktatási felelős vett részt.       A Kőrösi Csoma Sándor programban idén 150 ösztöndíjas érkezik, idén első alkalommal kifejezetten egyházi feladatokat ellátó ösztöndíjasokat is kiküldenek. A Petőfi Sándor programban 75-en vesznek részt, s több új települést vontak be - jelezte a nemzetpolitikai államtitkár. Szöveg: MTI Fotók: Nyírő Gizella

Az európai jobboldal tusványosi szemmel

A jobboldal komoly válságban van. Ezt jelzi az, hogy a kutatások szerint a mai jobboldal sem nem keresztény, sem nem konzervatív, sem nem demokrata. Éppen ezért szakítani kell a „politikailag korrekt” meghatározással – hangzott el a Bálványosi Szabadegyetem egyik panelbeszélgetésén. Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint jobboldal nélkül nincs Európa, hiszen a 2. világháború után éppen jobboldali politikusok hozták létre az Európai Uniót. A történelmi visszatekintés után a politikus leszögezte: Európa akkor lehet sikeres, ha a nemzetek Európájában gondolkodnak, nem pedig valamiféle föderációs alakulatban. A jobboldal hitvallását - Isten, haza, család – újra kell értelmezni, mert a mai politikusok mellékvágányra vitték azt. Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az EU jobboldali pártjai a biztonság pártján állnak, ám a kereszténység és a konzervativizmus értékrendjéről vitákat kell folytatni ahhoz, hogy visszanyerjék a választók bizalmát. Sógor Csaba európai néppárti képviselő is megerősítette az elmondottakat, miszerint az EU morális válságban van. Nem az iszlámtól kell félteni az EU-t, hanem a puha keresztényektől – fogalmazott a politikus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az EU pártjaiban átrendeződés várható a jövő évi választások után. Kósa Lajos, a Fidesz jövő évi országos kampányfőnöke az EU elnökének neve említése nélkül ostorozta Junkert. – Egy alkoholista vezeti az EU-t, ami megengedhetetlen. Egyetlen érdeme az, hogy Luxemburgban létrehozta a legnagyobb adóelkerülő paradicsomot. A jövő évi választások tétje az EU megmaradása. – Ha nem a jobboldal győz, az EU megszűnik – jelentette be Kósa Lajos, hozzátéve, a jobboldalt a keresztény civilizáció, a család szentsége, a közös hagyomány tartja össze. Ezzel szemben a baloldal támadja a kereszténységet, a családmodellt, és letagadja a közös hagyományokat. – Meg kell nyerni a jövő évi választásokat, ehhez viszont mind a radikális jobboldalt, mind a radikális baloldalt el kell utasítani – összegezte mondandóját Kósa. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Tusványos napirendjén a versenyképesség és az állami szerepvállalás

A Bálványosi Szabadegyetem 2. napján a fősátor nyitórendezvényén a gazdasági élet szereplői – miniszterek, bankárok, nagykövetek, közgazdászok – aktuálpolitikai témát boncolgattak csütörtök délelőtt. Ezúttal a gazdasági versenyképesség és az állami szerepvállalás volt napirenden. Varga Mihály pénzügyminiszter elöljáróban leszögezte: a versenyképességet különböző szempontok szerint lehet mérni, ám a magyar ember számára fontos szempont, mennyivel él jobban, mint korábban. A magyar kormány az utóbbi években a versenyképesség érdekében a sérülékenység és a kockázati tényezők csökkentését tudta tenni. Az államháztartás hiánya csökkent, jó a munkanélküliségi ráta, lassan elérjük a teljes foglalkoztatást, több az export, érezhető az állami szolgáltatás minőségének javulása – sorjázta a miniszter. A kis- és közepes vállalkozások szektorában van szükség a javításra, amihez az önképzés, felnőttképzés járulhat hozzá. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott: az átlag polgár akként tekint a versenyképességre, hogy mennyire élhető az ország, hogyan viszonyul az adott közösség az államhoz. Emlékeztetett a miniszterelnök mondására, miszerint az a cél, hogy az első 5 élhető ország között legyen Magyarország. A minisztérium szerint a versenyképesség szempontjából a legfontosabb a minél több termék nagyobb hatékonysággal való előállítása.     Nagy István, hazánk svájci nagykövete, a stabilizációt emelte ki, míg Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a hosszú távú gazdasági kilátásokat, illetve a reálkeresetek növelését, a tőke- és tudásintenzív beruházásokat. A kitörési pontok és az állami szerepvállalás tekintetében Varga Mihály kiemelte, politikai stabilitás nélkül nincs versenyképesség. Az eddig elért eredmények között említette a közteher csökkentési terv kidolgozását 2022-ig. Fontosnak ítélte az idegen nyelv ismeretét, melyben Romániával egy szinten, hátul kullogunk. Végezetül bejelentette, az alacsony bérek és a gyenge valuta akadálya a versenyképesség fokozásának.   Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Arany pillanatok Tusványoson - FOTÓK

Arany pillanatok – A legendák Téged is várnak! – címmel nyílt kiállítás az Aranycsapat relikviáiból a 29. Tusványos keretében a helyi Városháza dísztermében. A zsúfolásig megtelt teremben a megjelenteket Balogh Balázs, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója, a Puskás Intézet vezetője köszöntötte, aki egyperces főhajtásra kérte a közönséget az Aranycsapat 12. játékosának, Szepesi György legendás sportriporternek az elhunyta alkalmából. A szónok elmondta, a Puskás, Grosics és Buzánszky-hagyaték az Akadémia birtokában van, s igyekeznek minél több helyen bemutatni azokat a szurkolók, futballszeretők körében. A tusnádfürdői kiállítást előzőleg már láthatták Madridban, Londonban, Szegeden, Gyulán, a világbajnokság idején pedig Debrecenben. Hamarosan pedig Skopjében és Barcelonában is bemutatják az ereklyéket. Az idei év évfordulós lesz, hiszen 65 éve született a legendás 6:3-as győzelme az egykori aranycsapatnak – tette hozzá. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere örömmel jelentette be, hogy méltó helyen, a tavaly átadott Városháza dísztermében nyert elhelyezést a kiállítás. – Sok ilyen ereklyét kívánok a magyar nemzetnek – jegyezte meg. Bilibok Géza helyi római katolikus plébános, valamint Tőkés László egykori református püspök szentelte meg, illetve áldotta meg a kiállítást, s mondott köszönetet a Mindenhatónak azért, hogy Arany nemzettel áldotta meg a magyarságot. Üde színfolt volt az, amikor egy idős fociszurkoló megkérdezte, kit emlegetnek a leggyakrabban Magyarországon az Aranycsapatból.  -  Természetesen, Czibort, hiszen a kocsmákban így rendelnek: egy deci bort, két deci bort. Egy másik idősebb férfi büszkén mutatott meg egy Buzánszky Jenő által dedikált zászlót, melyet jeles eseményeken mindig magánál tart. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Fotók: megnyílt a 29. Bálványosi Szabadegyetem

A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik - állapította meg Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.       "Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk" - köszöntötte a tábort a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, II. Rákóczi Ferenc 1705-ben megfogalmazott, szerinte ma is találó gondolatát idézve.     Az államtitkár méltatta a Tusványosként emlegetett, csaknem három évtizedes múltú szellemi műhely nemzetpolitikai érdemeit, és azon szervezetek munkáját, amelyek a határon túli magyarok regisztrációját, illetve szavazataik begyűjtését segítették az idei országgyűlési választáskor.     Elmondta: a Fidesz-KDNP pártszövetség 96 százalékot meghaladó támogatottságot élvez a határon túli magyar választók körében, és - "bár nehéz lesz ezt a számot növelni" - azon lesz, hogy megfeleljen bizalmuknak.     Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnöknek.     "Többször tapasztaltuk azt, hogy amit itt, Tusnádfürdőn mondott a miniszterelnökünk, az az európai vagy világpolitikában köszönt vissza" - mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár.     A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelte: az országgyűlési választások megmutatták a nemzet egységét, a kormánytöbbség kétharmados eredményében "ott van" a határon túliak szavazata is, és így a következő négy évben folytatódhat a nemzetegyesítés, "össze fog nőni, ami összetartozik".     Tusványost a szókimondás, a nemzeti összetartozás iránti és európai elkötelezettség jellemzi, de a román-magyar párbeszéd normalizálása terén, amit már az induláskor a célok közé soroltak, még hiányérzetük van az alapítóknak.     "Az elkövetkező évek programja: megbeszélni román és európai barátainkkal, hogy nem ellenük, hanem értük, közös ügyeinkért vagyunk, hogy a felelősségünk nemcsak a két nép, két ország viszonya, hanem Közép-Európa helyzete, biztonsága és végső soron az egész transzatlanti térségnek a sikere" - mondta a Tusványos alapítója.     Németh Zsolt úgy vélekedett: Magyarországnak és Romániának a nemzetek Európájáért kell szövetségre lépnie, és kifejezte reményét, hogy - a közép-európai építkezést felkarolva - Románia sikeresen látja majd el 2019 első felében az Európai Uniós elnökségét.     A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke felidézte: a szabadegyetem számos, megfogalmazásuk idején még "eretneknek" minősülő nemzetpolitikai témát vitt be a magyar közgondolkodásba és idén is a magyarságot foglalkoztató kérdésekre összpontosít, amelyeknél tetten érhető az "állandóság a változásban és változás az állandóságban".     Kijelentette: szó lesz arról, hogy Romániában ma ismét "koncepciós ítéletek születnek", elakadt a restitúció, sőt újraállamosítás zajlik, de visszatérő téma a magyar orvosképzés helyzete és az autonómia ügye is mert ezekben nincs áttörés.     Az erdélyi Tusnádfürdőn 25 rendezvénysátor több száz programmal várja vasárnap hajnalig a szabadegyetem és diáktábor résztvevőit. Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt a sportpálya előtti nagyszínpadon tart előadást a idei tábor mottójául is szolgáló "Szenvedélyünk Tusványos" című fórumon. Képek: Nyírő Gizella Szöveg: MTI

Azt akarjuk, hogy Magyarország magyar maradjon – mondta Orbán Tusnádfürdőn

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor legjelentősebb eseménye, az Orbán-Tőkés előadás a nagyszínpadon. Az idei a negyedszázados évfordulóra való emlékezéssel kezdődött, melyen a lelkes hallgatóság mellett több kormánytag, az egyházak és a külhoni magyar szervezetek képviselői is jelen voltak. Tőkés László EP-képviselő a nagy történelmi évfordulók – első világháború, Trianon, második világháború befejezése – kapcsán bejelentette: emberpróbáló időket élünk, ha nem találunk megnyugtató megoldásokat a menekültkérdés megoldására, az végzetes lehet. Magyarország vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – vetítette előre. A továbbiakban az autonómiatörekvések támogatását kérte és igényelte Orbán Viktortól a gyökeres változás elérése érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején bejelentette: a tavalyi siker nem könnyű a helyzete, mivel túlságosa magas a mérce. Ám érvényes az akkori megállapítása: olyan időket élünk, hogy bármi megtörténhet. „Ki gondolta volna tavaly ilyenkor a menekültáradatot, azt, hogy az USA lehallgatja a német vezetőket, azt, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, vagy, hogy Magyarország lesz a második leggyorsabban fejlődő ország az Európai Unióban?” – sorolta kérdéseit a kormányfő. Az újkori népvándorlásról azt mondta: az politikai folyamatok következménye. Észak-Afrika nem képes megvédeni Európát a népvándorlás felerősödésétől, mely Afrika mélységeiből érkezik. A fekete kontinensen egymilliárd 100 millió ember él, akik fele 25 év alatti, s akiknek nem lesz hol lakniuk, ezért indulnak el Európába. „Számunkra a tét Európa, a nemzetek megmentése. Válaszunk pedig az, hogy Európa az európaiaké maradjon, s magyar Magyarországot akarunk megőrizni” – egyértelműsítette Orbán. A továbbiakban szólt arról, hogy a hazai baloldal másként gondolkodik a menekültkérdésről. Amíg 2004-ben uszított a külhoni magyarok ellen, addig most legszívesebben a keblére ölelné a bevándorlókat. A miniszterelnök a jelenkor problémáit – a menekültkérdés tükrében - 4 kérdéskör alapján határozta meg. Ezek legfontosabbika a nemzeti önazonosság, összefüggés a terrorizmus és a bevándorlás között, a gazdaságra gyakorolt hatás, miszerint a bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliséghez, illetve a növekvő bűnözés, aminek következtében csökken a lakosság biztonságérzete.  Beszéde végén Orbán Viktor ismertette a Nemzeti konzultáció eredményét. Eszerint egymillió 254 kérdőív érkezett vissza, a válaszadók kétharmada valós veszélynek tartja a terrorizmust, háromnegyede szerint biztonságunkat veszélyeztetik a bevándorlók, négyötöde szerint Brüsszel válasza megbukott, új megközelítésre van szükség a bevándorlás kezelésére, ugyanennyien szigorúbb szabályokat várnak, míg 80 százalékuk szerint saját magukat kell eltartaniuk a bevándorlóknak. 95 százalékuk pedig inkább a magyar családokat és a születendő magyar gyerekeket támogatná. Kép és szöveg: Nyírő Gizella  

Orbán: a magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat

A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat és nem osztoznak a európai baloldal szellemi ámokfutásában - mondta a miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton.     Orbán Viktor a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor rendezvényén ismertette a nemzeti konzultáció eredményeit. Jelezte, 1 millió 254 kérdőív érkezett vissza, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta: a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség.     A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség.  Ugyanekkora arányuk arra bíztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon.     A kormányfő szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban. Augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az erdélyi Tusnádfürdőn szombaton.     A miniszterelnök a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári tábor szombati fórumán kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől.     A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott - jelezte.     A román-magyar kapcsolatokról - mint kiemelte -  nem sok boldogítót tud mondani.     Ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Ez 2012-től megváltozott - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre.     Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat - fogalmazott a kormányfő. (MTI)

Nemzetpolitikai kerekasztal hét vezérrel Tusványoson

A pénteki bálványosi nyári szabadegyetem fősátrában a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel kezdődött a napi panelbeszélgetés sorozat. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár számvetésre és a jövőre vonatkozó célkitűzésekre vállalkozott. Tusványos jelentős eredményeként említette a korábban itt megfogalmazott státustörvényt, a Sapientia egyetem indításának gondolatát, a kettős állampolgárság megadását, a nemzeti összetartozás napjának megünneplését, valamint a nemzeti zászló közintézményekre való kitűzését. Elmondta: eddig 750 ezer határon túli magyar igényelte a magyar állampolgárságot, 700 ezren már esküt is tettek. 2018-ra pedig egymillió magyar állampolgár lesz – fejezte ki reményeit a politikus. Szintén eredményként értékelte a beindított Határtalanul programot, valamint a Kőrösi Sándor és a Mikes Kelemen programot is. A 2010-ben újraindított Magyar Állandó Értekezlet szintén a polgári kormány érdeme, mint ahogy az is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába tervezik meghívni a diaszpóra képviselőit is. Augusztusban indul a Petőfi program, melyben 50 fiatal kezdi meg 9 hónapos programját a magyar közösségek identitásának megőrzése érdekében. A kormány által beindított külhoni szakképzés éve pedig a gazdasági megerősítést szolgálja – húzta alá. Az elért eredmények ellenére azonban égető gond a demográfiai csökkenés, ami egyformán sújtja a hazai és külhoni magyarságot, de leginkább a szórványságban élőket. „Ha a tendencia marad, nem lesz kiért dolgoznunk” – vázolta az államtitkár. Amellett, hogy több gyermek szülessen, el kell érni, hogy a vegyes házasságban élő gyermekek magyar iskolában kezdjék meg tanulmányaikat. A legsúlyosabb sorsú nemzetrészünkről, a kárpátaljai magyarokról, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke számolt be. Az egy éve tartó háború közepette elismerően szólt a magyar kormány támogatásáról, így a pedagógusoknak nyújtott bérkiegészítésről, az óvodásoknak biztosított gyermekélelmezési programról, valamint a Keleti partnerség programja keretében önkormányzati segítséggel megújult intézményekről. A cél közös: megmaradni közösségként szülőföldünkön – közölte a politikus. Az októberben esedékes helyhatósági választásokról elmondta: összefogásra van szükség a kárpátaljai magyarokkal, mert a bejutási küszöb öt százalékra való emelése megnehezíti a képviselővé válást. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hatalmas eredményként jelentette be, hogy a Nemzeti Tanácsba a 35 helyre 31-en jutottak be, ám Szerbiába is bevonult a hazai bal-liberális politika, mely megkérdőjelezi az egy a zászló – egy a tábor elvét. A népvándorlás kapcsán azt mondta: az nem magyar-magyar, nem magyar-nyugat-balkáni, hanem világprobléma. Az ideiglenes határzár kiépítését üdvözölte. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, szintén az elvándorlást említette égető problémának, aminek megakadályozására tan- és mintagazdaságok létrehozását javasolta. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke a bevándorlást említette súlyos gondként, hiszen Bősre például 500 menekültet terveznek elhelyezni. Drámainak nevezte a kisiskolák helyzetét is, hiszen a 260 iskolából 110-et be kellett volna zárni, ám kaptak egy év haladékot – ecsetelte. A jövőre esedékes parlamenti választok előtt nyitni akarnak a civil szféra felé, éppen azért, hogy a mostani 3. legerősebb pártként, megüssék az öt százalékos bejutási küszöböt. Hordósi Dániel, a legkisebb határon túli magyar kisebbség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökeként jelentette be, hogy vészesen fogy a 14 ezer fős magyarság. Elismerően szólt a magyar kormány könyvtámogatásáról, de ezen kívül tőkeerős befektetőket is várnak a magyarok helyben tartása érdekében. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az autonómiatörekvések mellett állt ki újfent, mondván, a befizetéseket ott költsék el, ahonnan azok érkeznek. Szólt arról, hogy a tavalyi európai parlamenti választáson az RMDSZ elutasította az összefogást, így csak két képviselője van Erdélynek Brüsszelben, mivel Tőkés László a Fidesz listáján jutott ki. A hét elején választmányi ülésükön döntöttek arról, hogy jövőre önállóan indulnak a helyhatósági választásokon, mivel a Magyar Polgári Párt elutasította az együttműködést. Állítólag 2012 óta létezik paktum az MPP és az RMDSZ között – tette hozzá. Kép és szöveg: Nyírő Gizella  

Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát boncolgatták Tusványoson

A fősátor csütörtök délutáni panelbeszélgetésében hazánk és az EU kapcsolata adta a vitatémát, melynek kifejtésében kormánypárti és ellenzéki – LMP – politikusok és politológusok vettek részt. Deutsch Tamás EP képviselő elöljáróban leszögezte: jóllehet, majd’ másfél évtizedig készült az unió a volt szocialista országok felvételére, ám mégis felkészületlenül érte 2004-ben a tíz ország csatlakozása. Ezt követte a 2008-as pénzügyi, gazdasági és szociális válság, majd a 28 taggá bővült EU integrációs tartalékai kimerültek, mint a politikus fogalmazott, zsákutcába jutott az EU. Répássy Róbert, az igazságügyi minisztérium államtitkára szerint, szükségszerű, hogy viták vannak az EU és hazánk között. A viták részben jogi, részben politikai természetűek, amelyek 2011, az Alaptörvény elfogadása óta keletkeztek. Magyarország azonban jól vizsgázott, a jogviták hozzátartoznak a tagságból eredő kötelezettségek betartásához, ellenőrzéséhez – szögezte le az államtitkár. Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatója szerint ellentmondás van a kormány retorikája és cselekvése között. A Fidesz a Néppárt tagjaként fegyelmezetten hajtja végre az európai pártcsalád határozatait, ugyanakkor 44 folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, amivel a középmezőnyben vagyunk eu-s összehasonlításban – jelentette be Krekó Péter, hozzátéve, inkább egy fegyelmezett, EU-barát politikát folytat a Fidesz, de a retorikája mást mutat. „Nem leszünk gyarmat!” – utalt a választási kampányszlogenre. A migrációval kapcsolatos kormányhatározatról, mellyel kivonta magát hazánk a befogadási szolidaritás alól, azt mondta, szembemegy a kormány az Európai Unióval, melytől kevesebb jóindulatot várhatunk a jövőben. Sallai Róbert Benedek, az LMP parlamenti képviselője, az EU és hazánk kapcsolatát abból a szempontból vizsgálta, mennyiben hat az a lakosság mindennapjaira. Véleménye szerint az elmúlt tíz év alatt nőtt a szakadék a szegények és gazdagok között, s a helyi közösségek sem voltak képesek kezükbe venni saját sorsuk alakítását. Az aktuális hatalmon lévőknek azt ajánlotta, azokat a lehetőségeket kutassák az uniós tagságban, amelyek jobbá tehetik az emberek mindennapjait. Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány igazgatója, leszögezte, amíg ez a kormány lesz hatalmon, mindig lesz vita az EU-val. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A bürokrácia akadályozza a bürokrácia leépítését – Varga Mihály szerint

Bizonyítványosztás – gazdasági fellendülés Közép-Kelet-Európában címmel kezdődött a tusványosi témafeldolgozás második napja a Lőrincz Csaba sátorban. Elsőnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtott áttekintést a magyar gazdaság helyzetéről. A második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor hazánk Görögországgal volt egy szinten, a 10 legkockázatosabb ország között tartottak számon bennünket. Ma viszont már fényévekre vagyunk Görögországtól, mely csődben van – jelentette be, majd sorolta azokat a működő reformokat, amelyekkel mi elkerültük a csődöt. Új munkatörvénykönyvet vezettünk be, megszüntettük a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjakat, az adórendszert átalakítottuk, munkahelyvédelmi intézkedéseket vezettünk be – sorolta a szaktárca vezetője, hozzátéve, mindezek következtében konszolidáltuk a gazdaságot, s a túlzott deficiteljárás is megszűnt hazánkkal szemben. Az energiaárak kordában tartását rezsicsökkentésekkel sikerült elérni, s megindult a devizahitelek kivezetése is. A gazdaság növekedési pályán van, az adósságállomány csökkent. A legközelebbi cél pedig a 4-5 százalékos növekedés elérése, aminek eredményeként a lakosság napi szinten érezheti az életszínvonal javulását – hangoztatta a miniszter. Szebeny Botond brüsszeli szempontból értékelte a kelet-közép-európai államok gazdasági helyzetét, kiemelve, a nemzetállamok fejlődését nagyban befolyásolják a külső tényezők, mint például a szomszédságunkban zajló ukrán háború. A szakember szerint a 2008-as válság utáni fellendülés még nem hozta el az elvárt szintet, a legtöbb országban másfél – két és félszázalék a gazdasági növekedés. Ezzel a vélekedéssel szemben Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója nem értett egyet. Szerinte nem feltétlenül növekedésben, sokkal inkább minőségben kell gondolkodnunk. Lőcsei Tamás adótanácsadó a napjainkban zajló technológiai forradalomra adandó válaszok közt említette a kiszámítható adórendszert, illetve a szakképzett munkaerőt. Mint fogalmazott, nálunk a legmagasabb az adóelvonás – 48 % - , de igen magas a társadalombiztosítási hozzájárulás is. Utóbbiról azt mondta: inkább a TB-járulék csökkentése lenne ildomos a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentése helyett. Kifogásolta a túlzott adminisztrációt is, mire Varga Mihály azt mondta: a bürokrácia hátráltatja leginkább a bürokrácia leépítését. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A Kárpát-medence felsőoktatásának helyzete volt terítéken Tusványoson

Az idei Tusványos első napjának második felében a Kárpát-medence felsőoktatásának helyzete is terítékre került a fősátorban. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, bevezető gondolatként az összetartozás fontosságáról beszélt. A polgári kormány ez irányú intézkedésének egyik legfontosabb állomásaként említette a Határtalanul program bevezetését, aminek lényege: az általános iskolát végzettek állami támogatásból legalább egyszer jussanak el határon túli településekre. „A közös kultúra, a közös múlt és a közös hit az összetartozás alapja, legfontosabb eszközei pedig az oktatás és nevelés, a gazdaság és a politika” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, legfontosabb cél az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér megteremtése. Ez megvalósulhat az intézményrendszerrel, kihelyezett egyetemi képzésekkel. Bejelentette a szaktárca vezetője, hogy jövő év februárjában indul a Magyar Erazmus program, melynek keretében megvalósul a hallgatói és oktatói mobilitás. A programra az első évben 300 millió forintot szán a magyar kormány. 2017-re a cél, hogy minden határon túli régióban elérhető legyen minden releváns gazdasági szak magyar nyelven, a helyben maradás érdekében. Ennek kapcsán kiderült: Romániában 190 magyar nyelvű képzés folyik, Felvidéken 40, Kárpátalján 6, míg a Délvidéken egyetlen magyar nyelvű felsőfokú képzés sincs. Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke „Keleten a helyzet változatlan” mondattal vezette fel tájékoztatóját az otthoni helyzetről, utalva arra, milyen megoldatlan gondokkal küzdenek a magyar állam által 20 éve működtetett intézményben. Példaként említette az ukrán nyelven kötelező felvételi vizsgákat. Vészhelyzetnek titulálta a jelenlegi állapotokat, ugyanis a fiatal férfiak a katonai behívó elől Magyarországra menekülnek. A kiszámítható jövő miatt szükséges az otthoni konszolidáció – szögezte le. Az asszimilációt, az elvándorlást említették a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetem, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Babes-Bólyai Tudományegyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vezetői is. Utóbbi kapcsán Szilágyi Ferenc docens leszögezte: tudatos identitásépítést vállalnak fel a Partiumban. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Megkezdődött a Tusványos Szabad Köztársaság plenáris ülése

Hivatalosan is megkezdődött a XXVI. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Diáktábor a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács szervezésében. A Lőrincz Csaba fősátorban Demeter Szilárd moderálásával zajló megnyitó ökumenikus áldással kezdődött, melyben a történelmi egyházak képviselői a rendezvényt a Kárpát-medencei magyarság seregszemléjének nevezték, mely nemzeti létünkről, a magyarság értékteremtéséről és megőrzéséről szól majd. Legfontosabbnak azt tartják, hogy gátat vessenek az elvándorlásnak, munkahelyteremtéssel itthon tartsák a fiatalokat. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, táboralapító a magyar polgári közgondolkodás kiemelkedő intézményének titulálta a 25 éves Tusványost. A negyedszázad korszakhatár is egyúttal, hiszen új geopolitikai helyzet van kialakulóban, a stabilitás és instabilitás feszül egymásnak napjainkban. Ezt alátámasztandó, megemlítette az Ukrajnában zajló háborút, melynek tízezernél több halálos áldozata van, illetve szólt az új népvándorlásról, valamint arról, hogy brutális terrorizmussal kellett szembe néznünk az elmúlt egy évben. Szólt még az Eu és az euro-zóna mély válságáról is. Leszögezte: hazánk a stabilitás oldalán áll, ezt bizonyítja az iraki misszióban való részvételünk is, mellyel az atlanti közösség mellett kötelezte el magát Magyarország. 2012 óta magyar-román oldalon a süketek párbeszéde zajlik – jegyezte meg, hozzátéve, minimum elvárás nyelvünk, nemzeti szimbólumaink és kisebbségi jogaink tiszteletben tartása. Megnyitó beszédét egy tusványosi axiómával zárta: az asszony nem ember, a sör nem ital, a medve nem játék! Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében leszögezte: szétszabdalásunk ellenére is együtt vagyunk, közös múltunk, jelenünk, de még inkább jövőnk összeköt bennünket. Toró T. Tibor táboralapító a részvevőket, mint Tusványos Szabad Köztársaság plenáris ülésének tagjait üdvözölte. Az előttünk álló főbb témák megvitatása közt említette a nemzetközi kerekasztalt, melyen bemutatják a már megvalósult autonómiákat. Szó lesz a romániai korrupcióról, illetve az erdélyi román autonomistákról is, akik szövetségeseik lehetnek az autonómiatörekvésekben. Tárnok Mária bejelentette: minden eddiginél több, mintegy 170 szervező vesz részt a tábor lebonyolításában. A 22 sátorban pedig naponta 150 előadó boncolgatja a legkülönbözőbb témákat. Fancsali Barna, az erdélyi főszervező köszönetet mondott Tusnádfürdő vezetésének, amiért a táborhoz vezető utat leaszfaltozták. Kiderült: már a nulladik napon közel hétezer látogató volt jelen, amely szám naponta 13 ezer fölé emelkedhet. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetője azt sérelmezte, hogy folytatódik a süketek párbeszéde, hiszen hiába hívták meg a Hargita és Kovászna megyei prefektusokat, egyikük sem jön el. Hasonlóan távol marad a korrupcióellenes témában meghívott román fél is, mint ahogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. Így a 3 erdélyi magyar párt párbeszéde okafogyottá vált – jelentette be. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, házigazdaként a városban megtartott ünnepek közt tartja számon Tusványos kezdetét. Feltöltődést, nagyon jó együttlétet kívánt, valamint azt, ha medvével találkoznak, hagyják békén őket. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Elstartolt az idei Tusványos, mennek a koncertek

A sajátos világzenét játszó Ferenczi György és a Rackajam, illetve a népzenész Szalonna és Bandája közös fellépésével megkezdődött kedd este a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyhetes programsorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.      A Tusványosként emlegetett szabadegyetem közéleti programja valójában szerdán veszi kezdetét, de a hagyományoknak megfelelően már a hivatalos megnyitó előestéjén több száz résztvevő érkezett a tusnádfürdői kempingbe a "nulladik napi" koncertre.      A szervezők célja, hogy megőrizzék az egyensúlyt Tusványos szórakoztató és szabadegyetemi jellege között. Erre a utal az idei rendezvény mottója is: Tusványos - Nem csak fesztivál. A délután érkezőknek a korábbiaktól eltérően már nem ingyenes a belépés, ám ennek fejében a táborozók közlekedését idén mindenütt frissen aszfaltozott utak, rendezett járdák könnyítik.      A húsz partnerintézmény közül elsőként a közmédia sátrában kezdődtek meg a programok: kedden megrendezték az első filmvetítéseket és közönségtalálkozókat.      Elsőként Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli különmegbízottjának Időutazás a Donyec-medencébe című dokumentumfilmje került a közönség elé: az alkotás azokat a - most konfliktusövezetté vált - helyszíneket mutatja be, ahol a második világháború után kényszermunkára hurcolt magyar és német civilek százai haltak meg.      Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjainak koordinátora elmondta az M1-nek: a szabadegyetem számára megkerülhetetlen téma a romániai korrupcióellenes kampány, a migráció és magyar-cigány együttélés ügye.      A 2015-ös év forró témái mellől a hagyományos műhelybeszélgetések sem maradnak el az autonómiáról, az uniós és gazdasági kérdésekről, a nemzetpolitikai fejleményekről. Az előadók között számos külföldi szakértő, magyarországi és erdélyi politikus lesz, Tusnádfürdőre várják a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőit. Szintén hagyomány, hogy szombaton Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán. (MTI)

Tusványos 26: több mint fesztivál!

Immár 26. alkalommal rendezik meg az Olt partján a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, mely a helyszín – Tusnádfürdő – miatt neves egyszerűséggel Tusványos néven vonult be a köztudatba. A ma nyíló és 26-ig tartó rendezvény sajtófőnökét, Fall Sándort kérdeztük arról, milyen újdonságokkal szolgál az idei Tusványos. A már megszokott és bejáratódott Tusványosban nincs különösebb változás, ami új, az a tartalom. A tábor területén felállított 22 sátorban naponta 60-70 téma, foglalkozás, esemény feldolgozására kerül sor, illetve lesz terítéken. Így szó lesz nemzetpolitikáról, közéletről, oktatásról, foglalkoztatásról, gazdaságról, de lesznek tudományos, kulturális, színházi és mozielőadások is, sőt, könyvbemutatók is. Természetesen, szó lesz az aktuális külpolitikai helyzetről, így a görög válságról, annak kezeléséről, vagy éppen a szomszédunkban zajló ukrán háborús konfliktusról is. Hazai és itteni politikusok, előadók is kicserélik véleményüket az aktuális belpolitikai helyzetről. Mennyire Kárpát-medencei a rendezvény? Teljességgel az, hiszen nem marad el idén sem a nemzetpolitikai kerekasztal, melyen a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar szervezetek vezetői vesznek részt. Kuriózumként megemlíteném Tóásó Előd részvételét, akivel Lukács Csaba újságíró beszélget majd, de itt lesz Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is. Folytatva a hagyományokat, nagy erőkkel van jelen az MTVA, mely élő bejelentkezésekkel tudósít a tusványosi történésekről. Estefelé pedig a nagyszínpadon koncertekkel válik teljessé a fesztiváli hangulat. Szombaton pedig 10 óra 30 perckor lesz a szokásos Orbán-Tőkés előadás. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Petőfi itt halt meg, itt is van eltemetve!” – vallják a székelyföldi ifjú házasok

Igazán hálás témának bizonyult – útban a XXVI. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Diáktábor felé – az előző nap a Fiumei úti nemzeti sírkertben kurtán-furcsán eltemetett Petőfi és sztorija. Segesvár alatt, az Ispán-kútnál, szokásos megállóhelyemen, Veszprémből érkezett professzortól kérdeztem, mit szól az eseményhez. Gubicza László röviden ennyit mondott: vicckategória, a Ludas Matyiba való. Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria udvarán egy 260 fős lakodalom násznépe és a fotózkodó ifjú pár hitetlenkedve értesült tőlem a hírről. Andrási Gyula és újdonsült felesége, Kinga, határozottan kijelentette: - „Petőfi itt töltötte utolsó éjszakáját, áll még az öreg körtefa, mely még látta Petőfit, aki innen indult a segesvári csatába, ahol Fehéregyháza alatt esett el, ott nyugszanak a hamvai is. Nem hisszük, hogy ezen a kultuszon változtat az otthoni állítólagos újratemetés.” Tusnádfürdői szállásadóim részéről már nem ilyen elutasító a hír. Kopacz László szerint bármi megtörténhetett, még az is, hogy Petőfi megsebesült, s az oroszok fogságába került, akik aztán Szibériába hurcolták. A megszállott Petőfi-kutató pedig hazahozta a költő-forradalmár csontjait. A 74 éves székelyföldi nyugdíjas mindezt arra alapozza, hogy az ő édesapja is szovjet fogságban halt meg, ám nem tudják, hogy temették el. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Orbán putyinizálja Magyarországot?

Az Együtt-PM Szövetség az Európai Bizottság fordul Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszéde miatt, segítséget kérve a független civil szervezetek "üldöztetése", így "Magyarország putyinizálódása miatt".Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor, az Együtt-PM Szövetség társelnökei az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben az írták: a szövetség "nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor putyini bábállamot csináljon" Magyarországból.    "Minden eszközzel, minden eddiginél keményebben fogunk küzdeni, hogy felépítsük a rendszert elutasító ellenállást, megdöntsük az Orbán-uralmat, és helyreállítsuk a jogállamot Magyarországon" - fogalmaztak.    Az Együtt-PM szerint Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszédével "valami eltört", mert a kormányfő most mondta ki először nyilvánosan, hogy "fel kívánja számolni a magyar demokráciát, és helyette egy oligarchikus államszervezet kialakítását tűzi ki célul, melynek példája a putyini Oroszország".    Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén tartott előadásában arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. A kormányfő egyúttal bírálta azokat "a fizetett politikai aktivistákat", akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.(MTI)

Orbán Viktor Tusványoson: „Bármi megtörténhet, még az is, hogy eljön a mi időnk!”

Tusványos zárónapján került sor a nagyszínpadon az Orbán-Tőkés fórumra, melynek moderátora Németh Zsolt külügyi államtitkár volt. A közönség soraiban foglaltak helyet a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői, a kormány tagjai, ám a legnagyobb, szűnni nem akaró tapsot Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egyetlen élő legendája kapta.Orbán Viktor miniszterelnök az idei két sikeres választás után nem kevésbé fontosnak nevezte az október 12-i önkormányzati választást is. A tavaszi országgyűlési választások kapcsán köszönetet mondott a határon túli szavazatokért, amelyekkel a Fidesz-KDNP egy mandátummal megszerezte a kétharmados győzelmet. A továbbiakban szólt a XX. század három nagy, a világot érintő rendszerváltozásról: az I., a II. világháborúról, valamint az1990-ben végbement rendszerváltásról, mely egyik napról a másikra új világ beköszöntét jelentette. Nem kevésbé fontosnak tartotta a 2008-ban fellépő gazdasági válságot és következményeit. A kormányfő ostorozta az elmúlt 20 év liberális kormányzását, ami után 2010-ben egészen más utat vett az új magyar kormány, mely azt tartotta fontosnak, hogy megtalálja azt a közösségszervező formát, amely alkalmassá tesz bennünket a versenyképes nemzetek sorába lépni. Ennek érdekében az Orbán-kormány a munkaalapú társadalom megszervezését tűzte ki célul a liberális állam helyébe. A liberalizmust ostorozva, elmondta: az nem volt képes megoldani a nemzeti érdekek képviseletét, a világban élő magyarok nemzetünkhöz való tartozását, de nem védte meg az országot az eladósodástól, sem a családokat az adósságcsapdától. Márpedig a magyar választók azt várják a kormánytól, hogy versenyképes társadalmat hozzon létre – szögezte le. Kitért a miniszterelnök a politikusok és civilek viszonyára is. Ennek kapcsán bejelentette: mára kiderült, a civilek fizetett politikai aktivisták, akik a külföld érdekét szolgálják, s a külföld pénzeli őket – nevesítve a norvég alaptól érkező pénzeket. „Bármi megtörténhet, baj és esély. Utóbbi lehetőség is arra, hogy eljön a mi időnk” – jelentette be, amihez bátor, ésszerű cselekvést kívánt.  Tőkés László európai parlamenti képviselő több fontos évfordulóra hívta fel a figyelmet. Elsőnek azt emelte ki, hogy a Fidesz kétharmados választási győzelme nem más, mint nemzetpolitikai korrekciója annak a kisiklásnak, ami 10 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én történt. Megemlítette még az I. világháború kezdetének 100. évfordulóját, a német megszállás 70. évfordulóját, Dózsa György vértanúságának 400. évfordulóját, Bözödújfalu elárasztásának 30. évfordulóját, s nem utolsósorban Tusványos 25., Orbán Viktor híres beszédének szintén 25. és a temesvári forradalom 25. évfordulóját.  Az európai parlamenti választásról szólva elmondta: azzal, hogy ő a Fidesz listáján 3. helyen szerepelt, de a külhoni magyarok is bejutottak az EU parlamentjébe, megvalósult a nemzetegyesítés. Az évről évre visszatérő autonómia törekvések kapcsán leszögezte: nincs újabb 25 évünk, a mi időnk most van itt, s csak az önrendelkezés hozhat felemelkedést a külhoni magyarság számára. Az RMDSZ-t párbeszédre szólította fel, mondván, nem térhetnek ki a párbeszéd elől, hiszen Orbán Viktor még Szatmárnémetibe is elment április elején, hogy Kelemen Hunorral tárgyaljon, mert annyira szívén viseli Erdély ügyét. Európa nem tud segíteni, ha nem egységesen lépnek fel az autonómia kérdésében, ezért egyet kell mondani Bukarestben, Kijevben, Pozsonyban, Belgrádban és Brüsszelben.Nyírő Gizella

Tusványos - Tőkés László: "lészen autonómia"

Tőkés László európai parlamenti képviselő a "lészen autonómia" kijelentéssel parafrazeálta a bibliai "legyen világosság" gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as "lészen ágyú" kijelentését szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában. A politikus vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. "Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának" - jelentette ki.     Tőkés László szerint Romániában nem zárult le a rendszerváltozás, mert még mindig az "utódkommunisták" vannak hatalmon. Úgy vélte, szükség van a rendszerváltozásra az Európai Unióban is, amely "jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék".

Orbán Viktor megmondta Székelyföldön, mi következik

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".    A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. A magyarországi civil világot is bírálta szombati tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.    A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta a miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen.    Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik". Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.    Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni - jegyezte meg a kormányfő a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában.    Kifejtette azt is - utalva a devizahitelesekre -, hogy "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet: még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni".Orbán Viktor szerint a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén, Tusnádfürdőn kérdésre válaszolva azt mondta: provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".    Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy sikeresek legyünk - hangoztatta, hozzáfűzve: ezt tekinti nemzeti külpolitikának.    Mint mondta, határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést a miniszterelnök.     Kitért arra is: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására; az így elveszített forrásokat azonban a magyar gazdaság jelenleg teljes egészében nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg kell tudni szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak - mondta Orbán Viktor.(MTI)