°C
TIME DATE
Ma Edina nap van.

Határon túl

Magyar beszédük miatt bántalmaztak három fiatalt

Bántalmaztak három fiatalt szombat hajnalban Kolozsvár belvárosában, az utcán. A Stiridecluj.ro hírportál arról számolt be, hogy a fiatalokra azért támadtak rá, mert magyarul beszéltek. Az összetűzés tényét a rendőrség megerősítette, de az okokat még vizsgálják.     A hírportál egy szemtanúra hivatkozva közölte, hogy egy belvárosi utcán a három fiatal amiatt került összetűzésbe egy másik csoport tagjaival, mert magyarul beszéltek. A szóváltás dulakodásba torkollott, amire az egyik támadó gázpisztolyt vett elő, és előbb a levegőbe, majd az egyik magyar fiatal felé lőtt, és fejbe vágta a fegyverrel. A fiatal megsérült. A tanú arról számolt be a portálnak, hogy az összetűzés helyszínén a rendőrség is vizsgálódott.     Carmen Jucan, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője az MTI-nek megerősítette az összetűzés tényét. Hozzátette: az okokat, és azt, hogy valóban történt-e fegyverhasználat, még vizsgálják.     A szóvivő elmondta, a rendőrséget hajnali négy óra körül riasztották a Central áruház melletti utcába. A rendőrök három 26 és 31 év közötti magyar nemzetiségű fiatalt találtak a helyszínen, akik azt mondták, hogy két férfi támadt rájuk. A három fiatalt kórházba szállították, ezért nem lehetett tőlük vallomást kérni. A szóvivő hozzátette, a bántalmazottak várhatóan a nap folyamán tesznek panaszt bántalmazás és minden bizonnyal fenyegetés miatt is a rendőrségen.     "Egyelőre nem tudom megerősíteni, hogy a konfliktus hátterében a bántalmazottak magyar beszéde állt volna. A fegyverhasználatot sem tudom megerősíteni, de az egyik sérült azt mondta a helyszínelő rendőrnek, hogy pisztoly nyelével verték fejbe. Folyamatban van a tanúk kihallgatása is, és a környék térfigyelő kameráinak ellenőrzése" - mondta az MTI-nek Carmen Jucan.     Hozzátette: az ügynek már vannak gyanúsítottai, és a rendőrség most ellenőrzi, hogy valóban részesei voltak-e a szombat hajnalban történt incidensnek. http://www.stiridecluj.ro/social/scandal-in-centrul-clujului-un-grup-de-tineri-a-fost-atacat-cu-pistolul-pentru-ca-vorbeau-maghiara (MTI)

Járvány a szomszédban: 16-an haltak meg

Már 16 halálos áldozata van Romániában annak a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed - közölte vasárnap a Digi24 hírtelevízió.     2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, és ebben az időszakban tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt. Amint a hírtelevízió közölte, korábban átlagosan 7-8 kanyarós esetet jegyeztek évente.     A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek, de Erdély belső megyéiben is sok a kanyarós beteg. Maros megyében 311, Beszterce-Naszódban 129 esetben állapították meg a kórt.     Alexandru Rafila járványügyi szakértő a hírtelevíziónak elmondta, soron kívül kezdték oltani az egy évnél kisebb gyermekeket kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését. Hozzátette, az áldozatok többsége ebből a korosztályból került ki.     A hírtelevízió közlése szerint az év elején Belgiumban megjelent kanyarójárványnak is romániai eredetet tulajdonítanak. Az első megbetegedést ugyanis olyan embernél tapasztalták, aki korábban Romániában járt.     Alexandru Rafila hozzátette: amíg nem sikerül egész Európában a beoltottság szintjét növelni, időről időre törvényszerűen meg fognak jelenni a mostanihoz hasonló járványok.     A román egészségügyi minisztérium szerint "a felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás a járványért. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására.     A szaktárca a járvány megfékezése érdekében csökkentette az olthatóság alsó határát, így a már 9 hónapos csecsemők is beolthatók. Eddig minimum egyéves korban kaphattak a gyerekek kanyaróellenes vakcinát. (MKTI)

Jaj! Nyomtalanul eltűnt egy kormánypárti képviselő

Nyomtalanul eltűnt Olekszij Honcsarenko, az ukrán államfő mögött álló parlamenti tömörülés frakcióvezető-helyettese. A főügyészség szerint a képviselőt ismeretlenek elrabolták - jelentették ukrán sajtóorgánumok csütörtökön.      Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is megerősítette, hogy nagy valószínűséggel elrabolták a honatyát.      Párttársa, Olekszandr Brihinec a Facebookon arról számolt be, hogy Honcsarenko szerda este a dél-ukrajnai Odesszába utazott egy nyilvános találkozóra, ám az ülésteremben nem jelent meg. Azóta mobiltelefonja nem elérhető, és a parlament csütörtöki plenáris ülésén sem jelent meg.       A képviselő eltűnéséről elsőként a Dumszkaja című odesszai hírportál számolt be a dél-ukrajnai megye ügyészségétől kapott információra hivatkozva. Később az ukrán fűügyészség sajtóosztálya és az SZBU is megerősítette a hírt, valamint azt, hogy előzetes információik alapján a képviselőt elrabolták. A hatóságok egyelőre több részletet nem hoztak nyilvánosságra, későbbre ígértek részletes tájékoztatást.      Honcsarenko gyakori szereplője az ukrán hírtelevízióknak, gyakran száll vitába a médiában politikai ellenfeleivel, illetve képviseli pártja álláspontját különböző kérdésekben.      Legutóbb a politikus azzal került reflektorfénybe, hogy február 8-án összefirkálta a Berlini fal darabját, amely a kijevi német nagykövetség előtt áll. A képviselő a "nein" (nem) szót írta festékkel a falra. Szavai szerint így fejezte ki tiltakozását Ernst Reichel, Németország ukrajnai nagykövetének egy sajtónyilatkozata ellen, amelyben a diplomata azt mondta, hogy meg lehetne tartani a választásokat a szakadár ellenőrzés alatti Donyec-medencei területeken anélkül, hogy kivonulnának onnan az orosz katonai csapatok. (Oroszország tagadja, hogy a hadserege állományában lévő katonák harcolnának Kelet-Ukrajnában.)     Honcsarenko tettét többek között Petro Porosenko elnök is elítélte, a kijevi ügyészség pedig a rongálás miatt eljárást indított ellene. (MTI)

Zuckerberg: a globalizáció ellen fordul a közhangulat

A Facebook közösségi portál alapítója szerint mélységesen aggasztó, hogy a közhangulat világszerte a globalizáció folyamata ellen fordul.     Mark Zuckerberg a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: sokan úgy érzik, hogy nem tudnak lépést tartani a globalizációval járó gyors ütemű változásokkal, és ma már vannak olyan mozgalmak, amelyek célja a visszalépés a globális szintű összekapcsolódástól.     Kijelentette: amikor létrehozta a Facebookot, a világ összekapcsolódásának célját senki nem vitatta, e globális összekapcsolódás évről évre szorosabbá vált, és ez tűnt a folyamatok fő irányának. Zuckerberg szerint azonban ma már ezt az elképzelés egyre inkább vitatottá válik.     Hozzátette: továbbra is hisz abban, hogy hosszú távon ez a globális összekötődési folyamat jobbá teszi a világot, ám elismeri azt is, hogy a globalizáció ideája bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyta a saját maga által teremtett kihívásokat, és a mostanában tapasztalható jelenségek egy része az erre adott reakció.     A Facebook alapítója szerint ügyelni kell arra, hogy az emberi közösség globálissá válása mindenki számára hasznos legyen, mert ez nem fog automatikusan megtörténni.     Arra a felvetésre, hogy egyes találgatások szerint politikai szerepvállalásra készül, sőt akár indulhat a 2020-as amerikai elnökválasztáson is, Mark Zuckerbeg csak annyit mondott, hogy "jelenleg" ilyesmivel nem foglalkozik, most elsősorban a globális összekapcsolódás folyamata érdekli.     A BBC-nek adott interjú előzménye, hogy Zuckerberg csütörtökön saját Facebook-profilján bemutatta egy körülbelül hatezer szóból álló esszéjét, amelyben szintén a globalizáció folytatása mellett áll ki. Az általa kiáltványnak nevezett írás ennek egyik fő kérdése, hogy "olyan világot építünk-e, amilyet mindannyian akarunk". Mint írja, a Facebookot most a legtöbben a barátokkal és a családtagokkal való kapcsolattartásra használják, de ő reméli, hogy ez a közösségi média a jövőben sokkal inkább összefogásra fogja serkenteni az embereket mindenféle jó cél érdekében, minthogy eredetileg erre - az emberiség összefogására - hozta létre. A világméretű összefogás lehetősége abból a szempontból megvan a Facebookon, hogy immár egymilliárd-nyolcszázhatvanmillió regisztrált használója van, több, mint bármely ország lakónak száma. (MTI)

Olyat mondtak a románok a Beatricére, hogy büntetés lett belőle

Megbírságolta a román országos audiovizuális tanács csütörtökön a Román Televíziót (TVR), mert a pártatlan tájékoztatás szabályát megsértve tudósított a Beatrice együttes tavalyi kolozsvári koncertjéről.      A hatóság 10 ezer lej (690 ezer forint) bírságot szabott ki. Az együttes augusztusban adott koncertet a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A tudósításban a riporter "vitatottnak és revizionistának" nevezte az együttest. Azt sugallta, hogy irredenta rendezvénysorozat zajlik Kolozsváron, és úgy értelmezte, hogy az együttes XX. század című dala kedvező fényben tüntette fel Sztálint, Hitlert és az Iszlám Államot.      A hatóság szerint a köztelevízió megsértette az objektív tájékoztatás kötelezettségét, ami azt jelenti, hogy korrektül kell bemutatnia a tényeket, az eseményeket, a hír szövegének és a képeknek pedig össze kell függniük.      A TVR képviselője korábban közölte, az intézmény etikai bizottsága is vizsgálatot folytatott az ügyben, és ennek nyomán a tudósító már nem dolgozik a köztévében. Az októberi vizsgálat nyomán az etikai testület az ügy kilenc érintettjét meghallgatva egyhangúlag megállapította, hogy a riport készítői az etikai kódex hat pontját hágták át, köztük a legfontosabbat, miszerint a közszolgálati újságírónak tiszteletben kell tartania az igazságot, a vitás témákat pedig részrehajlás nélkül kell kezelnie.      A TVR tudósítása hatására a kolozsvári rendőrség hivatalból vizsgálni kezdte, hogy megsértették-e a koncerten a fasiszta, rasszista és xenofób jelképek használatát tiltó rendeletet, de arra a következtetésre jutott, hogy nem történt törvénysértés. (MTI)

Miniszterelnöki levél a baleset okozójához

Beata Szydlo lengyel kormányfő levelet írt a kórházból a múlt pénteki autóbalesete okozásával gyanúsított 21 éves fiatalembernek, leszögezve, hogy az ügyet elvárása szerint ugyanúgy fogják kezelni, mint minden más közúti karambolt - jelentette a levelet ismertetve szerdán a lengyel közszolgálati hírtelevízió.       "Megerősítem, hogy a miniszterelnök asszony szerdán levelet küldött Sebastian úrnak. A baleset és a fiatalember körül nagy a médialárma, vannak próbálkozások az ügy átpolitizálására. A miniszterelnök asszony, két hasonló korú fiú édesanyjaként megérti, mit érezhet ez a fiatalember és a családja" - közölte szerdán a PAP hírügynökséggel Ezbieta Witek, a lengyel miniszterelnök kabinetfőnöke.      A lengyel kormányfőt múlt péntek óta ápolják a varsói katonai kórházban, ahova a dél-lengyelországi Oswiecimben elszenvedett autóbalesete után került. A kormányfőt szállító, konvojban haladó gépkocsi sofőrje a 21 éves Sebastian K. által vezetett Fiat Seicento előzése közben, az utóbbi jármű sofőrjének figyelmetlensége miatt irányváltásra kényszerült, és a gépkocsival egy útszéli fának ütközött.      Witek az "átpolitizálásra" vonatkozó kijelentésével egyebek között arra utalt, hogy két ellenzéki párt - a Polgári Platform (PO), valamint a Modern (Nowoczesna) - jogi támogatást ígért a fiatal sofőrnek, és a szerencsétlenség kapcsán Mariusz Blaszczak belügyminiszter leváltását is követeli.      Beata Szydlo azt szeretné, hogy a fiatalember tudja: "állampolgárokként mindketten egyenjogúak, az eljárás során ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek" - mondta Witek a baleset ügyében folyó ügyészségi eljárásra utalva.       Az ügyészség a baleset okozásával a Fiat Seicento sofőrjét gyanúsította meg, aki a pénteki rendőrségi kihallgatás során még beismerte hibáját. A keddi ügyészségi kihallgatáson azonban visszavonta, hogy ő okozta volna a balesetet, bár az eseményeket ugyanúgy írta le. Az ügyészség az összegyűjtött bizonyítóanyag alapján továbbra is egyedüli gyanúsítottként tartja őt számon. Ha vétkessége bebizonyosodik, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.      Szerdán a PO több képviselője - köztük Grzegorz Schetyna pártelnök, Ewa Kopacz volt kormányfő, valamint Borys Budka volt igazságügyi miniszter - Oswiecim főterén tartott sajtóértekezletet a baleset kapcsán. Schetyna kijelentette: nem engedi meg, hogy a PiS "büntetlenül jogot sértsen".      Budka úgy vélekedett, hogy bűnbakot akarnak csinálni a fiatalemberből, és közölte, hogy személyesen beszélt a gyanúsítottal és édesanyjával.      Ryszard Terlecki, a szejm elnökhelyettese (PiS) szerdán úgy vélte, hogy a PO nyomást gyakorol a baleset résztvevőire, ami bűncselekménynek számíthat.      Beata Szydlót a baleset óta a varsói katonai kórházban ápolják, sérülései nem tettek szükségessé sebészeti beavatkozást, állapota javul. Witek szerdai közleménye szerint "napokon belül" hazaengedhetik. A lengyel kormányfőnek egy 24 és egy 22 éves fia van, az idősebbik papnövendék, a kisebbik orvostanhallgató. (MTI)

Lavina pusztított az Alpokban, többen meghaltak

Kilenc embert elsodort egy lavina hétfő délelőtt a francia Alpokban, Tignes település közelében, legalább négyen meghaltak - jelentették a francia hírtelevíziók a hegyimentőkre és a rendőrségre hivatkozva.      Ez az idei szezon eddigi legsúlyosabb balesete a francia hegyekben.      Az elsodort nyolc síelő és kísérőjük Tignes közelében, a pályán kívüli területen tartózkodott, 2100 méteres magasságban, amikor elsodorta őket egy 400 méteres szélességű lavina.      A hegyimentőket 11 órakor riasztották a közeli sípályáról, ahol látták a hóomlást.      A mentők délután 1 óráig négy holttestet emeltek ki a hó alól, a többieket továbbra is keresik - közölte az Albertville-i rendőrség, amely nem bízik abban, hogy túlélőket fognak találni.      Az áldozatok állampolgárságáról és személyazonosságáról egyelőre nem közöltek részleteket a hatóságok.       Hétfőn a lavinaveszélyt 3-asra jelezték az ötös fokozatú skálán a környékbeli sípályák.      Az idei síszezon kezdete óta 13 lavinabaleset történt a francia Alpokban és a Pireneusokban, amelyekben hárman vesztették életüket. A tavalyi 45 hóomlásban 21-en haltak meg. (MTI)

Döbbenetes fotót díjaztak

Az ankarai orosz nagykövet decemberi meggyilkolásáról készített kép, az AP amerikai hírügynökség fotósának, Burhan Özbilicinek a felvétele nyerte el a World Press Photo 2017 fődíját hétfőn Amszterdamban.     A nyertes fotón az öltönyt és nyakkendőt viselő merénylő látható fegyverrel a kezében, amint a pillanatokkal korábban agyonlőtt Andrej Karlov nagykövet holtteste felett áll. A tettes felfelé mutat a bal kezével, közben dühödten ordít.     Máté Bence magyar természetfotós a Természet kategóriában a sorozatok között harmadik helyezést ért el.     A versenyre 125 ország 5034 fotósa nevezett több mint 80 ezer felvétellel. A zsűri 25 ország 45 fotósát díjazta nyolc kategóriában. (MTI)

Horror a gokartpályán: tömeges mérgezés

Mintegy hetven ember szénmonoxid-mérgezést szenvedett egy gokartpályán Belgiumban - jelentették vasárnap délelőtt a helyi lapok.     A baleset, amelynek egyelőre nem tudni az okát, szombat este történt a Brüsszeltől délkeletre fekvő Wavre településen - közölte a Le Soir című belga újság.     A nemrégiben megnyitott gokartpályán nagyjából 150 ember tartózkodott, közülük 67-en szenvedtek szénmonoxid-mérgezést. A beszámolók szerint öten súlyos állapotba kerültek, de nincsenek életveszélyben.     A helyszínre kiérkező mentők mintegy harminc embert kórházba szállítottak.     A történtek oka egyelőre ismeretlen, annak felderítésére vizsgálatot indítottak a hatóságok, a szakértők azonban a szellőzőrendszer hibáját tartják valószínűnek. A vizsgálat lezárultáig nem nyitható újra a gokartpálya - tájékoztatott Francoise Pigeolet, Wavre alpolgármestere.     A pályát üzemeltető cég elnézést kért a balesetért. (MTI)

Autóbaleset érte a lengyel kormányfőt

Autóbalesetet szenvedett péntek este Beata Szydlo lengyel miniszterelnök a dél-lengyelországi Oswiecimben. Szydlót helikopterrel a varsói katonai kórházba szállítják, az első értesülések szerint állapota stabil.       Beata Szydlo péntek este az Oswiecimhez közeli lakhelyére tartott a három gépkocsiból álló konvojban.  Rendőrségi közlemény szerint a kormányfő sofőrje egy Fiat Seicento előzése közben kényszerült irányváltozásra, és egy útszéli fának ütközött.      A lengyel kormányfőt, valamint a vele egy kocsiban utazó további két személyt - a lengyel kormányőrség (BOR)  alkamazottait - az oswiecimi kórházba szállították, ott hoztak döntést a varsói vizsgálat szükségességéről. Kezelőorvosa úgy nyilatkozott az újságíróknak: arról, hogy Varsóba szállítják, "általános egészségügyi, valamint logisztikai okokból" döntöttek.      Szydlo "általános állapota stabil, semmi közvetlen veszély nem fenyegeti, teljességgel képes a kontaktusra" - értékelte az orvos, a sérülésekről nem mondott részleteket. A lengyel kormány szóvivője azt közölte a Twitter közösségi hírportálon, hogy a miniszterelnök állapota jó, újabb, rutin jellegű vizsgálatnak vetik alá.      A másik két sérültet az oswiecimi kórházban ápolják, többek között végtagi sérülésekkel.      A balesetet a lengyel ügyészség, valamint a belbiztonsági hivatal (ABW) vizsgálja. Mariusz Blaszczak belügyminiszter a BOR azonnali vezetőségi tanácskozását hívta össze.      A kormányfő balesetéről Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is szólt a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa áldozatai előtt tisztelgő péntek esti megemlékezésen.        A varsói elnöki palota előtt megtartott beszédben Kaczynski  kijelentette: "Veled vagyunk, Beata, biztosak vagyunk, hogy rövid kórházi tartózkodás után újból velünk, a kormány élén leszel". (MTI)

Hűtőkocsiban vitték a migránsokat

Rendőrök szabadítottak ki kilenc bevándorlót egy hűtőkocsiból Hollandiában, miután a jármű rakterében rejtőzködő migránsok annyira fáztak, hogy egyikük inkább értesítette a hatóságokat - közölték az illetékes szervek pénteken.      A holland lapok arról számoltak be, hogy a hűtőkocsira csütörtökön akadtak rá az ország déli részén, a belga határ közelében. A segítséget kérő bevándorló annyit tudott, hogy nemrég lépték át a határt Belgium felől, a rendőrök pedig ezután bemérték a mobiltelefonját, miközben tartotta a vonalat.      A hatóságok tájékoztatása szerint a kocsi hat vietnami és három iraki állampolgárt szállított, egyikőjük sem szorult orvosi ellátásra. A jármű spanyol sofőrjét őrizetbe vették.      2015. augusztus 27-én 71 menekült fulladt meg az őket szállító, magyar rendszámú hűtőkocsiban Ausztria Burgenland tartományában. (MTI)

Nézzen szét Európában, hol, mennyi a minimálbér!?!

Óriási, mintegy kilencszeres különbség mutatkozik az Európai Unió tagállamai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derült ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) friss adataiból.      Az Eurostat abban a 22 tagországban vizsgálódott, amelyben törvény rögzíti a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára.       Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1999 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 235 eurót. Magyarország a 17. helyen áll a mintegy 412 eurós havi minimálbérével.      Az uniós statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentésében három csoportba sorolták a tagországokat a bruttó minimálbér euróban számolt nagysága alapján.      A havi 500 eurónál alacsonyabb minimálbért alkalmazó országok csoportjába tartozik Bulgária (235 euró), Románia (275), Lettország és Litvánia (380), Csehország (407), Magyarország (412), Horvátország (433), Szlovákia (435), Lengyelország (453) és Észtország (470).      Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.      A legmagasabb, 1000 euró fölötti minimális bért fizető országok csoportjába hét állam tartozik: Nagy-Britannia (1397 euró), Franciaország (1480), Németország (1498), Belgium (1532), Hollandia (1552), Írország (1563) és Luxemburg (1999).      Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban szövetségi szinten januárban 1192 eurónak megfelelő összeg volt a minimálbér.      Az Eurostat vásárlóerő-paritás (PPP) alapján is összehasonlította a minimálbéreket, vásárlóerő-egységben (PPS) mérve azokat. Az országonkénti eltérés így jóval alacsonyabb, immár csupán háromszoros, mivel figyelembe veszik az árszintek közötti különbségeket is. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1659 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (501 PPS). Magyarországon 723 PPS értékű a minimálbér, amellyel az ország a 14. helyre került a vizsgált tagállamok között. (MTI)

Trump beszélt Kínával

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön este telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és megerősítette, hogy kormányzata tiszteletben tartja az "egy Kína" elvet.     A Fehér Ház közleményben tájékoztatott kettejük telefonbeszélgetéséről. Eszerint hosszú és "rendkívül szívélyes" beszélgetést folytattak, és  "Hszi elnök kérésére" Donald Trump megerősítette, hogy egyetért az "egy Kína" - politika tiszteletben tartásával. Ennek alaptétele, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el diplomáciailag Tajvan függetlenségét, hanem a szigetet Kína részének tekinti.       A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump és Hszi Csin-ping egy sor más kérdésben is eszmét cserélt, és meghívták egymást országaikba.     Jóllehet, megválasztása után Donald Trump telefonon fogadta Hszi gratulációit, de beiktatása óta most először tartott vele megbeszélést. Sajtóhírek szerint Kína nem fogadta örömmel, amikor Trump decemberben, szintén telefonon, Caj Jing-ven tajvani államfővel beszélt és - egyes értelmezések szerint - sejtette, hogy esetleg csak akkor támogatja az "egy Kína"-politikát, ha Pekinggel megállapodásra tud jutni a kereskedelmi viták rendezésében.        A mostani Trump-Hszi megbeszélés előtt az amerikai elnök a Fehér Házban konzultált Rex Tillerson külügyminiszterrel.     Az amerikai-kínai egyeztetésre pár órával azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump a Fehér Házban - helyi idő szerint pénteken - fogadja Abe Sindzo japán kormányfőt, akit a hétvégére a floridai nyaralójába is meghívott. (MTI)

Szexuális zaklatás a vonaton: nincs is ilyen ügy?

Az osztrák rendőrség korábbi ígérete ellenére nem nyilatkozott annak a magyar nőnek az ügyéről, akit Tirolban, egy vonaton zaklatott egy bevándorló - közölte az M1 aktuális csatorna.     A csatorna híradójában a nevét és arcát nem vállaló nő telefonon elmondta, a múlt héten, nappal vonattal utazott Innsbruckba, amikor egy - vele szemben utazó férfi - jól láthatóan magához nyúlt, izgatta magát. A Tirolban élő, 42 éves, kétgyermekes nő azt mondta, először nem tudott kitől segítséget kérni. Végül, amikor egy harmadik utas is megjelent a fülkében, az őt inzultáló férfi elmenekült. A nő az innsbrucki pályaudvaron a biztonsági szolgálattól kért segítséget, akik értesítették a rendőröket. A nőnek a rendőrök azt mondták, hogy a férfi nemrégiben kapott osztrák állampolgárságot.     A nő, aki szerint az elmúlt időszakban heti két-három ehhez hasonló esetről hallani Innsbruckban, eljuttatta a feljelentéséről kapott másolatot M1-hez. A csatorna az ügyben megkereste a tiroli rendőrséget. Beszámolójuk szerint először azt a választ kapták, hogy a rendőrség ismeri az ügyet, de mivel zajlik a vizsgálat, kicsit később adnak tájékoztatást, nem sokkal később viszont már azt közölték velük, hogy nincs ilyen ügy, nem is vizsgálnak semmi hasonlót.

Robbanás történt egy atomerőműben

Robbanás történt csütörtök délelőtt egy franciaországi atomerőműben, a normandiai Flamanville-ben - közölték az illetékes hatóságok, amelyek arról is biztosították a lakosságot, hogy "nincsen semmilyen nukleáris veszély".     A délelőtt 10 órakor történt balesetben öten "könnyebb füstmérgezést" szenvedtek, de senki nem sérült meg - közölte Olivier Marmion, a prefektus kabinetfőnöke. "Jelentős technikai esemény történt, de nincs szó nukleáris balesetről, s az incidensnek már vége" - tette hozzá.     A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók és a mentők, de az úgynevezett rendkívüli riasztási tervet nem léptették életbe a hatóságok, miután nincs sugárveszély.     A BFM hírtelevízió azt közölte, hogy a robbanás a nukleáris övezeten kívül, az erőmű gépházában történt, és nincsenek környezetszennyezési kockázatai.     A tűzoltóság tájékoztatása szerint robbanás történt, majd tűz ütött ki, amelyet délre eloltottak a gépteremben.     Az incidens oka egyelőre ismeretlen.     Az erőmű két reaktora közül az egyiket leállították.     Franciaország lakossági energiaszükségletének 80 százalékát az országban működő 19 atomerőmű összesen 58 reaktora biztosítja. Flamanville-ben a harminc évvel ezelőtt épített jelenlegi atomerőmű közelében áll majd üzembe 2018 végén az európai nyomottvizes reaktor (EPR), amelynek teljesítménye 1600 megawatt lesz (a paksi atomerőmű teljesítménye reaktoronként 500 megawatt), és már zajlik egy további  építésének az előkészítése is az ugyancsak normandiai Penly-ben. (MTI)

Trump: ez hihetetlen

Donald Trump amerikai elnök szerint kormányzatát kettős mérce alapján ítélik meg bírálói, és ezért támadják őt, amiért normalizálni akarja a viszonyt Oroszországgal.      Az elnök kedd reggeli Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy elnökségét kettős mércével mérik: őt bírálják az Oroszországhoz fűződő viszony javítása miatt, miközben elődje, Barack Obama megállapodást kötött Iránnal, Amerika ellenségével.       "Nem ismerem Putyint, nincsenek üzleti megállapodásaim Oroszországban, és a gyűlölködők megbolondultak, Obama viszont megállapodást köthet Iránnal, a terror közepette, az nem probléma!" - írta bejegyzésében Donald Trump.       Az elnök ezzel a 2015 végén Iránnal aláírt többhatalmi egyezményre célzott, amelyet Barack Obama akkori elnök segített tető alá hozni.       Az elnök délelőtt a Fehér Házban - megyei seriffekkel tartott megbeszélésén - leszögezte: hihetetlen, hogy kormányzatának bíróságon kell küzdenie azért, hogy érvényt szerezzen a menekültekre és a bevándorlásra vonatkozó elnöki rendeletének.       Megígérte, hogy a jogi kereteken belül a végsőkig harcolni fog az átmenetileg felfüggesztett beutazási elnöki rendeletért. Hangsúlyozta, hogy több amerikai támogatja őt, mint ahányan tüntetnek a rendelet ellen, és megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok biztonságban legyen.       "A józan ész ezt diktálja" - fogalmazott. Hozzátette: néhányan "ártó szándékkal" megpróbálják "a hatalom egy részét elorozni".       Közben két republikánus szenátor, Tom Cotton arkansasi és David Perdue georgiai politikus arra készül, hogy olyan tervezetet terjesszen a kongresszus elé, amely a legális bevándorlást is jelentős mértékben korlátozná. Erről Tom Cotton beszélt az MSNBC televíziónak adott interjújában.       A készülő javaslat szerint az eddigi évi egymillió zöldkártya helyett csak 500 ezret adnának ki. A szenátor szerint a korlátozás nem érintené a munkavállalói engedéllyel érkezőket, és így a magasan képzett szakemberek változatlanul bevándorolhatnának az Egyesült Államokba. (MTI)

A román bíróság szerint reklám a partiumi zászló

Jogerősen is reklámzászlónak minősítette hétfői ítéletében a partium zászlaját a Bihar megyei törvényszék. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján hozták nyilvánosságra.       A zászló ügyében Tőkés László európai parlamenti képviselő pereskedett a nagyváradi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrséggel. A rendőrség a reklámtörvény megsértése miatt állított ki szabálysértési jegyzőkönyvet, és szólította fel Tőkés Lászlót a képviselői irodája erkélyére 2015 decemberében kitűzött zászló eltávolítására. Ennek a jegyzőkönyvnek a semmissé nyilvánítását kérte keresetében a politikus, de a bíróság mind alapfokon, mind másodfokon megalapozatlannak tartotta, és elutasította a kérését.       Amint Tőkés László ügyvédje, Kincses Előd egy január közepén tartott sajtótájékoztatón elmondta, az elsőfokú ítéletben a bíróság szó szerint ismételte meg a székely zászlót reklámzászlóvá minősítő ítéletét. A bíró még azt a fáradságot sem vette, hogy az ítélet szövegében "partiumi zászlóra" változtassa a korábbi ítéletben használt "székely zászló" kifejezést. Így a per ugyan a partiumi zászlóról szólt, az ítélet a székely zászlóra vonatkozott. A fellebbezésben többek között ezt a bírói gondatlanságot is kifogásolták.       Tőkés László parlamenti irodája hétfőn közleményben tudatta, hogy - a székely zászló ügyéhez hasonlóan - ezzel is az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni. Korábban Kincses Előd ügyvéd elmondta, a strasbourgi bírói testület befogadta a székely zászló ügyében korábban benyújtott keresetet.      A Partiumi Autonómiatanács (PAT) 2015 májusában fogadta el a Parium régió jelképeit. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel korábban írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, amely "Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része" jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg. (MTI)

Migránsok ide vagy oda, ismét Merkelé a terep

Ismét Angela Merkel a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje, és a két párt együtt küzd majd a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában - jelentette be hétfőn Münchenben Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a két párt elnökségének együttes ülése után Angela Merkellel tartott sajtótájékoztatóján.      Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a CSU egyértelmű támogatásáról biztosította Angela Merkelt, és együtt küzdenek majd azért, hogy Németország első számú politikai erejeként folytathassák a kormányzást és megakadályozzák a baloldali pártok koalíciójának hatalomra jutását.      Angela Merkel elmondta, hogy a következő lépés a közös választási program megalkotása. Kiemelte, hogy a testvérpártok viszonya az utóbbi hónapokban "nem volt mindig könnyű", és végül abban állapodtak meg, hogy tiszteletben tartják egymás eltérő véleményét. Jelezte, hogy továbbra is elutasítja azt a CSU-s követelést, hogy évi 200 ezer főben korlátozzák a befogadható menekültek létszámát. (MTI)

Ez is kell: internetfüggőségi klinikát hoztak létre

Internetfüggőség-klinikát hoztak létre a zágrábi pszichiátrián, ez az első ilyen intézmény Horvátországban - közölte az N1 horvát kereskedelmi hírcsatorna hétfőn.      Az alkohol-, a szerencsejáték- és a drogfüggők mellett most a technológiai függőséget is gyógyítják a fővárosi kórházban.      Irena Rojnic Palavra pszichiáter elmondta, hogy elsősorban olyan fiatalok kezeléséről van szó, akik szinte képtelennek mutatkoznak a normális életre az internet, a számítógépes játékok és a mobiltelefon megvonása után.      A pszichiáter szerint ugyanakkor nem könnyű felismerni az internetfüggőséget.       "Amennyiben valaki négy-öt órát tölt naponta a világhálón, és közben nem végzi el az iskolával vagy munkával kapcsolatos feladatait, az már jel" - hangsúlyozta a szakember.       Hozzátette, hogy az interneten eltöltött idő mellett sokkal fontosabb, hogy milyen tünetek jelentkeznek.      "Amennyiben egyre több és több időt töltünk a számítógép előtt vagy okostelefon társaságában és elveszítjük az időérzékünket, továbbá problémáink adódnak emiatt a munkahelyünkön, az iskolában és a családban, valamint semmit sem tudunk tenni ellen, ideje, hogy szakember segítségét kérjük" - vélekedett Rojnic Palavra.       Horvátországban nincs pontos adat arról, hány internetfüggő van az országban. Szakértők szerint a lakosság közel 11 százaléka szenved a szenvedélybetegség ezen formájában, vagyis országszerte körülbelül 400 ezer ember - számolt be róla az N1. (MTI)

Trump kiakadt

Donald Trump amerikai elnök vasárnap újból bírálta azt a szövetségi bírót, aki felfüggesztette a hét, többségében muszlim lakosságú ország állampolgárai ellen elrendelt beutazási tilalmát, kijelentve, hogy a bíróságok csak megnehezítik az Egyesült Államok határainak védelmét.     Miközben James Robart seattle-i bíró döntése nyomán újraindult az elnöki rendeletben megnevezett muszlim országok állampolgárságával rendelkezők beutazása, Donald Trump egy újabb Twitter-bejegyzésében azt írta: "nem tudom elhinni, hogy egy bíró az országunkat ilyen veszélybe sodorja. Ha történik valami, akkor őt és a bírósági rendszert okolhatjuk. Áradnak be az emberek. Ez rossz!".     Egy későbbi bejegyzésében tudatta: utasítást adott a belbiztonsági miniszternek, hogy "nagyon alaposan" ellenőrizzék az országba belépőket.     Az elnök egy nappal korábban "úgynevezett bírónak" minősítette a beutazási tilalmat átmenetileg felfüggesztő seattle-i bírót. Kirohanását azonban republikánus és demokrata oldalról egyaránt bírálták.     Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője a CNN hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta: szerinte nem jó kritizálni egyes kiszemelt bírákat. Ben Sasse republikánus szenátor az ABC tévécsatorna híradójában ennél hevesebben reagált, leszögezve, hogy "nincsenek úgynevezett bíróink (...), úgynevezett elnökeink". Olyan emberek vannak, akik esküt tesznek arra, hogy betartatják és megvédik az alkotmányt - tette hozzá.     Patrick Leahy, a szenátus igazságügyi bizottságának ellenzéki, demokrata párti tagja úgy vélekedett, hogy Donald Trump alkotmányos válság felé sodorja az országot a napokban bejelentett, bevándorlást korlátozó döntésével, és azzal, hogy a tiltást felfüggesztő bírói döntés után a bírót is bírálta.     Chris Christie, New Jersey republikánus kormányzója viszont nem az elnöki rendeletet, hanem annak végrehajtását kifogásolta, Mike Pence alelnök pedig - szintén egy televíziós interjúban - védelmébe vette Trump elnök rendeletét.     Közben az Egyesült Államok határain, repülőterein ismét úgy zajlik az utazók beléptetése, mint Trump rendelete előtt. James Robart bíró döntése után a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy aki érvényes vízummal rendelkezik, beutazhat az Egyesült Államokba. A lehetőséggel sokan élnek, akiket a tíz nappal ezelőtt kihirdetett elnöki rendelet miatt érvényes vízumuk ellenére sem engedtek repülőgépre szállni az Amerikába tartó járatot indító reptéren. (MTI)

Meghátrált a román kormány

Hatályon kívül helyezte vasárnapi rendkívüli ülésén a Sorin Grindeanu vezette román szociálliberális kormány korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást módosította, miután Romániában napok óta százezrek tüntettek a korrupció büntethetőségének enyhítése ellen.     A kormány újabb sürgősségi rendeletben hatálytalanította korábbi vitatott intézkedését, amely néhány órán belül a közlönyben is megjelent és így azonnal hatályba lépett. Az új rendelet eltörölt minden olyan Btk.-módosítást, amely február 11-én lépett volna hatályba, átmentette viszont a régi rendelet néhány olyan rendelkezését, amely a büntető perrendtartást módosította. Ez utóbbiak közül viszont kikerült az új rendeletből az a kedden bevezetett - a gyanúsítottak és ügyészség közti vádalkuk gyakorlatát korlátozó - intézkedés, amely szerint csak fél évnél nem régebbi bűncselekményről lehet feljelentést tenni a vádhatóságnál.     A kabinet vasárnap feloldotta a január 31-i kormányülés és a Ciolos-kormány tavaly május 18-i ülésének jegyzőkönyvének titkosítását is: mindkét kormányülésen sürgősségi rendelettel módosították a Btk.-t.     A szociálliberális kormánykoalíció több ízben hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői kormány is sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, illetve a büntető perrendtartást és akkor senki sem vonult utcára tiltakozni. Mindkét kormány arra hivatkozott, hogy Btk. és a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseit alkotmánybírósági döntések hatálytalanították, és ezeket a taláros testület döntésének megfelelően kell kijavítani.     A szakértői kormány sürgősségi rendelete nem érintette a korrupciós cselekmények büntethetőségét: 2016-ban a kiskorúak elleni, illetve szexuális bűncselekményekre, a pénzhamisításra és az ivóvíz megfertőzésére vonatkozó Btk.-cikkelyeket módosította a Ciolos-kabinet.     A Grindeanu-kormány kedden elfogadott sürgősségi rendelete egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített a Btk. szigorán. A kormány azt követően fogadott el a kormányülés eredetileg közzétett napirendjén nem szereplő sürgősségi rendeletet a büntetőjog módosításáról, hogy az azt megelőző két hétben szinte naponta ezrek, tízezrek tüntettek a kormány közkegyelmi, és Btk.-módosítási tervei ellen, amelyeket a demonstrálók a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmeztek.     A vasárnapi rendkívüli kormányülésről kiadott közlemény szerint Sorin Grindeanu miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák.     Bár előző napi sajtótájékoztatóján Grindeanu azt mondta, Florin Iordache igazságügyi miniszternek vállalnia kell a felelősséget, amiért "nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett", a vasárnapi kormányülésről kiadott közleményből nem derül ki, hogy született-e valamilyen döntés Iordache miniszteri mandátumát illetően. A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást - reagált Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.     "Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy - egy széles körű vita után - módosítsuk a Btk.-t a parlamentben" - idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.     A román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD-ALDE kormánykoalíciót - amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött -, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.     A kormányfő bejelentését a helyzet "normalizálása" felé tett fontos lépésként értékelte Madalina Dobrovolschi, Klaus Iohannis államfő szóvivője.     "A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt" - jelentette ki az elnök szóvivője.     Nicusor Dan, a - mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki - Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke "az utca hatalmas győzelmének" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést.     A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazar legfőbb ügyész úgy vélekedett: a "ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat", amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt. (MTI)

Újabb támadás Párizsban, most a Louvre-nál

Egy 29 éves egyiptomi állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy pénteken késsel támadt katonákra a Louvre Múzeumánál Párizsban - közölte pénteki esti sajtótájékoztatóján a párizsi főügyész.      Francois Molins azt mondta: "Az elkövető személyazonosságát hivatalosan még nem állapították meg", de a gyanú szerint egy 29 éves egyiptomi állampolgárról van szó, akinek a vízumok európai bázisában rögzített fotója megegyezik az elkövető fotójával.       A feltételezett támadó az Egyesült Arab Emírségekben él, ott kérelmezett vízumot 2016. október 30-án franciaországi beutazásra. Az egy hónapra szóló, február 20-ig érvényes turistavízumot január 20-án kapta meg. Január 26-án Dubajból érkezett a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre. A férfi útlevelét a házkutatás során megtalálták abban a lakásban, amelyet Párizs egyik legelegánsabb negyedében, a Champs-Elysées sugárút közelében bérelt.       A Reuters hírügynökségnek két francia tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a támadót Abdullah Reda al-Hamaminak hívják, az egyiptomi Dakahlíja tartományban született.       A támadás délelőtt 10 órakor történt, a Louvre múzeum alatt található Carrousel du Louvre bevásárlóközpont bejáratánál, ott ahol a belépők csomagjait ellenőrzik a biztonsági őrök. A fekete pólót viselő férfi a mozgólépcsőn leérve két, 40 centiméter hosszú machetével támadt négy járőröző rendőrre, miközben az kiabálta, hogy "Allahu akbar!" (Allah a leghatalmasabb).       A támadó az egyik katonát könnyebben megsebesítette a fejbőrén, majd egy másodikra támadt, aki a földre esett, majd rálőtt az elkövetőre a hasa irányában. Miután ez nem tartoztatta fel a támadót, a földön fekvő katona újabb három lövést adott le. Az elkövető ezután súlyos sérülésekkel összeesett, életveszélyes állapotban kórházba szállították.       A főügyész azt is elmondta: a férfit nem ismerték korábban a francia hatóságok, ujjlenyomata nem szerepelt a nyilvántartásokban. A machetéket Párizsba érkezése után vásárolta egy helyi üzletben.       "Láthatóan terrorista jellegű" támadás történt Bernard Cazeneuve kormányfő szerint. "Óvatosan kell fogalmazni, de ezt az információt kaptam" - tette hozzá egy vidéki látogatáson, utalva arra, hogy Franciaországban továbbra is nagyon magas a terrorfenyegetettség.      Az elmúlt két évben a sorozatos iszlamista merényletekben 238-an vesztették életüket országszerte, a támadásokat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.      A Louvre előtti támadás ügyében a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított vizsgálatot terrorizmussal kapcsolatos emberölési kísérlet gyanújával.      A múzeumban a támadás pillanatában mintegy ezren tartózkodtak, őket az épület egyik biztonságos szárnyába kísérték, ahonnan két órával később, miután egyesével mindenkit átvizsgáltak, kisebb csoportokban engedték ki őket.      A világ leglátogatottabb múzeumának környékét, ahol naponta több tízezer párizsi és külföldi turista fordul meg, és a környékbeli metrómegállókat lezárta a rendőrség. A biztonsági készültséget nem sokkal dél után részben feloldották, miután a rendőrség megbizonyosodott arról, hogy a támadónak nem voltak a környéken tettestársai. Egy embert előállítottak, de nem sokkal később elengedték, miután kiderült, turista és nincs köze a támadáshoz.       A Louvre pénteken zárva tartott, de a kulturális minisztérium tájékoztatása szerint szombattól ismét fogadja a látogatókat.     Franciaországban a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletek óra rendkívüli állapot van érvényben, s a rendőrök munkáját országszerte mintegy 7 ezer katona segíti az utcákon és a kiemelt védettséget élvező közintézmények biztosításában. Közülük 3500-an Párizsban és környékén járőrőznek. (MTI)

Magyar nőket kényszerítettek prostitúcióra Angliában

Magyar nőket prostitúcióra kényszerítő magyar embercsempészeket ítéltek hosszú börtönbüntetésre Angliában.      A BBC péntek esti beszámolója szerint a háromtagú társaság - két férfi és egy nő - 2015 decemberében három fiatal nőt csalt Angliába legális állások ígéretével, majd elvették úti okmányaikat és fenyegetésekkel arra kényszerítették őket, hogy prostituáltként dolgozzanak.        A manchesteri koronabíróságon lezajlott büntetőper tárgyalásán elhangzott, hogy az embercsempészek áldozatai - akik közül a legfiatalabb 19, a legidősebb 24 éves volt - szegény környezetből érkeztek, és nem vagy alig beszéltek angolul. Naponta akár tíz férfit is fogadniuk kellett, keresetükből ugyanakkor semmit sem láttak, azt a bűnszervezet tagjai teljes egészében italra, kábítószerekre és szerencsejátékra költötték.      A manchesteri bíróság L. Andrásra 13 év hét hónap, O. Jenőnére nyolc év öt hónap, P. Lászlóra három és fél év börtönbüntetést rótt ki.      Hasonló bűncselekményekért korábban is elítéltek magyarokat Angliában. Két és fél éve egy londoni bíróság három magyar állampolgárra három és tíz év közötti börtönbüntetést szabott ki, mivel egy nagyobb bűnszövetkezet tagjaiként szintén magyar nőket csaltak állásígéretekkel Angliába, ahol prostitúcióra kényszerítették őket.      Néhány hónappal korábban a dél-angliai Brightonban ugyanilyen bűncselekmény miatt négy magyar embercsempészt négy és hat év közötti szabadságvesztésre ítélt a helyi bíróság. (MTI)

Homoszexuálisok kaptak kegyelmet

Utólagos kegyelemben részesítette a brit kormány a korábbi évtizedekben homoszexualitása miatt elítélt több tízezer embert, miután kedden életbe lépett az erről elfogadott törvény.      A Downing Street tavaly szeptemberben közölte, hogy Theresa May miniszterelnök és kormánya elkötelezte magát a kegyelmi törvénytervezet beterjesztése mellett. A tervezet októberben a parlament elé került, amely el is fogadta, és kedden az uralkodó hivatalosan kihirdette a kegyelmi törvényt.      Angliában és Walesben 1967-ben, Skóciában 1980-ban, Észak-Írországban pedig csak 1982-ben törölték el azt a törvényt, amely bűncselekménynek minősítette a férfiak homoszexuális kapcsolatát. A nőkre nem vonatkozott ilyen büntető jogszabály.      Hivatalos adatok szerint a múlt században 49 ezer embert ítéltek el a homoszexualitást kriminalizáló jogszabály alapján, közülük 15 ezren ma is élnek.      Ők - ha jelzik a hatóságoknak e kívánságukat - a kedden kihirdetett törvény alapján automatikusan, minden további bírósági tárgyalás nélkül szintén kegyelemben részesülnek, amely mentesíti őket a büntetett előélet összes hátránya alól.      A kegyelmi törvénytervezet Alan Turing-törvényként vált ismertté, a XX. század egyik legzseniálisabb brit matematikusa után, akit homoszexualitása miatt az 1950-es években szintén elítéltek.      Turing, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor, a II. világháború idején annak a csoportnak az élén állt, amely a Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is.      Turingot e rendkívüli vívmány ellenére 1952-ben "súlyos közszeméremsértés" vádjával elítélték. Az ítélet börtönbüntetés volt, amelyet azonban önkéntes kémiai kasztrációval ki lehetett váltani. Turingot végül e kezelésnek vetették alá, és nem kellett börtönbe vonulnia, ám a tudós alig két évvel később, 1954-ben, néhány nappal 42. születésnapja előtt meghalt.      Alan Turingot II. Erzsébet királynő a brit kormány kezdeményezésére 2013-ban utólagos kegyelemben részesítette, de ez csak egyedi eljárás volt.      Turing hozzátartozói évek óta kampányoltak egy általános érvényű amnesztiatörvényért, és kezdeményezésükhöz csatlakozott mások mellett Benedict Cumberbatch színész, aki a Kódjátszma (The Imitation Game) című életrajzi filmben a matematikust megszemélyesítette. (MTI)

Nem megy az Oscar-átadásra, pedig nyerhet is

Aszhar Farhadi iráni filmrendező és forgatókönyvíró bejelentette: az utazási bizonytalanságok miatt nem vesz részt az Osacar-díj átadási ünnepségén február végén.     A 45 éves Farhadi számtalan filmművészeti díj kitüntetettje, 2012-ben az Nader és Simin: Egy elválás története című filmjéért kapott Golden Globe-, majd Oscar-díjat. Idén is esélyes a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában az amerikai filmakadémia elismerésére, ezúttal Az ügyfél című filmjével.     A rendező azonban vasárnap bejelentette: az amerikai beutazást bizonyos országokból átmenetileg korlátozó amerikai elnöki rendelet miatt nem vesz részt a február 26-án rendezendő gálán, még akkor sem, ha vele kivételt tennének.     "Úgy tűnik, hogy túl sok a 'ha' és a 'de' a részvételem körül" - idézte az AP amerikai hírügynökség a perzsa rendező szavait, aki ezért inkább nem is vesz részt a filmvilág hollywoodi ünnepén.     Farhadi - az AP szerint - az átmeneti beutazási korlátozásokat úgy értelmezi mint "néhány honfitársamat és hat másik ország polgárait érintő igazságtalan feltételek".     Az ideiglenes amerikai beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes, mégpedig Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Az Egyesült Államok emellett felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását is. (MTI)

Trump és Putyin jó hangulatban dumcsizott

Jó hangulatban beszélgetett telefonon Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyetértettek abban, hogy egyenlő mértékben törekedjenek az orosz-amerikai kapcsolatok stabilitására és fejlesztésére - közölte a Kreml.     A két államfő között ez volt az első telefonbeszélgetés Trump elnöki beiktatása óta.     Bár Vlagyimir Putyin és Donald Trump is hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok helyreállítását, a Kreml tájékoztatása szerint nem került szóba az Oroszország ellen hozott amerikai szankciók enyhítése.     A Kreml közlése szerint az amerikai elnök támogatta annak ötletét, hogy Washington és Moszkva együttműködjön az Iszlám Állam (IÁ) elleni harcban Szíriában. (MTI)

Szobrot kap Diana hercegnő

Szobrot állíttat két évtizede elhunyt néhai édesanyjának, Diana hercegnőnek két fia, Vilmos és  Harry herceg.     A Kensington-palota - Diana egykori, Vilmos és Harry jelenlegi londoni rezidenciája és hivatala - szombat este bejelentette, hogy a hercegnő halálának idei huszadik évfordulója alkalmából készülő szobor a palota parkjának nyilvánosan látogatható részén áll majd.     A szobrászt egy hattagú bizottság jelöli ki, amelynek tagja lesz Diana nővére, Lady Sarah McCorquodale, valamint Jamie Lowther-Pinkerton, Vilmos és Harry volt személyi titkára is.     Diana - Károly trónörökös első felesége - 1997. augusztus 31-én vesztette életét egy párizsi autószerencsétlenségben.     Vilmos és Harry közös nyilatkozata szerint édesanyjuk halálának huszadik évfordulója megfelelő alkalmat nyújt arra, hogy szobor állításával emlékezzenek meg arról a pozitív hatásról, amelyet a néhai hercegnő élete és tevékenysége gyakorolt Nagy-Britanniára és az egész világra.     II. Erzsébet királynő - Vilmos és Harry nagymamája - a Kensington-palota közleménye szerint támogatja két unokája elhatározását.     Diana emlékére eddig egy nagyobb emlékmű készült, egy rendhagyó kivitelezésű szökőkút, amelyet a londoni Hyde Parkban építettek, és a királynő avatta fel 2004 nyarán. Ez az alkotás azonban nem nyerte el a brit sajtó és a közönség tetszését, ráadásul tervezési problémák miatt többször is át kellett alakítani.     Diana halálának idei huszadik évfordulójáról a hercegnő öccse, Lord Charles Spencer is megemlékezik, mégpedig emlékkiállítások sorával, amelyet a család ősi angliai birtokán, Althorpban rendeznek. Dianát a birtok tavának kis szigetén helyezték örök nyugalomra, sírját csak a legközelebbi hozzátartozók látogathatják. (MTI)

Betiltották az Igazi Csíki Sör gyártását

A marosvásárhelyi táblabíróság pénteki ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását - adta hírül az egyik közösségi portálon a sör gyártója.      Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A marosvásárhelyi táblabíróság szóvivője az MTI-nek elmondta: a táblabíróság elutasította az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft. és a cég alapítója, Lénárd András fellebbezését, érvényben hagyva a 2015 júliusában hozott ítéletet.      Az elsőfokú ítéletben a Hargita megyei törvényszék megállapította, hogy a csíkszentsimoni sörgyártó tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben. Elrendelte, hogy a gyártó az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vonja vissza Igazi Csíki Sör néven árult termékét a piacról, és a visszavont terméket semmisítse meg. Azt is megtiltotta a Lixid Project Kft.-nek, hogy a www.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket használja.      A sörgyártó közleménye szerint a döntést annak ellenére hozta meg a román táblabíróság, hogy 2016 december 9-én a spanyolországi Alicantében székelő Európai Márkahivatal másodfokon is a Lixid Projektnek ítélte a márka használati jogát. "Jelenleg 140 embert foglalkoztatunk Székelyföldön. Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!" - áll a közleményben.       Lénárd András, az Igazi csíki sört gyártó cég vezetője a Mihír.ro székelyföldi portálnak nyilatkozva csalódottságának adott hangot. "Meg voltam győződve, hogy győz az igazság, de ki kell mondani, ez az ítélet tulajdonképpen egy székelyföldi magyar cég elleni támadás: sokaknak szúrta a szemét, hogy magyarul szólítottuk meg fogyasztóinkat, használtuk szimbólumainkat" - fogalmazott az üzletember.       A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet. Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményben úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör "több, mint szomjúságot oltó nedű", a sörmárka "identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar", és Székelyföld egyik jelképévé vált. Ezért kezdeményezi, hogy "az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé".  

Kőkemény döntést hozott Donald Trump

Donald Trump pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.       A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Trump pénteken a CBN News keresztény televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt.      Az elnöki rendelet értelmében általában is megszigorítják a beutazásokat: az Egyesült Államokba belépő valamennyi utast szigorú vizsgálatnak vetik alá, felgyorsítják a be- és kilépők biometrikus ellenőrzését, továbbá a szövetségi államok megkapják a jogot, hogy a későbbiekben maguk döntsenek arról, akarnak-e majd befogadni menekülteket, s ha igen, akkor hol telepítik le őket.       A rendeletet az elnök a Pentagonban (a védelmi minisztériumban) írta alá, miután ünnepélyes keretek között beiktatta tisztségébe James Mattis védelmi minisztert.     "Új ellenőrző intézkedéseket vezetek be, hogy távol tartsam a radikális iszlamista terroristákat az Egyesült Államoktól. Nem akarjuk őket itt" - fogalmazott Mattis beiktatási ünnepségén az elnök, s hozzátette, hogy "csakis azokat engedjük be országunkba, akik támogatják az országot és mélységesen szeretik népét". A minisztérium munkatársai előtt mondott rövid beszédében Trump azt hangsúlyozta: "bizonyosak akarunk lenni abban, hogy nem engedjük be országunkba ugyanazokat a fenyegetéseket, amelyek ellen katonáink harcolnak külföldön". Majd utalva a másfél évtizeddel ezelőtti egyesült államokbeli terrormerényletekre leszögezte: "soha nem feledjük el 2001. szeptember 11. leckéjét".        A rendelet aláírása után a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy az ideiglenes beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt képeznek az ezen országokból diplomata útlevéllel vagy hivatalos útra érkezők, s azok, akik nemzetközi intézmények munkatársai.       A rendelet szíriai menekültek beutazását - akik közül az Egyesült Államok 2011 óta 18 ezret fogadott be - meghatározatlan ideig megtiltja. A Trump-kormányzat csökkenti az összes - tehát a világ minden tájáról érkező - bevándorlóra vonatkozó kvótát is, s az idei évben az Obama-adminisztráció által előirányzott 110 ezer bevándorló helyett csak 50 ezren kapnak letelepedési engedélyt.      Trump aláírt egy másik elnöki rendeletet is, amely a hadsereg "újjáépítését", azaz nagyarányú fejlesztését irányozza elő: létszámnövelést, új hadihajók építését, a nukleáris arzenál modernizálását. Ez "az Egyesült Államok fegyveres erejének nagy újjáépítése" - fogalmazott Trump a védelmi minisztériumban. Majd leszögezte: "katonai erőnket senki nem kérdőjelezi majd meg, mint ahogyan a béke iránti elhivatottságunkat sem".     A haderő fejlesztésének finanszírozását még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. (MTI)

Oscar külföldiül, Oscar magyarul: íme minden részlet

A Kaliforniai álom című musical a 89. Oscar-díjátadó gála legnagyobb esélyese, a mindössze 32 éves Damien Chazelle alkotása 14 jelölést kapott a legrangosabb hollywoodi elismerésre. Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje is jelölt lett az amerikai filmakadémia keddi bejelentése szerint.      A Kaliforniai álom a 14 jelöléssel beállította a Beszéljünk Éváról című 1950-es dráma és James Cameron 1997-es klasszikusa, a Titanic rekordját.      A musical a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő (Ryan Gosling), a legjobb női főszereplő (Emma Stone) és a legjobb rendező (Damien Chazelle), valamint a legjobb eredeti forgatókönyv (Damien Chazelle) és Justin Hurwitz muzsikája révén a filmzene kategóriában is esélyes az Oscar-díjra. A legjobb betétdalok közé két szám (a City of Stars és az Audition) is bekerült a filmből, amelyet technikai kategóriákban - operatőri munka, hangtervezés, hangkeverés, díszlet, jelmez és vágás - is jelöltek.      Deák Kristóf Mindenki című 25 perces kisjátékfilmje az Ennemis Intérieurs, a La femme et le TGV, a Silent Nights és a Timecode című rövidfilmekkel együtt jutott be az öt Oscar-esélyes közé. Magyar rövidfilm több mint ötven éve nem kapott Oscar-jelölést.      A legjobb film mezőnyében a sci-fitől a háborús drámán és a westernen át a musicalig sokszínű műfaji válogatás alakult ki, és végül is kilenc film küzd majd az Oscar-díjért: az Érkezés, a Fences, A fegyvertelen katona, a Hell or High Water, A számolás joga, a Kaliforniai álom, az Oroszlán, A régi város és a Holdfény.      A korábbi években túlnyomórészt fehér színészeket jelölő filmakadémia idén láthatóan nagy hangsúlyt fektetett a sokszínűségre: az Oscar-esélyesek között szerepel Barry Jenkins Holdfény című alkotása, amely egy fekete fiú életét ábrázolja, Denzel Washington Fences című ötvenes években játszódó családi drámája és Theodore Melfi A számolás joga című filmje is, amely a NASA űrprogramjában dolgozó fekete nőknek állít emléket.      A rendezői kategóriában Denis Villeneuve (Érkezés), Mel Gibson (A fegyvertelen katona), Damien Chazelle (Kaliforniai álom), Kenneth Lonergan (A régi város) és Barry Jenkins (Holdfény) kaphatja majd az Oscar-díjat.       A filmakadémia hét színészt először jelölt díjára, köztük van Andrew Garfield A fegyvertelen katona főszereplője és Ruth Negga, a rasszista előítéletekről szóló Loving című dráma sztárja, Mahershala Ali és Naomie Harris a Holdfényből, Dev Patel az Oroszlánból, Lucas Hedges A régi város című drámából és az Elle női főszerepét alakító Isabelle Huppert is.      De számos korábbi Oscar-díjas, mint Denzel Washington, Jeff Bridges vagy Meryl Streep is újabb jelöléssel lett gazdagabb. Streep a Florence - A tökéletlen hang című új filmjéért kapott jelöléssel immár az Oscar-történet eddigi legtöbb, 20 jelölését érte el.      A legjobb színészek mezőnyében Casey Affleck (A régi város), Andrew Garfield (A fegyvertelen katona), Ryan Gosling (Kaliforniai álom), Viggo Mortensen (Captain Fantastic) és Denzel Washington (Fences) versenyez, a legjobb színésznők kategóriájában Isabelle Huppert (Elle), Ruth Negga (Loving), Natalie Portman (Jackie), Emma Stone (Kaliforniai álom) és Meryl Streep (Florence) közül kerül majd ki a győztes.      A mellékszereplők kategóriáiban Mahershala Ali (Holdfény), Jeff Bridges (Hell or High Water), Lucas Hedges (A régi város), Dev Patel (Oroszlán) és Michael Shannon (Éjszakai ragadozók), továbbá Viola Davis (Fences), Naomie Harris (Holdfény), Nicole Kidman (Oroszlán), Octavia Spencer (A számolás joga) és Michelle Williams (A régi város) kapott jelölést.      A legjobb külföldi film mezőnyébe - amelyben tavaly Nemes Jeles László Saul fia című alkotása nyerte az Oscar-díjat - A homok alatt című dán háborús dráma, Az ember, akit Ovénak hívtak című svéd film, Az ügyfél című iráni alkotás, valamint az ausztrál Tanna és a német Toni Erdmann jutott be.       Az egészestés animációs filmek közül a Kubo és a varázshúrok, a Vaiana, az Életem Cukkiniként, A vörös teknős vagy a Zootropolis - Állati nagy balhé kaphatja a trófeát.      Az operatőrök kategóriájában az Érkezést fotózó Bradford Young, a Kaliforniai álom című filmen dolgozó Linus Sandgren, az Oroszlán operatőre, Greig Fraser, a Holdfényt forgató James Laxton és a Némaságot filmező Rodrigo Prieto lett jelölt.      A filmakadémia szavazatai alapján a Jackie zenéjét szerző Mica Levi, a Kaliforniai álomét komponáló Justin Hurwitz, az Oroszlán zenéjét jegyző Dustin  O'Halloran és Hauschka, a Holdfény zeneszerzője, Nicholas Britell és az Utazók muzsikáját író Thomas Newman jutott jelöléshez.      Eredeti forgatókönyve alapján a Hell or High Water, a Kaliforniai álom, A homár, A régi város és a 20th Century Women írója verseng az Oscar-díjért. Az adaptált forgatókönyvek mezőnyében pedig az Érkezés, a Fences, A számolás joga, az Oroszlán és a Holdfény indul az Oscar-szoborért.           Az Oscar-díjakat február 26-án adjak át a hollywoodi Dolby Színházban. (MTI)