°C
TIME DATE
Ma Alfréd nap van.

IttHUN

Horrorisztikus: két holttestet találtak Rákóczifalván

Holtan találtak két férfit csütörtökön rákóczifalvai otthonaikban - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel.     Szabó Zita elmondta: a rendőrség egyik esetben sem zárta ki egyértelműen az idegenkezűséget és vizsgálja a halálesetek körülményeit, illetve lehetséges összefüggéseit.

Tragikus baleset: kettős halál a 3-ason

Két ember meghalt, amikor egy személygépkocsi teherautónak ütközött a 3-as főúton Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Halmajnál csütörtök délelőtt - mondta el Dobi Tamás, a megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-nek.     Az elsődleges információk szerint az autó nekihajtott az előtte műszaki okból fékező teherautónak. A személygépkocsi utasai, egy férfi és egy nő olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették.     A rendőrség a helyszínelés idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárta, a forgalmat Baktakék felé terelte.

Végre azt mondják, hogy gyarapodik a magyarság

Javul a demográfiai helyzet Magyarországon, és ebben a kormány családpolitikai intézkedései nagy szerepet játszanak - közölte a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítója szerdán az MTI-vel.      Király Nóra a közleményben kiemelte, hogy 2011 és 2015 között 1,23-ról 1,45-re emelkedett Magyarországon a termékenységi arányszám, amely azt mutatja, a szülőképes korú nők mekkora arányban vállalnak gyermeket.      Az EU-s átlag ugyanakkor 0,01 pontos csökkenést mutat, kizárólag Lettországnak és Litvániának sikerült ebben a négy évben a magyarországihoz hasonló ütemben növelnie az arányszámot - tette hozzá az alapító, aki egyúttal Újbuda Fidesz-KDNP-s alpolgármestere.      A szervezet szerint azonban - bár a tendencia kedvező - ezzel az adattal sem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen ahhoz, hogy egy társadalom képes legyen önmagát reprodukálni, 2,1 pontos arányszámra van szükség.       Király Nóra kitért arra is, hogy amíg Magyarországon a nem EU-tagországok állampolgárai által világra hozott gyermekek aránya az összes születéshez képest 2015-ben csupán 0,5 százalék volt, addig Belgiumban 12, Németországban csaknem 13, Franciaországban pedig kis híján 14 százalék.       Elgondolkodtatónak nevezte azt az adatsort is, amely azt mutatja, hogy a 2013-2015-ben megszületett gyermekek hány százaléka unión kívüli állampolgár. Míg Magyarországon 3 százalékos születésiszám-növekedés mellett a nem EU-s tagországok állampolgárai által világra hozott gyermekek aránya az összes születéshez képest 16 százalékkal csökkent, addig Németországban 8 százalékos össznövekedés mellett 20 százalékkal nőtt - áll a szervezet közleményében.      "Összességében megállapítható, hogy míg más országok bevándorlással kezelik a demográfiai problémáikat, kitéve magukat a párhuzamos társadalmak kialakulásának, kultúrájuk, életformájuk, identitásuk veszélyeztetésének, addig Magyarországon nő a születések száma, amiben a kormány családpolitikai intézkedései nagy szerepet játszanak" - közölte Király Nóra.      Magyarország más európai és az OECD-országokkal való összehasonlításban kiemelkedően sok forrást biztosít családpolitikára - közölte Király Nóra, hozzátéve, hogy a Ficsak üdvözli a kormánynak a családok támogatását érintő kezdeményezéseit, döntéseit. (MTI)

Előzetesbe helyezték egy alapítványi iskola fenntartóit

Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul igényeltek állami támogatást diákok után - közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-vel. A végzés nem jogerős.      Toma Attila elmondta, M. I.-t H. M.-t és Sz. D.-t vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítják.      A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. megállapodott abban, hogy az előbbi által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A folyósító hatóságot megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban - ismertette a szóvivő.      A két gyanúsított - a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében - a látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálta duzzasztani. A gyanú szerint H. M. felügyelte az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és a pénzügyi irányítást, Sz. D. feladata pedig az volt, hogy rávegyen a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem akarnak részt venni az órákon.      Utóbbi gyanúsított több település lakosságát felkereste és a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket - tette hozzá Toma Attila. (MTI)

Index: felfüggesztették a kutyát ököllel verő rendőrt

Az Index.hu rendőrségi forrásai szerint egy Pest megyei település egyik körzeti megbízottja látható azon a videófelvételen, ami hétfőn este került fel a Youtube-ra és váltott ki lincshangulatot az állatvédők körében.  Az óriási felháborodást kiváltó, feltehetően mobiltelefonnal készült, rossz minőségű felvételen látható, hogy egy rendőr nagy erővel megüt egy kisállatot, az állatot az egyenruhás szó szerint bebokszolta a rendőrautó csomagtartójába. A felvételen látszik, hogy a rendőr nincs egyedül, vele van egy női járőrtársa is, bár az nem derül ki, hogy társa mit látott az autó hátuljánál történtekből.  András Tamás megyei szóvivő az Indexnek elmondta: jelenleg parancsnoki kivizsgálás zajlik az ügyben. Később a rendőrség honlapján megjelent egy közlemény, miszerint az érintett rendőrt felfüggesztették a beosztásából.

Országgyűlési képviselő sérült meg egy közlekedési balesetben

Az Index információi szerint Simonka György országgyűlési képviselő sérült meg abban a balesetben, ami hétfőn reggel történt Csongrádban. A Fidesz-frakció sajtóosztálya megerősítette értesülésüket, mint írják, a képviselő könnyebben megsérült. A gépkocsit nem ő vezette, és más személyi sérülés nem történt.    A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset miatt teljes útlezárás van érvényben Csongrádon, a Széchenyi út és a Damjanich utca kereszteződésében. Egy személyautó és egy kistehergépkocsi ütközött 2018. február 19-én 10 óra 45 perckor. A balesetben a személyautó egyik utasa megsérült.

Előadás közben meghalt a Nagycirkusz porondmestere

Előadás közben meghalt Joó Tamás, a Fővárosi Nagycirkusz 32 éves porondmestere vasárnap - közölte az intézmény a Facebook-oldalán.     A közlés szerint a férfi előadás közben esett össze, a mentők negyven percen keresztül küzdöttek az életéért, de nem tudták megmenteni.     A Fővárosi Nagycirkusz Joó Tamást saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. (MTI)

Orbán: ez a nyolc év jól sikerült

Jól sikerült ez a nyolc év, "jobban, mint ahogy vártuk" - értékelte a 2010 óta tartó kormányzást Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Várkert Bazárban tartott 20. évértékelő beszédében.     "Időarányosan talán előrébb is vagyunk, mint ahogy elterveztük" - fogalmazott a kormányfő, kiemelve, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.     Azt is hangsúlyozta, hogy karácsonykor nyugdíjprémiumot fizethettek a nyugdíjasoknak. - Még mindig nem értünk a munkánk végére, van még abból bőven - fogalmazott Orbán Viktorm hozzátéve: azt kívánja Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen.     A kormányfő értékelése szerint az ország már jobban teljesít, de még nem úgy, ahogy tehetsége alapján képes lenne. A kormányfő úgy fogalmazott: "mi nem csak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk".     Azt is kiemelte, hogy Magyarország mára jócskán felértékelődött, "hírünk, ismertségünk, befolyásunk nagyobb, mint azt az ország mérete vagy a gazdasági súlyunk indokolná". Szavai szerint Magyarországon "süllyesztőbe került az euróblabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmit mondás".     Budapesten a világos beszéd a divat, "Budapesten azt akarjuk mondani, amit gondolunk, és azt akarjuk cselekedni, amit kimondunk" - jelentette ki Orbán Viktor. Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot, és készen állunk, hogy mindent megtegyünk érte - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott 20. évértékelő beszédében, jelezve: ez különbözteti meg pártját a többitől.     A kormányfő az ellenzékről szólva megjegyezte: állapotukat látva nem mindig hisz a szemének, értékelése szerint Magyarország ennél többet érdemel.     Nem csoda, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van - vélekedett a miniszterelnök.     Orbán Viktor azt is leszögezte: "azok vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa utolsó reménye a kereszténység". A képen Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélget (MTI)

Választás 2018 - Hétfőn kezdődik az aláírásgyűjtés

Hétfőtől kaphatják meg a jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlóíveket, ezzel elkezdődik az áprilisi országgyűlési választás aláírásgyűjtése.     Az április 8-ai országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak ajánlóíveken kell az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást megszerezniük.     A választáson indulni szándékozó pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodánál kell igényelniük az ajánlóíveket, az irodák hétfő reggel 8 óra után adhatják ki azokaz.     Az ajánlóívekre vonatkozó igényeket február 19-e után is be lehet nyújtani a választási irodákhoz, az irodák ezeket érkezési sorrendben dolgozzák fel és nyomtatják ki az informatikai rendszerből.     Az egyéni választókerületben indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.     Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja, hogy munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, iskolákban, valamint kórházakban, rendelőkben gyűjtsék azokat.     A választópolgároknak nagyon kell figyelniük az ajánlóívek aláírásakor, mert mindenki csak a lakóhelye szerinti választókerületben jogosult jelöltet ajánlani. Másrészt arra is figyelniük kell, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és feltüntették rajta az aláírásgyűjtő polgár nevét és aláírását. (MTI)

Így gyászolják az elhunyt rendőrt: még 22 éves sem volt

Mint azt hírül adtuk, egy rendőr életét vesztette balesetben Budapesten 2018. február 15-én éjjel.   A Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó Mátyás Balázs Tamás r. őrmester 2018. február 15-én éjjel szolgálatteljesítés közben, közúti közlekedési baleset következtében életét vesztette.     Mátyás Balázs Tamás 1996. augusztus 24-én született Budapesten. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait és 2016. szeptember 1-jétől nevezték ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. kerületi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztályára járőrtárs beosztásba, ahol 2017. július 1-jétől járőrként szolgált. Az elhunyt rendőr emlékére kollégái a mai napon a BRFK IV. kerületi Rendőrkapitányság épülete előtt gyertyagyújtással egybekötött néma megemlékezést tartottak.  

Mostantól hivatalosan is kampány van

Hivatalosan megkezdődött szombaton az országgyűlési képviselő-választási kampány időszaka. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.      A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni, a kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.      A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.      A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.      Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.      A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.      A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 18-ig jelezték e szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.      A politikai reklámot - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése - televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton, február 17-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.      A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb valamivel több mint ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is.      Az ÁSZ a választás után egy éven belül ellenőrzi a választáson induló és azon mandátumhoz jutó jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elérő jelölőszervezetek választásra fordított pénzeszközeinek felhasználását.      A kampányidőszakban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség. (MTI)

Fontos! Hétfőig lehet jelentkezni a középiskolákba

Hétfőig, február 19-éig adhatják be a diákok jelentkezésüket a középfokú intézményekbe - közölte az Oktatási Hivatal (OH) az MTI-vel.      Mint írták, a középfokú felvételi eljárásban a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait (tanulói adatlap és jelentkezési lapok) az általános iskolájuk tölti ki.      A 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumban továbbtanulni szándékozóknak a lapokat egyénileg kell kitölteniük az OH honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program erre létrehozott felületén.      A kitöltött dokumentumokat - a tájékoztatóban leírtak szerint - aláírva el kell juttatni a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba és az OH-ba.      A kézzel kitöltött felvételi lapok feldolgozására már nincs lehetőség, a hivatal a korábbi tanévek felvételi nyomtatványait nem fogadja el.      Az OH több mint 90 százalékban feldolgozta a központi írásbeli felvételivizsga-dolgozatok eredményeit, és honlapján nyilvánosságra hozta azok átlagait és eloszlását. Így a felvételizők összehasonlíthatják teljesítményüket, és megalapozottan dönthetik el, hogy mely iskolákba jelentkeznek - közölték. (MTI)

Fóliasátor fűtése közben égett meg két férfi

Két férfi szenvedett égési sérüléseket Bugyin, amikor gázolajat locsoltak egy fóliasátor kazánjába - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője pénteken az MTI-vel.      Csámpai Attila elmondta: a fóliasátor fűtéséhez használt kazánba öntött gázolajat két férfi, a kazánból azonban visszacsaptak a lángok. Ennek következtében az egyik férfi életveszélyesen, a másik súlyosan megsérült. (MTI)

A vallásszabadság napja lehet január 13.

A vallásszabadság napjává nyilvánítaná az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt - az erről szóló előterjesztést pénteken nyújtotta be az Háznak két fideszes, egy kereszténydemokrata és egy szocialista politikus.       Kövér László házelnök, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese valamint Hiller István szocialista képviselő előterjesztéséről várhatóan a jövő héten dönt a parlament, a házszabálytól eltérve.       A jogszabály elfogadói - ahogy az előterjesztés fogalmaz: "mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni" - emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.       A törvény szövege kitér arra is, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá.      A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének. (MTI)

Két rendőrautó ütközött, egy rendőr meghalt

Két rendőrautó ütközött össze csütörtök éjjel Budapesten, a IV. kerületben. A balesetben egy rendőr a helyszínen életét vesztette, további három pedig megsérült - közölte a rendőrség a police.hu oldalon.     A közlemény szerint a két rendőrautó eddig tisztázatlan körülmények között ütközött össze nem sokkal éjfél előtt a Fóti út és a Leiningen Károly utca kereszteződésében.     A rendőrség a helyszínelés és a műszaki mentés idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárta. A forgalmat a környező utcákba terelik. (MTI)

Rendőrkézen a ferihegyi poggyászdézsmálók

A két rakodómunkás még januárban lopott gyűrűt, órát és parfümöt.   Egy utas feladott poggyászából loptak el egy fehérarany gyűrűt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2018. január 8-án. Öt nappal később egy másik utas poggyászából egy karórát és egy parfümöt tulajdonítottak el. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) nyomozói az érintett járatok rakodási körülményeinek vizsgálata során jutottak el két, a repülőtéren dolgozó munkáshoz. A házkutatások során megtalálták az ellopott értékeket, valamint további – vélhetően szintén bűncselekményekből származó – tárgyakat is. A két feltételezett elkövetőt előállították és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanújával hallgatták ki. Az RRI egyen- és civil ruhás rendőrei – a többéves gyakorlatnak megfelelően – demonstratív jelenléttel és szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel lépnek fel a lopások ellen, és a felderítésre is jelentős hangsúlyt fektetnek. (Bővebben a Zsaru Magazin 2018. február 14-i számában.) (police.hu)  

Elhunyt a közmédia beszédtanára

Életének 87. évében, kedden este elhunyt Wacha Imre nyelvész, a közmédiában dolgozó rádiós és televíziós bemondók beszédtanára - közölte a család az MTI-vel szerdán.     Wacha Imre 1931-ben született Győrben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett, nyelvészként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt, ahol számos szótár, kézikönyv szerkesztésében vett részt. Nevét azonban nem csupán a tudományos munka tette ismertté, hanem az előadói tanári munka, amellyel rádiós és televíziós bemondók és műsorvezetők tucatjait, egyetemi vagy főiskolai hallgatók százait, valamint iskolások vagy tévénézők tömegeit vezette be az értelmes és szép kiejtésű magyar beszéd rejtelmeibe.     1964-ben kezdte a rádió, majd a televízió bemondóit oktatni. Dolgozott Bőzsöny Ferenccel, Debrenti Piroskával, segítette Acél Anna, Kertész Zsuzsa, Török Annamária, Varga János, Szlotta Judit és Bordi András indulását a pályán. Az elmúlt évtizedekben a közmédia szinte minden bemondója megfordult beszédtechnikai óráin, emellett mintegy 20 önálló és társszerzőként írt könyve, valamint mintegy 260 cikke, tanulmánya jelent meg.     2014-ben életműdíjat kapott az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA). 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017-ben Arany Kazinczy-díjat vehetett át az Anyanyelvápolók Szövetségétől.

Tizenegy évre ítéltek az autótolvajt, aki halálra gázolta a kocsi tulajdonosát

Tizenegy évre ítélték első fokon azt a 36 éves férfit, aki két évvel ezelőtt Gödöllőn elrabolta a Turay Ida Színház munkatársának autóját, majd azzal elütötte a nőt, aki belehalt sérüléseibe.      A Budapest Környéki Törvényszék keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a férfi rendszeresen fogyasztott alkohollal együtt nyugtatókat és kábítószert, így azon a napon is, amikor az eset történt. A férfi észrevette az esti órákban hazatérő nőt, aki a kaput nyitotta ki, miközben autójának járt a motorja. Mivel a férfi úgy gondolta, hogy a boltig alkoholért nem gyalog, hanem a nő autójával megy, beült, és elindult vele.      Amikor elkezdett tolatni, a nő belekapaszkodott a kocsiablakba. A férfi ennek ellenére nagy sebességgel elindult, árokba hajtott, és a nőt maga alá gyűrte az autó. A 24 éves nő a helyszínen meghalt. A férfi kiszállt az autóból és elmenekült a helyszínről, a rendőrök egy kocsmában fogták el.      A bíróság a férfit jármű önkényes elvételében, közúti veszélyeztetésben, bódult állapotban történő járművezetésben és segítségnyújtás elmulasztásában mondta ki bűnösnek és - nem jogerősen - 11 év 8 hónap börtönre ítélte. (MTI)

Meghalt egy megkéselt fiatal

Meghalt egy fiatal, akit szombat este dulakodás közben késsel megsebesítettek Tápiószentmártonban. A Pest megyei rendőrök kezdeményezték az elkövetéssel gyanúsított 25 éves férfi előzetes letartóztatását - közölte a rendőrség a honlapján.     A police.hu-n olvasható közlemény szerint a Pest megyei nyomozók őrizetbe vettek egy 25 éves férfit, aki szombat este két társaság között kialakult dulakodás során késsel megsebesített egy tápiószentmártoni fiatalt. A fiatal életveszélyes sérülést szenvedett, később a kórházban életét vesztette. A gyanúsított társaival közösen bántalmazott még két embert, ők könnyebben sérültek meg.     A rendőrök rövid időn belül azonosították és elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit, majd az üggyel összefüggésben négy tápiószentmártoni férfit hallgattak ki gyanúsítottként. A 25 éves férfit őrizetbe vették, ellene már emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik nyomozás. Egy 18 éves, egy 22 éves és egy 48 éves férfit pedig garázdaság bűntett elkövetésével gyanúsítanak, ők az eljárás jelenlegi szakaszában szabadlábon védekeznek. (MTI)

Csekkolják, hogy tényleg több-e a fizetés

Keddtől kezdődően ellenőrzi az adóhivatal a munkaügyi hatóságokkal közösen, hogy a dolgozók megkapták-e januárban a megemelt minimálbéreket - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel.      A munkáltatóknak a januárról szóló elszámolásokat hétfő éjfélig kell eljuttatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).      A szaktárca hétfői közleménye szerint az ellenőrzés, amelyet az adóhivatal a munkaügyi hatóságokkal közösen végez, kiterjed arra is, hogy a munkáltatók a szabályokat betartva jelentették-e be dolgozóikat. Ellenőrzik továbbá, hogy a dolgozók megkapták-e a megemelt minimálbért, illetve a magasabb összegű garantált bérminimumot. A tárca emlékeztet, hogy az előbbi 8 százalékkal 138 ezer forintra, utóbbi 12 százalékkal 180 500 forintra módosult az idén januártól, a tavalyi 5 százalékpontos csökkentés után az idén a szociális hozzájárulási adó mértékét 22-ről 19,5 százalékra csökkentette a kormány.       Kiemelték, hogy az adóhatóságnak megküldött elszámolásban tételesen kell feltüntetni a munkavállalók januári bérét, ellenőrzésre pedig azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek minimálbér alatti bért fizetnek alkalmazottaiknak, és a NAV rendelkezésére álló adatok ennek indokoltságát nem támasztják alá.       Tájékoztatásuk szerint a munkaügyi hatóság minden évben kiemelten kezeli a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének az ellenőrzését. Tavaly azt is vizsgálták, hogy  az adott munkavállaló ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint volt-e foglalkoztatva, mint 2016-ban. Ez az ellenőrzési gyakorlat az idén is folytatódik.       Megjegyezték, hogy tavaly mindössze 657 munkavállaló esetében tártak fel a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt szabálytalanságot.       A tárca a jogkövetkezmények elkerülése érdekében azt javasolja a munkaadóknak, hogy a valóságnak megfelelően töltsék ki a januárról szóló munkáltatói elszámolást, illetve utólag rendezzék azoknak a munkavállalóknak a fizetését, akik 8 órás munkájukért a minimálbérnél, valamint a szakképzettek esetében a garantált bérminimumnál kevesebbet kaptak. (MTI)

7,9 millióan kapják Magyarországon, mi az?

Hétfőn kezdik kézbesíteni a 7,9 millió választópolgárnak az áprilisi országgyűlési választásról szóló értesítőt.     A Nemzeti Választási Iroda névre szóló küldeményében az országgyűlési választás kitűzéséről, és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Az értesítők nyomtatása a február 9-i névjegyzéki állapotnak megfelelően pénteken kezdődött meg, azok kiküldésével az iroda a Magyar Postát bízta meg.     A 7,9 millió választópolgárnak legkésőbb február 19-éig postázzák az értesítőt a lakcímükre arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Ha valaki ezt nem kapja meg, akkor a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.     Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül csak a nevet, születési nevet, születési időt és a lakcímét tartalmazza.     Azok, akik korábban már regisztráltak nemzetiségi választópolgárként az országgyűlési választásra, ezt az információt is megtalálják az értesítőjükön.      Az értesítő tartalmazza továbbá a szavazás helyét, idejét, és azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát.     Ez azért fontos, mert a 2014-es voksoláshoz képest - amikor 10 382 szavazókör állt a választók rendelkezésére -, az idén már csak 10 286 szavazókör lesz, vagyis sokan lesznek olyanok, akik nem a megszokott szavazókörükben voksolnak.     A jelölteknek a választási irodák által kiadott ajánlásgyűjtő íveken kell az induláshoz szükséges támogató aláírásokat összegyűjteniük.     Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az április 8-ai választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt. (MTI)

Fizetésemelést kaptak a felsőoktatásban dolgozók! És ön?

Megérkeztek az idei első, újabb öt százalékkal megemelt fizetések a felsőoktatásban dolgozóknak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szombaton az MTI-nek.      Palkovics László emlékeztetett arra, hogy 2016. januárban kezdték meg a felsőoktatási oktatók, kutatók és tanárok bérfejlesztési programját, akkor 15 százalékkal nőttek a bérek. Tavaly és idén pedig további öt százalékot emelkedtek, így átlagosan 27 százalék volt az emelés.     Az államtitkár példaként elmondta, hogy 2010-ben egy egyetemi tanár 430 ezer forint körül keresett, míg most 550 ezer forint fölé emelkedett a bére. A tanársegédek esetében 175 ezer forintról 222 ezer forintra, a főiskolai tanároknál pedig 328 ezerről 416 ezer forintra nőtt az alapbér.     Az elmúlt két évben tehát jelentős béremelés történt, a kormány azonban itt nem áll meg - jelentette ki. A jövőben teljesítményalapú bérezést terveznek, azaz a garantált jövedelemminimum feletti bér teljesítményhez kötődne - tette hozzá.     Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzó az felsőoktatási oktató-kutatói pálya a fiataloknak, azt válaszolta, a jövedelem csak az egyik eleme a választásnak, de az elmúlt években nemcsak a béreket rendezték, hanem átalakították a doktori képzés struktúráját is.     Az első szakaszba lépő doktori hallgatók ösztöndíja 40 százalékkal, a második szakaszba lépőké pedig 80 százalékkal nőtt, mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy vonzóbb legyen az egyetemi pálya - fogalmazott Palkovics László.     Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzete is jelentősen változott: míg 2014-ben körülbelül 50 milliárd forint volt a felsőoktatási intézmények számláján, jelenleg 320 milliárd forint van.     Tájékoztatása szerint az idén januártól a felsőoktatási intézmények 15 milliárd forinttal többet fordíthatnak kutatásra, mint korábban. Az összeget a kutatási kiválóság alapján osztják szét, mert szeretnék a fiatalokat a kutatás-fejlesztés irányába terelni. (MTI)

Orbán: 2022-re megszűnik Magyarország orosz függősége

A Magyarország és Románia között a gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködés eredményeként 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól. Ehhez a következő időszakban ki kell majd építeni a gáz szállításához szükséges kapacitásokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki magyar-szerb üzleti fórumon tartott beszédében.      Kiemelte: a térségi energiahálózatokat szorosabbra kell fűzni, ezzel megszűnhet az egyoldalú függőség az orosz gáztól. A legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket - vélte.      Mint mondta, Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. Az ezt biztosító "interkonnektorokon" el kell végezni a szükséges feladatokat, amit a saját oldalán Románia és Horvátország még nem tett meg, így ezekből az országokból még nem érkezhet gáz Magyarországra.      Kiemelte: az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképessé tenni, és úgy vélte, Szerbia csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz Közép-Európához kapcsolódni.      Orbán Viktor a jövő nagy kihívásának nevezte, hogy világ energiaigénye évről-évre nő. Hozzátette: térségünk energiaigénye is 3-5 százalékkal emelkedik évente. Úgy vélte, az energia árversenyében az EU-nak lépnie kell, mert az Egyesült Államok ebben jóval Európa előtt jár.       A miniszterelnök kifejtette: ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, Magyarországnak lehetősége lesz arra, hogy a mostani importőr szerepből energiaexportőr országgá váljon. Magyarország ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam. És van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít - mondta.       A kormányfő fontos előrelépésnek nevezte energetikai szempontból a szerb és a magyar áramtőzsde egyesülését.      Kitért arra is: Magyarország azon lesz, hogy minél inkább fel lehessen gyorsítani Szerbia uniós csatlakozását. Hangsúlyozta, hogy a Balkánt integrálni kell az Európai Unióba, és nagyon távolinak nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt.       Kiemelte, hogy a balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani Európa gazdasági súlypontját, amely Nyugat felől egyre inkább Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Jelezte: évről évre láthatóbb lesz, hogy az Európai Unió gazdasági tevékenységének központja Közép-Európába tevődik át. A V4-ek kereskedelme Németországgal már most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem - jegyezte meg.      Orbán Viktor szólt arról is, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata soha nem volt ilyen jó, és kijelentette: óriási munka van abban, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat ne a múlt, hanem a jövőre vonatkozó tervek határozzák meg. Egymás rovására nem, csak együtt lehet sikeres a két ország - szögezte le.      Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke a magyar-szerb üzleti fórumot követően arról beszélt, hogy Szerbia teljes jogú uniós tagként nem támogatásokra fog várni, hanem arra törekszik majd, hogy maga is hozzájáruljon az EU megerősítéséhez.      A szerb kormányfő kijelentette, hogy az EU stratégiájában kijelölt 2025-ös csatlakozási céldátumot Belgrád belátható és elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási feltételeket pedig teljesíteni fogja. A csatlakozási folyamatban Szerbia legelkötelezettebb támogatója Magyarország, amely a tárgyalási fejezetek lezárásához szakmai segítséget is nyújt.       Ana Brnabic kijelentette, hogy az uniós csatlakozás elképzelhetetlen az infrastruktúrák kapcsolódása nélkül, ennek pedig az új Budapest-Belgrád vasútvonal lesz az egyik legfontosabb eleme. Hozzátette, hogy a magyar féllel további közös infrastrukturális projektek előkészítése is zajlik, a személy- és áruforgalom idén és jövőre új határátkelők megnyitásával bővülhet.      Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerb energiapiac egyre sokszínűbb, az energiaipar megnyílt a magánbefektetők előtt is, de továbbra is kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága. Ennek orvoslásában Szerbia számít a magyar cégek szakmai tapasztalatára - mondta.      Ana Brnabic megerősítette: Szerbiának minél több forrást kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ebben a szerb kormány jelentős szerepet szánna Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával, illetve megállapodtak a magyar kormánnyal arról, hogy idén és jövőre két újabb határátkelő nyílik meg a szerb-magyar határon - mondta. (MTI)

Azt mondják, egyre több az orvos, kisebb az elvándorlás

A béremelések és az orvosutánpótlást segítő ösztöndíjprogramok hatására 2010 és 2016 között 10 százalékkal nőtt a dolgozó orvosok száma Magyarországon, 40 százalékkal emelkedett a végzős orvosok száma, és 2016-ban kevesebb, mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben - nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.      Rétvári Bence azt mondta: a betegellátás javítása és az orvosok utánpótlása érdekében tett intézkedések eredményei egyre inkább látszanak. Ez a pozitív tendencia jelentősen hozzájárul a betegellátás színvonalának emeléséhez is - tette hozzá.      Az egészségügyi humánerőforrás-nyilvántartó rendszer szerint 8 éve 33 943 orvos dolgozott Magyarországon, számuk 2016-ra 3655-tel emelkedett, 37 598-ra. Ez növeli a betegbiztonságot is, mivel országosan minden tízezer emberre 38,4 orvos jut, ami jelentős, 13 százalékos javulás a 2010-es 34-hez képest.       Részletezte: az orvosok számának növekedése mögött több ok húzódik meg. Egyrészről jelentősen nőtt az orvosok anyagi megbecsülése, a béremelések pozitív hatása már érzékelhető. Úgy folytatta: a 2012-es általános egészségügyi béremelés után "az elmúlt két évben 207 ezer forinttal emelkedett az orvosok alapbére".       Érezhetően visszaesett az orvosok elvándorlásának üteme is: 2016-ban kevesebb mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben. A külföldi munkavállalási engedélyt kérő orvosok 36 százaléka, 1498 orvos jelenleg is dolgozik a magyar betegellátásban, miután vagy mégsem költözött külföldre, vagy időközben visszaköltözött, vagy egyszerre végez munkát Magyarországon és külföldön is. Szintén kedvezően javítja az orvosutánpótlás helyzetét, hogy 2010 és 2016 között 40 százalékkal emelkedett a végzős orvosok száma: 2010-ben ezren, 2016-ban pedig már 1399-en kaptak orvosi diplomát.      Rétvári Bence megismételte: a kormány számára kiemelten fontos az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. A béremelés mellett több száz milliárd forintot fordított a kormány kórházak fejlesztésére és adósságaik rendezésére. A kormány 2010-től visszapótolja azokat a forrásokat, amelyeket a szocialista kormányok elvontak az egészségügytől - írta, hozzátéve: 2018-ban 546 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint a baloldal által legutóbb benyújtott 2010-es költségvetésben. (MTI)

Ennyi volt, Gyula! Elfogták a pénzzel lelépett postást

A rendőrök Mosonmagyaróváron vonták intézkedés alá a körözött férfit.   A Mátészalkai Rendőrkapitányság sikkasztás elkövetésének gyanúja miatt adott ki elfogatóparancsot K. Gyula 49 éves paposi lakos ellen 2018. február 6-án. A postai alkalmazottként dolgozó férfi nyírcsaholyi munkahelyén felvette a kézbesítendő küldeményeket és készpénzt, de azokat egyetlen címzettnek sem kézbesítette. A férfi szolgálati kerékpárját hátrahagyta és a rábízott készpénzzel ismeretlen helyre távozott. A körözött férfit a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság munkatársai vonták intézkedés alá 2018. február 9-én 9 óra 35 perckor a mosonmagyaróvári vasútállomáson. Miután az ellenőrzést végrehajtó rendőrök megállapították, hogy a férfi azonos a Mátészalkai Rendőrkapitányság által sikkasztás elkövetésének gyanúja miatt körözött paposi lakossal elfogták, a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságra előállították és bűnügyi őrizetbe vették. A Mátészalkai Rendőrkapitányság a férfi ellen korábban kiadott elfogatóparancsot visszavonta.     

Időpontváltozás: később kezdődnek a Bocskai emlékverseny döntői

A 62. Bocskai István Nemzetközi Ökölvívó Emlékverseny döntői 2018. február 10-én –  szombaton – az előzetesen tervezett 15.00 óra helyett – televíziós közvetítés miatt – 17.00 órakor kezdődnek a debreceni Oláh Gábor Utcai Sportcsarnokban.

Tűz volt a Budapesti Fegyház és Börtönben

Tűz volt a Budapesti Fegyház és Börtönben kedd délután, tíz embert füstmérgezés gyanújával kórházba vittek - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az MTI-vel.      A tűz a X. kerületi intézmény egyik zárkájában keletkezett, a lángokat a felügyelők azonnal eloltották. A mentők hat fogvatartottat és négy büntetés-végrehajtási dolgozót füstmérgezés gyanújával vizsgálatra kórházba vittek - írták a közleményben.      A füst miatt az épületszárnyat kiürítették, a fogvatartottakat másik objektumba helyezték át.      A tűz keletkezésének okát vizsgálják.

Letöltöttél tőle valamit? Neki sokba fog kerülni

Szerzői jogsértéssel vádol a Fővárosi Főügyészség egy férfit, aki negyvenmillió forintot keresett azzal, hogy jogvédett műveket tett jogellenesen hozzáférhetővé az interneten - közölte a fővárosi főügyész kedden az MTI-vel.     Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy a 39 éves férfi 2009 és 2015 között mintegy háromezer filmalkotást, több mint ezer zeneművet, valamit csaknem 450 védett szoftvert tett elérhetővé a honlapján, ezek letöltéséért a felhasználók havidíjat fizettek.     A vádlott azért, hogy őt ne lehessen összefüggésbe hozni a jogellenes cselekménnyel, több embert rávett arra, hogy a saját nevükben bankszámlát nyissanak, majd a számlanyitást követően a banki iratokat és a számlához hozzáférést biztosító bankkártyát adják át neki. A számlanyitásért a vádlott 5-10 ezer forint közötti összeget fizetett.     A felhasználóknak a weboldalon megadott bankszámlaszámokra kellett befizetniük a havidíjat, amely megfizetése után a honlapra feltöltött adattartalom egy hónapon keresztül letölthetővé vált.     A Fővárosi Főügyészség a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértéssel vádolja.

15 évesek durva bulija: nem korai ez még?

A rendőrség elfogta az elkövetőket. A Kisvárdai Rendőrkapitányság garázdaság és testi sértés bűntettek elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást három kisvárdai fiatalkorú fiú ellen. A megalapozott gyanú szerint a két 15 éves és egy 16 éves fiú egy kisvárdai szórakozóhelyen vitába keveredett három, szintén ott szórakozó fiatallal 2018. február 2-án éjjel. A kisvárdai társaság tagjait, a biztonsági szolgálat munkatársai megbotránkoztató viselkedésük miatt távozásra szólították fel, aminek eleget tettek, de a bejárat előtt tovább kiabáltak és követelték vitapartnereik utcára küldését is. Amikor egyikük kilépett a szórakozóhely ajtaján a társaság tagjai azonnal ütni kezdték, valamint az egyik 15 éves támadó kést vett elő és azzal több helyen megsebezte. A férfi segítségére sietett a két barátja, akikre szintén rátámadt a három fiatalkorú és egyikük szúrt sérülést szenvedett. A rendőrség Tevékenység-irányítási Központjába 2018. február 2-án 23 óra 36 perckor érkezett bejelentést követően a rendőrök haladéktalanul megkezdték az adatgyűjtést, az elkövetők mielőbbi elfogása érdekében. A rendőrök néhány órán belül mindhárom feltételezett elkövetőt azonosították, elfogták és a rendőrkapitányságra előállították. A gyanúsítottak a kihallgatás alatt beismerő vallomást tettek. A késsel támadó 15 éves kisvárdai fiút a rendőrök bűnügyi őrizetbe vették, társai szabadlábon védekeznek.   (police.hu)

Rettenetes történet: elítélték a Nagyfügeden vízbe fulladt gyerekek szüleit

Tárgyalásról lemondásos eljárás keretében jogerősen egy év nyolc hónap felfüggesztett fogházra ítélte az Egri Törvényszék azt a nagyfügedi apát és anyát, aki a bíróság szerint felelős három gyermeke vízbe fulladásáért.      Az Egri Törvényszék sajtóosztálya hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ítélet végrehajtását mindkét vádlott esetében négy év próbaidőre függesztették fel, és előzetes mentesítésben is részesítették őket. A döntést az ügyész, a vádlottak és védőik tudomásul vették, így jogerőre emelkedett.      Mivel a háromrendbeli, gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt bíróság elé állított élettársak beismerő vallomást tettek, a vádemelés előtt az ügyész, a védők és védenceik megállapodtak egymással, a bíróság tárgyalásról lemondásos eljárást alkalmazott.      A közlemény felidézi: a vádlottak Nagyfügeden nevelték ötéves, hároméves és kétéves, valamint néhány hónapos gyermeküket. A tavaly április 2-ai tragédia előtt a férfi - az elsőrendű vádlott - autóval úgy indult el otthonról, hogy előtte nem győződött meg arról, élettársa megértette távozási szándékát és a gyerekek felügyeletét átvette.      A nő nem tudta, hogy az udvaron lévő három gyerek felügyelete egyedül rá marad, ezért bement a házba, hogy ellássa a legkisebbet, és csak negyedóra múlva kereste a nagyobbakat. Mivel nem találta őket, telefonált élettársának, aki azonnal hazatért és közösen kutattak eltűnt gyerekeik után.      Később kiderült, hogy a felügyelet nélkül maradt kicsik az ingatlant határoló, nyitva hagyott vadhálón keresztül a szomszédos mezőgazdasági telephelyre mentek, beleestek az elkerítetlen tűzivíz-tározóba és megfulladtak. (MTI)