°C
TIME DATE
Ma Vendel nap van.

Kultúrtér

Ez várható novemberben a Vojtina Bábszínházban

Debrecen bábszínháza, a Vojtina novemberben is impozáns, színes, s nem csak gyermekeknek szóló programsorozattal várja a látogatóit. Az események között a következő hónapban sem lesz hiány a „helyi” produkciókon kívül a vendégelőadás és a kiállítás-megnyitó tekintetében sem.   A Vojtinában rendszeres színháztermi darabok novemberben most főleg családi előadások formájában valósulnak meg. Így november 4- én és 18-án, vasárnap 10 órától várják a kicsiket és a szüleiket egyaránt Az előszobaszekrény boszorkánya című előadásra. 11-én, vasárnap, szintén 10 órai kezdettel Gulyás László vándormuzsikus vendégelőadását, Az aranyhal meséjét nézhetik meg, 25-én, vasárnap délelőtt pedig debütál a teátrum Pimpáré és Vakvarjúcska című produkciója. Ami a játszószínházi előadásokat illeti, a népszerű, legkisebbeket megszólító Babusgatóra most a hónap elején kerül sor. November 4-én 10 órától, valamint 5-én 10 és 14 órai kezdettel vihetik el a szülők a babájukat erre a programra. November 6-tól 11-ig, délelőtt és délután is, bérletes előadás keretében a játszószínházban az „Elmúlt a nyár, itt az ősz, kampósbottal jár a csősz” című darabot nézhetik meg. 12-étől 22-éig a népszerű Aranyszőrű bárány kerül terítékre, szintén délelőtt és délután is egy-egy előadással. 26-ától 30-áig pedig minden nap délelőtt fél tíztől, tizenegy órától, valamint délután kettőtől a Paradicsomjáték lesz látható bérletes előadás keretében. 2018. november 14-étől egészen 2019. január 7-éig lesz látogatható a Vojtina Bábszínház idei második kiállítása, „Szép kerekek forogjatok” – avagy meséljem-e? címmel. A tárlat a Vojtina népmesékből született kamarajátékainak bábjaiból, díszletelemeiből válogatva alakít ki egy mesei világot, ahol a tér és az idő univerzuma feloldódik a figurák találkozásában. A színháztermi, valamint játszószínházi előadások rövid ismertetőjét az alábbiakban osztom meg Önökkel: Az előszobaszekrény boszorkánya Ha egy szép napon öt frankért egy gyönyörű házat kínálnának nektek, feltétlenül kérdezzétek meg, lakik-e boszorkány az előszobaszekrényében. Mert boszorkány lakhat sötét erdőben, mézeskalácsházban, de nagyon ritkán az is előfordulhat, hogy éppen egy előszobaszekrénybe költözik be. Hogy mi ilyenkor a teendő? Gyertek, elmesélem! Pierre Gripari népszerű meséjét különleges formában, egyszemélyes előadásként Hell Krisztina kelti életre. Az előadás 3 éves kortól tekinthető meg! Az aranyhal meséje Gulyás László vándormuzsikus előadása Mese az aranyhalról, aki nem csak evilági kincsekkel hálálja meg jótevőjének, hogy visszaengedte a tóba, de a lélek kincse is megcsillan végül, miszerint ki a szegényen megkönyörül, az maga is könyörületben részesül. A kalandos utazásra nem csak az apró-cseprők, de még a felnőttek is kacagva jöhetnek! Az előadást 3 éves kortól lehet megnézni! Pimpáré és Vakvarjúcska Pimpáré egy királylány, Pitypang király egyszem lánya, „ajka rubin, bőre márvány, pici fogkrém van az állán. Családja is egész király, megkap mindent, amit kíván… neki bókol minden virág, meg kell hagyni, szép a világ.” Vagyis az lenne, ha nem jönne a bonyodalom Vakvarjúcska képében. „Csip-csip, csóka, vakvarjúcska…” – szól a játékos dalocska, de ki is az a Vakvarjúcska, és miért rabolja el a királylányt? Erdős Virág meséjében semmi sem úgy történik, ahogyan gondolnánk, várnánk, vagy ahogyan szokott… de a végén lehet, hogy minden jóra fordul, talán… Az előadás 4 éves kortól ajánlott! Babusgató Bölcsőszínház Havonta várják a gyerekeket és szüleiket e foglalkozásra. Táncolnak, énekelnek, mesélnek, azaz babusgatnak. A Babusgatóra 3 hónapos kortól 3 éves korig vihetik a babákat. „Elmúlt a nyár, itt az ősz, kampósbottal jár a csősz” Szertartásszínház – rítusjáték Mikor minden gyümölcs megérik, a kisbíró harsány dobolással várja a szüretelőket a huncutságokkal, kópéságokkal tarkított bálra. A mulatságnak vendége lesz a héthatáron csodált borbélymester, a jósolni tudó cigányasszony, a táncos és fürge lábú törpe pár. No, de a bálba hivatalos még a szőlőcsősz, muzsikus uramék és minden rendű-rangú szerelmespár is… Az előadást 3 éves kortól ajánlják! Az aranyszőrű bárány Kamarajáték „Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több.” A rosta likánál eggyel több, azaz a Legkisebb, ha elálmosodott, elévette szépen szóló furugláját. Ezzel tartotta magát ébren a juhosgazda nyájának őrzése alatt. Ó, milyen csudákat tett a muzsikájával és azzal az aranyszőrű bárányával, amit fizetségként kapott. Miben van az ereje ennek a Legkisebbnek? Miért nyeri el még a királykisasszony kezét is? Annyi kacagás kíséri a Legkisebb és bárányának útját az esküvőig, hogy magunk, útjának kísérői is a hasunkat fogjuk majd a nevetéstől. Az előadást 3 éves kortól lehet megtekinteni! Paradicsomjáték Szertartásszínház – rítusjáték Az év legfénytelenebb napjait kezdjük ekkor élni, s jó, ha ilyenkor megszabadulunk rosszaságainktól: mindenki megmérettetik, s kiderül, hogy a csintalan ördögök vagy a szelíd angyalok csapatát gyarapítjuk-e. A mulatság közben nyilvánvalóvá válik, hogy a régiségben ez a Paradicsomjáték ideje is. Tréfás történet keretében mesélik el a teremtéstörténetet, együtt énekelve, táncolva adják hírül az angyaloknak, hogy várják a Fény (a napfordulat) és Jézuska születését. Az előadás 3 éves kortól ajánlott! Gyürky Katalin

Nagy ünnep készül: jubilál az Alföld Gyermekszínpad és a Főnix Diákszínpad

Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, egykori, jelenlegi és leendő színpadtagot 2018. október 20-án 14.00 órára a DMK Belvárosi Házának Pódiumtermébe, a DMK Alföld Gyermekszínpadának (40) és Főnix Diákszínpadának (35) jubileumi műsorára. A műsorban a múlt és jelen számos sikerdarabjait elevenítik fel. Az egyes műsorszámok között elhangzik Jantyik Zsolt (PG Csoport), Kálloy Molnár Péter, Soós Judit és Várhidi Adrián egy-egy dala. A belépés díjtalan! 

Olaszországban turnéznak a Kodály Filharmonikusok

Kilenc hangversenyt adnak körútjuk során. 2018. október 13-a és 24-e között Debrecen szimfonikus zenekara kilenc állomásból álló turnén vesz részt, mely alkalmával Olaszország jelentős részét bejárják: koncertet adnak Arona, Milano, Sondrio, Avezzano, Pescara, Campobasso, L’Aquilla, Bari és Teramo városában. Műsoron a Musica d’Europa című koncert, mely október 9-én Debrecenben, a Kölcsey Központban debütált. A hangversenyek szólistája a fiatal olasz csellistageneráció egyik legsikeresebb képviselője, Erica Piccotti. A koncerteket Somogyi-Tóth Dániel dirigálja. A körút kiemelt eseménye volt az együttes koncertje Milánóban, október 14-én a Conservatorio di Musica G. Verdi koncerttermében. Davide Cicchetti, a turné producere az alkalmon elmondta, hogy a 2016-os Ravenna Fesztiválon a Kodály Filharmonikusok olyan nagy sikerrel működtek közre három klasszikus operettelőadásban is, hogy mindenképpen szerették volna folytatását létrehozni a debreceni szimfonikus zenekar olaszországi jelenlétének, és örömát fejezte ki, hogy erre idén sor kerülhetett. Somogyi-Tóth Dániel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgató-művészeti vezetője az eseménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy a visszatérő együttműködés az olasz produkciós irodával fontos lehetőség a debreceni zenei élet nemzetközi rangjának emelésére, valamint elmondta, hogy a jövőre nézve is több jelentős zenei esemény létrehozásában gondolkodnak együtt.

Táncra perdülnek: újra Cívis Cuháré Debrecenben

A Kárpát-medencei Népművészeti Találkozót, a Cívis Cuhárét október 20-án már hatodik alkalommal rendezik meg Debrecenben. A Kölcsey Központba szervezett esemény célja bemutatkozási és találkozási lehetőséget nyújtani a hazai folklór jeles képviselőinek, a népművészetet szerető közönségnek. A program ingyenes. Időpont: 2018. október 20. (szombat) Helyszín: Kölcsey Központ (Debrecen, Hunyadi u.1-3.) 10.00-16.00 Bálterem III. Hajdúsági Gyermek- és Ifjúsági szólótáncverseny 12.00-16.00 Nagyterem Aprók tánca táncház kicsiknek és nagyoknak a Kárpát-medence legszebb táncaiból 14.00-17.00 Bényi Árpád-terem Központban a népzenészek ifjú népi énekesek és népzenészek kamarakoncertjei 18.00 Nagyterem Apáról fiúra Hagyományőrző gálaműsor, melyben erdélyi és hazai népzenészek, énekesek és táncosok mutatják be népi kultúránk sokszínűségét. Közreműködnek a Debreceni Zenede Pendely családjának tagjai. Kísérő programok: népművészeti kirakodóvásár, népi játszótér, népi olimpia, folkterasz, éjszakai táncház az Ifjúsági Házban.

Rajzfilmünnep közeleg Debrecenben is

A magyar animációs számtalan kitörölhetetlen emlékkel ajándékozott meg minket, amiket a jövő hétvégén újból átélhet országszerte a Rajzfilmünnep közönsége. Ismét együtt izgulhat Vukkal az első vadászatán, elkísérheti Mátyás királyt az álruhás kalandjaira vagy ismét rácsodálkozhat a repülni is tudó kockásfülű nyúlra. Sosem látott számban ünneplik idén országszerte intézmények – mozik, művelődési házak, könyvtárak stb. – közösen a rajzfilmeket. Az ünnepléshez a KEDD Animációs Stúdió, támogató partnerei segítségével, az eddigi leggazdagabb rajzfilm kínálatot gyűjtött össze. A színes, programokkal teli, rajzfilmvetítésekkel egybekötött hétvége minden helyszínen hasonló, mégis más-más programmal várja a helyi családokat, kicsiket, nagyokat.   Rajzfilmünnep számokban   A rendezvényhez idén 92 településen összesen 100 helyszín csatlakozott. Mindegyik helyszín programja elkészült, országosan 486 vetítéssel és több száz egyéb elfoglaltsággal várják a látogatókat. Budapest mellett olyan nagyvárosok csatlakoztak a rendezvényhez, mint Debrecen, Eger, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely vagy Zalaegerszeg, illetve számos kisebb községben is jelen leszünk, például Diósjenőn, Jobbágyiban, Kővágóörsön, Nagykovácsiban, Pásztón vagy Téten.   Az 6. Országos Rajzfilmünnep 41 egész estés, 23 válogatást és 12 teljes sorozatot, összesen több mint 130 animációs alkotást kínált a szervezőknek, akik hazai klasszikusokat és az elmúlt években készült magyar műveket egyaránt előszeretettel választottak. A kockásfülű nyúl évadaiból összesen 39 vetítést tartanak, a Mesék Mátyás királyról című mesesorozatból 25-öt, a Vuk-ból 10-et, illetve a Frakk-ot, a Mézga család-ot vagy éppen Dr. Bubó-t is rengeteg helyszín kérte.   A kortárs magyar animációkra is kíváncsiak: 22 vetítést tartanak Richly Zsolt Luther című sorozatából, Kányádi Sándor meséjéből készült A világlátott egérké-jéből 14 előadás lesz, a hazai animációs felsőoktatási intézmények: a Moholy-Nagy Művészeti, a Metropolitan és az Eszterházy Károly Egyetem) diplomafilmjei összesen 20 alkalommal kerülnek bemutatásra.   Vetítések   A szervezők változatos műsort állítottak össze a filmkínálatból, sokszor arra is odafigyeltek, hogy a gyerekek mellett az idősebb korosztály is találjon magának megfelelő programot. A 486 vetítésből 85 szól 12 éven felülieknek. Több helyszínen is látható lesz Jankovics Marcelltől Az ember tragédiája vagy az Oscar-díjas Michaël Dudok de Wit által rendezett, de nagyrészt a kecskeméti stúdióban animált A vörös teknős – ezek a művek különleges hangulatuk, filozofikus tartalmuk miatt inkább az idősebbek igényeit elégíti ki.   Természetesen a külföldi animációkból is sokat kértek a települések: Budaörsön két helyszínen, a Fantazmagória könyvesboltban és a PostART kulturális színtéren is lesznek vetítések, leadják többek között A messzi Észak-ot, a Teheráni tabuk-at és A kis kedvencek titkos életé-t A Budapesti Művelődési Központban a különböző animációs fesztiválok válogatásait, illetve a hazai felsőoktatási intézmények vizsgafilmjeit vetítik A Kubó és a varázshúrok az oroszlányi és az egri felhozatalba került be A Minyonok Nyíregyházán és Bicskén nevetteti meg majd a kicsiket és nagyokat A legnépszerűbb egész estés alkotás a Napkirálynő lett, összesen 13 település választotta   Közösségi programok A 6. Országos Rajzfilmünnepen az animációs filmek vetítése mellett más közösségi programok is fontos szerepet kapnak. Nagy öröm számunkra, hogy az animáció népszerűsítése mellett a rendezvényen alkalom nyílik a kreativitás fejlesztésére, a csoportos játékokra, a kézműves foglalkozásokra, a tanulásra – mindezek által a helyi közösségek tovább erősödhetnek. Néhány példa a sokszínű felhozatalból: Gyálon rókabábot készítenek Gyulán rajzfilmfát ültetnek, majd saját készítésű zászlókkal díszítik Herenden „tök jó” buli rendeznek élő zenével, állatsimogatással, kézműves foglalkozással, tökfaragással Parádon rajzversenyt tartanak Pécsett beszélgetést szerveznek az ókori Egyiptomról a Napkirálynő kapcsán Sopronban Luther-rózsát készítenek A felsorolás természetesen nem teljes. A https://rajzfilmunnep.hu/program-kereso/ oldalon  filmcímekre,  települések, helyszínek, programok nevére is kereshetnek az érdeklődők. Rajzpályázat A Rajzfilmünnep azoknak a 14 év alatti gyerekeknek, akik szeretnek rajzolni, pályázatot is hirdetett, melyre egészen az idei programsorozat végéig, október 28-ig várjuk a beérkező alkotásokat „Rajzold meg a saját mesehősöd!” címmel. Részletek  ITT >>> Mindenkit szeretettel vár az 6. Országos Rajzfilmünnep!   A KEDD Animációs Stúdió A KEDD Stúdió elsődleges célja minőségi gyerektartalmak létrehozása és közvetítése a legszélesebb gyerekközönség részére. A KEDD-ben készült többek között a Bogyó és Babóca, a Kuflik rajzfilmsorozat, és a Pocoyo sorozat magyar változata is.   Szeretettel vár minden rajzfilm kedvelőt a DMK Csapókerti Közösségi Ház október 26-án pénteken, a VI. Országos Rajzfilmünnep alkalmából rendezett vetítésekre. 10.00-Mesék Mátyás királyról (Kecskemétfilm) 16.00-"A magyar animáció aranykora"-összeállítás a Mézga család, a Mézga Aladár különös kalandjai és a Kérem a következőt! epizódjaiból (együttműködő partner: MIFE) A vetítéseken kívül további rajzfilmekkel, kifestőkkel és kvízjátékkal várják az érdeklődőket. A belépés díjtalan! A Rajzfilmünnep csapata: Ötletgazda: M. Tóth Géza, a KEDD Animációs Stúdió vezetője Projekt vezető: Csejdy Réka (reka@kedd.net, +36 70 416 9134) Projektasszisztens: Kristófné Ördögh Andrea (kapcsolat@rajzfilmunnep.hu) PR és sajtó: Fodor Krisztina (pr@kedd.net) http://www.rajzfilmunnep.hu | https://www.facebook.com/OrszagosRajzfilmunnep     Az Országos Rajzfilmünnep főtámogatója: Nemzeti Kulturális Alap   Támogató partnerek: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), Magyar Nemzeti Filmarchívum, Magyarországi Evangélikus Egyház, Kecskemétfilm, Cinemon Stúdió, The Hoppies, KGB Stúdió, KEDD Animációs Stúdió, Zinkia Entertainment SA, Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, BuSho, Filmfesztivál, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, MONSTRA – Lisbon Animation Festival, Anim’Est International Animation Festival, Lengyel Intézet, Eszterházy Károly Egyetem, Metropolitan Egyetem, Moholy – Nagy Művészeti Egyetem, Cirkofilm, Mozinet, Vertigo Média   Együttműködő partnerek: UIP Duna, MPLC, ADS   Médiatámogató: Mafab.hu

Malter, ami összeköt: véget ért a filmfesztivál

Átadták a Malter Filmfesztivál rövidfilmes díjait október 17-én, az Apollo moziban. A zsűri által összeállított, együttesen körülbelül 20 órás anyagból válogattak ki 19 magyar kortárs rövidfilmet. A 3 blokkban levetített művekből választották ki a fődíjazottakat, és a filmfesztivál támogatói is jutalmakat adtak át a számukra legkiválóbb rendezői munkálatokért. M mint magyar, alter mint alternatív művészet, Malter mint összekötő anyaga a rövidfilmes világ alkotóinak és kedvelőinek, az ország minden pontjáról. Az Apollo mozi adott otthont a Malter filmfesztivál díjátadójának október 17-én, ahol 19 magyar kortárs rövidfilm közül választhatott a zsűri, a közönség és több programtámogató is. A Malter egy olyan vándor filmfesztivál, amely az év során több fesztivál közönségéhez is eljuttatja az alkotásokat. A beérkezett műveket Hutanu Emil, a fesztivál atyja válogatja át elsőként, majd 3 személyes zsűri értékeli azokat. A filmvetítések után a nyertes filmek sorát a különdíjjal jutalmazott Kötelék című animációs film kezdte. A közönség szavazata alapján díjazták A kockaember című alkotást, amely az előkelő 3. helyet is elnyerte. Másodikként a Friss hús és első helyen a Last Call szerepelt. Számos támogatói díjat is kiosztottak. Szőgyényi Adrienn, az Alföld Televízió főszerkesztője is jelen volt az esemény díjátadóján, aki átadta az általuk választott filmnek járó jutalmat. A rövidfilmek bemutatófórumok híján nem sok lehetőséget kapnak a közszemlére jutásra. A Malter filmfesztivál értük jött létre, hogy ennek a kategóriának is szenteljenek figyelmet, hiszen szívügyük a magyar film és az elkövetkező magyar generáció. Fotók: Szilágyi Zoltán

A hetedik harsonaszó ígérete - Megnyílt Neuberger István tárlata a Kölcsey Központban

A Magyar Festészet Napja, október 18-a előestéjén, 17-én délután 5 órakor nyílt meg ünnepélyes keretek között A HETEDIK HARSONASZÓ – Kapcsolódások a Bibliához című, Neuberger István festő- és grafikusművész nevével fémjelzett tárlat. A kiállítás-megnyitón jártunk.   A tárlat a tavalyi év egyik legfontosabb képzőművészeti eseményéhez kapcsolódik. A 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulóját ünneplő évben a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Magyar Művészeti Akadémia, Debrecen Önkormányzata, valamint egyéb szervezetek együttműködésével kortárs grafikai pályázatot hirdettek. Az erre beérkező közel négyszáz alkotásból százkettőt, összesen nyolcvannyolc alkotó munkáját a Kölcsey Központ is bemutatta tavaly szeptemberben egy kiállítás keretében. Neuberger István ezen a pályázaton a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnökségének díját nyerte el, s a most megnyíló A HETEDIK HARSONASZÓ – Kapcsolódások a Bibliához című tárlata létrejöttét mind Debrecen város önkormányzata, mind pedig a kiállításnak helyet biztosító Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. rendkívül fontosnak tartotta. Ahogyan arra a kiállítás címe is utal, Neuberger István nagyrészt a Bibliából meríti festményei és grafikái témáját. Így nem véletlen, hogy a tárlatot Debrecen-Szabadságtelepi Református Egyházközség Kálvin János Vegyeskara nyitotta meg, az ő éneklésüket pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület részéről Derencsényi István lelkészi főjegyző köszöntő beszéde követte. Derencsényi István nagy szeretettel és tisztelettel köszöntötte a jelen lévő Neuberger István festő- és grafikusművészt, s tolmácsolta az egyéb elfoglaltsága miatt az eseményen részt venni nem tudó Fekete Károly püspök úr köszöntő szavait is. A köszöntés után a főjegyző kitért az elmúlt év fontosságára: hiszen tavaly nem csak a Reformáció 500. évfordulóját, de a református egyház fennállásának 450. évfordulóját is ünnepeltük, amely jubileumi események a nem vallásos embereket is megihlették, s össztársadalmi jelleget öltöttek. Ennek a dupla jubileumnak volt kiemelkedő képzőművészeti eseménye a fent említett kortárs grafikai pályázat, amelyen Neuberger István is elindult, s Luther című alkotásáért elnyerte az egyházkerület elnökségének díját. Az alkotáson található kapu- illetve ajtószimbólum rendkívül jellemző Neuberger művészetére, amely egyfelől az ismeretlenbe való érkezés, a megismerés lehetőségét, illetve az evilági és a túlvilági közötti átjárást, egymáshoz való viszonyát is jelképezi, s a Reformáció 500. évfordulójához hasonlóan olyan emberekben is gondolatokat ébreszt, akik alapvetően nem vallásos érzülettel élik az életüket. A mostani kiállítás címe pedig, a Jelenések könyvéből ismert hetedik harsonaszó Derencsényi István szerint azért nagyon fontos, mert a remény kifejezője: az előző hat trombitaszóhoz képest, amely a sátán uralmát hirdeti Krisztus felett, s a gonoszság hírvivője, a hetedik trombitát megfújó angyal már nem vészjósló magatartással zenél, hanem ujjongva: Krisztus országának eljövetelét, s végső győzelmét hirdetve. Így Neuberger tárlatának már a címe is reményteljes jövőképet vázol fel a számunkra. A tárlatot a főjegyző szavait követően Wehner Tibor Munkácsy-díjas művészettörténész nyitotta meg. Megnyitójában a művészettörténész kitért Neuberger művészi pályájának legfőbb állomásaira: a tatai származású festő a tatabányai Bányász Képzőművészeti Szabadiskolában kezdett rajzolni, majd 1979-ben a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész tanítványaként. Dunántúli származása ellenére hamar megihlette az alföldi táj – köszönhetően a Mártélyon eltöltött nyaraknak, az ottani Képzőművészeti Szabadiskolában való tanításának. A képzőművész csoportos tárlatokon való kiállítással kezdte, majd a ’90-es évektől egyre több egyéni tárlata is létrejött. Kezdetben alkotásain akció-szituációkat teremtett azáltal, hogy alakokat helyezett el a tájban, majd a természet helyett előtérbe kerültek nála a furcsa, torz szenvedő emberábrázolások, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak a már a pálya elejétől a művészetére jellemző bibliai tematikával. Így az ezen a tárlaton is megtekinthető, 1980-as Utolsó vacsora című kép is ezt az összefonódást mutatja: egy, zilált, szétesett társaság tizenhárom alakja látható az alkotáson, amely így nem a vacsora konfliktusát mutatja meg, hanem már az azt követő helyzetre koncentrál. Ez a szokatlan szemléletmód azután végigvonul Neuberger összes bibliai tárgyú képén, amelyeken soha nem a képi konvenciók szellemében interpretálja a bibliai alakokat. Neuberger képei hallatlan feszültséggel, veszélyeztetettség-érzettel itatódnak át, alakjai űzöttek, hajszoltak, az őket körülvevő káosztól áthatottak. Mintha minden egyes történés mögött ott rejlene a Sátán. De ezt a diszharmonikus állapotot lehet épp fordítva is értelmezni, s erre utal a tárlat címe is. Tehát úgy, hogy a káoszból egyszer csak újra kozmosz, a diszharmóniából harmónia, a szétesettségből újra egység tárulhat elénk. A tárlat október 18-ától november 11-éig ingyenesen látogatható a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében. Gyürky Katalin

A második esély története - A Meztelen Juliet című filmről

Aki kedveli Nick Hornby regényeit, illetve az azokból készült filmeket – gondolok itt a Pop, csajok, satöbbire vagy az Egy fiúról-ra – nem, nagyon nem fog csalódni, ha megnézi a mozikban mostanság debütáló legújabb Hornbyregény-adaptációt, a Meztelen Juliet című alkotást. A filmnek ugyanis nem csak a története lenyűgöző, hanem – ahogyan azt ennek az angol írónak a szüzséitől megszokhattuk – kiváló könnyűzenéből sincs benne hiány.   A zenében bővelkedés nem véletlen, hiszen abban a sajátos háromszög-történetben, amit a film elénk tár, az egyik „szöget” az a Tucker Crowe (Ethan Hawke) alkotja, aki rendkívül sikeres rockzenei karrierjét követően húsz éve egyszer csak eltűnt a világ szeme elől, s csak az olyasfajta megszállott rajongói „tartják életben”, mint a háromszög újabb szögét alkotó Duncan (Chris O’Dowd), akinek nem csak, hogy óriási lemez- és ereklyegyűjteménye van a bálványától, de még blogot is vezet a zeneszámaihoz fűzött kommentárjaival. S az ő élettársa, Annie (Rose Byrne) képezi a háromszög harmadik részét, akinek azonban már teljesen elege van Duncan Tucker Crowe-imádatából, s már a zenész nevének hallatán is rosszullét környékezi. Az, hogy Annie és Duncan ízlése ennyire eltér egymástól, a kapcsolatuk haldoklásának is a szimbóluma. S Duncan mániája és Tucker-bálványozása felé, s így az élettársi kapcsolatuk felé is a „kegyelemdöfést” ilyen értelemben Annie viszi be, amikor egy, megint a zenészt istenítő blogra egy ezzel ellentétes tartalmat posztol, s megírja, hogy szerinte miért elviselhetetlen az adott Tucker Crowe-szám. Ez az Annie-féle bejegyzés azonban nem csak a Duncannel való kapcsolata végét jelenti, hanem egy új kezdetet is, hiszen – csodák csodája – de a bejegyzése olvastán nem más, mint az eltűntnek hitt Tucker Crowe ír a negyvenes nőnek egy e-mailt. Az ettől kezdve sokáig „levélregény” formájában zajló kapcsolat aztán persze konkrét találkozásba is fordul, amikor az immár nagypapa Tucker Londonba érkezik, hogy meglátogassa egyik, ki tudja, milyen és melyik anyától származó lánya kisfiát. S ettől a konkrét találkozástól kezdve – Rose Byrne és Ethan Hawke lenyűgöző játéka és kettőse hatására, na meg persze azért, mert hamisítatlan Nick Hornby-történettel állunk szemben – Jesse Peretz rendező komoly lételméleti töprengésbe viszi át a továbbra is rengeteg humorral átszőtt történetet. A történetnek ettől a pontjától végig azon gondolkodhatunk, hogy vajon kaphat-e második esélyt az életre egy, tizenöt évet egy rossz kapcsolatban eltöltött, s gyermektelen, de még gyerekre vágyó negyvenes nő, s egy, többszörösen elszúrt magánélettel és idő előtt befuccsolt rock-karrierrel rendelkező, idősödő férfi. Aki persze mindezzel a „batyuval” a hátán szkeptikus, hiszen egy helyütt ki is mondja: „az élet első felének elcseszésével az a gond, hogy nem lehet megnyomni az újrakezdés gombot”. Vagy mégis? Vajon mit gondol minderről Annie? S vajon mi a véleménye erről Duncannek? Ő vajon újrakezdheti, s helyrehozhatja mindazt, amit – akár Annie-val, akár mással kapcsolatban – de elrontott? Miközben Annie-nak már teljesen másfelé, s paradox módon exe bálványa felé húz a szíve? Nos, mindezt döntsék el Önök. Erre módot ad, hogy október közepétől ezt a kiváló színészi játékkal, sok humorral, ugyanakkor elgondolkodtató fordulatokkal vegyített alkotást az Apolló mozi is vetíti. S ha megnézik, kiderül, hogy ki is az a bizonyos címadó Meztelen Juliet az alkotásban, amely nőalaknak a titkát itt most természetesen nem leplezhetem le. Gyürky Katalin

Ugyanolyan ez a nap, mégis más - Az Egy nap című filmről

Az Őszi filmszüret keretében, valamint a III. Európai Art Mozi-napot ünnepelve premier előtti vetítéseket nézhetett meg a közönség Debrecen art mozijában, az Apollóban. Ennek alkalmából a Cannes-ban a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját elnyerő alkotáson, az első nagyjátékfilmjét rendező Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjének vetítésén jártunk.   Az Egy nap cím önmagában keretbe helyezi a film történetét: huszonnégy órás időintervallumra gondolunk, s amikor a film egy háromgyermekes család egyik késő estéjén elkezdődik, azt gondolnánk, hogy a következő nap estéjéig követhetjük majd végig az életüket. Ám ez a keret megbomlani látszik, azáltal, hogy nézőként még egy fél napig, a másnap estét követő, reggelbe hajló éjszakán is a családdal, s főleg az abban robotoló édesanyával tartunk. Az egy nap intervallumának „megsértése” véleményem szerint egyáltalán nem véletlen: arra utal, hogy a film főszerepét játszó Anna (Szamosi Zsófia lenyűgöző alakításában) egy napja nem huszonnégy órából áll. Illetve persze, annyiból áll, de a munka, a család és a mindennapi teendők sokszor túlnyújtják ezt az intervallumot, s a dolgos nappalt alvásmentes éjszaka követi, annak érdekében, hogy a nappal el nem látott teendők is a helyükre kerülhessenek. Szilágyi Zsófia filmje már önmagában emiatt az elsődleges keret miatt sokak kedvence lehet. Hiszen „átlagos” háromgyerekes családanyát ábrázol, akiben sokan magukra ismerhetnek, látva a napi rutinját: a gyerekek felkeltését, öltöztetését, estetését, óvodába-iskolába cipelését, aztán a munkahelyet, utána a gyerekek különóráit, az otthoni teendőket s a súlyos pénzhiányt, amit főleg a hiteltörlesztés kényszere okoz. A Szamosi Zsófia megtestesítette karakter azonban annak ellenére, hogy természetesen hulla fáradt, kiválóan „logisztikázik”: igaz, hogy meg sem áll egész nap, de mindezt mégis óriási szeretettel és türelemmel teszi, látszik, hogy imádja a három, egyáltalán nem egyszerű személyiséggel magáldott gyermekét. Szamosi Zsófiát azért is jó ilyen szerepben látni, mert épp az ellenkezőjét alakítja itt az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm rideg, zord és barátságtalan karakterének. S szeretetből nincs nála hiány a férje, Szabolcs (Füredi Leo) iránt sem. Csakhogy – s ez a szál adja a film másik és másfajta keretét – azon a bizonyos estén, amikor a történet elindul, egy, a férje és a férje potenciális barátnője által lezáratlan történetbe is belecsöppenünk. A hölgy, Gabi (Láng Annamária) képes felmenni a lakásukra, s először Annát hívja el „randizni”, hogy megbeszéljék mi történt, pontosabban mi nem történt a férj és őközötte, aztán azonban a férjjel is újra találkozni akar, hogy tisztázzanak egy s mást. De ha nem történt semmi, akkor vajon mit kell tisztázni? – zakatol Anna fejében, miután a férje sms-ben értesíti róla, hogy a következő nap estéjén – s ez a másik oka, hogy a huszonnégy óra egy újabb éjjelbe is átnyúlik – újra találkoznia „kell” Gabival. A kétféle keret pedig Annában fog – sajátos módon – találkozni és ütközni egymással: a hétköznapi rutint meg-megbontja a közelgő randevú gondolata, amitől Anna természetesen nem tud szabadulni. Azt tudja, hogy az egyik – a megszokott – keretben, a gyerekek-otthon-munka körforgásában megint kellő módon helyt fog állni, de hogy a másik kerettel, a férje által eléállított helyzettel hogyan birkózik meg, azt nem. S persze retteg, hiszen ez nem egy rutinszerűen elvégzendő feladat, nem olyan, amit a „kisujjából kiráz”. De hogy hogyan és milyen módon oldódik vagy nem oldódik meg mindez, arról győződjenek meg Önök. November 8-ától, a film magyarországi hivatalos premierjétől az Apolló moziban Önök is végigkísérhetik Anna egy, pontosabban másfél napját. Gyürky Katalin

Ötven év újra mozikba kerül az 50 éves, felújított Egri csillagok

Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet vasárnaptól országszerte vetítenek.     A forgalmazó közleménye felidézi, hogy Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényéből Nemeskürty István írt forgatókönyvet. Ez alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1967-1968 során megvalósult a magyar filmgyártás addigi legnagyobb produkciója, a korszak legnagyobb színművészeivel, magas színvonalú filmes technikákkal és megannyi statisztával, hiszen a hadügyminiszter a Magyar Néphadsereg ötezer kiskatonáját vezényelte ki a forgatásra, ők alakították a török sereget.     A filmhez Szász Endre tervei alapján Pilisborosjenőn felépítették az egri vár mását. Több ezer fegyvert, korhű díszletek és jelmezek százait készítették el a forgatáshoz, amely több mint másfél évig tartott különböző magyarországi helyszíneken és Bulgáriában, a Fekete-tenger partján.     A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a kor legkiválóbb színészeivel forgattak: Sinkovits Imre Dobó Istvánt alakította, Bárdy György pedig Jumurdzsákot formálta meg. Cecey Éva Venczel Vera szerepében, Kovács István pedig Bornemissza Gergely szerepében volt látható. Mellettük szerepelt még a filmben Benkő Péter, Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Major Tamás, Szemere Vera, Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor és Zenthe Ferenc is.     A film körüli felhajtásra jellemző volt, hogy akkoriban szokatlan módon már az előkészületekről és a forgatásról is folyamatosan cikkeztek az újságok, sőt Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerepére Várkonyi közvéleménykutatást is indított az Ifjúsági Magazin hetilap hasábjain, amelyre tízezrével érkeztek szinte egyöntetű szavazatok.     A bemutató hatalmas siker lett, az Egri csillagok a magyar filmgyártás máig meghatározó darabjává vált, amely az 1948 óta elkészült magyar mozifilmek közül a harmadik legnépszerűbb alkotás a maga kilencmillió feletti nézőszámával.     A filmtörténeti klasszikust az 50. évforduló alkalmából a Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljeskörűen, 4K felbontásban restaurálták a Filmarchívum és a Magyar Filmlabor szakemberei. Az alkotás szín- és fényvilágának felújítására a Filmarchívum Csukás Sándor operatőrt kérte fel, aki Szécsényi Ferencnek, az Egri csillagok operatőrének tanítványa, barátja volt.     A nyilvános díszbemutatót vasárnap, a Pólus Mozi Nagytermében tartják, ahol a vetítés előtti felvezető beszélgetésen részt vesz Kovács István és Benkő Péter színművész is.     Az ugyanerre a napra eső 3. Európai Art Mozi Nap keretében országszerte számos további helyszínen vetítik az Egri csillagokat, többek között a budapesti Kino és Művész moziban, továbbá Szegeden, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen, Miskolcon, Székesfehérváron, Tapolcán, Cegléden és Gyöngyösön is, október 25-től pedig Egerben valamint a budapesti Tabán és Pólus Moziban is elérhető lesz a film.     A legtöbb filmszínházban iskolák részére kedvezményes csoportos vetítéseken is megtekinthető az alkotás, ebben a forgalmazó Pannonia Entertainment nyújt szervezési segítséget a pedagógusoknak. (MTI)

Bronz Diák Oscar-díjat nyert egy magyar diplomafilm

Huszonhét év után újra magyar diplomafilm nyert Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): Kovács István az Ostrom című diplomafilmért vehette át magyar idő szerint péntek hajnalban Los Angelesben az Amerikai Filmakadémia Samuel Goldwyn Theaterjében a Bronz Diák Oscar-díjat - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-t.     Az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának, és végre hajat mosson a várva várt randevúja előtt. Életveszélyes terve végrehajtásától sem a szomszédai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani.      Az Ostrom a 32 éves Kovács István diplomafilmje volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Enyedi Ildikó, Janisch Attila és Szász János voltak a tanárai. A 23 perces alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült. Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója a díj kapcsán elmondta, hogy "óriási eredmény, hogy 2014 óta a magyar alkotók a nagy európai filmfesztiválokkal párhuzamosan a leghíresebb amerikai filmes megmérettetésen is jelen vannak és legtöbbször nyernek. Szász János A nagy füzettel a legjobb kilenc külföldi film közé jutott, Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című alkotása a legjobb öt idegennyelvű film közé került, azaz Oscar-jelölt volt, Nemes Jeles László a Saul fiával és Deák Kristóf a Mindenkivel megnyerte a legjobb külföldi film, illetve a legjobb rövidfilm Oscar-díját".      Az elmúlt években az Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőseinek három filmje is bejutott a Diák Oscar-díj jelöltek közé: 2016-ban a Kis Hajni által jegyzett Szép alak, tavaly pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek volt versenyben, és idén Kovács István az Ostromért meg is nyerte a díjat. Ez a sikersorozat azért is kiemelkedő, mert eddig még egyetlen filmes egyetemnek sem sikerült három egymást követő évben a fikciós filmek kategóriájában a jelöltek közé kerülni, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a több évtizede tartó tudatos építkezés eredménye.      Az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díjaira idén összesen 1582 nevezés érkezett.  Az Ostrom az Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Alföldi Nóra producerek) és az SZFE (Bosnyák Miklós producer) gyártásában, a Film Force Team (Hutlassa Tamás, Hutlassa Barna producerek), a Filmfabriq (Osváth Gábor producer) és a Vision Team koprodukciójában készült. A forgatókönyvet Gasztonyi Kálmán írta, az operatőr Dévényi Zoltán, a vágó Duszka Péter Gábor, a látványtervező Rajk László, a hangmérnök Balázs Gábor volt, a line producer D'Intino Patrícia, gyártásvezető Hegyi Nóra volt.      A Budapesten és Kiskunlacházán forgatott film főbb szerepeiben Vedrana Bozinovic, Mirela Lambic, bosnyák, Nenad Pecinar és Radoje Cupic szerb színészek mellett Trill Zsolt és Keszég László látható. Hutlassa Tamás és Osváth Gábor producerek korábban elmondták, hogy "az Oscar szabályzata szerint ennek a díjnak köszönhetően az Ostrom című film esélyes lehet a legjobb rövidfilm kategóriában is. Így a magyar diplomafilm a február 24-én megrendezendő gálán is versenyezhet majd az Oscar-díjért, amennyiben bekerül a jelöltek közé az akadémia tagok szavazatai alapján". Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt... című diplomafilmjéért.

Igazi filmcsemegéket habzsolhatunk Debrecenben

Őszi filmszüret a címe annak a programsorozatnak, melynek keretében októberben a debreceni Apolló mozi különböző műfajú filmfesztiválokkal várja a látogatóit. A már most is zajló, illetve a közelgő eseményekről a szervezetileg az Apolló mozit (is) magában foglaló Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. vezetősége október 10-én sajtótájékoztatót tartott.   A sajtónyilvános eseményt Bódor Edit ügyvezető nyitotta meg, mégpedig egy fontos statisztika közlésével: amíg 2007-ben az Apolló mozi látogatottsága 28 000 fő volt, ez a szám mostanra, tíz év alatt mintegy megháromszorozódott, s 80 000 főre rúg. Ez a mozi új vezetésének és az országos ART-mozi hálózatba való bekapcsolódásnak is köszönhető, valamint annak a széles körű együttműködésnek, amelynek keretében a mozi ki is tud kerülni az Apolló épületének falai közül. Gondoljunk csak a Nagyerdei Szabadtéri Színpadhoz kötődő filmvetítésekre a Békás tó partján, vagy a Debreceni Egyetemmel való együttműködésre, ahol a mozival szoros együttműködésben, valamint a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretében filmklub működik. A felvezető után az Őszi filmszüret konkrét programjairól már egy filmes szakember, valamint az Apolló mozi vezetője beszélt. Balogh József zenei szakértőként az októberben útjára induló, de immár harmadik éve zajló londoni Royal Opera House-nak az Apolló moziban megtekinthető élő közvetítéseiről beszélt. Ennek keretében idén tizenegy alkotást lehet ilyen formában megtekinteni, amely nemcsak az operakedvelőknek, de a balett szerelmeseinek is igazi csemegékkel szolgál. A három új produkcióval és nyolc klasszikussal kecsegtető programsorozatban a teljesség igénye nélkül például A diótörőt, a Don Quijotét vagy A pikk dámát láthatják, amely vetítéssorozat azért különösen érdekes, mert a filmes eszközökkel megoldott élő közvetítés során az itteni néző a Royal Opera House olyan kulisszáiba is betekintést nyerhet, amit, ha ott ülne a londoni színházban, nem láthatna. Balogh József ugyanakkor hangsúlyozta, hogy talán kevesen tudják, de egy magyar ember, Solti György volt az, aki annak idején világszínvonalúvá tette a londoni Royal Opera House-t, mivel „felforgatta” az addig a színházban működő rendszert: az addig csak olasz operákat repertoárjára tűző teátrumba behozta a német és francia előadásokat is. Fejér Tamás, az Apolló mozi vezetője pedig a különböző fesztiválprogramokat részletezte. Már most is zajlik, október 8-ától kezdve egészen 12-éig a Szemrevaló Fesztivál, amely a Debreceni Német Kulturális Fórummal való együttműködés keretében Németország, Svájc és Ausztria filmjeinek megtekintését teszi ez alatt a pár nap alatt lehetővé. A fesztivál hat filmjét ingyenesen lehet megtenni. Október 14-én az Európai Art Mozi Napját is megrendezik, immár harmadik alkalommal. Itt három, premier előtti film vetítésére kerül sor. Látható lesz a Milorad Krstić rendezte Ruben Brandt, a gyűjtő, Szilágyi Zsófia alkotása, az Egy nap, valamint Gustav Möller A bűnös című filmje. Aki a horror műfaját kedveli, októberben az Apolló moziban szintén megtalálja a számítását. Október 31-én A félelem éjszakja címmel egymás után négy horrorfilmet vetítenek le, fél órás szünetekkel. Látható lesz a Ghostland, az Örökség, a Hang nélkül valamint Az apáca című film. A MALTER Fesztivál keretében október 17-én tizenkilenc hazai kisfilm vetítésére kerül sor, az október 20-a és 23-a közötti időszakban pedig a Mozinet Filmnapok várja az érdeklődőket, szintén főleg premier előtt bemutatandó alkotásokkal. S lesz ebben a hónapban is díszelőadás: október 25-én a Nyitva című magyar filmre invitálják közönségtalálkozóval egybekötve a nézőket. A teljes és részletes programról az Apolló mozi honlapján, a www.apollomozi.hu oldalon tájékozódhatnak. Gyürky Katalin Fotók: Pénzes László

Igazi filmszüret lesz Debrecenben

Októberben olyan mozis csemegéknek ad otthont Debrecen art filmszínháza, mint például a Szemrevaló fesztivál, az Európai Art Mozik Napja, a Malter Filmfesztivál, Mozinet Filmnapok. Magyarországon is különleges élőközvetítés, a Royal Opera House új évada is több, különleges produkcióval csábít.   - Royal Opera House élőközvetítések az Apolló moziban   A 2018-19-es évad 3 új produkciót és 8 népszerű klasszikust felvonultató repertoárját a világ 40 országában, több mint 1000 filmszínházban közvetítik a Covent Gardenből. Az idei évadban olyan világsztárok előadásában csendülnek fel az ismert dallamok, mint Anna Nyetrebko, Diana Damrau, Jonas Kaufmann, Erwin Schrott, Michael Fabiano, Plácido Domingo vagy Eva-Maria Westbroek.   A moziközvetítések évadját Kenneth MacMillan megrázó pszichológiai baletteje, a Mayerling nyitja meg – amelynek zenéjét Liszt Ferenc szerezte –, majd egy klasszikus romantikus balett, A bajadér következik. A Royal Ballet repertoárjának egyik legkedveltebb előadása, A diótörő a karácsony hangulatát hozza el a színpadra. A balettek sorozata ezután a romantikus Spanyolország színes vidékeire vezeti a nézőket: Carlos Acosta Don Quijote előadása Marius Petipa eredeti koreográfiája előtt tiszteleg. Különlegesség az évad balettjei között a Christopher Wheeldon, Crystal Pite és Sidi Larbi Cherkaoui új, kortárs koreográfiáiból álló triptichon. A balett évadot Kenneth MacMillan Romeó és Júliáa előadása zárja, Prokofjev klasszikus dallamaival. A baletteken kívül a Royal Opera öt előadását is közvetítik a mozikban. Elsőként A walkür dallamai csendülnek fel, John Lundgren, Nina Stemme, Stuart Skelton főszereplésével. Az újév Csajkovszkij klasszikusával, A pikk dámával indul, a szereplőgárda élén Alekszandrsz Antonenko, Vlagyimir Sztojanov és Eva-Maria Westbroek hallható. Richard Eyre rendező lenyűgöző módon dolgozza fel a Traviatát, a szerelem és önfeláldozás megrendítő történetét. Verdi epikus mesterműve, a Végzet hatalma közel egy évtized után először látható a Royal Opera előadásában, a pazar szereposztásban Anna Netrebko és Jonas Kaufmann játssza a rossz csillagzat alatt született szerelmeseket. Az évad megkoronázásaként David McVicar lenyűgöző rendezésében láthatják a nézők Gounod Faustját, Michael Fabiano, Diana Damrau és Erwin Schrott főszereplésével.   - Szemrevaló Fesztivál   Október elején ismét megrendezésre kerül a Szemrevaló Filmfesztivál a Debreceni Német Kulturális Fórum szervezésében az Apolló moziban. Újra alkalom nyílik Németország, Ausztria és Svájc legújabb filmjeinek megtekintésére. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet kínálata nem nemzeti alkotás, hanem egy közös együttműködés eredménye. Pozitív változás idén, hogy minden film magyar felirattal lesz megtekinthető.   10. 10. (szerda) 18.00 Kékről álmodom (16) 10. 10. (szerda) 20.00 A lehetséges világok legjobbika 10. 11. (csütörtök) 16.00 Timm Thaler nevetése 10. 11. (csütörtök) 18.00 303 10. 12. (péntek) 18.00 Tranzit (16) 10. 12. (péntek) 20.00 Az ifjú Karl Marx   Az előadások látogatása ingyenes, regisztráció nincs, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.   - A 3. Európai Art Mozi Nap programja az Apolló moziban:   Október 14-én Európa újra mozizni megy! Az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas harmadik alkalommal rendezi meg az Európai Art Mozi Napot, hogy ezzel hívja fel a figyelmet az európai film sokféleségére és a művészmozik, mint kulturális és közösségi terek fontosságára. Ezen a napon a résztvevő mozik Európa-szerte változatos filmes programokkal, premier előtti vetítésekkel, beszélgetésekkel és további kísérőprogramokkal várják a közönséget. Idén 34 ország több mint 1000 mozija csatlakozott az eseményhez, köztük az Art Mozi Egyesület tagságából is számos magyarországi művészmozi is. Hazánkban három új európai koprodukció és három magyar alkotás – köztük egy felújított filmklasszikus – köré épülnek a programok, a mozik ezekből válogatva alakították ki műsorukat, esetenként kiegészítve további európai filmalkotásokkal.   október 14. 16.00 Ruben Brandt, a gyűjtő – PREMIER ELŐTT! magyar animációs film/akció-thriller, 96 perc, 2018 (12) rendező: Milorad Krstić, magyarországi bemutató: november 15. (Mozinet)   október 14. 18.00 Egy nap – PREMIER ELŐTT! színes, magyar játékfilm, 99 perc, 2018 (12) rendező: Szilágyi Zsófia díjak: Cannes 2018. FIPRESCI-díj, magyarországi bemutató: november 8. (Vertigo Media)   október 14. 20.00 A bűnös – PREMIER ELŐTT!(Den Dkyldige) színes, dán thriller, 85 perc, 2018 (16) rendező: Gustav Möller díjak: Sundance Filmfesztivál 2018, Közönségdíj, magyarországi bemutató: október 25. (Vertigo Média)   A vetítések helyszíne a Deésy Alfréd-terem.   Jegyek kaphatók október 1-től a mozi érvényben lévő helyárai szerint.   - A félelem éjszakája III. október 31 • 20:00 - november 1 • 04:00 Jegy az estére: 2200Ft   Éld át a rettegést, és borzongj szórakozva barátaiddal 2018. október 31-én, Halloween estéjén. Fergeteges filmmaraton vár az Apolló moziban. Harmadjára is eljön A félelem éjszakája, az idei év válogatott horrorfilmjeivel a főszerepben!   A következő filmek a mozi három termében non-stop tekinthetők meg:   Ghostland – A rettegés háza (18) francia-kanadai horror, 91 perc, 2018 Örökség (16) amerikai horror, 126 perc, 2018 Hang nélkül (16) amerikai thriller, 91 perc, 2018 Az apáca (16) amerikai misztikus horror, 96 perc, 2018   FONTOS FELHÍVÁS! A mozi területére a filméjszakák ideje alatt biztonsági szolgálat végzi a beengedést. Mivel a mozi házirendjének értelmében az épület egész területén tilos az alkoholfogyasztás, a kiemelt kockázat miatt a biztonsági szolgálat felelősei át fogják nézni a vendégek táskáját, alkoholt tartalmazó italt nem engedünk be a termekbe! Köszönjük kedves vendégeink együttműködését! Fotók: C.Kiss Ilona

Sztártündöklés, sztárbukás - A Csillag születik című filmről

Bár a kiváló színművészt, Bradley Coopert próbálták róla lebeszélni, hogy nagyjátékfilmet rendezzen, ő hajthatatlan volt. S látva a végeredményt, a Csillag születik című zenés alkotást, nagy szerencse, hogy ragaszkodott az álmaihoz. A film magyarországi bemutatójának napján, október 4-én az Apolló moziban jártunk. A történet persze nem új: 1937 óta ez már a negyedik csillag megszületése a vásznon, hiszen a fim női főszereplőjének felkért Lady Gaga Janet Gaynor, Judy Garland és Barbra Streisand után bújik bele egy olyan fiatal nő bőrébe, aki felfedezésre vár… S a felfedezés hamar meg is érkezik a rendezés mellett a film férfi főszerepét is magára vállaló Bradley Cooper játszotta rocksztár, Jackson Maine személyében, aki egy transzvesztita bárban a nemi identitását egyedül vállalni akaró lányt meghallja énekelni. S az a kiváló ebben a filmben, hogy önmagában nem az az izgalmas, hogy gyakorlatilag azonnal egymásba szeretnek, mert ez a forgatókönyv elcsépelten ismerős lenne a hollywoodi produkciók kapcsán, hanem az, ahogyan a Cooper által megformált karakter viselkedik a nővel: ahogyan a lány – egyébként nagynak tartott - orrán például végighúzza a mutatóujját, az hátborzongatóan szép gesztusa a bimbózó érzelmek kimutatásának… A nő tiszteletének, óvásának, féltésének, tenyéren hordozásának… S számomra a filmben a továbbiakban is a leglenyűgözőbb a férfi viselkedése lesz: Ally őstehetség – ezt Jack azonnal felismeri -,s mivel – ekkor még – jól menő sztárként van rá lehetősége, fellépteti egy közösen írt számukkal a koncertjein. A lány istenien csengő hangjára és átható színpadi jelenlétére persze hamar felfigyel egy menedzser, Rez is (Rafi Gavron). S mondhatnánk, hogy a gondok a menedzser felbukkanásával kezdődnek, de véleményem szerint ez csak felszínre hozza, pontosabban hozhatná azokat a mélyben húzódó problémákat, amik a két karakter között ekkorra élessé válhatnának. Jack ugyanis apjától örökölt génjeit hordozva egyfelől alkoholista, másfelől – ami egy énekes számára borzasztó – fülbetegségben szenved, s e két tényező erősen lejtőre állítja a pályáját. Miközben a menedzser által felfedezett Ally egyre népszerűbb, egyre sikeresebb: olyannyira felfelé ível a karrierje, hogy hamarosan Grammy-díjra jelölik… De még ekkor sem arról van szó, hogy Jack féltékeny lenne: mindent legyőző szerelmük ezt az érzést egyszerűen nem hagyja eluralkodni a férfin. Hanem arról, amit a menedzser csinál Allyből. De Jack – aki közben feleségül veszi az énekesnőt – ezt is mindössze egyszer vágja a fejéhez Allynek: „irtó cikinek” tartja, hogy a rockénekesi tehetséggel megáldott, a rockzenén keresztül a legmélyebbről jövő érzéseket közvetíteni képes nejéből egyre inkább popdívát faragnak, s hogy ezt a lány hagyja. (A film abban is zseniális, ahogyan az életet és a kitalált történetet egyre inkább összemossa, hiszen a lány letisztult, smink nélküli karaktere az idő előrehaladtával egyre inkább „Lady Gagásodik”.) De a más színre festett hajú, kikent-kifent nőben, aki szinte már nem is hasonlít a „traveszti” bárban megpillantott lányra, a férfi még ekkor is azt az egyszerű és gyönyörű lányt látja. S nem haragszik rá, inkább félti attól, amit mesterségesen kreálnak belőle… Szerelmük erejét tükrözi, hogy Jack – akit alkoholproblémái miatt már fellépni sem hagynak – mindent megtesz annak érdekében, hogy leszokjon az italról. Még egy többhetes elvonókúrát is bevállal. De hogy az ital, a szerelem, a rock vagy a pop-e az erősebb ebben a végtelenül hitelesen megformált, remek zenei betéteket is tartalmazó szerelmi történetben, amelyben olyan szinten működik Bradley Cooper és Lady Gaga között a kémia, mintha valóban egy párt alkotnának, arról győződjenek meg Önök. A sodró lendületű, egyetlen felesleges képkockát, egyetlen oda nem illő mozdulatot, mondatot és hanglejtést sem tartalmazó film még nagyobbra emelte a szememben Bradley Coopert. Akiről eddig csak azt tudtam, hogy remek színész. De ezzel a filmjével bebizonyította, hogy nem, nem csak az: a macsó férfi tulajdonságaival leszámolni képes, a nő, a szeretett nő érdekében háttérbe húzódni is hajlandó férfi alakjának végtelenül szerethető és tisztelhető megrendezője és megtestesítője egy személyben. Gyürky Katalin

Több mint 40 ezren látták az Impressziók című kiállítást a Modemben

Három és fél hónap alatt több mint 40 ezren látták az Impressziók című kiállítást a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) - hangzott el a negyven ezredik látogató köszöntésekor tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.     Papp László, Debrecen polgármestere elmondta: az Impressziók a Modem eddigi történetének legnagyobb művészeti értékű tárlata, amely a legtöbb látogatót vonzó kiállítások egyike. Hozzátette: büszke arra, hogy el tudták hozni a városba ezeket a remekműveket, amelyekre az ország számos pontjáról, sőt a határon túlról is sokan kíváncsiak voltak. A Modem regionális, sőt nemzetközi jelentőségű intézmény lett - hangsúlyozta, megjegyezve hogy a tárlattal sikerült megszólítaniuk a fiatalokat is, eddig több mint kétezer-ötszáz diák látta a kiállítást.     A negyvenezredik látogató a debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8. C osztálya lett. A diákokat köszöntő polgármester elmondta: az osztály jutalma, hogy a Modemben rendezheti meg nyolcadikos bankettjét. Ezen kívül a diákok könyvet, katalógusokat és éves bérletet is kapnak az intézménybe. A debreceni jégcsarnok egy közös korcsolyázásra, a nagyerdei Víztorony pedig falmászásra várja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, akik egy interaktív üzemlátogatáson is részt vehetnek a National Instruments debreceni gyárában - tette hozzá.     Koroknai Edit, a Modem igazgatója az MTI-nek elmondta: a Johannesburgi Művészeti Galéria (JAG) gyűjteményének anyagát eredetileg június 19. és szeptember 23. között mutatták volna be, de az óriási érdeklődés miatt - komoly diplomáciai összefogás eredményeként - két héttel sikerült meghosszabbítaniuk a tárlat idejét. Az 56 műalkotás, amelyek biztosítási összértéke 10 milliárd forint, október 7-ig látható - hangsúlyozta.     Elmondta azt is, hogy az Impressziók látogatóinak mintegy 10 százaléka külföldről, elsősorban Romániából, Oroszországból és Izraelből érkezett és eddig 160 alkalommal tartottak felkért szakemberek, művészettörténészek, kurátorok, ismert színészek, zenészek, írók-költők tárlatvezetéseket, amelyek mindegyikére elővételben elkelt az összes belépő. Kiemelte: a tavalyihoz képest a Modem idén tízszer több bérletet adott el.      A kiállítás utolsó hétvégéjén hosszabbított nyitvatartással (szombaton 19 óráig, vasárnap éjfélig lesz nyitva a Modem), tárlatvezetésekkel, koncertekkel várják a látogatókat. A többek között Picasso, van Gogh, Matisse, Monet, Cézanne és Modigliani munkáit bemutató kiállítás egy nemzetközi szakemberekből álló csapat állapotfelmérését és a csomagolást követően Genovába utazik tovább - közölte az igazgató. (MTI)

Korántsem biztos, hogy azt találod, amit keresel - A Keresés című filmről

Aneesh Chaganty, a mindössze huszonhét éves rendező első nagyjátékfilmjét, a Keresést misztikus thrillerként ajánlják a hírportálok. A szeptember utolsó hetétől a debreceni Apolló moziban is látható alkotást azonban én sokkal inkább a lélektani dráma kategóriájába sorolnám. Mégpedig a filmben döbbenetes erővel kidolgozott, elgondolkodtató apa-lánya kapcsolat miatt.   A tizenhat éves kamaszlány, Margot (Michelle La) és édesapja, David Kim (John Cho)a lány anyjának korai, rákos betegség okozta halála óta kettesben él, ami önmagában rendkívüli lehetőség egy erős szüzsébeli kérdés felvetéséhez: az apa és féltve őrzött gyermeke ideálisnak tűnő kapcsolata vajon kiállja-e a kamaszkor próbáját? Megmaradhat-e egy lassan felnőtté érő leánygyermek legfőbb szövetségesének az ellentétes nemet képviselő szülője? Nos, az apa kétségtelenül hisz ebben: a lánya „követése” érdekében beletanul abba a digitális világba, ahol a lánya korosztálya él, és instagramon, facebookon, e-mailen, chaten, okostelefonon tartja a gyerekével a kapcsolatot, s mivel ezek az eszközök a nap huszonnégy órájában rendelkezésre állnak, némileg feljogosítva is érzi magát arra, hogy bármikor azonnali információkkal rendelkezzen Margot hogy- és holléte felől. Az ilyesfajta kommunikáció látszólag a film első pár, digitális világot tükröző kockáját látva (hisz a film erőssége, hogy bennünket ezzel is arcul csapva – lásd, ebben élünk! felszólítással - csak ezt a virtuális világot tárja elénk) működik is: a lány elérhető, az apa nyugodt… Egészen addig, amíg egyszer csak Margot nem jelez vissza, nem tér haza az iskolából, s a telefont sem veszi fel. A keresés a történetnek ezen a pontján veszi kezdetét: az apa még inkább bevonódik a lánya által használt virtuális térbe, és ott elég furcsa dolgokat talál. Olyan tényekre bukkan, amit jólnevelt gyermekéről még csak nem is feltételezett volna. Ám az apa „előző” világhoz, azaz a hagyományos kapcsolatrendszerhez szokott létét jól mutatja, hogy az összes kutakodási eredménye közül talán az döbbenti meg a legjobban, amikor kiderül: a lánya fél éve nem jár zongoraórára, az erre szánt pénz azonban, amit az apa minden óra előtt gondosan a hűtő tetejére készít, nincs sehol… Ekkor már kénytelen a keresésbe a rendőrséget is bevonni, s elvileg egy nagyon is segítőkész és elszánt nyomozónőt kap maga mellé. Elvileg, mert Rosemary Vick (Debra Messing) sem az, akinek mutatja magát. Mintha neki is lenne egy virtuális énje, egy, az internetes világ felé jól felépített szubjektuma, amely nem azonos azzal, akinek a rendőrség berkein belül mutatja magát. Csakhogy erre az apa későn döbben rá, akkor, amikor már eltűnt lánya halálhírét keltik. Ám ő tovább keres: nem akar belenyugodni a ténybe, hogy a lánya meghalt, hiszen a holtteste még nem került elő… S amit a további virtuális kutakodás során az apa talál, az minden, csak nem az, amire számított, de főleg nem az, amire a néző számítana. A rendező tehát jó pár csavarral, fordulattal élve szegez oda a székhez: a bő másfél óra alatt annyira sokszor változik a nyomozás iránya, az apa keresésének útja, valamint a lelki békéje elvesztésével együtt járó belső összeomlásának külső jegyekben is fellelhető folyamata (a színész ebben zseniális), ami végig feszült figyelmet követel a befogadótól. Miközben – jó apához méltóan – a szülő mindenért önmagát hibáztatja. Hogy nem vette észre. Hogy nem ismerte kellő mértékben a lányát. Hogy nem dolgozták fel az anya elvesztését, együtt, alaposan kibeszélve a velük történteket. Hogy azt gondolta, ehhez elegendő, ha néhanapján belenéznek a ma már szintén csak digitálisan elérhető, az imádott feleségéről és gyermeke anyjáról, Pamről (Sara Sohn) készült fotókat tartalmazó albumba. De hogy a lány (látszólagos) vesztét valójában mi vagy ki okozza, arról nem nyilatkozhatok. Csak egyet árulhatok el: semmiképp sem az önmarcangoló édesapa. Más benne a hunyó. Hogy ki, annak kiderítése érdekében javaslom, hogy nézzék meg a Keresés című lebilincselő filmet az Apolló moziban. Gyürky Katalin

Vegye le a kalapját! - A Napszállta című filmről

Nemes Jeles László, aki az első nagyjátékfilmjéért, a Saul fiáért Oscar-díjat kapott, a második, 2018. szeptember 27-étől a mozikba kerülő Napszállta című alkotásáról az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorában így fogalmazott: titokfilmet készített. Az Apolló moziban ennek a titoknak jártunk utána.   A Magyar Nemzeti Filmalap testületének döntése alapján a Saul fiához hasonlóan idegen nyelvű film kategóriában szintén az Oscar-díjért versenybe szálló Napszállta című filmdráma 1913 nyarán, az I. világháború előtti utolsó békeévben játszódik, s helyszíne - mint azt a film elején a vásznon olvasható felvezető szövegből megtudjuk – „Bécs kishúga és riválisa, Budapest”. S persze az Osztrák-Magyar Monarchia a maga soknemzetiségű, soknyelvű, nyüzsgő szellemi és kulturális életével, ahová – ez nem derül ki a filmből, hogy honnan – egyszer csak a film főhőse, Leiter Írisz (Jakab Juli) visszatér, hogy szülei egykori kalapszalonjában dolgozhasson. Ám a szalon új tulajdonosa nemhogy felvenni nem akarja, de azt tanácsolja neki: minél előbb hagyja el a várost is, a saját érdekében… A város elhagyása követelésének oka pedig - s innentől indul be a titkok sora, amelyeket Írisz megpróbál felfejteni – a lány soha nem látott bátyja, Kálmán. Kálmán, egy alvilági, züllött, bűnöző figura, aki a „saját személyes poklát vetíti ki a világra”. A lány a testvére után vágyódva magánynyomozásba kezd, s egyre szörnyűbb, egyáltalán nem fiatal lányoknak való helyekre jut el a városban. Miközben valamiért mégis ottmarad a kalapszalonban, ahol az ott dolgozó lányok körül is kezdenek bizonyos titkok a tudomására jutni. A film két és fél órája tulajdonképpen ennek a kettős „nyomozásnak”, titokfeltárásnak a története. Az alkotás, ha a filmes megoldásokat: a Saul fiából már jól ismert, nemcsak elölről, hanem több felől jövő hanghatásokat, Erdély Mátyás kiváló operatőri munkáját, valamint a színművészek játékát tekintjük, azt gondolom, most is megérdemli az Oscar-díjat. A több száz szereplőből kiválasztott Jakab Juli az általa megformált karakterre, Íriszre folyamatosan leselkedő veszélyt néhol szenvtelenül „kezelő” játéka kiválóan érzékelteti velünk: annyi mindenen kell ennek a lánynak keresztülmennie a hangsúlyozom: önként vállalt nyomozása során, hogy azt időnként valóban csak blazírt módon és kimérten lehet végigcsinálni. Vlad Ivanov pedig, aki a szalon új tulajdonosát, Brill Oszkárt testesíti meg, remek „titokfigura”: hiszen csak csöpögteti az információkat Írisznek, miközben a tőle származó hírek is sokkal inkább két- mint egyértelműek. S épp a szüzsé szintjén felmerülő két- vagy esetleg sokértelműség kapcsán támadt némi hiányérzetem a filmmel kapcsolatban. A tökéletes filmes megoldások és színészi játék mellett ugyanis a történet számomra nem túl meggyőző: annyi ugyan kiderül, hogy a keresett báty nyilvánvalóan bosszúból, a szülei elveszett vagyonáért harcolva tartja fenn bűnbandáját, s tartja rettegésben a város mellett Brill Oszkár életét is, de egy családi vagyon miatti bosszúszomj nekem kevés egy nagyjátékfilm alapsztorijának. Nyilván emiatt jön be a másik „titokszál” is a történetbe: a kalapszalonban dolgozó hölgyek kiszolgáltatott helyzete, a hercegné (Susanne Wuest) mellett munkalehetőséghez jutó „kiválasztott” lány valódi kiszolgáltatottságának alvilági bugyrokig hatoló sorsa, de ahogyan a báty története, úgy ez a szál sincs rendesen kidolgozva. A film legtöbb esetben csak sejtet: nagyon erős érzelmi hatásokat kiváltó fordulatokkal él ugyan, de a sejtetés miatt a néző figyelmét sokszor elengedi, akinek ettől kezdve igen nehéz a bonyolult, sok szálon futó, tulajdonképpen szinte egyik elemet sem végigvivő történetbe visszakapcsolódni, vagy az új szálat hozzáilleszteni az előzőkhöz… Miközben a film megtekintése közben sokszor éreztem úgy, hogy a rendező és a stábja minden apró részletre odafigyelt: a monarchia miliője, a benne élő hölgyek és urak sziluettje, a különböző helyiségek enteriőrje tökéletesen kidolgozott. S ez a kidolgozottság a megfelelő helyen elhangzó mondatok szintjén is megfigyelhető: amikor a lányok sorsa után kutakodva Írisz bejut az uralkodóhoz, az őt bekísérő inas „vegye le a kalapját!” felszólítása telitalálat: hiszen az egész film a kalapszalon gyönyörű portékái mögötti borzalmakról szól, a szépség mögötti, I. világháború előtti förtelmekről, s ebben az esetben a levetett kalap ezen szörnyűséges titkok feltárási kísérlete szimbólumaként is értékelhető. Mindez tökéletes lenne, csak nem kéne, hogy aztán egy helyütt ki is mondassék: „itt a szépség mögött feltárul a borzalom”, mert ezzel didaktikussá válik a történet. Az utolsó képkockák, az I. világháborút idéző rész pedig szintén nemcsak, hogy szájbarágós, hanem véleményem szerint felesleges is. De hogy ezzel egyet tudnak-e érteni, döntsék el Önök. A filmet szeptember 27-től országosan, így a debreceni Apolló moziban is megtekinthetik. Gyürky Katalin

Ez várható októberben a Vojtina Bábszínházban

 Vojtina Bábszínház október hónapban is színes és változatos műsortervvel várja a látogatóit. A teátrum a hagyományaihoz híven színháztermi előadásokkal, vendégjátékkal, játszószínházi programokkal és kiállítással is megkönnyíti azt, hogy a beköszöntött hűvösebb időhöz alkalmazkodjunk: eseményeik között a kicsik és nagyok egyaránt találhatnak kedvükre valót. Programajánló következik.   Az októberi színháztermi előadások középpontjában egyértelműen az az Egy rókáról és egy farkasról című darab áll, amelynek szeptember végén volt a premierje. A produkciót október hónapban bérletes előadásként hirdetik, s október 2-án, kedden lehet ebben az őszi hónapban először megtekinteni, 14 órától. Ezt követően, október 9-étől minden októberi héten kedd és péntek közötti napokon 14 órától látható a darab. Vasárnaponként a színházterem családi előadásokkal várja a látogatóit: 10 órai kezdettel október 14-én és 28-án szintén az Egy rókáról és egy farkasról lesz látható, a 21-ére eső vasárnapon azonban Az előszobaszekrény boszorkánya című darab lesz repertoáron. Októberben a játszószínház 7-én, vasárnap 10 órától szintén családi előadás keretében egy vendégelőadásnak ad helyet: Az üveghegyen túl – avagy a tengerlépő cipő című produkciót az Álomzug Társulat hozza el Debrecenbe. Az ezt követő, 14-ei vasárnapon pedig újabb premierrel jelentkezik a Vojtina társulata: Az aranyszőrű bárány című előadással. A hónap további napjain a játszószínházban jórészt ezzel az előadással várják a látogatókat: 15-étől kezdve hétköznaponként két alkalommal is naponta, illetve 21-én, vasárnap 10 órai kezdettel. A játszószínházból azonban októberben sem hiányozhat a népszerű Babusgató, amelyen 26-án, pénteken 10 és 14 órától, 28-án, vasárnap 10 órától, illetve 29-én, hétfőn 10 és 14 órától lehet részt venni. A teátrum októberben is várja a képzőművészet szerelmeseit: egész hónapban, tehát 31-éig meg lehet tekinteni a szeptember közepén nyílt tárlatot, Kustár Gábor Átmenet című kiállítását. Az ingyenesen megtekinthető tárlat hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között, szombaton és vasárnap pedig 9 és 12 óra között ad lehetőséget elmélyülésre. Aki kedvet kapott bármely programhoz, annak az előadások és események rövid ismertetőjét is mellékelem: Egy rókáról és egy farkasról A rókát és a farkast nem kell senkinek sem bemutatni, otthon vannak ők a mesékben az egész világon. Tudjuk jól, hogy a farkas erős és vad, a róka pedig ravasz és alamuszi. De mi történik akkor, ha egyszer úgy összevesznek, hogy meg sem állnak a bíróságig? Vajon kinek van igaza? Melyikük tudja meggyőzni a bírót a másik hamisságáról? És kicsoda a bíró ezen a furcsa tárgyaláson? Nem más, mint a majom, aki köztudottan bölcs és megfontolt. Vagy mégsem? Heltai szelleme – aki korának rendíthetetlen vitázója volt – hatja át ezeket a rövid, de izgalmas meséket. Miközben a róka és a farkas kalandjain nevetünk, nevetségessé válik a kapzsiság, a gonoszság és a hiúság is. Amit a vitázó felek vádaskodva egymásról mesélnek, az megelevenedik, és már nem is a tárgyalóteremben vagyunk, hanem egy sűrű erdőben. A farkas éppen vadászatra indul... Az előadást 6 éves kortól lehet megtekinteni! Az előszobaszekrény boszorkánya Ha egy szép napon öt frankért egy gyönyörű házat kínálnának nektek, feltétlenül kérdezzétek meg, lakik-e boszorkány az előszobaszekrényében. Mert boszorkány lakhat sötét erdőben, mézeskalácsházban, de nagyon ritkán az is előfordulhat, hogy éppen egy előszobaszekrénybe költözik be. Hogy mi ilyenkor a teendő? Gyertek, elmesélem! Pierre Gripari népszerű meséjét különleges formában, egyszemélyes előadásként Hell Krisztina kelti életre. Az előadást 3 éves kortól lehet megtekinteni! Az üveghegyen túl – avagy a tengerlépő cipő az Álomzug Társulás vendégelőadása Te mit kívánnál, ha volna egy varázscipellőd, amely oda repít, ahová csak akarod? Hová mennél, a Holdra, az égbe, Szegedre vagy Érdre? Az Óperenciás tengeren vagy az Üveghegyen túlra, odahúz a szíved? A mesebeli tengerlépő cipő néha okosabb, mint aki a lábára húzza, jobban ismeri valódi vágyainkat, mint mi magunk – erről mesél Hannaléna asszony, a régiségpiac koronázatlan királynője… Az előadást 3 éves kortól lehet megtekinteni! Az aranyszőrű bárány (Játszószínházi kamarajáték) „Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több.” A rosta likánál eggyel több, azaz a Legkisebb, ha elálmosodott, elévette szépen szóló furugláját. Ezzel tartotta magát ébren a juhosgazda nyájának őrzése alatt. Ó, milyen csudákat tett a muzsikájával és azzal az aranyszőrű bárányával, amit fizetségként kapott. Miben van az ereje ennek a Legkisebbnek? Miért nyeri el még a királykisasszony kezét is? Annyi kacagás kíséri a Legkisebb és bárányának útját az esküvőig, hogy magunk, útjának kísérői is a hasunkat fogjuk majd a nevetéstől. Az előadást 3 éves kortól lehet megtekinteni! Babusgató Bölcsőszínház Havonta várják a gyerekeket és szüleiket erre a foglalkozásra a Vojtinába! Péntekenként kettő, vasárnap és hétfőn egy-egy játék keretében ismerkednek legfiatalabb játszótársaink „természetrajzával”. Táncolnak, énekelnek, mesélnek, azaz babusgatnak. Kiállítás Átmenet Kiállítás Kustár Gábor szobraiból Kustár Gábor szobrászművész, a Fabula et Figura Műhely bábjátékosa, lelkész, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának vallás-és rajztanára. Fátyol Zoltán, festőművész szerint Kustár Gábor filigrán, apró méretű plasztikái archaikus meditációnak tűnnek emberről és természetről. A vallásos érzület terébe vezetik a nézőt, s hatásuk két elem, a szent és a profán ellentétének egységéből válik teljessé. Gábor egykori használati tárgyak és természeti elemek összeépítéséből alakítja ki szobrait, melyekben átmenetet képez a szakralitás és a földi anyag együtt megszólaltatott művészi ereje. Gyürky Katalin

Másodjára indul útjára a MagdaFeszt a Csokonai Színházban

Szabó Magda születésnapján, október 5-én kezdődik a tavaly életre hívott, idén második alkalommal megrendezendő, a női sorsokat középpontba állító, a női alkotás mibenlétét feszegető MagdaFESZT a debreceni teátrumban. Az egy hétig tartó fesztivál impozáns programjáról a színház vezetősége és művészei szeptember 25-én sajtótájékoztatót tartottak. A sajtónyilvános eseményt Vajland Judit sajtóreferens a tavaly hagyományteremtés céljával útjára indított MagdaFeszt központi problematikájának felvetésével indította. A fesztivál azt a kérdést (is) feszegeti, hogy vajon létezik-e női művészet, azaz meg lehet-e nemek szerint különböztetni a létrejövő alkotásokat? Vannak-e vajon olyan ösvények a művészetben, amiket csak a nők képesek bejárni? Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója a felvetésre egyértelműen igennel felelt: véleménye szerint létezik olyasfajta érzékenység, amely kizárólag a nők sajátja, s amellyel hozzá lehet járulni a műalkotásokhoz. S az idei MagdaFeszt rögtön egy olyan női alkotó kiállításával, Sagmeister Laura magyarkanizsai festőművész tárlatával indul október 5-én, akinek képi világában a vörös szín különös és különleges használata kifejezetten ezt a női erőt jelképezi. A kiállítás nézőtéri büfében történő megnyitása után pedig – lévén, hogy Szabó Magda születésének évfordulóját is ünnepeljük ezen a napon – a Csokonai Színház egyik legkiválóbb darabja, az írónő regényéből adaptált Az ajtó lesz látható, amely nemcsak a tavalyi brassói Nemzetközi Dramaturgiai Fesztiválon, hanem a most augusztus végén Lengyelországban megrendezett Transz/Missziók nemzetközi vándorfesztiválon is óriási sikert aratott. Gemza Péter itt át is adta a szót a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Varga Klári Jászai-díjas színművésznek, aki a darabban nem mást, mint az írónőt testesíti meg. Varga Klári elmondta: nagyon fontos találkozásban van része, amikor Szabó Magda bőrébe bújhat a színpadon, hiszen nagyon szereti az írónő alkotásait, s már a szerep eljátszása előtt is úgy érezte, hogy nagyon sok közös van bennük. Ráadásul a férje annak idején Szabó Magda és Emerenc szomszédjaként nőtt fel, s tőle is rengeteg történetet hallott ennek a két nőnek a fura és különös viszonyáról. Ha pedig a Nagytemplomra néz, a két toronnyal kapcsolatban, hasonlóan Szabó Magdához, ő is úgy érzi, hogy a tizennégy éve halott édesapja két keze integet felé. A színművésznő ugyanakkor kitért a női alkotók – bármilyen művészeti ágban alkotók – másik nagy dilemmájára is: az alkotás és a családi élet összeegyeztethetőségének vagy épp össze nem egyeztethetőségének kérdésére. Ő – kisgyermekes anyukaként – úgy látja, hogy egyikről sem szabad, egyikről sem lehet lemondani: mind a színészet, mind a család egyaránt nagyon fontos számára, s a kettőt ügyesen össze kell hozni a mindennapokban… Gemza Péter, visszavéve a szót Varga Kláritól, folytatta a II. MagdaFeszt programjainak ismertetését. A teátrum számára nagy öröm, hogy a fesztiválra – mely ilyen formában is összművészeti jelleget ölt – elfogadta a meghívást Szalóki Ág, aki október 6-án délelőtt a gyerekeknek, este pedig a felnőtteknek ad koncertet. Szabó T. Anna, mint napjaink egyik legfontosabb nőírója, több előadás kapcsán is „jelen lesz” a rendezvénysorozaton. Október 7-én vasárnap az ő Senki madara című meséje nyomán a Nagyvárad Táncegyüttes produkcióját lehet megtekinteni, majd pedig október 8-án, hétfőn szintén az ő szövegeit felhasználva kerül terítékre az Anyajegy című, felnőtteknek szóló bábelőadás, amely a születésről és a halálról, anyákról és gyerekekről, férfiakról és nőkről szól. A marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház Szabó Magdát idézi meg október 10-én, szerdán a Mondják meg Zsófikának színházi nevelési programjával a 7. és 10. osztály közötti korosztály számára. A budapesti Örkény Színház a Sylvia Plath művéből készült Az üvegbúra című előadásával érkezik október 12-én, pénteken, és ezen a fesztiválzáró napon kerül sor egy debreceni csokonai színházas premierre is, August Strindberg Júlia kisasszony című darabjára, Jeles András rendezésében. A készülő produkcióról, valamint arról a nőképről, amit ez a darab közvetít, a sajtótájékoztatón a Júliát alakító Móga Piroska színművész beszélt. A maga korában nőgyűlölőnek kikiáltott Strindberg valóban nem bánik kesztyűs kézzel a nőalakjaival, ám, amint az a színművésznőtől megtudhattuk, Jeles András elég erőteljesen átdolgozta az eredeti drámát, így ebben az adaptációban Júlia törékenysége is sokkal jobban hangsúlyozódik, illetve kidomborodik az anyjától öröklött önpusztító hajlama is. Ami pedig Móga Piroska számára a leginkább aktuálissá teszi Júlia alakját, az az, hogy egy törékeny nőnek vajon mennyire kell keményen, férfiasan viselkednie a világban? Mennyire fontos, hogy erősnek mutassa magát? Illetve: meddig kell erősnek mutatkoznia? Aki ilyen és ehhez hasonló, a női alkotás mibenlétét feszegető kérdésekkel szeretne szembenézni, illetve női sorsokat felvonultató darabokat és egyéb művészeti produktumokat szeretne látni, az az október 5-e és 12-e között megrendezendő II. MagdaFeszt keretében megteheti. A teljes és részletes programot a színház honlapján, www.csokonaiszinhaz.hu oldalon találja meg. Gyürky Katalin Fotó: Máthé András

Jön a második MagdaFeszt

A Csokonai Színház tavaly indította útjára a MagdaFeszt rendezvénysorozatot, amely Szabó Magda születésének évfordulójához kötődve a női alkotókat és a női alkotást helyezi a középpontba. Idén október 5-én, Szabó Magda születésnapján veszi kezdetét a fesztivál, a debreceni társulat Az ajtó című produkciójának nagyszínpadi változatával. Az író bel- és külföldön egyaránt elismert művének főszerepeiben Kubik Anna Kossuth-díjas és Varga Klári Jászai-díjas színművészt láthatjuk. Emerenc szerepének plasztikus megformálásáért Kubik Anna a brassói Nemzetközi Dramaturgiai Fesztivál legjobb női főszereplőjének járó díjat kapta, és az előadás nagy sikert aratott a Transz/Missziók nemzetközi vándorfesztiválon is. Szabó Magda a magyar irodalomtörténet és Debrecen kultúrtörténetének megkerülhetetlen alakja, és hozzá hasonlóan jelentős és izgalmas női hangokat gyűjtött csokorba az idén második alkalommal megrendezendő MagdaFeszt. A Teher alatt nő, avagy: itt nem lehet megmaradni esten három színésznő tolmácsolásában hallhatjuk az emigrációt választó Karády Katalin, Fedák Sári és Bulyovszkyné Szilágyi Lilla életének történetét. A XX. század amerikai irodalmának tragikus sorsú alakja volt Sylvia Plath, akinek kultikus önéletrajzi regénye, Az üvegbúra elevenedik meg az Örkény Színház előadásában október 12-én. A MagdaFeszt idei kínálatában azonban nem csak az irodalom és a kultúra terén kiemelkedőt alkotó nők szólalnak meg, hiszen a Radioaktív című előadásban a fizika és kémia történetének megújítójaként ismert Marie Curie életének egy szakaszába is bepillantást nyerhetünk. Mindhárom előadás azokkal a mai kérdésekkel vet számot, hogy mit ér az alkotó, ha nő, és milyen az alkotás, ha női. A II. MagdaFeszten is kiemelt figyelmet fordítunk az olyan női témákra, mint a szülés, az anyaság, az alkotómunka és magánélet összeegyeztethetősége. A szülés és gyermekvállalás témáját innovatív színházi eszközökkel dolgozza fel a Tünet Együttes Burok című mozgásszínházi előadása, illetve a Szabó T. Anna szövegei nyomán készült Anyajegy, egy felnőtteknek szóló bábszínházi produkció. Szintén Szabó T. Anna meséje alapján készült a Nagyvárad Táncegyüttes Senki madara című táncszínházi előadása, amelyet bátran ajánlunk a 10 év feletti korosztálynak. A Csokonai Ifjúsági Program vendége lesz az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház Mondják meg Zsófikának című tantermi előadása. Az idei fesztivál kiemelt vendége Szalóki Ági, a magyar zenei élet csodálatos tehetségű énekese. Október 6-án délelőtt a gyerekeket várja a Csokonai Színház nagyszínpadán tartott koncertjére, míg este a Dalok szerelmeseknek című sanzonestjével varázsolja el a felnőttközönséget. A MagdaFeszt kísérőeseményei között ismét lesz Szabó Magda Szabadulószoba, éjszakai kulisszajárás Szabó Magda nyomában, előadás a Szabó Magda-hősök pszichológiai típusairól, illetve az Abigél és a Mondják meg Zsófikának kapcsán arról beszélgetünk majd, hogy milyenek az egykori és mai regényhősök, ha épp fiatal lányok. A színházi élet különböző területein dolgozó vendégeinket pedig arról kérdezzük, hogy milyen kihívásokra és lehetőségekre számíthat az, aki nőként merészkedik a színház kulisszái közé. A fesztivál záróeseményeként a Csokonai Színház társulata Strindberg Júlia kisasszony című szerelmi drámáját mutatja be a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jeles András rendezésében, Móga Piroska címszereplésével.   Programok: 2018.10.05. péntek 17:00 Sagmeister Laura magyarkanizsai festőművész kiállításának megnyitója (Nézőtéri büfé)   19.00 Szabó Magda: Az ajtó – a Csokonai Színház előadása (Csokonai Színház, Nagyszínpad)  A különös házvezetőnő, Emerenc alakja révén egy fogadott anya történetét ismerjük meg. A budai villában lakó írónő és Emerenc lépésről lépésre kibontakozó barátságának hátterében valódi rejtélyként jelenik meg az ajtó, amely nem csak a házvezetőnő lakását választja el a kívülállóktól, de számtalan dolgot elzár és eltakar: zajt, hangot, tárgyakat, titkot, fájdalmat. Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amelynek felnyitására mindannyian áhítozunk. A kékszakállú herceg várának csukott hetedik ajtaja, a Csongor és Tünde varázskútja egyaránt az emberiség ugyanazon igényét, az önmagunkkal való szembesülést és egyszersmind az ettől való félelmet járja körül, csakúgy, mint Az ajtó. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet, az előadás az eltűnt idők hétköznapjain és egy szépséges emberi sors tükrén keresztül tárja elénk a saját lelkünkbe való betekintés leckéjét. Kiderül, hogy a szeretet és a szentimentalizmus között, az igazi élet és a társadalmi elvárásoknak megfelelni akaró létezés között óriási különbség van. Ajánljuk mindazoknak, akik valóságos emberi kapcsolatokat igyekeznek kialakítani életükben és nem a látszatra törekszenek, hanem tanulásra, tanulságra és változásra vágynak.   19.00 Teher alatt nő – avagy: itt nem lehet megmaradni (Horváth Árpád Stúdiószínház) Bulyovszky, Fedák, Karády. Az egyik krinolinban vette nyakába Európát, egyedül, és lett németül színésznő akkor, amikor az utcán még csak gardedámmal jártak a tisztességes asszonyok. A másikból párt lett, ruhadivat, kártya-bemondás. Ő húzta fel először a szoknyáját a térdéig a színpadon. Három nyelven is játszott, és rettegtek tőle a színigazgatók. A harmadik nadrágban járt, frizura- és gallérdivat lett, a Gestapo kiverte a fogát, aztán az első adandó alkalommal megszökött az országból, hogy masamód legyen egy másik földrészen.   2018.10.06. szombat   10.00 Szalóki Ági gyerekkoncertje (Csokonai Színház, Nagyszínpad)   A népszerű énekesnő a legjobb és sokak által ismert lemezein is hallható - Körforgás, Téli-nyári laboda, Cipity Lőrinc – dalai gyerekeknek és gyermek lelkű felnőtteknek.   „Tizenegy, sőt, idén már tizenkettedik éve énekelek gyerekeknek; az én gyereklemezeim azzal az igénnyel készültek el, hogy sokszor és sokáig hallgathassák őket a gyerekek, és hogy ugyanolyan zeneértő, zenére nyitott közönségnek tekintsük őket, mint a felnőtteket vagy saját magunkat, az alkotókat. Ezért meg sem kíséreltük leegyszerűsíteni a formákat, a hangzást, a megszólalás bármilyen összetevőjét. Így aztán sokszor kiderül, vannak felnőttek, akik gyerek nélkül jönnek el a koncertjeimre, és van, aki viccesen megjegyzi: a gyerekeik csak alibiből vannak velük. Ugyanakkor azt fontos szem előtt tartanunk, hogy mivel a gyerekek könnyen és szívesen tanulnak, óriási lehetőség van a kezünkben: a zenével élményt és tudást is magukba szívhatnak. Minden zenész a maga igényessége és lelkiismerete szerint határozza meg, mit szeretne átadni a gyerekeknek.” (Szalóki Ági)   19.00 Dalok szerelmeseknek - Szalóki Ági sanzonestje (Csokonai Színház, Nagyszínpad)   A 40-es, 50-es és 60-as évek magyar és külföldi slágerei Csak egy nap a világ… Szalóki Ági megújult műsorában Karády Katalint, Edith Piafot és Amália Rodriguest idézi meg, hogy elénekelje, amit a dívák a szerelemről, vágyakozásról, büszkeségről, kacérságról, csalódásról és beteljesülésről tudtak. A harmincas, negyvenes és ötvenes évek lüktető magyar swing slágerei, a francia chanson és a portugál fado parázsló dallamai két fantasztikus hangszeres-zeneszerző, Bacsó Kristóf szaxofon- és Juhász Gábor gitárművész feldolgozásában hangzanak el a színpadon. „Szeretem ezeket a szerelmi vallomásokat, egyszerűek, bátrak, őszinték, ma is érvényesek. Olyasfajta bölcs és kedvesen ironikus gondolatokat találtam bennük, amelyek nagyon közel állnak hozzám. Karády személyében egy olyan nő énekel, aki sok mindent megélt. Ezzel próbálok azonosulni. Így próbálom üzenni a színpadról: minden nő képes arra, hogy díva legyen, mindenkiből lehet igazi királynő, akár Karády.” (Szalóki Ági)   2018.10.07. vasárnap   18.00 Senki madara ­– Szabó T. Anna meséje nyomán – a Nagyvárad Táncegyüttes produkciója (Csokonai Színház, Nagyszínpad)   Ne nézz! Az alkotás magányos dolog, ugyanakkor a legnagyobb kitárulkozás is. Paradoxon. Mint az élet, a szenvedély, a vágy, a halál. Senki madarai vagyunk és Tátosok. Így, L nélkül. Erről mesél a Senki madara című előadás, mely Szabó T. Anna azonos című művét dolgozza át, Magyar és Keleti, Régi és Új, Népi és Mai, Zene és Tánc, Próza és Vers rendhagyó és hagyományos elegyébe ágyazva.   2018.10.08. hétfő   19.00 Burok – A táguló idő összehúzódásai – a Tünet Együttes előadása (Csokonai Színház, Nagyszínpad)   A születésünkre nem emlékszünk, a haldoklásunkat már nem tudjuk elmesélni. A szülés hasonlóan elementáris határhelyzet – túl a valós téren és időn, kivételes tapasztalás. A Tünet Együttes új produkciójában a szülés élményét kísérli meg felidézni, szétszálazni és megmutatni testtel, szóval és képpel. Az előadásban résztvevő négy táncosnő a saját szüléstörténetéből és testemlékeiből, traumatikus és euforikus élményéből dolgozik. Megpróbálják kifordítani mindazt, ami a csukott szemeken, a bőrön, a tudattalanon belül történt. A tudat kiszökik a szülőszoba ajtaján. A szem becsukódik. A baba diktál. Az anya mászik, feláll, lépcsőzik, alszik, fekszik, oldalt, hátul, térdel, kapaszkodik. Kitágul és összehúzódik. Pulzál. Izzad. Eddig ismeretlen gumianyagot találtak fel: a végtelenségig tágul és tovább, épp addig a pontig, ami a halálhoz legközelebbi pillanat. Az ismeretlen kapuja előtt visszafordul. Integetnek a szfinxek. És még csak a haj. Szakad az anyag. Először a fej. Szünet. Szünetek és tolások: a megszűnt idő ütemei. Kilencvenfokos fordulat. Kiszorul a váll. És kicsusszan a resztli.   19.00 Anyajegy – Szabó T. Anna szövegei nyomán (Horváth Árpád Stúdiószínház)   „Döbbentem tapasztalom, hogy hiába vagyok a közepén az életemnek, hiába vagyok én a Mama, mégsem vagyok az a nagy és mindenható lény, akinek annak idején az éppen ennyi idős szüleimet láttam. Felnőtt vagyok, de nem vagyok eléggé erős.” Előadás születésről és halálról, anyákról és gyerekekről, férfiakról és nőkről. Az élet legapróbb és legfontosabb kérdéseiről. 2018.10.09. kedd   17:00 Orosz Katalin pszichológus előadása Szabó Magda hőseiről (Nézőtéri büfé)   19.00 Radioaktív – monodráma Marie Curie élete alapján – Manna Produkció (Horváth Árpád Stúdiószínház)   „Mélyen tisztelt Madame Curie, ne nevessen ki, amiért anélkül írok Önnek, hogy lenne bármi okos mondanivalóm. De annyira felháborít, ahogy Önnel bánnak, hogy muszáj valahogy hangot adnom az érzéseimnek. Meggyőződésem, hogy Ön következetesen figyelmen kívül hagyja ezeket a barmokat. Meg kell mondjam, csodálom az intellektusát, motiváltságát és becsületességét, és szerencsésnek tartom magam, hogy megismerhettem Önt Brüsszelben. Igazi öröm, hogy olyan személyiségek vannak köztünk, mint Ön vagy Langevin, akikkel kiváltságos dolog kapcsolatba kerülni. Ha pedig ezek a barmok továbbra is Önnel lesznek elfoglalva, ne olvassa azt a moslékot, hanem hagyja meg azoknak a nyomorultaknak, akiknek fabrikálták.  Baráti üdvözlettel, A. Einstein.”  Marie Curie, a nő, az anya, a tudós, akit a tudomány történetében egyedülállóan kétszeres Nobel-díjjal tüntettek ki, egyszer a kémia, egyszer pedig a fizika területén. A Sorbonne első női professzora, aki férje halála után átvette katedráját és pontosan ugyanott folytatta az óráját, ahol a tragikus balesetben elhunyt Pierre Curie abbahagyta.   20:00 Éjszakai színházbejárás Szabó Magda nyomában   2018.10.10. szerda   10.30 Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának – a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház előadása – Horváth Árpád Stúdiószínház   Színházi nevelési program 7-10. osztályosoknak A tizenéves Zsófika szeretné megérteni a körülötte levő világot. Nyomoz, keresgél az emberi kapcsolatok bonyolult útvesztőjében, a felnőtt- és gyerekkor határán át. Márta néni és Pista bácsi is nyomoznak, ők Zsófikát szeretnék megérteni. Közben mindnyájuknak fenekestül felfordul az élete, ezért szükségük van egymásra, hogy rendet teremtsenek.   2018.10.11. csütörtök   19.00 MAIDEN – a Compagnia Divano Occidentale Orientale előadása (Csokonai Színház, Nagyszínpad) Egy országban, melynek már több mint 50 éve nincsen hadserege, Grétának van egy tikos álma: katona szeretne lenni. Ezt az álmát épp olyan féltőn őrzi magában, mint a szüzességét. Hogy valóra váltsa, egy kétségbeesett kísérletet hajt végre: megpróbálja felvetetni magát a Polgárőrség soraiba. A rendőrfőnök, Ramon hallgatja meg a lányt, megérti az indíttatását. Ám Ramon korrupt figura: ígéretekkel, valóságos szó-orgiával halmozza el a lányt, s a lány elhiszi, hogy Ramon érdeklődése őszinte iránta, s a bizalmába fogadja.  Ám Ramon érőszakot követ el rajta, afféle rituális áldozatként. Gréta összeomlik. A darab végén azonban a forradalom gondolatáig jut: ez az utolsó lehetőség ellenállni, jóllehet szükségtelenül, a közelgő barbársággal szemben. Gréta végül valóra váltja elvesztett álmát, hogy katonává váljon, panasz nélkül, túllépve a veszteségein, mély sebbel a szívében. 2018.10.12. péntek   19.00 August Strindberg: Júlia kisasszony – a Csokonai Színház előadása (Víg Kamaraszínház)    Olykor, s talán épp a legnehezebb időkben, érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg Júlia kisasszony című darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.   21.00 Sylvia Plath: Az üvegbúra – az Örkény Színház előadása (Csokonai Színház, Nagyszínpad)  Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak. Sylvia Plath Az üvegbúra című regénye a huszadik század sokat elemzett és idézett kultuszműve. Az önéletrajzi ihletésű történet egyrészt a nővé válás stációit mutatja be kíméletlen őszinteséggel, másrészt a kamaszkor és a felnőtt lét közti átmenet bizonytalanságokkal teli időszakának lenyomata. A belső félelmek, az önazonosság-keresés elemi erejű megfogalmazása.

Különleges programokkal várta a Színházak éjszakája látogatóit a debreceni teátrum

Táncra perdülhettek, színészkedhettek, valamint villáminterjúkat is készíthettek mindazok, akik ellátogattak a szeptember 22-ei Színházak éjszakája országos rendezvénysorozat debreceni „kirendeltségére”, a Csokonai Színházba. A programsorozat szervezői és résztvevői délután öt órától éjjel fél tizenkettőig várták a látogatóikat.   Mivel az idei, 2018/19-es évad előadásai között musicaleket is találunk, két, ebben a műfajban készülő produkcióhoz kapcsolódva a tánc nagy szerepet kapott az este folyamán. A teátrumban dolgozó koreográfusok munkájának köszönhetően bárki, aki szerette volna, a Színházak éjszakáján Debrecenben alaposan átmozgathatta magát. A szeptember végétől megtekinthető Bonnie§Clyde mozgáskultúrájáért felelős szakember, Cortés Sebastian a darab gengsztertáncát tanította be az arra affinitást érzőknek, míg Katona Gábor egy tavalyi előadás, a Rózsa és Ibolya szüzséjét hozta még közelebb tánclépések formájában a nézőkhöz, illetve az idei évadban látható A padlás című darab Jönnek, jönnek betétdalára az egyik szereplő „robotmozgását” tanította be. Munkáját a teátrum énekkarának tagjai is segítették egy-egy mozgást kísérő hanghatással. Azok a látogatók, akik a tánc helyett vagy amellett „prózában” szerették volna kipróbálni magukat, a 15 perc hírnév programponthoz kapcsolódva két, tavaly színre vitt darab egy-egy szerepébe, illetve jelenetébe ugorhattak be. A Három nővér kapcsán Mercs János és Rózsa László várta az érdeklődőket, hogy helyettük valaki tizenöt perc erejéig Szoljonij vagy Tuzenbahc legyen, majd átadták a kartermet a Macskajátéknak, ahol Orbánnét, Gizát és a pincért, azaz Ráckevei Annát, Kubik Annát és Janka Barnabást lehetett helyettesíteni. Helyettesítés közben a színművészek természetesen instrukciókkal is szolgáltak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet egy-egy mondatot a darab mondanivalójához, illetve a szituációhoz igazodva még határozottabban, még „színpadképesebben” előadni. Hogy hogyan lehet akár csak egy szó is igazán hang- és fajsúlyos a színpadon, azt egy újabb helyszínen nemcsak a színművészek, hanem egy neves rendező is érzékeltette a közönséggel. Az októberben repertoárra kerülő Strindberg-dráma, a Júlia kisasszony olvasópróbái ugyanis már elkezdődtek , s Jeles András rendező a Színházak éjszakája alkalmából lehetőséget teremtett arra, hogy egy Nyílt próba keretében bárki betekintést nyerhessen a háromszereplős darab jelenlegi „állásába”. A Móga Piroska, Hajdu Imelda és Mészáros Tibor színművészek nevével fémjelzett, különleges szerelmi háromszöget elénk táró készülő előadásba bekukkantva még inkább meggyőződhettünk az információ áramlásának szereplők közötti, valamint a szereplők és a nézők közötti gördülékenységről vagy esetleges nehézségeiről, illetve a nehézségek kiküszöbölésének lehetőségeiről. Akinek pedig esetleg még soha nem nyílt alkalma beszélgetésbe elegyedni akár a kedvenc színészével, akár más, a teátrumban dolgozó szakemberrel, este nyolc órától az úgynevezett Rapid randi keretében most ezt is megtehette. Három perc erejéig készíthetett Dihen Viktóriával, Újhelyi Kingával, Edelényi Viviennel, Garay Nagy Tamással, Gemza Péterrel, Katona Gáborral és Leskó Istvánnal villáminterjút, s kérdezhette őket a szakmájukról, a hogylétükről, a szabadidejükről, vagy amiről csak szerette volna. A Rapid randiban részt nem vevő színművészek pedig – Majzik Edit, Janka Barnabás, Mercs János és Vranyecz Artúr – egy-egy kulisszajárás keretében vezették be a látogatókat a színfalak mögé, például a fodrásztárba, a jelmeztárba vagy a nagyszínpad nézőtérről nem látható részeibe. Mindemellett pedig az énekkar tagjai nemcsak Katona Gábor mozgástréningjét segítették, hanem az este folyamán különböző helyszíneken lepték meg egy-egy dalcsokorral a nagyérdeműt. S ha valaki kisgyermekkel érkezett, a debreceni Színházak éjszakáján ez sem jelentett akadályt. Madák Zsuzsanna, Gemza Melinda és Varga Nikolett interaktív gyermekmegőrzőjében minden kisdednek kedves és hasznos elfoglaltságban lehetett része, mindaddig, amíg a szülők táncoltak, tizenöt perc hírnévre vágytak, vagy épp „randiztak” a művészekkel. Gyürky Katalin

Irány a Csokonai! Ma van a Színházak Éjszakája

A már megszokott kulisszajárások, nyílt próbák mellett rapid randival, jelenetbeugrással, tánctanítással, a gyerekeket pedig drámajátékokkal várja a Színházak Éjszakáján, szeptember 22-én a Csokonai Színház.  A híres Broadway-musical, a Bonnie & Clyde koreográfusával bárki megtanulhatja a gengszterpáros egy táncát, próbálhat Ráckevei Annával, Kubik Annával és Bakota Árpáddal, sőt átveheti a szerepüket, megnézheti, hogyan próbál a Kossuth-díjas rendező, Jeles András A Viszkisből is ismert Móga Piroskával és Mészáros Tiborral, s robottá is változhat Katona Gábor mozgástréningjén. A színház 17 órakor nyitja meg kapuit, az utolsó kulisszajárás 22 óra 30 perckor indul. Minden program regisztrációhoz kötött. Az egyes programok több időpontban is elérhetőek. Jelentkezni az 52 413 565 –ös telefonszámon, személyesen a színház Szervezési Osztályán vagy a szervezes@csokonaiszinhaz.hu e-mail címen lehet. Mindenki maga állíthatja össze, hogy mikor milyen eseményen szeretne részt venni. A programok külön-külön 500 forintba kerülnek. Ha valaki három vagy annál több eseményre vált jegyet, 10% kedvezményt kap. A jegyértékesítés szeptember 13-án kezdődik. A színház jegypénztára a Színházak Éjszakája napján, szeptember 22-én, szombaton 10 és 12 óra, délután 13 és 20 óra között tart nyitva. Csicsergő Gyereketető Tölts el egy kalandos estét izgalmas történetek birodalmában! Színházi nevelési szakembereink drámajátékokkal, szerepjátékokkal és improvizációs jelenetekkel hívják a gyerekeket egy vidám és fantasztikus utazásra. 17.00 1-4. osztályos gyerekek részére 18.00 1-4. osztályos gyerekek részére 19.00  5-8. osztályos fiatalok részére Gengsztertánc Perdülj táncra Cortés Sebastiannal! A Bonnie &Clyde koreográfusa az esti próba előtt a Színházak Éjszakája látogatóinak tanítja meg a gengszterlegendából készült népszerű Brodway-musical egy-két tánclépését. Figyelem! Táncos és nem táncos lábúak jelentkezését is várjuk. Nyílt próba Jeles Andrással Strindberg Júlia kisasszony című egyfelvonásosát Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező állítja színpadra. Júlia kisasszony, Jan, az inas és Kristin, a szakácsnő szerelmi háromszögének történetét olyan szenvedéllyel és bátorsággal fogalmazta meg a 19. századi svéd drámaíró, hogy a maga korában először betiltották, és csak évekkel később hódította meg a világ színpadait. Strindberg radikálisan ír a férfi és nő szembenállásáról, a frusztrált szerelmi sóvárgásról, szexuális vágyról, a merev társadalmi hierarchia béklyójáról. A szerelmi dráma szerepeit A Viszkisből és az Aglajából is ismert Móga Piroska (Júlia kisasszony), Mészáros Tibor (Jan) és a Csokonai Színházba frissen szerződtetett Hajdu Imelda (Kristin) játsszák. Az érdeklődők 25 percig vehetnek részt a próbán. 15 perc hírnév Orbánné lehetsz a Macskajátékból, Tuzenbach és Szoljonij a Három nővérből, de kipróbálhatod azt is, hogy érzi magát a színpadon a Játék a kastélyban Turaija. A színészek kiválasztanak egy 10 perces jelenetet, megmutatják, ők hogy játsszák szerepeiket, elmondják, mit gondolnak az általuk játszott figurákról, aztán Tiéd a terep. Nem hagynak magadra, ők lesznek a rendezőid, sőt a szövegkönyvüket is kölcsönadják. Hogy kiktől kapod majd az instrukciókat? A Macskajátékban Kubik Annától, Ráckevei Annától és Janka Barnabástól. A Három nővérben Mercs Jánostól és Rózsa Lászlótól. A Játék a kastélyban vígjátékban pedig Bakota Árpádtól, Garay Nagy Tamástól és Kiss Gergely Mátétól. „Járd el a táncot, utána repülünk”- mozgástréning, robottánc, varázslás Katona Gábor koreográfussal A tavalyi Színházak Éjszakája egyik legnépszerűbb eseménye Katona Gábor koreográfus mozgástréningje volt. Akkor mint nézőket szembesített minket magunkkal, most pedig egy egyedülálló technika segítségével bemelegíti a hangot, a testet és a szellemet, majd az elmúlt évadra vissza és az újra előre tekint. Megmutatja (és persze gyakoroltatja is), miként varázsolta varázslókká a Rózsa és Ibolya szereplőit, majd mindenki megtanulhatja, hogyan mozog A padlás robotja. A Csokonai Színház Énekkarának tagjai is közreműködnek. Rapid randi Heten ülnek a kávéház egy-egy asztalánál: 6 színész és 1 színházi szakember. Randizz velük! De gyorsan! Minden színésszel 3 perc áll rendelkezésedre, hogy kifaggasd! Kérdezhetsz bármiről! Szerepeikről, boldogságukról, szakmájukról, félelmeikről, egyáltalán a színházról.   Kulisszajárás – Nézz a kulisszák mögé színészekkel   Nagyszínpad – Gengsztertánc Stúdiószínház – Nyílt próba Jeles Andrással Karterem – 15 perc hírnév Balett-terem – “Járd el a táncot,utána repülünk” Kismandula cukrászda – Rapid randi Kulisszajárás – Nézz a kulisszák mögé Nézőtéri büfé – Csicsergő Gyereketető 17.00 Gengsztertánc a Bonnie & Clyde koreográfusával, Cortés Sebastiánnal     „Járd el a táncot, utána repülünk” – Mozgás-és hangtréning Katona Gábor koreográfussal és az énekkarral   Kulisszajárás Majzik Edittel Csicsergő Gyereketető (1-4. osztályos gyerekek részére) 18.00 Gengsztertánc a Bonnie & Clyde koreográfusával, Cortés Sebastiánnal Nyílt próba Jeles Andrással – Strindberg: Júlia kisasszony Résztvevők: Jeles András,Móga Piroska, Mészáros Tibor, Hajdu Imelda   „Járd el a táncot, utána repülünk” – Mozgás-és hangtréning Katona Gábor koreográfussal és az énekkarral Rapid randi – Résztvevők: Gemza Péter – igazgató, Kubik Anna – színművész, Majzik Edit–színművész, Mercs János – színművész, Kovács András–színművész, Krajcsi Nikolett–színművész, Karl József – főügyelő Kulisszajárás Janka Barnabással Csicsergő Gyereketető (1-4. osztályos gyerekek részére) 19.00   Nyílt próba Jeles Andrással – Strindberg: Júlia kisasszony Résztvevők: Jeles András,Móga Piroska, Mészáros Tibor, Hajdu Imelda 15 perc hírnév – Három nővér Mercs Jánossal és Rózsa Lászlóval „Járd el a táncot, utána repülünk” – Mozgás-és hangtréning Katona Gábor koreográfussal és az énekkarral Rapid randi – Résztvevők: Somogyi-Tóth Dániel – zeneigazgató, Ráckevei Anna–színművész, Bakota Árpád – színművész, Zeck Juli – színművész, Janka Barnabás–színművész, Csikos Sándor–színművész, Ács Ibolya – fodrásztár vezető   Csicsergő Gyereketető (5-8. osztályos gyerekek részére) 20.00   Nyílt próba Jeles Andrással – Strindberg: Júlia kisasszony Résztvevők: Jeles András,Móga Piroska, Mészáros Tibor, Hajdu Imelda 15 perc hírnév – Macskajáték Ráckevei Annával, Kubik Annával és Janka Barnabással   Rapid randi – Résztvevők: Dihen Viktória – súgó, Újhelyi Kinga – színművész, Edelényi Vivien–színművész, Garay Nagy Tamás – színművész, Gemza Péter – igazgató, Katona Gábor – koreográfus, Leskó István – kelléktár vezető     21.00     15 perc hírnév – Játék a kastélyban Bakota Árpáddal, Garay Nagy Tamással és Kiss Gergely Mátéval         22.00           Kulisszajárás Mercs Jánossal   22.30           Kulisszajárás Vranyecz Artúrral

Sérelemlabdák - A Végállomás: esküvő című filmről

Az amerikai filmekben gyakran - így a Drakulában, a Kamera által homályosan-ban és a Pippa Lee négy élete című alkotásokban is - együtt szerepeltetett, tehát jól összeszokott színészpáros, Keanu Reeves és Winona Ryder most minden szempontból szokatlan és meglepő filmben került egymás mellé. A műfaját tekintve antiromantikus vígjátéknak aposztrofált Végállomás: esküvő valóban szembe megy mind az amerikai kommerszfilmek szüzséivel, mind a romantikus, „csöpögős” mozikra jellemző jegyekkel, de még ennél is többet nyújt: súlyos pszichológiai látleletet ad két emberről, akikből a világon nyilván nem kettő van. Tehát a film egy embertípusról rántja le a leplet. A Victor Levin rendezte alkotást az Apolló moziban tekintettük meg. Adott két, a repülőtéren, várakozás közben egymásba botló, s mint kiderül, egy és ugyanazon úti cél felé tartó, negyven körüli, az életből teljesen kiábrándult, önmagát és a környezetét is gyűlölő ember, Frank (Keanu Reeves) és Lindsay (Winona Ryder). Az úti cél Keith és Annes egy teljes hétvégét kitevő esküvője, ahol a leendő férjhez a két esküvőre tartó főszereplőnek eléggé érdekes köze van. Keith Franknak az anyjuk ki tudja, hányadik házasságából származó öccse, akinek hat évvel ezelőtt nem más, mint Lindsay volt a menyasszonya, csak azután a házasság előtt Keith megfutamodott. Ám azt, hogy egykor faképnél hagyták, Lindsay a mai napig se nagyon tudja megemészteni. A házasulandó Keithez fűződő viszony gyakorlatilag a két ember sérelmeinek a melegágya: a férfi és a nő – mivel teljesen kilógnak a sorból az ember- és életgyűlöletükkel – jobb híján beszélgetésbe elegyednek, melynek során kiderül Frank „sanyarú gyerekkora” és Lindsay máig hordozott szerelmi csalódása, amit kölcsönösen megérteni nem, csak szépen egymás fejéhez vágni tudnak: hogy vajon miért nem tud már túllenni, túllépni a vele történteken a másik? „Ilyen szívszaggatásból egy hét alatt ki lehet jönni” – mondja Frank Lindsay-nek, ám kiderül: ő maga valójában még soha nem volt szerelmes. Akkor meg honnan tudhatná? A normál családból származó Lindsay pedig nyilván képtelen felmérni, hogy milyen az, amikor a tulajdon apád lő rád, ahogyan az gyermekként Frankkal megtörtént. Főhőseink dobálják tehát egymásnak a „sérelemlabdáikat”, egy olyan filmben, ahol gyakorlatilag – épp azért, hogy csak ennek a két embernek a defektusaira koncentrálhassunk – más szereplőt, egy-két, a násznépre fókuszáló rövid snitten kívül nem is látunk. Ennek a megoldásnak köszönhetően véleményem szerint korántsem vígjáték, hanem egy kétszemélyes dráma bontakozik ki előttünk, egy fájdalmas dialógus: az egyértelműen narcisztikus vonásokat mutató Frank, és a lelkileg súlyosan sérült, múltja miatt az egyébként vonzó vonásait inkább eltakarni igyekvő Lindsay párbeszéde nem más, mint az atomizált, egoista, csak a saját érdekeit szem előtt tartó, a szerelmi érzést abszurditásnak gondoló, a saját cinizmusára ugyanakkor büszke ember tükre. Az életet teljesen értelmetlennek látó, így az utódnemzést is zsigerből elutasító Frank és Lidsay így kiváló rendezői fogásként nem véletlen, hogy az iszonyatosan drágának tartott – s szintén „puffogásra” okot adó - szállodai minibárból épp a Cassiopeia nevű csokira gerjed rá, amely arról az etiópiai királynőről lett elnevezve, aki egy kilátásba helyezett büntetés elkerülése érdekében képes volt a saját gyermekét feláldozni… S ha szokásos amerikai filmet néznénk – de nyilván már kiderült, hogy erről szó sincs -, épp amiatt, mert ez a két ember ennyire hasonszőrű, az első képkocka után nem is volna kétséges számunkra, hogy a végén úgyis összejönnek. Nos, annyit elárulhatok, hogy összejönnek ugyan, de azt sem klisészerűen teszik. Nagyon nem. S az összejövetelük után – már ha azt annak lehet nevezni – sem a megszokott módon kezelik a helyzetet. Főleg Frank nem, akiből ez a nem várt szituáció még inkább előhozza a narcisztikus vonásokat. A hétvége hamar tovaszáll, hőseinknek haza kell repülniük, mi, nézők pedig ott maradunk egy minden szempontból elgondolkodtató, az élet korántsem napos oldalát elénk táró filmélménnyel a fejünkben és a lelkünkben, amelynek az értékét a két színész zseniális alakítása még tovább növeli. A mostanában inkább akciófilmekben feltűnő Keanu Reeves, s a korántsem az életuntság megformálásához szokott Winona Ryder személyében itt a lélektani mélységhez tökéletesen alkalmazkodni képes, s azt hitelesen átadó művészt látunk a filmvásznon, amely színészi játékért már önmagában megéri megnézni a filmet. Akinek a fenti sorok felkeltették az érdeklődését, az szeptember 26-áig az Apolló moziban megtekintheti a Végállomás: esküvő című filmet. Gyürky Katalin

Igazai művészek vezetnek a Modemben

Maratoni tárlatvezetés-sorozattal ünnepli a MODEM idén a 12. születésnapját. Az országban egyedülálló kísérletnek számító program során reggel 10-től este 10-ig összesen 12 tárlatvezetés indul, Scherer Péter nyitja a sort, és óránként újabb neves művészek, írók-költők, művészettörténészek kalauzolják végig az érdeklődőket az Impressziók kiállításon. A vezetések mellett koncertekkel, filmekkel és további programokkal várjuk a közönséget, ezen a napon hosszabbított nyitvatartással, 10-től éjfélig.   MODEM-születésnap - 2018. szeptember 22. maratoni tárlatvezetés-sorozat, rendkívüli nyitvatartás: 10-től 24 óráig Impressziók - tárlatvezetések 10.00 Scherer Péter színész  11.00 Mélyi József művészettörténész 12.00 Süli-Zakar Szabolcs kurátor 13.00 Sturcz János művészettörténész 14.00 Turi Tímea költő, a Magvető főszerkesztője 15.00 Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, műfordító 16.00 Nemes Z. Márió esztéta, költő 17.00 Lanczkor Gábor József Attila-díjas író, költő 18.00 Gergye Krisztián koreográfus, táncos 19.00 Nagy T. Katalin művészettörténész 20.00 Karafiáth Orsolya költő 21.00 Szkárosi Endre irodalomtörténész, József Attila-díjas költő koncertek (belső kert): 18.00 Dresch Quartet 20.00 Jónás Vera-duó 22.00 Harcsa Veronika  ingyenes programok: 10.00: Fényárban – művészetpedagógiai foglalkozás gyerekeknek (Let it be - 2. emelet) 11.00: Don Tamás tárlatvezetése a MODEM legújabb kiállításán (Ezek a legszebb éveink? - földszint) 16 óra: Szeder-koncert (belső kert) 10-22 óra: ingyenesen látogatható kiállítások: Ezek a legszebb éveink? (földszint) Let it be (2. emelet) Az ígéret földje (3. emelet) filmvetítés: Impressziók-filmek (multimédia-terem, 3. emelet) www.modemart.hu

A művészet különös élvezete - A Ruben Brandt, a gyűjtő című film debreceni, premier előtti vetítéséről

- Olyan filmet szerettem volna csinálni a művészetről, amelyik nem unalmas – idézte szeptember 18-án este egy közönségtalálkozón a MODEM-ben Sipos Levente technikai rendező a Ruben Brandt, a gyűjtő című film rendezőjének, Milorad Krstićnek a szavait az idén november 15-étől mozikba kerülő animációs film kapcsán. A film premier előtti vetítésén jártunk.   Látva a filmet, a rendező szándéka teljes mértékben megvalósult. A Magyarországon a Macskafogó című, ma már klasszikusnak mondható mozi mellett, aminek a felújított változatát épp mostanában lehet megtekinteni, azt gondolom, az animációs műfaj kedvelőinek ezt a szerb származású, Szlovéniában felnőtt, de jó húsz éve Magyarországon élő rendezőnek a filmjét is látnia kell. De nem csak az animáció kedvelőinek, hanem az akcióthriller szerelmeseinek, valamint a művészet iránt nagyon vagy eddig kevésbé rajongó közönségnek is — így, együttesen. Mert garantálom, hogy a pörgős, thrillert idéző jeleneteket folyamatosan fűszerező képzőművészeti alkotások miatt a film megtekintése után még azoknak is kedvük lesz jobban, alaposabban utánajárni a szüzsé felvonultatta festményeknek, akik eddig ezt valamiért esetleg nem tették meg. A film érdemét éppen ebben az eklektikában is érdemes keresni. A történet ugyanis valóban krimibe, thrillerbe hajló krimibe illő: adott egy, főleg a művészekre „szakosodott” lélekbúvár, a Rubens és Rembrandt neveit kontamináló Ruben Brandt (hangja Kamarás Iván), akit bizonyos művészeti alkotások nem hagynak nyugodni: rémálmaiban a festményeken szereplő alakok – például Velázquez Margarita infánsnője – rátámadnak, az életére törnek, amely álmokból Ruben legtöbbször csak a „halála” előtti pillanatban ébred fel. S bár ő a „pszichodoki”, lelki nyavalyájára ő maga mégsem képes gyógyírt találni, hanem az egyik páciense, a kleptomániában szenvedő femme fatale, Mimi (hangja: Hámori Gabriella) fogja a gondját megoldani, egy egyszerűnek tűnő pszichológiai képlettel: „Birtokold a problémát, hogy leküzdhesd”. Innentől kezdve Mimi és néhány Ruben-páciens – Mimi lopásmániáját is kihasználva - bejárja a világ összes múzeumát, hogy begyűjtse a rémálmokban szereplő festményeket, hogy azokat Ruben birtokolhassa, s ezáltal megszabaduljon az őt kínzó éjszakai látomásoktól. Mimiékkel egyetlen ember, a washingtoni magánnyomozó Kowalski (hangja Makranczi Zalán) képes egyáltalán valamennyire felvenni a versenyt, de valahogy mindig kicsúszik a rablóbanda a kezei közül… Így Kowalski egy idő után már nem is a hajtóvadászatra koncentrál, hanem meg szeretné tudni, hogy honnan eredeztethető Ruben rémálmainak gyökere. S a szálak Ruben egykor volt titkosügynök, a tudatalattit befolyásolni képes, már halott apjához, s az ő a Művészet élvezete című albumához vezetnek… A nyomozással, autós üldözéssel, száguldó vonatokkal, csalásokkal, lopásokkal és furfanggal kevert thrillerben – s itt a tökéletese eklektika – egyetlen művészeti alkotás sem marad jelöletlen. Kapunk itt „ízelítőt” Manet Olympiájából, Van Gogh Joseph Roulin, a postásából és Warhol Dupla Elviséből is. Azaz mindig pontosan tudjuk, hogy épp melyik festményért, s melyik világhírű múzeumba indul Mimi a rablóbandájával, azaz a film alatt úgy érezhetjük, hogy egy tapodtat sem kell tennünk, mégis – a fantasztikus képi technikának köszönhetően - ott lehetünk a világ összes valamit is számító képcsarnokában, például a Louvre-ban, a Tate Galeryben, az Ermitázsban vagy az Ufizziben. Épp a képekkel és a múzeumokkal kapcsolatban is nagyon fontosnak, illetve a film megértéséhez rengeteg plusz információval szolgálónak bizonyult az a beszélgetés, amely a film megtekintése után Sipos Levente technikai rendezővel folyt. A szakember elmondta: minden múzeummal fel kellett vegyék a kapcsolatot a képek felhasználásának jogát elnyerendő, ami óriási adminisztrációt igényelt, s akkor még nem beszéltünk a szintén az eklektikán alapuló filmzenéről, amely Cári Tibor munkáját dicséri, s amely területen szintén minden zeneszerzővel meg kellett küzdeni a jogdíjakért. Amennyiben az nem népdal, hisz a film zenei sokszínűségét mutatja, hogy a Kis kece lányom ugyanúgy szerepel benne, mint például a híres Do you love me című sláger. Sipos Leventétől ugyanakkor megtudhattuk, hogy a film ötletéül még a 2010-es évek elején egy Néprajzi Múzeumban megtekintett kiállítás szolgált, amelynek hatására a rendező s egyben forgatókönyvíró a Műcsarnok számára egy múzeumszínházi előadást írt, Ruben Brandt: Egy műgyűjtő csoportos portréja címmel, s ebből nőtte ki magát a későbbiekben a film forgatókönyve. S hogy Miloradnak Krstićnek végig nagyon határozott elképzelése volt az eredetileg jóval kubistábbnak készülő film kapcsán, de egy-két helyen – például Mimi Mercedese kapcsán, amelyen folyamatosan száguld - a munkáját segítő animátorok meg tudták győzni a változtatásokról, hiszen az a jobb képhatás kedvéért indokolt volt. A technikai rendező elmondta: rengetegen, kb. 150-160 ember dolgozott a filmen, amely létrehozásához egy önálló stúdiót is berendeztek. S hogy a legtöbb fejtörést a film vége okozta: volt ugyanis egy „szájbarágós” végkifejlet is, de azt elvetették, s így alakult ki az alkotás mostani fináléja, amely meglehetősen nyitva hagyja a történetet, azért, hogy még jó ideig lehessen rajta gondolkodni. Illetve azért, hogy a nézők ne elégedjenek meg a film egyszeri megtekintésével, hanem újra és újra újabb és újabb dimenzióit fedezhessék fel ennek a kollázstechnikával készült, 2D-s és 3D-s alkotásnak. 2018. november 15-étől kerül hivatalosan a mozikba a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs nagyjátékfilm. Addig mindenféle fesztiválon méretteti meg magát – legutóbb a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon aratott nagy sikert -, de látva az alkotást, azt kell mondjam: nemcsak a szakma tetszését fogja elnyerni, hanem a nézőközönségét is. Az biztos, hogy aki megnézi, ettől kezdve kissé másképp fog a művészetre tekinteni. Gyürky Katalin

Rockoperát terveznek a Kossuth térre

A Csaba királyfi 2017-es debreceni ősbemutatója után jövő augusztusban ismét a hajdú-bihari megyeszékhely főterén mutathatják be a Bocskay/ Hajdúk című nemzeti rockoperát - közölte a szerző, G. Nagy Ilián sajtótájékoztatón.     G. Nagy Ilián a győztes hadvezérnek, erdélyi fejedelemnek állít emléket a műben, amelynek szövegét és zenéjét is ő írta.     Egyedül Debrecen és a hajdúvárosok őrzik ma is a győztes "Bocskay" emlékét - indokolta a helyválasztást a szerző, aki az MTI érdeklődésére hozzátette: azért írta a műben és annak a címében ipszilonnal Bocskai nevét, mert egyrészt régi akadémiai kötetekben így is fellelhető, másrészt ezzel is utalni akart a nemesi származású fejedelem és hadvezér nagyságára.     Hozzátette: az opera egyik jelenetének helyszíne Debrecen, amikor az álmosdi csata után a hajdúk indulnak Kassára, s megállnak Debrecen főterén, a földre dobálják az ellenséges zászlókat, s a város Bocskay győzelmét ünnepli.     A Bocskay-rockopera főszereplője Rudán Joe lesz, az új darab énekesi pedig azok a színészek, operaénekesek és rockénekesek, akik a Csaba királyfit is sikerre vitték - mondta, megjegyezve, hogy közreműködik az operában a debreceni Hajdú Táncegyüttes és reményei szerint a Református Kollégium kántusa.     Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke, a darab fővédnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az identitás megerősítésével lehet legjobban helyben tartani a fiatalokat, amihez Debrecenben és a hajdútelepüléseken nagyban hozzáhárulhat az erdélyi fejedelemről és a hajdú ősökről szóló rockopera.     A megyei önkormányzat egyébként pályázatot is indít a helyi történelmi események bemutatására, mint ahogy a nyolc hajdútelepülést érintő, a hajdúk életútját, az egykori marhahajtó utat bemutató projektet is támogatja. (MTI)

Prima Primissima - Nyilvánosságra hozták az idei jelölteket

Nyilvánosságra hozták a 2018. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét.       Idén már tizenhatodik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat, amelyre tavaly óta határon túli magánszemélyek, illetve alkotóközösségek is jelölést kaphatnak - olvasható a díjat gondozó és finanszírozó OTP Bank keddi közleményében.      A Prima Primissima díj küldetése a kezdetektől fogva a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismerése, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek kitüntetése.      A közlemény szerint az idei Prima Primissima díjátadó egyben Demján Sándor, a díj alapítója emléke előtti tisztelgés is, aki 2013 óta finanszírozta a Közönségdíjat, és bár az idei évi díjátadón már nem lehet jelen, a 2018-as elismerést még az ő támogatásával adják át.       A díj struktúrája a közlemény szerint idén sem változott: továbbra is tíz kategóriában hirdetnek "kiválóságokat". Minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díj nyertese. A Junior Prima díjak a fiataloknak jelentenek biztatást és anyagi segítséget, míg a megyei Prima díjak a helyi kiválóságokat ismeri el. A Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé, a Junior Prima díj 2 millió, a megyei Prima díj pedig 1 millió forint jutalommal jár.       A közönségdíjas jelölt személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni szeptember vége és december eleje között lehet. A közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. A szavazás részletei rövidesen elérhetőek lesznek a www.primaprimissima.hu weboldalon és a Prima Primissima Facebook-oldalán.      Az összegzés szerint az idei díjazottakkal együtt immár 480-an részesülhettek az elismerésben. A kiválóságok alkotómunkáját, tehetségük fejlesztését eddig összesen 4 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.      Magyar irodalom kategóriában Bertók László költő, író; Görgey Gábor író, költő és Vári Attila író,költő, míg a magyar színházművészet kategóriában Székely Gábor rendező, Szirtes Ági színész és Venczel Vera színész kapott jelölést.       A magyar képzőművészet jelöltjei Katona Szabó Erzsébet textilművész, Korniss Péter fotográfus, fotóriporter és Maurer Dóra képzőművész lettek, a magyar tudomány kategóriában pedig Frei Zsolt asztrofizikus, Hamza Gábor jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja és Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár közül választják meg az idei Prima Primissimát.       A magyar oktatás és köznevelés kategóriában "A zene mindenkié" Egyesületet; Falus Iván pedagógust, egyetemi tanárt és L. Ritók Nóra pedagógust jelölték, míg a magyar építészet kategóriában Nagy Csaba építész; Potzner Ferenc építész, művészettörténész és Tokár György építész szerepel a jelöltek között.       A magyar sajtó kategória jelöltjei Bősze Ádám műsorvezető, zenetörténész; a Portfolio.hu gazdasági hírportál és a Rubicon történelmi folyóirat; a magyar sport kiválóságai közül Kozák Danuta kajakozó; Magyar Zoltán tornász és Vereczkei Zsolt úszó kapott jelölést.      A Kallós Zoltán Alapítvány Válaszút; Kiss János balettművész és a Vujicsics Együttes a magyar népművészet, közművelődés kategória díjáért versenghetnek, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Dresch Mihály dzsesszzenész, Fischer Ádám karmester és Várjon Dénes zongoraművész közül kerül ki a Prima Primissima. (MTI)

Minden a helyén van - Kustár Gábor szobrászművész Átmenet című kiállításáról

A Vojtina Bábszínház programjai között előkelő helyet foglalnak el a mind a gyermekek, mind pedig a felnőtt látogatók érdeklődésére számot tartó kiállítások is. Az idei, 2018/2019-es évad első kiállítás-megnyitóján jártunk.   Kustár Gábor szobrászművész, lelkész, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának vallás- és rajztanára, a Fabula et Figura Műhely bábjátékosa Átmenet című kiállítása 2018. szeptember 14-én délután nyitotta meg a kapuit a Vojtina Bábszínházban. Az eseményre egybegyűlteket Láposi Terka, a bábszínház művészeti vezetője köszöntötte, aki hangsúlyozta: színházuk minden évadban egy-egy tematika köré építi a kiállításait, s az idei évad „kiállítássorát” nyitják meg most annak a Kustár Gábornak az alkotásai, akivel ő évtizedek óta jó barátságot ápol, amiatt is, mert a művésznek, és a feleségének, Kustárné Almási Zsuzsannának a bábszínház is rengeteget köszönhet. Hiszen a házaspár a bábjáték formanyelvét is kiválóan ismeri és műveli, ráadásul úgy, hogy bábelőadásaik minden egyes elemét maguk alkotják. S mivel elindult az évad, ezt a most nyíló kiállítást – egy-egy előadásra érkezés apropóján - legalább ezerötszáz gyermek is látni fogja, amely közönség arra kötelezi a felnőtt alkotókat, hogy bármit, amit csinálnak, azt hitelesen tegyék, s bármit, amit a gyermekek elé tárnak, az hiteles legyen. Ráadásul van közös is abban, amit Kustár Gábor és a gyerekek „művelnek”: hiszen a szobrászművész az enyészetből újra előhívott tárgyakból szobrokat készít, s ugyanezt teszik a kicsik is, amikor kreatív, újrateremtő tevékenységet végeznek. A felvezető után Láposi Terka Cs. Tóth János művészeti írót kérte fel, hogy nyissa meg a kiállítást. Cs. Tóth János megnyitó beszédét a művészet háromféle felfogásával kezdte: eszerint elkülöníthetjük egymástól az archaikus, az akadémikus és az absztrakt művészeti ágat, s ezek közül Kustár Gábor művészete egyértelműen az archaikus kategóriájába sorolható: mégpedig a régmúlt formák újrateremtése révén. De mielőtt a konkrét kiállítás anyagáról szót ejtett volna, Cs. Tóth János röviden ismertette a képzőművész eddigi életútját is. Hangsúlyozta: volt családi ihletés abban, hogy Kustár a szobrászat felé fordult, hiszen édesapja is készített plasztikákat, ő maga pedig kora gyerekkorától fogva rajzolt. Ám tizennyolc évesen kissé eltávolodott a képzőművészettől, a teológiára jelentkezett, s majd csak az egyetem elvégzése után érezte úgy, hogy a rajz szakot is el kell végeznie. Rövid „kitérő” után tehát visszatért a képzőművészethez, de ettől kezdve már nem a grafika, hanem a plasztika lett az igazi útja. Kollektív kiállításokra küldte a munkáit, majd jelentkezett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, ahová azonnal felvették. S amivel mostanában kitűnt itt a régióban, az két esemény: egyfelől a Reformáció 500. évfordulójára készített festményeket, valamint a kiállítást megnyitó Cs. Tóth Jánossal együtt tervezte meg a balmazújvárosi II. világháborús emlékművet. Munkásságát pedig az idei Tavaszi Tárlaton nagydíjjal ismerték el. A mostani Átmenet című kiállításnak olyan, eredetileg népi, a paraszti kultúrában használatos tárgyak a kiindulópontjai, amelyeknek a maguk idején megvolt a funkciójuk, s egy-egy életsors is kiolvasható belőlük. De ott van bennük az átmenet lehetősége – s Kustár Gábor ezt fedezte fel, s ezért is ez a kiállítása címe -, hogy művészeti alkotássá váljanak. Mégpedig szakrális kerettel felvértezve, amely szentséges gondolat azt eredményezi, hogy ezek a használati tárgyak új gondolattal telítődnek, jelet kapnak. S ezáltal – hangsúlyozta Cs. Tóth János – minden a helyén van abban a kápolnának is gondolható térben, amelyet a Vojtina Bábszínház biztosított a kiállítás számára. A tárlat fontosságát ráadásul fokozza, hogy Kustár Gábornak ez az első önálló kiállítása, amelyet stílszerűen Böjte Csaba gondolataival tekintett megnyitottnak a művészeti író: „Igazából mi a vers, mi a dal, mi a műalkotás? Szárnyakat adó tiszta álom.” Cs. Tóth János szavai után a Vojtina Bábszínház igazgatója, Asbóth Anikó is felszólalt, s hangsúlyozta: az ő „bábos” életükben is nagyon fontosak a tárgyak, mert azokon keresztül szeretnének a gyerekeknek elmondani egy-egy történetet. S itt, ezen a kiállításon hasonló folyamat megy végbe a tárgyakkal, azáltal, hogy szakralitással telítődnek. Az igazgató asszony ugyanakkor azzal kapcsolatban is kifejezte örömét, hogy a Vojtina adhat először teret Kustár Gábor számára egy önálló kiállításhoz, amely nem csak öröm, de megtiszteltetés is az intézmény számára. Kustár Gábor Átmenet című kiállítását szeptember 15-től október 31-éig lehet megtekinteni. Hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között, szombaton és vasárnap pedig 9 és 12 óra között várják a képzőművészet kedvelőit a Vojtina Bábszínházban. Gyürky Katalin

Kodály Filharmónia - koncert és közönségtalálkozó

Szeptember 18-án, kedden, 19.30 órától a Kincseink című hangversennyel indul a Kodály Filharmónia Napló-bérletsorozata.   Különleges operaházi keresztmetszetet nyújt, egyben széles horizontú műfaji kitekintés lehetőségét hordozza a Liszt Ferenc-, Prima Primissima- és Kossuth-díjas szoprán énekművész Rost Andrea és ugyancsak operaénekes lánya, Harazdy Eszter közös hangversenye, melyet a karmesteri pulpituson Kovács János – ugyancsak Liszt Ferenc-, Prima Primissima- és Kossuth-díjas – dirigens, a Magyar Állami Operaház örökös tagja vezényel. Bővebb információk: http://www.kodalyfilharmonia.hu/hangversenynaptar/esemeny/128/kincseink  A koncertet megelőző napon,  Szeptember 17-én, hétfőn, 17 órától a Libri Könyvesboltban (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet) megrendezett Café Kodály közönségtalálkozón személyesen is találkozhatnak az érdeklődők Rost Andreával és Harazdy Eszterrel. A művésznőkkel Fórizs Ildikó beszélget. Milyen édesanyának és lányának egy színpadon állni? Mit választottak közös estjük műsorának? Miben közös és miben különbözik zenei világuk? Ezekről is szó esik majd a beszélgetésen.  Bővebb információk: http://kodalyfilharmonia.hu/hangversenynaptar/esemeny/178/cafe-kodaly-rost-andreaval-es-harazdy-eszterrel

Két csodálatos nő, két elbűvölő tehetség

A Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima díjas operaénekes, Rost Andrea lányával, a szintén operaénekes Harazdy Eszterrel ad koncertet 2018. szeptember 18-án 19.30 órától a Kölcsey Központban. Az esemény különlegessége – mindazon túl, hogy édesanya és lánya egyszerre lép színpadra –, hogy a klasszikus stílustól eltérő zenei világ, az elektronikus zene is megjelenik az esten: ugyanis Harazdy Eszter a fiatal magyar zeneszerző-generáció egy igen tehetséges tagjával, Tarr Bernadettel közös szerzeményeit szólaltatja meg. Az elektronikus zenei alappal kísért, modern és hagyományos hatásokat mesterien ötvöző komolyzenei darabok méltó párjai a műsorban felcsendülő klasszikus operarészleteknek (Bohémélet, Pillangókisasszony, Figaro házassága…) A hangverseny csodálatos énekesek által beragyogott fényét a Kodály Filharmonikusok játéka és a Kodály Kórus fellépése is emeli. A koncert különleges alkalom tehát, ahol egy világsztár operaénekest egy színpadon láthat a közönség lányával, aki édesanyja pályáját választotta magának, de önálló művészi szárnyait bontogatja. S legalább ilyen különleges az az alkalom, ahol személyesen is találkozhatnak velük. A koncert előtti napon, 2018. szeptember 17-én, 17 órától a Libri Könyvesboltban (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet) a Café Kodály közönségtalálkozón lehetőségük lesz erre. A beszélgetésen bepillantást nyerhetnek a művésznők egymáshoz való bensőséges kapcsolatába és a zeneművekhez való kötődésükhöz. Két csodálatos nő, két elbűvölő személyiség, két óriási tehetség. Ne hagyják ki a személyes találkozást velük – akár a koncerten, akár a közönségtalálkozón! Café Kodály Rost Andreával és Harazdy Eszterrel 2018. szeptember 17. (hétfő) 17:00 Libri Könyvesbolt (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet) A belépés ingyenes!