°C
TIME DATE
Ma Csilla és Noémi nap van.

Határon túl

680 repülőgép-hajtóművet ellenőriznek Amerikában és Európában

A Southwest Airlines amerikai légitársaság végzetes balesete után az amerikai és az európai légiközlekedési hatóság elrendelte pénteken összesen 680 olyan hajtómű rendkívüli műszaki ellenőrzését, mint amilyennel az érintett Boeing 737-es is fel van szerelve.      Kedden a Southwest New York és Dallas között közlekedő járatán repülő Boeing 737-es hajtűművének egyik ventilátorlapátja letört, és ez hajtóműrobbanást idézett elő. A hajtóműrobbanás nyomáscsökkenést okozott a kabinban 10 ezer méter magasan, és kitört egy ablak. A légnyomáskülönbség egy női utast majdnem kiszippantott az ablakon. Noha sikerült őt visszahúzni, sérüléseibe belehalt. Megsérült a balesetben további hét ember. A gép - amelyen 149 utas és ötfőnyi személyzet utazott - kényszerleszállást hajtott végre Philadelphiában.      Egyebek között a Boeing 737-esek a francia Safran és az amerikai General Electric közös vállalata (CFM International) által gyártott CFM56-7B típusú hajtóművével vannak felszerelve.      A hajtómű-ellenőrzést azonnal el kell kezdeni, és 20 nap alatt elvégezni a 680 hajtóművön, amelyek közül 350 amerikai légitársaságok gépein található.      2016-ban a Southwest egyik járata a CFM56-7B típusú hajtómű ugyanilyen meghibásodása miatt hajtott végre kényszerleszállást Floridában. (MTI)

Trump kapott egy remek hírt

Donald Trump amerikai elnök "remek hírként" üdvözölte pénteken Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentését a nukleáris kísérletek és rakétatesztek felfüggesztéséről.       Az amerikai elnök szokása szerint Twitter-bejegyzésben reagált a phenjani bejelentésre.       "Nagyszerű hír Észak-Koreának és a világnak" - fogalmazott mikroblog-bejegyzésében Donald Trump. Majd utalva közelgő csúcstalálkozójára Kim Dzsong Unnal, hozzátette: "nagy előrelépés! Várom a csúcstalálkozónkat!".        Trump szerdán a floridai Mar-a-Lago villában Abe Sindzó japán kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén megerősítette, hogy javában tartanak az előkészítő tárgyalások a várhatóan május végén vagy június elején tartandó csúcstalálkozóról. Részletekről az elnök nem beszélt, de azt elmondta, hogy pillanatnyilag öt helyszínt vizsgálnak mint a megbeszélések esélyes helyszínét.       A várható csúcstalálkozóról egyeztetett a napokban az észak-koreai fővárosban, Phenjanban Mike Pompeo, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelenlegi vezetője is, akit Trump elnök a külügyminiszteri posztra jelölt. Pompeo személyesen tárgyalt Kim Dzsong Unnal. (MTI)

Egyesül két marosvásárhelyi állami egyetem

Mind a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), mind pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusa megszavazta szerdán a két oktatási intézmény egyesülését.       A magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést - tájékoztatta az MTI-t Nagy Előd rektorhelyettes. Az egyetem döntéshozó testületében azonban a magyar tagozat képviselői az egyharmados arányt sem érik el, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot.       A Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről. A tényleges egyesülésre 2019 őszén kerülhet sor, ha a román Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyja ezt. (MTI)

Szerb-horvát barátság - zászlótaposással

Megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnök, miután a szerb ultranacionalista Vojislav Seselj szerdán a belgrádi képviselőházban szidalmazta a horvát parlamenti küldöttséget, valamint megtaposta a horvát zászlót - jelentette az N1 balkáni hírtelevízió a honlapján.      Jandrokovic szerdán kezdte meg a kétnaposra tervezett látogatást, és először Maja Gojkoviccsal, a szerb parlament elnökével találkozott, későbbre tervezett megbeszéléseit azonban lemondta, miután telefonon konzultált Andrej Plenkovic horvát kormányfővel. (MTI)

Meghalt a volt amerikai first lady

Kedden houstoni otthonában 92 esztendős korában elhunyt Barbara Bush volt amerikai first lady.     A Bush család már hétfőn közleményben tudatta, hogy Barbara Bush többszöri és hosszas kórházi ápolás után visszautasította a további orvosi kezeléseket és csupán palliatív ápolásban részesítik. Krónikus légúti betegségben (COPD), Graves-kórban, valamint szívelégtelenségben szenvedett.     Az amerikai történelemben ő volt a második asszony, akinek a férje, George H.W. Bush és a fia, George W. Bush is az Egyesült Államok elnöke volt.     Rajta kívül egy olyan first lady szerepel az Egyesült Államok történetében, akinek mind férje, mind fia elnökként szolgált: Abigail Adams, aki John Adams - a második amerikai elnök - felesége és John Quincy Adams - a hatodik elnök - anyja volt.     Hosszú évtizedekig tartó házasságban mindig férje mellett álló Barbara Bush köztiszteletnek és közszeretetnek örvendett szerte az Egyesült Államokban, és ez annak is köszönhető, hogy több jótékonysági szervezet munkájában részt vett, és alapítványt hozott létre a gyermekek olvasási készségének fejlesztésére, az olvasás megszerettetésére. Az alapítvány 2014-ig több mint 1500, az olvasás népszerűsítésével foglalkozó programot indított szerte az Egyesült Államokban. "Úgy érzem, ha tudunk és szeretünk olvasni, az segít bennünket a társadalmat mardosó megannyi gond megoldásában is" - írta 1994-ben megjelent memoárjában.     George Bush-sal 1945-ben keltek egybe. Hat gyerekük született. Házasságuk az amerikai elnöki párokat tekintve az eddig a leghosszabb: 73 esztendőn át tartott.     Ősz hajkoronája és ravaszkodó-szarkasztikus stílusa miatt becézték őt "ezüstrókának" is. Még harmincéves sem volt, amikor beleőszült leukémiás kislánya betegségébe, a gyermek 1953-ben meghalt.     Unokája, Jenna Bush - George W. Bush egyik leánya - a héten az NBC televízió reggeli műsorában könnyes szemmel méltatta nagyanyját, akit "igazi harcosnak" és "a világ legjobb nagymamájának" nevezett. (MTI)

Szexuális zaklatás: Pulitzer-díj járt a botrány feltárásáért

Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times és a The New Yorker lapok újságírói a Weinstein-sztoriért, amelyben leleplezték Harvey Weinstein, hollywoodi producer szexuális visszaéléseit, és ezzel mozgalmat indítottak el.     A The New York Times című napilap két munkatársa, Jodi Kantor és Megan Twohey a The New Yorker magazin munkatársával, Ronan Farrow-val megosztva kapta a díjat az indoklás szerint a közjó szolgálatáért. Oknyomozó riportjaikban feltárták a Hollywood egyik legbefolyásosabb producerét érintő vádakat, amelyeket Weinstein eleinte tagadott, később azonban részben elismert. A riportsorozat nyomán egymás után derült fény korábban elhallgatott szexuális zaklatási botrányokra, és nemcsak Hollywoodban, hanem például a Szilícium-völgyben, az amerikai gazdasági és művészeti élet sok területén, és politikusok körében. A riportoknak köszönhetően MeToo néven mozgalom is indult a szexuális zaklatások ellen, először az Egyesült Államokban, majd más országokban.     A The New York Times munkáját másik Pulitzer-díjjal is elismerték, ezt a díjat vetélytársával, a The Washington Posttal közösen nyerte el a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság és annak vezetője, Robert Mueller munkájáról szóló riportokért.     Az újságírás összesen 14 kategóriájában osztottak ki díjat, köztük például az alabamai John Archibaldot a déli szövetségi állam korrupt politikusairól írt kommentárjáért, Andie Dominickot, a The Des Moines Register című lap munkatársát a vezércikkéért, amelyben arról írt, hogyan érinti az iowai szegényeket az éppen őket segíteni hivatott Medicaid egészségügyi program privatizálása. A sajtófotó kategóriában díjat kapott a The Dail Progress című, Charlottesville-i lap fotósa, Ryan Kelly, aki a tavaly nyáron kirobbant zavargásokat örökítette meg drámai fotókon.     Pulitzer-díjat kaptak az irodalmi és a zenei élet alkotói is, a zenei Pulitzert az idén Kendrick Lamar rappernek ítélték.     A Pulitzer-díjat az 1847-ben Makón született, majd Missouriban letelepedett újságíró és lapkiadó Pulitzer József emlékére a New York-i Columbia Egyetem alapította. Pulitzer az egyetemre kétmillió dollárt hagyott. Máig a legrangosabb amerikai újságíródíj. (MTI)

Trump brutális légicsapást rendelt el

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint pénteken este 9 órakor bejelentette, hogy elrendelte a légicsapások megindítását Szíria ellen.      Az elnök a Fehér Házban a nemzethez címzett - és a nagy amerikai televíziós állomások által élőben közvetített - nyilatkozatában közölte: precíz, azaz célzott légicsapásokra adott utasítást, válaszul az április 7-én a kelet-gútai Dúma városában elkövetett vegyifegyver-támadásra. A légicsapásokat az Egyesült Államok nem egyedül, hanem az Egyesült Királysággal és Franciaországgal egyeztetve és együttműködve hajtja végre szíriai feltételezett vegyifegyver-raktárak ellen.     A légicsapás-sorozat - amely az eddigi legnagyobb katonai akció Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen - Trump elnök bejelentésekor már folyamatban volt.      Beszédében Donald Trump kiemelte: a légicsapások célja az elrettentés vegyi fegyverek előállításától, terjesztésétől és alkalmazásától. A Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadásról és Aszad elnökről Trump azt hangoztatta: "ezek nem egy ember tettei voltak. Ez egy szörnyeteg által elkövetett bűncselekmény volt".     Az amerikai elnök élesen bíráló szavakat fogalmazott meg Oroszország és Irán - az Aszad-rendszer két támogatója - címére is. "Irántól és Oroszországtól azt kérdezem: milyen nemzet az, amely ártatlan férfiakat, nőket, gyermekeket legyilkoló tömegmészárossal akar közösséget vállalni" - fogalmazott Trump. Hozzátette: Oroszországnak el kell döntenie, hogy ezen a sötét úton halad-e tovább, vagy csatlakozik a civilizált nemzetekhez.      Donald Trump hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem akar meghatározatlan ideig Szíriában maradni.      Az amerikai televíziók híradásai szerint az Egyesült Államok és szövetségesei Tomahawk robotrepülőgépeket vetettek be több szír helyszínen is. A Fox és a CNN hírtelevíziók helyszínen lévő tudósítókra hivatkozva jelentették, hogy a szíriai fővárosban legalább hat robbanás hallatszott. UPDATE: A brit védelmi minisztérium szombat hajnali bejelentése szerint a királyi légierő (RAF) precíziós fegyverekkel sikeres bevetéseket hajtott végre egy olyan szíriai katonai létesítmény ellen, amelynek része volt a szíriai rezsim által saját népe ellen elkövetett vegyifegyver-támadásban. Az Egyesült Államok és szövetségesei olyan pillanatban mértek csapást Szíriára, amikor az ország esélyt kapott a békés jövőre - közölte Facebook-bejegyzésében az orosz külügyi szóvivő. (MTI)

A Facebook-vezér szerint szabályozni kéne az internetet

Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kongresszusi meghallgatásának második napján elkerülhetetlennek  nevezte a közösséági média  bizonyos fokú szabályozását.       Jan Schakowsky demokrata párti képviselő felsorolta a Facebook és személy szerint Mark Zuckerberg eddigi, sokszor ismételt bocsánatkéréseit, idézve még egyetemista korában  elhangzott bocsánatkéréseit is, s megjegyezte: ez is  arra utal, hogy "az önszabályozás egész egyszerűen nem működik".       Mark Zuckerberg erre reagálva hajlandónak mutatkozott  a "bizonyos fokú" szabályozás elfogadására. A képviselők kérdéseire közölte azt is, hogy saját, személyes adatai szintén szerepeltek a brit-amerikai Cambridge Analytica cég által illetéktelenül feldolgozott profilok között.       Zuckerberget szerdán a képviselőház energetikai és kereskedelmi bizottságának képviselői hallgatják meg, előző nap pedig a szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottságának meghallgatásán vett részt.

Hogy lesz ebből székelyföldi autonómia?

Elvetette a bukaresti képviselőház szerdán a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.     A tervezetről, amely minden szakbizottságtól negatív véleményezést kapott, több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt.     A képviselőház 218 szavazattal 20 ellenében erősítette meg a Székelyföld autonómiáját elutasító szakbizottsági jelentést. A tervezetről a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést. (MTI)

Hamis profilokat távolítottak el a Facebookról a magyar választások előtt

Hamis profilokat távolítottak el a Facebook közösségi oldalról a többi között a magyar parlamenti választások előtt is - közölte Mark Zuckerberg, a portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden, kétnapos kongresszusi meghallgatásának első napján.     A szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg a kaliforniai Dianne Feinstein szenátor kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. Hozzátette, hogy ilyen, hamis identitású felhasználók nem csupán az idén, novemberben esedékes, úgynevezett félidős amerikai választások előtt bukkantak fel a portálon, hanem megjelentek a magyarországi, brazíliai, mexikói, pakisztáni és indiai voksolások előtt is.     Dianne Feinstein szenátor kérdésére Zuckerberg megismételte a meghallgatás kezdetén felolvasott - és hétfőn már nyilvánosságra hozott - írásos nyilatkozatában foglalt megállapítását, miszerint a Facebook egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 2016-ban az amerikai elnökválasztások idején túl lassan reagált az orosz behatolási kísérletekre.     "Ez az egyik dolog, amit a legjobban bánok" - fogalmazott a 33 éves elnök-vezérigazgató.     A késő estébe nyúló meghallgatáson az egyik leggyakrabban elhangzott kifejezés a "sajnálom" volt. Bevezető nyilatkozatában Zuckerberg hangsúlyozta: "Nagy tévedés volt nem megfelelő mértékben figyelembe venni a felelősségünket, az én hibám volt, sajnálom."     John Thune, a bizottság republikánus elnöke leszögezte, hogy a Facebook 14 éves története tele van az adatvédelemre vonatkozó rossz döntések miatti bocsánatkérésekkel, és feltette a kérdést Zuckerbergnek, hogy "a mai bocsánatkérés vajon miben különbözik" a korábbiaktól. Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy "rengeteg hibát" követtek el, de hozzátette, hogy a vállalatnál komoly változások kezdődtek a felelősségvállalás ügyében.     "Ma már nyilvánvaló, hogy nem tettünk eleget" a hátsó szándékkal történő adatfeldolgozás megakadályozására - fogalmazott, utalva arra, hogy egyedül a brit-amerikai Cambridge Analytica vállalat mintegy 87 millió felhasználó profilját dolgozta fel politikai célokra, anélkül, hogy az érintettek tudtak volna róla, vagy engedélyezték volna, mintegy kétmilliárdnyi felhasználó adatait pedig más cégek és adathalászok dolgozták fel. A meghallgatáson később nagy hibának nevezte, hogy a Cambridge Analyticát nem tiltották ki a Facebookról már 2015-ben.     Zuckerberg részletes válaszokat adott a szenátorok kérdéseire, akik elsősorban a bizalommal történt visszaélést vetették a közösségi oldal működtetői szemére. Az alapító az adatgyűjtési botrányt "lezárt ügynek" nevezte, és bejelentette, hogy a vállalat bizonyos adatokat és hamis profilokat már törölt, és olyan új alkalmazásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a szigorúbb adatvédelmet, és azt is, hogy a felhasználók maguk kezelhessék profiljukat. Egyúttal azt is közölte, hogy olyan új eszközöket is fejlesztenek, amelyekkel biztosabban és könnyebben azonosíthatják a hamis híreket is.     "Nem gondolja, hogy monopóliumuk van?" - fordult Mark Zuckerberghez Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor, világossá téve, hogy nem hiszi, hogy a Facebookra lehetne bízni önmaga szabályozását. Zuckerberg késznek mondta vállalatát a törvényi szabályozásra, és támogatásáról biztosította azt a tavaly ősszel benyújtott amerikai törvényjavaslatot, amely a közösségi portálok szigorúbb adatvédelmét írná elő.     Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy őt ugyan nem, de munkatársait meghallgatta a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság. "Együttműködésünk a különleges bizottsággal bizalmas jellegű, ezért kongresszusi nyílt meghallgatáson nem kívánom felfedni ezt" - tette hozzá.     A Facebook pillanatnyilag legfontosabb feladatának a 2018-as amerikai félidős választások biztonságának megőrzését nevezte.     Mark Zuckerberg meghallgatása szerdán folytatódik, de már nem a szenátusban, hanem a képviselőházban. (MTI)

Amerikában befejeződött a voksolás

Az amerikai és a kanadai magyar külképviseleteken közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban befejeződött a voksolás a magyar országgyűlési képviselőválasztásokra.     Az Egyesült Államokban és Kanadában helyi idő szerint szombaton este hét órakor fejeződött be a szavazás. A jogosultak az észak-amerikai kontinensen az időeltolódás miatt voksolhattak szombaton, mindenütt reggel hat óra és este hét óra között.     A külképviseleteken - előzetes regisztrálás után - azok szavazhattak, akik magyar állampolgárok, és rendelkeznek magyarországi lakhellyel. Aki magyar állampolgár, de nincs állandó magyarországi lakcíme, csakis levélben szavazhat.     Az Egyesült Államokban öt városban - Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban, San Franciscóban és Los Angelesben - várták a külképviseletek a szavazókat, míg az északi Kanadában a fővárosban, Ottawában lévő magyar nagykövetségen és a torontói magyar főkonzulátuson lehetett voksolni.     Az Egyesült Államokban összesen 2357-en regisztráltatták magukat, s csaknem mindenütt magas, 80-85 százalékos volt a részvételi arány. A Külföldi Választási Iroda (KÜVI) jelen lévő vezetői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy incidens, rendzavarás, rosszullét sehol nem történt, a szavazás mindenütt zavartalanul zajlott le. Egy panaszos bejelentés volt, mégpedig a washingtoni magyar nagykövetségen.     Az amerikai fővárosban 378-an regisztráltak, és 302 szavazó jelent meg, ez 80 százalékos részvételi arányt jelent. 140-150 volt azoknak a választóknak a száma, akik - mivel nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel - a levélben leadott voksukat személyesen adták át a nagykövetségen berendezett választási helyiségben. Peterdi Anikó, a Külföldi Választási Iroda washingtoni elnöke az MTI-nek elmondta: "Egy panasztételre került sor a választási listán való részvétellel kapcsolatban". Az illető a nemzetiségi listán regisztrált, de a listán nem szerepelt, emiatt panasszal élt.     Az észak-amerikai kontinensen a legtöbben New Yorkban járultak az urnákhoz. 1070 fő regisztrált, és 947 magyar állampolgár - a szavazók 88,5 százaléka - el is ment szavazni. A csakis levélszavazásra jogosultak közül 94-en személyesen vitték be a lezárt borítékot a főkonzulátusra. Dr. Rónaszéki Áron, a Külképviseleti Választási Iroda New York-i vezetője telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az utolsó szavazó 15 másodperccel az urnazárás előtt érkezett meg, de még fogadták. A voksolás zökkenőmentes volt, hangsúlyozta, de hozzátette, hogy voltak, akiket vissza kellett utasítani, mert vagy nem szerepeltek a választási jegyzékben, vagy csakis levélben szavazásra voltak jogosultak, ám erről nem volt tudomásuk. A New York-i misszión "több olyan eset volt, hogy valaki levélben szavazott volna, de nem kapta meg a csomagot" - közölte dr. Rónaszéki Áron.     Kumin Ferenc New York-i főkonzul az MTI-nek elmondta: a főkonzulátus már tavaly ősz óta folyamatosan tájékoztatta a helybéli magyarságot a választási tudnivalókról. New Jerseyben, Connecticutben, Pennsylvaniában jártak, s ahová nem jutottak el, ott a tiszteletbeli konzulok segítségét kérték. "Egyszerű dolog a külföldi voksolás, de van néhány olyan szabály, amelyet nagyon meg kell érteni. Sokszor a magyar nyelv hivatalos fordulataiban talán már nem olyan könnyen kiigazodó idős embereknek kélt el a részletes tájékoztatás" - fogalmazott Kumin Ferenc.     Chicagóban - mint arról Bencsik Zita főkonzul és Benedek J. Attila, a Külföldi Választási Iroda elnöke tájékoztatott - 225 magyar regisztráltatta magát a választásokra, 194-en meg is jelentek az urnáknál, de csak 189-en szavazhattak. Azt utasították el, aki vagy nem szerepelt a választói névjegyzékben, vagy a személyazonosító dokumentumában és a választói névjegyzékben szereplő név nem egyezett meg. "Ez többnyire akkor szokott előfordulni, ha valaki elválik, és elfelejti átvezetni a névváltoztatást a személyi dokumentumaiban" - mondta el Bencsik Zita főkonzul.     Los Angelesben szintén nagy érdeklődés kísérte a választást, 380-an regisztráltak, és az urnáknál 317 választó helyezte el voksát. Partl Alexandra Petra KÜVI-elnök az MTI-nek elmondta: a nagy érdeklődést mi sem jellemezte jobban, mint hogy az első választó a reggel hat órakor megnyílt szavazóhelyiségben hat óra öt perckor már megjelent. Los Angelesben 11 szavazni próbálót utasítottak el, mert nem szerepelt a választási névjegyzékben. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazók közül szombaton 45-en személyesen vitték be a főkonzulátusra a levélbe zárt voksukat.     A szavazás rendben, zökkenőmentesen zajlott Los Angelesben és a másik kaliforniai nagyvárosban, San Franciscóban is. Palotai Andrea, a San Franciscóban tevékenykedő választási bizottság vezetője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a 302 regisztrált szavazó közül 266-an voksoltak, 7 személyt pedig elutasítottak, mert nevük nem szerepelt a választói névjegyzékben. San Franciscóban egy magyar élt panasszal: levélben szeretett volna szavazni, de nem kapta meg a levélcsomagját.     A kanadai fővárosban, Ottawában 120-an regisztráltak, és 94-én le is adták a szavazatukat, ez csaknem 80 százalékos részvételi arányt jelent. Valentovics Péter, a Külföldi Választási Iroda (KÜVI) ottawai vezetője szerint rendkívüli esemény, technikai malőr nem fordult elő, panasszal sem élt senki. "Ottawában összesen 240 polgár szavazott levélben" - tette hozzá Valentovics Péter.     A kanadai Torontó magyar főkonzulátusán - dr. Bernhard Barbara Éva helyi KÜVI-elnök tájékoztatása szerint - körülbelül 85 százalékos volt a részvétel, a 411 regisztrált szavazóból 356-an adták le a voksukat. "Rendkívüli esemény nem történt" - hangsúlyozta dr. Bernhard Barbara Éva. (MTI)

Tűzvész és halál a Trump-toronyban

Kigyulladt az a New York-i toronyház szombaton, amelyben Donald Trump amerikai elnök otthona és vállalatbirodalmának irodái is vannak. Sajtójelentések szerint a tűznek egy halálos áldozata és több sérültje is van.     New York város tűzoltósága Twitter-üzenetben jelentette be a tűzesetet.     A Fox televízió későbbi jelentése szerint legalább egy ember életét veszítette a tűzben, és négyen megsérültek.     A 67 éves halálos áldozatot a lángokban álló ötvenedik emelet egyik lakásából mentették ki a tűzoltók, de a kórházba szállítás után elhunyt.     A New York-i tűzoltóság vezetője, Daniel A. Nigro Twitter-bejegyzésében "nagyon nehéz esetnek" nevezte a tüzet, s közölte, hogy nemcsak az érintett emeletet vizsgálják át, hanem ellenőrzik a 68 emeletes felhőkarcoló valamennyi szegletét, azt is, ahol nem pusztítottak a lángok.     Az Ötödik sugárúton lévő Trump-torony ötvenedik emeletén helyi idő szerint nem sokkal délután hat óra után csaptak fel a lángok. Donald Trump háromnegyed hétkor Twitter-bejegyzésben közölte, hogy a tüzet eloltották. "A tűzoltók nagyszerű munkát végeztek. Köszönet!" - írta az elnök. Középső fia, Eric, aki a közelben lakik, szintén mikroblogbejegyzésben mondott köszönetet a tűzoltóság gyors munkájáért.     A Trump-torony 1983-ban készült el. Elnökké választása előtt az épület legfelső három emeletén lévő luxusotthonában élt Donald Trump és felesége, valamint kisfiuk, Barron.     Az idén januárban egyszer már tűz ütött ki a felhőkarcolóban, akkor két ember könnyebben megsérült.     Manhattanben egyébként, amelynek mai építészeti arculata jórészt az ingatlanfejlesztő Donald Trumpnak köszönhető, több általa építtetett felhőkarcoló viseli homlokzatán a Trump-torony nevet. (MTI)

Folyóba esett egy furgon, kilencen meghaltak

A Beszterce folyóba esett csütörtök hajnalban egy munkásokat szállító furgon a romániai Piatra Neamt közelében. A jármű tíz utasa közül kilencen meghaltak, egynek sikerült kimenekülnie.     Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint az áruszállításra gyártott és személyszállítására törvénytelenül átalakított járműben egy Arad megyei erdőkitermelés munkásait szállították haza Moldvába az ortodox húsvéti ünnepekre. Piatra Neamt közelében a gépkocsi - feltételezhetően egy durrdefekt következtében - lesodródott az útról, átszakította a korlátot és egy csatornába zuhant, amelyikben a Beszterce folyó vize folyik két víztározó között.     A jármű egyetlen utasának sikerült kiszabadulnia, és a partra jutnia. Hét személy holttestét a partra emelt furgonban találták meg, két holttestet pedig a csatorna több méter mély vizében. A munkások feltehetőleg azért nem tudtak kimenekülni a vízbe esett járműből, mert a furgonnak nem voltak ablakai. (MTI)

Na ez a botrány: a Facebook kétmilliárd felhasználójának adataihoz férhettek hozzá

Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója szerint több mint kétmilliárd Facebook-profilhoz férhettek hozzá illetéktelenül és a felhasználók tudta és engedélye nélkül.       Zuckerberg szerda kora este, újságírókkal tartott telefonkonferencián ismertette a sajtót is meglepő adatot.     "Mi idealista és optimista vállalat vagyunk és az első évtizedben valójában csak azokra a jó dolgokra figyeltünk, amelyek az emberek összehozásából fakadnak" - fogalmazott Zuckerberg. Majd hozzátette: "most már világos, hogy nem figyeltünk eléggé a visszaélések megelőzésére és arra, hogy az emberek hogyan használhatják fel ártalmas célokra is ezeket az eszközöket".      A Facebook-alapító nyilatkozata része volt a közösségi portál szerdai, szélesebb körű beismerésének, amikor a cég közzétette, hogy milyen mértékben és milyen módokon használták fel a profilokat akár egyszerű fejlesztők, akár rossz szándékú adathalászok. Mike Schroepfer, a cég technológiáért felelős vezetője szerdán délelőtt mikroblog-bejegyzésben hozta nyilvánosságra, hogy a brit-amerikai Cambridge Analytica nem 50 millió, hanem 87 millió Facebook-profil adatait szerezte meg, s ebből 71 millió  felhasználó volt amerikai. Christopher Wylie, a Facebook egyik volt kutatója - aki az egész adatlopási ügyet kirobbantotta - Twitter-bejegyzésben reagált, s közölte, hogy a Cambridge Analytica még 87 millió felhasználóénál is több profilt dolgozott fel.          A Cambridge Analytica pszichológiai profilt állított össze az egyes felhasználók adataiból, s ennek segítségével célzott üzeneteket lehetett küldeni a felhasználónak, befolyásolva ezzel a választói viselkedést. A Facebook a múlt hónapban kitiltotta a brit-amerikai céget az oldalról.     A szerdán nyilvánosságra került újabb információk nagy visszhangot keltettek a kongresszusban is, ahol a törvényhozók a jövő héten hallgatják meg Zuckerberget. "Minél többet tudunk meg erről az ügyről, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy olyan lavináról van szó, amely a legbecsesebb amerikai értékek egyikét, a magánélethez való jogot sértette meg" - fogalmazott újságíróknak Ed Markey, demokrata párti szenátor, a felsőház kereskedelmi bizottságának tagja. Ez a bizottság hallgatja meg a jövő héten Zuckerberget. (MTI)

Bosszúvágy vezérelte a YouTube székházánál lövöldöző nőt

Az amerikai sajtó - rendőrségi közlésekre hivatkozva - részleteket hozott nyilvánosságra szerdán a YouTube videómegosztó kaliforniai székházánál lövöldöző nőről, és azt is tudni vélte, hogy indítéka nem magánéleti volt, hanem a cégen akart bosszút állni.     A kaliforniai San Bruno rendőrfőnöke, Ed Barberini szerdán bejelentette, hogy azonosították a végül öngyilkosságot elkövető nőt: iráni gyökerű, Nasim Najafi Aghdamnak hívják, 39 éves volt és San Diegóban élt.     A Google tulajdonában lévő YouTube székháza a San Franciscótól délre eső San Brunóban van. Aghdam kedden a déli órákban a székház kerti étkezdéjéhez ment, és egy pisztolyból találomra több lövést leadott az ott lévő emberekre. Három embert sebesített meg, egyikük állapota még szerdán este is válságos volt.     Az első hírek arról szóltak, hogy a nő magánéleti vita miatt valószínűleg a barátját akarta megölni. A San Brunó-i rendőrség azonban szerdai tájékoztatóján közölte: "nincs bizonyíték arra, hogy a lövöldöző ismerte volna áldozatait, vagy hogy kifejezetten őket akarta lelőni".     Az NBC televízió oknyomozó riportja szerda este arról számolt be: Nasim Aghdam "sokat és rendszeresen volt jelen a YouTube portálján", ahol angol és farszi nyelven tett közzé saját készítésű videókat. Tettének oka - az NBC szerint - feltételezhetően az volt, hogy a YouTube korhatárhoz kötötte az általa készített egyik fitnessvideót, így nem részesülhetett a feltett filmért járó reklámbevételekből, s ezért akart "bosszút állni" a cégen. "Sok énekesnő, például Nicki Minaj, Miley Cyrus és mások is, olyan videókat tesznek közzé, amelyek egyáltalán nem gyerekeknek valók, és ezeket mégsem kötik korhatárhoz. Ezt a vegán aktivistákkal teszik, és mindazokkal, akik az egészséges, emberi és okos életmódot népszerűsítik" - idézte az NBC helyi adása a nő által közzétett egyik videót.     Ismail Aghdam, az elkövető San Diegóban élő apja a The San José Mercury News című lapnak megerősítette: lánya az egészséges életmódot hirdető aktivista volt, és nemrégiben arra panaszkodott, hogy a YouTube nem fizet többé neki a videóiért. A YouTube-on aktív szereplők ugyanis pénzt kaphatnak a közösségi fórumtól a videóikért járó reklámbevételekből, de a cégnek jogában áll megvonni a pénzt, ha úgy határoz, hogy az adott videóhoz történő hozzáférést valamiért korlátozza. (MTI)

Románia kitiltja a vékony szatyrokat

Júliustól tilos vékony műanyagszatyrokat importálni, jövő évtől kezdődően pedig tilos ezeket forgalmazni is Romániában. Az erről rendelkező törvényt szerdán hirdette ki a román államfő.      A jogszabály azt a 2015-ben elfogadott törvényt szigorítja, amellyel Románia beültette a hazai jogrendbe a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó európai uniós irányelvet. A szigorítást egyhangúlag fogadta el márciusban a bukaresti képviselőház.     A törvény az 50 mikronnál vékonyabb műanyagból készült füles, illetve ingvállas tasakokat tiltja ki Romániából. Az egyszerű (fül nélküli) nejlonzacskókra a jogszabály hatálya nem terjed ki.     A törvény arra kötelezi a kereskedőket, hogy - a környezettudatos vásárlás megkönnyítése érdekében - jelöljék meg az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, illetve ezek visszaváltását, vagy cseréjét is lehetővé kell tenniük.     A jogszabály előírja, hogy május 27-étől a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnak jelentést kell összeállítania az Európai Bizottság számára az évente elhasznált nejlonzacskó-mennyiségről, a környezetvédelmi ügynökségeknek pedig tájékoztató kampányokat kell szervezniük a felhasználók és kereskedők számára a csomagolóanyagok begyűjtéséről, értékesítéséről és újrahasznosításáról. (MTI)

Egy nő lövöldözött a Youtube-nál, holtan találták

Lövöldözés tört ki a YouTube videómegosztó cég kaliforniai központjában. A San Bruno városában található cégközpontból többen azonnal hívták a 911 sürgősségi számot: az épületben egy nő lövöldözött, akit később holtan találtak, miután négy embert megsebesített, vélhetően magával is végzett - írja amerikai források alapján az Index. A Google-csoport tulajdonában álló Youtube egyik fejlesztője Twitteren megerősítette, hogy az épületben lövöldöztek, fegyverropogást hallott, majd emberek menekültek azt irodán át. A San Franciscótól délre található cégközpontban 1700 ember dolgozik. A cég hivatalos közlése alapján a konkrét épületben 1100-an dolgoztak. Egyes tudósítások, illetve helikopteres tévéfelvételek alapján az alkalmazottak magasra emelt kézzel igyekeztek távozni az épületből. A hatságok rengeteg fegyveressel érkeztek ki a helyszínre, az épületből kilépő embereket ellenőrízték, a munkatársak később csoportosan várakoztak az épület közelében. A helyi Kron4 csatorna megszólaltatott egy az épületből kiszabadult dolgozót, aki elmondta, hogy körülbelül húsz lövést hallott. Többen nem tudták eldönteni, hogy földrengéssel, terrortámadással, vagy csak egy egyszerű próbagyakorlattal van dolguk. A CNN tudósítása szerint több mentőautó is elindult a közeli kórházak felé, állítólag négy sérült van, egy férfi állapota kritikus. Az első amerikai sajtótalálgatások szerint nem terrorcselekményről volt szó, hanem vagy munkahelyi, vagy családi konfliktusról.  Az MTI is azt írja, magánéleti vita miatt lövöldözhetett egy nő a YouTube kaliforniai székházában. Megsebesített három embert, köztük feltehetőleg a barátját, aki ott dolgozott, majd öngyilkosságot követett el. Az Alphabet anyavállalathoz tartozó Google tulajdonában lévő YouTube székháza a San Franciscótól délre lévő San Brunóban van. A rendőrség szerinta nő ebédidőben az utcáról b ement a székház udvari étkezdéjének területére, és ott egy pisztolyból adott le hét vagy nyolc célzott lövést emberekre, majd bement az épületbe. Egy meg nem nevezett rendőrségi forrás szerint a nő 35 és 40 év közötti lehetett, és nem a Youtube alkalmazottja. Harminchat éves barátját akarta ott lelőni, de eltalált egy 32 éves és egy 27 éves nőt is. A támadó az épületben lett öngyilkos. A YouTube dolgozói pánikhangulatban elhagyták az épületet. A 36 éves férfi válságos állapotban van a San Franciscó-i központi kórházban. A 32 éves nő állapota súlyos, a 27 évesé kielégítő.

Átlátszó hátizsákok viselésére köteleznék a diákokat

Átlátszó hátizsákok viselésére köteleznék a diákokat a parklandi iskolában, ahol februárban a 19 éves Nikolaus Cruz tizenhét embert agyonlőtt és többeket megsebesített       A biztonságra hivatkozó "óvintézkedést" a tavaszi szünet után, a jövő hét elejétől vezetnék be a floridai intézményben, ahol az átlátszó műanyag hátizsákokat az iskola már ki is osztotta a diákoknak. A tanulók egy része azonban máris felemelte szavát a tervezett intézkedés ellen.       Az orlandói Sun-Sentinel című lap tudósítása szerint a diákok megosztottak a biztonsági intézkedés megítélésében. A lap idézi például az egyik diáklányt , aki úgy vélte, hogy az átlátszó hátizsák "megéri" a biztonságos életért cserében.      A Sun-Sentinel ugyanakkor beszámol arról is, hogy sok diák a műanyag táskára már ráírta a véleményét: nem ez segít az iskolákban elharapódzó fegyveres erőszak visszafogásában, hanem a megfelelő törvények. "Ez nevetséges, sőt, még sértő is" - írta az egyik tanuló.       Jaclyn Corin, aki az egyik főszervezője volt az április nagyszabású tiltakozó felvonulásnak, Twitter-bejegyzésében azt írta: szégyen, hogy az iskola erre költ, és nem a hiányzó felszerelések előteremtésére, majd hozzátette, hogy megpróbálja "a legtöbbet kihozni a helyzetből és jól kidíszíti majd" a műanyag táskáját.       Egy másik diáklány ironikusan úgy fogalmazott, hogy a műanyag hátizsák legalább annyira átlátszó, mint a Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) politikája.       A feliratokat a fiatalok nagy papírlapokra írják, és jól látható helyre beteszik a műanyag táskába.       Ty Thompson, az iskola igazgatója Twitter-bejegyzésben reagált a hallgatók megjegyzéseire. Közölte, hogy az intézkedést bevezetik, de még gondolkodnak azon, hogyan és mit lehetne módosítani rajta. (MTI)

Fotó: Böjte Csaba már leadta szavazatát a választásokra

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója (balra) Csige Sándor konzul jelenlétében leadta levélszavazatát az április 8-i magyarországi országgyűlési választásra a csíkszeredai főkonzulátuson 2018. április 3-án. MTI Fotó: Veres Nándor

Botrány lett a cseh himnusz újragondolásából

Nem aratott sikert a cseh himnusz új hangszerelése és feldolgozása, amelyet szerdán mutattak be Prágában. A bemutató után kibontakozó vitában eddig gyakorlatilag senki sem állt ki a himnusz új változata mellett, és a reagálások lényegében csak a bírálatok intenzitásában különböznek.      A himnusz új változatát, amelyet Milos Bok neves zeneszerző készített, a Cseh Olimpia Bizottság (COV) kezdeményezte. A legfőbb indok az volt, hogy a nagy sporteseményeken a győzteseknek eljátszott nemzeti himnusz 40 másodperces változata túl rövid, és az új 80 másodperces változat több időt adna a sikeres sportolóknak, de a szurkolóknak is, hogy átéljék a győzelem felett érzett örömüket.       Míg a Cseh Olimpiai Bizottság szerint az új változat "öntudatosabb és hazafiasabb", addig Milos Zeman államfő csütörtökön este egy televíziós interjúban kijelentette: a nemzeti jelképek nem valamiféle divatcikk-kiegészítések, amelyeket bármikor meg lehet változtatni. Ilja Smíd kulturális miniszter egyenesen giccsnek minősítette a cseh himnusz új változatát. Martin Stropnicky cseh külügyminiszter szerint a cseh himnusz ereje éppen a szöveg és a zene egyszerűségében, közérthetőségében rejlik.      A himnusz módosítását számos neves sportoló is nyíltan elutasította. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a nemzeti jelképek módosítása nem az olimpiai bizottság feladata és hatásköre.       A Cseh Olimpiai Bizottság a bírálatokra reagálva pénteken nyilatkozatban közölte: senkire sem akarja rákényszeríteni saját elképzeléseit. Alapvető célja az volt, hogy társadalmi vita induljon a témában, amit szerinte sikerült is elérni.      A cseh himnusz Josef Kajetán Tyl drámaíró (1808-1856) Fidlovacka című színdarabjának részeként 1834-ben hangzott el első ízben. A Kde domov muj (Hol van honom, hol a hazám) című dal szövegét a drámaíró, zenéjét Frantisek Jan Skroup szerezte. Az eredetileg népies ének nagyon gyorsan hatalmas népszerűségre tett szert, és a csehek nemzeti dalként kezdték énekelni.       Csehszlovákia 1918 októberi megalakulása után a korabeli csehszlovák himnusz első cseh részeként vált hivatalos állami jelképpé. A himnusz második részét a szlovák nemzeti dal képezte. Az 1948-ban hatalomra került kommunista rendszer a csehszlovák himnuszon lényegében nem változtatott.      Amikor 1992 végén Csehszlovákia megszűnt és 1993 január elsején létrejött az önálló cseh (és a szlovák) állam, a csehszlovák himnusz első fele hivatalos cseh himnusszá vált.       A dalnak eredetileg volt egy második versszaka is, de az mára teljességgel az ismeretlenség homályába merült. Az olimpiai bizottság azt javasolta, hogy a cseh himnusz új, hosszabb változatába vegyék vissza a második versszakot is. A gyorsfelmérések sajtóban közölt eredményei alapján azonban újra bizonyosságot nyert, hogy a szöveget a szakértőkön kívül valóban senki sem ismeri. (MTI)

17 halottja van egy kisbusz balesetének

Lámpaoszlopnak ütközött és kigyulladt péntekre virradóra egy kisbusz a kelet-törökországi Igdir tartományban, a szerencsétlenségben 17 ember meghalt, 36 megsérült péntekre virradóra - adta hírül a Hürriyet török napilap internetes oldalán.      A kisbuszban afgán, pakisztáni és iráni illegális bevándorlók utaztak. Az ütközés következtében többen kirepültek a járműből. A szerencsétlenséget súlyosbította, hogy egy másik kisbusz átgázolt rajtuk.      Az első kisbuszt 14 embert szállíthatott volna, ennek ellenére több mint 50-en utaztak benne, köztük nők. Az utasok illegális úton léptek be Törökországba Irán felől. A jármű sofőrje szintén életét vesztette, kilétét egyelőre nem tudtak megállapítani.      A második kisbuszban ugyancsak illegális bevándorlók utaztak.      A tragikus baleset az Igdirt Kars tartománnyal összekötő főúton történt, közel az igdiri polgári repülőtér bejáratához.      A hatóságok mentőket, tűzoltókat, katasztrófaelhárítókat és csendőröket is a helyszínre vezényeltek.      Mire a lángra lobbant kisbuszt eloltották, már teljesen kiégett.      Az áldozatokat az igdiri állami kórházba vitték. Több sérültnek súlyos az állapota, hét emberen műtétet hajtanak végre.      Igdir tartomány kormányzója, Enver Ünlü a baleset helyszínén tett nyilatkozatában elmondta: Igdirben gyakori jelenség az embercsempészet. A csempészek mint egy "halrajt", úgy tuszkolják be az embereket a kisbuszokba.       A környező falvakból az ellenőrző pontok kikerülésével gyűjtik össze az illegális bevándorlókat, és az éjszaka leple alatt Karsba, valamint Erzurum tartományba viszik tovább őket. "Annak ellenére, hogy a csendőrség és a rendőrség minden intézkedést megtesz, sajnos száz százalékban nem tudja ezt megelőzni" - fogalmazott.

Brutálisan megvertek egy sofőrt, mert előzött - VIDEÓ

Két férfi brutálisan összevert egy sofőrt, mert az kocsijával megelőzte őket. Elfogták a támadókat, tettükért akár 10 év börtönt is kaphatnak - olvasható a Szlovák Országos Rendőrfőkapitányság közösségi oldalán közzétett bejegyzésben, melyről az Origo ír.  A sztrádán a fedélzeti kamerával rendelkező sofőr besorolt egy másik kocsi elé, amelyben egy 51 éves férfi és 23 éves fia utaztak. Feltehetően ez a manőver dühítette fel őket. Üldözőbe vették az autóst, akit nem sokkal később megelőztek, majd az autópálya lehajtójánál megállásra kényszerítettek. A megtámadott sofőr végül visszatántorgott a kocsijához, majd elhajtott. A támadókat pár órán belül elfogták. Az egyiküknél egy gázpisztoly is találtak. +18-as tartalom! Videó ITT.  

Új híd épül az Ipolyon Magyarország és Szlovákia között

Új híd épülhet az Ipolyon Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba község között, a létesítmény alapkövét szerdán közösen helyezte el a magyar külgazdasági miniszter és a Szlovák Köztársaság gazdasági minisztere Ipolydamásdon.       Az ünnepélyes eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország és Szlovákia között a kapcsolat a múltban összetetten alakult, mára azonban olyan jó az együttműködés, amelyre korábban még sosem volt példa. Örvendetesnek nevezte, hogy sok nemzetközi kérdésben is hasonló álláspontot képvisel a két ország vezetése.      A miniszter hozzátette, hogy mindkét fél megítélése szerint mára a határok inkább a két ország összekötésére, mintsem szétválasztására szolgálnak. Ezt jelzi az új híd építése is, amelynek 2,1 milliárd forintos beruházására európai uniós keretből közösen pályáztak. Az 54 méter hosszúra tervezett híd 2020-ra készül el - tette hozzá.       Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter szintén méltatta a két ország között mára kialakult kitűnő kapcsolatot. Az új hidak építése mellett hasznosnak nevezte a két ország elektromos vezetékrendszerének összekötésére tavaly aláírt megállapodást. Kiemelte a gázvezetékek összekötését is, amelyhez Bulgária és Románia is csatlakozott. A kétoldalú együttműködéseken kívül figyelemre méltónak nevezte a V4-ek közötti kapcsolatok kedvező alakulását is.      Érsek Árpád szlovák közlekedési miniszter a leendő új híd kapcsán kifejtette, a létesítmény hozzájárulhat a két ország közötti idegenforgalom, ezen belül a kerékpáros turizmus fellendüléséhez, de a kereskedelem és közlekedés alakulását is jótékonyan befolyásolhatja.       Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára  emlékeztetett, hogy valaha 47 híd kötötte össze az Ipoly partjait, az 50-es évekre azonban számuk négyre csökkent. Most a két ország kormányának pozitív hozzáállása eredményeként további új hidak épülhetnek, amelyek nem csupán a régió, hanem a V4-ek gazdasági, kulturális kapcsolataira is élénkítően hathatnak. (MTI)

Gyászhír érkezett: elhunyt a neves magyar rádiós

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 88. évében, Münchenben meghalt Ramsay Győző, a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori magyar adásának munkatársa, a németországi emigráció meghatározó alakja - tudatta a család kedden az MTI-vel.     Ramsay Győző 1930-ban született Budapesten, tanulmányait a háború megszakította, szüleivel Nyugatra került, majd 1946-ban hazatért. A kommunista diktatúrában osztályidegennek bélyegezték, így az érettségi után nem tudott tovább tanulni. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, és miután részt vett az 1956-os forradalomban és szabadságharcban, elmenekült az országból és a nyugat-németországi Kölnben kezdett új életet, ahol a színművészeti főiskolán tanult a rendező szakon.     Köln után Münchenben telepedett le, és csatlakozott a SZER magyar szerkesztőségéhez. A rádiónál végzett munkájáért 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök kitüntette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. Az elismerést Prőhle Gergely akkori berlini nagykövet adta át, aki kiemelte, hogy Ramsay Győző hangja a rádióban buzdításként szólt az elnyomás korszakában, és így közvetve hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.      Ramsay Győző a nyugdíjazása után is aktívan részt vett a müncheni Magyar Katolikus Egyházközség életében, és budapesti látogatásai alkalmával műsorvezetőként közreműködött a Magyar Televízió történelmi dokumentációs adásaiban.

Döbbenet: csak vásárolni mentek, de nem élték túl

53-an életüket vesztették, 43-an megsérültek a dél-szibériai Kemerovo egyik üzletközpontjában kitört tűzben, mintegy 40 ember sorsa nem ismert - közölte vasárnap éjjel az operatív tűzoltó-parancsnokság újabb összesítésében.     Az eltűntként számon tartottak közül 40 gyerek. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy negyven holttestet találtak, és még 29-30 ember rekedt az épületben, akiknek esélye a túlélésre "rendkívül csekély".       Szemtanúk szerint a bevásárlóközpontban nem lépett működésbe a tűzjelző berendezés. A tűz okának megállapítására az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított, és büntetőeljárást kezdeményezett. Az Interfaxot egy névtelenül nyilatkozó illetékes arról tájékoztatta, hogy a szakemberek egy vezeték meghibásodását tartják a tűz legvalószínűbb okának, de más lehetséges verziókat is mérlegelnek.         A tragédia miatt Kemerovo megyében rendkívüli állapotot hirdettek ki, és Vlagyimir Pucskov, a rendkívüli helyzeteket kezelő minisztérium vezetője a helyszínre utazott.     Az 1500 négyzetméteren elharapózott tüzet vasárnap estére elfojtották. Az oltásban mintegy ötszáz tűzoltó vett részt. Az Interfax úgy tudja, hogy a lángok egy harmadik emeleti, gyerekek által használt trambulinszobából kezdtek el terjedni. A TASZSZ szerint 13 holttestet a bevásárlóközpont mozijában találtak meg. Korábbi jelentések szerint két vetítőterem födémje beomlott.     A Moszkvától 3600 kilométerre délkeletre fekvő Kemerovo szénbányászati központ. A város belterületén található Zimnyaja Visnya üzletközpontban az áruház, éttermek és egy mozi mellett egy tekepálya és egy állatkert is volt. 53-ra nőtt a kemerovói tűzvész halálos áldozatainak száma - közölték hétfő reggel az orosz hatóságok.     Az eddigi hírek 37 halottról szóltak. A hétfő reggel pontosított adatok szerint 16 ember sorsa még ismeretlen.     A Zimnyaja Visnya üzletközpontban található három moziterem közül két harmadik emeleti leomlott. Vlagyimir Pucskov, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelő minisztérium vezetője közölte, hogy a filmszínház környékén a legnehezebb folytatni a mentést. Pucskov szerint egyelőre korai a tűz okairól nyilatkozni.     Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a tragédiával kapcsolatban négy embert őrizetbe vettek és kihallgattak, köztük a bevásárlóközpontot üzemeltető cég igazgatóját, valamint annak a helyiségnek a bérlőjét, ahonnan a tűz a feltételezések szerint elterjedt. Korábbi hírek szerint a tűz egy trambulinteremből terjedt szét.     A katasztrófa következményeinek felszámolásával foglalkozó operatív parancsnokság tájékoztatása szerint a kemerovói üzletközpontban vasárnap kitört tüzet eloltották, de odabent még sűrű a füst. A tűzoltók locsolják az izzó épületszerkezetet, hogy ne kapjon újra lángra. Hozzáláttak a romok eltakarításához, hogy hozzáférhessenek azokhoz a helyiségekhez, amelyekben túlélőket találhatnak. Hegyi mentők is segítik a tűzoltók munkáját. (MTI)

Megszólalt a pornószínésznő, aki azt állítja, hogy viszonya volt Donald Trumppal

Újabb televíziós interjút adott a Stormy Daniels néven ismert amerikai pornószínésznő, Stephanie Clifford, aki azt állítja, hogy több mint tíz évvel ezelőtt egyetlen alkalommal viszonya volt Donald Trump amerikai elnökkel.       A pornószínésznő vasárnap este főműsoridőben a CBS televízió tekintélyes 60 perc című műsorában szólalt meg, s bár ügyvédjei révén már korábban is nyilvánosságra került róla egy s más, először beszélt részletesebben a találkozásról Trumppal.     Elmondta, hogy 2006-ban, a kaliforniai Tahoe-tónál egy szállodában találkozott Trumppal, aki egy golfverseny okán tartózkodott az elegáns üdülőhelyen. "Meghívott a szállodai szobájába vacsorára, kicsit letolta a nadrágját, én pedig néhányszor megmarkoltam" - fogalmazott a nő a CBS riporterének. Majd elmesélte, hogy öt évvel később, 2011-ben, egy ismeretlen férfi odament hozzá a nevadai Las Vegas egyik parkolójában és a kislánya jelenlétében felszólította, hogy "hagyja békén Trumpot, felejtse el a történetet". Majd az ismeretlen ránézett a pornószínésznő kislányára és mielőtt elment, hozzátette: "milyen szép kislány, szomorú lenne, ha valami történne a mamájával!".      A történetre, csakúgy, mint az egyszeri viszonyra, nincs tanú, Donald Trump pedig mindig következetesen cáfolta, hogy igaz volna. Egy korábbi interjúban a nő azt állította, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump személyes ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt adott át neki a hallgatásáért. Cohen februárban megerősítette, hogy pénzt adott a nőnek, de arról nem beszélt, hogy ezzel mit akart honorálni. Azt azonban leszögezte, hogy sem Donald Trumpnak, sem a cégének nem volt köze az ügylethez.          Az elnök ügyvédei 20 millió dolláros kártérítést követelnek a nőtől, arra hivatkozva, hogy megszegte a szerződést, amelyben hallgatást fogadott az egyszeri találkozóról. Daniels ügyvédei szerint viszont a szerződés semmis, mert nincs rajta Trump aláírása.  Mostani megszólalását Daniels nem indokolta.     A múlt kedden Karen McDougal volt Playboy-modell osztotta meg Trumppal folytatott viszonyának részleteit a CNN hírtelevíziónak adott, csaknem egyórás interjúban. Ő azt állította, hogy tíz hónapig tartó viszonya volt a jelenlegi elnökkel, amely 2006 nyarán kezdődött, három hónappal azt követően, hogy megszületett Donald és Melania Trump közös gyermeke, Barron. Az interjúban, amelyben egyébként bocsánatot kért Melania Trumptól, McDougal elmesélte azt is, hogy Trump pénzt akart adni neki, de ő nem fogadta el, mert - mint állítólag Trumpnak is mondta - szerelmes belé és "nem az a fajta nő". A választási kampány idején a National Enquirer című laptól - cserébe a hallgatásáért - ő is elfogadott 150 ezer dollárt.     McDougal pert indított a National Enquirert tulajdonló médiavállalat ellen, annak érdekében, hogy mondják ki semmisnek a titoktartási megállapodást.     Donald Trump házassága és állítólagos nőügyei szinte állandóan napirenden vannak az amerikai sajtó egy részében, amely teret ad egyúttal azon jogvédő csoportoknak is, amelyek már panaszt nyújtottak be az igazságügyi minisztériumhoz és a Szövetségi Választási Bizottsághoz, mert úgy vélik: a pénzátutalások - mivel Trump állítólagos volt barátnőinek történtek - valójában kampánypénzek.  Mivel mindkét esetben magánszemély vagy vállalat több pénzt utalt át, mint amennyit a választási kampányban hozzájárulásként adhatnak egy jelöltnek, ezért a jogvédő csoportok szerint azok törvénysértőek voltak. (MTI)

Ritka: rendőrök és börtönőrök tüntetnek

Több ezer rendőr és börtönőr vonult ki tüntetni szombaton Bukarestben a román belügyminisztérium épülete elé: a megmozdulást szervező szakszervezetek igazságosabb bérezést és jobb munkafeltételeket sürgetnek.      Az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormány által tavaly életbe léptetett közalkalmazotti béremeléseknél a belügyi alkalmazottakat hátrányos megkülönböztetés érte, a fokozódó munkaerőhiány miatt pedig a szolgálatban maradtak túlterheltek, folyamatosan túlóráznak. Azt állítják: a rend őrei száz évvel ezelőtti körülmények és tíz évvel ezelőtti bértábla szerint dolgoznak, de a 2018-as év kihívásainak kell megfelelniük.      Carmen Dan belügyminiszter szerint azonban a rendőröknek nincs okuk panaszra, ősszel tízszázalékos, év elején újabb 4-5 százalékos béremelésben részesültek, és ők az egyedüli "kiváltságosok" a közalkalmazotti szférában, akik a többletmunkáért túlórapénzt kaphatnak. A többieknek csak szabadnap jár, ha sikerül kivenniük.      A börtönőrök szakszervezete egyenesen azt állítja, hogy az igazságügyi tárca (amelyhez tartoznak) "meglopta őket", amikor tavaly 30 százalékkal lefaragták a szolgálati nyugdíjakat. A tüntetők szerint az általuk őrzött bűnözőkhöz hasonlóan rossz körülmények között dolgozó, a túlzsúfolt börtönökben folyamatosan túlórázó, 25-30 éves nehéz szolgálatra "ítélt" börtönőröket még a méltányos öregkori járandóság reményétől is megfosztották, ezért Tudorel Toader igazságügyi miniszter leváltását is követelték.      A roppant hangos, de egyébként fegyelmezett tüntetők délben a kormány székháza elé vonulnak, hogy jobb fizetéseket és méltányosabb munkafeltételeket követeljenek. A rendőrszakszervezet szerint a tiltakozó megmozdulásokat mindaddig folytatják, amíg sikerül megállapodniuk a kormánnyal követeléseik teljesítéséről. (MTI)

Francia terror: nem lehet megelőzni

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint nem előzhetők meg a pénteki dél-franciaországihoz hasonló, magányosan elkövetett terrortámadások, mert túl nagy az ország, túl sok a szélsőséges és túl sok embert kellene megfigyelni.      Kis-Benedek Józsefet arról kérdezték az M1 aktuális csatornán pénteken, hogy három embert ölt meg és tizenhatot sebesített meg három támadásban egy túszejtő a dél-franciaországi Carcassonne közelében fekvő Trebes szupermarketjében pénteken, legalább két sebesült állapota súlyos.      A rendőrök néhány órával később megölték a támadót, egy 26 éves marokkói származású, carcassonne-i férfit.      Kis-Benedek József közölte: azért nem lett volna sok esély elfogni a túszejtőt, mert magányosan követte el a tettét. Ugyanakkor - jelezte - még tart a nyomozás, kiderülhet, hogy kapcsolatban állt valakikkel. Megjegyezte: tény, hogy kisebb bűncselekmények miatt ismerte a rendőrség az elkövetőt, de nem állt szoros ellenőrzés alatt.      Ezeket az embereket meg kellene figyelni, de mindenkit nem lehet, és nincs nulla kockázat egyetlen titkosszolgálat vagy rendőri szerv munkájában sem - tette hozzá a szakértő. (MTI)

Túszokat ejtett egy fegyveres egy szupermarketben

Legalább két ember meghalt péntek délelőtt egy szupermarketben a dél-franciaországi Carcassonne-tól keletre található Trebes településen, ahol egy fegyveres férfi túszokat ejtett - közölték rendőrségi források.     "Az alkalmazottak és a vásárlók nagy részének sikerült kimenekülnie. Egy szolgálatban lévő csendőrtiszt áll kapcsolatban jelenleg a túszejtővel" - idézte a francia hírügynökség a forrást.     A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a szupermarket egyik alkalmazottját megölte a támadó, de már nincs több túsz az üzletben. Más források szerint az üzlet hentese és egy vásárló halt meg. A boltban mintegy húszan tartózkodtak a túszejtés pillanatában.     Eric Ménassi, Trebes polgármestere szerint az épületben már csak a túszejtő és egy csendőr található.     Az üzlet körül a rendőrségi akció továbbra is folyamatban van, a környéket teljesen lezárta a rendőrség.     A BFM hírtelevízió úgy értesült a párizsi ügyészségtől, hogy a férfi azt mondta: az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében lép fel.     Az ügyben a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított eljárást, a hatóságok és a kormányzat is terrortámadásként kezeli a túszejtést.     A La Dépeche du Midi című regionális lap értesülése szerint a támadó egy 30 év körüli, marokkói származású férfi, aki szerepel a francia titkosszolgálatok nyilvántartásában. A szupermarket parkolójában álló gépkocsijának rendszámtáblája alapján tudták azonosítani a hatóságok.     A férfi állítólag Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagjának szabadon engedését követeli.     A túszejtés délelőtt 11 órakor történt, szemtanúk több lövést is hallottak.     A hírtelevízió értesülése szerint a fegyveres a túszejtést megelőzően egy gépkocsiból rálőtt négy marseille-i rendőrre, akik egy közeli terepen futottak. Az egyik rendőr a vállán könnyebben megsebesült. A támadó ötször lőtt, és azután ment be a Super U szupermarketlánc egyik üzletébe.     A csendőrség tájékoztatása szerint egy szemtanú azt mondta, hogy amikor a támadó bement az üzletbe, azt kiáltotta, hogy "Allah akbar". A férfinél egy kézifegyver, valamint kések és gránátok voltak.     Édouard Philippe miniszterelnök "komolynak" nevezte a helyzet.     "Carcassonne közelében egy férfi elbarikádozta magát egy szupermarketben túszokkal. Ez komoly helyzet" - mondta a kormányfő a kelet-franciaországi Mulhouse-ban.     A belügyminisztérium azt kérte a sajtó munkatartásaitól, hogy egyelőre ne menjenek a helyszín közelébe, és ne zavarják a rendőri erők fellépését, illetve ne tegyenek közzé olyan "szóbeszédeket", amelyek megzavarhatják a tájékoztatást. A tárca jelezte, hogy a Twitteren folyamatosan tájékoztat a rendőri beavatkozás fejleményeiről.     Gérard Collomb belügyminiszter elindult a helyszínre.     Franciaországban a 2015 januárban, a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás óta legmagasabb szintű a terrorkészültség, mintegy 100 ezer csendőr, rendőr és katona teljesít szolgálatot a köztereken, pályaudvarokon, repülőtereken.     Az elmúlt három évben 241-en vesztették életüket iszlamista merényletekben, amelyeknek nagyon gyakran a rendőrök és a katonák a célpontjai. A 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően rendkívüli állapotot hirdetett ki a kormány, és ezt a parlament hatszor meghosszabbította. A rendkívüli állapotot 2017. november 1-én feloldották, de a rendőrség állandó jelleggel megkapta az új terrorelhárítási törvény kereteiben a rendkívüli állapot idején rendelkezésére álló jogkörök nagy részét. (MTI)

Zuckerberg beismerte a Facebook tévedését

Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója beismerte a Facebook tévedését és teljes körű vizsgálatot ígért a Cambridge Analytica ügyében.     Zuckerberg - aki először nyilatkozott nyilvánosan a brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég botrányának kirobbanása óta - saját Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját szerdán.     Nyilatkozatában kijelentette: a Facebook "követett el hibákat", de mostantól az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik annak biztosítását, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében a közösségi oldalon elérhető valamennyi applikációt alaposan átvizsgálják, és  kitiltják az oldalról azokat a fejlesztőket, akik visszaélnek a személyes adatokkal, illetve nem vállalják a mostantól kötelező auditálást. A felhasználók adataihoz történő hozzáférést pedig ezentúl korlátozzák: csupán a nevek, a profilképek és az email-címek lesznek nyilvánosak, minden további adat csakis akkor lesz elérhető, ha a fejlesztő előzetesen írásos szerződést köt a Facebookkal, megszerzi a felhasználó jóváhagyását is - hangsúlyozta Zuckerberg.      A Facebooknak "megvan a felelőssége felhasználói adatainak védelmében" - fogalmazott a közösségi fórum alapítója, s hozzátette, hogy ha e felelősségnek nem képes eleget tenni, akkor "nem is érdemli meg, hogy szolgálja" a közösséget.     Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt vizsgálatot indítottak a hatóságok a Cambridge Analytica ellen, a Facebook adatainak feltételezett nem megfelelő felhasználása miatt. A botrány hétvégi kirobbanása óta a Facebook részvényeinek értéke zuhanórepülésbe kezdett, a nagyvállalat piaci értéke pedig dollármilliárdokkal - egyes adatok szerint 50 milliárd dollárral - csökkent.     Az Egyesült Államokban vezető kongresszusi politikusok, köztük Dianne Feinstein, a szenátus igazságügyi bizottságának vezető demokrata párti politikusa, már a hét végén sürgették Zuckerberg kongresszusi meghallgatását. (MTI)