°C
TIME DATE
Ma Szt. István és István nap van.

Kultúrtér

Virágkarnevál - EKF-installáció Debrecenben

A virágkarneváli előkészületek jegyében virágokkal díszített installációt állítottak fel szombaton Debrecen belvárosában, amely azt fejezi ki, hogy a város 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa (EKF) szeretne lenni.      Amilyen lehetőséget jelent Debrecen gazdaságfejlesztésében, hogy a BMW autógyárat épít a városban, hasonló hatású lenne a kultúra területén az EKF-pályázat elnyerése - mondta a város kulturális alpolgármestere a D2023 nevet viselő installáció felállítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón.      Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a város 2030-ig szóló kulturális stratégiájának fontos állomása lenne a 2023-as EKF cím. Ennek érdekében fontos a program társadalmasítása, hogy minél többen tudjanak róla és minél több debreceni polgár legyen, aki a törekvések mögé áll és tudja, mit fejez ki a D2023 - fűzte hozzá.      Porkoláb Gyöngyi, az EKF Debrecen 2023 Programiroda operatív igazgatója kiemelte: a művészeti összefogással elkészített installáció elsődleges célja, hogy megállítsa az embereket, felkeltse érdeklődésüket az EKF-projekt iránt.      Elmondta azt is: a D betűből és a 2023 számjegyeiből álló vasállványra rögzített térkompozíció különlegessége, hogy debreceni alkotócsoportok - Rácz Róbert grafikus, a Kerma Design Kft., a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár és az XPonential Coworking Office - díszítették virágmotívumokkal egyedi elképzelésük szerint, a négy évszak jellemző jegyeit felhasználva.       Az installáción található QR kód segítségével további információt találnak az érdeklődők az EKF Debrecen 2023 Európa Kulturális Fővárosa Programról, illetve a Rózsa utcán kihelyezett térkompozícióról - jelezte Porkoláb Gyöngyi, megemlítve, hogy a Rózsa utcán felállított D2023 színpadon szombat este debreceni, újvidéki, paderborni fiatalok lépnek fel. (MTI)

Csaknem ezer leszármazottja van Arany Jánosnak Nagyszalontán

Csaknem ezren kaptak értesítést Nagyszalontán arról, hogy Arany János leszármazottai. Az Arany-családfát Balogh László nyugalmazott nagyszalontai tanár állította össze a helyi református egyházközség anyakönyve alapján - számolt be a kutatásról az M5 kulturális csatorna hétfői híradója.      A Nagyszalontán élő Gali József édesanyjának egyik őse állt közvetlen rokonságban a költővel, de Balázs Anita nagyszalontai újságíró, műsorvezető is nemrég tudta meg, hogy Arany utódja - hangzott el a híradóban.      A családfa Arany János szépapjával, a 17. században élt Arany Sámuellel kezdődik. A ma is élő rokonok emléklapot kaptak, az erről készült dokumentumot pedig hamarosan kiállítják.       Gali József elmondta, hogy nagyon büszke arra, hogy Arany Jánosnak az egyik leszármazottja.       A nagyszalontai Balázs Anita újságíró, műsorvezető ugyancsak nemrég tudta meg, hogy Arany János utóda. Balázs Anita elmondta, hogy amikor megcsörrent a telefon és közölték vele, hogy a költő leszármazottja, nagyon meglepődött. "Úgy gondolom, hogy ez egy kiváltságos dolog, elmondhatom, hogy Arany János vére csörgedezik az ereimben. Talán közrejátszik valóban az, hogy Arany családjából származom azzal, hogy a mindennapokban ezen a területen mozgom, a beszéddel, az írással kapcsolatos területen" - hangsúlyozta. (MTI)

A 85 éves Vásáry Tamást köszöntötték

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nevében augusztus 11-én, szombaton este személyesen kereste fel otthonában és köszöntötte Vásáry Tamás debreceni szültésű, Kossuth-díjas zongoraművészt és karmestert 85. születésnapja alkalmából - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel.     A hazatérő 85 éves művészt lakása előtt operaénekes, zenész és artista művészek várták, a flashmob után az államtitkár elmondta: Vásáry Tamás méltó példát ad a következő generációknak is - áll a közleményben.      Vásáry Tamás már gyermekkorában rendszeresen zongorakoncerteket adott, és nagyon fiatalon megnyerte a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. A világ számtalan pontján fellépett a világ legfontosabb zenekaraival és a legismertebb karmesterekkel. Dirigensként több mint 100 zenekarral dolgozott - idézi fel a közlemény, amely kitér arra is, hogy a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett alkotó munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. (MTI, HP)

170 éve adták ki az első magyar bankjegyet

Százhetven éve, 1848. augusztus 5-én bocsátották ki a Kossuth-bankót, az első magyar bankjegyet. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása:      A Habsburg Birodalom egész területén használt közös fizetőeszköz kibocsátására 1816-tól kizárólag az I. Ferenc császár által alapított, a kormányzattól független Osztrák Nemzeti Bank volt jogosult, és a pénz nemesércfedezete felett is a pénzintézet rendelkezett. A bank a pesti forradalom után, 1848 márciusától nem bocsátott elegendő ezüstöt a magyar bankfiókok rendelkezésére, majd májustól hivatalosan is megszüntette a konvertibilitást, ezért a bankjegyek ezüstforintra váltása csaknem lehetetlenné vált. A lépés jelentősen szűkítette a Batthyány Lajos gróf vezette első felelős magyar kormány pénzügyi mozgásterét, és teljesen megingatta a közös papírpénzbe vetett bizalmat.     Az országot sújtó pénzhiány és az anyagi ügyletek egyszerűbb intézése érdekében a kormány - a bécsi udvar tiltakozása ellenére - elhatározta a "nemzeti bankjegy" kibocsátását, és a szükséges nemesércfedezetet megpróbálta hazai forrásból biztosítani. Kossuth Lajos pénzügyminiszter az ezüstöt közadakozásból, kölcsönjegyzéssel próbálta előteremteni. 1848. május 23-án felhívást intézett a nemzethez, arra ösztönözve a honpolgárokat, hogy vásároljanak 5 százalékos kamatot biztosító kincstári utalványokat a magántulajdonban lévő Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, az egyetlen korszerű magyar pénzintézettől. Kossuth az akcióval ötmillió forint értékű ezüstöt kívánt összegyűjteni a papírpénz fedezetéül, melynek mennyisége nem haladta volna meg a 12,5 millió forintot.      A bankjegykibocsátásról a bank vezetőivel folytatott tárgyalások után, 1848. június 17-én írták alá a megállapodást, és ezzel a pénzintézet jegybankká lépett elő. A szerződés értelmében a bank ötmillió forint értékű papírpénzt - a letétbe helyezett nemesfémért cserébe - ingyen bocsátott a magyar állam rendelkezésére, ugyanez a kedvezmény vonatkozott további négymillió forintnyi bankjegyre, amennyiben ennek az összegnek a fedezete is rendelkezésre áll. Három és félmillió forintból egymilliót a bank kamatmentes hitelként kapott meg, két és félmilliót pedig - alacsony kamatozás mellett - a hazai gazdaság élénkítésére kellett fordítania. A bank elnöke Valeró Antal nagykereskedő lett bankkormányzói címmel, a bankjegynyomda felszerelésével és vezetésével a kormány Landerer Lajos nyomdászt bízta meg, aki a szükséges gépek többségét Angliából szerezte be.      Az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet, a kétforintos Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. A színe miatt "vöröshasúnak" nevezett bankón Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok és Rögler János bankfőpénztárnok aláírása is szerepelt, dátumot viszont nem nyomtattak rá. A szintén augusztusban kibocsátott egyforintos csak októberben került forgalomba.      Az első bankjegyeknek még biztos fedezetük volt: mivel csak 1,8 millió forint értékű ezüstpénzt sikerült előteremteni, a bank a szerződésben meghatározott 1:2,5-ös arányban mintegy 4,4 millió forint értékű bankjegyet bocsátott ki. Az állami költségvetés terhei azonban a honvédsereg felállításával, majd a szabadságharc kitörésével megnőttek, ezért a törvényhozás engedélyt adott a fedezet nélküli, magasabb címletű papírpénz kibocsátására, de ezek alapját már 61 millió forintnyi állami hitel fedezte. Szeptembertől Duschek Ferenc pénzügyi államtitkár (később pénzügyminiszter) irányításával megkezdték az ötforintos, majd novemberben a honvédség költségeinek finanszírozására szánt százforintos bankók tömeges nyomtatását, a tízforintos pénzjegy 1849 márciusában került forgalomba.      1848 végén a kormány Windisch-Grätz közeledő csapatai elől Debrecenbe menekült, de a nemesfémkészlet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban maradt, és az osztrákok nyomban le is foglalták. Windisch-Grätz az öt- és százforintos Kossuth-bankókat érvénytelennek nyilvánította, az egy- és kétforintosok osztrák bankjegyekre történő átváltására nyolcnapos határidőt szabott ki. Amikor a tavaszi hadjárat során a honvédsereg Pest-Buda felé közeledett, a visszavonuló császáriak a nemesfémkészletet magukkal vitték.      Az immár teljesen fedezetlen Kossuth-bankó nem értéktelenedett el azonnal, a bankóprés a szabadságharc végéig működött Debrecenben, Szegeden, majd Erdélyben, Aradon és Lugoson. A kisebb címletek, vagyis a váltópénz hiánya miatt vidéken több helyen szükségpénzeket használtak, a magát sokáig tartó komáromi erődítményben még a világosi fegyverletétel után is nyomtak ki bankót. Előfordult, hogy a papírpénzt felszabdalták, hogy darabjait váltópénzként használják, ami a korban bevett szokásnak számított. A szabadságharc végén ötmillió forint értékben ezerforintos bankók is készültek, de ezek már nem kerültek forgalomba: az 1849. augusztus 9-i vesztes temesvári csata után elfogott Duschek Ferencnél megtalálták és azonnal megsemmisítették őket.      A szabadságharc leverése után a Kossuth-bankókat a megszálló osztrák hadsereg parancsnokai több helyen nyilvánosan elégették, birtoklásukért börtön járt. Kossuth amerikai emigrációja alatt 1852-ben Philadelphiában nyomtatott ki bankókat, amelyek az általa tervezett szabadságharc győzelme esetén szolgáltak volna fizetőeszközként. A róla elnevezett papírpénz a függetlenség szimbóluma lett, eszmei értékét soha nem veszítette el. (MTI)

Minden harmadik magyar jár fesztiválra

A magyarok harmada jár fesztiválokra, amelyek közül a könnyűzenei, a gasztronómiai és a városi fesztiválok a legnépszerűbbek - derült ki a Kutatópont Kft. szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.     A júniusban kétezer fős mintán végzett, reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyarországi felnőtt lakosság 33 százaléka szokott fesztiválokra járni. A fesztiválozás az 50 év alattiakra jellemző inkább, a 18-29 évesek 53 százaléka, a 30-39 évesek 48 százaléka, míg a 40-49 évesek 48 százaléka látogat fesztiválokat - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.     Bár Budapesten a különféle fesztiváltípusok teljes palettája elérhető, a fővárosban élők a községek lakóival hasonló arányban látogatnak fesztiválokat (32 és 29 százalék). A fesztiválozó kedv a megyeszékhelyen élők körében a legmagasabb, 42 százalék. A fesztiválokat látogató felnőtt lakosság fele évente egyszer él ezzel a szórakozási formával, míg további 28 százalék félévente jár fesztiválra.     A kutatás eredményei szerint a könnyűzenei fesztiválok tudják leginkább (45 százalék) megszólítani a felnőtt lakosságot. A könnyűzenei koncertek elsősorban a 18-29 éveseket vonzzák, a korcsoport 69 százaléka szokott ilyen jellegű fesztiválokra ellátogatni. Nagy népszerűségnek örvendenek a gasztronómiai fesztiválok, amelyek a fesztiválozó felnőttek 34 százalékát mozgósítják, valamint a városi fesztiválok (30 százalék) is közkedvelt szórakozási lehetőségek.     A nemek tekintetében a nők az átlagnál nagyobb érdeklődést mutatnak a szüreti fesztiválok iránt, a férfiak inkább a könnyűzenei koncerteket kedvelik. Míg az idősebb, 50 feletti látogatói szegmenst a hagyományőrző és gasztronómiai fesztiválok, a 18-29 éveseket a könnyűzenei és motoros fesztiválok vonzzák leginkább. A budapestiek az átlagnál magasabb arányban jutnak el művészeti, tánc- és könnyűzenei fesztiválokra, vidéken a családi és városi fesztiválok népszerűek.     Azoknál, akik nem járnak fesztiválokra, a fő indok az, hogy nincs olyan tematika, amely érdekelné őket (38 százalék), de a tömegtől való viszolygás (37 százalék) is komoly visszatartó erőt jelent. A fesztiválokat nem látogatók egy jelentős szegmense (24 százalék) az anyagi források hiányával magyarázta távolmaradását, a 40 év alatti lakosság körében az átlagnál gyakrabban fordult elő ez az indok - olvasható a közleményben. (MTI)

169 éve esett el Petőfi

169 éve esett el Segesvár közelében Petőfi Sándor Erdélyi, székelyföldi testvéreink legnagyobb nemzeti ünnepe március 15. és azzal összefüggésben Petőfi emlékének ápolása. Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében áll az az öreg körtefa, mely állítólag utoljára látta életben a költőt, aki utolsó éjszakáját töltötte a kastélyban, majd indult Bem apó seregébe, s esett el a Segesvár melletti Fehéregyháza csatamezején 1849. július 31-én. Ma már a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé vált az Ispán-kút, ahol egy talapzaton Petőfi mellszobra áll, örök mementóul az életét hazájáért feláldozó költőnek. Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Elhunyt Orbán József, a 100 Folk Celsius frontembere

Hosszú, súlyos betegség után elhunyt Orbán József, a 100 Folk Celsius frontembere, alapító tagja - közölte az MTI-vel Littvay Imre zenekarvezető hétfőn.      "Orbán Józsi a 100 Folk Celsius frontembere, hosszú, súlyos betegség után mától az égi zenekarban zenél tovább. Emlékét megőrizzük, nagyon fog hiányozni" - írta Littvay Imre, zenekarvezető.      Orbán József 1943. március 1-jén született Pinkamindszenten. A zenész Littvay Imre, Balla Gábor és Somogyi Tibor társaságában alapította 1976 nyarán a 100 Folk Celsiust. Az együttes zenei stílusát főként a country és a bluegrass hangzása határozta meg. Orbán József énekes-dalszerzője volt a zenekarnak.

Debreceni színésznő kaphatja a Kaszás Attila-díjat, szavazzon!

Augusztus 24-ig szavazhatunk Varga Klárira, hogy elnyerje a Kaszás Attila-díjat. A Csokonai Színház társulatának nagy örömére 2015 után ismét a debreceni teátrum egyik tagja nyerheti el a rangos elismerést! Varga Klári június végén jutott be a háromfős döntőbe. Arról, hogy végül ki kapja meg a 2008-ban alapított díjat, a közönség szavazatai döntenek majd. A Kaszás Attila-díj  weboldalán augusztus 24-én éjfélig voksolhatunk a Csokonai Színház művészére. Az idei szavazási eljárás utolsó fordulójába Varga Klári Jászai Mari-díjas színművész, a Csokonai Színház, Farkas Ignác színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, illetve Nagy Csongor színművész, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának tagja jutott be. Idén 11. alkalommal adják át az elismerést, amely a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók. A háromfordulós szavazás során a színészkollégák és a közönség hoz közösen hoz döntést. Első körben a magyar nyelven játszó társulatok javasolnak egyvalakit maguk közül a díjra. A második körben a nomináltak maguk közül választják ki a harmadik fordulóba tovább jutó három színművészt. A harmadik körben a döntés a közönségé: két hónapon keresztül lehet szavazni a jelöltekre telefonon, illetve a http://www.kultura.hu/kaszasattiladij/szavazas  weboldalon. Máthé András fotói a Camille és a Nyolc nő című előadásokon készültek.

Tisza-tavi fesztivál 2018

A Tisza-tó Magyarország egyre népszerűbb üdülési célterülete, vadregényes tájaival jelentős az ökoturizmusa és nagyon népszerű a horgászok körében is. Aki ellátogat a Tisza-tóhoz, annak egész biztos lesz egy „csónaktúrás" élménye illetve a négy méter magasan futó, folyamatos természetes kilátóként funkcionáló, aszfaltozott gát páratlan élményeket kínál a profi és amatőr bringásoknak, akik túrájuk során akár 6 szabadstrandon is fel tudnak frissülni. A Tisza-tó adta ezen számtalan lehetőségét megragadva és összehangolva álmodta meg Debreczeni Ildikó a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált: a csodálatos természet, az aktív pihenés és a kultúra ötvözésével. A cél a minőségi kultúra összekapcsolása az egészséges életmóddal, valamint a Tisza-tó természeti adottságainak, madár- és állatvilágának megismertetése a nemzetközi és hazai közönséggel. A Fesztivál innovatív, értékteremtő és környezettudatos. A Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál egy teljesen egyedi, exkluzív élményeket nyújtó minőségi zenei fesztivál a Tisza-tónál 2018. július 26. és 29. között. Idén immár 5. alkalommal kerül megrendezésre, ezért kiemelnénk azt, hogy miben rejlik ennek a Fesztiválnak a különlegessége és mit biztosít a résztvevőknek: - komolyzenét, operát, minőségi táncprodukciókat, egyedi előadásokat; - a Fesztivál 4 napja alatt az aktív pihenés számos formáját kipróbálhatják, hiszen kerékpározhatnak, csónakázhatnak, sétálhatnak, relaxálhatnak a természet lágy ölén; - az egészséges táplálkozás jegyében megkóstolhatják a helyi termelők termékeit illetve az őstermelők által termesztett alapanyagokat; - a 4 nap során 380 művésszel találkozhatnak; - a nemzetközi sikereket elért előadókat soha nem látott környezetben, a Tisza-tó partján tekinthetik meg; - 67 km-t kerékpározhatnak a természetben; - megismerhetik a Tisza-tó növény és állatvilágát a szakképzett túravezetők segítségével. Mindezek a különleges lehetőségek vannak belecsomagolva a mi ajánlatunkba, amely egy hosszú hétvégére invitálja az egészséges életmódot, az aktív pihenést és a komolyzenét kedvelőket a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztiválra. A Fesztivál a korábbi évekhez hasonlóan pénteken, idén 2018. július 27-én, egy különleges előadással várja az érdeklődőket Tiszafüredre a Morotva félszigetre. 20 órai kezdettel fellép az Experidance Production a Nostradamus: Világok vándora című produkcióval, mely ez alkalommal egyszeri és megismételhetetlen módon kiegészül Miklós Erika és Molnár Levente operaénekesekkel, illetve a Miskolci Nemzeti Színház Zenekarával és a kiegészített Szolnoki Bartók Béla Kamarakórussal Sándor Szabolcs vezényletével. Érdemes hamarabb érkezni ezen az estén, hiszen a Morotva félsziget soha nem látott dekorációt kap erre az alkalomra és számos helyi termelő is várja majd kiváló termékeivel a közönséget. Az előadás elé pedig társadalmi felelősségvállalásunknak illetve a siket és nagyothallók támogatása iránti elköteleződésünknek eleget téve egy rövid, de igen hasznos programelemet iktatunk be, melyben szükség lesz a nézőkre és a teljes zenekarra is, de egyenlőre ez még legyen meglepetés az érdeklődők részére. A Fesztivál szombati napján, 2018. július 28-án kerül megrendezésre a népszerű és sokak által kedvelt Tour D’Opera, a kerékpártúra, melynek megállóiban különböző műfajú, zenei koncerten vehetnek részt a kerékpározók. A 67 km-es túra során a 4 méter magas gátnak köszönhetően csodálatos panoráma mellett érik el a résztvevők a koncertek helyszíneit, melyeknek a Tisza-tó menti települések kikötői, tópartjai adnak otthont. A megállók során nem csak az opera vagy a kamarazene világába kalauzoljuk el az érdeklődőket, de a településeknek is biztosítunk lehetőséget értékeik, helyi termékek és gasztronómiájuk bemutatására. A programokat illetően erről a napról említenék néhányat a teljesség igénye nélkül: - Találkozhatunk majd a Magyar Állami Operaház szólistáival, zenészeivel Tiszafüreden a Kormorán kikötőben, akik kimondottan erre az alkalomra állítanak össze egy műsort. - Tiszanána – Dinnyéshát kikötőjében az Armel Opera Festival interaktív programján vehet részt a közönség. Ezen az állomáson a bátor zenekedvelőkre egyedülálló lehetőség, a nézősereg többi tagjára pedig vidám pillanatok várnak, ugyanis a Conduct Me! című program keretében egy rövid karmesteri gyorstalpalót követően kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják, milyen az operairodalom legnagyobb klasszikusait játszó nagyzenekar előtt állni és azt vezényelni. Az Armel ezzel a nagyszabású zenei játékkal már hatalmas sikert aratott a Sziget Fesztiválon 2015-ben és 2016-ban, a múlt nyáron pedig egy apró brit szigeten, Jersey-n hódította meg a közönséget. - A sarudi strandon Palya Bea énekesnőtől hallgathatunk meg az Egyszálének című albumáról magyar népdalokat és saját dalokat is. - A túra során fellép még a Vivat Bacchus együttes is, akik sajátos módon használnak különböző zenei irányzatokat, dolgoznak fel híres magyar verseket és így születnek meg általuk a bordalok. Fellépnek még továbbá: - MH Szolnok Légierő Zenekar (Tiszafüred, Tisza-tavi Kerékpáros Centrum) - Hoffmann Richárd és Nédó Olga: Violin and Voice Show (Poroszló, Közössi tér) - Fourtissimo (Kisköre, Hallépcső) - Pitti Katalin, Napsugár Anna és a Tavirózsa népdalkör (Tiszaderzs, kikötő) - Egyházi Géza és Mahó Andrea (Tiszaszőlős, kikötő) Ebből a felsorolásból is láthatják, hogy koncertjeink műfajai nagyon változatosak, hiszen megtalálható nálunk az opera, a népzene és a kamarazene is. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a rendezvényt vonzóvá tegyük olyanok számára is, akik eddig még idegenkedtek a komolyzenei műfajoktól. Bízunk benne, hogy ezzel hozzájárulunk a rendszeresen színházba és operába járók táborának gyarapodásához. Attól eltekintve, hogy a táv kerékpárral is könnyedén teljesíthető, gondoltunk azokra is, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak ezen a túrán részt venni. Nekik és a víz közelségét kedvelőknek szól a Boat D’Opera napunk, mely tavaly debütált és idén 2018. július 29-én vasárnap indul útjára az abádszalóki Szalók Yacht Klubból. A kerékpárokat 8-10 fős motorral ellátott csónakokra cseréljük, melyeket képzett túravezetők kormányoznak el a koncertek helyszíneire, és mindamellett még a Tisza-tó egyedi növény- és állatvilágát is ismertetik az utasokkal. Csodálatos, szárazföldön nem megközelíthető helyszíneket is elérünk így, ahol a csónakokban, könnyed borokat kóstolva kiváló előadók műsorait tekinthetik meg a résztvevők. Ennek a napnak a programjai között szerepel: - Bősze Ádám zenei stand-upja, - Marton Éva operaénekes tanítványainak (Megyimórecz Ildikó és Horti Lilla) előadása, - Zarándy Ákos fiatal zeneszerzőnk kortárs darabjának bemutatója, - St. Martin egyedülálló szaxofonjátéka, - Dobszay Péter karmester fellépése a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Rezes Nagyparti Együttesével - Horgas Eszter és Falusi Mariann különleges duettje, - a Klezmerész Együttes produkciója. Mint látható, ezen a napon is különböző műfajokkal találkozhatnak az érdeklődők, de természetesen nem maradhatnak el a települések egyéni bemutatkozásai és a gasztronómiai élvezetek sem. Ha már a gasztronómiai élvezeteknél tartunk, örömmel jelentjük be, hogy a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál 2018-ban 4 naposra bővült, ami azt jelenti, hogy július 26-án csütörtökön Tiszafüreden a Morotva félszigeten valósul meg a Családi TO’Piknik. A neve már sejteti, hogy a gasztronómia áll a nap középpontjában, de mindezt mi megfűszerezzük érdekes, interaktív komolyzenéhez kapcsolódó programokkal, workshoppokkal és játékokkal, hiszen ez a rendezvény az egész családnak szól, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A már megszokott gasztronómiai rendezvényektől ez jelentősen eltér majd, hiszen teljesen új és innovatív tematika alapján építettük föl. Lesz főzőverseny, ahol minden évben más-más operaénekes vagy zeneszerző kedvenc ételét fogják elkészíteni a vállalkozó kedvű csapatok, akiknek az alkotásait egy ismert sztárséf fogja véleményezni a Pannon Gasztronómiai Akadémia jóvoltából. Az idei választottunk az étel tekintetében Kodály Zoltán, akinek a kedvence a tojásos lecsó volt krumplis gombóccal tálalva. A főzés és a workshoppok mellett színpadi fellépőink is lesznek, illetve Szolnok városa is bemutatkozik, aki ebben az évben ennek a rendezvénynek a díszvendége. Bízunk abban, hogy ez az Európában egyedülálló rendezvénysorozat egyre több embert fog a Tisza-tóhoz csábítani és ezzel továbbra is hozzájárulunk a Tisza-tavi régió gazdasági és turisztikai fejlődéséhez, a vendégéjszakák számának növekedéséhez és a minőségi kulturális programok népszerűsítéséhez. A Fesztiválra válthatók napijegyek és kombinált bérletek is a www.operaofthenature.com weboldalon vagy a jegy.hu oldalán online vagy személyesen az Interticket értékesítési pontjain. További információk elérhetők a Fesztivál saját internetes oldalán illetve a Facebookon is. A Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált szervező Tisza-tavi Fesztivál Nonprofit Kft. nevében köszönjük a rendezvény megvalósulásának támogatását az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek illetve az összes befogadó megye, város és település önkormányzatának. A Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál küldetése a Tisza-tavi régió településeinek gazdasági fellendítése a turisztika és az azt segítő kulturális rendezvények által. A fesztiválra érkezők jelentős százaléka veszi majd igénybe a Tisza-tó különböző szálláshelyeit és ezzel növeli a térségben eltöltött vendégéjszakák számát illetve 3 napon keresztül a helyi vállalkozók biztosítják majd a teljes ellátásukat a résztvevőknek. A fesztivál helyszínein biztosít lehetőséget helyi vállalkozók saját termékeik árusítására illetve a helyi készítésű, egyedi, kézműves termékek bemutatására. A médiának köszönhetően az eseményről szóló tudósítások országos és nemzetközi szinten is erősítik a Tisza-tavi régió marketing-kommunikációját, ezáltal a fesztivál további, közvetett gazdasági hatása igen jelentős. Fesztiválunk jelentősen szolgálja a Tisza-tó fejlődését, Kelet-Magyarország szálláskapacitásának kihasználtságát, illetve a gyógy-és bor-gasztronómiai kínálatának értékesítését is erősíti. A rendezvény egyediségét és jelentőségét elismerve állapította meg a Magyar Turizmus Zrt., hogy a Fesztivállal „EGY ÚJ TERMÉK SZÜLETETT”, mely egyedülálló Európában. A végső cél a Természet Operaháza épületének felépítése a Tisza-tónál, mely immár egy 5 éves álom, amelynek a megvalósulásáért a mai küzdünk. Az operaház nemzetközi, nyári operafesztiválnak adna helyet, melynek köszönhetően egy éjszaka akár 4000 néző is megtekinthetné a csodálatos Tisza-tó partján a világhírű operaénekesek közreműködésével megvalósuló operaelőadásokat. Tisza-tó egyik meghatározó szimbólumára, a vízililiomra hasonlító üvegépítmény, egy európai színvonalú építészeti remekmű, mely önmagában is egy turisztikai attrakció lenne, és emellett csodálatos panorámát is biztosítana a Tisza-tóra. Nemzetközi színvonalú fény-, hang- és színpadtechnikával ellátott előadótér biztosítaná az előadások kifogástalan látványát, ahol nemzetközileg elismert operarendezők által megálmodott klasszikus operaelőadások, hazai illetve külföldi operaénekesek, karmesterek, tánckarok, kórusok és zenekarok közreműködésével valósulnának meg. A projekt alapvetően turisztikai fejlesztés lenne, mely egyedülálló látványossága és színvonala miatt az országimázs emeléséhez is hozzájárulna. A projekt megvalósulásával a régió turisztikai vállalkozásainak életében dinamikus fejlődés állna be, megnőne a térség foglalkoztatottjainak száma és ezzel nagyban hozzájárulna a nemzetgazdaság növekedéséhez.

A világ egyik legjelentősebb filmes versenyén debütál Nemes Jeles László új filmje

A 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában debütál az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című második nagyjátékfilmje - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel. Az augusztus 29-én kezdődő Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica) a világ egyik legjelentősebb filmes versenye, a filmtörténet legrégebbi fesztiválja, amelyet először 1932-ben, a Velencei Biennálé keretében rendeztek meg. Utoljára 24 évvel ezelőtt, 1994-ben kapott meghívást magyar alkotás (Enyedi Ildikó: Bűvös vadász) a fesztivál versenyprogramjába, amelynek fődíja az Arany Oroszlán - olvasható a közleményben. Nemes Jeles László új alkotása Velence után Észak-Amerikában mutatkozik be, a Napszálltát ugyanis a szeptemberi Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) hivatalos válogatásába is meghívták. Az 1976-ban alapított TIFF Észak-Amerika legfontosabb filmfesztiválja, ahol számos Oscar-díjas film kezdte a pályafutását. "Hatalmas megtiszteltetés, hogy a film a világ legjobbjaival versenyezhet a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon" - idézi a közlemény Sipos Gábort és Rajna Gábort, a Napszállta producereit. A film 2017 nyarán 53 napon át forgott több budapesti és vidéki helyszínen. A Napszállta 1913 nyarán játszódik Budapesten, a béke utolsó napjaiban. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt és bátyja hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.  A közel száz fős szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben, többen már a Saul fiában is szerepeltek. A Napszállta főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár). A magyar szereplők között egyaránt találunk ismert, pályakezdő és amatőr színészeket is. Balsai Móni, Nagy Zsolt, Czukor Balázs, Fancsikai Péter, Zsótér Sándor, Kormos Mihály, Lázár Kati mellett Dobos Evelin és Moldován Dorottya is jelentős szerepekben tűnnek fel. A közlemény szerint több színész is érkezett a történelmi Magyarország területéről: a Felvidékről Bárdos Judit, Molnár Levente Erdélyből, Dino Benjamin pedig a Vajdaságból. A külföldiek közül Marcin Czarnik, valamint Julia Jakubowska lengyel, Susanne Wuest osztrák, Christian Harting, Tom Pilath, és Enrique Keil német színészek játszanak a Napszálltában. Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt azokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott, akikkel a Saul fiát is készítette. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője az azóta elhunyt Melis László, sound designere Zányi Tamás, casting directora Zabezsinszkij Éva, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is.  A Napszállta a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült, a Magyar Nemzeti Filmalap 1,59 milliárd forintos támogatásával és a magyarországi filmszakmai közvetett támogatással, az Eurimages, az Aide aux Cinémas du Monde - Centre National du Cinéma et de l'image Animée - Institut Français, az Indéfilms 6, a Kreatív Európa - MEDIA és a TorinoFilmLab támogatásával. A filmet már a világpremier előtt világszerte közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg. A Napszállta a Mozinet forgalmazásában szeptember 27-én kerül a magyar mozikba. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia 2015-ben, a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy díjat nyert, köztük a Nagydíjat, amely a legnagyobb elismerés, amit magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. A Saul fia később elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-, Golden Globe-, és BAFTA-díjakat is, ezzel minden idők nemzetközileg legelismertebb magyar alkotása az egyetemes filmtörténet része lett - áll a Filmalap közleményében. (MTI)

Újra együtt a szupercsapat! - A Mamma mia! Sose hagyjuk abba című filmről

Ha valaki kedvelte a 2008-as Mamma mia! című filmet, az még jobban fogja szeretni a most, 2018 nyarán Magyarországon is debütáló Ol Parker rendezte folytatást, Mamma mia! Sose hagyjuk abba címmel. A július 19-étől két héten át a debreceni Apolló moziban (is) megtekinthető alkotáson jártunk.   Hogy miért fogja még jobban szeretni, arra a filmet látván több érvem is van. Amíg ugyanis a 2008-as alkotás lineáris időkezeléssel a főszereplő Donna (Meryl Streep) lányának, Sophie-nak (Amanda Seyfried) az esküvője megszervezése körüli eseményeket láttatva merítette bele a nézőt a görög tengervíz, valamint az ABBA együttes népszerű nótái adta hangulatba, addig a most, tíz évvel az első rész után elkészült új alkotás már az idősíkok között ugrálva, azaz az időhöz jóval bonyolultabban állva közelít az eseményekhez. Egyfelől a jelent tükrözi, amikor Sophie – édesanyját egy éve elvesztve – újra ki akarja nyitni a mesés görög szigeten anyja szállodáját, másfelől a múltat, amelyben annak idején megfogant. Mert amíg a 2008-as alkotás csak utal arra, hogy Donna gyakorlatilag egy hetes különbségekkel három férfi „társaságát” élvezte akkoriban, amikor állapotos lett, és a lánya esküvőjére érkező „apák” közül fogalma sincs, hogy ki a vérszerinti, a 2018-as mozi múltidéző technikája Donna fiatalkorába is visszavezet bennünket: a nő fiatal énjét mesésen alakító Lily James játékán keresztül épp azt meséli el, ahogy a fiatal, húszéves lány Görögországba érkezve hogyan bonyolódik a három fiúval kapcsolatba, s hogyan lesz az egyiküktől várandós. A szerethetőség melletti érveim közé tartozik az is, hogy épp azáltal, hogy Sophie elveszítette az édesanyját, a lánynak az anyahiány miatti, az ő emlékét megőrző intézkedései jóval drámaibbá, néhány helyütt könnyeket fakasztóvá is varázsolja a történetet. A lány buzgalma, hogy a szállodamegnyitón ott legyen mindhárom „apja” (Sam: Pierce Brosnan, Harry: Colin Firth és Bill: Stellan Skarsgard), az anyja legjobb barátnői (Rosie: Julie Walters és Tanya: Christine Baranski), valamint hogy minden a lehető legjobban sikerüljön, az első részből is ismert nagyon szoros anya-lány kapcsolatot is új dimenzióba helyezi. Főleg úgy, hogy sokáig csak fényképen látjuk Donnát, aki – ennyit talán elárulhatok – csak a film végén, a lánya életében egy nagyon fontos esemény bekövetkeztekor érkezik egy epizód erejéig vissza a túlvilágról a családja, a „férjei” és a barátai közé, s a Donnát játszó Meryl Streep antréja természetesen most is lenyűgöző. Érvem persze van még. Mégpedig a film profi kivitelezése, amely ugyan nem újdonság egy szuperprodukciótól, de ahol a profi fényképezéstől kezdve az idősíkok érdekfeszítő és lenyűgöző váltogatásán át a szereplők jelmezei is magával ragadóak. A múltidéző hippi stílusú ruhák ugyanúgy, mint a jelen modern, a Cher alakította nagymamán látható, már-már a modernséget is jóval meghaladó kollekcióival egyaránt. S mivel a szupercsapat ugyanaz, azaz a 2008-as alkotás után most minden filmsztár újra vállalta a filmben való szerepét, a színészi játék magas színvonalában előzetesen sem kételkedtem. S nem is kellett benne csalódnom. Aki pedig az ABBA-t szereti, az most – meglepetésszerűen – nem csak a legismertebb, talán unásig hallgatott dalokkal találkozhat a film alatt, hanem olyan, kevéssé ismert ABBA-számokkal is, amelyek épp ennek a folytatásnak a jóval drámaibb hangvételét is képesek aláfesteni. Szóval, az első ABBÁ-s filmmel sem volt semmi bajom, de ez a folytatás – amely ezáltal azt a sztereotípiát is ledönti, hogy a második rész általában silányabb az elsőnél – minden várakozásomat felülmúlta. Olyannyira, hogy azonnal megnézném még egyszer. Gyürky Katalin

Elhunyt a debreceni kötődésű író, Papp Tibor

Elhunyt a Debrecenhez sok szállal kötődött Papp Tibor író, költő, tipográfus. A József Attila-díjas alkotó, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője szerdán Budapesten élete 83. évében halt meg - közölte a Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely csütörtökön az MTI-vel.     Papp Tibor 1936. április 2-án született Tokajban. Középiskolai tanulmányait a debreceni Szent József Gimnázium jogelődjének intézményében, a Piarista Gimnáziumban kezdte meg, majd az egyházi iskolák államosítása után a rendszernek nem tetsző családi háttere miatt a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait.     A kommunista diktatúrában családját osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott.     Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, később az ávósok keresni kezdték, emiatt 1957-ben menekülnie kellett az országból. 1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liége-i Műszaki Egyetemen diplomát szerzett, majd egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, közben a Szabad Európa Rádió, valamint a Francia Rádió magyar adása külső munkatársa lett. Kitanulta a nyomdászmesterséget is.     1962-ben barátaival, pályatársaival közösen megalapította a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt, amely 1989-ig Párizsban jelent meg, a rendszerváltás után pedig Budapesten jelenik meg.     Papp Tibor 1985-től a Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke, tagja volt a Société de Bibliologie et de Schématisationnak, ahol a tipográfiai kutatócsoport vezetőjévé választották. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett, 1997-ben a Le Temps des Cerises könyvkiadónál a Collection Union des Écrivains sorozat igazgatójává nevezték ki.     Egyik alapítója és szerkesztője volt a vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, a d'atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, valamint az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi Alire-nek is. A kilencvenes évek elején újra megtalálta Budapesten otthonát, Párizst pedig megtartotta második hazájául.     Harmincnál is több könyvet publikált, írt prózai műveket, önéletrajzi ihletettségű regényeket, verseket, vizuális költeményeket, esszéket, tanulmányokat. Ő alkotta meg az első magyar automatikus versgenerátort: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében a generált verseken, szövegen kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal.     A Magyar Írószövetségben több cikluson át volt választmányi tag. Munkásságáról két monográfia jelent meg: Bohár András Papp Tibor című kötete 2002-ben, Kelemen Erzsébet Testet öltött szavak - Papp Tibor vizuális költészete című könyve 2012-ben. Irodalmi és közéleti munkásságát A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.     Temetéséről később intézkednek. (MTI, HP)

Színház is lesz az idei Campuson

A Csokonai ismét elviszi a színház világát Debrecen legnagyobb fesztiváljára. A teátrum sátrában zenés összeállításokkal, koncertekkel, performanszokkal és természetesen könnyedebb előadásokkal találkozhat a fesztivál közönsége. Központi szerepet játszik a humor, a zene és a szórakozás. A Törökverő vitéz című gyerekeknek szóló rövid darab nyitja a műsorprogramot Fekete Dávid főszereplésével, de a következő napokon a Három kismalac és a farkas ismert meséje is megelevenedik a fiatalabbak számára. Fellép a Debrecen Dance Unit egy zenés-táncos performansszal, az Elefántpuszi humoros, két részes előadással pedig a hangos kacaj is beszökik a Csokonai-sátorba. Emellett könnyed sanzonok is szórakoztatnak majd, sajátos, elragadó hangulatukkal. Az Egy drága szempár válogatás az operett világába kalauzolja a nézőket, a napok zárásaként pedig a JazzaJ alternatív zenei közösség örömzenéje szól majd. A programokat minden korosztálynak ajánljuk, a szórakozás garantált. A Csokonai Színház sátra csütörtökön, pénteken és szombaton 16:30-tól hajnalig mindenkit szeretettel vár.

Játszófészek - A Papás babás című filmről

Újabb hamisítatlan francia vígjátékot tekinthetnek meg azok, akik 2018 nyarának közepén az Apolló moziba látogatnak. A hamisítatlan jelzőt azért tartom a Papás babás című film kapcsán is helytállónak, mert a Maxime Govare rendezte alkotás nem hazudtolja meg a franciák e műfajának legfontosabb sajátosságát: azt, hogy az alkotók az elvileg könnyed, szórakoztató felszín mögött komoly társadalmi problémákat feszegessenek a filmvásznon keresztül.   A film ugyanis a manapság sokszor emlegetett midlife crisis, azaz életközépi válság sajátos feldolgozásaként is értelmezhető. Adott ugyanis egy, a negyvenes évei elején járó házaspárpár, akinek tagjai „elfejlődtek” egymás mellől. Amíg a házaspár férfi tagja, Adrien (Vincent Elbaz) még mindig nem hajlandó felnőni, s felelősségteljesen gondolkodni (mi, nézők is úgy találkozunk vele először a történetben, hogy épp egy rolleren(!) tart hazafelé egy éjszakai bulizás után, s jó nagyot esik), addig a felesége, a gyönyörű, okos és felelősségteljes Maude (Laurence Arné) épp a karrierje csúcsán van: már az ötödik nagysikerű képregény-albumának rajzain dolgozik, s sorba állnak egy-egy könyve dedikálásakor. S ahogy az egymástól „elfejlődött” pároknál az lenni szokott, az érettebb fél, itt tehát Maude megunja, hogy semmi komoly dologban nem számíthat a partnerére, s úgy dönt, elválik. Csakhogy a lakásuk közös, eladni egyelőre nem tudják, ezért mindketten – egymás társaságát a kis lakásban továbbra is „élvezve” – sajátos módon fogják használni az addigi közös otthonukat. Amíg Maude oda hordja fel új barátját, Renaudot (Grégory Fitoussi), addig az épp az állásából is kirúgott Adrien úgy dönt: magánbölcsődét nyit a lakásban, természetesen azért, hogy a rajzain dolgozó volt párját ezzel is halálra idegesítse. A „játszófészek” kialakítása azután olyan mechanizmusokat indít be az egymással frissen szakított, de láthatóan egymástól elszakadni mégis képtelen két emberben, amiket addig sem egymásról, sem pedig önmagukról nem tudtak. Az öt, naponta náluk gondozott csöppség Adrien nonkomformizmusán ugyan mit sem segít, mert továbbra is sajátosan fogja fel a felelősséget – most éppen a reá bízott gyerekek kapcsán –, ám Maude épp ezt a végeredményben mégis csak sikerre vezető tulajdonságot látva döbben rá a válófélben lévő férje személyiségével kapcsolatban egy csomó mindenre, illetve magával kapcsolatban arra, hogy mire is vágyik igazán az életben. Mert hogy nem a végtelenül unalmas és kiszámítható új párjára, az biztos. Mindezt az érzetét egykori férje szülei is megerősítik benne, akik a negyvenedik házassági évfordulójukon ismerik be, hogy „sikerült anélkül megöregedniük, hogy felnőttek volna”, a kapcsolatuk mégis működőképes tudott maradni „öreg gyermekekként” is. Na meg még számtalan fordulat, meglepetés és csavar segíti Maude-t és Adrient az önmegismerésben és a másik fél alaposabb „feltérképezésében”. S annyit még elárulhatok, hogy a Papás babás cím sem csak a házi bölcsőde miatt lesz igaz és találó elnevezés a pár élete kapcsán. De hogy miért nem, arra már találják meg nézőként a választ. A film okozta élményben garantáltan nem fognak csalódni. Gyürky Katalin

Meghalt az egyik leghíresebb magyar fotós

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter - tudatta a család az MTI-vel. A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál.     Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez (később a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett), nemsokára fotóriporterként dolgozhatott.     Friedmann Endre - neve azonos a világhírű magyar származású fotós, Robert Capa eredeti nevével - honvédelmi tudósítóként rendszeresen fényképezte a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat. Egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, félezernél több akkori képéből mintegy negyven maradt fenn az utókornak.      1973-ban négy hónapot töltött Vietnamban (ahol egy folyóban állva fényképezte a hadifogolycserét, és életveszélyes amőbafertőzést kapott). Fényképezőgépével végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését, a rendszerváltás után Antall József kormányfő amerikai látogatását fotózta. Fényképezte Elizabeth Taylort és Richard Burtont.     Friedmann Endre a fekete-fehér fotográfia híve volt. 2005-ben Emberek - Budapesti életképek, 2006-ban A pillanatból élek (Fényképek az életműből 1954-1979) címmel adott külön kötetekben ízelítőt alkotásaiból. Műveit a párizsi Bibliothéque nationale de France, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyűjtemény őrzi.      A Fogságból a szabadságba című, Vietnamban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott. 2004-ben elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíját, 2006-ban a Táncsics Mihály-díjat, és megkapta a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója címet is. Az intézményben több mint hat évtizedet töltött, és nyugdíjasként is gyakran járt be a szerkesztőségbe. 1960 óta volt tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP).      1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát. Negyvenöt évvel később, 2008 májusában a kollekció egyik kulcsképe rekordot döntött a Kieselbach Galéria aukcióján: harminchatszoros áron, 2,2 millió forintért kelt el. (MTI)

Színészóriások látogatnak a debreceni Páholyba

2017/18-as évadban egymásnak adják majd át a kilincset a színészóriások a debreceni Páholy Lakásszínházban. Csak néhányat említsünk itt az elején: Csákányi Eszter, Hernádi Judit, Jordán Tamás mellett visszatér még  Mácsai Pál, Scherer Péter és Pogány Judit is.   Úgy válogatták össze az idei évadot, hogy mindenki megtalálja azt az előadást, amely csak neki szól, és hogyha eddig nem is volt színházrajongó, egy páholyos est után garantáltan az lesz. Klasszikus, kortárs, kacagtató, elgondolkodtató, valamint zenés előadások és felolvasóestek váltják majd egymást. - Sokan mondják, hogy költözzünk nagyobb helyre, hiszen akkora az érdeklődés a páholyos eseményeink iránt, de én ezt nem szeretném. Azzal pont a páholyos jelleg szűnne meg, az, amiért annyira szeretik a nézők a Lakásszínházat. Itt a nézőtér egyszerre sóhajt, nevet és sír a művésszel, utána pedig együtt dolgozzuk fel az előadást, kérdéseket tehetünk fel az alkotóknak, személyesen is megköszönhetjük nekik az élményt. Régen egy színházi előadás egyben társadalmi esemény is volt, egy kisebb bál, ahol sokszor hosszabb volt a szünet, mint az előadás. Ezt a hangulatot szeretnénk visszavarázsolni, egy kis pikantériát csempészni a rohanó hétköznapokba. Ezt szolgálja az állófogadás és a dresszkód, valamint, hogy nálunk nincs záróra. Addig maradnak a nézők, ameddig jól esik. Nem egyszer fordult elő, hogy éjfélkor zártuk be az ajtót - írta a lásszínházat vezető Végh Veronika. Tavaly 14 bemutató volt, idén meghaladják a 30-at. Még bővülés is várható az előadások számában. Azért is lesz kétszer annyi előadás, hogy kétszer annyi nézőt tudjanak fogadni, legalább egyszer-kétszer mindenki bejusson hozzájuk. Idén útjára engedik a Könyvszínház sorozatot. Ezen belül többféle előadás is lesz. Neves művészek előadóestjei, nagy költők-írók színpadra vitt önéletrajzai ugyanúgy jelen lesznek, mint kortárs írók személyesen, vagy műveiken keresztül. Valamint Vidám Színpad néven elindul egy tematikus est, amely garantálja a felhőtlen szórakozást. Ahogy az egyik néző kiáltott fel az egyik Vinnai András darab alatt: „Nem bírok már nevetni, fáj a szám!” Rendszeres résztvevője lesz ezeknek az esteknek Mucsi Zoltán és Scherer Péter, valamint a Dumaszínház színházi szekciójának a DEKKnek ismert színészei, mint Bánki Gergely vagy Vinnai András. És lesz egy Kortársak című előadássorozat is, ahol fiatal művészeknek vagy izgalmas kezdeményezéseknek adnak teret. Az idei évadzáró előadáson, a Testvéresten, Scherer Péter így búcsúzott: - Gratulálok nektek, ez egy Európa szintű hely! Bárhol megállná a helyét. De következzenek az előadások! 2017/18 évad Füge: Szerelem zsoldosai – Vinnai András-Bata Éva Füge: És a függöny felhördül - Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Ficzere Béla, Lengyel Tamás Orlai Produkció Egy asszony élete: Tenki Réka Élet. történetek.hu/ Pira – Bella :Borbély Alexandra, Ullman Mónika Hernádi Judit zenés estje Kripli Mari: Lázár Kati Jászai Mari estje Mácsai Pál: Örkény-est Azt meséld el, Pista! Csákányi Eszter zenés előadása: Akit az istenek szeretnek Nézőművészeti KFT -Testvérest írta és rendezte: Scherer Péter (Scherer Péter,Katona László, Simkó Katalin) - A kézmosás fontosságáról rendezte : Scherer Péter (Katona László – Molnár Gusztáv) - A gyáva: Scherer Péter – Kovács Krisztián - Kivettem a fejemből egy gömböt – abszurd zenés kabaré: Katona László, Roszik Hella, Darvas Kristóf - Nézőművészeti Főiskola: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László - Gyöngy Zsuzsa: Marie Curie (monodráma) Örkény Színház - Diggerdrájver: Epres Attila - Pedig én jó anya voltam!: Pogány Judit Centrál Színház Jó zsaru-rossz zsaru: Szabó Győző – Sthol András Könyvszínház - Jordán Tamás: József Attila- Szabad ötletek jegyzéke - Balsai Móni/Trill Zsolt: Mészőly Miklós-Polcz Alaine levelezése - Sohonyai Attila: Tapintat nélkül (erotikus versek-férfiszemmel) -E-Mancik Színházi Manufaktúra: Verslábak neccharisnyában (Sárközy-Nagy Ilona) - Koltai Róbert: Naplószilánkok – Önálló Móricz est Páholy Lakásszínház (saját bemutató) - Anna Frank naplója – monodráma: Csáki Illangó - Pokolbéli víg napjaim – monodráma: Csáki Szabolcs ZeneTheatrum - Karácsonyi ének – MUSICAL (Ősbemutató) - Kis Hableány- MUSICAL

A Debreceni Művelődési Központ is bemutatkozik a Campuson

Az idei Campus Fesztiválon július 18–22. között a Debreceni Művelődési Központ is bemutatkozik, mint a helyi közösségek együttműködő partnere és a Debreceni Értéktár gondozója. A standuknál lehetőség nyílik a különféle kézműves technikák megismerésére, mai használati tárgyak és ékszerek készítésére. A „Családi játszóligetben” lesznek megtalálhatóak, a Stadion délkeleti oldalán.

Szép hangok: megkezdődött a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny

A kórusok felvonulásával és a Nagytemplomban tartott közös énekléssel megkezdődött a 28. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál csütörtök délután Debrecenben.     "Mi itt Debrecenben immár 28. alkalommal teszünk kísérletet arra, hogy az alkotási folyamat végén kikristályosodott teljesítményeket egy nemes verseny keretein belül megmérjük" - mondta köszöntőjében Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere.     Hozzátette: 11 ország 18 kórusa érkezett Debrecenbe a világ minden részéből, közel ezer énekes, akik mindannyian magukkal hoznak valamit hazájukból. "Ez a kulturális sokszínűség lehetőséget biztosít arra, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást" - fűzte hozzá.     Komolay Szabolcs kiemelte: a kétévente megrendezett kórusverseny immár 57 esztendeje hozzátartozik Debrecen tradíciójához, és azon kulturális értékeihez, amelyek "jelentős szerepet kaphatnak abban a versenyben, amelynek a végén reményeink szerint Debrecen töltheti be Európa Kulturális Fővárosa szerepét 2023-ban".     "A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér" - idézte Debussyt az alpolgármester, hangsúlyozva: "ma este a szó hatalma megtörik, és a zene fogja átjárni városunk utcáit és tereit, megmutatva a világnak azt, ami össze tud tartani faji hovatartozástól és nyelvtől függetlenül több száz embert, akik a zene nyelvét használva szólítják meg egymást és a zene iránt fogékony közönséget".     A kórusverseny megnyitóján felidézték, hogy Gulyás György néhai karnagy, zenepedagógus azzal a céllal alapította a debreceni Bartók kórusversenyt, hogy az 1945 utáni kortárs kórusirodalom zászlóshajója legyen.       A kötelező programban a magyarországi és a külföldi kórusok is bemutatnak egy-egy kortárs magyar művet, mellette pedig saját kultúrájuk legjelentősebb kórusműveiből adnak ízelítőt. A különféle kategóriákban két zsűri értékel, a kategóriagyőzteseknek a verseny nagydíjáért folyó vasárnapi küzdelmében pedig az egyesített zsűri hozza meg a végső döntést.     A Bartók kórusverseny idei nagydíjasa 2019-ben meghívást kap az olaszországi Arezzóba, a Kórusmuzsika Európa Nagydíja (EGP) versenyre. (MTI)

Meghalt Aczél Endre

Életének 74. évében, kedden elhunyt Aczél Endre újságíró, televíziós műsorvezető - erősítette meg a hírt a család szerdán az MTI-nek.      Aczél Endre 1944. szeptember 2-án, Budapesten született. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.      1968-tól a Magyar Távirati Irodánál (MTI) dolgozott külpolitikai munkatársként, majd szerkesztőként. 1974-től 1977-ig az MTI pekingi, majd 1981-től 1985-ig londoni tudósítója volt.      1985-ben a Magyar Televízió munkatársa lett. Dolgozott a TV-Híradónál, 1985 és 1990 között A Hét főszerkesztője volt.      1990. júliustól októberig a Kurír társfőszerkesztője volt, majd 1991-ben a Hungarian Economic Review című gazdasági magazin felelős szerkesztője, továbbá a Népszabadság külső munkatársa lett. A Magyar Televízió (MTV) után a Klubrádió műsorvezetőjeként is dolgozott.      Főbb művei a Híradó-puccs, az Amit megírhatok és az Acélsodrony.      Aczél Endre jelentősebb elismerései között szerepel a Rózsa Ferenc-díj, a Szabad Sajtó-díj, a Magyar Sajtópáholy-díj, valamint a Bossányi Katalin Emlékalapítvány-díj; 2014-ben Déri János-díjat kapott. (MTI)

Elhunyt a fair play-életműdíjas Halmos Imre

Életének 89. esztendejében elhunyt dr. Halmos Imre fair play-életműdíjas tenisz mesteredző, sportvezető, a Testnevelési Egyetem egykori tanszékvezetője.      A hírt családja tette közzé az egyik közösségi oldalon - közölte a Magyar Olimpiai Bizottság.      Halmos Imre a Központi Sportiskola alapító igazgatója, sokszoros kézilabda-válogatott, kiváló teniszező, kosárlabdázó, kézilabda és tenisz mesteredző, ezeken túl a Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszékének volt vezetője, az egyetem gyémántdiplomása. A Ferencváros örökös bajnoka.      Nevéhez fűződik számos sportszakmai könyv írása, szerkesztése. (MTI)

Sikeres a Latinovits Színház pályázata

A Románia-Magyarország Határ Menti Együttműködési Program ellenőrző bizottságának 2018. június 28-i döntése alapján Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megyék közös egészségügyi és kulturális pályázatai között a Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészek számára című, valamint a Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára című projektek összességében közel 13 millió euró támogatást nyertek el. A támogatások segítségével – több más projektelem megvalósítása mellett – lehetőség nyílik arra is, hogy Debrecenben befejezzük a Latinovits Színház kivitelezését. A program fontos eleme lesz a magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztésének, valamint Debrecen abbéli törekvésének, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. A pályázat 85 százalékos európai uniós támogatású, 10 százalékos arányú a magyar állam segítsége, valamint 5 százalékos Debrecen város szükséges önereje. A sikeres pályázat részleteiről a közeljövőben sajtótájékoztató keretében számolnak be.

Négy napra ismét a kórusvilág központja lesz Debrecen

A cívisvárosban 2018. július 5-e és 8-a között immár 28. alkalommal rendezik meg a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt és Folklórfesztivált. A közelgő eseményről a programsorozatért felelős Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. beharangozó sajtótájékoztatót tartott.   A sajtónyilvános eseményt stílszerűen a versenyben is résztvevő debreceni Lautitia Gyermekkórus hangulatos, világító karkötőkkel kiegészített éneklése nyitotta meg, hogy ezt követően Komolay Szabolcs, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere elmondja: a Bartók Kórusverseny egyike Debrecen legfontosabb kulturális brandjeinek, hiszen a világ tíz legnagyobb és legnívósabb kórusversenye között tartják számon. Emiatt a debreceniek is rendkívül büszkék rá, s a hagyományokhoz híven az idei, közelgő, négynapos rendezvény is rendkívül színvonalasnak ígérkezik. 12 ország 21 kórusa, közel 1000 vendég érkezik a cívisvárosba, hogy megmérettesse magát, s hogy szórakoztassa tudásával és profizmusával a nagyérdeműt. Az alpolgármester a felszólalásában kitért a verseny történelmére is: annak idején Gulyás György álmodta meg a versenyt, aki sajnos már nincs közöttünk, de a kórusverseny létrehozójaként ma is örökös tiszteletbeli elnökként tartjuk számon. Ő volt az, aki ötvenhét évvel ezelőtt – hiszen a versenyre kétévente kerül sor – azt a célt tűzte ki, hogy az 1945 utáni kortárs kórustalálkozók zászlóshajójává fejlessze a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt. Ez olyannyira sikeres vállalkozás volt, hogy a kezdetektől fogva az is belefért, hogy minden egyes versenyen ősbemutatók is repertoárra kerüljenek, s nem lesz ez másként idén sem. Július 5-én a Nagytemplomban nyit a rendezvény, július 8-án a Kölcsey Központban zárul, ám ezalatt a négy nap alatt a város számos helyszínén fognak felcsengeni különböző kórusművek a világ minden tájáról idesereglett kórusok jóvoltából. A felszólalások sorát az a Balogh József versenyigazgató folytatta, aki magától Gulyás Györgytől vette át ezt a megtisztelő címet, de mint mondotta, kezdetben zsűrititkárként és versenytitkárként is volt alkalma szemlélni ezt a nagyszabású rendezvénysorozatot. Balogh József kiemelte azt a nívós intézményi hátteret, amelyet a verseny számára a Főnix Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt, hiszen enélkül a profi háttérmunka nélkül nem valósulhatna meg kétévente ez az impozáns verseny. S a versenyigazgató hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy a kortárs zenei művek befogadása egy szűk kört érint, ám a versenynek van egy olyan szelete – mégpedig az éneklés szeretete –, amely a városlakók szélesebb körét is megszólíthatja. Tehát a Bartók Kórusversenynek az éneklés népszerűsítése is célja, amellett, hogy állandó promócióját is jelenti a magyar zeneműveknek. A verseny színvonalát ugyanakkor nemcsak a program, hanem a két, öt-öt tagból álló zsűri is fémjelzi, amelynek tagjai között például olyan nagyságok fognak idén is ülni, mint amilyen az amerikai Michael Kaulkin, az orosz Nagyezsda Averina vagy a magyar Jobbágy Valér. A kórusverseny legnagyobb eseményére, a nagydíjas versenyre vasárnap, azaz július 8án kerül sor, s amely kórus ezt megnyeri, legközelebb az Arezzói Nemzetközi Kórusversenyen léphet fel. Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a verseny Debrecen számára városmarketinget, városimázst teremt, ráadásul az ide látogató külföldi fellépők ezzel a várossal fogják azonosítani Magyarországot is. Éppen ezért a szakmai programok mellett a Főnix Rendezvényszervező fontos feladatának tartja, hogy a versenyzőket a fellépésük előtt és után megismertesse a város nevezetességeivel, illetve Hortobágy szépségeivel is. Ennek érdekében a cívisvárost kisvasúttal fogják bejárni a kórusok, s lesz alkalmuk az eseménnyel egybeeső Hortobágyi Lovasnapokra is ellátogatni. S mivel a verseny magában foglalja a folklórfesztivált is, ezt a szervezők társítják a Déri Múzeum Mézeskalács-fesztiváljával, ahol a debreceni Páva Együttes is be fog mutatkozni. Nemes József, a Lautitia Kórus karnagya arról beszélt, hogy mennyire felemelő érzés felkészülni, majd részt venni egy ennyire impozáns és nívós versenyen, amelyre idén elsősorban a növendékei szerettek volna benevezni. Az éppen ma Debrecen Kiváló Pedagógusa Díjjal kitüntetett karnagy a kortárs művek fontosságára is kitért: a Lautitia ugyanis a repertoárja 80-90%-át kortárs zeneművekre építi, annak érdekében, hogy a friss zenei áramlatokat minél szélesebb közönséggel ismertethesse és szerettethesse meg. Korponai Tibor, aki a Főnix Rendezvényszervező Kft. részéről az egész verseny ötletgazdájának mondható, a versenyt a sporteseményekhez hasonlította. Ám amíg egy sportrendezvényen a versenyzők „csak” a testüket győzik le, a kórusversenyen a testük mellett a fellépők a lelküket is folyamatosan pallérozzák, amely felemelő érzést jó volna, ha minél több néző is átélhetné. Az eseményre való invitálásban pedig – lezárva a sajtótájékoztatót - a Felszállott a páva című tehetségkutató műsor győztese, a debreceni Pendely Együttes „csujjogatója” is segítette a kulturális menedzsert. A négynapos rendezvény teljes és részletes programjáról a www.fonixinfo.hu oldalon tájékozódhatnak. Gyürky Katalin

A Csokonai Színház színművésze is bekerült a Kaszás Attila-díj idei jelöltjei közé

Varga Klári, a Csokonai Színház színművésze is bekerült a Kaszás Attila-díj idei jelöltjei közé Farkas Ignác, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulati tagja és a Szatmárnémeti Harag György Társulat színművésze, Nagy Csongor Zsolt mellett. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést szeptember 7-én a tatabányai Jászai Mari Színházban. A jelölteket mintegy 39 társulat tagjai választották ki szavazataikkal, a második szakaszban maguk közül titkos szavazással döntöttek a továbbjutó három színészről, a végső sorrendet pedig a közönség voksai döntik majd el. Varga Klári a Madách Színházban, a József Attila Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban eltöltött évek után, Ráckevei Anna hívására szerződött a Csokonai Színház társulatához. Érzékeny, kivételes erőt sugárzó, sokoldalú színművésznő, aki a karakteres drámai szerepformálásban éppúgy kiemelkedő alakítást nyújt, mint a zenés vagy a táncos műfajban. Az elmúlt öt évadban számos prózai szerepben bizonyította tehetségét: (Régimódi történet, Istent a falra festeni, A magyar Faust, Nyolc nő, Az ajtó, Jadviga párnája, Három nővér), lenyűgözte ének és tánctudásával a közönséget (Edith Piaf-est, Idegenben keserűbb a sírás-Karády Katalin-est, Csikóink, Ha álom az élet). Varga Klári szociális érzékenységét mutatja, hogy 2007-től a fogyatékos felnőttekkel dolgozó Baltazár Színház tagja. 1999-ben elnyerte a 30. Magyar Filmszemle Legjobb női alakítás-díját. Közel 150 színházi bemutató és tíz nagyjátékfilm az elmúlt 20 év mérlege. A jelöltekre augusztus 24-ig lehet szavazni a www.kaszasattiladij.hu oldalon.    (A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, a XII. kerület Hegyvidék polgármestere, és a Mozaik Művészegyesület elnökeként Szűcs Gábor alapította 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából.  A kezdeményezők a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hisz a fiatalon elhunyt színész komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók. A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint a jelentősebb alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választották az eddigi években. A cél az volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a díjazott személyéről a kétfordulós szavazáson, hanem maguk a színészkollégák. Az első fordulóban a szavazók egy, a saját társulatukhoz tartozó színművészt jelölhettek meg, majd így a második fordulóba bejutott határon túli és magyarországi színészek titkos szavazással dönthettek a nyertesről. 2012-től kezdődően az eddig kétfordulós eljárás kibővült, már nem csak színészek szavazhatnak, hanem az utolsó, harmadik körben a közönség szavazatai döntenek a díjazott személyéről.) Eddigi díjazottak: 2017: Krisztik Csaba,  2016: Schneider Zoltán 2015: Mészáros Tibor 2014: Nagy Alfréd 2013: Borovics Tamás 2012: Bányai Kelemen Barna 2011: Mucsi Zoltán 2010: Mátray László 2009: Nemes Levente 2008: Szarvas József

Kilencven éve indult a hortobágyi művésztelep

Kilencven évvel ezelőtt, 1928-ban indult a hortobágyi művésztelep, ebből az alkalomból Vászonra örökítve a sík világa... címmel nyitnak meg kiállítást szombaton a debreceni Kölcsey Központban - jelentették be a szervezők szerdán, a leendő tárlat helyszínén tartott sajtótájékoztatón.     Bódor Edit, a Főnix rendezvényszervező igazgatója felidézte, hogy a 20. század elején a nagybányaiak, később a vásárhelyiek, mindenekelőtt Tornyai és Koszta nyomdokaiban három művész, Boromisza Tibor, Káplár Miklós és Maghy Zoltán 1928-ban Hortobágyi Kolónia néven alapította meg az első hortobágyi plein air csoportosulást. Mindhárman az alföldi festészet megkerülhetetlen alakjai.     Hosszú szünet után az 1970-es években folytatódott a pusztában való festés Égerházi Imre festőművész vezetése alatt Hortobágyi Alkotótábor néven. Bár Maghy Zoltán személyében ott volt a folytonosság, 1981-ben a tábor ismét megújult, ekkor Sipos Zsófia, Madarász Gyula és Tar Zoltán is csatlakozott a "pusztázáshoz", a tábor pedig Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep néven folytatódott - ismertette a részleteket H. Csongrádi Márta, aki 2012-től vezeti az immár Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep néven működő tábort.     Gencsi Zoltán, Hortobágy alpolgármestere szerint a három alapító festő által működtetett kolónián keresztül ismerhették meg először külföldön a pusztát, az ott dolgozó művészek ugyanis "olyan különlegességnek vitték a hírét, amely tőlünk nyugatra nem létezik".     A szombaton megnyíló, csaknem 100 műalkotást bemutató tárlat - festmények, grafikák, fotók, plasztikák - alkotói között Boromisza Tibor, Káplár Miklós és Maghy Zoltán munkái mellett az elmúlt évtizedek alatt a művésztelepen megfordult több száz alkotó közül a legjelentősebb hazai és külföldi művészeknek a Hortobágyot megörökítő alkotásai szerepelnek.     Az idei hortobágyi művésztelepet július 9. és 18. között harminc hazai és külföldi művész részvételével rendezik meg a Hortobágyon - jelezte H. Csongrádi Márta, megjegyezve, hogy a tárlat kapcsolódik a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál, valamint a Hortobágyi Lovasnapok programjaihoz. (MTI)

Vida Péter kapta a Karinthy-gyűrűt

Vida Péter színművész vehette át az idén a Karinthy-gyűrűt, amellyel a Rádiókabaré kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotóit és előadóit díjazzák.       A 44. alkalommal kiosztott kitüntetést Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója adta át Vida Péternek a Magyar Rádió Márványtermében.     Aradi Tibor humorista a díjátadó ünnepségen elmondta: a Karinthy-gyűrűt 1975 óta minden évben, Karinthy Frigyes születésének évfordulója alkalmából ítélik oda, és adják át a közmédia szórakoztató műsoraiban nyújtott kiemelkedő teljesítményekért, szerzőknek, előadóknak, a szatirikus és a humoros műfaj kimagasló szereplőinek.     Mint ismertette, 1907 tavaszán jelentkezett először a Nagy Endre-féle kabaré, amelyet a Rádiókabaré szellemi elődjének tekint. A rádió már egy hónappal első megszólalása után, 1925 szilveszterén vidám bált közvetített a stúdióból. Az ezt követő évtizedekben rengeteg szatirikus műsor, kabaréjelenet és rádiószínházi vígjáték készült, de a Rádió Kabarészínháza 1969 márciusától indult. Ezt követte négy évvel a rádió Karinthy színpada, majd 1974-ben a Humorfesztivál, amelynek akkori és későbbi fellépői közül többen a Karinthy-gyűrű díjazottjai.     Az idei díjazott, Vida Péter 1973-ban született Miskolcon. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1992-től 1996-ig járt, elvégzése után a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a szolnoki Szigligeti Színház, a budapesti Nemzeti Színház és ismét a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. A Rádiókabaré állandó közreműködője, számos hangjáték szereplője. 2012-től a Thália Színház színművésze.     Aradi Tibor a díjazottat méltatva kiemelte: Vida Péter 2003-ban lett a Rádiókabaré állandó tagja, konferál, szerepet játszik, jeleneteket ír. Mint mondta, a humoristák legnagyobb kitüntetését elnyerő Vida Péter megérdemli az elismerést, a Rádiókabaré felvételeit felidézve a motiváltságát, odafigyelését és alázatosságát méltatta. Mint fogalmazott, Vida Péter mindig minden körülmények között gondoskodik arról, hogy egy jelenetből a maximumot hozza ki. "Ez a legnagyobbak ismérve" - fogalmazott.     Vida Pétert a díjat tavaly elnyert Aranyosi Péter humorista is méltatta, szintén miskolciként közös élményeiket idézte fel. Kiemelte: 14 éves kora óta ismeri a díjazottat, mint mondta, mindig is tudták, hogy Vida Péter nagy tehetség. A művészt Fábry Sándor író, humorista is köszöntötte, felidézve, hogy a Karinthy-díjat Marton Frigyes alapította. Vida Péter munkáját méltatva kiemelte: megbízható, felkészült, emellett kitűnő improvizatőr, gyakran remek saját történetekkel és frappáns asszociációkkal fűszerezi szövegét.     Vida Péter az MTI-nek elmondta, hogy nagy megtiszteltetést és boldogságot jelent számára a díj elnyerése, hiszen humorista ennél magasabb rangú elismerést nem kaphat. Köszönetet mondott stand-upos és színházi kollégáinak, a Thália Színház művészeti vezetésének. Kiemelte: fontos számára az elismerés azért is, mert színésznek ritkán ítélik oda. Szakmai támogatásáért köszönetet mondott mások mellett Benedek Miklósnak, Müller Péter Sziáminak, Selmeczi Györgynek és Schwajda Györgynek. (MTI)

Ezt a kiállítást nem érdemes kihagyni

MATL PÉTER szobrászművész (Kárpátalja) alkotásaiból június 27-én, szerdán, 17 órakor nyílik kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth u. 1.). A kiállítás-megnyitón megjelenteket dr. Mazsu János, Debrecen MJV Közgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, valamint Buhajla József főkonzul (Magyarország Ungvári Főkonzulátusa) köszönti. A tárlatot Galánfi András Kossuth-díjas népművész, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitja meg, közreműködik Molnár Miklós népzenész.   Matl Péter kiállítása szerves folytatása a határon túli kortárs magyar képző-, ipar- és fotóművészet jeles képviselőit, alkotócsoportjait bemutató tárlat-sorozatnak.  Az egyik legjelentősebb kortárs kárpátaljai magyar szobrászművész első ízben állít ki városunkban egyéni tárlat keretében. A Magyarország Ungvári Főkonzulátusának együttműködésével Debrecenbe hozott kisplasztikái, szobrai és festményei csupán keresztmetszetét nyújtják gazdag munkásságának. Matl Péter 1960-ban született munkácsi pedagógus családban, az Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskolában kerámiaszakon végzett, 1980 után gimnáziumi tanárként helyezkedett el, valamint a Kárpátaljai Megyei Képzőművészeti Vállalat alkalmazásába került. Ekkor főként festészettel, rajzolással és kerámiázással foglalkozott, a katonaságnál eltöltött évei alatt azonban szobrászi tevékenységét bontakoztatta ki. Kárpátalján 2013-ban megalapította a Pro Arte-Munkács művészeti civil szervezetet, amely a helyi magyarság megmaradásáért dolgozik, kiállításokat és szobrásztáborokat szervez. Matl Péter az utóbbi 20 évben többnyire köztéri alkotásokat készített, munkái megtalálhatók Magyarország több városában, valamint Ukrajnában, Ausztriában, Csehországban, Svédországban, Franciaországban, Japánban, Németországban, Brazíliában, Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A művész alkotásait főként fából, kőből, bronzból készíti, fő művei a Vereckei-hágónál álló, a magyar honfoglalás millecentenáriumára készült emlékműve, valamint az ópusztaszeri Nemzeti Összetartozás Emlékmű. A vereckei emlékmű az elmúlt évek során a kárpátaljai magyarság egyik jelképévé vált. Az elmúlt húsz év alatt rátalált arra a formai nyelvre, amelyen keresztül közvetíteni tudja saját művészi arculatát, a magyar örökséget, gyökereit és kultúráját. A kiállítás 2018. augusztus 24-ig tekinthető meg, hétköznapokon 10–18 óráig. Az épület zárva tartása alatt augusztus 3–9-ig, a tárlat nem látogatható.

Erdélyi magyar családok fesztiválja zajlik Debrecenben

Megkezdődött az Erdélyi magyar családok fesztiválja szombaton délelőtt a debreceni Nagyerdőben.      A Békás-tó melletti színpadon Pataki János, a találkozókat szervező Kárpát-medencei családszervezetek Szövetségének elnöke utalt rá, hogy a határon túl élő magyarok bemutatkozó fesztiváljait a családok éve programsorozat keretében rendezik.      Márciusban Csongrádon a vajdaságiak, június elején Nyíregyházán a kárpátaljaiak, ezúttal Debrecenben pedig az erdélyi magyar családok találkoztak, illetve találkoznak az anyaországi családokkal.      Az elnök reményét fejezte ki, hogy a debreceni fesztiválon is barátságok szövődnek a határ két oldalán élő magyarok között, és az anyaországbeliek kicsit jobban és másként is megismerik a határon túli magyar kultúrát, és azt, "mennyivel más ott vigyázni a magyarságra, mint az anyaországban".      Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint a fesztiválnak két üzenete van. Az egyik felhívni a figyelmet, hogy a család az egyik legfontosabb közösség, "jól működő családok nélkül nincs egészséges társadalom". A másik az összetartozás, a történelem során különböző országokba sodródott magyarok ezer éves kapcsolatának megerősítése.      Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke felidézte, hogy a magyar kormány 2018-at a családok évének, azon túlmenően a külhoni magyar családok évének nyilvánította. Ennek folytán az idén jóval nagyobb figyelem összpontosul határon innen és határon túl a családra, amely a nemzeti megmaradás alapja - tette hozzá. Majd idézte Knopp Máriát, aki a családot a legfontosabb boldogság- és egészségvédő faktornak nevezte.      Fűrész Tünde felhívta a figyelmet a Köldökzsinór-programra, amelynek keretében határon innen és határon túl ugyanolyan támogatást kapnak a kisgyerekes családok: a megszülető gyerekek után egyszeri anyasági támogatást kapnak, valamint a babakötvényt is ugyanúgy igénybe vehetik. Eddig ötezren igényelték ezt a támogatást, és az igénylők fele erdélyi volt - jegyezte meg, majd azzal zárta szavait, hogy "Magyarország számára minden magyar gyermek kincs, és minden magyar gyermek megszületését támogatjuk".      Soós Zoltán, a marosvásárhelyi természettudományi múzeum igazgatója a külhoni magyarság megmaradása tekintetében is fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatja a határon túli magyar családokat.      Hozzátette: mára már Erdély is vonzó lett a magyarországi magyarok számára, sokan ott alapítanak családot vagy vállalnak munkát.      Az erdélyi magyar családok debreceni fesztiváljára több mint négyszázan érkeztek Erdélyből, de több hazai település képviselői is ott vannak a Nagyerdőben, ahol estig tartó színes programokon vehetnek részt. (MTI)

Páratlan kiállításokkal készül a Déri Múzeum

  Páratlan kiállításokkal készül a múzeumok éjszakájára a debreceni Déri Múzeum: A vikingek előtt... - harci áldozat a mocsárból, illetve a Császárok az erszényben című tárlatok szakmai megnyitóját péntek este tartották a múzeumban.      Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte: a Múzeumok éjszakája helyi programjainak zászlóshajója, a Déri Múzeum igyekszik minden évben valami különlegeset kínálni a közönségnek, ennek sikerét igazolja, hogy tavaly például hatvanezer látogatója volt az éjszakai programoknak.      Egy évvel ezelőtt a Trianon utáni Magyarországon először bemutatott Bocskai-jogar volt a különlegesség, az idén pedig a vikingek egykori csatáját, illetve a Derecske határában feltárt szarmatasírban talált leleteket bemutató tárlatok számíthatnak nagy érdeklődésre.      Angi János, a Déri Múzeum igazgatója hozzátette: a dániai aarhusi Moesgaard Múzeum anyagából válogatott vikingkiállítás október 14-ig lesz látható, a szarmatasír különleges leleteit azonban csak a Múzeumok éjszakáján tekinthetik meg az érdeklődők.      A részleteket ismertető Dani János régészeti igazgatóhelyettes szerint az interaktív tárlat olyan élményt kínál, amely Magyarországon, de a Kárpát-medencében is szokatlannak ígérkezik. Dániában az Illerup folyó völgye nem pusztán mocsaras folyóvölgy, hanem a vikingeket megelőző időszak, Skandinávia római vaskorának talán leghíresebb régészeti lelőhelye. A késői utókor - az aarhusi múzeum munkatársai - által készített animációs film jóvoltából a Déri Múzeumba látogatók nemcsak a tárgyi bizonyítékokat láthatják majd, de bepillanthatnak egy hatalmas csata forgatagába, és a skandináv mocsári áldozatok különös világába is.      Szakmai előadásában azt mondta, a római császárkorban sajátos, korai globalizált, még találóbban romanizált Európa létezett: a barbár világ a speciális helyi sajátosságok mellett rengeteg, a rómaiak által gyártott tárgyat (munkaeszközt, fegyvert, ékszert) használt, és több római civilizációs vívmányt vett át, bizonyítékaként a folyamatos - néha békés, néha viszont harcokkal, háborúkkal terhelt - kapcsolatoknak a birodalom és az annak határain kívül élő népek között.      A birodalom jól megerősített védvonalán kívül egy nyüzsgő barbár világ (Észak-Európában szabad germánok, az Alföldön szarmata törzsek) élte békés hétköznapjait, ezt időnként tragikus események, a rómaiakkal vagy egymással vívott véres ütközetek szakítottak szét. Erre ébreszti rá a ma emberét, aki elsősorban az ókori Róma kultúráját ismeri, a távoli dániai lelőhely anyagából, az aarhusi Moesgaard Múzeummal közösen A vikingek előtt... - harci áldozat a mocsárból című kiállítás.      A dániai Kelet-Jütlandon, az Aarhustól alig 30 kilométerre lévő Skanderborg városától északra található a ma már védett lelőhely, ahol az 1950-es felfedezését követő több nagy feltárási szakasz során eddig több mint 22 000 lelet került felszínre, négy áldozati helyszínen. Ebből mutatnak be néhányat a Déri Múzeumban, egyebek mellett azokat a fegyvereket, amelyeket egy ezer harcosból álló portyázó sereg legyőzésével zsákmányoltak a területüket véres ütközetben védő helybeliek. A harci eszközöket később rituálisan tönkretették és egy folyó mocsarába süllyesztették, onnan kerültek elő. A múzeumba látogatók két hatalmas, íves kivetítő között állva szinte részeseivé válnak a küzdelemnek, a 16 éven felülieknek ajánlott animációt a dán múzeum munkatársai készítették.      Dani János elmondta azt is, hogy ugyancsak a Múzeumok éjszakáján találkozhat a nagyközönség először azokkal a leletekkel, amelyeket Derecske közelében tártak fel a közelmúltban a múzeum régészei. A kiemelkedő történeti és régészeti jelentőségű szarmata síregyüttesben egy felnőtt férfi és egy nő, valamint két gyermek földi maradványait találták meg. A leletet nemcsak a szarmaták nem mindennapos családi temetkezési rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, értékes ezüst pénzérmék is. A restaurált fémleleteket csak szombat éjjel tekinthetik meg a látogatók a Császárok erszényben című tárlaton - tette hozzá. (MTI)

Ma van a Múzeumok éjszakája

Ma van a Múzeumok éjszakája, amelyen országszerte 400 intézmény csaknem kétezer programja közül válogathatnak az érdeklődők.      Tizenhatodik alkalommal rendezik meg országszerte az idei eseményt, amely a családok évéhez kapcsolódva az Ami összeköt: család és kultúra mottót viseli.      A rendezvény idei fővárosa Pécs, ahol tizenkét helyszínen mintegy száz programra várják a látogatókat. Sok más mellett az érdeklődők interaktív, élményközpontú módszerekkel ismerhetik meg a Zsolnay, a Vasarely, az orgonaépítő Angster és a pezsgőgyárat alapító Littke család történetét is. Szegeden több más mellett papucsszépségversenyt is rendeznek, míg a Móra-múzeumban a széles nyilvánosság előtt eddig ismeretlen Munkácsy-festményt mutatnak be.        Debrecenben az idén a Szabó Magda Emlékházba is betekinthetnek az érdeklődők, a Református Kollégiumban pedig kiállításokkal, koncertekkel, bábelőadással, könyvkötészeti bemutatóval készülnek. A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban az Impressziók című kiállításon többek között Monet, Cézanne, Matisse, Van Gogh, Courbet, Picasso, Warhol és más neves festők képeit láthatják az érdeklődők. (MTI)    

Más bőrébe bújva hódítani - A Szerelembe gurulva című filmről

A hazájában 2018 márciusában, nálunk pedig most, júniusban mozikba kerülő Franck Dubosc-rendezés, a Szerelembe gurulva című film ismételten azt bizonyítja: a romantikus vígjáték műfajában a franciák verhetetlenek. Az Apollóban június 27-éig megtekinthető film vetítésén jártunk.   A vígjáték egyik érdekességét az adja, hogy a rendező, Franck Dubosc magára osztotta a főszerepet. A sikeres üzletember, a dúsgazdag, nőcsábász és csélcsap Jocelynnek a megformálásakor - aki természetesen az egyéjszakás kalandok híve - így rögtön felmerül a kérdés: vajon a rendező mennyire önéletrajzi ihletettségű filmet alkotott, amikor a forgatókönyvírást is magára vállalva felépített egy minden fenti tulajdonságai mellett ráadásul még szerepjátékos alakot is? Vajon mennyire magából indult ki, amikor úgy döntött: esetleg önmagát is kifigurázva a filmvásznon keresztül veszi górcső alá, hogy meddig is lehet hazugságok és álarcok mögé bújva hódítani? A film szüzséjének középpontjában ugyanis Jocelynnek az az életszakasza és élethelyzete áll, amikor már jócskán nem fiatalon, de még „tettrekészen” minden egyes hódítást kihívásnak fog fel, s a kihívás számára az, ha más bőrébe bújva tud rabul ejteni egy újabb női szívet. S amikor az édesanyja meghal, a néhai mama kerekesszéke ad alkalmat arra, hogy önmagát egy csinos, a szomszédban élő gondozónő, Julie előtt (Caroline Anglade) mozgássérültnek beállítva, a „székben ülve” kezdjen bele újabb szerepjátékos kalandjába. Igen ám, de a gondozónőnek van egy valóban kerekesszékbe kényszerített nővére, a gyönyörű hegedűművész Florence (Alexandra Lamy), és a húg úgy látja, sokkal inkább nekik kéne összejönniük, mint neki Jocelynnel. Meg is szervezi a találkájukat, s innentől merül fel a kérdés: vajon Jocelyn meddig játszhatja a szerepét, meddig ülhet úgy a kerekesszékben minden egyes randevún, hogy kutya baja a lábának? Az akár ironikus, akár – a saját rendezés miatt – önironikus és szarkasztikus történet egyfelől, a francia jó minőségű vígjátékok nívójának megfelelően tényleg rendkívül humoros, amely humort a főszereplőkön kívül a csetlő-botló mellékszereplők is biztosítják. Ilyen mellékalak Jocelyn titkárnője, Marie (Elsa Zylberstein), aki a vénkisasszony tipikus kategóriájába sorolandó is lehetne, ha nem lenne egy ponton „kellő vér a pucájában”, hogy úgy valljon szerelmet a főnökének, ahogy… Vagy Jocelyn idősotthonba kényszerült papája (Claude Brasseur), akit látva már nem is kérdés, hogy a fia honnan örökölte nőcsábász vénáját. Másfelől viszont a főhős alakja valóban mélyen elgondolkodtató pszichológiai eset, amit a testvére így fogalmaz meg: „magaddal van bajod, azért bújsz mások mögé”, vagyis, a sikeres felszín mögött Jocelyn esetében tényleg lehet valami nagyon mélyen meghúzódó kisebbrendűségi érzés, bizonyítási kényszer vagy pusztán önismereti hiány, amely arra készteti, hogy sose merje önmagát adni a nők előtt. S hogy ne is gondolkodjék hosszú távú kapcsolatokban. Egészen addig, amíg a kerekesszékes, de sok „ép” nőtársához képest jóval élettelibb, aktívabb, vidámabb és vonzóbb teremtés, Florence nem kerül a képbe. Ő lesz az, aki miatt Jocelynnek érdemes lesz átértékelnie eddigi életvitelét. Hogy erre hajlandó-e, s hogyan hajlandó, arról győződjenek meg személyesen. Szívből ajánlom mindenkinek ezt a remek, francia, szórakoztató, mégis elgondolkodtató vígjátékot! Gyürky Katalin