°C
TIME DATE
Ma Gyárfás nap van.

Határon túl

Isten ments a pánikkeltéstől, de ezekkel nem árt vigyázni

Az emberekre is veszélyes nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogokat azonosítottak Csehországban - írta kedden a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap.     A nyugat-nílusi láz ellen egyelőre nem létezik semmiféle ellenszer, nincs oltóanyag, és a fertőzés az emberek életét is veszélyezteti - mutatott rá a népszerű cseh újság.     A fertőzött szúnyogokat az elmúlt hetekben Dél-Morvaországban azonosították a szakemberek. "Nem kizárt, hogy már az ország más területein is megtalálhatóak" - mondta a lapnak Oldrich Sebesta, a brünni regionális higiéniai intézet szakkutatója.     Az életveszélyes vírust az elsősorban a halastavak környékén élő Culex modestus szúnyogfajtához tartozó rovaroknál fedezték fel a kutatók. Szakvélemények szerint azonban ezek a szúnyogok képesek a városi körülményekhez is alkalmazkodni.     A szúnyogcsípés után a fertőzés lappangási ideje két-három hét. A fertőzött ember ezután izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást érez, majd belázasodik. Az emberek többsége ugyan nagyobb probléma nélkül elviseli a fertőzést, de a meggyengült egyének számára a csípés akar halállal is végződhet - magyarázta Petr Husa, a brünni Fertőző Betegségek Klinikájának főorvosa.       Cseh higiénikusok szerint a nyugat-nílusi láz vírusát vándormadarak hozhatták el Afrikából Csehországba, ahol most azonosították. Az újság ezért fokozott óvatosságra intette mindazokat, akik a halastavak környékére terveznek kirándulásokat. (MTI)

Innováció: drónnal csempészték az ukrán bagót

Drónnal átcsempészett, csaknem ezer csomag cigarettát foglalt le a román határrendészet az ukrán-román határ román oldalán fekvő Máramarosszigeten - közölte hétfőn a fegyveres testület közleményére hivatkozva az Agerpres hírügynökség.       A román határrendészek vasárnap figyeltek fel a Tisza fölött átröptetett csomagszállító drónra, mely egy máramarosszigeti utcán ért földet. A határrendészek követték a drónt, és sikerült elkapniuk a csomag átvételére érkező férfit.       Kiderült, hogy a szállítmány 990 csomag ukrán gyártmányú cigarettából állt, melynek értékét 11400 lejre (800 ezer forint) becsülték. A Tisza fölött átröptetett csempészcigaretta-szállítmány címzettjét őrizetbe vették. (MTI)

Ismét leégett a glasgow-i művészeti egyetem

    Teljesen kiégett szombatra a Glasgow School of Art (GSA), a skóciai nagyváros világhírű, egyetemi szintű képzést nyújtó művészeti iskolája, amelyben négy évvel ezelőtt is tűzvész pusztított.     A hajnalban kitört újabb tűzvész eloltásán még szombaton is 120 tűzoltó dolgozott, de a glasgow-i tűzoltóparancsnokság tájékoztatása szerint a központi  épületben még mindig voltak elszigetelt tűzfészkek.     Az 1845-ben alapított intézmény 1909-ben elkészült jelenlegi főépülete - amelyet Charles Rennie Mackintosh, a skóciai építőművészet kiemelkedő mérnökegyénisége tervezett - teljes terjedelmében, minden emeletén égett.     A tűz olyan intenzív volt, hogy a kivonult tűzoltóautók fecskendői teljesen hatástalannak bizonyultak, ezért a tűzoltóság Glasgow folyója, a Clyde partjára telepített egy nagy teljesítményű szivattyút.     A tűz átterjedt a szomszédos épületekre, köztük az O2 ABC koncertcsarnokra is, amelynek tetőszerkezete beomlott.     A Glasgow School of Art épületegyüttesében 2014 májusában is tűzvész pusztított, teljesen megsemmisítve az intézmény világhírű könyvtárát.           A négy évvel ezelőtti tűz után, 2016-ban 35 millió fontos (csaknem 13 milliárd forintos) költségvetéssel újjáépítési munkálatok kezdődtek, és a helyrehozott épületet jövőre akarták felavatni. A tűzoltóság szombati tájékoztatása szerint azonban az újabb tűzvész, amely sokkal                       kiterjedtebb volt az előzőnél, az újjáépített épületrészeket is elpusztította.     A Glasgow School of Art az egyik legpatinásabb brit művészeti felsőoktatási intézmény. Egykori hallgatói közül került ki a legrangosabbnak tekintett - jóllehet sokszor heves vitákat kavaró - nagy-britanniai alkotóművészeti elismerés, a Turner-díj kitüntetettjeinek harmada.      Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szombati Twitter-üztenetében közölte, hogy "megtört szívvel" értesült a glasgow-i művészeti egyetem épületében pusztító újabb tűzvészről.     (MTI)

Kiderítették, mi miatt aggódik leginkább az európai ember

Az európaiak leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódnak, legtöbben, 38 százalékuk a bevándorlást és 29 százalékuk a terrorista fenyegetéseket jelölik meg az Európai Unió előtt álló legnagyobb aktuális kihívásként - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett uniós felméréséből.      A felmérés szerint az európai országok közül Észtországban (62 százalék), Csehországban (58 százalék) és Magyarországon (56 százalék) a legmagasabb a migráció miatt aggódók aránya. A terrorizmustól Litvániában (49 százalék), Cipruson (44 százalék) és Írországban (40 százalék) félnek a legtöbben.      A migrációt és a terrorizmust követően a gazdasági helyzet, a tagállamok államháztartásának állapota és a munkanélküliség aggasztja leginkább az európaiakat. A válaszadók többsége 21 uniós tagállamban, közöttük leginkább Észtországban (88 százalék), Írországban és Szlovéniában (mindkettő 84 százalék) támogatta az eurót. Az uniós fizetőeszközt két nem euróövezeti ország, Magyarország (53 százalék) és Románia (61 százalék) lakosainak válaszadói, valamint az eurózóna-tag Olaszországban (61 százalék) nem támogatták. A válaszadók többsége hét európai uniós tagállamban - Csehországban, Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Bulgáriában és Horvátországban - nem tartotta jónak az európai gazdaság- és monetáris unió létrejöttét.      Mint közölték, egy évvel az európai parlamenti választások előtt ugyanakkor növekszik az unióba vetett bizalom és a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos optimizmus.      A tavaly ősszel mért adatokhoz képest egy százalékkal 42 százalékra emelkedett azok száma, akik körében nőtt az Európai Unióba (EU) vetett bizalom. 15 tagállamban regisztrálták a bizalom növekedését, hat másikban, köztük Belgiumban (47 százalék, -6), Magyarországon (44 százalék, -5) és Szlovákiában (44 százalék, -4) viszont visszaesett. Az európaiak 40 százalékában pozitív kép él az EU-ról, 37 százalékuk semlegesen viszonyul hozzá, és 21 százalékuknak van negatív véleménye róla.      A jelentés szerint az európaiak többsége, 58 százalékuk (+1) derülátó a jövőt illetően. Ez alól Görögország és az Egyesült Királyság kivétel, ahol a válaszadók nagyobb része pesszimista e tekintetben. (MTI)

2,5 millió ember, 2000 milliárd forint: brutális pénzt kaszáltak az embercsempészek

Legkevesebb 2,5 millió migránst szállítottak át illegálisan a határokon világszerte embercsempészek 2016-ban, amivel több mint 7 milliárd dolláros (1904 milliárd forintot) bevételre tettek szert - áll az ENSZ bécsi székhelyű Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának (UNODC) a migránscsempészetről szóló első globális tanulmányában, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra.      Az UNODC összehasonlításképpen megjegyzi: az Egyesült Államok és az EU-tagállamok ekkora összeget költöttek 2016-ban a humanitárius segélyezésre világszerte.      A bűnözésnek ez a határokon átívelő formája a legkiszolgáltatottabbakat használja ki a kiszolgáltatottak közül - mondta Jean-Luc Lemahieu, az UNODC elemzési osztályának vezetője. (MTI)

Túszdráma Párizsban: vége van

Végetért kedden a túszejtés Párizsban, a rendőrök előállították a túszejtőt, az akcióban senki nem sérült meg - közölte a prefektúra.      A bejelentést előtt mintegy negyedórával a hírtelevíziók helyszíni közvetítése szerint a biztonsági erők mozgásából érzékelhető volt, hogy a kommandósok behatolni készülnek abba az épületbe, amelyben a túszejtő négy órával korábban elbarikádozta magát két tússzal. Lövéseket nem lehetett hallani a rövid akció alatt.      Gérard Collomb belügyminiszter a Twitteren az írta, hogy "az elkövetőt előállították és a túszok már nincsenek veszélyben". A tárcavezető üdvözölte a rendőri erők és a tűzoltók, és mindenekelőtt a rendőrség elitalakulatának professzionalizmusát és gyors fellépését.      "Két túsz, az egyikük benzinnel leöntve, kiszabadult" - közölte a prefektúra.       A túszejtő délután fél négy órakor pizzafutárként érkezett a Párizs X. kerületében található Petites-Ecuries utca 45-ös számú házához, ahol egy férfit arcon ütött, mielőtt annak sikerült elmenekülnie. Ezután a támadó bement az épület földszintjén található egyik irodába, ahol két túszt ejtett. Egyes értesülések szerint egy kifele menekülő terhes nőt is megütött.      "Az első vizsgálatok szerint egy gyenge idegzetű emberről van szó, akinek az indítékai zavarosak" - közölték rendőrségi források.          A rendőrségnek sikerült kapcsolatot kialakítani a túszejtővel, a férfi azt állította, hogy robbanószerkezet van nála és hogy az iráni nagykövettel szeretne beszélni.       A BFM hírtelevíziók szerint a túszejtő beszélt a 2012-es toulouse-i iszlamista támadásokról, a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletekről, és több, a közelmúltban Franciaországban történt és nagy médiavisszhangot kapott köztörvényes gyilkosságról is.           A túszejtő személyazonosságról semmit nem közölték a hatóságok és azt sem erősítették meg, hogy volt-e nála fegyver.       A BFM hírtelevízió értesülése szerint a túszejtő 27 éves, marokkói állampolgárságú, büntetlen előéletű, nem szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, nem voltak terrorizmusra utaló követelései és azt kérte a rendőrségi tárgyalótól, hogy Chrisnek szólítsa.       A túszejtés Párizs egyik sűrűn lakott belvárosi negyedében történt, nem messze a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényletsorozat helyszíneitől, ahol számos bár és üzlet található. A környéket délután teljesen lezárta a rendőrség, a biztonsági kordon feloldása a rendőrségi akciót követően fokozatosan megkezdődött. (MTI)

Eddig 11 amerikai elnök vallott kudarcot Észak-Koreával

Dwight D. Eisenhowerrel együtt 11 amerikai elnök vallott eddig  kudarcot abban, hogy békét kössön Észak-Koreával - állapította meg a csúcstalálkozóról készített összeállításában az amerikai közszolgálati rádió (NPR).      Az NPR elemzése szerint a csúcstalálkozón nem is az a fő kérdés, hogy Észak-Korea hajlandó-e a teljes atomfegyver-mentesítésre, hiszen ezt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető többször is megerősítette, hanem az, hogy az Egyesült Államok felkészült-e a Phenjan fő követelése teljesítésére, azaz a biztonsági garanciák megadására.      Az elemzés idézte George Kennant, a  néhai tekintélyes amerikai diplomatát, aki szerint morálisan megkérdőjelezhető az a nemzetbiztonsági elképzelés, amely nem ismeri el sajátjához hasonlóan a másik fél nemzetbiztonsági szükségleteinek legitimitását. Ebben az értelemben az Egyesült Államok eddigi diplomáciai tevékenysége kudarcok sorozata.  Az egymást követő amerikai kormányzatok ugyanis kudarcot vallottak a Phenjan által kért biztonsági garanciák megadásával. Így volt ez 1954-ben, amikor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, az akkori Szovjetunió, Kína a genfi konferencián a Koreai-félsziget - valamint az akkori Indokina - jövőjéről tanácskozott, és John Foster Dulles amerikai külügyminiszter elutasította a biztonsági garanciákat. Azóta egyetlen amerikai elnök sem jutott dűlőre Észak Koreával, s bár Jimmy Carter elnöksége idején Kim Ir Szen, akkori észak-koreai vezető béketárgyalást javasolt, ebből nem lett semmi, s jóllehet Carter az amerikai katonák létszámának csökkentését tervezte, a Pentagon (védelmi minisztérium) ellenállásán ez is megbukott.       Más elemzők amiatti fenntartásaiknak adnak hangot, hogy Kim Dzsong Un valóban hajlandó-e felszámolni országa nukleáris fegyverzetének teljességét.       Suzanne DiMaggio, a New America Foundation térséggel foglalkozó, és Észak-Koreában több látogatást is tett kutatója a Chicago Tribune című lapnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök a csúcstalálkozón "nem tud olyat mondani, hogy meggyőzze Kimet az atomfegyver-programja teljes feladására", de a kutatónő szerint Trump "felmérheti Kim hajlandóságát" és ez alap lehet a későbbi komoly tárgyalásokhoz. Suzanne DiMaggio egyébként "rendkívül okos" tárgyalónak minősítette Kim Dzsong Unt. (MTI)

Antiszemitizmustól tart Magyarországon az EU alapjogi ügynöksége

Vegyes képet mutatott a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tavaly az Európai Unióban: a szexuális kisebbségek egyenlőségének terén például történtek előrelépések, a diszkrimináció ugyanakkor továbbra is jelen van a társadalmakban - írta csütörtökön közzétett éves jelentésében az EU alapjogi ügynöksége (FRA).        A bécsi székhelyű szervezet rámutatott például, hogy az etnikai kisebbségek tagjait, a migránsokat továbbra is gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, ezzel párhuzamosan azonban újabb eredményeket sikerült elkönyvelni a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek jogegyenlősége terén.      Az értékelésben többek között kiemelték, az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell az alapvető jogok érvényesülését a vallási öltözékek és jelképek munkahelyen vagy közterületen történő viselését érintő esetleges korlátozások elfogadásakor.      Egy felmérés szerint minden harmadik, látható vallási jelképeket viselő muzulmán arról számolt be, hogy érte már emiatt zaklatás, negatív diszkrimináció.      A 2007-ben alapított FRA kedvező fejleményként értékelte, hogy emelkedett a roma gyermekek részvétele az oktatásban, de kiemelte, hogy a korai iskolaelhagyás és a szegregáció komoly problémát jelent. Mint írták, a romák általános foglalkoztatási, lakóhelyi és egészségügyi helyzete nem sok javulást mutat, a cigányellenesség pedig fontos gátja az előrelépésnek.       Mint írták, a rasszizmus elleni fellépés terén nincs számottevő változás az EU-ban a nyolc évvel korábbi adatokhoz képest: a diszkrimináció, a zaklatás és az erőszak továbbra is sok kisebbségit meggátol alapvető jogainak teljes körű gyakorlásában, aláásva egyenlő társadalmi részvételüket.      Rámutattak, hogy az antiszemitizmus számos formában jelentkezhet, a zsidó közösségekben aggodalmat, félelmet kelthetnek olyan események is, amelyeket nem minden fél tart antiszemita megnyilvánulásnak. Itt megemlítették, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt a Soros György elleni kampány leállítására, mondván, ezek a mérgező üzenetek ártanak Magyarországnak.      Az FRA az Egyenlő Bánásmód Hatóság felmérésére hivatkozva közölte, hogy a megkérdezett magyarok több mint harmadát érte már hátrányos megkülönböztetés valamely védett tulajdonsága, például származása vagy éppen kora miatt.      Az ügynökség arról számolt be, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalon egyre több olyan esetről érkezett bejelentés 2017-ben, amikor a rendőrök nem megfelelő bánásmódot alkalmaztak menedékkérőkkel szemben, például megverték, levetkőztették őket, azonban az FRA tudomása szerint egyetlen rendőrt vagy határőrt sem ítéltek el ilyen ügyben. Felidézték az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet jelentését, miszerint Magyarországon is történtek ilyen esetek.      Aláhúzták, hogy ez nem csak a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokban fordult elő, az uniós tagállamoknak biztosítékokat kell törvénybe iktatniuk, illetve alaposan ki kell vizsgálnunk minden esetet, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.      A bevándorlóáradat visszaesése nyomán az EU tagállamainak többségében normalizálódtak a körülmények a befogadóközpontokban, néhány állomáson azonban továbbra is meglehetősen rossz állapotok uralkodnak, elsősorban a legfőbb frontországokban, Görögországban és Olaszországban.      A jelentés több más pontján is kitértek Magyarországra, főként a migrációval kapcsolatos ügyekben.      Hangsúlyozták, hogy Magyarországon a kíséret nélküli kiskorúakat leszámítva gyakorlatilag minden menedékkérőt a röszkei és a tompai tranzitzónában helyeznek el, s ez a nemzetközi és az európai jog alapján szabadságvesztésnek minősül, mivel az ott tartózkodók csak Szerbia felé hagyhatják el a táborokat.      Ennek kapcsán leszögezték: az ilyen esetekben tiszteletben kell tartani a jogellenes és önkényes szabadságvesztés kiszabását megelőző biztosítékokat.      Megemlítették többek között azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon elmarasztalta Magyarországot, amiért a hatóságok két menedékkérőt jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába.       Továbbá arra is kitértek röviden, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. (MTI)

Robbanás történt Strasbourgban, sokan megsérültek

Robbanás történt egy gabonasilónál Strasbourgban, 11 ember megsérült, három sebesült állapota válságos - jelentette szerdán a BFM TV francia hírtelevízió.     A detonáció fél tízkor történt a város kikötőjében, a Rajna partján. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a robbanást, amely tüzet is okozott, és a helyszínről hatalmas füstfelhő emelkedett a magasba. Mintegy 70 tűzoltó van a helyszínen. (MTI)

Tűz ütött ki a csernobili zónában

  Tűz ütött ki a csernobili zónában lévő Vörös-erdőben, azon a területen, ahol a legmagasabb a radioaktivitás szintje - közölte kedden az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.      Viktorja Ruban, a katasztrófavédelem Kijev megyei részlegének a helyszínen tartózkodó sajtófőnöke elmondta, hogy a tűz egyelőre legfeljebb 10 hektár erdőterületet érint. Kisebb gócokban lobbant fel, de egymáshoz közel. Az oltásban jelenleg 120 tűzoltó vesz részt 29 technikai eszközzel, továbbá egy repülőgép és egy helikopter.       A lángok a zóna közepén fekvő Kopacsi falunál csaptak fel. Ennek a településnek a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt baleset után minden lakosát evakuálták, az összes épületét ledózerolták, csak a falu óvodája maradt meg. A sugárzás szintje az atomerőműtől mintegy 8 kilométerre nyugatra lévő területen olyannyira megemelkedett, hogy az addig zöld fenyőerdő fái vörösesbarna árnyalatúvá váltak, innen kapta a nevét a Kopacsi melletti erdő. Ez a terület máig a tiltott zóna legszennyezettebb része.      Ruban a radioaktivitás szintjével kapcsolatosan azt mondta, hogy az a területen eleve magas, de stabil, azaz növekedést eddig nem mértek. Hozzátette, hogy a tűzoltók biztonságának szavatolása érdekében a szakemberek folyamatosan mérik a sugárzási szintet a területen.

Magyargyalázó falragaszok Nagyváradon

Magyargyalázó falragaszok jelentek meg Nagyváradon - közölte szombaton az egyik közösségi portál Varadinum.ma nagyváradi híroldala.     A híroldalon bemutatott falragaszt a Bihar megyei törvényszék falán fényképezték le. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg áll, hogy "Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket". Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepel, amit piros vonallal áthúztak, a lap alján pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítás szerepel.     Borsi Balázs, a Varadinum.ma szerkesztője az MTI-nek elmondta, hasonló falragaszt láttak a nagyváradi vasútállomás aluljárójában is. Úgy vélte, az A5-ös méretű, öntapadós falragaszok már régebben kerülhettek a falakra.     Borsi Balázs szerint nem egyedi eset, hogy ilyen és ehhez hasonló üzenetek jelennek meg a nagyváradi utcákon. Jó jelnek tartotta azonban azt, hogy a falragaszt fényképen is bemutató hírükhöz román nyelvű kommentárok is érkeztek, és a hozzászólók többsége elítélte az efféle magyarellenes megnyilvánulásokat. (MTI)

Megint gyerekeket lőttek meg a rendőrök

Elfogta a rendőrség annak a migránsokat szállító furgonnak a sofőrjét, aki két nappal ezelőtt többszöri figyelmeztetés után sem volt hajlandó megállni, ezért a rendőrök rálőttek, két gyerek pedig megsebesült - közölte Davor Bozinovic belügyminiszter pénteken.      Sajtóértesülések szerint külföldi állampolgárról van szó, akit horvát területen fogtak el a hatóságok, és aki azóta az erdőben rejtőzködött.      A tárcavezető nem osztott meg több információt az újságírókkal. Kiemelte azonban, hogy a rendőrök szakszerűen jártak el, és nem tudhatták, hogy furgonban emberek vannak.      Az eset még szerdán késő este történt, a Plitvicei-tavaktól délre, a boszniai-horvát határtól nem messze, Donji Lapac körzetében. A hatóságok fel akartak tartóztatni egy furgont, amelynek a sofőrje megpróbálta elgázolni az útakadályt felállító rendőröket, akik ezért rálőttek. Ezt követően a sofőr kiugrott a kocsiból, és az erdőbe menekült.      A mikrobuszban 29 iraki és afganisztáni migránst találtak, köztük tizenöt gyereket, ketten a lövésektől megsebesültek. Egy 12 éves fiút és egy 12 éves lányt arcon talált a rendőrök fegyveréből származó golyó. A kislány sérülései nem voltak súlyosak, ő pénteken elhagyhatta a kórházat. A kisfiút meg kellett műteni, jelenleg pedig egy zágrábi kórházban van. A migránsok nemzetközi védelmet kértek Horvátországban.      A rendőrség csütörtökön Zágrábban tartóztatott fel egy német rendszámú furgont, és embercsempészetért letartóztatta annak szerb állampolgárságú sofőrjét. A gépkocsiban 11 afganisztáni migránst szállított. Szerda óta négy horvát állampolgárt is őrizetbe vettek a hatóságok, szintén embercsempészetért. Ők Boszniából próbáltak meg migránsokat Horvátországba csempészni. Május közepén belga rendőrök kerültek hasonló helyzetbe, az az eset tragédiával végződött, egy kétéves kislány meghalt. (MTI, HP)

Trump és Kim: lesz csúcstalálkozó

Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy  június 12-én Szingapúrban megtartják a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót      Az elnök előtte csaknem egy órán keresztül folytatott megbeszélést  a Fehér Házban Kim Jong Csollal, az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökével, akit Kim Dzsong Un "jobbkezeként" tartanak számon.      Az elnök -  kikísérve a phenjani tisztségviselőt - újságírókkal közölte a megbeszélés egyes részleteit.      Trump  elmondta, hogy  Kim Jong Csol átadta neki Kim Dzsong Un levelét, amelyet "nagyon kedves, nagyon érdekes" levélnek minősített. Mint mondta: Phenjan akarja az atomfegyver-mentesítést, de a júniusi csúcstalálkozó valószínűleg csak az első lesz az erről szóló találkozók sorában. (MTI)

Kémsztori: eljátszották az ukránok egy újságíró halálát

Életben van Arkagyij Babcsenko orosz állampolgárságú újságíró, állítólagos megölése Kijevben egy különleges művelet volt - jelentette be Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.      A tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az orosz titkosszolgálatok Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte, hogy nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.       "Most kifejezhetném részvétemet Arkagyij Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett szeretném felköszönteni Arkagyijt immár harmadik születésnapja alkalmából, és kérem, hogy jöjjön be a terembe" - mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett. (MTI)

Szexbotránya miatt lemondott Missouri kormányzója

Kampányfinanszírozási és szexbotránya miatt lemondott az amerikai Missouri állam kormányzója, Eric Greitens.     Greitens kedden este jelentette be, hogy pénteki hatállyal lemond a posztjáról, elkerülendő az eltávolítását célzó alkotmányos eljárás (impeachment) megindítását.     A tengerészgyalogosból lett politikust a Republikánus Párt egyik emelkedő csillagaként tartották számon. A kétgyermekes családapa az első kormányzói ciklusát tölti, és a 2016-os választási kampányban a többi között példásnak mondott családi életét és konzervatív elveit hangsúlyozta.     Elmozdítását a missouri törvényhozásban többségben lévő republikánusok fontolgatták. A 44 éves kormányzóról az elmúlt hónapokban ugyanis kiderült, hogy házasságon kívüli nőügyei vannak, a múlt hónapban pedig vádat emeltek ellene azért, mert a 2016-os választási kampányban saját politikai céljai érdekében engedély nélkül belenyúlt egy veteránok számára létrehozott alapítvány adományozóinak számítógépes nyilvántartásába. Jelenleg vizsgálat folyik ellene abban az ügyben is, amelyben felmerült: törvényellenesen egyeztetett volna egy nonprofit szervezettel, hogy azon keresztül - fiktív cégek nevén - kampányadományokat juttassanak a kampányához. A Kansas City Star című helyi lap szerint Greitens hatmillió dollárhoz jutott így. Egy másik helyi lap, a St. Louis Post-Dispatch kedden arról tudósított, hogy a kormányzó volt kampánycsapatának egyik tagja a helyi törvényhozás vizsgálóbizottságának feltárta, hogy a kampányban külföldiektől is kértek anyagi támogatást, amit az amerikai törvények kifejezetten tiltanak.     Keddi sajtóértekezletén - amelyen bejelentette a visszavonulását - Eric Greitens tagadta, hogy bármilyen ügyben is törvényt szegett volna. "Emelt fővel hagyom el a csatamezőt" - fogalmazott a helyi lapok tudósításai szerint.     Péntektől az eddigi kormányzóhelyettes, a szintén republikánus Mike Parson látja el a középnyugati Missouri állam kormányzói feladatait. (MTI)

Két rendőrt és egy civilt agyonlőtt egy férfi Liege-ben

Két rendőrrel és egy civillel végzett egy lövöldöző kedd délelőtt a belgiumi Liege-ben, a támadót később agyonlőtték.     Az RTBF belga közszolgálati televízió arról számolt be, hogy a férfi az ország keleti részében fekvő Liege központjában tüzet nyitott a járőröző rendőrökre, majd bemenekült egy közeli iskolába, ahol túszul ejtett egy takarítónőt.     A lövöldözésben két rendőr és egy civil életét vesztette, két másik rendőr pedig megsebesült.     A különleges egységek kivezényelt tagjai végül agyonlőtték a támadót.     A környező utcákat kiürítették, a helyi média tudósításai szerint több tucatnyi rendőrautó van a helyszínen, és Willy Demeyer polgármester is megérkezett.     Catherine Collignon, a városi ügyészség szóvivője elmondta, hogy a támadó indítéka egyelőre ismeretlen. A La Libre Belgique című napilap mindazonáltal azt közölte névtelen rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a feltételezett merénylő azt kiáltotta, hogy "Allahu Akbar!" (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték. Ezt Collignon nem erősítette meg.     Jan Jambon belga belügyminiszter részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak a Twitteren, és rámutatott, mindent megtesznek a történtek pontos felderítése érdekében. (MTI)

Újabb iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban

Újabb iskolai  lövöldözés volt az Egyesült Államokban szombaton, ezúttal a középnyugati Indiana állam egyik általános iskolájában.        A lövöldözés az indianai fővárostól, Indianapolistól 30-35 kilométernyire eső, mintegy 50 ezer lelket számláló Noblesville városka iskolájában történt. Egy tanár és egy diák sebesült meg, őket kórházban ápolják, sebesülésük - a kórház tájékoztatása szerint - nem életveszélyes.     Az iskolát, ahol 1300 diák tanul, lezárták,  és annak környékét is.      A gyanúsítottat  őrizetbe vették. Kevin Jowitt, Noblesville rendőrfőnöke közölte: a feltételezett elkövető az iskola fiúdiákja, az eddigi információk szerint egyedül cselekedett, nem voltak bűntársai.         További részleteket a rendőrség egyelőre nem hozott nyilvánosságra.       Az újabb iskolai támadás alig egy héttel a texasi Santa Fében elkövetett és tíz halálos áldozatot és tucatnál is több sebesültet is követelő iskolai lövöldözés után történt. (MTI)

Erősödött a magyarellenesség Romániában

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának 2017-es jelentése szerint az élet szinte minden területén felerősödött a magyarellenesség Romániában. A jelentést Benkő Erika parlamenti képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője ismertette pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.       Az eseményről kiadott közlemény szerint a magyarellenes diskurzus a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikában is erősödött. Nem szokatlan Romániában, hogy a politikusok a magyar közösség ellen uszítással próbálnak politikai tőkét kovácsolni. "Támadás alatt áll a magyar intézményrendszer, elsősorban a magyar iskolahálózat, sérülnek a tanulók nyelvi jogai, az egészségügyben a magyar nyelv használata esetleges és személyekhez kötött, nincs magyar nyelvű, írott egészségügyi tájékoztatás, nincs megnyugtatóan rendezve a magyar feliratok ügye, és nem biztosított a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban" - részletezte Benkő Erika. Hozzátette: csak a büntetőperekben biztosítják a tolmácsot a magyar feleknek, a polgári perekben az érintetteknek kell a tolmácsolás költségeit fedezniük.       A jogvédő szervezet megállapította: a magyar szimbólumok ügye továbbra is megoldatlan, nem szabad használni a székely zászlót, egyes megyék lobogóit, és Erdély zászlójának a használatát is kifogásolták a hatóságok.       "Románia nemcsak, hogy nem modellértékű ország kisebbségi jogainak tekintetében, de visszalépések tapasztalhatóak a közösségi jogok terén" - hangsúlyozta a képviselő. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nemcsak a problémákat foglalta össze jelentésében, hanem javaslatokat is tett az ügyek megoldására.       "Azt gondolom, hogy egyetlen, a magyarságot ért diszkriminációs ügyet sem lehet szó nélkül hagyni. Világossá kell tennünk mindenki számára, hogy a közösségünket ért támadásokra a rendelkezésünkre álló minden eszközzel válaszolni fogunk" - jelentette ki a politikus. Mint részletezte: Diszkriminációellenes Tanácshoz, az Országos Audiovizuális Tanácshoz, a Román Labdarúgó Szövetséghez, az ügyészséghez és a bíróságokhoz is fordultak egyes ügyekkel. Emellett nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi közvélemény tájékoztatására. A jogvédő szolgálat 2017-es jelentését is elküldik a jelentős nemzetközi súllyal rendelkező bukaresti nagykövetségeknek. (MTI)

Az oroszok lőtték le a maláj utasszállítót

A holland vizsgálóbizottság részletes vizsgálata megállapította, hogy az orosz hadsereghez tartozó Buk-M1-es rakétarendszerrel semmisítették meg Kelet-Ukrajna felett a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítóját fedélzetén 298 emberrel 2014. július 17-én - írja a Sky News.  Petro Porosenko ukrán elnök reményét fejezte ki csütörtökön, hogy a holland ügyészség rövid időn belül vádat emelhet azokkal szemben, akik felelősek azért, hogy Ukrajna felett négy évvel ezelőtt lelőtték a malajziai légitársaság MH17-es járatán közlekedő repülőgépet.      A Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett lőtték le egy BUK légvédelmi rakétával, aminek következtében a gép mind a 298 utasa és a járat teljes személyzete életét vesztette.      Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint Porosenko kiemelte: az ukrán, az ausztrál, a belga, a maláj és a holland rendvédelmi szervek együttes munkájával, valamint egy sor ország "partnerszolgálatainak" segítségével a nemzetközi vizsgálócsoportban részt vevő szakértőknek sikerült megállapítaniuk, hogy a járatot lelövő Buk rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.      "Minden okunk megvan azt remélni, hogy a közeljövőben a holland ügyészség vádat emel a felelősökkel szemben" - hangoztatta az elnök. Kijelentette: Ukrajna a maga részéről pedig minden lehetségest megtesz, hogy "Oroszország mint terrorizmust támogató állam tettei a megfelelő értékelést kapják az ENSZ Nemzetközi Bíróságától azokban a peres eljárásokban, amelyeket Ukrajna indított vele szemben a tavalyi év elején".       "A gonoszság elnyeri büntetését, az igazság pedig helyreáll" - szögezte le Porosenko.      Dmitro Sztorozsuk ukrán első főügyészhelyettes csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján kiemelte: a szakértői vizsgálatok Hollandiában most közzétett eredménye azért fontos, mert nem pusztán azt mondja ki, hogy az utasszállító gép lezuhanását okozó Buk rakétát Oroszországban gyártották, hiszen ezt már korábban megállapították. Azért jelentős, mert hivatalosan kijelenti, hogy az önjáró tüzérségi rendszer, amelyből a rakétát kilőtték, a kilövés pillanatában az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek birtokában volt, konkrétan az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott.      A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy ezt a fegyvert a kelet-ukrajnai szakadárok nem vásárolták és nem is valamiféle misztikus módon szerezték meg. A holland főügyész egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépére olyan fegyverből adták le a lövést, amelyet Oroszországból szállítottak be Ukrajna területére. "Ez nem egyszerűen egy kijelentés, hanem ezek bizonyítékok úgy összegyűjtve, hogy megfeleljenek a bírósági eljáráshoz szükséges minden eljárási követelménynek" - szögezte le a főügyészhelyettes.   Az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.      A tárca annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagált, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.      Az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy "az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon". A tárca rámutatott, hogy Moszkva a holland rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés keretében, egyebek között teljes körű tesztekkel is megerősített, "kimerítő bizonyítékokat" szolgáltatott, amelyek "egyértelműen arra mutatnak rá", hogy a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.      "Mi több, a nemzetközi vizsgálócsoportnak átadtuk a 2014. július 17-én a Rosztov megyei Uszty-Donyeckij község közelében működő, Utyosz-T útvonalkövető rádiólokátor-komplexumtól kapott, megszakítás nélküli elsődleges (feldolgozatlan) adatokat. A radar adataiban nem volt felfedezhető semmilyen légi tárgy közelítése a Boeing utasszállítóhoz keleti irányból, így Sznyezsnoje vagy Pervomajszkoje település felől sem" - hangzott az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása.      Eduard Baszurin, a függetlenségét 2014-ben önhatalmúlag kikiáltó "Donyecki Népköztársaság" egyesített parancsnokságának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a szakadár erők "semmilyen orosz fegyverzettel, beleértve a Bukokat", sem most nem rendelkeznek, sem akkor nem rendelkeztek. Baszurin úgy vélekedett, hogy a szovjet korszakban gyártott és Ukrajnában is rendszerbe állított Buk-rendszerek rakétáinak hovatartozását a cél eltalálása után gyakorlatilag lehetetlen megállapítani.      A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez. (MTI, Index)

Trump: elmarad a csúcstalálkozó Kim Dzsong Unnal

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elmarad a június 12-re Szingapúrba tervezett találkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.       Döntését az amerikai elnök egy Kim Dzsong Unhoz intézett levélben jelentette be, amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra csütörtökön. Indoklásában Donald Trump arra a "borzasztó dühre és nyílt ellenségességre" hivatkozik, amely szerinte az észak-koreai vezető legutóbbi nyilatkozatából kitűnik. Ezért - olvasható a levélben - "nem megfelelő" az időpont a hosszú ideje tervezett találkozó megtartására, amelynek egyik fő témája az észak-koreai kommunista rezsim nukleáris programjának felszámolása lett volna. (MTI)

Rohamosan terjed a kanyaró Ukrajnában

Tovább nő a kanyarós megbetegedések száma Ukrajnában, csak az elmúlt hét alatt 1610-en, többségükben gyermek kapták el a fertőzést, az év eleje óta pedig mostanra a megbetegedések száma országosan csaknem elérte a 17 ezret - hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán egészségügyi minisztérium.      Május 14-20. között 642 felnőtt és 968 gyermek betegedett meg kanyaróban Ukrajnában. A tárca mostani jelentésében azt nem részletezte, hogy az egyes régiókból hány megbetegedést jelentettek.      Az ukrán híradásokban közölt legfrissebb adatok alapján országosan az év eleje óta összesen 16 819-en betegedtek meg, közülük 6850 felnőtt és 9969 gyerek. Eddig kilencen haltak bele a betegség okozta szövődményekbe, hat gyerek és három felnőtt.      2018 eleje óta a legtöbb kanyarós esetet Kárpátalján regisztrálták: 2262-t - 433 felnőtt és 1829 kiskorú beteget. Hasonlóan sok megbetegedést jelentettek a két vele szomszédos területről, Ivano-Frankivszk megyéből (2232 fő: 665 felnőtt és 1567 gyermek) és Lviv megyéből (2122 fő: 677 felnőtt és 1445 gyermek), valamint a dél-ukrajnai Odessza megyéből (1643 fő: 813 felnőtt és 830 gyermek), továbbá a szintén nyugat-ukrajnai Csernyivci megyéből (1113 fő: 370 felnőtt és 743 gyermek).      Az egészségügyi minisztérium intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy minél többen kapjanak kanyaró elleni védőoltást azok közül, akik a tervezett időben nem lettek beoltva, ugyanerre ösztönzik a helyi hatóságokat is - írta a tárca közleményében. A minisztérium biztosított afelől, hogy az ország valamennyi régiójában elegendő oltóanyag áll rendelkezésre. Május 17-i adatok alapján Ukrajnában összesen 988 ezer dózis vakcina volt, és újabb szállítmányok várhatók. Ha valamely egészségügyi intézményben még sem lenne oltóanyag, akkor a megyei állami adminisztráció egészségügyi osztályához vagy vezetéséhez kell fordulni - írta közleményében a tárca.      A minisztérium figyelmeztetette a alakosságot, hogy a kanyaró egy veszélyes, rendkívül fertőző betegség, amely ellen semmilyen gyógyszer nem létezik, csak védőoltással előzhető meg.      Grezsa István, Kárpátaljáért felelős kormánybiztos január végén Ungváron nyolcezer adag kanyaró elleni oltóanyagot adott át a magyar kormány több mint 100 millió forint értékű humanitárius gyorssegélyeként az Ukrán Vöröskereszt Kárpátalja megyei szervezetének. (MTI)

Hamarosan megalakulhat az új, euroszkeptikus-jobboldali olasz kormány

A római elnöki palotába kérette az államfő Giuseppe Contét, az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali Liga közös miniszterelnök-jelöltét szerda délután, ami azt jelenheti, hogy kész őt megbízni az új olasz kormány megalakításával.      Sergio Mattarella 17.30 órára várja Giuseppe Contét.       Az M5S és a Liga hétfőn jelentette be, hogy az 54 éves jogászt jelölik az új kormány élére.       Sajtóértesülések szerint az államfő fenntartásait fejezte ki a pártoknak a miniszterelnöknek tulajdonított szerepkör miatt. A két párt kormányszerződésében ugyanis a kormányfő hatásköre majdnem kizárólag a közös program végrehajtására terjed ki. Az államfő egyes miniszterjelöltekkel szemben is kifogást emelt, köztük a pénzügyminiszteri tárca élére jelölt közgazdász, Paolo Savona ellen, aki Olaszországnak az eurózónából való kilépését támogatja.       Contéval kapcsolatban az olasz és nemzetközi sajtóban is kétségek támadtak, miután nem bizonyultak teljesen igaznak az önéletrajzában feltüntetett végzettségek és címek.      Luigi Di Maio, az M5S vezetője azonban úgy nyilatkozott, nem cserélik le Contét, akit szerinte csak azért támadnak, mert félnek az új olasz kormánytól.       Olasz politikai gyakorlat szerint ha az államfő Contét bízza meg a kormányalakítással, a kormány tagjai már a héten letehetik az esküt, majd a római parlament alsó- és felsőházában kérnek bizalmat.       A miniszterek névsorát szintén a két párt állította össze, de ez a  miniszterelnök-jelölt és az államfő közötti egyeztetésen még módosulhat.  Luigi Di Maio a gazdasági vagy a munkaügyi és jóléti minisztériumot, Matteo Salvini a belügyminiszteri tárcát szeretné megkapni. Ez azt mutatja, hogy az M5S és a Liga mindenekelőtt a belpolitikát, az olaszországi gazdasági és szociális reformokat, valamint a migrációs helyzet rendezését tartja központinak.       Az euroszkeptikus M5S és a jobboldali Liga a 630 fős római alsó házban 347 mandátummal bír, a 315 fős felső házban pedig 167-tel. A Liga vezette jobboldalhoz tartozó Hajrá Olaszország (FI) és az Olasz Testvérek (FdI) korábbi bejelentések szerint nem szavaz majd bizalmat az M5S-Liga kormánynak. (MTI)

Trumpnak két okostelefonja van, de egyik sem biztonságos

Donald Trump amerikai elnök két mobiltelefont használ, de egyiket sem látták el biztonsági berendezéssel, illetve szoftverrel - állítja a Politico című lap.     Az újság névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az elnököt sem a munkatársainak, sem a Fehér Ház számítógépes biztonsággal foglalkozó szakembereinek nem sikerült meggyőzniük a nem biztonságos telefonok használatának veszélyeiről.     Donald Trump két okostelefonjának egyikéről csakis hívásokat lehet indítani, a másikon pedig csak Twitter-applikáció és néhány előre telepített hírportál található. A két okostelefont a Fehér Ház informatikai, valamint kommunikációs hivatalai bocsátották Trump rendelkezésére. A kommunikációs hivatal ellenőrzi a Fehér Ház teljes hírforgalmát.     Munkatársai többször is nógatták az elnököt, hogy legalább a twitterezésre használt készülékét cserélje le havonta, de Trump hajthatatlan. Ahogyan a Politico idézte a tisztségviselőket: azt válaszolja nekik, hogy "túlságosan is kényelmetlennek" találja a cserélgetést.     A lap azt nem tudta kideríteni, hogy az okostelefonokat a Fehér Ház hivatalai időről időre lecserélik-e.     Elnöksége elején Trump öt hónapon keresztül olyan telefont használt, amelyet nem ellenőriztek biztonsági szakemberek. Elődje, Barack Obama havonta átadta a telefonjait ellenőrzésre.     A Fehér Ház nem kommentálta a Politico összeállítását, de egyik - szintén névtelenséget kérő - munkatársa közölte a lappal: tudomása szerint a csakis hívásindításra használt okostelefont havonta lecserélik. Ezen kamera és mikrofon is található, emiatt a szakemberek szerint különösen könnyű prédája lehet a hackereknek, akik akár követhetik az elnök mozgását is.     A Politicónak Nate Jones, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi terror-elhárítási igazgatója azt mondta: az ország külföldi ellenségei fáradhatatlanul vizsgálják az amerikai kormányzati kommunikáció gyengeségeit, hogy ezeket kihasználva gyűjtsenek információkat, és e tekintetben nincs "keresettebb" információforrás, mint maga az elnök. Jones leszögezte: az elnöknek joga van ugyan nem tudomást venni munkatársai és a szakemberek figyelmeztetéseiről, de tudnia kell, hogy "ha így tesz, komoly veszélybe sodorhatja az országot".      A Politico megjegyezte: a 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump rendszeresen vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt szemére hányta, hogy külügyminiszterként a hivatalos elektronikus levelezését részben magánszerveren bonyolította, és így titkosított információk is kikerülhettek a külügyminisztériumból. (MTI)

Ismeretlen gázpermet miatt tömegesen lettek rosszul gyerekek

Több tucat gyermek lett rosszul a dél-ukrajnai megyeszékhely, Mikolajiv egyik iskolájában hétfőn azután, hogy ismeretlen, szúrós szagú aeroszolos gázpermet került a levegőbe. Szem- és légúti irritáció miatt eddig 36 gyermek került kórházba, az iskola négyszáz tanulóját evakuálták - közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.    Illjana Pacjuk, a katasztrófavédelmi szolgálat megyei részlegének szóvivője a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában azt mondta, hogy a panaszokkal kórházba szállított gyermekek nincsenek életveszélyben.  A riasztás után a katasztrófavédelem radiológiai és vegyi mozgó laboratóriumának munkatársai a helyszínen elvégezték a szokásos vizsgálatokat, de egészségre káros anyagot már nem találtak a levegőben. A vizsgálatokat azonban tovább folytatják.  A rendőrség szintén nyomozást indított. Két hete történt hasonló eset Ukrajnában: május 8-án több mint félszáz gyermeket és két tanárt kellett kórházba szállítani a Kijevtől délkeletre fekvő Cserkaszi megyeszékhely egyik általános iskolájából, miután tizenheten egymás után sorra vesztették eszméletüket az iskola udvarán tartott reggeli sorakozó közben. Hányingerrel, szédüléssel, illetve fejfájással járó mérgezéses tünetekkel összesen 54 gyermek és négy felnőtt került kórházba, közülük 11 gyermek az intenzív osztályra. A hatóságok nagy erőkkel indítottak vizsgálatot, egyelőre azonban semmi hír arról, hogy bármit is kiderítettek volna a mérgezéses rosszullétek okáról. (MTI)

Pornó, színésznő, tv, Trump, ügyvéd

Két amerikai televíziónál is sokmilliós értékű műsoridőt kapott a Donald Trump elnököt vádoló pornószínésznő, Stormy Daniels ügyvédje - számolt be a helyi sajtó.     Michael Avenatti ügyvéd az elmúlt két hónapban összesen 175 millió dollár értékű műsoridőhöz (úgynevezett szerzett médiához) jutott a CNN és az MSNBC televíziókban szerepléseivel - írta a The Washington Free Beacon című jobboldali portál.     Daniels, akinek valódi neve Stephanie Clifford, azt állítja, hogy még 2006-ban egyéjszakás kalandja volt Donald Trumppal, és a 2016-os választási kampány idején a hallgatásáért cserében 130 ezer dollárt kapott Trump egyik ügyvédjétől, Michael Cohentól. A CNN-ben és az MSNBC-ben is gyakran megjelenő nő azt is állítja, hogy fizikailag is megfenyegették őt, bár ezt eddig még nem tudta bizonyítani.     A The Washington Free Beacon elemezte Avenatti ügyvéd március 7-e és május 10-e közötti, 108 megjelenését a Demokrata Párthoz közelálló két televízióban, és kimutatta, hogy 65 alkalommal a CNN-ben, 43 alkalommal pedig az MSNBC-ben jelent meg, a CNN-ben átlagosan napi egy, vagy annál is több alkalommal. Mindez az elemzés szerint összesen 174 millió 631 ezer 598 dollár "reklámértéket" ért számára, ennyivel segítette ismertebbé válását.     A portál nem számolta ki, de jelezte, hogy Michael Avenatti ezen kívül még rendszeres vendége az ABC, az NBC, a CBS és az HBO televízió legismertebb showműsorainak is.     Az ügyvéd nem csupán a pornószínésznő ügyéről szokott nyilatkozni, hanem rendszeresen megnyilvánul általános politikai kérdésekben is, így például többször hangoztatta, hogy szerinte Donald Trump nem tölti ki hivatali idejét. (MTI)

Csíksomlyó: százezrek várják a mise kezdetét

Százezrek gyűltek össze szombaton délelőtt a csíksomlyói hegynyeregben a pünkösdi zarándoklatra.           A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, ahonnan aztán a hegynyeregbe kapaszkodtak fel. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló) csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.      Noha a meteorológiai előrejelzés esőt valószínűsített szombat délre Csíksomlyó térségében, a mise kezdetéig napos maradt az idő.      A hegytetőn a búcsú előtti órákban a szervezők folyamatosan jelentették be az érkező csoportok lélekszámát, és a csoportvezetők nevét. A gyalogos zarándokcsoportok bejelentését olykor megtapsolta az összegyűlt tömeg. Amint elhangzott, a 42 kilométerre fekvő Székelyudvarhelyről például több mint nyolcszázan zarándokoltak gyalogosan.       A zarándokok között külön köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát.       A Duna Televízió által élőben közvetített misén a szentbeszédet Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke mondja. A pálos szerzetes kiválóan beszél magyarul. A magyar nyelv megtanulására a pálos rend magyar alapítása indította. Pappá szentelése után a pécsi pálos kolostorban szolgált közel egy éven át, elmélyítve a magyar nyelv, történelem és kultúra ismeretét, szeretetét.       A zarándoklatot szervező erdélyi ferences rend korábbi közlemény szerint Marian Adam Waligóra sokat tesz a lengyel-magyar barátság elmélyítéséért, ismeri és szívén viseli a külhoni magyarság sorsát is. Sokat tesz ugyanakkor II. János Pál pápa emlékének méltó magyarországi megőrzéséért és tiszteletének erősítéséért. (MTI)

Iskolai lövöldözés: íme a legfrissebbek

A legfrissebb jelentések szerint tíz halálos áldozata van a texasi Santa Fé városka középiskolájában helyi idő szerint pénteken reggel elkövetett lövöldözésnek, és többen megsebesültek. Két diákot letartóztattak, egyikük a gyanúsított.      A lövöldözés helyi idő szerint reggel nyolc órakor az iskola egyik tantermében, óra közben tört ki, a rendőrség és a szövetségi rendfenntartók azonnal a helyszínre siettek, és lezárták az iskolát és környékét.      A sebesültek között oktatók is vannak, és megsebesült az ámokfutót megfékező egyik rendőr is. A sebesülteket rohamkocsikkal és mentőhelikopterekkel szállították kórházba, egyelőre nem hoztak nyilvánosságra orvosi jelentést arról, vajon akad-e közöttük életveszélyes állapotban ápolt sebesült.      A letartóztatott diák személyazonosságát hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, a rendőrség csupán annyit közölt: az iskola diákja, fiú, és jelenleg vizsgálják a mobiltelefonja híváslistáját és a közösségi portálokon fellelhető esetleges bejegyzéseit. Az viszont gyorsan kiderült, hogy az iskolában és környékén több robbanószerkezetet helyeztek el, feltételezhetően a gyanúsított. A szerkezetek hatástalanítása megkezdődött, de a rendőrség felhívást tett közzé, s mindenkit arra kért, hogy ismeretlen tárgyakhoz ne nyúljon, hanem azonnal értesítse a rendőrséget, vagy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) helyi irodáját.      A gyanúsítotton kívül még egy diákot letartóztattak, de nem gyanúsítottként, hanem - a rendőrségi megfogalmazás szerint - "érdeklődésre számot tartó személyként", vagyis potenciális célszemélyként kezelik. Mindkettőjük kihallgatása megkezdődött.      A Houston Public Media - a houstoni egyetem lapja - emlékeztetett rá, hogy az idén februárban ebben az iskolában már volt egy riadó, a kampuszt le is zárták, de végül nem találtak fegyvereket, vagy robbanó szerkezeteket.      A kialakult helyzetről azonnal tájékoztatták Donald Trump elnököt és Mike Pence alelnököt. Trump először Twitter-bejegyzést tett közzé, majd a Fehér Házból élőben közvetített rövid beszédében sajnálatát és együttérzését fejezte ki, s miközben azt hangoztatta, hogy ezek a lövöldözések "már túl hosszú ideje tartanak" az Egyesült Államokban, leszögezte, hogy kormánya tőle telhetően mindent megtesz a megfékezésükért.      Pénteken délután az amerikai sajtóban - a rendőrség egyik, neve elhallgatását kérő munkatársára hivatkozva - megnevezték az elkövetőt: Dimitrios Pagourtzis, 17 éves, az iskolai focicsapat és a helyi görög ortodox templommal együttműködő tánckar tagja.      A rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy eddig tíz halálos áldozata van a tragédiának: kilenc diák és egy tanár vesztette életét. Nyolc sebesültet a houstoni egyetemi klinikán ápolnak, egyikük állapota életveszélyes, egy sebesült pedig súlyos, de nem életveszélyes állapotban fekszik az intenzív osztályon. További sebesülteket ápolnak a galvestoni kórházban, egy felnőtt féri - feltételezhetően az ámokfutásban megsebesült rendőr - állapota válságos. A galvestoni kórház nem pontosította, hogy hány sebesültet fogadott, de lapinformációk szerint három embert kezelnek.      Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója pénteken délután a tragédia helyszínére utazott. Előtte telefonon egyeztetett Donald Trumppal, aki ígéretet tett, hogy a szövetségi kormány minden segítséget megad a városnak és az áldozatok hozzátartozóinak.      Santa Fében tartott sajtókonferenciáján a kormányzó közölte, hogy a rendőrök két fegyvert találtak: egy sörétes puskát és egy revolvert. Mindkettő a gyanúsított édesapjáé, aki törvényesen vásárolta ezeket.  A kormányzó tíz halottról és tíz sebesültről beszélt.        A sajtótájékoztatón jelen volt Ted Cruz, texasi republikánus szenátor is, aki "hősöknek" nevezte a tragédia áldozatait.      Az idén egyébként ez volt a 22-ik iskolai lövöldözés az Egyesült Államokban.      A 13 ezer lelket számláló Santa Fé Texas szövetségi állam déli részén, Houstontól mintegy 50 kilométernyire délkeletre fekszik. (MTI)

Megrázó: kétéves kislány a migráció újabb áldozata

Éles lövedék végzett azzal a kétéves kislánnyal, aki meghalt, miután a rendőrök több mint 70 kilométeren át üldöztek egy migránsokkal teli kisteherautót Belgiumban - közölte a dél-belgiumi Mons városának ügyészsége pénteken.      Mint elmondták, az orvosi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a kurd származású kislány halálát fejlövés okozta. A lövedék az arcán érte. Az ügyészség nem zárta ki, hogy a golyó rendőrségi fegyverből származhatott, de mint közölték, ezt további vizsgálatoknak kell megállapítania.      A tájékoztatás szerint az üldözés a Belgium déli részén található Namur közelében kezdődött csütörtök délelőtt és Mons mellett ért véget, a francia határtól nem messze. A kislány az üldözésnek véget vető ütközéskor még élt, és a kórházba vezető úton halt meg.      Egyes hírek szerint az akció közben a gyereket "élő pajzsként" kitartották a furgon ablakából, hogy távol tartsák a rendőröket, akik éles lövedékekkel igyekeztek megállítani a kisteherautót.      Az autóban talált 26 felnőttet és 4 gyereket előállították. Megállapítást nyert az is, hogy az illegális bevándorlók valamennyien iraki kurdok - mondták. Az embercsempészekről és a sofőrről azonban nem közöltek adatokat. Az ügyészség friss tájékoztatása szerint a korábbi hírekkel ellentétben a teherautó sofőrjét még keresik: vagy sikerült elmenekülnie a helyszínről, vagy elvegyült a migránsok között.      Az akcióban 15 rendőrautó és mintegy 30 rendőr vett részt.      A sajtó úgy tudja, a kislányt és családját a belga hatóságok korábban Németországba vitték, most onnan próbáltak - a csoport többi tagjával együtt - Nagy-Britanniába eljutni.      A dél-belgiumi Tournai városi ügyészsége péntek délután tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a vizsgálat továbbra is tart annak megállapítására, hogy a halált okozó lövedék a rendőrségtől származik-e, ugyanis nem zártható ki, hogy valaki a kisteherautóban használt lőfegyvert.      Az ügy részleteit ismertetve elmondták azt is, hogy a rendőrség egy Namur környéki autópálya pihenőjében lett figyelmes a hamis rendszámú kisteherautóra. Ellenőrizni kívánták, de a sofőr gázt adott, az autó elmenekült. Az ügyészség aláhúzta, hogy a teherautó átvizsgálásáig a rendőrök nem tudták, hogy migránsokat rejt a csomagtér, inkább lopott áruk szállítására gyanakodtak. Mint közölték, az autó megállítását a rendőrök az általuk előidézett ütközéssel érték el, ezt megelőzően, a helyzet súlyosságát mérlegelve, saját hatáskörben hozott döntés alapján nyitottak tüzet a gépjárműre, miután az továbbra is menekült előlük.      A belga napilapok beszámolója szerint civil szervezetek tüntetést hirdettek péntek délutánra a belga fővárosban. Véleményük szerint a rendőri fellépés aránytalanul erőszakos volt, amikor tüzet nyitottak a migránsokat szállító kisteherautóra.      Az egyik internetes közösségi oldalon olvasható felhívásban az Új Flamand Szövetség (N-VA) két politikusa, Jan Jambon belga belügyminiszter és Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár azonnali lemondását követelték, ugyanis - mint írták - "ők a politikai és ideológiai felelősei a gyilkosságnak".      "Ne gyilkolj - fogadj be" - fogalmaztak. (MTI)

400 évig vártak magyar államfőre a csángók

Először kereste fel magyar köztársasági elnök a moldvai csángó közösséget. Áder Jánost a Bákó megyei Lészpedre látogatott pénteken, ahol a moldvai magyar oktatási program egyik új helyszínén csángó hagyományőrzők énekes, táncos, mesemondó műsorral fogadták.      Az államfőt köszöntő Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke elmondta: a moldvai csángók négyszáz éve várják, hogy magyar király vagy államfő látogasson el közösségükbe. Ez most történt meg először. A közösségi vezető szerint ez a látogatás is hozzájárul ahhoz, hogy a megcsappant számú csángómagyar közösség megmaradjon.      Márton Attila, a moldvai magyar oktatási program vezetője 300 lészpedi magyar állampolgár nevében is köszöntötte az államfőt és feleségét, akiknek érkezésekor olyan hagyományos "kendezőt" tettek a nyakába, amilyent a csángó esküvők kitüntetett vendégei szoktak kapni.      Áder János felszólalásában elmondta: 28 éve van a politikában, de ekkora bókot még nem kapott. Hozzátette, nem tud olyan helyről, ahol négyszáz év óta az első lett volna. Az elnök az egykor Lészpeden tanító Kallós Zoltán néprajzkutatótól olvasott fel egy idézetet: "Miközben sok nép tűnt el a Kárpát-medencében, mi csodával határos módon megmaradtunk magyarnak. Ez a kultúra tartott meg minket ezer évig. Mindannyiunk kötelessége az őseinktől átörököl hagyományokat éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek. Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk". Az államfő egy Kányádi Sándortól vett idézettel nyomatékosította a magyar nyelv megőrzésének a fontosságát.      Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elmondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programja Moldvába is eljutott. Első lépésben Lészpeden, Pusztinában, és Magyarfaluban épül magyar óvoda, és ezek után további három helyszínen készülnek óvodaépítésre.      A lészpedi óvoda számára megvásárolt telken felállított színpadon Mátyás Mónika, Vaszi Levente népdalénekesek, a lészpedi Serketánc csoport, a magyarfalusi Táláz Iulian mesemondó valamint a Külsőrekecsini és Dumbavéni hagyományőrző tánccsoport szórakoztatta a vendégeket.      Amint a színpadon elhangzott 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai római katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.      A moldvai magyar oktatási program keretében 28 moldvai településen mintegy 2100 gyermek tanulja az iskolában és délutáni foglalkozásokon a magyar nyelvet és irodalmat. (MTI)

Csíksomlyó: medve támadott meg egy magyart

A pünkösdszombati csíksomlyói búcsúra érkezett magyarországi zarándokat támadott meg egy medve a Hargita megyei Szent Anna-tónál - jelentette be pénteken Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.      Az egyik közösségi oldalon tett bejegyzésben a megyei önkormányzat elnöke közölte: egy kétéves medve támadt rá egy nőre, aki a csoportjától kissé eltávolodva haladt, kezében szatyorral, amelyben élelem volt. A medve hátulról megharapta a nő combját. A sérült a helyszínen elsősegély-nyújtásban részesült, majd beszállították a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházba, ahol bevarrták a sebeit.      Csíkszentmihály település polgármestere, Izsák-Székely Lóránt úgy tudja, a támadást követően a csoport többi tagja vonta magára a medve figyelmét, a nő ennek köszönhetően szabadult ki az állat karmai közül. A medve a többi turistát is megtámadta, de nekik sikerült idejében a buszhoz menekülniük, így nem volt több sérült.      Borboly közölte, hogy azonnal kérte a román környezetvédelmi minisztertől a medve kilövésének engedélyezését, az állat ugyanis már harmadszor támadott. Két korábbi áldozata nem szenvedett komolyabb sérülést - tette hozzá a megyei tanácselnök.      Borboly nehezményezte, hogy a minisztérium csak pénteken hagyta jóvá annak a medvének a kilövését, aki május elején támadt rá egy kilenc éves homoródremetei kisfiúra. Ezt éppen akkor közölték az önkormányzati vezetővel, amikor értesítette a minisztert az újabb támadásról, amit Borboly furcsának tart, hiszen már két hete eljuttatták a szükséges iratokat.      Borboly Csaba azt tanácsolta a turistáknak, hogy kerüljék azokat a helyeket, ahol már több medvetámadás volt, és ne próbálják etetni a medvéket még akkor sem, ha barátságosaknak látszanak.      Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó medvevadászatot is. (MTI)