°C
TIME DATE
Ma Edina nap van.

IttHUN

Sokakat érint: éjfélkor lejár a határidő

Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek február 27-ig kell benyújtaniuk 2016-ról szóló személyijövedelemadó-bevallásukat. Ez az evások és katások határideje is.     Az egyéni vállalkozóknak - idén már a kiegészítő tevékenységet végző "nyugdíjas" egyéni vállalkozóknak is - elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül kell eljuttatniuk bevallásukat az adóhatósághoz a 16SZJA jelű bevallás benyújtásával. Egyes áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek papíron is beadhatják az szja-bevallást, például, ha nem minősülnek munkáltatónak, kifizetőnek vagy nem kell áfaösszesítő jelentést benyújtaniuk.     A február 27-i bevallási és befizetési határidő az evás egyéni vállalkozókra és a katás adózókra is vonatkozik. Az éves elszámolást az eva-alanyoknak a 1643-as, a kata hatálya alá tartozóknak pedig a 16KATA nyomtatványon kell benyújtaniuk.     A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknek átutalással kell befizetniük az adót, a többi adózó a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet.     Azoknak, akik 2016-ban megszüntették vagy az év egy részében (de még december 31-én is) bejelentetten szüneteltették vállalkozásukat, május 22-ig kell bevallásukat benyújtaniuk, és ki kell tölteniük a bevallás egyéni vállalkozói részét is. Azoknak pedig, akik az elmúlt év egészében bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt adóköteles jövedelmük, nem kell egyéni vállalkozóként bevallást benyújtaniuk. Amennyiben 2016-ban munkáltatótól vagy más kifizetőtől származó jövedelmet szereztek, a NAV elkészíti adóbevallási tervezetüket.     Korábbi adatok szerint 2015-ről 162,5 ezer egyéni vállalkozó nyújtott be vállalkozói szja-bevallást, adófizetési kötelezettségük 12,5 milliárd forint volt. A bevallók száma 2,1 százalékkal, adófizetési kötelezettségük 15,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (MTI)

A mai dákok már nem füllenthetnek a jegyekről

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban.     Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az MTI-nek elmondta, a rendszer a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál.     Az e-napló feladata, hogy helyettesítse a papíralapú dokumentációt az oktatásban, így a tanulók értékelése gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban is zajlik. A tanulók eredményeit a tanárok határidőre vezetik fel a digitális felületre, így a szülők a jelszóval védett oldalon keresztül könnyen hozzáférhetnek a gyerekek jegyeihez - ismertette Rétvári Bence. Hozzátette: a pedagógusoktól is elvárja a jegyek rendszeres felvezetését, ami a papíralapú napló használatánál nem volt ilyen átlátható.     Elmondta még, hogy az új e-naplóba a diákok jegyein kívül az igazolt és igazolatlan hiányzások is bekerülnek, sőt, az óra eleji hiányzott perceket is összeadja magától az e-napló.     Mindezek mellett Rétvári Bence elmondása szerint a szülő az iskola bármely tanárának írhat üzenetet a rendszeren keresztül, így a pedagógusok és a szülők kényelmesebben és hatékonyabban kommunikálhatnak.     A kormány célja, hogy az iskolákban minél jobban kihasználják a korszerű technikai lehetőségeket - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI)

Mi van itt? Halálra verte barátnőjét egy férfi Miskolcon

Halálra verte barátnőjét egy férfi Miskolcon, a rendőrök őrizetbe vették és halált okozó testi sértés miatt indítottak ellene eljárást - közölte Szabó Csilla, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szombaton az MTI-vel.      Elmondása szerint az 53 éves férfi pénteken Miskolcon, a Kiserenyő-völgyben egy vita során olyan súlyosan bántalmazta 51 éves barátnőjét, hogy a nő belehalt sérüléseibe. A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit az elfogatóparancs kiadása után egy órával elfogták, őrizetbe vették és indítványozták előzetes letartóztatásba helyezését. (police.hu)

Szörnyű baleset: egy rendőr életveszélyben, utasa meghalt

A helyszínen életét vesztette annak a rendőrautónak az utasa, amelyik szombat reggel ütközött össze egy másik kocsival Perbál és Tinnye között - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu honlapon.      A rendőrautó vezetőjét súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. A balesetben érintett másik autóban két ember sérült meg.      A baleseti helyszínelés továbbra is folyamatban van, az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták. (MTI)

Előzetesben a nő, aki megszülte, majd megölte gyermekét

Pénteken előzetes letartóztatásba került az a 27 éves mihálygergei nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy körülbelül egy hete, közvetlenül a szülés után megölte kislányát - tájékoztatta a Salgótarjáni Járásbíróság az MTI-t.      Mint írták, a nő vallomása szerint a holttestet előbb megpróbálta elégetni, elásni, végül egy kartondobozba rejtette.      Február 20-án este az anya kórházba került, ahol észlelték, hogy egy-két nappal korábban szült, ezért értesítették a rendőrséget.      A Salgótarjáni Járásbíróság - egyezően a Nógrád Megyei Főügyészség álláspontjával - úgy ítélte meg: ahhoz, hogy a gyanúsított jelen legyen az eljárási cselekményeknél, feltétlenül szükség van az előzetes letartóztatásra, a bűncselekményért ugyanis 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki, így fokozottan fennáll a szökés veszélye.      A végzés ellen a nő és a védője is fellebbezett, enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásáért. (MTI)

Lakóépületek korszerűsítésére lehet pályázni

Két uniós program jelent meg pénteken, a magyar lakosság számára összesen 115 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre kölcsön formájában a lakóépületek energetikai korszerűsítésére - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.     Rákossy Balázs kifejtette: a nulla százalékos kamattal meghirdetett hitelprogramra a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) 105,2 milliárd forintra, a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) pedig 9,41 milliárd forintra lehet pályázni.     A kölcsönt a természetes személyek 500 ezer forinttól 10 millió forintig, a társasházak és a lakásszövetkezetek pedig lakásonként 500 ezertől 7 millió forintig igényelhetik. Az önerő elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének minimum 10 százaléka - ismertette az államtitkár. A futamidő a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb húsz év.     A hiteligényléseket 2017. április végétől lehet benyújtani a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pontoknál.     Támogatás nyerhető az energiahatékonyság javítására, így a fűtött és fűtetlen teret elválasztó nyílászáró szerkezetek cseréjére, energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésre, az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, fűtési és/vagy használati melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, kéménytechnikai fejlesztések elvégzésére, hőtermelő- és hőleadó berendezések korszerűsítésére, cseréjére, illetve a meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására, valamint a fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelésére.     A megújuló energiafelhasználás növelésére is igényelhető támogatás, így például fűtési és használati melegvíz-igény kielégítésére napkollektoros rendszer telepítésére. Szintén lehetőség van földhő-víz, víz-víz, levegő-víz hőszivattyú rendszerek alkalmazásának kialakítására, napelemes rendszer telepítésére hálózati, vagy autonóm villamosenergia-termelésre - ismertette Rákossy Balázs.     A Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel felhívás részletes leírása a Széchenyi2020 oldalán, illetve a www.mfbpont.hu oldalon olvasható.

Orbán: gyilkosság történt

A miniszterelnök szavai szerint "álomgyilkosság" történt a budapesti olimpiai pályázat ügyében.    Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: azért kellett a pályázat visszavonását javasolni, hogy megmentsék Magyarországot a szégyentől.     A népszavazás egy magyar ügy, de az olimpiát nem Magyarországon kell megnyerni, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt. Itthon még a referendumot akár meg is lehet nyerni, de akkor is csak legfeljebb többség lesz, az olimpia elnyeréséhez viszont nemzetközi szinten nem többség, hanem egység kell - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért is nem rendeznek népszavazást Párizsban és Los Angelesben, a 2024-es játékokra pályázó másik két városban.     Megjegyezte, a nyári olimpiák történetében nincs példa arra, hogy olyan város kapta volna meg a rendezés jogát, ahol népszavazás volt.     Szerinte az olimpiarendezésről szóló döntésen a népszavazásos "vitából odaérkező" budapesti olimpiai pályázatot "ronggyá verték volna", kérdés, hogy kapott volna-e egyetlen voksot is, és ennek a veszélynek, "lejáratódásnak" nem lehetett kitenni az országot.     "Vérzik az ember szíve" - folytatta -, mert sok magyarnak volt ez a régi álma, és most "itt történt egy álomgyilkosság". "Van egy politikai szervezet, amelyik nem is titkolta el, hogy őt nem az olimpia érdekli igazából, hanem párttá akar alakulni, és be akar lépni a politikai élet színpadára, és ezért nem drágállotta azt sem, hogy álomgyilkossá váljon" - fogalmazott Orbán Viktor.     Az olimpia elleni népszavazáshoz aláírást gyűjtő Momentum Mozgalmat egy új SZDSZ-nek minősítette. "Azt is tudjuk, mi következik, mert ezt is átéltük már: kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ-koalíció, erre kell felkészülnünk" - mondta.     Arra a kérdésre, hogy szerinte az ő politikai pályafutásában lesz-e Magyarországon olimpia, a miniszterelnök azt felelte: a modern orvostudomány állása szerint az emberi élet határai kitolódnak, tehát "jó esélyem van erre". (MTI)

Szörnyű idő lesz a hétvégén

Szeles, borús, néhol esős idő várható az utolsó téli hétvégén. Kissé mérséklődik a felmelegedés, néhol napközben is plusz 5 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, s a leghidegebb órákban mínuszok is lehetnek - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott országos, középtávú előrejelzésből.      Az erős szél veszélye miatt péntekre Budapestre, továbbá Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Ezeken a területeken óránkénti 70 kilométeresnél erősebb széllökésekre is számítani kell, estére mérséklődik a légmozgás.       Emellett pénteken általában erősen felhős vagy borult lesz az ég. Elsősorban az ország déli felén valószínű eső, zápor, kis eséllyel a déli határ közelében zivatar is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 3 és 9 fok között lesz, napközben 8-12 fokig melegszik fel a levegő.      Szombaton egyre kevesebb helyen várható csapadék. Napközben már többfelé kisüthet a nap, legfeljebb néhol - délen és keleten - alakulhat ki zápor. Ismét többfelé lesz erős a szél, estére mérséklődik a légmozgás. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a maximumhőmérséklet 5 és 10 fok között valószínű.      Vasárnap csak néhol - északon, északkeleten - lehet zápor. A Kisalföldön helyenként erős, másutt élénk lesz a légmozgás. A leghidegebb órákban mínusz 5 és 0 fok között, napközben plusz 5 és 10 fok között alakul a hőmérséklet - olvasható az előrejelzésben. (MTI)

Hahó! Még mindig baj lenni idegen nyelvekkel

A középfokú oktatás alsó tagozataiban tanuló uniós diákok mintegy 60 százaléka, az előző évhez képest 1,1 százalékkal többen választottak legalább két idegen nyelvet 2015-ben. Magyarországon az adott korcsoportban több mint egy idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya csökkent az előző évhez képest - közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala csütörtökön.      A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.       Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.      A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet.      A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.      Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.      Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint. (MTI)

Épül még egy sor kerítés a déli határon

A szerb-magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről döntött a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.      Lázár János ezt azzal indokolta sajtótájékoztatón, hogy 2017-ben jelentős számú illegális bevándorló érkezhet.      A tárcavezető közölte azt is, hogy több helyen felállítják azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúra létesül, s az országban lévő mintegy 600, ma zárt vagy nyílt táborban lévő bevándorló is a határőrizeti pontra kerül vissza - fejtette ki. (MTI)

Kósa Lajos: egy eleve vesztes ügybe hajszoltuk volna bele magunkat

Egy eleve vesztes ügybe hajszoltuk volna bele magunkat - mondta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról a debreceni Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője csütörtök reggel az ATV Start című műsorában.     A politikus elmondta: legkorábban július 16-ára lehetett volna kitűzni a helyi népszavazást, de ha "az időhúzásban érdekeltek" élnek a fellebbezési lehetőségekkel, akkor csak októberben lehetett volna azt megtartani. A lobbizást késő lenne elkezdeni már májusban is, emellett a pályázat győzteséről szeptemberben dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, így egy "eleve vesztes ügybe hajszoltuk volna bele magunkat" - fogalmazott.     Kérdésre válaszolva Kósa Lajos arról is beszélt: ha tavaly írtak volna ki népszavazást az olimpiáról, akkor a pályázat beadásának határidejéről maradtak volna le. A pályázat beadásakor is ki lehetett volna írni a népszavazást, de ha olyan ügyről akar valaki népszavazást tartani, "amiről teljes a politikai konszenzus, akkor azt nagyon meg kéne indokolni, hogy miért" - tette hozzá.     A kormány, a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció szerda este jelentette be, hogy a budapesti olimpiai pályázat visszavonását javasolja a Magyar Olimpiai Bizottságnak és Budapestnek, azzal indokolva a döntést, hogy megbomlott a nemzeti egység a pályázat ügyében. (MTI)

Csecsemőgyilkossággal gyanúsítanak egy 27 éves nőt

Újszülöttje megölésével gyanúsítanak egy 27 éves mihálygergei nőt - közölte honlapján a rendőrség szerda hajnalban.     A salgótarjáni kórházból érkezett bejelentés a rendőrségre kedd hajnalban arról, hogy a hozzájuk beszállított nő egy-két napja szülhetett, de csecsemő nem volt sehol és a nő tagadta, hogy szült volna - közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.     A rendőrök a nő lakóhelyén házkutatást tartottak. A halott csecsemőre a családi ház egyik melléképületében találtak rá. A nyomozás jelenlegi adatai, valamint az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a csecsemő élve született, ám a szülést követően a meggyanúsított nő megölte és holttestét elrejtette.     A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya emberölés megalapozott gyanúja miatt folytatja az eljárást a nő ellen. (MTI)

Szörnyű: tízezer fácán veszett oda Abádszalókon

A madárinfluenza vírus okozta megbetegedés miatt mintegy tízezer fácánt, a teljes állományt meg kell semmisíteni az abádszalóki Hubertus Vadásztársaságnál, a telep felszámolása kedden megkezdődött - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.      A tájékoztatás szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) budapesti referencia laboratóriuma a hétvégén mutatta ki a madárinfluenza vírusát. Az állattartó telepen több volierben, megközelítőleg tízezer fácánt tartanak. Mivel a telep egy járványügyi egységet képez, a teljes állományt felszámolják - közölték.     Az FM arról is tájékoztatott, hogy a fertőzött állomány száz százalékának ártalmatlanítását követően száz százalékos állami kártalanítás fizetendő a tulajdonosnak. Ennek összegét az illetékes állategészségügyi hatóság állapítja meg, amelynek alapjául a káreseménykori forgalmi érték számít - jelezték.      Az állatok leölését az állategészségügyi hatóság szakemberei végezik, tetemeket az ATEV szállítja el és ártalmatlanítja - tájékoztatott az FM.      Balogh Gyula, Abádszalók polgármestere az MTI-t kedden arról tájékoztatta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól érkezett felhívás alapján 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelölnek ki. A figyelemfelhívó táblákat szerdán helyezik ki. Hozzátette: a továbbiakban a hatósági állatorvos tájékoztatja a jegyzőt a teendőkről.      Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság nem kívánt nyilatkozni.     A Nébih honlapján szereplő információk szerint a vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házi madarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.      A betegség egy-két hétig lappang anélkül, hogy bármi látható lenne az állatokon, az állatok aztán pár nap múlva megbetegszenek és tovább ürítik a vírust. (MTI, HP) Fotónk illusztráció.

A halálba menekült volna Bándy Kata gyilkosa

Összeomlott és felvágta az ereit a börtönben Bándy Kata gyilkosa. A 40 évre ítélt férfi múlt héten próbálta megölni magát, de sikerült megmenteni az életét. Most az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) őrzik – írja a Bors.   Mint ismert, Bándy Katát 2012 júliusában ölték meg. Egy baráti találkozó után veszett nyoma, hazafelé találkozott gyilkosával. Holttestére nem messze a lakásától, a bokrok között, hiányos ruhában találtak rá. A tettest a gyilkosság után egy héttel kapták el, DNS-e buktatta le. Menekülni próbált a rendőrök elől, de elfogták. A tettes sokáig azt bizonygatta, ismerte a lányt, mit több, egy párt alkottak, csak épp áldozata nem vállalta fel a kapcsolatot, ezért lett dühös és ölte meg...

Ollé! Ezekért nem kell fizetnünk ezután

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament a kormány javaslatára.     A 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadott döntés értelmében március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem.     A családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés megkönnyítése miatt nem kell fizetni a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállításáért.     Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.     Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket.     Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik. A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni.     A módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése.     A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj.     A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.     A kormány korábbi közlése szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent. (MTI)

Borzasztó: meghalt Burger Barna

Súlyos betegségben meghalt Burger Barna fotós keddre virradóra - tudatta a család az MTI-vel.     Burger Barna Budapesten született 1965-ben. Az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Práter utcai fényképésziskolát végezte el. A rendszerváltás idején kezdett dolgozni fotográfusként. Volt fotóriporter napilapnál, magazinnál.     1993 óta fényképezett a Fidesznek, illetve a kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnök személyi fotósa volt.       Alkalmazott és művészi fényképei magazinokban és önálló albumokban jelentek meg. Első albumát 1999-ben mutatták be. Köteteibe például az országos kéktúráról készített képeit vagy íróportrét gyűjtötte egybe.     Számos kiállításon mutatták be fényképeit, Magyarországon kívül a többi között New Yorkban, Berlinben.

Erőszakolhatott, aztán hozzánk jött

Elfogták, majd kiadatási őrizetbe vették a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság járőrei azt az iraki férfit, aki a gyanú szerint 2016 novemberében Németországban megerőszakolt egy 13 éves kislányt - közölte kedden a police.hu oldalon az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).     A tájékoztatás szerint a német rendőrség 2017 januárjában kereste meg a magyar hatóságot azzal, hogy segítsen beazonosítani egy iraki állampolgárt és tartózkodási helyét. A férfi a gyanú szerint 2016. november 13-án Hamburgban megerőszakolt egy 13 éves lányt, majd ismeretlen helyre távozott, ezért európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.     A nemzetközi és a hazai adategyeztetéseknek köszönhetően a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei megállapították, hogy a férfi Németországban álnevet használt, de a róla készült fényképfelvételek és ujjnyomatlapok azonosságot mutattak a Magyarországon 2016. november 18-án nyilvántartásba vett 29 éves C. Ali D-vel.     A férfi a bűncselekmény elkövetése után 2016. november 17-én vonaton érkezett Magyarországra - elmondása szerint - azért, mert Németországban nem bírálták el megfelelő gyorsasággal az ügyét. Mivel személyazonossága és egyéb körülményei tisztázatlanok voltak, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a férfi menekültügyi őrizetét rendelte el.     A BMH munkatársai tájékoztatták a nyomozókat, hogy a körözött személyt a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban helyezték el. Az iraki férfit a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság járőrei február 17-én elfogták, majd kiadatási őrizetbe vették, Németországnak történő átadásáról a későbbiekben születik döntés. (MTI)

Tolerálja a NAV az Ügyfélkapu miatti késedelmet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárása során figyelembe veszi, amennyiben az ügyfelek önhibájukon kívül esnek késedelembe - tette közzé az adóhatóság honlapján azzal kapcsolatban, hogy hétfőn üzemzavart észleltek az Ügyfélkaput használni kívánó adózók.      Az adóhatóság hétfőn honlapján jelezte, hogy a kormányzati portál és az Ügyfélkapu átmeneti fennakadása miatt az eBEV portál nem elérhető. Hozzátették, ez független a NAV informatikai rendszerétől, nem a NAV rendszerének meghibásodása miatt áll fenn.       A közlemény arról is tájékoztat, hogy - a 451/2016. (XII. 19.) számú kormányrendelet alapján  az a nap, amelyen legalább 4 órán át tartó üzemzavar akadályozza az elektronikus ügyintézést, nem számít bele a határidőbe. A NAV eljárása során figyelembe veszi, amennyiben az ügyfelek önhibájukon kívül esnek késedelembe - írják. (MTI)

5 veszély leselkedik Magyarországra, konzultálunk róluk

Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában.      Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket - mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, "minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb", ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul - közölte.      A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe.      Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de "a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk", Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.      A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. "Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz", migránsügyben megfigyelhető, hogy "a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé" - fogalmazott.      Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.      Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást - folytatta - az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, "ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai" - fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy "a globális tőke" döntsön a magyarok helyett.      Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni "a sikeres magyar adórendszert" - mondta.      Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások - ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása - szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.      Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.      Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és "pártállásra való tekintet nélkül" jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.      Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél - jelentette ki.      A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol.      A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.      Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől "karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság". A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve - közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.      Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.      A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá.      Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat. (MTI)

Százszázalékos béremelést kapnak az ápolók

Majdnem százszázalékos béremelés valósul az ápolók körében 2012 és 2019 között - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.     Rétvári Bence emlékeztetett, a béremelés 2012-13-ban kezdődött, amikor a "chipsadóból" az egészségügyi kasszába befolyt többletbevételt teljes egészében az ápolók és az orvosok fizetésének emelésére fordították. Ekkor körülbelül 27 százalékos emelés valósult meg, majd 2014 nyarán következett a mozgóbérelemek korrigálása.     Tavaly indult el egy négyéves emelés, szeptemberben 26 százalékkal nőtt az ápolók bére. Ez folytatódik idén novemberben 12 százalékkal, majd a következő két évben 8-8 százalékkal - ismertette a részleteket Rétvári Bence.     Az államtitkár példaként elmondta, ha valaki hiányterületen dolgozik, akkor körülbelül 103 ezer forinttal nő négy év alatt a fizetése, míg az általánosabb területeken dolgozóké mintegy 88 ezer forinttal.     Rétvári Bence szólt arról is, hogy 4,4 miliárd forintból a következő három évben háromezer középiskolát végzett diákot támogat a kormány ösztöndíjjal az OKJ-s ápolói tanfolyam elvégzésében, valamint több mint nyolcmilliárd forintból fejlesztik az ápolói munkához szükséges eszközparkot is.     Az államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, jelenleg 79 ezer ápoló dolgozik Magyarországon, de jellemző körükben a külföldre és a másik országrészbe vándorlás, valamint a pályaelhagyás is. Bíznak benne, hogy a béremelés "itthon tartó erő" lehet - tette hozzá Rétvári Bence. (MTI)

Nyoma veszett egy fiatal lánynak

Eltűnés miatt keresik a kispesti rendőrök a 16 éves lányt. Az Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. kerületi Rendőrkapitánysága körözési eljárást folytat Sámson Valentina eltűnése ügyében. A bejelentés szerint a fiatal lány 2017. február 18-án reggel 9 órakor elment otthonról, csak az iratait vitte magával, sem pénz, sem mobiltelefon nincs nála. A kamasz azóta ismeretlen helyen tartózkodik, a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. Sámson Valentina 170 centiméter magas, vékony testalkatú. Eltűnésekor lila keretes szemüveget, sötétkék dzsekit és sötétkék melegítőnadrágot viselt.  A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki a lány eltűnésével  kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 06 1/292-9250/140-es számot, vagy névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán (H-Cs.: 8.00-16.00, P.: 8.00-13.00) vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

Tarlós: akik meggondolták magukat, felmondták a nemzeti egységet

Tarlós István szerint azok az ellenzéki politikusok, akik hirtelen meggondolták magukat a 2024-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatban, felmondták a másfél évvel ezelőtti nemzeti egységet, elárulták az ügyet.     A főpolgármester a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: azokkal van baja, akik hirtelen "úgymond megvilágosodtak" és meggondolták magukat, és egy nemzeti ügyből - mert az olimpia alapjában nemzeti ügynek indult - pártpolitikai ügyet gyártottak. Azok, akik másfél évvel ezelőtt erősen támogatták az olimpia rendezését, majd most szembefordultak mindezzel, "nem túl jellemesen viselkednek, (...) képmutatóak, elárulták ezt az ügyet, felmondták azt a nemzeti egységet, ami másfél évvel ezelőtt volt az olimpiával kapcsolatban" - közölte Tarlós István.     Mint mondta, azoknak, akik az Agenda 2020 döntés után támogatták az olimpia rendezését, másfél évig eszükbe sem jutott aláírásokat gyűjteni. A főpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatot másfél évvel ezelőtt beadták, már akkor lehetett volna aláírásokat gyűjteni, ennek semmi akadálya nem volt.     Tarlós István az ügy egyik legszomorúbb elemének nevezte, hogy nem arról szól a "történet, mint amiről szólnia kellene". Szerinte demagóg és erőltetett hasonlatokkal heccelik a közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy az olimpiarendezéshez a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szponzorok "rengeteg pénzt adnak".     A főpolgármester szerint valószínűleg még most fognak aktivizálódni az olimpia támogatói. Mint mondta - "ne felejtsük el", hogy az az aláírás-mennyiség, amelyet a Momentum Mozgalom az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazásért összegyűjtött, nagyon soknak tűnik, és valószínűleg az ellenőrzések után is jócskán el fogja érni azt a minimális számot, amely egy referendum kiírásához szükséges, de egy csaknem kétmilliós városban csak a szavazóképes lakosságnak körülbelül a húsz százaléka lesz. "Tehát attól nagyon messze vagyunk", hogy ezt többségnek lehessen nevezni - tette hozzá.     Tarlós István azt mondta, a következő hetekben sok minden eldől, hogyan foglal állást a kormány, a Magyar Olimpiai Bizottság és Fővárosi Közgyűlés, és az sem zárható ki, az is egy elméleti lehetőség, hogy a népszavazás előtt születik "egy negatív döntés", és akkor nem lesz miről népszavazást tartani.     A főpolgármester hangsúlyozta azt is: a magyar emberek régi álma, hogy olimpiát lehessen rendezni, egy olyat, amelynek nemcsak a konkrét sportértéke jelentős, hanem sok mindenre neveli az embereket: alázatra, a másik tiszteletére, a sportszerűségre és a fair magatartásra. Ezek nemcsak a sportpályákon fontosak, hanem az életben is azok lennének - fűzte hozzá Tarlós István, aki szerint ezekbe az olimpia ellenzői nem gondolnak bele.     Ezekről az értékekről szó sem esik a vitában. "Megjelennek emberek, akik végül is bevallják az utolsó pillanatban, hogy nem is annyira az olimpia ellen tiltakoztak, mint inkább szeretnének pártot, szeretnének hatalomba kerülni. Ez nem bűn, de lássuk be, hogy ez nem a sportról, nem a sport értékeiről, nem az olimpiáról szól" - jelentette ki Tarlós István.     Arra a felvetésre, hogy csak Budapesten lehet népszavazás az ügyben, miközben több vidéki településen is lenne a tervek szerint olimpiai helyszín, arról beszélt, hogy az olimpia rendezési jogát Budapest nyerheti el, de azt sem lehet mondani, hogy "a vidék teljesen mértékben intakt lenne a kérdésben" hiszen több megyei jogú város és balatoni település különböző mértékben részese lenne a rendezésnek.     Egy másik felvetésre, hogy a Momentum Mozgalom tagjainak kapcsolódásait balliberálisnak lehet minősíteni, Tarlós István azt válaszolta: "ez valószínűleg így van, de alapjában azért ők viszonylag tiszták, intaktak azoktól a spekulációktól, amelyek a magyar politikát, főleg a jelenlegi ellenzék politikáját kísérik". (MTI)

Megszökött egy rab az állampusztai börtönből

Munkavégzés közben engedély nélkül távozott egy fogvatartott az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti részlege  mellett működő fűzhalmi juhászat területéről - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szombaton az MTI-vel.      A közlemény szerint a fogvatartott - aki szabálysértés elkövetése miatt elzárását töltötte az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben - a börtön által szervezett foglalkoztatási program keretében a fűzhalmi juhászat területen végzett munkát, ahonnan szombaton kora reggel engedély nélkül távozott.      A büntetés-végrehajtási intézet és a rendőrség azonnal megkezdte a felkutatását, amely jelenleg is nagy erőkkel tart. (MTI)

Olimpia, Orbán, Tarlós: így állnak

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere péntek este hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról - tájékoztatta az MTI-t közös közleményben Szűcs-Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.      Az Országházban lezajlott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet. Ezt követően - még szerda este, de legkésőbb a csütörtöki nap folyamán - Orbán Viktor és Tarlós István újból találkoznak, és megvitatják a további szükséges teendőket - áll a sajtófőnökök tájékoztatásában.

Riadóztatták a magyar Gripeneket

Riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit péntek délután, miután egy szállító gép nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.      A HM közleménye szerint a szállító repülőgép 14 órakor lépett be Magyarország légterébe. A gép a repülési tervtől nem tért el, de nem létesített kapcsolatot a magyar polgári légiforgalmi irányítással, ezért a NATO Egyesített Légivezetési Központ riasztotta a Magyar Honvédség készültségi szolgálatban lévő Gripenjeit.       A Magyar Honvédség Gripen repülőgépe elvégezte az azonosítást, majd a határig kísérte a szállító gépet - írta a HM.

Hajnali tragédia Nyíregyházán

A rendőrség teljes útlezárás mellett megkezdte a baleset helyszínelését.   Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt Nyíregyházán, a Westsik Vilmos és a Szamos út kereszteződésében 2017. február 17-én 5 óra 30 perc körül. A balesetben eddig tisztázatlan okból eredően két személygépkocsi frontálisan összeütközött. Az egyik gépkocsit vezető nő a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. A másik járművet vezető férfi az elsődleges adatok szerint könnyű sérüléseket szenvedett. A járművekben utasok nem tartózkodtak. A rendőrség a balesettel érintett útszakaszt a helyszínelés idejére teljes szélességében lezárta, a forgalmat rendőrök irányítják.

Sűrű köd, ónos eső: ezt hozza a péntek

Az ország nagy részére a tartós, sűrű köd veszélye miatt, több megyére és a fővárosra pedig az ónos eső miatt is figyelmeztetéseket adott ki péntekre a meteorológiai szolgálat.      Az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez csütörtökön eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: az előttünk álló éjjel ismét nagyobb területen várható sűrű köd kialakulása a Dunántúl, a Duna-Tisza köze, valamint az Északi-középhegység térségében. A tartós, sűrű köd miatt Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki figyelmeztetést. E területeken pár száz méteres lehet majd a látástávolság.      A ködös, borult területeken hószállingózás, ónos szitálás bárhol kialakulhat. Helyenként tartós ónos szitálásra is számítani lehet.       A péntek hajnali, reggeli órákban az ország középső, északi részén fordulhat elő helyenként gyenge ónos eső. A nap további részében már inkább eső várható, ugyanakkor az esti órákban az északkeleti megyékben a gyenge havazás mellett még kialakulhat kis mennyiségű ónos eső is.      Az ónos eső veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a fővárosra, továbbá Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére.      Az előrejelzés szerint pénteken a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 7 és mínusz 2 Celsius-fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet általában mínusz 1 és plusz 5 fok között várható, nyugaton plusz 6-7 fok is lehet.      Eleinte többnyire mérsékelt marad a légmozgás, majd délután több helyen megélénkül a szél. A budapesti légszennyezettségről az előrejelzésben azt írják: péntek délután hidegfront érkezik a térségbe, így várhatóan jelentősen tisztul a levegő. (MTI)

30 százalékkal nő az állami cégek dolgozóinak bére

Több lépésben 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig - közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.      A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot.      A miniszter elmondta azt is, hogy a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez 14 milliárd forintot jelent - mondta, hozzátéve, a többi munkavállalót is érintő béremelés éves szinten 100 milliárd forintos tétel is lehet.      Felidézte azt is, hogy 2017-ben más ágazatokban is folytatódnak a korábban megkezdett béremelések, emelkedik egyebek mellett a rendőrök, pedagógusok, szociális, kulturális és egészségügyi dolgozók bére.      A miniszter szólt arról is, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, az illegális bevándorlás azonban érdemben veszélyeztetheti az elmúlt években közbiztonság helyreállítása érdekében tett intézkedéseket.      Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy kezdte meg a munkáját, hogy 440-450 ezer között volt a regisztrált bűncselekmények száma. 2016-ra ez a szám 270-290 ezer közé csökkent - mondta.       A miniszter több adatot is ismertetett: 2010-ben 310 emberölés volt, 2016-ban 224; a lopások száma 2010-ben 185 ezer volt, 2016-ban 92 ezer; a rablások száma közel 3400-ról 2016-ra 1141-re csökkent. Hozzátette: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010-ben 117 ezer volt, míg 2016-ban 54 ezer volt.      Lázár János azt mondta, 2010-ben 100 regisztrált bűncselekményből 46-ot zártak le eredményesen, 2016-ban 63-at.      A politikus szerint a bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban - tette hozzá - jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek, a rendőri életpálya bevezetésének.      A miniszter szólt arról is, hogy a szigorúbb büntető törvénykönyv is segítette a közbiztonság javulását. Hozzátette: 2010-ben 12 ezer-13 ezer ember volt börtönben, most 17 ezer-18 ezer van börtönben.      Nem szabad alábecsülni annak jelentőségét - folytatta - , hogy nőtt a foglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásban is vannak olyanok, akik ma munkából és nem szociális segélyből, illetve azt kiegészítő lopásból élnek meg.      Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.      A miniszter közölte, hogy a kormány szerdai ülésén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a veronai buszbalesetről, illetve az iskolai kirándulásokról adott tájékoztatót. Emlékeztetett arra, hogy az osztálykirándulások szervezésének szabályairól, a diákokat szállító járművekre vonatkozó szabályokról konzultációt indítanak a pedagógusokkal, az iskolaigazgatókkal és a szülőkkel. Megjegyezte, a kormányülés résztvevőit is megosztotta a szabályozás kérdése.      Beszámolt arról is, kijelölték a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő út nyomvonalát, az új négysávos út a zalaegerszegi önkormányzat kérésére Sármellék felé épül és nem a 76-os út nyomvonalát követi. Hozzátette: a szegedi egyetem jogi kara 650 millió forint támogatást kap épületbővítésére, míg a mentőszolgálat 1,4 milliárd forintot mentőjármű beszerzésére.      Elmondta, a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén szerda este Orbán Viktor miniszterelnök számolt be a politikai helyzetről, és "a képviselők mérsékelten voltak kritikusok", kellemetlen és nehéz kérdések nem hangzottak el.      Megkérdezték a fóti gyermekváros tervezett átalakításáról is. Ezzel kapcsolatban a kormány céljaként jelölte meg, hogy az állami gondozásban lévő gyermekeket nevelőszülőknél helyezzék el. A kormányzati tervek más bérlőt, ott élőt nem érintenek, s sem az értékesítés, sem az üzleti hasznosítás nem merült fel a kiemelt műemléki területen - emelte ki.      Kérdezték a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársainak tervezett sztrájkjáról is. Azt felelte, az önkormányzati tulajdonú cég béremelésében a kormánynak nincs beleszólása, azonban ha a főváros segítséget kér, kész megadni. Lázár János egyúttal beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium jelentést készít arról, hogy mely kistelepüléseknek okoz gondot a megemelt köztisztviselői bérek kifizetése, s kész segíteni az érintetteknek.      A minisztert ismét megkérdezték az Alexandra könyvesbolthálózat helyzetéről, amelyet L. Simon László, a Miniszterelnökség volt államtitkára súlyos kultúrpolitikai ügyként jellemzett és összefogást sürgetett. Lázár János ezzel szemben közölte, a kormány piaci és nem nemzeti ügynek tekinti a kérdést, a nemzetgazdasági miniszter nem kockáztatja erre az adófizetők pénzét.      Az olimpiára vonatkozóan azt mondta, a kormány tiszteletben tartja az aláírásgyűjtést és várja az eredményt. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni, aláírást gyűjteni és ezt tiszteletben kell tartani. Nagy hibát vétenek azok, akik ezzel szemben bármiféle szóbeli vagy fizikai atrocitást követnek el - jelentette ki. Ugyanakkor "Dávid és Góliátok" harcaként írta le a 2024-es olimpiai pályázatot, amelyen Budapest mellett Párizs és Los Angeles is indul. Szerinte Budapest nagy hátrányból indul, és a főváros esélyeit illetően nem optimista.      Kérdésre beszélt arról, hogy a pszichológuskamarát létrehozó törvénytervezet még nem volt a kormány előtt, mert tudomása szerint vannak olyan kormánypárti képviselők, akiknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban és annak elfogadásához nem biztos, hogy meglenne a parlamenti többség. (MTI)

Ötezernél is többen akarnak börtönben dolgozni

Meghaladta az ötezret azok száma, akik a hamarosan megépülő új büntetés-végrehajtási intézetekben szeretnének dolgozni - mondta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője csütörtökön Budapesten, a szervezet oktatási, továbbképzési és rehabilitációs központjában tartott sajtótájékoztatón.       A bv oktatási központjában, valamint a Nyíregyházi Egyetemen kezdődött meg az első osztályok képzése: a fővárosban 136-an, Nyíregyházán 300-an tanulnak. Ők hat és fél hónap után büntetés-végrehajtási felügyelő OKJ-s bizonyítványt kaphatnak.       A sajtóesemény helyszínére 42 személyes rabszállítóval vitték az újságírókat, az ilyen járművekben ha kell, a különböző kényszerintézkedés alatt álló fogvatartottakat is el tudják választani egymástól.       Az oktatási központ vezetője, Szabó Zoltán elmondta: a képzés négy egymásra épülő modulból áll. Az első a rendvédelmi alapfeladatokat tartalmazza, a belügyi szerveknél dolgozók egységes képzését jelenti. Ennek során sajátítják el például az alaki, jogi, szolgálati ismereteket. Erre épül a büntetés-végrehajtási őrt, a segédfelügyelőt, majd a felügyelőt képző modul. Ezekben többek között biztonsági és reintegrációs ismereteket, büntetés-végrehajtási jogot, pszichológiát, rendvédelmi közelharcot tanítanak.       Az új büntetés-végrehajtási intézetek leendő munkatársainak tananyaga negyven százalékban gyakorlat, amelyet részben a képzések helyszínén, részben pedig bv-intézetekben teljesítik - ismertette Szabó Zoltán.       Szemléltetésképpen két tanulókból álló szakasz egyebek mellett alaki gyakorlatokat és önvédelmi fogásokat mutatott be, majd egy mintazárkában kereshettek eldugott tiltott tárgyakat az újságírók. Ötből csak hármat sikerült megtalálniuk (köztük borotvahabos dobozba rejtett mobiltelefont, szemetesbe dugott tetoválókészletet). A büntetés-végrehajtás így igyekezett bemutatni, hogy milyen leleményesek a fogvatartottak, akiknél tavaly 1459 mobiltelefont találtak.       Orosz Zoltán szóvivő az idén folytatódó képzésekről elmondta: áprilisban Szentendrén is nyílik oktatási centrum, ahol 136-an tanulnak majd, augusztusban Nyíregyházán több mint 300, Budapesten pedig 68 ember oktatása kezdődik meg. Továbbra is várják a jelentkezőket - tette hozzá.       A börtönépítésekkel párhuzamosan 2500 új munkatársat vesznek fel a büntetés-végrehajtáshoz 2018-ig. A Belügyminisztérium korábban azut közölte, hogy a következő években Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500 személyes börtön épülhet.       A bv-dolgozók rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjai, ezért kiválasztásura és szolgálatellátásukra is az átlagosnál szigorúbb szabályok vonatkoznak.      Olyan felnőtt, büntetlen előéletű, legalább érettségizett magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek van állandó belföldi lakóhelyük, és egészségileg, pszichikailag, fizikailag is alkalmasnak kell lenniük. (MTI)

Halálra késelhette az apa a fiát

Halálra késeltek egy férfit a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán - közölte csütörtökre virradó éjjel honlapján a rendőrség.     A tájékoztatás szerint a 29 éves áldozat a délutáni órákban, otthona előtt halt bele sérüléseibe. Az emberölés gyanúja miatt indított nyomozás során a sértett 52 éves édesapját előállították a rendőrök. A helyszíni szemle és a kihallgatások jelenleg is tart. (MTI)