°C
TIME DATE
Ma Emil és Csanád nap van.

Határon túl

Zuckerberg lediplomázott

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója tiszteletbeli diplomát kapott a Harvardon, az Egyesült Államok egyik legrégibb, a világ egyik legjobb egyetemén.     Zuckerberg, aki annak idején kimaradt a Harvardról, csütörtökön visszatért a Massachusetts állambeli Cambridge-ben lévő tekintélyes tanintézménybe, és ő mondta el az amerikai egyetemeken hagyományos ünnepi évzáró beszédet.     Mielőtt szólásra emelkedett, átvette az egyetem tiszteletbeli doktori címéről szóló oklevelet.     Beszédében a többi között arra hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy "ne csak új munkahelyeket teremtsenek, hanem újfajta céltudatosságot is". Szólt arról, hogy a globalizálódás vesztesei úgy érzik, nem törődnek velük, emiatt befelé fordulnak, és fontosnak tartotta leszögezni, hogy "az egyenlő esélyek" érdekében kötendő "új társadalmi szerződésre" van szükség.      "Valami baj van a mi rendszerünkkel, ha én itt hagyhatom az egyetemet és tíz év alatt milliárdokat kereshetek, miközben diákok milliói nem tudják fizetni a diákkölcsöneiket, arról nem is beszélve, hogy saját vállalkozást sem tudnak indítani" - fogalmazott. Majd azt fejtegette, hogy a mai világban a küzdelem "a szabadság, nyitottság, globális közösség és a tekintélyelvűség, a bezárkózás és a nacionalizmus" között folyik.     Elemzők szerint Zuckerberg olyan beszédet mondott, mintha politikai pályára készülne.     A most 33 éves Mark Zuckerberg 2004-ben alapította meg a Facebook közösségi oldalt, amelyet ma már naponta csaknem kétmilliárdan használnak. (MTI)

24 évet ült ártatlanul

Huszonnégy évet töltött börtönben ártatlanul egy amerikai férfi, akit most felmentettek és szabadon bocsátottak.     A most 43 éves, philadelphiai Shaurn Thomast 19 évesen ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre, gyilkosság miatt. A férfi a tárgyalás során végig az ártatlanságát hangoztatta, majd a börtönben is mindent elkövetett önmaga tisztázása érdekében.     Az elmúlt kilenc évben új ügyvédje volt - egy volt rendőr -, aki ingyen képviselte őt. James Figorski ügyvéd közleményt adott ki, amelyben leszögezte: védence évizedeken keresztül megingathatatlanul küzdött ártatlansága bebizonyításáért.     Thomas a gyilkosság idején fiatalkorúak nevelőintézetében volt és éppen engedélyezték, hogy meglátogassa a családját. A bíróság azonban nem adott hitelt a családtagok vallomásainak, s bár közvetlen bizonyítékok nem voltak a gyilkosságra, mégis elítélték őt.     A nyomozás során a gyilkossági csoport munkatársai több gyanúsítottat is megneveztek, de a dokumentumokat valahogyan elkeverték, több mint két évtizeden keresztül kallódtak, s csak nemrégiben kerültek elő újra. Erre alapozva, bűncselekmény hiányában, a bíróság felmentette Shaurn Thomast.     Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az ártatlanul börtönbüntetést szenvedett férfi kér-e kártérítést. (MTI)

Szexuális zaklatás az elitiskolában +18

Az Egyesült Államokban újabb elitiskoláról derült ki, hogy tanárok szexuálisan zaklattak diákokat - jelentette az amerikai sajtó.     Ezúttal az északkeleti New Hampshire államban lévő St.Paul gimnáziumról és internátusáról van szó. Az intézmény - amely az episzkopális egyházhoz tartozik - Concord városában található és rendkívül jó hírű, annak idején diákjai között tudhatta például John Kerry volt külügyminisztert is.     A gimnázium egy bostoni ügyvédi iroda megrendelésére 73 oldalas jelentést készített. Egy bejelentés nyomán - az ügyvédek részvételével - megvizsgálták, hogy az elmúlt évtizedekben milyen visszaélések történtek a diákok kárára. Az iskolában 530 kiskorú tanul, és 100 oktató dolgozik. Kiderült: 1948 és 1988 között 13 oktató rendszeresen szexuálisan zaklatta és megerőszakolta a gondjaira bízott gyermekeket, és 2000-ben egy bejelentés nyomán ugyan belső vizsgálat is indult, ám csak három tanárt találtak felelősnek. Az esetről tudósító The New York Times szerint az iskola a jó hírneve védelme érdekében nem folytatta le az átfogó vizsgálatot.     A St.Paulban tapasztalt visszaélésekről a vizsgálatot megrendelő ügyvédi iroda közleményt adott ki. Ebben leszögezte: az intézmény "nem védelmezte a diákokat úgy, ahogyan azt kellett volna". Továbbá az iskola vezetése a bejelentéseket "nem vizsgálta ki megfelelő módon".     A gimnázium jelenlegi igazgatója, Michael Hirschfeld bocsánatkérő közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy "nem lehet bocsánat a korábban tett bejelentések kivizsgálásának felületességére". Az igazgató "hibának" és "az értékítélet alapvető tévedésének" minősítette a történteket. Majd bejelentette: az összeállított jelentést az iskola megküldi Concord város rendőrségének, New Hampshire állam főügyészének, valamint a kormányzónak is.     A botránnyal kapcsolatban a  The Wall Street Journal című lap arra emlékeztet, hogy áprilisban egy connecticuti magániskoláról derült ki, hogy a tanárok évtizedeken keresztül szexuálisan zaklatták, vagy megerőszakolták a diákokat. A Choate Rosemary Hall a connecticuti Wallingfordban szintén elitiskola, amelynek internátusában valaha a néhai John F. Kennedy elnök is tanult, s ott végzett Donald Trump elnök lánya, Ivanka Trump is, valamint több színészóriás, így Glenn Close és Michael Douglas is. (MTI)

Tudják, ki robbantott Manchesterben

Theresa May brit miniszterelnök szerint a biztonsági szolgálatok tudják, hogy ki követte el a hétfő éjszakai öngyilkos merényletet Manchesterben. May egyelőre nem fedte fel az öngyilkos merénylő kilétét, mondván: a hatóságok még dolgoznak a merénylő személyazonosságának kétséget kizáró megerősítésén. May, aki kedden a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testülete, a COBRA értekezletén elnökölt, az ülés után tartott Downing Street-i tájékoztatóján kijelentette: a nyomozás jelenlegi szakaszában még nem fedheti fel az öngyilkos merénylő kilétét.     Hozzátette ugyanakkor: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok meggyőződése szerint egyetlen merénylőről van szó, de folyik a vizsgálat annak kiderítésére is, hogy az elkövető egyedül vagy valamely csoport tagjaként cselekedett.     A brit kormányfő közölte: továbbra is a második legmagasabb terrorkészültségi szint érvényes Nagy-Britanniában, de a belső elhárítás - MI5 - kötelékében működő egyesített terrorizmus-elemző központ (JTAC), amelynek hatáskörébe tartozik a javaslattétel a készültségi szint módosítására, folyamatosan tanulmányozza a helyzetet. Nem sokkal a kormányfő beszéde után pánikszerűen kiürítették a Manchester Arndale Centre-t. Nem megerősített hírek szerint lövés volt hallható a helyszínen. Húsz perccel később pedig arról tudósított a BBC, hogy a manchesteri rendőrség őrizetbe vett egy 23 éves férfit a merénylettel kapcsolatban. (MTI, Index)

Manchesteri merénylet: Juncker, Kósa, Vodafone

Ma együtt gyászolunk, holnap pedig együtt harcolunk azok ellen, akik el akarják pusztítani európai életstílusunkat - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden, reagálva a 22 halálos áldozatot követelő előző napi manchesteri robbantásra.     Juncker közleményében szomorúságának adott hangot a terrortámadás miatt, és szolidaritását fejezte ki Theresa May brit miniszterelnökkel és a brit néppel. Kijelentette, mélyen megrázta, hogy a terrorizmus ismét félelmet akar gerjeszteni ott, ahol örömnek kell lennie, megosztottságot akar okozni ott, ahol a fiatalok és a családok ünnepelnek. "A gyáva támadások csak tovább erősítik elkötelezettségünket, hogy együtt dolgozzunk az ilyen gyalázatos cselekmények elkövetőinek legyőzésén" - fogalmazott.     Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében sokkolónak nevezte a manchesteri robbantást. Kijelentette: "Imáink és gondolataink az áldozatokkal, a sérültekkel és azok családjaival vannak".     Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üzenetében együttérzéséről biztosította a támadás áldozatainak hozzátartozóit.     Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja mélységes megdöbbenésének adott hangot a "szörnyű események" miatt. Kijelentette: szorosan nyomon követi a fejleményeket.     Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa felháborítónak nevezte a támadást, amelynek főként fiatalok voltak az áldozatai. Üzenetében szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal, a családjaikkal és a brit néppel.     Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üzenetében hangsúlyozta: az észak-atlanti szövetség Nagy-Britannia mellett áll a terrorizmus elleni küzdelemben. "Gondolataim a fiatalokkal, a barbár terrortámadás érintettjeivel vannak" - közölte a főtitkár.     Charles Michel belga miniszterelnök támogatásáról biztosította Nagy-Britannia lakosságát, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal. Jan Jambon  belügyminiszter közölte, körlevelet a rendőrségnek, hogy fokozzák a biztonsági intézkedéseket a nagy tömegeket vonzó rendezvényeknek és fesztiváloknak helyt adó helyszíneken.     Hétfő éjjel robbantásos terrortámadást hajtottak végre a Manchester Arena bejárati csarnokában, Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén. A támadást egy férfi követte el pokolgéppel, és ő maga is meghalt. A robbanásnak 22 halálos áldozata van, köztük gyerekek. A Fidesz frakcióvezetője szerint a manchesteri terrortámadás rámutat arra, hogy az európai vezetők - érthetetlen módon - még mindig nem veszik észre, mi folyik a kontinensen. Még hány ártatlan embernek kell meghalnia, hogy az európai vezetők elgondolkodjanak az idevezető bevándorlási politikájukon? - tette fel a kérdést Kósa Lajos keddi budapesti sajtótájékoztatóján.     A politikus megdöbbentőnek nevezte az éjszaka Manchesterben történteket, és együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit.     Nyilvánvaló szerinte, hogy a terrorizmus nem azzal kezdődik, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantja magát, hanem azzal, amikor terroristák illegálisan jönnek Európába, és sokan ezt segítik, támogatják.     A Fidesz-frakció mellszélességgel kiáll a kormány mellett a terror üldözésében - jelentette ki Kósa Lajos. A manchesteri események miatt a Vodafone minden, az Egyesült Királyságban roamingoló ügyfele 10 ezer forint jóváírást kap a május 22-én 22.00 és május 23-án 22.00 óra közötti hívás- és sms forgalmából - közölte a Vodafone az MTI-vel kedden.     A jóváírás a Magyarországra és az Egyesült Királyságon belülre indított hívásokra és sms-ekre, ezen felül az ott fogadott hívásokra vonatkozik. (MTI)  

Manchesteri merénylet: magyar áldozatról egyelőre nem tudni

Folyamatban van az áldozatok azonosítása, így még nem tudni, van-e magyar érintettje a Manchester Arena rendezvényközpontban hétfő éjjel történt robbantásos merényletnek - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán kedden.     Szijjártó Péter közölte, a magyar nagykövetségen várják azok hívását, akiknek rokona, ismerőse ott volt a koncerten, és most nem tudják vele felvenni a kapcsolatot.     A magyar kormány határozottan elítéli a támadást, részvétét fejezi ki az áldozatok családjának, és mielőbbi gyógyulást kíván a sérülteknek - tette hozzá.     A legfrissebb adatok szerint 22 halálos áldozata van a Manchester Arena bejárati csarnokában, Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén történt robbanásnak. A brit rendőrség szerint terrortámadás történt, egy férfi követte el a robbantást. Részletek, videó itt!

Gyász: merénylet Manchesterben, 19 halott

Manchester rendőrfőkapitánya kedd hajnalban hivatalosan megerősítette, hogy tizenkilenc halálos áldozata és hozzávetőleg ötven sérültje van a Manchester Arena rendezvényközpontban előző éjjel történt robbantásos merényletnek.     Ian Hopkins az észak-angliai nagyváros rendőrkapitánysága előtt tartott rövid sajtótájékoztatóján közölte: a sérülteket hat manchesteri kórházban kezelik. Állapotukról nem mondott részleteket.     Hopkins megerősítette azt is, hogy a rendőrség jelenleg - amíg ettől eltérő információja nincs - terrorcselekményként kezeli a történteket.     A rendőrfőkapitány szerint a manchesteri rendőrség szorosan együttműködik az országos terrorelhárító rendőri hálózattal és a brit hírszerző szolgálatokkal.     Hozzátette: a rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy kerülje a Manchester Arena környékét, mert a vizsgálat nagy erőkkel folytatódik a helyszínen.     Hopkins nem tért ki arra, hogy őrizetbe vettek-e valakit a robbantással kapcsolatban.     Theresa May brit miniszterelnök kedd hajnalban bejelentette, hogy a kormányzó Konzervatív Párt felfüggesztette választási kampányát. Nagy-Britanniában június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.     May közölte azt is, hogy elnökletével kedd délelőtt értekezletet tart a brit kormány rendkívüli helyzetek esetén összeülő szakértői testülete, a COBRA.     A miniszterelnök kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak, és biztosította őket arról, hogy a kormány teljes részletességgel feltárja a történtek hátterét.     A merénylet Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén történt, a 21 ezer férőhelyes Manchester Arena bejárati csarnokában, a jegypénztárak közelében.     A koncertről távozó tömegben a robbanás után pánik tört ki. A rendezvényen nagyon sok fiatal, köztük gyerekek is voltak.     Ez a legsúlyosabb terrorcselekmény Nagy-Britanniában azóta, hogy 2005. július 7-én négy öngyilkos merénylő pokolgépeket robbantott három londoni metrószerelvényen és egy városi buszon, 52 embert megölve és több mint hétszázat súlyosan megsebesítve.     A legutóbbi súlyos nagy-britanniai terrortámadás március 22-én történt, amikor egy magányos merénylő, Khalid Masood járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a londoni Westminster híd járdáján, majd kocsijából kiszállva, a parlament épületénél késsel megölt egy rendőrt. A támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a parlament fegyveres őrsége a helyszínen agyonlőtte.     A kedd hajnali manchesteri robbantás vizsgálatába a brit közlekedési rendőrség is bekapcsolódott, mivel a Manchester Arena alatt működik az észak-angliai nagyváros egyik főpályaudvara, a Manchester Victoria Station.     A hatósági tájékoztatás szerint a robbantás után a pályaudvaron leállt a vasúti közlekedés.     Londonban kedd hajnalban összeültek a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának szakértői és a brit belügyminisztérium illetékesei, hogy megvitassák a hatósági válaszintézkedéseket. A Scotland Yard - hivatalos nevén Metropolitan Police Service - a londoni rendőrség, de terrorelhárító szolgálatának hatásköre az egész országra kiterjed.     A BBC amerikai biztonsági illetékeseket idézett, akik nem zárták ki, hogy öngyilkos merénylet történt, de brit hivatalos részről ezt egyelőre nem erősítették meg.     Nagy-Britanniában jelenleg a második legmagasabb terrorkészültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás alapján súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.     Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.     Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket. (MTI)

Orbán: Közép-Európa a kontinens kapuja és bástyája

Közép-Európa a kontinens kapuja és bástyája, sokszínű, keresztény, multietnikus terület, "kicsit huzatos hely", de mi mégis közös hazaként tekintünk rá - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton a szlovéniai Mariborban.      A Fidesz testvérpártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) kongresszusán a kormányfő felszólalásában úgy fogalmazott: büszkeséggel tölt el minket, hogy itt élhetünk, büszkék vagyunk nemzeteinkre, azok történelmi teljesítményére, arra, hogy túléltük a nehéz évszázadokat. Egy biztos: szlovénként és magyarként akarunk megmaradni a jövő számára is - jelentette ki.      Orbán Viktor hangsúlyozta: egy nagy európai vita közepén állunk, migránsok vagy a saját családjaink, ez itt a kérdés. Európában sokan gondolják, hogy az elöregedő kontinens gondjait bevándorlókkal kell megoldani, de mi azt mondjuk, hogy ha nehéz és bonyolultabb is, nekünk a saját belső tartalékainkat kell mozgósítani, hogy nemzetként fennmaradhassunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, még ha le is akarnak beszélni erről minket - mondta. (MTI)

Az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.     Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be.     A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról. A határozat felszólítja a magyar kormányt, hogy Vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt. Vonja vissza a lex CEU-t. Vonja vissza a civil szervezetek elleni törvényjavaslatot. Az Európai Bizottságot azzal is megbízzák, hogy alaposabban vizsgálja meg, hogyan költik el az EU-s pénzeket Magyarországon. A határozat szerint Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt. Az EU alapszerződésének a 7. cikkében írják le a folyamatot, aminek az a lényege, hogy az európai uniós intézmények párbeszédre hívják a magyar kormányt arról, hogy Magyarország hogyan gondolja tovább építeni a demokráciát és megvédeni az európai értékeket. Most az EP egyik szakbizottsága készít először véleményt, hogy szerintük is indokolt-e elindítani ezt a folyamatot. Ez a szakbizottság, amelyik az állampolgári jogokkal foglalkozik, egy különjelentésben fogja közzé tenni a véleményét. (MTI, HP, 444.hu, Index)

Juj: kézigránátot dobott kocsmavendégek közé

Kézigránátot dobott egy kocsmába a kelet-ukrajnai háborús övezetet megjárt leszerelt katona szerdára virradóra a rahói járási Kaszómezőn (Koszivszka Poljana), a robbanásban egy ember súlyosan megsebesült - közölte szerdán Henagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója.     Az ukrajnai megye vezetője saját honlapján azt írta, a bűncselekmény éjfél után történt a település bárjában, miután három helyi lakos között szóváltás alakult ki. Egyiküket, aki ittas és agresszív volt, eltávolították a helyiségből, de néhány perc múlva visszatért egy RGD típusú kézigránáttal, és a nyitott ablakon át a bárba dobta. A robbanástól egy 26 éves férfi súlyos sérüléseket szenvedett mindkét lábán és egyik kezén, rajta műtétet kellett végrehajtani a járási kórházban.     Hennagyij Moszkal szerint az elkövető egy 45 éves kaszómezői lakos, akit 2015-ben hívtak be az ukrán hadseregbe, kilenc hónapot töltött a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben, és tavaly szerelt le. A tettes 1990-ben a szovjet hadsereg katonájaként szolgálati fegyveréből tüzet nyitott őrségben lévő társaira, többet megölve közülük, amiért tíz év börtönre ítélték.     A kormányzó szerint a tragikus eset egyik tanulsága az, hogy semmiképpen nem szabad az ukrán hadseregbe olyan embereket mozgósítani, akiket korábban tűzfegyverrel elkövetett bűncselekmények vagy emberölés miatt büntettek meg, még akkor sem, ha igen nagy hiány van harcoló állományból a terrorellenes műveleti övezetben (ATO). Moszkal felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben Kárpátalján nagyon megszaporodott a Kelet-Ukrajnából illegálisan bevitt tűzfegyverek használatával elkövetett bűncselekmények száma. Utasította a rendvédelmi szerveket, hogy a törvény teljes szigorával vonják felelősségre az elkövetőket. (MTI)

Kikerült Kolozsvár határába az első román-magyar-német helységnévtábla

A kolozsvári polgármesteri hivatal kedden kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát.     Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere az MTI-nek elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához kihelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni, illetve kiállítani.     Az alpolgármester hozzátette: csak itt helyezhette ki saját területére a táblákat a város. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és a társaság még nem válaszolt a megkeresésükre. "A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy tudjuk kiállítani az építési engedélyt és tudjuk kihelyezni a táblákat" - jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák.     Oláh Emese elmondta, a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget.     A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd.     A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számtalan per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, és a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.     A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen. (MTI)

Jogerős: 16 év börtön a Costa Concordia kapitányának

Helybenhagyta az olasz Semmítőszék pénteken a Costa Concordia tengerjáró volt kapitányára, Francesco Schettinóra másodfokon kiszabott 16 évi börtönbüntetést.      Az ítélet így jogerőre emelkedett, és az eddig szabadlábon védekező volt kapitánynak börtönbe kell vonulnia büntetésének letöltésére.      A világ egyik legnagyobb tengerjárója 2012. január 13-án a toszkán Giglio-szigeténél futott rá egy sziklára, amely szabályosan meglékelte, és félig elsüllyedt. A hajón tartózkodó 4229 személyből harmincketten veszítették életüket, közöttük Fehér Sándor magyar hegedűművész.       Francesco Schettinót tavaly májusban ítéltek másodfokon 16 évre és egy hónapra többrendbeli, gondatlanságból elkövetett emberölés, hajókatasztrófa okozása, valamint a hajó elhagyása miatt.  (MTI)

Hatalmas robbanás, legalább 10 halott

Legalább tízen meghaltak pénteken egy hatalmas robbanást követően Pakisztán lázongó Beludzsisztán tartományában, a támadásban megsebesült a pakisztáni szenátus alelnöke is - közölte a rendőrség.     A célpont az alelnököt, Maulana Abdul Gafúr Hajdarit szállító konvoj lehetett.     Hajdarin kívül több másik sebesült is van - tette hozzá a rendőrség.     A hatóságok nem tartják kizártnak, hogy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a konvoj közelében. (MTI)

Lekötöztette a doktornő a leszbikus lányt: megrázó történet

Első fokon tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a rijekai (Fiume) bíróság Mirjana Vulint, a lopacai pszichiátria volt igazgatóját, aki törvényellenesen, erőszakkal tartott fogva és "kezelt" öt éven keresztül egy leszbikus lányt - írta a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön.     Ana Dragicevic (képen) 21 éves koráig tartózkodott a pszichiátrián, ahol az ágyhoz szíjazták, kényszerzubbonyt adtak rá, és antipszichotikus gyógyszereket adtak neki. A fiatal nő, miután 2008-ban érzelmi roncsként került ki a pszichiátriáról, feljelentést tett szülei és az elmegyógyintézet ellen. A nem jogerős ítéletre csaknem tíz évet kellett várni.     A bíróság ítélete szerint a doktornő lelkiismeretlenül viselkedett, alkalmatlan szereket és módszereket vett igénybe, és törvényellenesen tartotta bezárva a fiatal lányt. Erős antipszichotikus gyógyszerekkel próbálta "kezelni" a lány leszbikus hajlamait, erőszakot alkalmazott, amikor lekötöztette a lányt, amiről nem tájékoztatta szüleit, és megfelelő dokumentációt sem vezetett a "gyógykezelésről".       Dragicevicet három évig kiskorúként, szülei beleegyezésével kezelték az intézetben, 2005 végétől 2008 májusáig viszont - miután a lány nagykorúvá vált - már erőszakkal tartották fogva a pszichiátrián.     Az ügy, amelyre 2008-ban derült fény, megdöbbentette a horvát társadalmat. Mirjana Vulint azonnal eltávolították az intézet éléről, és vádat emeltek ellene. A lapok később arról is beszámoltak, hogy nem a fiatal lány volt az egyetlen, akit akarata ellenére kezeltek az intézetben. (MTI)

Tőlünk nem is messze megbukott a kormány

A koszovói parlament megszavazta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt, ami azt jelenti, hogy Isa Mustafa kormánya megbukott, és júniusban előrehozott parlamenti választást tartanak a balkáni országban.      A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Önrendelkezés (Vetevendosje) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) tagjai, valamint tizenkét kormánypárti képviselő adta be, és végül a nagyobbik kormánypárt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) is támogatta.       A parlament ülése előtt Isa Mustafa kormányfő arról beszélt a koszovói sajtónak, hogy nem szeretne előrehozott választást, mert azt júniusban, a muzulmán böjti hónap, a ramadán idején kellene megtartani, és nem akarja, hogy a muszlim hívőknek az ünnep alatt politikával kelljen foglalkozniuk. (MTI) Archív fotó.

Meghalt egy 11 éves lány a vidámparkban

Meghalt egy 11 lány, miután egy vízi járműből kiesve súlyos sérüléseket szenvedett egy angliai vidámparkban.     A staffordshire-i rendőrség szerint Evha Jannath egy iskolai kirándulás keretében érkezett kedden a tamworth-i Drayton Manor élményparkba - írta a The Daily Telegraph.     A leicesteri kislány a park Splash Canyon nevű vízi játékát próbálta ki, ám kiesett a csónakból és súlyos sérüléseket szenvedett. A lányt a park dolgozói húzták ki a vízből, majd a mentősök helikopterrel szállították el a Birminghami Gyermekkórházba, ám Evha nem sokkal később meghalt.     Kedd este több százan gyűltek össze a kislány iskolájával (Jameah Girls' Academy) szemközti mecsetnél, hogy közösen imádkozva emlékezzenek meg az áldozatról.     A park szerdán nem nyitott ki. Az ügyben vizsgálat indult.     Az 1940-es években nyílt élménypark honlapja szerint az 1993 óta működő Splash Canyon 21 darab hat férőhelyes csónakkal várja a látogatókat.     A járművekbe bárki beszállhat, aki legalább 90 centiméter magas, ugyanakkor az 1,1 méternél alacsonyabbakat csak felnőtt kísérettel engedik a járműveket használni. (MTI, HP)

A spanyol strandok a legjobbak

Ebben az évben is Spanyolország büszkélkedhet a legtöbb, kiváló környezeti minősítésű stranddal a világon, júniustól 579 tengerparti fürdőhelyen loboghat a minőséget jelző kék zászló - jelentette be a Környezetvédelmi és Fogyasztói Oktatásért Alapítvány (ADEAC) nevű szervezet sajtótájékoztatón Madridban.     A dél-európai ország 40 éve őrzi töretlenül vezető helyét az Európai Környezetvédelmi Nevelésért Szövetség (FEE) évente elkészített listáján.     Az idén Spanyolországot sorrendben Görögország, Franciaország, Törökország és Portugália követi.     A több mint nyolcezer kilométeres partvonallal rendelkező Spanyolországban a kék zászlós strandok összesen 504 kilométert tesznek ki.     A legtöbb kék zászlós tengerparti strand - 129 - ahogy tavaly is, a kelet-spanyolországi valenciai régióban, a Földközi-tenger partján található.     A strandok minősítésekor figyelembe veszik a víz minőségét, a part tisztaságát, rendezettségét, felszereltségét és megközelíthetőségét a mozgáskorlátozottak számára, valamint, hogy van-e vízimentő és egészségügyi szolgáltatás.     A világelsőség ellenére az idén héttel kevesebb strandon látható majd a kék zászló, a szakemberek szerint ez a követelményrendszer folyamatos szigorításával magyarázható, így például a vízimentők jelenlétére vagy a vízminőségre vonatkozó szabályok változásával.     A strandokon kívül Spanyolországban 105 kikötő is megkapta a kiváló értékelést. (MTI)

Döbbenet: robbantás egy iskolában, több diák meghalt

Robbanás történt kedd reggel a kelet-afganiszáni Parván tartomány egyik iszlám iskolájában, életét vesztette nyolc diák, illetve az iskola egyik tanára, aki egyben helyi vallási vezető is volt - jelentette a Tolo News afgán hírügynökség.     A robbanás az iskola (medresze) egyik termében történt, miközben a diákok odabent tanultak. Többen megsebesültek.     A halottak között van Abdul Rahmi Sah Hanafi, a tartományi ulématanács vezetője, aki előadást tartott a diákoknak.     Más részletek egyelőre nem ismertek. (MTI)

Hol élünk? Visszajöhetnek a kommunisták?

A kaliforniai törvényhozás hétfői döntését követően hatályon kívül helyezhetik azt a jogszabályt, amelynek értelmében elbocsátható az a kormányzati alkalmazott, aki az amerikai Kommunista Párt tagja. A törvénymódosításról még a kaliforniai szenátusnak is szavaznia kell.     A jogszabályt még az 1940-es években hozták a kaliforniai törvényhozók attól való félelmükben, hogy a kommunisták beférkőznek az állami hivatalokba és alkalmasint átveszik a kormányzati irányítást.     A törvény kommunistákra vonatkozó részének visszavonását kis többséggel fogadták el hétfőn a kaliforniai törvényhozásban. A jogszabály értelmében továbbra is elbocsáthatók lesznek azok, akik olyan szervezetek tagjai, amelyek a kormányzat erővel vagy erőszakkal való megdöntését hirdetik.     A hétfőn elfogadott javaslatot egy San Franciscó-i demokrata párti képviselő, Rob Bonta terjesztette elő, míg több republikánus képviselő a régi törvény változatlan formában való megőrzése mellett voksolt. Randy Voepel dél-kaliforniai republikánus törvényhozó, aki annak idején a vietnami háborúban is harcolt, azzal érvelt, hogy az észak-koreai és a kínai kommunisták "még mindig fenyegetést jelentenek".      Az amerikai Kommunista Párt 1919-ben alakult, a 20. század első felében viszonylag befolyásosnak számított, annak ellenére, hogy legitimálta az akkori Szovjetunió sztálinista rezsimjét. 1938-ban a pártnak 75 ezer tagja volt, de 2011-re ez a létszám mintegy kétezerre apadt. (MTI)

25 fokos napok után leesett a hó Moszkvában

A Moszkvában május elején szokatlanul nyárias, 25 fokos napok után az orosz fővárosba hétfőn visszatért az éjjel fagypont körüli hőmérséklet, a havas eső és a hó.      Az előrejelzés szerint a téli csapadékesés elvben kedden, a Vörös téri győzelem napi katonai parádé napján is folytatódik majd. Orosz sajtójelentések ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy nemzeti ünnepeken a felvonulások és díszszemlék idejére Moszkva felett rendszerint feloszlatják a viharfelhőket.      Május 9-én legutóbb 1980-ban havazott az orosz fővárosban, 1988-ban pedig mindössze 6,5 fokig melegedett fel a levegő. Kedden hasonló hőmérséklet várható, és a hét első két napján együttesen a havi átlagos csapadékmennyiség több mint fele fog kihullani.       A meteorológusok szerint Moszkva térségére jellemző a hidegek májusi visszatérése. (MTI)

Trump is gratulált az új francia elnöknek

Donald Trump amerikai elnök vasárnap gratulált a megválasztott francia elnöknek.     Trump elnök Twitter-bejegyzésben fejezte ki jókívánságait Emmanuel Macronnak.     "Gratulálok Emmanuel Macronnak, Franciaország következő elnökének mai nagyarányú győzelemhez. Alig várom a közös munkát" - olvasható Donald Trump bejegyzésében.     A francia elnökválasztás második fordulójának eseményeit a nagy amerikai tévécsatornák élőben közvetítették. A kommentárok emlékeztetnek arra, hogy korábban Donald Trump óvatosan nyilatkozott, kifejtve, hogy bárki legyen is Franciaország új elnöke, az amerikai kormányzat szívesen működik együtt vele. A CNN hírtelevízió Párizsból tudósító munkatársnője arra is emlékeztetett, hogy Barack Obama volt elnök a francia választások második fordulója előtt videóüzenetben tette le voksát Emmanuel Macron mellett.     Donald Trump május végén, a G7-es országcsoport olaszországi csúcsértekezletén várhatóan találkozik az új francia államfővel, akivel - amerikai sajtóhírek szerint - valószínűleg megvitatja a párizsi klímaegyezményt. Washington egyelőre nem döntött, hogy kilép-e az egyezményből.     A késő délutáni órákban a Fehér Ház is közleményt tett közzé, amelyben gratulált Emmanuel Macron megválasztott elnöknek és a francia népnek "a sikeres elnökválasztáshoz", és leszögezte, hogy az Egyesült Államok várakozással tekint "a francia kormánnyal meglévő szoros kapcsolatok folytatása" elé. (MTI)

Döbbenetes gyerekpornó-összeesküvés

Nemzetközi gyermekpornó-hálózatot göngyölített fel az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI).     Az FBI az európai országok közti rendőrségi együttműködést koordináló Europollal együttműködve lépett fel sikeresen az interneten létrehozott gyermekpornóoldal alapítói, működtetői és felhasználói ellen.     Mint pénteken a Szövetségi Nyomozó Iroda washingtoni tájékoztatóján bejelentették, mintegy két évig tartó nyomozás és nemzetközi összefogás után 300 gyermekáldozatot azonosítottak és 900 embert tartóztattak le világszerte.     A nyomozás és a letartóztatások sora lényegében egy amerikai alapítású, nemzetközi gyermekpornó-hálózat 2015-ben kezdődött felgöngyölítésének folytatása volt. Az FBI által "rendkívül kifinomultnak" minősített Playpen internetes oldalt egy floridai férfi, Steven Chase alapította és működtette, őt a héten 30 évi börtönre már el is ítélte egy szövetségi bíróság.      A Playpent 2014-ben hozták létre, és a bűnüldöző szervek szerint a pedofil tartalmakat megosztó eddig ismert legnagyobb hálózat. Felhasználóinak száma 150 ezerre tehető.     A Playpen felhasználóinak felkutatása nem volt ellentmondásoktól mentes: több országban ugyanis a szabadságjogokat védelmező szervezetek élénken tiltakoztak az internetes oldal anonimitásba burkolódzó felhasználóinak beazonosítása ellen. A számítógépekhez történő hozzáférés, az egyes felhasználói fiókok feltörése az FBI feladata volt, s az Europol ellenőrizte az amerikaiak által megadott adatok helyességét, illetve beazonosította az európai gyanúsítottakat.     Ennek nyomán Európában 368 személyt, az Egyesült Államokban pedig 350 embert tartóztattak le gyermekpornográfia vádjával. Az amerikai vádlottak közül 25 ellen pornográf tartalmak készítése, 51 személy ellen pedig gyermekek agresszív szexuális zaklatása miatt emeltek vádat. A Playpen-alapító Chase két közvetlen munkatársa elleni perben a héten már szintén megszületett az ítélet: mindkettőjükre 20 évi börtönbüntetést szabtak ki. (MTI)

Csíksomlyóra várják a pápát

Csíksomlyó is szerepel azon helyszínek között, amelyekre a romániai katolikus püspökök meghívták Ferenc pápát.      A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia pénteken zárult kolozsvári ülésén vitatta meg a várt pápalátogatás kérdését. Az ülésről kiadott közlemény szerint a püspökök a pápát egyes romániai katolikus közösségek körébe és zarándokhelyeire hívták meg. Ezek között Balázsfalvát, Csíksomlyót, Máriaradnát és Bákót említették.      Muary Buendia bukaresti apostoli nuncius arról tájékoztatta a római katolikus és görögkatolikus püspökök közös testületét, hogy a pápa el akar menni Romániába "egy, az egység nevében szervezett látogatásra".      A püspöki konferencia kolozsvári ülését záró sajtótájékoztatón Ioan Robu bukaresti érsek szinte biztosnak mondta Ferenc pápa 2018-as romániai látogatását. Úgy vélte: a látogatás alkalmat nyújtana arra, hogy annak keretében avassanak boldoggá hét, a kommunista börtönökben elhunyt görögkatolikus püspököt. (MTI)

Megölte az évfolyamtársnőjét, majd magát is a főiskolás

Lövöldözés volt szerdán egy texasi felsőoktatási intézményben. Az első hírek szerint a politikai motivációk nélküli lövöldözésnek két halálos áldozata volt, egyikük az elkövető.     A lövöldözés helyszíne a texasi Dallashoz közeli Irving város közösségi főiskolája volt. Az intézmény vezetősége azonnal riadóztatta valamennyi hallgatóját és oktatóját, utasítva őket, hogy zárják be magukat a tantermekben. Az oktatást egész napra felfüggesztették. Mire a rendőrség kiérkezett a helyszínre, az elkövető már öngyilkos lett. Egyelőre annyit tudni, hogy egy fiatalember lőtte le az évfolyamtársnőjét, majd önmagával is végzett.     A déli Texas államban a héten ez volt a második iskolai atrocitás. Hétfőn a Texas Egyetem Austinban lévő kampuszán egy hallgató vadászkéssel támadt az évfolyamtársaira. A késelésbe egy diák belehalt, hárman pedig súlyosan megsebesültek. A késelő ellen nem emeltek vádat, mert kiderült, hogy mentális betegségben szenved. (MTI)

Vérmedve támadott Csíkszeredánál

Két pásztort sebesített meg medve vasárnap késő este Csíkszereda határában - írja a Székelyhon portál.     A Csíkszeredából Székelyudvarhelyre vezető út közelében történt támadásban egy testvérpár sebesült meg. Egyiküket a lábszárán és lábfején, testvérét a kezén harapta meg a medve. Édesapjuk segítségével menekültek meg, és sikerült kijutniuk az útra, ahonnan mentő vitte őket a Csíkszeredai Sürgősségi Kórházba. Amint a mentőszolgálat illetékese a portállal közölte, a pásztorok sérülései nem életveszélyesek.     Az Agerpres hírügynökség a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hatóság tavalyi statisztikáját idézte az üggyel kapcsolatban. Eszerint az elmúlt évben 124 medvetámadást regisztráltak a megyében, melyek következtében hatan kerültek kórházba, köztük egy 12 éves kislány. Az élelmet kereső vadállatok elsősorban a nyájakat, és az ezeket őrző pásztorokat, valamint az erdei gyümölcsöt és gombát szedő embereket veszélyeztetik. (MTI)

Testközelből: az európai vitanap Magyarországról

Mint ismeretes, április 26-án az Európai Parlament brüsszeli mini plenáris ülésén vitanapot rendeztek Magyarországról. Az Orbán Viktor miniszterelnökre zúduló össztűz után, a média tanulmányúton résztvevő csoport tagjaként kérdeztük megyénk európai parlamenti képviselőjét, a Fidesz-KDNP nemzeti listáján szereplő Tőkés Lászlót, hogy milyen hatással lehet a vitanap Magyarország jövőjére. - Ellene vagyok a konfliktuskerülő magatartásnak, ha kell, igen is szükséges a kockázatot, a konfliktust felvállalni. Megemelem a kalapom Orbán Viktor miniszterelnök előtt, aki ezt tette 1989-ben Nagy Imréék újratemetésén, és mi is ezt tettük szintén ’89-ben Temesváron. Ez az alapja a mostani magyarellenességnek, ám nincs hova hátrálni, sem Magyarországnak, sem Erdélynek. A balliberális képviselők – Jávor Benedek, Nidermüller Péter, Újhelyi István - fellépése pedig valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Azt is mondhatom, felszólalásuk bűncselekmény, hazaárulás Magyarország tekintetében. Miközben Orbán Viktor kockázatot vállal az Európai Unió érdekeiért, aközben ők nyilvánosan ássák alá a magyar pozíciókat. Ebben a kettősségben próbálom látni a magyar viszonyokat, az Európai Unió jövőjét. Úgy vélem, Orbán Viktor pozíciója megerősödött, álláspontja jogilag védhető, a brüsszeli fenyegetések zsákutcába kerülnek, s egyensúlyi állapot alakul ki. A belengetett 7. cikkely bevezetése Magyarország ellen, az Európai Unió végét jelentené - nyilatkozta Tőkés László. Nyírő Gizella

Terrorellenes rajtaütés Londonban: egy lányt meglőttek

Terrorellenes rajtaütést hajtott végre csütörtök éjjel London északnyugati városrészében a Scotland Yard egy fegyveres egysége. A művelet során egy fiatal nőt lövés ért. A rendőrség pénteki tájékoztatója szerint az akció során összesen hat embert vettek őrizetbe terrorcselekmény aktív előkészítésének gyanújával.     A rendőrségi beszámoló szerint a Willesden nevű londoni városrész egyik lakóházában lezajlott akcióban, illetve nem sokkal utána öt embert - egy 16 éves fiút, egy 20 és egy 28 éves nőt, valamint egy 20 és egy 28 éves férfit - vettek őrizetbe.     A rendőrség nem sokkal később a délkelet-angliai Kent megyében is őrizetbe vett egy 43 éves nőt.     A lövéstől megsebesült nőt, aki szintén a húszas éveiben jár, kórházba szállították, ahol rendőrségi őrizet mellett kezelik.     Neil Basu, a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese, aki a Scotland Yard országos terrorelhárítási tevékenységének összehangolását irányítja, péntek délelőtti sajtótájékoztatóján a Willesden negyedben végrehajtott éjszakai akcióról elmondta: a rendőrségnek az előzetes megfigyelési művelet alapján olyan értesülései voltak, amelyek szükségessé tették a "fegyveres behatolást" az épületbe. Az egység a rajtaütés során könnygázt is használt.     A lőfegyverhasználat okairól a Scotland Yard főparancsnok-helyettese nem mondott részleteket, csak annyit közölt, hogy a nőt, akire a rendőrök rálőttek, súlyos sérülésekkel kezelik, de állapota stabil.     A rendőrtiszt hozzátette: a Scotland Yard az őrizetbe vételekkel "megfékezte" a gyanúsítottak által támasztott terrorveszélyt.     Basu igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az akcióval a rendőrség aktív terrortámadási előkészületnek vetett-e véget, de további részletekkel nem szolgált.      A rendőrségi tájékoztatás szerint a csütörtök esti összehangolt művelet nincs összefüggésben azzal a néhány órával korábbi akcióval, amelyben a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának egyik fegyveres osztaga a londoni parlament közelében őrizetbe vett egy 27 éves férfit.     Ez az őrizetbe vétel is előzetes megfigyelési és adatgyűjtési művelet végkifejlete volt. Ebben az incidensben sérülés nem történt, és a Scotland Yard hangsúlyozta, hogy nem fenyeget közvetlen terrorveszély.     A parlamentnél elfogott férfit fegyverként is használható eszköz birtoklásának, valamint terrorcselekmény előkészületének vagy terrorcselekményre uszító tevékenységnek a gyanújával vették őrizetbe.     Ez utóbbi meghatározás a 2000-ben kelt terrorellenes törvény ilyen esetekre vonatkozó cikkelye.     A rendőrség szerint az őrizetbe vett fiatal férfinél késeket találtak.     A pénteki brit sajtó értesülései szerint a londoni muszlim közösség, illetve saját családja hívta fel a rendőrség figyelmét a brit állampolgárságú, de külföldön született férfi gyanús viselkedésére, és ekkor kezdődött megfigyelése, amely a csütörtöki elfogásához vezetett.     A helyszín közelében március 22-én egy magányos merénylő, Khalid Masood járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a Westminster híd járdáján, majd a parlamentnél késsel megölt egy rendőrt.     A támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a helyszínen agyonlőtték. (MTI)

Drámai hajóbaleset történt a Fekete-tengeren

Összeütközött csütörtökön egy orosz hadihajó és egy élő állatokat szállító hajó a Fekete-tenger török felségvizein, a Boszporusz északi végénél található Kumköy település közelében - jelentette az NTV török hírtelevízió.      A beszámoló szerint az orosz hajó elsüllyedt, de 78 főnyi legénységét a parti őrség kimentette. A másik, egyelőre tisztázatlan hovatartozású hajóban tartózkodó 17 ember szintén jól van.      Az NTV értesülése alapján az ütközés feltehetően a sűrű köd miatt következett be.      Binali Yildirim török kormányfő az eset után felhívta orosz hivatali kollégáját, Dmitrij Medvegyevet és sajnálatát fejezte ki az incidens miatt. (MTI)

Lex CEU: kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).     A brüsszeli testület illetékes szóvivője sajtótájékoztatóján bejelentette, úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében. Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.     A felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését érintő vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán.     A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.     Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál. Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.     Felszólalásában Orbán elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.     Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.     Az ülésen egyebek mellett megvitatják a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését. Mindemellett folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben, köztük a menekültügyi szabályozás ügyében, valamint továbbra is szorosan figyelemmel fogja követni a civil szervezeteket érintő törvénytervezet - közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője.     Margarítisz Szkínász szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emellett arról tájékoztatott, hogy még délután választ fognak adni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott, szerinte hamis állításokra.     Mint az Európai Bizottság által kiadott közleményben írták, a nemzeti konzultáció számos elemében "téves és rendkívül félrevezető állításokon és vádakon alapul", Frans Timmermans, a testület első alelnöke ezért tisztázni fogja a helyzetet és tényeken alapuló választ fog adni az Európai Parlament plenáris ülésén. Állásfoglalást fog elfogadni májusban az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről - szavazták meg a képviselők a szociáldemokrata frakció javaslatát a szerdai ülésen megnyitásakor.     Az állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre.     Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést. (MTI)

Nagy-Magyarország nem téma, Nagy-Albánia igen

Pristinában, Tiranában és Dél-Szerbiában ismét beszédtéma lett az úgynevezett Nagy-Albánia eszméje - írják a belgrádi lapok, amelyek szerint Belgrádban úgy látják, a feléledő nacionalizmusról és a török titkosszolgálat tevékenységéről árulkodik az, hogy az albánok újra nemzetük egyesítéséről beszélnek.     A Nagy-Albánia létrehozására vonatkozó tervek nem új keletűek, évtizedek óta lázban tartják az albánokat és a szomszédságukban élőket. Az elképzelés egy országban egyesítené az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánokat, és ehhez szeretne csatlakozni a dél-szerbiai Presevo-völgyben élő albán kisebbség is.     Néhány nappal ezelőtt Edi Rama albán miniszterelnök, majd Hashim Thaci koszovói államfő is hangot adott annak az elképzelésnek, hogy ha megreked a balkáni térség országainak európai integrációja, akkor a régióban élő albánok "mini unióban" egyesülhetnének. A kijelentés azért is meglepő, mert az utóbbi néhány évben az albán vezetők kategorikusan elutasították, hogy ilyen álmokat dédelgetnek, Edi Rama 2014 végén egyesen azt mondta, hogy a gondolat csupán a szerb vezetés fejében létezik, és azért találták ki, hogy leplezzék a Nagy-Szerbia létrehozására vonatkozó terveket.     Az albán politikusok kijelentéseit azonban Szerbia nem hagyhatta szó nélkül, egyrészt mert a közvetlen szomszédságáról van szó, másrészt pedig Belgrád Koszovót is saját tartományának - és nem önálló államnak - tekinti, így a Presevo-völgyben élő albán kisebbség és a koszovói albánok elszakadása az ország egységét sértené.     Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint nem véletlen a Nagy-Albániáról szóló elképzelés időzítése, és legalább egy külföldi titkosszolgálat keze is benne van a dologban. A kormányfő nem fejtette ki, hogy melyik külföldi ügynökségre gondol, ám a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdán már Törökország érintettségéről írt. Vucic szerint provokációról van szó, egyrészt a macedóniai parlamenti választás után kialakult patthelyzetet szeretnék feloldani, és előmozdítani a kormányalakítást, amely a macedóniai albán kisebbség jogainak bővülését is magában hordozná, másrészt pedig azt várják, hogy Szerbia felelőtlen és elhamarkodott kijelentéseket és lépéseket tegyen, amelyek aztán felhasználhatók lesznek ellene.     Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter ennél hevesebben reagált az albán politikusok kijelentésére. Szerinte az egyesülési törekvéseket csak egy újabb balkáni háborúval lehetne megvalósítani, azaz Edi Rama és Hashim Thaci voltaképpen háborúval fenyegeti a térséget, ezért az Európai Unió határozott fellépésére van szükség, hogy csírájában elfojtsa az ilyen tendenciákat.     Egyes elemzők szerint azonban nem kell háborús vagy elszakadási, illetve összeolvadási törekvésektől tartani, a téma ismételt felszínre kerülése voltaképpen albán belpolitikai érdekeket szolgál, hiszen Edi Rama országában júniusban parlamenti választást tartanak. A kijelentés mindazonáltal Brüsszelt is az integrációs folyamatok felgyorsítására serkentheti. (MTI)