°C
TIME DATE
Ma Auguszta nap van.

Kultúrtér

Kálmán nap, Budapesten is

Kálmán nap címmel a debreceni Hajdu Szabolcs rendezése látható a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán április 2-án, vasárnap.     A debreceni bemutató után Budapesten a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán látható először Hajdu Szabolcs legújabb rendezése - olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében.     Hajdu Szabolcs a Látókép Ensemble nevű formáció keretei között hozza létre filmjeit és színpadi előadásait. Most látható új színházi produkciója a nagysikerű Ernelláék Farkaséknál folytatásának is tekinthető - írták.     A Kálmán nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy olyan életkorba léptek, amikortól minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, csupán az őrzése annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.     A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. "Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék - ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához" - idézték a közleményben a rendezőt.     Mint fogalmazott, a történet látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. "De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad nézőnek" - mondta Hajdu Szabolcs.     A produkcióban Török-Illyés Orsolya, Földeáki Nóra, Szabó Domokos, Gelányi Imre és Hajdu Szabolcs játszik, a produkciós vezető Eszes Fruzsina. Az előadás a bemutató után április 26-án és május 9-én is látható. (MTI)

A Színház Világnapján indult útjára a XI. DESZKA Fesztivál

A tavaszi napsütéshez, valamint a kortárs drámáért tizenegy éve létrehozott, s azóta töretlen népszerűségnek örvendő fesztivál hangulatához méltó performansszal indította útjára a Medgyessy Ferenc Gimnázium lelkes diákcsapata március 27-én délután fél négykor a Csokonai Színház épülete előtt a DESZKA Fesztivált. A középiskolások az idei fesztivál pólóját viselve, hatalmas betűkkel a DESZKA szót kirakva, majd különböző, maguk alkotta színpadi bábukat mozgatva, dobszó kíséretében adták a cívisváros és az ország tudtára: a kortárs magyar drámáért egy hétre ismét Debrecenbe költözik a színházi szakma színe-java. A zenés bemutatót nem kevésbé figyelemre méltó, már a színház épületén belül élvezhető program követte: Ráckevei Anna, a teátrum igazgatója azzal vezette fel a nézőtéri büfében megtekinthető fotókiállítását, hogy mint minden évben, a DESZKA most is egy társművészettel karöltve nyitja meg a kapuit, majd átadta a szót Visky Andrásnak, az idei fesztivál díszvendégének, hogy nyissa meg a tárlatot, s egyben ossza meg a közönséggel a kiállítás apropóját. Miklósi Dénes tárlata, a Már láttuk apropója ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy Miklósi annak a DESZKA Fesztivál zárónapján látható Kalucsni című Dragomán György írta és Visky András rendezte drámának a díszlettervezője, amely rendkívül személyes módon dolgozza fel és tárja elénk a megfigyelők és megfigyeltek életét. Vagyis azt, hogy létezik egy alternatív, a hatalom kezében lévő történet a megfigyeltekről. Egy ilyen lehallgatási jegyzőkönyv akár több száz fotót is tartalmazhat, s nemcsak a megfigyeltről, de a feleségéről, a gyerekeiről is tudósít. Ezért ilyen fotók kellettek ahhoz is, hogy a Kalucsni idejét és miliőjét a színpadon meg lehessen teremteni. Azt a miliőt, ahol a lehallgató-készülékkel felszerelt lakás falain belül a fiatal nő megkérdezi a párjától: „-Most kinek szeretkezünk? Nekik vagy magunknak?” Tehát a politikai hatalom kontrollál. A rólunk készített fotóival, a lehallgató-készülékeivel mindenhol jelen van. S ennek a „mindenhol ott-lét”-nek a hangulatát tükrözik a most kiállított fotók is. A fesztivál megnyitója 19 órakor, az idei POSZT-ra is beválogatott Csokonai színházas előadást, a Jadviga párnáját megelőző beszédekkel folytatódott. Ráckevei Anna ezúttal a Színházi Világnap alkalmából is köszöntve a megjelenteket, Komolay Szabolcsot kérte felszólalásra. Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere felidézte: tizenegy évvel ezelőtt Vidnyánszky Attila és lelkes csapata hagyományteremtő szándékkal indította útjára a DESZKA Fesztivált a kortárs magyar dráma népszerűsítése érdekében, ám azt bármely rendezvény kapcsán mindig az idő dönti el, hogy képes-e hagyománnyá válni. Nos, a DESZKA tizenegy éves fennállása a bizonyíték arra, hogy ez a rendezvény immáron hagyománnyá, a város kulturális életének egyik legfőbb védjegyévé vált. S az szintén az idő kérdése lesz, hogy az itt felvonultatott, huszonhat kortárs magyar alkotás közül melyik válik majd húsz-harminc-negyven év múlva klasszikussá. De addig mindegyik darabnak az a feladata, hogy az aktuális problémáinkat elénk tárva elgondolkodtasson, s megoldásokat kínáljon a számunkra. S hogy mi a színház általában vett feladata? Minderre már a Színház Világnapja alkalmából a Kubik Anna Kossuth-díjas színművész által felolvasott levél kereste a választ, amelyet Isabelle Huppert írt. A francia színésznő, akinek amúgy is Kubik Anna a „magyar hangja”, a nyolcadik olyan ember, akit az ötvenöt éve megünneplendő Színházi Világnapon felkértek, hogy fogalmazza meg a gondolatait a színház lényegéről. Azon túl, hogy Huppert véleménye szerint a színház védelem, menedéket nyújtó intézmény, a levél talán legfontosabb, a teátrumon kívülre is érvényes üzenete a következő: „A színház a másik embert jelenti. A dialógust. A gyűlölet hiányát.” Javaslom s kívánom, hogy ezzel a három mondattal mint útravalóval nézzük végig az idei DESZKA Fesztivál repertoárját (is)!   Gyürky Katalin

Megkezdődött a Deszka fesztivál

Debrecen sikertörténetének nevezte a Deszka fesztivált, a kortárs magyar drámák seregszemléjét az idei találkozó megnyitóján a város kulturális alpolgármestere hétfőn este a Csokonai Nemzeti Színház nagyszínpadán.     Komolay Szabolcs felidézte, hogy a fesztivál megálmodói hagyományt teremtettek, és a Deszka mára Magyarország egyik legjelentősebb színházi találkozójává nőtte ki magát.     Hozzátette, hogy a debreceni önkormányzat számára rendkívül fontos a színház fejlesztése. Jövőre elkezdődik a nagyszínház épületének komplett rekonstrukciója, és befejeződik a Latinovits Színház belső terének kialakítása.     A kulturális alpolgármester emlékeztetett arra, hogy Debrecen bejelentette, pályázik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címre. Pályázatuk fontos eleme lesz a város 15-20 évre szóló új kulturális stratégiája, amelyben megkülönböztetett helyen szerepel majd a Csokonai színház és a Deszka fesztivál.     Ráckevei Anna, a színház igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Deszka megnyitója a színházi világnapra esik.     Kiemelte, hogy a 26 előadást felvonultató fesztivál nyitódarabját, Závada Pál Jadviga párnája című drámáját, a debreceni Csokonai színház produkcióját beválogatták a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába.     A hétfő esti Jadviga-előadás előtt Kubik Anna Kossuth-díjas színművész felolvasta a színházi világnap nemzetközi üzenetét, amelyet idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg a Nemzetközi Színházi Intézet felkérésére.     Az esti színházi megnyitó előtt a helyi Medgyessy Ferenc Gimnázium diákjai hirdették a kortárs magyar drámák seregszemléjének kezdetét városszerte, performanszukat pedig a színház épülete előtt mutatták be. Délután a nagyszínház épületében Visky András erdélyi magyar író, a fesztivál díszvendége nyitotta meg a Már láttuk című sajtófotó-kiállítást. (MTI)

Csomós Mari a nemzet színésze

Csomós Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten - közölte a Nemzeti Színház Facebook-oldalán.      A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, és a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a február 26-án elhunyt Berek Kati helyére Csomós Mari kerül a testületbe.      A színház honlapján olvasható közlemény szerint a nemzet színészei alig több mint félórás tanácskozás után hozták meg döntésüket. Almási Éva, Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente és Tordy Géza személyesen jelent meg a Nemzeti Színházban, Szacsvay László, Törőcsik Mari, Andorai Péter, Cserhalmi György és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat.      Csomós Marinak elsőként a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila gratulált telefonon, majd sorra a nemzet színészei is.      A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.      Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.      A nemzet színésze jelenleg Almási Éva (2016-tól), Andorai Péter (2015-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Csomós Mari (2017-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Szacsvay László (2015-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).      A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Berek Kati (2017-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Bitskey Tibor (2015-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Kóti Árpád (2015-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Psota Irén (2016-ban hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).      Csomós Mari nevéhez számos színpadi és filmes alakítás fűződik. 1961-1965 között végezte el a Színművészeti Főiskolát Simon Zsuzsa osztályában. Veszprémbe szerződött 1965-1968 között. 1968-1971 között a kecskeméti Katona József Színház, 1971-1978 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1978-1983 között a Nemzeti Színház, 1983-1994 között a Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színházban szerepelt 1997-ig, majd 1997-ben a Radnóti Miklós Színházhoz szerződött.      Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: a Jászai Mari-díjat 1973-ban, az érdemes művész címet 1978-ban, a Kossuth-díjat 1996-ban vette át. Többször kapta meg a legjobb női alakításért a színikritikusok díját, 1999-ben a Halhatatlanok társulatának örökös tagjává választották. (MTI)

Gyász: meghalt a debreceni színész

Életének 73. évében elhunyt Csendes László, az egri Gárdonyi Géza Színház alapító és örökös tagja - közölte a teátrum hétfőn az MTI-vel. Csendes László Debrecenben is játszott.     Az 1944-ben Rimaszombaton született színművész március 20-án, váratlanul halt meg.     Pályáját 1962-ben a komáromi Magyar Területi Színházban kezdte, majd a nyolcvanas évek elejéig a kassai Thália Színház tagja volt, ahol Dériné-díjjal tüntették ki. Négy évet töltött a kecskeméti Katona József Színháznál, valamint a debreceni Csokonai Színháznál. Egerben 1988-tól alapító tagja volt az önálló társulatnak. Két évtizede a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, sikeres alakításaiért kapta meg a Jászai-díjat.      A pályán töltött negyven év alatt játszott klasszikus- és kísérleti darabokban, emellett rendezett is. Emlékezetes alakításai voltak többek között Miller Két hétfő emlékében Henry Higginsként és Shaw Pygmalionjában, valamint Vörösmarty Csongoraként. Több mint húsz filmet forgatott. Vendégművészként Budapesten egyebek mellett a Vígszínházban Rostand Cyranójában, a Nemzeti Színházban Németh László Villámfénynél című előadásában láthatta a közönség, de játszotta Shakespeare III. Richárd címszerepét, Sík Ferenc-díjat kapott a Ratkó József Segítsd a királyt! főszerepéért.

Debreceni színésznőt díjaztak

Átadták a IV. Bábos Drámaíró Verseny díjait vasárnap délután Békéscsabán, ezzel véget ért a négynapos megméretés - tájékoztatta a rendező Békéscsabai Napsugár Bábszínház közleményben az MTI-t. Debreceni lett a legjobb színésznő.     A díjakról szakmai zsűri, Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője, Zalán Tibor dramaturg, Jászay Tamás kritikus, Gabril Cadarin, a marosváráshelyi Ariel Bábszínház igazgatója és Gimesi Dóra, a Budapest Bábszínház dramaturgja döntött. A legjobb dráma díját Tóth Réka Ágnes író nyerte Oázis című darabjával. A legjobb rendező díját Szilágyi Bálint kapta, aki Sebők Bori Csatornajárás című művét vitte színre.      A legjobb színész díját Kalocsányi Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház tagja, a legjobb színésznő díját Fekete Gréta, a debreceni Vojtina Bábszínház tagja nyerte. A legváltozatosabb karakter díját Balázs Csongor, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház művésze kapta. A legjobb előadás díját Szenteczki Zita rendezésében Pozsgai Zsolt A víz elrablása, avagy Lina és a Nagyhatalmú Karbantartó esete című darabja, illetve az azt színre vivő csapat nyerte. Ők nyerték el a legjobb előadás címét is a közönség szavazatai alapján - írták a közleményben.  

Ma kezdődik a Deszka fesztivál Debrecenben

Ma, a színházi világnapon kezdődik meg Debrecenben a XI. Deszka fesztivál, a kortárs magyar dráma legújabb alkotásait bemutató programsorozat.     A fesztivál programjába huszonhat előadás került be, a válogatás ismét kiterjedt a teljes Kárpát-medencére: négy romániai, egy ukrajnai és egy szlovákiai kortárs magyar szerzőjű előadás is látható lesz a  tizenegy vidéki és kilenc fővárosi produkció mellett.     Közülük egy román nyelven (Székely Csaba: Idegenek - Négy politikai gyerekdarab), egy pedig szlovákul (Esterházy Péter: Mercedes Benz). Az utóbbi előadás Esterházy Péter legutolsó színpadi műve alapján készült, amelyet kifejezetten a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számára írt és Magyarországon először Debrecenben lesz látható.     Az utóbbi években igen népszerűvé vált, kortárs magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági előadásokat felvonultató Gördeszka program keretében az idén nyolc előadással találkozhatnak a nézők, közülük egy osztálytermi nevelési profillal készült (Peter), egy pedig felnőttek számára is élményt nyújtó bábelőadás (Gimesi Dóra: Az időnk rövid története).     Az elmúlt évek során a szakmai beszélgetések váltak a Deszka fesztivál "lelkévé": az úgy nevezett "házi bölcsek" vezetésével kapnak komoly szakmai visszajelzést az egyes produkciók, és e beszélgetéseken lehet megismerkedni az előadások létrejöttének titkaival. A XI. Deszka fesztiválon Árkosi Árpád rendező, Kiss Csaba rendező, drámaíró, Láposi Terka színházpedagógus, Nánay István kritikus, egyetemi tanár és Visky András erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár vállalták a "házi bölcsek" tisztét. Az előadások szerzőivel, dramaturgjaival és rendezőivel is e szakmai beszélgetéseken találkozhatnak az érdeklődők. (MTI)

Lakásszínház Debrecenben: hatalmas sikert aratott a Kálmán nap

Teltházas közönség előtt, először Debrecenben debütált Hajdu Szabolcs legújabb darabja, a Kálmán nap a Páholy Lakásszínházban péntek este. A darab ősbemutatóját március 25-én este láthatja a nagyérdemű. A humorral fűszerzett párkapcsolati problémákat bemutató Kálmán nap két házaspár életébe enged betekintést, akik már az idők során ráuntak egymásra. "Ez az életszakasz már az, amikor az ember rádöbben arra, hogy már a B oldal forog, és akármibe is kezdene, minden csak ismétlés az életében" – mondta Hajdu Szabolcs debreceni rendező, aki szintén játszik a darabban. Mellette felesége Török-Illyés Orsolya, és három másik debreceni színész remekelt: Gelányi Imre, Szabó Domokos és Földeáki Nóra. Ízelítőül íme néhány fotó a péntek estéről. (hajdupress.hu, Pénzes László)

Hétfőn kezdődik Debrecenben a DESZKA

Március 27-én, hétfőn a Színházi Világnapon nyitja meg kapuit a XI. DESZKA Fesztivál a debreceni Csokonai Színházban. 15 órától a Medgyessy Ferenc Gimnázium diákjai hirdetik a kortárs magyar drámák seregszemléjének kezdetét városszerte, performanszukat pedig fél négykor adják elő a színház épülete előtt. A nyitóünnepség 16 órakor veszi kezdetét a Nézőtéri büfében a Már láttuk című sajtófotó-gyűjtemény bemutatásával. Az utóbbi négy évben, amióta a Csokonai Színház művészeti műhelye szervezi a fesztivált, minden alkalommal százhúsz-száznegyven előadás szerepel a válogatók listáján. Az idei, XI. DESZKA Fesztivál programjába huszonhat előadás került be. Mivel a válogatás ismét kiterjedt a teljes Kárpát-medencére, négy romániai, egy ukrajnai és egy szlovákiai kortárs magyar szerzőjű előadás is látható lesz a fesztiválon az anyaországból érkező tizenegy vidéki és kilenc fővárosi produkció mellett. Közülük egy román nyelven (Székely Csaba: Idegenek – Négy politikai gyerekdarab) egy pedig szlovákul (Esterházy Péter: Mercedes Benz).Az utóbbi előadás jelentőségét tovább növeli, hogy Esterházy Péter legutolsó színpadi műve alapján készült, amelyet kifejezetten a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számára írt, és Magyarországon először Debrecenben lesz látható. Az utóbbi évek során igen népszerűvé vált, kortárs magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági előadásokat felvonultató GÖRDESZKA programfelületen az idén nyolc előadással találkozhatnak a nézők. Az egyéb szakmai programok közül kiemelkednek a Nyílt Fórum bemutatói a 11. DESZKA Fesztivál utolsó négy napján. A megnyitó résztvevői: Komolay Szabolcs alpolgármester Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója Kubik Anna színművész Visky András, erdélyi magyar író, drámaíró, egyetemi tanár, a fesztivál díszvendége

Rómában a debreceni Antal-Lusztig-gyűjtemény

Melankólia, Klasszikus magyar festők művei (1878-1969) az Antal-Lusztig-gyűjteményből címmel nyílt kiállítás a Római Magyar Akadémián (RMA) csütörtök este a legnagyobb magyar vidéki magángyűjtemény alkotásaiból Gulyás Gábor gondozásában.      A kurátor az MTI-nek elmondta, hogy a Melankóliát választotta a kiállítás vezérmotívumaként, mivel szerinte ez az életérzés fejezi ki a magyarok viszonyulását a világhoz.      "A szomorúságra, búsongásra való hajlamot fejezi ki, de a melankólia a művészetben rendkívüli termékenységgel is párosul, és az, hogy a magyar művészet ennyire termékeny, talán ezzel is magyarázható" - jelentette ki a kiállítás kurátora.        A mintegy ötezer alkotást számláló debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből 25 kép mutatkozik be az RMA galériájában május 7-ig látható kiállításon.       A római tárlatot összeállító Gulyás Gábor, a debreceni Modem és a Műcsarnok volt igazgatója elmondta, hogy a kiállítás legrégebbi műve Munkácsy Mihály Faust-vázlat című képe, amely művészettörténeti érdekességnek számít, mivel a festmény alól az utóbbi tíz évben előjött Munkácsynak egy másik, a Honfoglaláshoz készített vázlata. Így Faust mögött Árpád vezér alakja tűnik elő, és az asztalnak, amelyre Faust könyököl, a lábai egy lónak a lábaival esnek egybe.     A kurátor kiemelte Rippl-Rónai Józsefnek saját édesapjáról festett képét, amelyen az apa mellkasán Ferenc József-rendi kitüntetés látható, és ezért később nem lehetett kiállítani. Védett képnek számít Moholy-Nagy László Fotelben ülő kislány című alkotása is 1919-ből, amely a festő figuratív korszakának utolsó alkotása. Koszta József Sötét fák című képe inkább japán művészetre emlékeztet, mint klasszikus alföldi tájábrázolásra, ezért került Román Györgynek a japán Fuji-hegyet ábrázoló képe mellé. Gulyás Gábor hangsúlyozta, hogy a kiállítás olyan klasszikus képeket sorakoztat fel, amelyek témájukat tekintve közel állnak a kortárs alkotásokhoz. A tárlat legújabb műve ezért a kortárs művész, a világ legnagyobb múzeumaiban kiállított Reigl Judit 2011-es, Gesztus című képe.      Antal Péter műgyűjtő elmondta, kollekciója képei először mutatkoznak be Rómában.    Puskás István, az RMA igazgatója hangsúlyozta, hogy a debreceni Antal-Lusztig gyűjtemény bemutatása az idén indított kulturális sorozat része, amely a vidéki magyar városok kulturális életét kívánja bemutatni a római magyar intézetben. Az eddig bemutatkozott Kecskemét és Debrecen után, az ősszel Pécs következik.            A kiállítás megnyitóján jelen levő Papp László Decrecen polgármestere hangsúlyozta, hogy az Antal-Lusztig gyűjtemény Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb értékű és jelentőségű művészeti kollekciója.     Hozzátette, hogy  a videki Magyarország legnagyobb képzőművészeti galériájának számító debreceni Modem tíz éve mutatja be az Antal-Lusztig gyűjteményt, és a várossal kötött megállapodás szerint 2019 végéig a gyűjtemény újabb és újabb műveit tárják a közönség elé félévente változó tematika szerint. A polgármester elmondta, terveik szerint ősszel a reformáció 500. évfordulója alkalmából a kálvinista Rómaként ismert Debrecen városa egyháztörténeti kiállítást és konferenciát mutat be Rómában.      Péntek este Vásáry Tamás zongoraművész, Debrecen díszpolgára ad ünnepi koncertet a Római Magyar Akadémián a Római Szerződések 60. évfordulója tiszteletére.  (MTI)

Félmilliárdos állami támogatás a Valami Amerika 3-nak

Júliusban kezdődhet Herendi Gábor nagy sikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF), amelynek döntőbizottsága 480 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a mozifilm részére.      A Valami Amerika 3 forgatókönyvét, amely az alkotók szerint a széria legmeglepőbb darabja lesz, Herendi ismét Divinyi Rékával közösen írta. A 2001-ban és 2008-ban bemutatott első két részhez képest jóval több akciójelenetre számíthat a közönség, az új epizódban Bala bandájának vetélytársaként feltűnik egy másik bűnszövetkezet.      Szabó Győző, Pindroch Csaba és Hujber Ferenc, azaz a három testvér új története a korábbról ismert Szervét Tibor, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Tompos Kátya, Csuja Imre, Thuróczy Szabolcs és Faragó András által megformált karakterekkel együtt folytatódik. Sőt, a tervek szerint a csapathoz több ismert arc is csatlakozik.      A minden idők egyik legnépszerűbb vígjátéksorozatának legújabb része Herendi Gábor rendező-producer, Peták Eleonóra és Nagy Mónika producerek vezetésével készül, az alkotók a mozibemutatót 2017 végére, de legkésőbb jövő februárra tervezik - olvasható a közleményben. (MTI)

Sajátos száműzetés - A csemegepultos naplója című előadásról

Az Orlai Produkciós Iroda jóvoltából a debreceni közönség ismét minden vonatkozásban magas színvonalú előadást láthatott a Kölcsey Központban március 21-én. Gerlóczy Márton nagysikerű regényéből, A csemegepultos naplójából készült színpadi változat az alkotóknak és Ötvös Andrásnak, azaz a regény hősét, Márczy Lajost másfél órában megtestesítő színművésznek köszönhetően a prózai mű különleges dimenzióit tárja elénk. Olyan aspektusokra világít rá, amelyeket a regényt olvasva nem, vagy nem így képzelünk magunk elé. A főhős, a szépírásban épp megfeneklett, a párkapcsolataiból kiábrándult fiatalember elhatározza: „száműzi” magát a társadalomba, azaz fél évre beáll a Nagyvásárcsarnokba csemegepultosnak, hogy felfedezze az élet mindeddig számára ismeretlen szegmenseit. „Egyedülálló leszek és csemegepultos leszek” – határozza tehát el, s innentől kezdve a piacon töltött munkaórái alatt az oda járó társadalommal, esténként egy kocsmában a legkülönfélébb lányokkal ismerkedik, hogy aztán a csehóból hazaérve a társasház lakóinak életével is mindinkább tisztában legyen. Ám amíg a társadalomrajznak is felfogható regényt olvasva a Lajost körülvevő alakokat hús-vér emberekként képzeljük magunk elé, addig a Lőkös Ildikó dramaturgnak és Göttinger Pál rendezőnek köszönhető, regényből kivonatolt színpadi szövegnek, az egyszemélyes produkciónak, valamint az előadás során használt díszletnek és tárgyaknak köszönhetően mindez sajátos transzformáción megy keresztül bennünk. A csemegepulthoz érkező vásárlókat, a csemegepultban dolgozó Joli nevű munkatársat, a különböző lányokat és a Lajos lakhelyén élőket itt – Schneider Jankó debreceni bábművész ötleteinek és munkájának köszönhetően – egy-egy tárgy testesíti meg. Így fogja a Lajos felett lakó idős asszonyt, akit a fiatalember csak Köntösnek hív, egy rongy szimbolizálni, Jolit egy papírból megformált arc, az egyik potenciális partnerjelöltet, Hannát pedig egy fehér kapucnis felső. A csemegepultba érkező német vásárlókat két konzerv jelzi, a törzsvásárlót egy üveg ketchup, míg az egész nap „toppon lévő” topmenedzsert a mobiltelefonja. Ráadásul a Lajost játszó Ötvös András első munkanapjai egyikén közli velünk: „minden tárgyat megszólítok: sonkát, kolbászt, kést, villát, hurkát” – vagyis amíg az őket körülvevő embereket a tárgyak segítségével elszemélyteleníti, az élettelen környezettel épp az ellenkezőjét teszi: megszemélyesíti, antropomorfizálja azt. A személyek eltárgyiasítása, élettelenné tétele pedig azt eredményezi, hogy – szemben a sokszereplős Gerlóczy-regénnyel – a monodráma formájú előadás sokkal erősebb társadalomkritikát fogalmaz meg. Pontosabban: ez az eljárás felerősíti a regény szociológiai aspektusait. Az elszemélytelenedést a kapcsolataink működésképtelenségének okaként láttatja. A komoly és korántsem szívderítő mondanivaló – és ebben azonos a regény és a színdarab – mégis humoros formában tárul elénk. Ötvös András ugyanis nemcsak arra képes, hogy az embereket jelölő tárgyakkal játsszék, hanem arra is, hogy mindegyiknek ő maga adjon hangot. Minden egyes tárgyat más, a tárgyba beleképzelt személy hangján szólaltat meg, ha kell, németül beszél, ha kell, hadar, ha kell, egy, a villamoson vele utazó sznob értelmiségi affektáló hangját érzékelteti. Mondhatnánk: a hangokkal lehel mégis némi életet az őt körülvevőkbe, ám a hangok, azáltal, hogy mindegyik egy-egy paródiával ér fel, azaz kifigurázza a „hordozóját”, megint nem a normális emberi kommunikációra, hanem annak hiányára utalnak. A társadalom minden egyes szegmensére jellemző elszemélytelenedést a díszlet, annak változásai és változatai is remekül alátámasztják: egy forgatható, állványokkal körülhatárolt „kalitkát” látunk magunk előtt, amelynek különböző, másképp berendezett oldalai – legalábbis kezdetben – Lajos életének különböző helyszíneit tükrözik: az egyik oldal a csemegepultot, a másik Lajos lakását, a harmadik pedig a kocsma belsejét szimbolizálja. Lajos „terepeit” szintén Ötvös András változtatja: ő forgatja el a nézők felé a „kalitkát” az épp aktuális működési terület irányába. Csakhogy az előadásnak körülbelül a felétől, ahogy az emberek, úgy a helyszínek is kezdenek összemosódni: például a budai lakásnak, ahová Lajos egy Kinga nevű lányhoz elvileg hegedűórát venni érkezik, már a csemegepult ad helyszínt, ahol Kingát egy kolbász, a szüleit pedig egy-egy szalámi jelképezi. Illetve, a mindenkit bedaráló, elvileg a szeretet jegyében zajló karácsonyi vásár idején már a „kalitkának” egyik oldala sincs egyértelműen felénk forgatva, hanem annak csak az egyik sarkát látjuk. Az emberek elszemélytelenedése, a helyszínek összemosódása és Lajos társadalomba való, önkéntes száműzetésének egyre inkább ámokfutásra hasonlító jellege – amit Ötvös András egész előadás alatti hihetetlen fizikai erőbedobása, állandó mozgásban levése is érzékeltet – az egyre gyorsuló, sokakat, szinte mindenkit „bedaráló” életünkre utal. S hogy mennyire nincs ebből az életmódból kiszállás, azt az utolsó jelenetek tükrözik: a forgatható, s addig Ötvös András „kezelte” és „irányította” díszlet már nem forog, hanem „pörög”, s pörgeti magával a rajta ülő hőst is. A csemegepultost, aki nagyon be akart ebbe a ringlispílbe szállni, s aki még magányosabbnak érzi magát a társadalomba való „alászállása”, önkéntes „száműzetése” következtében. Mindaddig, amíg be nem csönget hozzá az alatta lakó Hanna…   Gyürky Katalin

Játssz még! - Varga Klári és Csikos Sándor köszöntése a Csokonai Színházban

Nemzeti ünnepünk alkalmából színházunk két művésze kitüntetést vehetett át a Pesti Vigadóban. Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes művész most Kiváló művész lett, Varga Klári pedig idén tavasszal részesült Jászai Mari-díjban. A művészek csodálatos kitüntetéseit március 20-án a debreceni Csokonai Színház társulata és a város gálaesttel ünnepelte. A rendezvényt az Ady Gimnázium tanulói Zorán: Az ünnep című gyönyörű szerzeményének eléneklésével nyitották meg, hogy ezt követően a színház igazgatója, Ráckevei Anna különleges, de az esthez és az est apropójához tökéletesen illeszkedő kérdéssel kezdhesse köszöntő beszédét: tudják-e a jelenlévők, hogy ma van a boldogság napja? Az a nap, amikor az országok gazdagságát nem a GDP-vel, hanem az országban lakók boldogságindexével mérik. Nos – folytatta a direktor a találó párhuzamot - a színház, és a debreceniek boldogságindexe most, a két művész elismerése kapcsán annyira megugrott, hogy igencsak előkelő helyet foglalunk el a boldogság napján felállított képzeletbeli sorrendben. Ráckevei Anna frappáns bevezetőjekor már a színpadon helyet foglaló két kitüntetetthez ezután Papp László polgármester intézett köszöntőbeszédet. A város nevében gratulált a művészeknek, akik miatt március 14-én valóban kilengett a város boldogságindexe. Papp László véleménye szerint nincsenek véletlenek: egyáltalán nem véletlen, hogy ez a két művész, akik a színpadon annyira sokat tettek Szabó Magda életművéért, épp az írónő születése 100. évfordulóján kapták meg a díjukat. A polgármester ezt követően egyenként fordult a színészekhez, s röviden összefoglalta eddigi pályafutásukat. Csikos Sándor esetében fontosnak vélte hangsúlyozni, hogy az 1972 óta a debreceni színházban játszó színművész számos más – országos és Debrecen városa által adományozott – díj mellé kapta most meg a Kiváló művész elismerést, s ő az, aki nemcsak játszik a színházban, de rendez is, és tanítja is a színészpalántákat. S nem utolsó sorban: ő a legszebben beszélő, legszebben szavaló művésze a városnak. Varga Klári pedig, aki 2013-tól játszik a Csokonai Színházban, e rövid idő alatt meghatározó személyisége lett a társulatnak és a város kulturális életének egyaránt, s nemcsak prózai szerepekben lenyűgöző, hanem tánca, énekhangja is csodálatos. A polgármester a megható ünnepi beszédét még ennél is meghatóbb ajándékkal zárta: elismerése jeléül a Nagytemplom aranyozott képét kapták meg tőle a művészek. Az ünnepségen részt vett Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere is, aki a beszédében felidézte: egészen kisgyerekként látta először a színpadon Csikos Sándort, s a mai napig nagyon szereti nézni. Mégpedig azért, mert Sándor azt a klasszikus színészetet képviseli, amely manapság – sajnos – kiveszőfélben van. Varga Klári személyében pedig azt a művészt köszöntötte, aki a már most is hatalmas ívű pályáját remélhetőleg még évtizedeken keresztül fogja itt, a Csokonai Színházban be- és kiteljesíteni. Kósa Lajos Papp Lászlóhoz hasonlóan rendkívül értékes ajándékot nyújtott át a díjazottaknak: egy-egy muzeális értékű Arany János-kötetet kaptak tőle a művészek. Az eddig is rengeteg örömkönnyel járó est „könnycsatornái” csak ezt követően nyíltak meg igazán, amikor a színészeket társaik köszöntötték. A fiatal pályatárs, Mészáros Ibolya Varga Kláriról elmondta: szakmai és emberi példát nyújt neki a színésznő, s nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy vele egy társulatban játszhat. Mészáros Ibolya azonban nemcsak a saját, hanem más társulati tagok szavait is tolmácsolta Varga Klári felé. „Klárikám, játssz még!” – üzente neki Szakács Hajnalka, „Klári, megérdemelted!” – ismételte Mészáros Ibolya Oláh Zsuzsa szavait. „Klári olyan, mint a hétfejű tündér. A Jadviga párnájában elveszítette hat fejét, a hetedik mégis megmaradt neki” – mondta róla Sárközi-Nagy Ilona. S ha már megtörtént a felszólítás: játssz még!, Mészáros Ibolya köszöntője után Varga Klári el is énekelte Katona Klári gyönyörű dalát. Csikos Sándort pedig az egykori adys tanítványa, ma már pályatársa, Janka Barnabás éltette. Fontosnak vélte hangsúlyozni, hogy mi az, amit közösnek érez kettejükben: a hitet. A hitet a Jóistenben, a színházban és az emberekben. S felidézte egykori tanára szavait: „Csak nemes anyaggal szabad dolgozni, gyerekek”. S Csikos Sándor ezt egész művészi pályájával, s teljes tanári pályafutásával igazolja. „Nem középiskolás fokon” tanítja a drámairodalmat, s nem „középiskolás fokon” szaval és játszik. Janka Barnabás a Simor Ottó nyolcvanadik születésnapját köszöntő esten hallotta először Csikos Sándortól Kosztolányi Hajnali részegségét, s akkor érezte: most valami igazi Kosztolányit kapott a művésztől. S e gondolat kapcsán Jászi Marit is szükségesnek vélte idézni: „az akartam lenni a színpadon, ami az életben: igaz”. Csikos Sándornak ez minden szempontból sikerült. Csikos Sándor fiatalkorának néhány történetével, Debrecenbe kerülése körülményeinek elmesélésével, s Szabó Lőrinc: Tücsökzenéjéből a debreceni rész elszavalásával köszönte meg tanítványa és színésztársa szavait. S ha már szavalás: ezt követően a Csokonai Színház társulatán belül és a teljes magyar színésztársadalomban is az egyik leggyönyörűbben szavaló színművésznő, Kubik Anna érkezett a színpadra egy újabb verssel: Lackfi János Véletlen című költeményével. Papp István pedig József Attila Tanítások című versével kápráztatta el a díjazottakat és a nézőtéren helyet foglalókat. A finálét a teljes társulat éneke képezte. A Csókos asszony Mi muzsikus lelkek című dalával elvileg búcsúzott volna a közönségtől mind a két díjazott, mind pedig a társulat. De csak elvileg. A közönség ugyanis percekig állva tapsolta a művészeket, amire Csikos Sándor visszajött a színpadra, s legendás szavalatai közül megörvendeztetett bennünket a Hajnali részegséggel.   Gyürky Katalin

Nagyon fut a Kincsem

Az elmúlt tíz év legjobb első hétvégi eredményét produkálta a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm, amelyre a premier előtti vetítésekkel együtt több mint 72 ezer jegyet váltottak - közölte az MTI-vel a film forgalmazója.     A Fórum Hungary közleménye szerint az országszerte több mint 80 moziban látható Kincsem eddigi bevétele megközelíti a 100 millió forintot. Herendi Gábor új filmje március 16-án debütált a mozikban. A hazai viszonylatban kiemelkedő, 2,9 milliárd forint összköltségvetésű alkotást több mint két milliárd forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap.     A történet szerint Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) mindenét elvesztette a szabadságharc után és céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodakanca. Ezzel a sors elégtételt kínál neki, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót (Gáspár Tibor), miközben beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába is. FILMKRITIKÁNK ITT!

Óvodások, ha találkoznak

A Debreceni Művelődési Központ Újkerti Közösségi Háza (Jerikó u. 17-19.) 2017. március 21-én, kedden 9 órától huszadik alkalommal ad otthont az Iciri-Piciri Óvodás Bábcsoportok Térségi Találkozójának. A nagysikerű programmal a szervezők bemutatkozási lehetőséget kívánnak nyújtani a város és a környező települések óvodáiban működő báb- és színjátszó csoportok számára. A gyerekek a magyar mesekincsből választott produkciókkal, jelenetekkel lépnek színpadra. Köszöntőt mond: Korbeák György önkormányzati képviselő, DMJV Kulturális Bizottságának alelnöke és Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója.   A bemutatkozó óvodás csoportok: Közép Utcai Óvoda Cica csoportja * Közép Utcai Óvoda Süni csoportja * Mosolykert Óvoda Maci csoportja * Mese-Vár Bölcsőde és Óvoda Mókus csoportja * Benedek Elek Óvoda Habakukk csoportja * Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Katica csoportja * Sinay Miklós Utcai Óvoda Jerikó Utcai Tagintézménye Mazsola Bábcsoportja * Thaly Kálmán Utcai Óvoda Mókus csoportja   A találkozó szakértői: Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója; Csáki Szabolcs, a ZeneTheatrum SzíniTanoda és Musical Színház művészeti vezetője, rendező; Lőrinczy Éva bábszínész, bábpedagógus; Urbánné Lantos Éva és Urbán István bábművészek, bábkészítők.   A találkozó ideje alatt a szervezők kézműves játszóházi foglalkozásokkal várják a találkozóra érkezőket, valamint megtekinthető az „Az én szívemben boldogok a tárgyak” című báb- és játékkiállítás Urbánné Lantos Éva, Urbán István bábművészek és Vasvári Gyuláné horgolt játékkészítő munkáiból.

Művészien, mégis közérthetően - A Kinek az ég alatt már senkije sincsen című ifjúsági előadásról

Arany János születésének 200. évfordulóját ünneplő debreceni rendezvénysorozat nyitányára a költő életét feldolgozó, Vecsei H. Miklós írta és ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, fiatalokat megcélzó színdarabnál aligha lehetett volna méltóbbat találni. A darab ötlete: az iskolában tanultakon, azaz a „tankönyvízű” Aranyon túlmutatva máshogy, másfajta „képek” segítségével láttatni, s ezáltal közel hozni a diákokhoz az egyik legnagyobb poétánkat – már önmagában rendkívül nemes vállalkozás, főleg akkor, ha ehhez a rendező kiváló, arányérzékéről tanúskodó, művészi, mégis mindenki számára befogadható adaptáció társul. Az ötlet, s hozzá a Vecsei H. Miklós írta szöveg tizenhárom olyan „Arany-kép” köré épül, amelyek mindegyike sokkal inkább az embert, mint a sokszor elefántcsonttoronyba képzelt poétáink egyikét tárja elénk. Az embert, születésétől a haláláig, családi és irodalmi életén át a baráti viszonyaiig. De ne, vagy ne feltétlenül konkrét képekre, fényképekre gondoljunk itt: sokkal inkább egy-egy meghatározó életesemény színészek által kimerevített állapotára, s ezáltal a kimerevítés, azaz az életrajzi pillanatban való „megtorpanás” által a diákok agyába, emlékezetébe történő – játékos – bevésésére. A rendező fent említett arányérzéke az előadásnak épp ezzel a játékos jellegével függ össze: a kimerevített képek, s a köréjük font életesemények – miközben a 19. századi miliőt idéző, „telitalálat” díszletek között történnek – a nézőközönséget is játékba hívó, 21. századi eszközök bevonásával teremtődnek meg. Azaz a múltbéli események ma is aktuálisként képződnek meg. Például már rögtön az előadás elején a narrátor, Szabó Sebestyén László arra figyelmezteti a nebulókat, hogy ez esetben ne kapcsolják ki a telefonjaikat, hanem – ha már úgyis „képekről” lesz szó – nyugodtan fényképezzenek. Ennek megfelelően előadás közben – az egyik temetési jelenetnél – a gyerekek mobiltelefonja egyszer csak kellékké (is) változik: a közönség közé amúgy is „bejáró” színészek megkérik az ott helyet foglalókat, hogy a gyászhangulat megteremtése érdekében a néhány mécses mellett ők is világítsanak a telefonjaikkal. De nemcsak a modern eszközök játékos bevonása miatt érezzük az előadást aktuálisnak, hanem bizonyos tartalmi elemek miatt is: amikor az idős Arany arról elmélkedik, hogy mi értelme van magas művészettel foglalkozni, amikor „a sarkon parádézik a cifra üresség”, lehetetlen nem a mostani közállapotainkra asszociálni. Vagy amikor az épp Csokonai Vitéz Mihály bőrébe bújt Janka Barnabás, valamint a Latinovitsként színre lépő Kiss Gergely Máté – Arany és kollégista társai színházba járása vagy épp nem járása kapcsán – a debreceni teátrum állapotáról értekeznek, azzal ismét a jelenkorunkat is megjelenítik. Az utolsó képig eljutva, ahol Arany felavatja ugyan Petőfi Sándor szobrát, de még ekkor sem akarja elhinni, hogy a barátja 1849-ben meghalt, a darab műfaji sokrétűségéről, ugyanakkor az eklektikus jellege ellenére az egységességéről is meggyőződhetünk. Amíg az I. felvonás Arany szüleinek leégett családi háza és a család nélkülözése ellenére – nyilván amiatt is, mert a fiatalkori, s életkoránál fogva jóval bohémebb Arannyal foglalkozik – rengeteg humoros, komikus, már-már bohózatba hajló elemet tartalmaz, addig a II. felvonás a költő életében bekövetkező tragikus események – a világosi fegyverletétel, Petőfi halálának híre, és lánya, Juliska halála miatt – líraivá finomítja az I. felvonás közönséget is játékba vonó, a gyerekek figyelmét maximálisan fenntartó, jó értelemben vett „harsányságát”. Abban az előadásban, ahol a szereposztás sem megszokott, hanem a főbb szerepekben egymást váltják a színészek – Aranyt például legalább három ember alakítja -, s kettős, hármas szereposztások „tömkelege” bonyolítja a művészek munkáját, az I. felvonásban még a „színház a színházban” szituáció is megteremtődik, még egyet „csavarva” a karakterek megjelenítésén. Arany megidézett életrajza épp a vándorszínészetnél tart, s a vándorszínészek vezetőjeként amúgy is színészt játszó Janka Barnabás itt még egy újabb szerepben, Otello szerepében is kiválóan „tetszeleg”, Kiss Gergely Máté pedig azon túl, hogy a vándorszínész csapat ügyes gólyalábas kollégáját alakítja, egy hirtelen váltással az édesanyja halálhírére hazaérkező Aranyként, mint a Hamlet-kör színész-megalapítójaként is előttünk áll. S az Otello- valamint a Hamlet-előadás kulisszatitkaiba való bekukkantási lehetőség nemcsak az Arany-életrajz szempontjából elengedhetetlen, hanem a költészet mellett a színházcsinálás, a színház s benne Shakespeare fontosságának hangsúlyozása miatt is. Hogy azután a II. felvonás komor, tragikus képei se csak Arany irodalmi életben elfoglalt helyéről, hanem a pályatársakról – Gyulai Pálról, Kemény Zsigmondról, báró Eötvös Józsefről és Madách Imréről, illetve az ő Arany javította Tragédiájáról is - tudósítsanak és tanítsanak. Épp a pályatársakkal való viszony egyikének ábrázolása képezi az előadás talán legszebb és legmeghatóbb jelenetét. Petőfi Sándor (Kiss Gergely Máté) Arany Jánosnál (itt: Szabó Sebestyén László) tett látogatása arról tanúskodik, hogy két ennyire eltérő világnézetű, szemléletű és életvitelű ember között is milyen mély, egymás maximális tiszteletén alapuló barátság tud kialakulni. 1847-et írunk ekkor, s amíg Petőfi már „a harcra készül”, addig Arany továbbra is „tollal akar harcolni”. Eszmefuttatásuk kellős közepén pedig „befut” az Arany dolgozószobáját ábrázoló díszlet közé a költő kisfia, Arany Laci, akit Petőfi az ölébe ültet, s elszavalja neki a híres Arany Lacinak című versét. Miközben Arany verseiből és balladáiból is folyamatosan ízelítőt kapunk: Szakács Hajnalka, aki a költő édesanyját, majd a feleségét is játssza, egy helyütt gyönyörű zenei és énekkíséret mellett szavalja el a híres Ágnes asszonyt. S ha már a zenénél tartunk: az előadás kezdetén nem látunk mást magunk előtt, mint fehér falakat, s a sarokban egy vajszínű pianínót. Hogy azután minden egyes képhez – s ez is hatalmas érdeme az előadásnak - a színészek a zongora mint állandó kellék mellé maguk hozzák be az adott miliőhöz szükséges díszletelemeket, azaz maguk teremtsék meg a színpadképet is. Például, Arany János születésével párhuzamosan egy óriási műanyag tehén „lép színre”, hogy aztán szegénységet és gazdagságot egyaránt szimbolizálva az I. felvonás végéig ott is maradjon. S az elején árvának tűnő zongora mellett különböző vonós és fúvós hangszerek is szerepet kapnak: azaz a szereplők a zenét is maguk „kreálják” az előadásukhoz, az előadásuk közben, miközben gyönyörű énekhangokban sincs hiány. Az összes résztvevőtől gigászi munkát követelő, művészien összehangolt, mégis a fiatalok nyelvén megszólaló produkciót láthattunk tehát a Víg Kamaraszínházban. Ugyanakkor kritikát a jelenlegi oktatási rendszerrel s a könyvízű követelményekkel szemben. Azaz minden szempontból bátor, merész vállalkozást.   Gyürky Katalin

Elhunyt az egykori magyar miniszter

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt - közölte az MTI-vel csütörtökön a tudományos akadémia.      Dimény Imre az erdélyi Komollón születetett 1922. augusztus 3-án. 1941 és 1944 között a Kolozsvári Gazdasági Akadémia, majd a az ottani mezőgazdasági főiskola hallgatója volt. Az egyetem elvégzése után 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be a Fock-kormányban 1967 és 1975 között.       Akadémiai doktori fokozatot 1972-ben szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották. (MTI)

Kincsem: a csodaló ihlette történelem a mozivásznon

Igazán méltó módon ünnepelhette az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulóját az, aki ellátogatott az Apolló moziba Herendi Gábor új filmjének, a Kincsemnek a premier előtti vetítésére 2017. március 15-én délután. A 19. század végén élő és sikert sikerre halmozó csodaló történetét számtalan fikciós elemmel kibővített alkotás „szélesvásznú" történelmi és emberi tablót tár a néző elé. A történelmi források szerint Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán született kanca Herendi filmjében nem születésétől fogva, hanem komoly harcok, emberek között megvívott csatározások révén jut a gróf birtokába, akit a filmben Nagy Ervin testesít meg. A történet a szabadságharc leverésekor kezdődik, amikor a megtorlás áldozatává lett édesapa, Blaskovich Bertalan (Rátóti Zoltán) árván hagyott fia, Ernő nemcsak az édesapját, hanem apja gyilkosa, Otto von Oettingen báró (Gáspár Tibor) révén a családi birtokát is elveszíti, s anyai nagyapja elhagyatott, elszegényedett kúriájára kerül. Az árván maradt fiút huszonöt év múlva, nőcsábászként és meglehetősen léha életet élő fiatalemberként látjuk viszont, aki egy, már eljegyzett hölgynek udvarolva párbajozni is kénytelen, s folyamatosan úszik az adósságban. És persze lóversenyre jár, ahol általában veszít. Ellenfele a lóversenyeken a legtöbbször az a Klára (Petrik Andrea), aki nem más, mint Oettingen bárónak a leánya. Ő lesz az, aki egyik találkozásuk alkalmával, épp a párbaj kapcsán hetykén jelenti ki Ernőnek: „a szemébe van írva, hogy maga örök vesztes”. A filmnek kétségtelenül ez az egyik kulcsmondata: az önérzetes Ernő ettől kezdve, „ha harc, hát legyen harc” jelszóval mindenképp be akarja bizonytani von Oettingenéknek, hogy nem, egyáltalán nem született vesztes. „Csatározásuk” első lépcsőfoka épp a kiszemelt kanca, Kincsem árverezésen történő megszerzése. A jó néhány filmbéli csavar után Ernő birtokába kerülő angol telivér első győzelemre segítésével párhuzamosan bontakoznak ki előttünk az emberi játszmák és drámák: a családi viszály ellenére az Ernő és Klára között meglévő vonzalom tagadhatatlan jellege, az elvileg Ernőhöz hű magyar barát, Gerlóczy (Keresztes Tamás) árulása, Oettingen báró lóversenyeken való vereségeivel párhuzamosan az udvarnál történő fokozatos ellehetetlenülése, és az osztrák és magyar urak között egyre növekvő feszültség. Miközben valóban nem nélkülözzük a csodaló életének fontos eseményeit sem. Csakhogy Kincsem versenyei, a macska segítségével történő megszelídítése - amely állatot a valóságban Csalogánynak hívtak, itt pedig Stumpf a neve - és a baden-badeni, egyetlen döntetlenre hozott, majd az újrafuttatáskor megnyert futama ez esetben mind-mind annak hátteréül szolgál, hogy az emberi és a történelmi viszonyok még bonyolultabbakká, még kilátástalanabbakká, már-már megoldhatatlanokká váljanak. Aki kíváncsi rá, hogy mi lett az egykoron elveszített atyai birtok sorsa, hogy végzi Oettingen báró, milyen szerepet játszik az orosz cár a történetben, s Ernő és Klára végül egymáséi lesznek-e, az feltétlenül nézze meg Herendi Gábor legújabb moziját. A legkisebb epizódszerepekben is a legnagyobb színészeinket (például Lázár Katit, Balsai Mónikát vagy Scherer Pétert) felvonultató, korhű jelmezek és díszletek kíséretében impozáns hazai és külföldi helyszíneken forgatott, lenyűgöző operatőri munkáról tanúskodó alkotás igazi nagyjátékfilm - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Gyürky Katalin

Idén Debrecenben is minden Arany Jánosról szól

A Kinek az ég alatt már senkije sincsen című, az Arany-életművet feldolgozó ifjúsági előadás kapcsán sajtótájékoztatót tartott.a Csokonai Színház és Debrecen városa. Mielőtt azonban az alkotóknak köszönhetően a sajtó képviselői betekintést nyerhettek a bemutatandó előadás kulisszatitkaiba, Komolay Szabolcs, Debrecen város kultúráért felelős alpolgármestere azokat az ezévi városi eseményeket és rendezvényeket is ismertette, amelyek az egyik legnagyobb költőnk születésének kétszáz éves évfordulóját hivatottak megünnepelni. Az alpolgármester jelezte: 2017. március 2-án a költő szülővárosában, Nagyszalontán indult útjára az emlékév, amelyet aznap este egy budapesti nagyszabású rendezvény követett. A ma is megkerülhetetlen, a magyar irodalmi élet máig meghatározó alakjára való emlékezés Debrecen számára is fontos, kihagyhatatlan esemény, mégpedig azért, mert a költő pár évet itt, a Református Kollégium falai között töltött, itt pallérozta műveltségét. Ezért Debrecen városa lesz az egyik helyszíne annak az Arany-útnak, amely négy, a költő életében meghatározó helyszín végigjárásával egy emléktúrára ad lehetőséget. A négy helyszín Nagyszalonta, Debrecen, Nagykőrös és Budapest, s az emléktúra debreceni helyszínére érkezőket a Meliusz Juhász Péter Könyvtár fogadja. A könyvtár emellett Arany János irodalmi sétákat is szervez, amelyek keretében végig lehet járni a költő életében fontos debreceni helyszíneket. A könyvtár azt is vállaltra, hogy a teljes Arany-életművet digitalizálja. Azt talán kevesebben tudják, hogy Arany Jánosnak volt egy népdalgyűjteménye is. Ezt feldolgozandó még ez évben a város népdalversenyt szervez, valamint egy, a népdalokat feldolgozó koncertet is prezentál a lakosoknak. Az Alföld folyóirat is kiveszi a részét a megemlékezésből: a szerkesztőbizottság költő versenyt írt ki az Arany-hagyomány megszólítására, vagyis a pályázó poéták valamely Arany-műre reflektálhatnak a beküldendő költeményükkel. 2017 májusában a Debreceni Egyetem egy tudományos Arany-konferenciának ad helyt. S mivel az Arany-életműre való megemlékezésből kihagyhatatlanok a költő műfordításai is, a város középiskolásokat megszólító fordítóversenyt is hirdet: itt a diákok egy-egy Arany-verset angolra, franciára vagy spanyolra fordíthatnak le, s ugyanezt a verset vissza is kell fordítaniuk magyarra. S lesz két kiállítás is: Déri múzeum november 28-a és március 30-a között adózik egy tárlattal Arany emlékének, a Református Kollégium pedig az Arany és a protestantizmus című kiállításával várja a látogatókat. A városi rendezvények ismertetése után Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója elmondta: méltóbb módon nem is emlékezhetnének Arany Jánosra, mint egy kortárs magyar dráma színrevitelével. S nagy öröm számára, hogy ennek megalkotását két fiatal kollégája, Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila vállalta magára. Gemza Péter, a teátrum művészeti vezetője a darab keletkezésének „szerencsés csillagzatáról” beszélt: még szó sem volt az Arany János-emlékévről, amikor az által felkért alkotók már „nyakig benne voltak” egy Arany János életét feldolgozó produkció megalkotásában. Vecsei Miklós, a darab írója elmondta, hogy a több éve működő színházi alkotócsoportjukon belül mindig is példaképeket keresnek a maguk és a kortársaik számára. Ilyen példakép Arany János, akit az iskolai tankönyvek sugallta fényképeket kizárva, emberként kívánnak láttatni, a maga esendőségeivel, hibáival együtt. Ezért tizenhárom olyan képet választottak ki Arany Jánosról az előadáshoz, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek, s amelyekkel kapcsolatban az előadásban egy-egy kérdést intéznek a nézők felé. S amelyekre a közönségben helyet foglalók megadhatják a saját, sajátos válaszaikat. Emberként és példaképként kívánják láttatni tehát a költőt a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című produkcióban, s a kérdéseikkel s a rá adott válaszokkal pilléreket, támaszokat nyújtani a fiataloknak ebben a digitalizált, elgépiesedett világban. Ifj. Vidnyánszky Attila, a darab rendezője az előadás formájáról beszélt: a diákok számára általában unalmas irodalomóra kereteiből kilépve, a tantermi nyomasztó hangulatot elkerülve akarják bemutatni a költőt, megismertetni a fiatalokat ezzel az életúttal. S ezáltal visszacsempészni azokat a 19. századi az értékeket a világba, amelyeket a fiatal generáció mára már elveszített. Vecsei Miklós óriási kutatómunkát végzett a darab megszületése érdekében: ötvenhárom kötetet dolgozott fel. Az ő és alkotótársai munkájának eredményét március 16-án, csütörtökön 14 órakor lehet először megtekinteni a Csokonai Színházban, hogy azután még jó néhány bérletes és bérletszünetes előadásban tárják a közönség elé a produkciót. A főbb szerepekben Szakács Hajnalkát, Kiss Gergely Mátét, Janka Barnabást, Szabó Sebestyén Lászlót, Dóra Bélát és Gyöngyösi Zoltánt láthatjuk.   Gyürky Katalin Fotók: Balló Béla

Értékes debreceni programot ajánlunk az ünnepre

Ötödik alkalommal rendezi meg családi táncházát a Debreceni Művelődési Központ és a Motolla Egyesület a DMK Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.), nemzeti ünnepünk napján. A hagyományt folytatva március 15-én, szerdán ismét együtt ünnepelnek a debreceni táncos közösségek, népzenész barátaik és az érdeklődő családok.   Az ünnep szelleméhez híven most is a verbunk lesz a központi tánc és folytatják az ismerkedést a reformkor legnépszerűbb társastáncával, a körmagyarral. Közreműködnek a Debreceni Népi Együttes, a Forgórózsa Táncegyüttes, a Főnix Néptáncegyüttes, a Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Honvéd Táncegyüttes és a Hortobágy Néptáncegyüttes táncosai. 14 órától kézműves foglalkozások várják a családokat, érdeklődőket, ahol lesz kötélverés, kokárdakészítés, címertervezés. A táncok közötti szünetekben Juhász Erika és Bárdosi Ildikó '48-as dalokat tanít. Vendég lesz Takács Piroska, hagyományőrző buzai (Mezőség) népdalénekes is. Az estét Bárdosi Ildikó, Juhász Erika és Molnár Miklós zenekarának műsora, majd közös éneklés zárja.     

Megnyitották drMáriás tárlatát a debreceni Modemben

drMáriás eddigi legnagyobb hazai tárlatát nyitották meg szombaton a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti Központban.         A közélet, a politika, a celebvilág jelentős figuráit ironikusan bemutató kiállításon a művésznek az elmúlt harminc évben készült mintegy kétszáz alkotása látható.         Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője megnyitójában a közélet, a politika és a kortárs művészet viszonyát elemezve azt mondta: "nem félni kell ettől, hanem meg kell látni benne az értékeket és a fantáziát".     Beszélt arról, hogy a politikusok, a hatalmon lévők szeretnek kurzust építeni, szeretik, ha "itt-ott feltűnnek". Emlékeztetett, hogy ez mindig így volt a történelemben: előbb a "királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák" voltak a képeken, majd amikor azok kerültek hatalomra, akik ezt énekeltették, őket ábrázolták.     drMáriás közéleti embereket ábrázoló képeire utalva azt mondta, "ebben az egészben van valami eltéveszthetetlenül magyar, meg közép-európai, ami nekem tetszik".     Külön érdekességnek nevezte Kósa Lajos, hogy kinek a tulajdonában vannak ezek a képek. (A tárlaton minden kép alatt a címe mellet feltüntették a tulajdonosát is.)     Van akik felvásárolták maguk, van akik felvásároltatták a képeket - mondta, megjegyezve: ha ezek mögé nézünk, érdekes összefüggéseket találunk.     Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora szerint drMáriás "egyedülálló gazdagsággal és iróniával dolgozta fel ezt a témát".     Hozzátette: a művész 2007 óta fest történelmi személyiségeket, politikusokat, celebeket, de a mostani, eddigi legnagyobb hazai tárlatán az ezt megelőző évek munkái, összesen 30 év termése látható Debrecenben.     Szombati Bálint képzőművész megnyitójában felidézte drMáriás - Máriás Béla - életútját, művészi pályáját, annak képzőművészi, zenei és irodalmi állomásait.     A kiállításon a magyar közélet jelentős figurái jelennek meg a képeken: a Gauguin stílusában készült Horthy Miklóst, Nagy Imrét, Biszku Bélát, Rákosi Mátyást, Kádár Jánost ábrázoló parafrázisok mellett a kiállítás látogatóit a terembe belépve a 20. század "hamis prófétáit", Marxot és Engelst ábrázoló festmények fogadják.     Akik pedig a közelmúlt vagy napjaink közéleti szereplőire kíváncsiak drMáriás ábrázolásában, elidőzhetnek Horn Gyula, Göncz Árpád, Botka László, Andy Vajna, L. Simon László, Fekete György, Simicska Lajos, Habony Árpád portréi előtt, de találkozhatnak közjogi méltóságainkkal is: Kövér Lászlóval, Áder Jánossal és Orbán Viktor öt portréjával.     drMáriás tárlatvezetésén utóbbi kapcsán megjegyezte: az öt Orbán-portré mellett egy sarokban kapott helyet a Gyurcsány Ferencet görög ruhás "legkedvesebb migránsként" ábrázoló portréja. "Amíg ő van, nem győz a baloldal, így az egyik legnagyobb támogatója Orbán Viktornak" - magyarázta a művész, hogyan került egy falra a volt és a jelenlegi miniszterelnök a debreceni Modemben.     A külföldieket ábrázoló teremben Donald Trump már magasabban helyezkedik el mint Barack Obama vagy Hillary Clinton, de Trumpnál is magasabbra emelkedik Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor.     drMáriás a kortárs magyar kultúra meghatározó alakja, aki a képzőművészet, a zene, a szépirodalom és a műkritika terén az elmúlt három évtizedben egyaránt jelentős teljesítményt hozott létre.     Az egykori Jugoszláviában, Újvidéken született 1966-ban Máriás Béla néven, első önálló kiállítását is ott rendezte 1987-ben. 1986-1991 között a Belgrádi Művészeti Egyetemen végzett tanulmányokat. 1986-ban megalapította a Tudósok zenekart, a magyar underground azóta is működő, legendás együttesét.     A délszláv háború elől menekülve költözött Magyarországra, 1991 óta Budapesten él.     "Különböző korszakaiban drMáriás más-más formában, de végső soron mindig ugyanazt festi: az időről időre darabjaira hulló, esetenként rosszul összerakott világot. Azt, ami nem stimmel, ami nem illeszkedik, ami megkeseríti az életünket. Azt, aminek nem kellene feltétlenül így lennie. Ami a mi felelősségünk" - olvasható a Modem összeállításában.     Az elmúlt három évtizedben drMáriás képzőművészeti munkáival számos kiállításon találkozhattak a látogatók: többek között Budapesten, Mariborban, Belgrádban, New Yorkban, Bécsben, Moszkvában, Berlinben, Brüsszelben, Londonban és legutóbb Pécsen.     drMáriás Béke veled! című tárlatát május 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők a debreceni Modemben. (MTI)

Gyász: elhunyt Kovács András Kossuth-díjas filmrendező

Életének kilencvenkettedik évében szombat hajnalban elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész - közölte a család az MTI-vel.      Az 1925. június 20-án született művész a Magyar Filmművészek szövetségének először főtitkára, majd 1981-től 1986-ig elnöke volt, 1994-98-ig a MTV kuratóriumának elnöki tisztségét is betöltötte.      Legemlékezetesebb filmjei közé tartozik a Nehéz emberek, a Hideg napok, a Falak, A ménesgazda, és A vörös grófnő. (MTI)

Kitekintett Szűz Mária napkeletre

„Kitekintett Szűz Mária napkeletre” címmel Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes, keramikus alkotásaiból március 10-én, pénteken, 17 órakor nyílik kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Házában (Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 9.). A kiállítást megnyitja és a „Szeret vize martján” – A moldvai magyarok évszázadai címmel Harangozó Imre tanár, néprajzkutató tart előadást. Közreműködik: Petrás Mária és a Guzsalyas Néptánccsoport.   A művésznő a moldvai csángók földjéről származik. Alapfokú iskoláit is itt végezte, majd szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait Hétfaluban. 1990-ben járt először Magyarországon egy csángó küldöttséggel. Rajzaira, festményeire hamar felfigyeltek, biztatták, hogy foglalkozzon képzőművészettel. 1991-ben beiratkozott a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol 1995-ben diplomázott. Első kerámia kiállítása 1997-ben volt, azóta több, mint 90 helyen mutatták be műveit itthon és külföldön egyaránt. Figurális kerámiái, biblikus témájú domborművei egyedi stílusban készülnek, népművészeti motívumokkal átszőtt alkotásai meghittséget, líraiságot sugároznak. Munkásságát 2013-ban Prima Primissima-, 2016-ban  Magyar Örökség-díjjal jutalmazták. Az alkotás mellett aktívan tevékenykedik csángó ügyeket szolgáló szervezetekben. Rendszeresen részt vesz kulturális rendezvényeken, ahol szülőföldje népdalait énekli. Megismerteti  az anyaországgal a térben tőlünk távol levő, de szívünkhöz nagyon közel álló moldvai csángó vidék egyedi nyelvezetét és dallamvilágát. Hangját ma már Budapesttől New Yorkig nagyon sok helyen ismerik, számos rádiós és tévés felvételt is készített. Petrás Mária kiállításának megnyitóján egy másik jeles személyiséget is köszönthetünk. Józsa vendége lesz Harangozó Imre néprajzkutató, aki rendszeresen jár a határon túli területek még meglévő kincsei nyomában, rögzíti a népemlékezetben őrzött dalokat, meséket, népi imádságokat, hogy megmaradjanak az utókor számára. Petrás Mária művei és Harangozó Imre előadása március 10-én egy kicsit közelebb hozza hozzánk a távoli csángó vidéket. Az ott élő emberek szerény, tiszta lelkülete itt időzik nálunk egy hónapon át, hogy megcsodálhassuk az egyszerűségben élő nagyságot, a kerámiákba álmodott szentséget, a hétköznapokon túlmutató mindenséget.   A kiállítás április 20-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében.

Beteljesült álmok - A Testről és lélekről című film debreceni díszbemutatójáról

Valószínűleg nincs a kerek világon olyan ember, aki meg tudná mondani, hogy létezik-e az a jelenség, amely Enyedi Ildikó filmjének, az immár Arany Medve-díjjal kitüntetett Testről és lélekről című alkotásnak az alapját képezi. Azaz lehetséges-e, hogy két, látszólag egymástól minden vonatkozásban távol álló ember éjszakákon át ugyanazt az álmot álmodja? Amint azt a film debreceni, közönségtalálkozóval egybekötött díszbemutatóján a rendezőtől megtudtuk, ő maga nem hisz ebben, az ötlet azonban az ő számára is teljesen váratlanul, egyszer csak kipattant a fejéből. S filmben, filmen nagyon jól működik. Mondhatni, zseniálisan. Adott tehát két, egymástól látszólag nagyon különböző ember, egy nő és egy férfi. Az autisztikus vonásokkal bíró, önmagát a társadalom elől teljesen elszigetelő, még viszonylag fiatal Mária (Borbély Alexandra), aki minőségi ellenőrként kerül az idősödő férfi, az életből nagymértékben kiábrándult, bal kezére béna Endre (Morcsányi Géza) igazgatta vágóhídra. Egymástól való különbözőségük azonban csak látszólagos, ahogy a többi, első látásra paradoxonnak ható filmbéli motívum is csak első pillantásra mond ellent egymásnak. A vágóhíd mint embertelennek látszó helyszín, az ott dolgozókban rejlő ellentmondások, valamint a két főhős összekerülésének, kapcsolatteremtésének látszólagos lehetetlensége ráadásul kezdetben egymást erősíti. A vágóhídról az első naturalisztikus képsort látva mi, akik nem vagyunk benne ebben a világban, s nem ismerjük az ott folyó munkát, azt hihetnénk, hogy ott lelketlenül kell csinálni mindent. Hogy oda nem valók az érzelmek. Ehhez képest kiderül, ez épp fordítva van: ha nem sajnálod a levágandó szarvasmarhákat – mondja a munkahelyre újonnan felvett Sanyinak (Nagy Ervin) Endre -, nem fogsz tudni itt dolgozni. S amint az egy vágóhídi bűntény kirobbanása, s emiatt a dolgozók körében végzett pszichológiai vizsgálat kapcsán kiderül, Sanyit Endre is, mi is félreismertük: egyáltalán nem ő az, aki ne végezné lelkiismeretesen, odaadással a munkáját, s akiben ne lehetne megbízni… Enyedi Ildikó filmjében épp ennek a pszichológiai vizsgálatnak van nagy szerepe abban, hogy Mária és Endre különbözősége is egyre inkább hasonlósággá váljék a nézőben. Ezen a vizsgálaton derül ki, hogy mindketten folyamatosan ugyanazt álmodják: Endre szarvasbikaként álmában egy gyönyörű szarvasünőnek udvarol, és ezzel a szarvaspárral álmodik minden éjjel Mária is. Miközben az életben, a munkahelyi érintkezéseik és azt ezt követő randijaik során ez a két ember továbbra sem tud mit kezdeni egymással. Az álombéli hasonlóságon leginkább a pszichológusnő, a Klára szerepében tökéleteset nyújtó Tenki Réka lepődik meg, aki azt a bizonyos vizsgálatot végzi a dolgozók körében. Az ő karaktere azért nagyon lényeges, mert rengeteg, a néző előtt eddig rejtve maradt, a két főhősben megbúvó tulajdonságra derül fény a vele való kommunikáció során. Például Endre rég elfojtott, de a pszichológusnő idomait látva előbukkanó szexuális vágyára, s igen, egy ebben a vonatkozásban is épp ellentétes tényre, Mária eddigi aszexualitására. Enyedi Ildikó filmje azért is nagyszerű alkotás, mert fokozatosan, „cseppenként” adagolja a főhősök ellentétes tulajdonságait, s így fokozatosan viszi át azokat hasonlatosságba. Mondhatnánk erre, közhelyesen, hogy az ellentétek – egy idő után - vonzzák egymást. Ám ennek a vonzalomnak, a látszólagos ellentétek mögött megbúvó hasonlóságnak az eredőjét Enyedi Ildikó sokkal szebben fogalmazta meg a filmvetítés utáni közönségtalálkozón: ennek a két embernek a testi baja, testi tünete épp a lelki egészségének a jele. Annyira beteg az a közeg, ami körülveszi őket, hogy testi tüneteket produkálnak annak érdekében, hogy a körülöttük lévő embertelen közegben, társadalomban megőrizhessék a személyiségüket. Az integritásukat. Ezért óvják magukat – kezdetben egymástól is. Két magányos, ugyanazon tényezők miatt szenvedő ember, ugyanakkor valódi személyiség, individuum összekapaszkodása tehát Enyedi Ildikó filmje, ahol az álombéli állatok, a szarvasok ösztönös egymás iránti vágya és egymásra találása az ösztönöket elnyomó társadalomban egy emberpárnál jóval hosszabb ideig, jóval bonyolultabban, az előítéletek egész sorát ledöntendő zajlik. Pedig – s azt gondolom, ezt is meg kéne tanulnunk a Testről és lélekről című filmből – minden sokkal egyszerűbb lenne, ha nem gondolkodnánk rajta annyit. Ha mi is az ösztöneinkre hallgatnánk. Mint a vágóhídon a halálukat megérző állatok, s mint az erdőben a szarvasok, aki első látásra tudják, az Isten is egymásnak teremtette őket. Enyedi Ildikó – akinek tíz évet kellett várnia, hogy a forgatókönyv megírása után leforgathassa ezt az alkotást – azt hiszem, nemcsak az Arany Medvét, de még számtalan díjat megérdemel ezért a filmjéért (is). Meg persze rengeteg nézőt. S mindkettő – látva a film különböző filmes fesztiválokon való leendő részvételét, s megtapasztalva a teltházas Apolló mozis vetítést – előre borítékolható. Gyürky Katalin

Deák Kristóf: nem a pedagógusok elleni kiáltvány a Mindenki

A Mindenki nem pedagógusok elleni kiáltványnak készült - hangsúlyozta szerdán Budapesten Deák Kristóf, az Oscar-díjas rövidfilm rendezője, aki elmondta azt is: örül, hogy a film teljesen ellentétes értelmezéseket szült.      A film fő kérdése az, hogy miként lehet elvenni egy gyerektől azt a dolgot, amiért belépett egy kórusba, azért, hogy bent maradhasson a kórusban. Az ilyen feloldhatatlan paradoxonok adják az élet sava-borsát - mondta a rendező az alkotás egyik helyszínén, a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolában rendezett sajtótájékoztatón.      A filmben szereplő kórusvezető tanár hibáját Deák Kristóf abban látta, hogy nem a gyerekek érdekeit helyezte előre. Ugyanakkor szerinte ez nem általános ma Magyarországon, ahol rengeteg tanár csodálatos munkát végez.      Udvardy Anna producer felidézte: amikor meglátta a Mindenki munkakópiáját, azt gondolta, ez a film olyan jó, hogy nem szabad dobozban tartani, bármi áron a közönség elé kell juttatni mindenhol a világon. (MTI)

Debrecenbe érkezett a Hangszert a kézbe programsorozat

A Debreceni Művelődési Központba (Kossuth u. 1.) érkezett a Hangszert a kézbe programsorozat március 7-én, kedden. A programsorozat fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke. A Hangszert a kézbe programsorozat célja, hogy a fiatalok előtt megnyissa a hangszeres zenélés kipróbálásának a lehetőségét, közülük minél többeket vegyen rá a rendszeres muzsikálásra, a legtehetségesebbeket pedig a zenetanulásra. A rendezvénysorozat főszervezői: az NKA Cseh Tamás Program és a Hangszeresek Országos Szövetsége. A Hangszert a kézbe országos rendezvénysorozat debreceni állomásán a programsorozatot megnyitotta Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Köszöntőt mondott Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott, Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere és Balogh Géza, a Hangszeresek Országos Szövetségének elnöke. Elindult a Hangszert a kézbe, amely a magyar zeneoktatás történetének egyik legnagyobb szabású eseménye lehet. Hét városban öt-öt napon keresztül interaktív hangszerkiállítás, hangszersimogató, rendhagyó ének- és zeneórák, minikoncertek, szakmai rendezvények várják a fiatalokat és a zenélés iránt érdeklődő idősebbeket. Több mint száz kipróbálható hangszer hangtechnikai eszköz és ministúdiók - ez a Hangszert a kézbe, amelyre március 7. és 11. között kerül sor a debreceni Belvárosi Közösségi Házban. ·         A Hangszert a kézbe nagyszabású, országjáró könnyűzenei hangszersimogató, interaktív hangszerkiállítás, előadássorozat és oktatási bemutató 6-12. osztályos diákoknak és fiataloknak. ·         Helyben kipróbálható, óriási hangszerparkkal, rendhagyó énekórákkal, minikoncertekkel hívja fel a gyerekek, fiatalok – és persze szüleik és tanáraik – figyelmét a zenélésre, a könnyűzene tanulásának lehetőségeire. ·         Kéthetente más-más, összesen hét városban rendezik meg. Egy-egy városban öt napon át közel harminc program lesz. ·         Szolnok után a második állomás Debrecen, a Belvárosi Közösségi Ház, március 7. és 11. között. ·         További állomások: Szeged, Nyíregyháza, Pécs, Szombathely, Kecskemét és Budapest.   Délelőttönként 9-13 óráig iskolai csoportoknak szervezett rendhagyó énekórák és előadások lesznek, melyek bemutatják a könnyűzene és a könnyűzenei hangszerek fejlődésének történetét, az irányzatok és a stílusok kialakulását és sokszínűségét. Mindezt fiatal tehetségek és profi hangszeres demonstrátorok minikoncertjei egészítik ki, melyek elmélyítik a zenei emlékeket és meggyőzően bemutatják a hangszerrel élés perspektíváit. A szervezők bemutatják a könnyűzenei oktatás területén az elmúlt évtizedekben kifejlesztett jó gyakorlatokat. A Hangszert a kézbe legfontosabb célja - amellett, hogy minden látogató minél több hangszert próbálhasson ki -, hogy felkeltse az érdeklődést a könnyűzenei tanulás iránt. Délutánonként kísérőrendezvények, minikonferenciák, lépzések, játékok kapcsolódnak a kiállításhoz. Könnyűzenei szakmai szervezetek, médiumok és zeneiskolák mutatkoznak be. Lesznek zenetörténeti előadások, szakmai beszélgetések, zeneipari képzések, illetve helyi és a Cseh Tamás Program Induló Előadói Alprogramja által támogatott zenekarok is színpadra lépnek. A Hangszert a kézbe sorozat második, debreceni állomásának programja 2017. március 7-11. Debreceni Művelődési Központ | Belvárosi Közösségi Ház (Debrecen, Kossuth utca 1.) Védnök: Facebook esemény >>>   Március 7., kedd 8:30-9:15    Hangszerekkel a világ körül - Interaktív hangszerbemutató az Ethnosound csapatával 9:45-10:15    Boomwhackers örömzene- Élő xilofon hangolt csövekkel a közönség bevonásával, az Ethnosound csapatával   10:45-11:30    Az elektromos gitár megváltoztatta a világ zenéjét - Andrásik Remo – a könnyűzene kialakulása    12:00-12:45    „Tőlük tudjuk” – sűrített rocktörténet Rozsonits Tamás előadása -- 14:00    HANGSZERSIMOGATÓ ÉS A KIÁLLÍTÁS SZAKÉRTŐINEK ELŐADÁSAI 15:00    A HANG MINTÁJA - Bakonyi Bálint elektronikus zenei szakértő előadása -- 16:00    KÖNNYŰ LEGYEN A ZENE! - Fórum könnyűzenészeknek és könnyűzenével foglalkozóknak a Cseh Tamás Programról és a zenélés helyi lehetőségeiről Moderálja Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője -- Március 8., szerda 8:30-9:15    INTERAKTÍV, VÉLETLEN DAL GENERÁTOR – Kékkői Zalán és Rékasi Attila rendhagyó órája 9:45-10:15    A SZAKÓCÁTÓL A KÉT LÁBDOBIG – Tóth Tamás rendhagyó órája 10:45-11:30    FÜLHEGYEZŐ – MIRE FIGYELÜNK ZENEHALLGATÁS KÖZBEN? – Gerendás Dani és Huszár Endre előadása 12:00-12:45     KIÉ A ZENE? - A ProArt Egyesület rendhagyó órája 5-12. osztályos tanulók részére -- 14:00    HANGSZERSIMOGATÓ ÉS A KIÁLLÍTÁS SZAKÉRTŐINEK ELŐADÁSAI 15:00    STÍLUSVARIÁCIÓK FEKETÉN FEHÉREN – Togyeriska Imre billentyűshangszer-szakértő előadása -- 16:00    ZENEIPARI MINIAKADÉMIA – HOGY A HÁTTÉR IS MŰKÖDJÖN... (Bihari Balázs – Majdnem hires Rocksuli) -- Március 9., csütörtök 8:30-9:15    IDŐUTAZÁS A TROMBITA HANGJÁVAL – Görögh Dani előadása 9:45-10:15    JÁTSZUNK ZENÉT – A ZENE MINT UNIVERZÁLIS NYELV - Varga Ágnes, InMusic Tréning és Terápia szakmai vezető, ELTE-BGGYK egyetemi tanár előadása 10:45-11:30    5LETSZOBRÁSZAT – A zene és a mondanivaló, avagy milyen szavakból készülnek a dalszövegek, Lombos El Márton előadása 12:00-12:45    ZenEVOLÚCIÓ – A Kőbányai Zenei Stúdió bemutató órája -- 14:00    HANGSZIGETELÉS ÉS HANGCSILLAPÍTÁS – CSENDES PÉTER ELŐADÁSA 15:00    BASSZUS A GROOVE-okban – Takács Roland basszusgitár- és Sümeghi Tamás dob szakértő előadása -- 16:00    „EZT EGY ÉLETEN ÁT KELL JÁTSZANI” – Bevezetés a magyar poptörténelembe, Jávorszky Béla Szilárd előadása -- Március 10., péntek 8:30-9:15     HANGOSFILM, ZENÉS SZÍNHÁZ – Szabó Károly és Bira Zsuzsi – a musical és a filmzene világa 10:45-11:30    ROCKZENÉT AZ ISKOLÁBA – A Rocksuli rendhagyó énekórája 12:00-12:45    GITÁRRAL SZÖRFÖZÜNK ÉVTIZEDEKEN ÁT – BEATLES-TŐL A WELLHELLO-IG – Temesi Berci és ifj. Tornóczky Ferenc előadása -- 14:00    DALELEMZŐ DOBKURZUS - Sümeghi Tamás dob szakértő előadása 15:00    A BLUESGITÁROZÁS REJTELMEI AVAGY MODERNITÁS EGY RÉGI MŰFAJBAN – Benkő Zsolt gitár szakértő előadása -- 16:00    MODERN LOBOTÓMIA – Koncert 17:00    DEEP GLAZE – Koncert -- Március 11., szombat 9:45-10:15    A HANGFELVÉTELEK TÖRTÉNETE – Turcsán András házi stúdió szakértő 10:45-11:30    LUKÁCS PETA – GITÁRKURZUS ÉS WORKSHOP 12:00-12:45    KRAJCZÁR PÉTER (NEW LEVEL EMPIRE, DENIZ) SZINTETIZÁTOR KURZUSA  – „A HANGSZÍNKÉSZÍTÉS ÉS MINTAVÉTELEZÉS FORTÉLYAI” -- 14:00    KÍSÉRLETI STÁDIUM – Koncert 15:00    BARON MANTIS – Koncert 16:00    WHAT THE HEY! – Koncert 17:00    THE LUCKIES – Koncert Fotók: Bakos Attila  

Elhunyt a híres írónő

Kilencvenhárom éves korában meghalt Paula Fox amerikai regényíró, aki saját életéből merítve írt történeteket veszteségről és elhagyatottságról gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.     Fox március 1-jén halt meg egy brooklyni kórházban, az otthona közelében, halálának hírét azonban csak a hét végén erősítette meg a lánya, Linda Carroll-Barraud - írta a The New York Times internetes oldala.     Pályafutása során fél tucat regényt írt felnőtteknek és húsznál is több könyvet gyerekeknek. Történeteinek szereplői komplex, független és gyakran zárkózott figurák.     Felnőtteknek szánt írásai közül az 1970-ben megjelent Desperate Characters a leghíresebb. A széthulló házasságról szóló történetből egy évvel később film is készült azonos - magyarul Hova tűnt szép napok - címmel Shirley MacLaine és Kenneth Mars főszereplésével.     Fox 1974-ben megkapta a gyermekirodalom Pulitzer-díjaként emlegetett Newbery-érmet a The Slave Dancer című regényéért, amelynek középpontjában a 19. századi transzatlanti rabszolga-kereskedelem áll.     Az írónő két memoárban mesélt hányattatott gyermekkoráról és fiatal felnőtt éveiről.     A Manhattanben született Fox számos képeskönyvet és verset is írt kisgyerekeknek, valamint a középiskolás olvasóknak. Magyarországon Majomsziget címmel jelent meg regénye egy hányatott sorsú kiskamasz fiúról, aki kénytelen egy hajléktalanszállásra költözni. (MTI)

A martfűi rém lett a legjobb film

A martfűi rém című alkotás nyerte el a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján másodszor adták át a Magyar Filmdíjakat összesen 23 kategóriában.     A legjobb filmnek járó díjakat öt kategóriában - játékfilm, tévéfilm, dokumentum- és kisjátékfilm, valamint animációs film - kategóriában osztották ki. A legjobb színészi teljesítményt, forgatókönyvet, rendezést a játékfilmek mellett a tévéfilmek között is külön díjazta a Magyar Filmakadémia tagsága.     A legjobb animációs film a Bucsi Réka által rendezett LOVE lett. A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést az Oscar-díjas Mindenki című alkotás, Deák Kristóf rendezése kapta. A legjobb dokumentumfilmnek a Soul Exodust, Bereczki Csaba alkotását választották. A legjobb tévéfilmnek járó díjat a Szürke senkiknek, Kovács István munkájának ítélték oda. A közönségdíjat a #Sohavégetnemérős című film kapta.     A játékfilmes kategóriákban A martfűi rém összesen 9 díjat nyert, míg a Tiszta szívvel pedig öt elismerést kapott. A nyertes film története valós eseményeken alapul: 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt Martfűn. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újra megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát.     A martfűi rém szereplői és alkotói közül legjobb női főszereplőnek Szamosi Zsófiát választották, a legjobb rendező Sopsits Árpád, a legjobb operatőr Szabó Gábor lett. Ezért a filmkért kapta a legjobb maszkmesternek járó díjat Kriskó Ancsa, a legjobb jelmezért Szakács Györgyit, A martfűi rém zenéjéért Moldvai Márkot, a vágásért Kovács Zoltánt díjazták, a legjobb látványért pedig Dévényi Rita és Sopsits Árpád, vehetett át elismerést.     A Tiszta szívvel című film öt elismerésben részesült. A legjobb férfi főszereplő Thuróczy Szabolcs lett, a legjobb férfi mellékszereplő Fekete Ádám, a legjobb forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat az alkotás rendezője, Till Attila vehette át. A legjobb sminkért kiosztott díjat Gerő Szandra kapta, legjobb hangmesternek Zányi Tamást választották, aki a Tiszta szívvel mellett a Jutalomjáték című alkotásban is dolgozott.      A legjobb játékfilmes női mellékszereplőnek járó díjat Ónodi Eszter kapta a Halj már meg! című filmben nyújtott alakításáért.     A tévéfilmeknél a legjobb forgatókönyvért Tasnádi Istvánt (Memo), a legjobb rendezésért Kovács István (Szürke senkik) díjazták. A legjobb tévéfilmes női főszereplőnek Kerekes Vicát (Tranzitidő), a legjobb férfi főszerelőnek Kovács Józsefet (Szürke senkik) választották.     A Vígszínházban rendezett gálán megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt egy évben elhunyt személyiségeiről. (MTI)

Szép dolog: walesi díszpolgár lett Arany János

Az idén 200 éve született költőt posztumusz díszpolgárrá avatták Montgomeryben; A walesi bárdok szerzőjét a BBC is méltatta - írja a foter.ro.   A BBC is megemlékezett Arany János születésének 200. évfordulójáról, felhívva a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökített történetet az ötszáz poéta lemészárlásáról Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben. A cikk szerzője feleleveníti, hogy a rendszerellenes költemény az 1848-49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Edward angol királynak. A Montgomery várában történt eset kapcsán Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere elmondta: míg a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Úgy vélekedett, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a magyar költőt posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesítik. (hirado.hu)

Minden, amit az idei DESZKA Fesztiválról tudni érdemes

A kortárs magyar dráma népszerűsítése érdekében tizenegyedik alkalommal megrendezendő DESZKA Fesztiválról a Csokonai Színház mint a rendezvényt szervező és annak teret adó intézmény, valamint Debrecen város vezetősége sajtótájékoztató tartott. A sajtónyilvános eseményt nem véletlenül tették erre a kora tavaszi napra: így alkalom nyílt arra is, hogy nemzetünk egyik legnagyobb poétája, Arany János születésének kétszázadik évfordulójáról is megemlékezzünk. A sajtótájékoztatón Papp László, Debrecen város polgármestere a DESZKA Fesztivál egyre fajsúlyosabb szerepéről beszélt. Ez az évről-évre mind nagyobb népszerűségnek örvendő egyhetes programsorozat eddigi fennállása során olyan nívós helyet vívott ki mind a hazai színházi szakma, mind pedig városunk kulturális életében, hogy fontos részét képezi annak a pályázatnak is, amelyet Debrecen a 2023-as Kulturális Főváros cím elnyeréséért állít össze. A polgármester kiemelte, hogy a DESZKA azért is nagyon lényeges, mert abból a százhúsz-százharminc darabból, amelyet az előválogatók – Gemza Melinda, Adorján Beáta és Mispál Attila – végignéztek, az itt az egy hét alatt, 2017. március 27-e és április 2-a között terítékre kerülő huszonhat közül huszonegy ősbemutatóként lesz jelen. Ráckevei Anna, a teátrum igazgatója, miután köszönetét fejezte ki a polgármesternek, hogy a város ilyen nagy mértékben támogatja a rendezvényt, a közelgő esemény kulisszatitkaiba is beavatta a jelenlévőket: idén a huszonhat előadás közül hat határon túlit: négy romániai (Dragomán György: Kalucsni, Székely Csaba: Idegenek - Négy politikai gyerekdarab, Visky András: Pornó – feleségem története, Bartis Attila: Rendezés), egy ukrajnai (Zelei Miklós: Hubertus) és egy szlovákiai (Esterházy Péter: Mercedes Benz) feldolgozást, valamint két idegen nyelvű előadást nézhet meg a közönség. A szervezők idén is ragaszkodtak a fesztivál – immár hagyományos – műfaji sokféleségéhez: lesznek fővárosi és vidéki, magyarországi és határon túli, kőszínházi és alternatív színházi előadások egyaránt, s idén sem feledkeztek meg a fiatalabb korosztályról, akiknek ebben az évben is a GÖRDESZKA produkcióival kedveskednek. Az előadásokat most is szakmai beszélgetések kísérik majd, amelyeket az idei „házi bölcsek”: Láposi Terka színházpedagógus, Árkosi Árpád rendező, Kiss Csaba rendező, drámaíró, Nánay István kritikus, egyetemi tanár, Visky András erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg közreműködésével hallgathatnak meg az érdeklődők. S igazi kuriózummal, úgynevezett Nyílt Fórummal is készülnek idén a fesztiválszervezők: az eredetileg 1986-ban, Zalaegerszegen létrejött kezdeményezésnek, amely sokáig a Pécsi Országos Színházi Találkozó meghatározó programja volt, a lényege, hogy egy többlépcsős drámafejlesztési program utolsó állomásaként nyolc, most készülő drámát mutatnak be kreatív formában a dráma szerzői és választott szakmai mentoraik, részleges felolvasásokkal, a Csokonai Színház színészeinek közreműködésével. E programpont keretében Bán Zsófia: Lehr papa, Fazekas Máté: Hóbort, Fridl Viktória: Kalitka, Kovács Dominik és Kovács Viktor: Jégtorta, Kucsov Borisz: Félelem és reszketés Szabadkán, Maros András: Kerítések, Szilágyi Eszter Anna: A Nyíregyháza utca, Znajkay Zsófia: Rendezői változat című művének születőben lévő színházi szövegeivel ismerkedhet meg a néző. Az idei DESZKA Fesztivál díszvendége pedig – tudtuk meg Ráckevei Annától – az a Visky András lesz, aki a „házi bölcs” mivolta mellett az idei repertoárból két dráma írójaként (Júlia – Párbeszéd a szerelemért, Pornó – feleségem története) és rendezőjeként (Dragomán György: Kalucsni, Pornó –feleségem története) is jelen lesz. Gemza Péter, a színház művészeti vezetője olyan videóüzeneteket osztott meg a jelenlévőkkel, amelyeken a fesztiválon szereplő alkotók: rendezők, színházigazgatók, színészek szólaltak meg, s harangozták be az itt bemutatandó darabjukat. A fesztivál egyik legfontosabb adaptációját, Esterházy Péter utolsó színpadra szánt, Mercedes Benz című művét a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház hozza el nekünk, szlovák nyelven, magyar felirattal. Ennek munkálatairól üzenetében a rendező, Roman Polák beszélt. A GÖRDESZKÁN szereplő egyetlen osztálytermi nevelési előadást, a Petert a rendező, Madák Zsuzsanna, és a program színésze, Mihály Péter harangozta be. Videóüzenete formájában köszöntötte a résztvevőket a Kutyaharapás című produkció rendezője, Szikszai Rémusz is, a DESZKA Fesztiválon való részvételi lehetőségüket megköszönve Ménes Attila Tar Sándorról készült darabjáról pedig Máté Gábor rendező osztotta meg velünk a gondolatait. Láposi Terka és Árkosi Árpád, az eseményen a „házi bölcseket” képviselve a szakma iránti szeretetükről és alázatukról, valamint az ítészi lét felemelő, ugyanakkor folyamatos tanulással és tanulságokkal járó mivoltáról beszéltek. Láposi Terka fontosnak érezte elmondani, hogy most is, mint az első DESZKA Fesztiválok alkalmával, elsősorban nézőként szeretne jelen lenni, s csak másodsorban szakemberként. Még úgy is, hogy az idei GÖRDESZKÁ-s programok közül kettő is annak a Vojtina Bábszínháznak a produkciója, (Kolozsi Angéla: A só, Markó Róbert: Szerencsés János, avagy az ördög három aranyhajszála), ahol Láposi Terka művészeti vezetőként dolgozik. A huszonhat bemutatandó darab közül jó néhány a közelmúltunk leginkább feldolgozatlan eseményével foglalkozik. Ilyen a már említett Ménes-rendezés, a Bihari, amelyet Tar Sándor beszervezett mivolta ihletett, vagy az Emlékezés a régi szép időkre, amely Eörsi István börtönnaplóján alapszik. Lesznek szociológiai problémákat, a társadalmon belüli együttélés nehézségeit feldolgozó darabok, mint például Pass Andrea Napraforgója, vagy Szűcs Zoltán Addiktja. S idén sem marad el a „női szemlélet”: Ráckevei Annát láthatjuk például a Júlia című monodrámában, amely a szerző, Visky András családjának tragikus sorsát mutatja be, vagy a most Oscar-díjat nyert Mindenki című rövidfilm főszereplőjének, Szamosi Zsófiának a színpadi tolmácsolásában Gyenes Judithnak, azaz Maléter Pál feleségének az élettörténetébe nyerhetünk bepillantást, ha megnézzük a Pali című darabot. Aki a programokról és azok időpontjáról még részletesebben szeretne tájékozódni, az kattintson a www.csokonaiszínház/deszka oldalra. Jegyek március 3-ától válthatók a teátrum jegypénztáraiban.   Gyürky Katalin