TIME DATE
Ma Júlia és Rita nap van.

Gyógymód

Balázsy Panna Szandra-sorozatának új mesekönyve tabukat dönt le

Hogyan reagál egy kiskamasz, ha egy családtagjáról kiderül, hogy egy súlyos betegségben érintett? Balázsy Panna Szandra-sorozatának új mesekönyvéből ez is kiderül: egy felsőtagozatos lány legégetőbb problémáit és titkos gondolatait ismerhetjük meg. A főhős nagymamája a pikkelysömör tüneteivel küzd nap mint nap, és ezzel nincs egyedül; Magyarországon nagyjából 150-200 ezer embert érint ez a betegség. Balázsy Panna talpraesett, hatalmas szívű főhősének iskolai és családi életét már 6 kötetben követhettük nyomon. Szandra éli az iskolások életét, de közben mindig is foglalkoztatták olyan komolyabb témák, mint a válás, a környezetvédelem, a szerelem, a barátság vagy akár egy családtag elvesztése. A sorozat legfrissebb részében, a Csini?!-ben most új időszámítás veszi kezdetét: Szandra kamaszodni kezd, annak minden izgalmával és nyűgével. Az új könyvben szó van a testi-lelki változásokról, és egy olyan, sokakat érintő betegségről, ami Szandra nagymamájának is megnehezíti a mindennapjait: a pikkelysömörről. „Ebbe az új epizódba szándékosan csempésztem bele egy gyerekeknek szóló könyvben talán szokatlan szálat. Egy olyan betegségről akartam nyíltan beszélni, ami sokakat érint, fiatalokat és idősebbeket egyaránt, és ami sajnos bujkálásra, titkolózásra késztetheti a betegeket” – mondta Balázsy Panna, aki közelről ismeri a pikkelysömört, hiszen családjában is van érintett. „Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel mindenről beszéljünk, és ne legyenek tabuk. Szerintem ez a kulcsa annak, hogy a srácok nehezebb ügyeket is fel tudjanak dolgozni.” A pikkelysömör jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön jelentkeznek a tünetek. A nők és a férfiak aránya nagyjából egyenlő az érintettek között. A betegséggel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban, annak ellenére, hogy sokakat érint: Magyarországon közel 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió beteget tartanak számon. „A legtöbben próbálják takargatni mások előtt a tüneteket, de a betegség rosszabb fázisaiban a bőrük állandóan hámlik, ami a ruhán és mindenhol körülöttünk látszik, nehéz észrevétlenné tenni. Ezen kívül sajnos még mindig sokan azt hiszik, hogy ez egy fertőző betegség, pedig sem elkapni nem lehet, sem megfertőzni nem tudnak vele másokat. Ez a tévhit tovább nehezíti az életüket és az elfogadásukat” – mondta Vatler Judit, a Kelet-Magyarországi Psoriasis Egyesület elnöke. A pszoriázist sokszor még ma is kozmetikai-, illetve bőrproblémaként kezelik, pedig valójában ez egy, az egész szervezetet érintő, krónikus gyulladásos megbetegedés, a tünetek oka mélyen a bőr alatt rejlik. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek a szervezetben folyamatosan fenntartják a gyulladást. A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos tényező vezethet, így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak. A pikkelysömörben szenvedők mintegy 10-40%-ánál a bőr mellett az ízületeket - a végtagok kis ízületeit, a nagy ízületeket vagy a gerincoszlopot - is érinti a megbetegedés. Enyhe esetben ez fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhat, súlyos, előrehaladott esetekben az ízületek deformálódhatnak, és a betegek mozgása korlátozottá válhat – a pszoriázis tehát az életminőséget nagymértékben ronthatja.   „A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen a betegség tünetmentessé tehető!” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Szegedi Andrea a DE ÁOK Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék vezetője, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kezelések a legcélszerűbbek, súlyos kiterjedt esetekben az egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén biológiai készítmények jöhetnek szóba. „Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak; súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük. A súlyosabb esetekben alkalmazott biológiai terápiától nem kell félni, a legújabb készítmények nem csak hatásosabbak, hanem mellékhatásprofiljuk is kézben tartható.”- tette hozzá Prof. Dr. Szegedi Andrea. Bővebb információ a betegség tüneteiről, a kezelési lehetőségekről és a bőrgyógyászati centrumok elérhetőségéről a http://www.pszorigo.hu/ illetve a www.derma.hu weboldalon található.     Jelen leírás általános tájékoztatási céllal készült és nem helyettesíti az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt. Konkrét panasz, kérdés esetén kérjük, forduljon kezelőorvosához.

Gyakoriak a tévhitek Európában a védőoltásokkal kapcsolatban

Miközben az Európai Unió polgárainak túlnyomó többsége hatékony eszköznek tartja a védőoltásokat a fertőző betegségek megelőzésére, aggasztóan magas azok aránya, akik készpénznek vesznek bizonyos tévhiteket a témával kapcsolatosan - derült ki a legfrissebb uniós közvélemény-kutatásból (Eurobarometer).      A Brüsszelben pénteken közzétett felmérés szerint az európaiak nagyjából fele kapott oltást az elmúlt öt évben, és a nagy többség (79 százalék) bizalommal fordul az egészségügyi szakemberekhez, hogy ezekről tájékozódjon.      Eközben ugyanakkor az uniós polgárok 48 százaléka - helytelenül - úgy véli, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokkal járhatnak, 38 százalékuk pedig azt gondolja, hogy kiválthatják azokat a betegségeket, amelyek ellen védelmet lennének hivatottak nyújtani.      "Itt az ideje, hogy felemeljük szavunkat a félretájékoztatás ellen" - közölte Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke. (MTI)

Cukorbombákat helyeznek el a Fórumban

Különleges rendezvénysorozattal hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a diabéteszre, amelynek első állomása Debrecen lesz. Április 27-én egy Cukorbombát helyeznek ki a Fórum Debrecenben, amely egy interaktív, cukorka formájú installáció, célja pedig, hogy az érdeklődők játékos keretek között tesztelhessék a cukorbetegséggel kapcsolatos ismereteiket. A ketyegő Cukorbomba üzenete, hogy mindenkinek még ma kell tennie azért, hogy megakadályozza annak felrobbanását – azaz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen annak érdekében, hogy a túlzott cukorfogyasztás ne okozhasson maradandó egészségkárosodást vagy akár 2-es típusú diabéteszt. A játék lényege, hogy meghatározott idő alatt kell válaszolni a megadott kérdésekre. Ha a résztvevők helyesen és időben válaszolnak a kérdésekre, akkor megelőzhetik a virtuális Cukorbomba felrobbanását. A helyszínen, ahol április 27-én 9:00 és 20:00 között várják a látogatókat, ingyenes vércukorszint-mérésre is lehetőség lesz. „Fontosnak tartjuk, hogy a cukorbetegségre játékos formában hívjuk fel a figyelmet, hiszen a diabétesszel, annak megelőzésével és tüneteivel kapcsolatos ismeretek így sokkal jobban rögzülnek, mint ha csak egy előadást hallgatnának végig a résztvevők” – mondta Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének az elnöke. „Ha pedig a cukorbomba kérdéseire helyesen válaszolnak, azzal nemcsak annak felrobbanását előzhetik meg, de hasznos, gyakorlati tudást is szerezhetnek erről az egyre elterjedtebb betegségről.  2019-ben még számos helyszínen találkozhatnak az érdeklődők a Cukorbombával. A roadshow célja az is, hogy szélesebb körben megismertessük aktívan működő tagszervezeteinket. Aki már érintett, vagy megelőzés céljából szeretne többet tudni a diabéteszről, az nem marad egyedül, van hová fordulnia a kérdéseivel, hiszen a betegszervezetek ebben is tudnak segíteni.” Ma már sokan tisztában vannak azzal, hogy a diabétesz egyre elterjedtebb betegség, kevesen tudják azonban, hogy ma Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg ember él, és további 500 ezer azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla vagy még nem vettek részt diabétesz-szűrésen. Óvatos számítások szerint 2027-re a magyar lakosság 20-70 év közötti korosztályában már minden tizedik ember cukorbeteg lesz. Kiemelten fontos tehát, hogy időben diagnosztizáljuk a diabéteszt, és megfelelő információval rendelkezzünk erről az eleinte észrevétlen, de súlyos szövődményekkel járó betegségről.  

!!!Szeptembertől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás

Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.   Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra van szükség.     Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.     Horváth Ildikó kiemelte, hogy a nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly. Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék.     A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó,  amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár.      Müller Cecília hozzátette: hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak.     Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz - ismertette.     Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat.      Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.     Az európai immunizációs hét (április 23-30.) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás.     Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat - emelte ki.     Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit - így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez.      A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás. (MTI)

Kanyarós lett egy szombathelyi betegszállító

Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött meg az a betegszállító, aki korábban egy valószínűleg Kazahsztánban megbetegedett - azóta már gyógyultan távozott - beteggel érintkezett munkája során a Markusovszky Kórházban - közölte az MTI érdeklődésére szerdán Káldy Zoltán, az intézmény orvosigazgatója.      Tájékoztatása szerint a kollégájuk jól van, hazaengedését a napokban tervezik, újabb beteg - megfogalmazása szerint - "nincs a látókörükben".      Emlékeztetett, hogy a megelőzés érdekében látogatási tilalmat vezettek be a kórház infektológiai osztályán, az előírásoknak megfelelően elkülönítették mindkét kanyarós beteget és védőoltást adtak be azoknak, akik érintkezhettek velük.      Stánitz Éva megyei tisztifőorvos szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta: a vírusfertőzést laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, ennek alapján a kórházzal együttműködve megtették a szükséges intézkedéseket.      Tájékoztatása szerint a járványveszély elhárítása érdekében az elmúlt napokban 67 embert részesítettek védőoltásban, akik vélhetően kapcsolatban kerültek valamelyik beteggel, és nem tudták teljes biztonsággal igazolni, hogy rendelkeznek kanyaró elleni védőoltással. (MTI)

3 hetet kell várni, hogy az ember bejusson egy szakrendelésre

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél - derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.     A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.     A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.      A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.      A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.      A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben - áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.      Az érsebészeti/angiológiai ellátásban hatvan százalékkal nőtt a várakozási idő a két évvel ezelőttihez képest, és az ultrahangos szakrendelés volt még az a terület, ahol több mint a felével, 56 százalékkal nőtt a várakozási idő. A legnagyobb arányú javulás két szakterületen van, azonban az okok a két esetben eltérők - írták. Negyvenhat százalékkal, 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászati szakrendeléseken. Egyértelmű trend, hogy e szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a "specializált" belgyógyászati szakrendelésekre irányítják át. Ez értelemszerűen a betegfogadás felgyorsulásához vezet.      A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat - 23,5 nap, 41 százalék - csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A kapacitások és az igények változásának figyelembevételével a szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek a magánellátást választják - olvasható az anyagban.      A szakmai szövetség felhívja az egészségpolitika figyelmét, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. Ilyen lehet szerintük az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátok célzott feloldása, többletfinanszírozás a befogadási listák csökkentésére, illetve a háziorvosok gyógyszerfelírási jogosítványainak kiterjesztése. A szövetség szerint a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg-szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét.  (MTI)

Ez a durva: a génekben is nyomot hagy a szegénység

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.      Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.      Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy.       Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés.       "Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére" - mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. "Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit" - mondta McDade.       McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. "Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére" - emelte ki. (MTI)

Bővült azon egészségügyi problémák a köre, amelyek után adókedvezmény igényelhető

Idén jelentősen bővült azoknak a tartós egészségügyi problémáknak a köre, amelyek után a dolgozók a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget - idén 7450 forintot - igényelhetnek vissza havonta a személyi jövedelemadójukból (szja), a kedvezményt azonban egy összegben is kérhetik az szja-bevalláskor.     A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az erre vonatkozó kormányrendelet 18 betegségcsoportot, ezen belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintettjei jogosulttá válhatnak az éves szinten 90 ezer forintot jelentő adókedvezményre.         Idén január elsejétől ebbe a körbe tartozik az endometriózis, illetve az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat is.      Kiemelték, hogy bár a jogosultságot csak az év elejétől állapították meg, a kedvezmény az eddigi betegségekhez hasonlóan akár öt évre visszamenőleg is járhat, amennyiben a betegséget ennyivel korábban megállapították.      Az adókedvezményt a munkavállalók vagy havonta kapják meg - ehhez az év első hónapjában adóelőleg-nyilatkozatot kell leadniuk -, vagy az éves adóbevallásukban igényelhetik vissza egy összegben. A korábbi évekre visszamenőleg járó adókedvezményhez (ez az akkor érvényes minimálbérek 5 százalékát jelenti) az érintett évekre vonatkozó adóbevallások utólagos revíziójával lehet hozzájutni. A kedvezmény igénybe vételének feltétele a betegség fennállását bizonyító orvosi igazolás, amely szakambulancia vagy kórházi szakorvos diagnózisára épül - olvasható a közleményben.      A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki elmondta: "mivel jelentős összegről van szó, minden olyan munkavállalónak, aki valamilyen tartós egészségügyi problémával él, javasolható, hogy konzultáljon kezelőorvosával arról, hogy betegsége után jár-e neki adókedvezmény". Hozzáfűzte: a kedvezményezett betegségek közé a különböző érzékelési és mozgásszervi fogyatékosságok, mentális viselkedészavarok mellett olyan egészségügyi problémák is beletartozhatnak, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.      A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi tájékoztatása szerint 2017-ben 217 ezren éltek a betegségek után járó szja-kedvezmény lehetőségével, egyes becslések szerint a kedvezményezetti kör kibővítésével ez a szám idén akár meg is kétszereződhet. (MTI)

7-10 napig is tarthat az óraátállítás hatása a szervezetre

Az óraátállítás hatása 7-10 napig is tarthat azoknál, akik erre érzékenyek - mondta Pintér Ferenc meteogyógyász szombat reggel az M1 aktuális csatornán.      A szakember szerint elsősorban azokat sújtja az óraátállítás, akik rendszeres életet élnek, a kisgyerekeket és az időseket.      Mivel a belső óra a szervezet teljes működésére hatással van, így nem szabad bagatellizálni az egyórás csúszást - tette hozzá.      Az óraátállítás elsősorban alvási problémákat, vérnyomás-ingadozást okoz, csökkenhet a munkavégzés hatékonysága, illetve nőhet a balesetek száma - mondta. (MTI)

Hamarosan debreceni kórház kis lakóit is látogatják az Amigók

Hamarosan a Debreceni Egyetemi Kórházban is találkozhatnak a beteg gyermekek az Amigos a gyerekekért Alapítvány önkénteseivel. Az Amigók igazi hétköznapi hősök, akik a legkorszerűbb technológiákkal tanítják és csalnak mosolyt a tartósan kórházi kezelésre szoruló gyerekek arcára. Az Amigos debreceni indulása a Vodafone Magyarország Alapítvány Főállású Angyal projektje segítségével valósulhatott meg.     Az Amigos a gyerekekért Alapítványt négy éve hozta létre Fábián Sára, tíz lelkes egyetemista barátjával. Kezdetben csak a Tűzoltó utcai Gyermekklinikára jártak, ahol a bent fekvő gyermekeket idegen nyelvekre tanították játékos feladatokon keresztül. Mára már 130 Amigo dolgozik azon napról napra, hogy minél több gyereket tudjanak boldogabbá tenni a kórházban töltött idő alatt. 91 Amigo 6 budapesti kórházban tevékenykedik, 21 Amigo Szegeden, egy 6 tagú Amigos csapat megalakult Szombathelyen, és hamarosan 12 új Amigo látogatja a Debreceni Gyermekgyógyászati Klinikát.   „Nagyon boldog vagyok, hogy mostantól az Amigos a Debreceni Gyermekgyógyászati Klinikán fekvő beteg gyerekek gyógyulását is segítheti egy kis jókedvvel. Az Amigos legfontosabb célkitűzése és jövőképe, hogy a világon minden beteg gyerekhez eljuthasson egy Amigo. Abban, hogy ehhez az álomhoz közelebb kerülhessünk, és egy újabb magyarországi várost is lefedhessünk, a Vodafone Magyarország Alapítvány segített.” - mondta Fábián Sára az Amigos megálmodója, aki egyben a Vodafone Magyarország Alapítvány Főállású Digitális Kórházi Angyala is. Sára a Vodafone Főállású Angyaloknak járó teljes egy éves fizetését az Amigos-nak ajánlotta fel, így kerülhetett sor a terjeszkedésre.   Az Amigos a Vodafone Főállású Angyal programból befolyt összeg egy részéből valósította meg a Debrecenben való induláshoz szükséges két napos felvételit, az új tagok felkészítését megalapozó Amigo-iskola nevű képzést, és az avató ünnepséget. A felvételit és a képzést bonyolító szegedi és budapesti Amigók Debrecenbe utazását is ez a keret fedezte, és ugyanennek a támogatásnak köszönhetően még sok új lehetőséget valósít meg az Amigos az év során.   „Nagy öröm számunkra, hogy a Főállású Angyal programunkkal lehetőséget adhatunk az Amigosnak, hogy a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján is megkezdhessék a működésüket, és hogy olyan mobiltechnológiai megoldásokkal egészíthetjük ki az eszköztárukat, melyek nemcsak a kórházban fekvő gyerekek mindennapjait teszik szebbé, hanem közben digitális kompetenciáikat is fejlesztik – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese. – Azt látjuk, hogy a mobiltechnológia és az orvostudomány jövője egyértelműen összefonódik, így most, az 5G technológia küszöbén kiemelten fontos számunkra, hogy figyelmünket a Debreceni Egyetem Kórházára fordítsuk.” Az Amigos célja nem az iskolai jellegű nyelvoktatás, hanem az, hogy a kórházban fekvő gyerekek mindennapjaiba egy kis boldogságot tudjanak csempészni, játékos nyelvtanuláson keresztül. Az Amigók nem nyelvtanárok, hanem inkább barátok, nagytestvérek, akik vidámságot visznek a szürke kórházi mindennapokba.   “A gyermekek akár hosszú heteket, hónapokat is kórházban töltenek, távol az iskolatársaiktól és a megszokott közegüktől, ezért sokszor hatalmas szükségük van egy barátra, aki megvédi őket az elszigetelődéstől. Nemcsak az a fontos, hogy segítsünk felzárkózni a nyelvtanulást illetően a gyerekeknek a hosszú kórházban töltött idő alatt, hanem az is ugyanolyan fontos, hogy egyetemistaként a személyes példánkon keresztül jövőképet mutassunk nekik. És persze olyan barátaiknak kell lennünk ebben a nehéz időben, akikre számítani lehet.”- mondta Fábián Sára.   Az Amigos első négy és fél éve számokban: 10 főről 130 főre növekedett az aktív Amigok száma, 2772 kórházlátogatás, 3146 gyerekmosoly.

Rákbetegel életét mentheti meg: új kemoterápiás protokollok bevezetését javasolják

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT).     A testület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye hangsúlyozza, hogy az onkológusok javaslatai nem új gyógyszerekre vonatkoznak, hanem a jelenleg is elérhető és államilag finanszírozott gyógyszerek alkalmazásában adnának nagyobb mozgásteret az onkológiáknak.     Mint írják, a gyógyszerkutatásoknak csak egy része irányul új hatóanyagok kifejlesztésére, világszerte számtalan vizsgálat zajlik arról, hogy a már engedélyezett gyógyszereket milyen ütemezés szerint, vagy milyen kombinációban érdemes alkalmazni ahhoz, hogy abból a beteg a legtöbbet profitálhassa. Ezeket az eredményeket a nagy nemzetközi orvosi szervezetek folyamatosan publikálják, és ezek alapján rendszeresen finomítják a terápiákra vonatkozó ajánlásaikat is.     Az előzményekhez tartozik, hogy az MKOT legutóbbi kongresszusán megállapodott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal, hogy az orvostársaság egy javaslatcsomagban foglalja össze milyen kemoterápiás protokollokat hiányolnak a kezelőorvosok Magyarországon. Az MKOT felhívására fővárosi és vidéki kórházakból, egyetemi klinikákról érkeztek javaslatok, ezek alapján kiderült: az onkológusok több mint harminc új daganatellenes kezelési protokoll bevezetését tartják indokoltnak, az orvostársaság ez alapján előterjesztette módosítási kérelmét.     A protokollok szabják meg a daganatellenes terápiák kezelési rendjét; tartalmazzák, hogy adott daganatokat mely daganatellenes szerekkel, azok milyen kombinációjában, mennyiségében, időbeni ütemezésében, hány ciklusban kell kezelni. Indokolt esetben el lehet térni a protokolltól, viszont ez többlet adminisztrációval jár az osztályok számára.

A betegeknek nem javasolt a böjt

A betegeknek egyáltalán nem javasolt a böjt - mondta Antal Emese dietetikus a szerdán kezdődött negyvennapos böjtre utalva az M1 aktuális csatornán szombaton.      Hozzátette: az éhezéssel káros anyagok keletkezhetnek a szervezetben, amelyek felhalmozódnak, tehát a drasztikus böjt nemhogy megtisztítja, hanem inkább árt a szervezetnek.      Elmondta: manapság a vallási felekezetek megengedőek a böjttel kapcsolatban - a heti egyszeri húsmentes nap betartását javasolják -, és a rengeteg negatív hatással járó szigorú böjtöt inkább csak az alternatív gyógyászatban szorgalmazzák. A túlságosan szigorú tisztítókúrákkal, méregtelenítéssel a várt hatás szöges ellentétét érik el az emberek - fűzte hozzá.       Kiemelte: a böjt során a szervezet elkezdi lebontani a fehérjéket, ami kifejezetten veszélyes, hiszen minden főbb szerv falát fehérje alkotja.      A műsorban elhangzott, általában 14 óra nem evés számít böjtnek, 36 óra ételmegvonás után pedig fejfájás, fáradtságérzés jelentkezik a böjtölőknél. (MTI)

Átadták a Richter Anna Díjakat

Átadták péntek délután a budapesti Larus rendezvényközpontban a Richter Anna Díjakat. Szily Nóra újságíró, az est házigazdája, a díj zsűrijének tagja nyitotta a gálát, a döntősöket, a sajtó képviselőit és vendégeinket köszöntötte Orbán Gábor a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, valamint Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője is. A teljesítmények elismerésével a Richter Gedeon Nyrt. kezdeményezésének keretében olyan újszerű, megvalósítható ötleteket kíván támogatni, amelyek az oktatás és kutatás, gyógyítás, gyógyszerészet, egészségügyhöz kapcsolódó ismeretterjesztés területein kreatív, innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy egészségügy színvonalához, fejlődéséhez, illetve az adott területen dolgozók mindennapjait megkönnyítik, minőségi változást hoznak a hétköznapokban. A Richter Anna Díj zsűrijének nem kis fejtörést okozott a tizenkét fantasztikus döntős közül kategóriánként egy díjazott csapatot kiválasztani. A zsűri tagjai: Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, Szily Nóra pszichológus, újságíró, Rúzsa Magdi Máté Péter-díjas énekesnő, Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ügyvezetője és Dr. Barna István belgyógyász, egyetemi docens, a MÁESZ Szakmai Bizottságának elnöke. A kategóriákban összesen 12 pályázó került a döntőbe, köztük a berettyóújfalui csodapatika és a debreceni diákbarát gyógyszertár program A gyógyszerész kategória zsűridíjasa a SzeddViddVédd projekt, és a projektet megálmodó csapat: Dr. Kulcsár Nikolett, Dr. Kocsis Janka és Sellei Ábel. A díjat Beke Zsuzsa adta át. A tudatos, és környezettudatos gyógyszerhasználat mindannyiunk felelőssége. A következő hónapok feladata, hogy az ország minden szegletében ismerjék a házipatikájuk szakszerű kezelését.   Az egészségügyi szakdolgozó kategóriában a Főszerepben a hétköznapi hősök csapata vehette át a díjat és a díjjal járó 4 millió forintot jelképező táblát Szily Nóra újságírótól. A gyermekeket gyógyító, ápoló szakembereknek odaadó munkájuk nélkülözhetetlen. Büszkék vagyunk rájuk, és hálásak vagyunk nekik azért, amit nap mint nap tesznek a felnövekvő generációért.  A pedagógus kategória nyertesei következtek: a Richter Anna Tanösvény és Mezítlábas Park csapatát méltatta Kertész Éva újságíró. Az edukációban megjelenő innováció gyerekeink, és mindannyiunk jövőjét meghatározza. Egy ilyen jól átgondolt, természetközeli kezdeményezés gazdagon megtérül majd, és évtizedekre előre mutat.  Orvosnő kategóriában Dr. Barna István belgyógyász egyetemi docens, a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram Szakmai Bizottságának elnöke, a zsűri tagja hirdetett eredményt. Az Éni jól vagyok! És te hogy vagy? Emlőrák prevenciós program csapatát szólította a színpadra. Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei professzionális információs, prevenciós csomagot készítettek elő, melynek célja a szűréseken való magasabb részvételi arány egy egészségesebb társadalomért.  A színpadon Rúzsa Magdi Máté Péter díjas énekes, a zsűri tagja következett. Az online közönségszavazáson legtöbb szavazatot elért csapatot méltatta: Terápiás Szabadulószoba. A csapat rajt-cél győzelmet aratott, és bár voltak napok, amikor felzárkózni látszott a mezőny, első helye nem ingott meg egy percre sem. A családok jóllétéért dolgozták ki a Vadaskert Alapítvány szakemberei ezt az egyedülálló, kreatív programot, melyet személyre szabottan, egyedi módon alkalmaznak majd a következő hónapokban.     A nyertes projektek megvalósítására 2019. március 9. és 2019. szeptember 30. között kerül sor. 

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon

A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.      A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak.      A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.      Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.      Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. "Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó" - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét. Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.      Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki.       Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától. "Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg" - magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.      A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.      "Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek" - tette hozzá.      Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak.      Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderül, mennyire ritka az ilyen ikerpár. "Először úgy véltük, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltunk 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatatait. Nem találtunk egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.      A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját.       Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.   (MTI)

Tudta? A hálapénz műtét előtti elfogadása bűncselekmény?

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.     Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést - olvasható az Akadémia által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.     A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e.     A közlemény szerint a legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől, pedig a magyar büntetőjog ezt már több évtizede így szabályozza.     A válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy juttatás műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez - írták.     A kutatócsoport szerint igazolást nyert a magyar lakosság magas büntetési hajlandósága és hatályos joggal szembeni kritikus szemlélete is: a válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Alig valamivel több mint egytized (13 százalék) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében a hatályos büntetőjognak megfelelően szabályoznák - írták. (MTI)

Félmillió magyart érint valamilyen ritka betegség

Több mint félmillió embert érint valamilyen ritka betegség Magyarországon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára vasárnap Szegeden.     Horváth Ildikó a Ritka betegségek világnapja alkalomból szervezett konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a szakemberek 6-8 ezer betegséget sorolnak a ritka betegségek közé, és bár egy-egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, Magyarországon összességében több mint félmillió páciens érintett valamelyikben.     Hozzátette: a társadalombiztosítás évente mintegy 500 milliárd forintot fordít a ritka betegségekben szenvedők gyógyszerellátására.      Annak érdekében, hogy Európában a ritka betegségben szenvedők ellátása minél magasabb szintű legyen, a közelmúltban 24 betegségcsoport-specifikus Európai Referencia Hálózatot hoztak létre. Ez jelentős tudásbázist jelent a ritka betegségekkel élők kezelésében résztvevő magyar szakembereknek - tudatta az államtitkár.     Horváth Ildikó az együttműködés fontosságát hangsúlyozva példaként említette a 2015 végén az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben létrehozott cisztás fibrózis központot, amely a világon ma elérhető legkorszerűbb ellátást tudja nyújtani a betegeknek.     Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) stratégiai rektorhelyettese elmondta, a felsőoktatási intézmény vezetésével - a pécsi és a debreceni egyetemmel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködésben - két éve kutatási program indult a ritka betegségek új diagnosztikai eszközeinek és terápiás eljárásainak kidolgozására.     2016-ban az SZTE elnyerte a Ritka Betegség Központ minősítést. Az egyes ritka bőrgyógyászati kórképek ellátásában fontos szerepet vállaló szegedi bőrgyógyászati klinika pedig csatlakozott az európai referencia hálózathoz - közölte a professzor.     Pogány Gábor, az 54 betegszervezet tömörítő Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) elnöke elmondta, a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett a konferencia egyik központi témája a hídépítés az egészségügy és a szociális ellátás között. Hamarosan létrejöhet a nemzeti erőforrás központ, amely segíti a ritka betegséggel élők családjainak eligazodását az egészségügyben, szociális ellátásában és oktatásban, jelentősen javítva ezzel az érintettek életminőségét. (MTI)

Cukrozott italokra kivetett adók: felére csökkent a fogyasztásuk

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.     A szakemberek szerint az eredmények azt jelzik, hogy az adók jó eszközök lehetnek az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség elleni harcban.     Ez az első olyan kutatás, amely a cukrozott üdítők megadóztatásának hosszú távú hatásait vizsgálta.     A The American Journal of Public Health című folyóiratban megjelent kutatásukban a szakemberek San Francisco, Oakland és Berkeley alacsony jövedelmű lakosságának körében végeztek felmérést a fogyasztási szokásokról.     Kimutatták, hogy Berkeleyben az adó 2015-ös bevezetése után már néhány hónnappal meredeken csökkent az ilyen italok fogyasztása. Három évvel később a vizsgált lakosság 52 százalékkal kevesebb cukrozott üdítőt fogyasztott, mint az adóról szóló 2014 novemberi döntés előtt - írták a kutatók a Kaliforniai Egyetem által kiadott közleményükben.      Ezzel egy időben ugyanakkor megugrott a vízfogyasztás, a három év alatt mintegy 29 százalékkal.      Az eredmények azt "az üzentet küldik, hogy működik a cukrozott üdítők megadóztatása. Fontos az is, hogy a bizonyítékok az alacsony jövedelműek köréből származnak, akiknél a legmagasabb a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegek aránya" - mondta Kristine Madsen, az egyetem közegészségügyi tanszékén működő élelmiszerintézet igazgatója.      A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az adót nem közvetlenül a fogyasztókra, hanem a forgalmazókra vetették ki, ám számos tanulmány kimutatta, hogy a kereskedők a polcokon lévő termékek árán keresztül a fogyasztókkal fizettetik meg. (MTI)

Gyerekek vérében és vizeletében is kimutathatóak az otthoni méreganyagok

A vinilpadlóval borított vagy lángmentesítő anyagokkal kezelt bútorokkal felszerelt otthonokban élő gyerekek vérében és vizeletében jóval magasabb a potenciálisan ártalmas, félig illékony szerves vegyületek (SVOC) koncentrációja, mint azon társaiknál, akiknek otthonában nincsenek ilyen anyagok - állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.      A szakemberek a hétvégén ismertették eredményeiket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban - írja a medicalxpress.com.      "A félig illékony szerves vegyületeket széles körben alkalmazzák az elektromos eszközök, bútorok és építőanyagok előállításában, és csaknem minden beltéri környezetben kimutathatóak" - mondta Heather Stapleton, az egyetem munkatársa. Hozzátette: "az emberek rendszeresen érintkeznek ezekkel az anyagokkal, különösen a kisgyerekek, akik idejük nagy részét a négy fal között töltik és sokkal jobban ki vannak téve a háztartási porban megtalálható vegyi anyagoknak".      Stapleton és kollégái az egyetem, az amerikai járványügyi központ (CDC) és a Bostoni Egyetem együttműködésével 2014-ben elindított hároméves kutatás keretében tanulmányozták a félig illékony szerves vegyületeknek való otthoni kitettség hatásait 190 családból származó 203 gyereknél.      A résztvevőktől vett vizelet- és vérminták mellett a kutatók elemezték az otthonok levegőjét, a beltéri port és a bútorokból begyűjtött habszivacsmintákat.      A kutatók megállapították, hogy azon gyerekek vérszérumában, akiknek otthonában az égésgátlóként alkalmazott polibrómozott bifenilétereket (PBDE) tartalmazó habszivaccsal kitömött kanapé van a nappaliban, hatszor magasabb volt a PBDE-k koncentrációja, mint azoknál, akiknél nincs ilyen bútor a lakásban.      Laboratóriumi tesztek szerint a PBDE-knek való kitettség összefüggésben áll az idegrendszer fejlődési rendellenességével, az elhízással, a pajzsmirigyproblémákkal, a rákkal és egyéb betegségekkel.      Az eredmények szerint továbbá azon gyerekek vizeletében, akiknek otthonában mindenhol vinilpadló van, 15-ször magasabb volt a benzil-butil-ftalát (BBP) származékok koncentrációja, mint azon társaiknál, akiknek egyáltalán nincs vinilpadló az otthonában.     A benzil-butil-ftalátot különböző légzési problémákkal, bőrirritációval, mielóma multiplexszel (rosszindulatú daganatos betegség) és reprodukciós problémákkal hozzák összefüggésbe. (MTI)

Országos allergia rizikótérképre lenne szükség

Országos allergia rizikótérképre lenne szükség, mert annak segítségével hatékonyabban lehetne szervezni az ellátást és a pollencsökkentést - közölte Nékám Kristóf allergológus szombaton az M1 aktuális csatornán.      A szakember kiemelte, ez társadalmi szinten is nagy előrelépés lenne.          Az allergiásoknak azt javasolta, még a pollenszezon előtt kezdjék el szedni a gyógyszereket, mert úgy 90 százalékban tünetmentesek lesznek vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek.      Kitért arra is, az allergiavizsgálatot pollenszezonon kívül kell elvégezni, mert közben nem valósan is mutathat pozitív eredményt. (MTI)

Tetőzött a magyarországi influenzajárvány

A múlt héten tetőzött az influenzajárvány az országban; február 4. és 10. között 12 százalékkal kevesebb, 67 900 beteg fordult panaszával orvoshoz, mint az azt megelőző héten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdai jelentésében.     Mint írták, a fővárosban és 14 megyében csökkent, öt megyében - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas és Zala - nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma az előző héthez viszonyítva.      A betegek kormegoszlásában nem történt lényeges változás az előző héthez viszonyítva. A betegek 34,7 százaléka gyermek, 33,1 százaléka fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 24,3 százaléka és 7,9 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki. A laboratóriumi vizsgálatok szerint többségében az influenza A vírus okozta a megbetegedéseket.     A járvány miatt a kórházak és az ápolási intézetek továbbra is fenntartják a látogatási tilalmakat. (MTI)

1,5 millióval több amerikai fiatal szívott e-cigarettát tavaly

Másfél millióval több amerikai fiatal szívott e-cigarettát 2018-ban, mint az előző évben.        Csaknem 4.9 millió amerikai tinédzser élt tavaly e-cigarettával - jelentette be a szövetségi betegségmegelőzési és -ellenőrzési hivatal (CDC).     Robert Redfield, a CDC igazgatója újságíróknak hangsúlyozta: "a fiatalok e-cigaretta használatának egekbe szökő növekedése azzal fenyeget, hogy a dohányzás csökkentésében elért eddigi eredményeink semmivé foszlanak". Redfield szerint egy egész nemzedék válhat nikotinfüggővé.       Az adat arra késztette a dohánykereskedelmet is ellenőrző Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) vezetőjét, hogy új szabályozást javasoljon az e-cigaretták forgalmazására.       Scott Gottlieb, az FDA vezetője elkeserítőnek nevezte az e-cigaretták növekvő elterjedését. "Attól tartok, hogy ez a tendencia 2019-ben is folytatódik, következésképpen kénytelenek vagyunk a szabályozást érintő néhány kemény döntést meghozni" - fogalmazott Gottlieb újságíróknak. Hozzáfűzte, hogy szerinte egyetlen fiatalnak sem szabadna dohányoznia, vagy bármilyen, nikotint tartalmazó terméket használnia.       Gottlieb azonban egyelőre nem közölte, hogy milyen intézkedésekkel kívánják szabályozni, illetve visszafogni az e-cigaretták fogyasztását.       Az Altria - amely a világ egyik legnagyobb dohányvállalata - tavaly csaknem 13 milliárd dollárt fektetett be egy e-cigarettát gyártó cégbe. Tizenhat amerikai kutatóintézet pedig - amelyek közül 11 intézmény adományokat kap dohánygyártóktól - a múlt héten az FDA-hoz címzett nyílt levélben szorgalmazta, hogy ne szabályozzák az e-cigaretták forgalmazását. Azzal érveltek, hogy a szabályozás munkahelyeket szüntetne meg. (MTI)

Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval - derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.      Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval - írja a medicalxpress.com.      A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.      A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.      "Ezek az eredmények újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a depresszióért részben a génjeink a felelősek" - mondta a kutatást vezető Andrew McIntosh, az egyetem professzora.      Hozzátette: "reméljük, hogy az eredményeink segítenek megérteni, hogy bizonyos emberek miért hajlamosabbak jobban a depresszióra, mint mások, és, hogy miként tudnánk a jövőben hatékonyabban segíteni a depresszióval és szorongással küzdőkön". (MTI)

Lezajlott a fejüknél összenőtt sziámi ikrek műtéte

Sikeresen lezajlott a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek plasztikai sebészeti műtéte Budapesten - közölte a Semmelweis Egyetem (SE) szerdán az MTI-vel.     A két és féléves Rabia és Rukia sikeresen átesett a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum beültetésén Pataki Gergely plasztikai sebész, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója vezetésével. Az operációra január 25-én, a Semmelweis Egyetemen, az egyetem munkatársainak közreműködésével került sor, az ikrek jól vannak és már elhagyhatták a klinikát - tudatták.     Felidézték, az alapítvány és az egyetem részletekbe menő egyeztetése után az ikrek szüleikkel január 5-én azért érkeztek Magyarországra, hogy a végleges koponyaszétválasztó operációhoz szükséges diagnosztikai és előkészítő vizsgálatok, valamint a speciális plasztikai sebészeti műtét megtörténhessen a egyetem klinikáin.     Az egyetem közölte, az ikrek a műtétek előtti hetekben általános gyermekgyógyászati, aneszteziológiai, labor- és radiológiai, valamint infektológiai vizsgálatokon estek át az egyetemen.      A mostani, speciális plasztikai sebészeti beavatkozás, a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztó műtétsorozatának második fázisát jelentette, mely az úgynevezett expander implantátumok beültetéséből állt.      Az egyetem jelezte, a Budapesten zajló esetleges, a végleges szétválasztást megelőző további vizsgálatok és beavatkozások lehetőségéről a következő hetekben, hónapokban, az eredmények folyamatos értékelése mellett, egy, az érintett orvosi területek szakembereiből álló orvoscsapat dönt majd.      A szétválasztó műtétsorozat első fázisa - az agyi szállítóér-hálózat fő szakaszainak tudományos áttörést jelentő, érfalon belüli szétválasztása - 2018-ban történt Hudák István, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány munkatársa vezetésével Bangladesben. (MTI)

Már 55 embert vitt el az influenza Horvátországban

Horvátországban már 55-re emelkedett az influenza halálos áldozatainak száma: kétszer annyian haltak meg valamilyen szövődményétől, mint egy évvel korábban - közölte az Index.hr hírportál hétfőn.      Vladimir Drazenovic, a Nemzeti Influenza Referencia Központ munkatársa a portálnak elmondta: a járvány intenzitását illetően kivételes szezonról lehet beszélni. Ez nemcsak a fertőzöttek és a kórházi ellátásra szoruló betegek számában mutatkozik meg, hanem a vírus okozta halálozások számában is - mondta. Hozzátette: Dubrovniktól Zágrábig tele vannak a kórházak.       A halálos áldozatok 60 százalékban idősebb, krónikus betegek, 40 százalékban középkorúak és gyerekek.       Kiemelte: az esetek 97 százalékában a vírus A típusát, azon belül is 95 százalékban a H1N1 vírust, azaz a sertésinfluenzát mutatták ki. Az influenza dinamikusan változik, nagy valószínűséggel azért, mert a vírustörzs mutálódik, ugyanakkor addig nem tudják pontosan meghatározni, amíg erről elemzés nem készül a londoni laboratóriumi központban - magyarázta.       Mint mondta, január 22-én küldtek mintát a brit fővárosba, hogy kiderüljön, történik-e valami rendkívüli a Horvátországban tomboló influenzavírussal.       Horvátországban a hivatalos adatok szerint december óta csaknem 30 ezer influenzás beteget regisztráltak.       A horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) a 2018/2019-es influenzaszezonra 350 ezer oltóanyagot rendelt, amely három hét alatt elfogyott, így decemberben már nem lehetett hozzájutni a vakcinához.       Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a többi európai országban az influenzajárvány intenzitása alacsony vagy közepes, kivéve Romániát és Máltát.       Az influenza tünetei közé tartozik a magas láz, a végtagfájdalom, a fejfájás, valamint a kicsit később jelentkező légúti tünetek. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szívelégtelenség, középfülgyulladás, asztmás roham, valamint vesekárosodás. Azok, akik védőoltás mellett kapják el a betegséget, könnyebben jutnak túl rajta, és a szövődmények kialakulására is kevesebb esélyük van. (MTI)

Szakorvos: ez lesz a következő 20-30 év vezető problémája

A mobiltelefonokat előrehajtott fejjel kell nézni, ami prognosztizálja, hogy a következő 20-30 év vezető problémái a nyaki gerinc megbetegedései lesznek, és ez a fiatalokat, tinédzsereket kifejezetten érinti - mondta Erbszt András, a DoctorFit Gerincambulancia alapítója, vezető főorvosa szombaton az M1 aktuális csatornán.      A szakorvos azt mondta, látni egy tendenciát: ahogy az emberek egyre kevesebbet mozognak, kevesebb fizikai aktivitást végeznek és kevesebb a fizikai munkájuk is, annál több lesz a mozgásszervi betegség, ezen belül pedig ugrásszerűen megnő a gerincpanaszok száma.      Tapasztalatai szerint a kopásos eredetű gerincproblémák, amelyek a felnőttkor derekára kellene, hogy datálódjanak, időnként megjelennek már tinédzserkorban, de 18 éves kor körül "bőven" találkoznak ilyen betegekkel.      Erbszt András ismertette: a kopásos elváltozások gyakran visszafordíthatatlanok, de a panaszok, tünetek "az esetek döntő többségében" megszüntethetők, így a beteg életminősége javítható.      Szólt arról is, hogy a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben fontos részei a kezelésnek, de az élethosszig tartó, rendszeres aktivitás rendkívül fontos ahhoz, hogy minél kevesebb gerinc- és mozgásszervi panasszal éljenek az emberek. (MTI)

Hajdú-Biharban van a második legtöbb influenzás az országban

Tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma; január 21-27. között az országban az előző hetinél 70 százalékkal több, 65 000 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb jelentéséből.     Mint írták, valamennyi közigazgatási területen több influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, mint az előző héten. Kiugróan magas volt az orvoshoz fordulók száma Tolna megyében, de sokan voltak orvosnál panaszaikkal Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében is.     Az elmúlt héthez viszonyítva az életkor szerinti megoszlásban jelentős változás nem történt: a betegek 37,7 százaléka gyermek, 32,6 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 22,8 százaléka, 6,9 százalékuk 60 éven feletti.     Az influenzajárvány miatt szinte minden kórházban korlátozzák a látogatást, és egyre több intézmény vezet be teljes látogatási tilalmat.     Az NNK információi szerint a fővárosban teljes körű a látogatási tilalom a Szent Margit Kórházban és a Semmelweis Egyetem (SE) több klinikáján, így az onkológiai központban, a transzplantációs és sebészeti klinikán, a Bókay utcai és a Tűzoltó utcai gyerekklinikán, a pulmonológiai klinikán, a Baross utcai és az Üllői úti szülészeti és nőgyógyászati klinikán, valamint a II. számú belgyógyászati klinikán.     Részleges látogatási tilalom van érvényben a SE I. számú belgyógyászati klinikáján, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.     Teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) budapesti, balatonfüredi és hévízi telephelyein, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Központban, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben, valamint a Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben, továbbá az Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben.     Részleges látogatási tilalmat rendeltek el a Bethesda Gyermekkórházban, a Szent János, a Szent Imre Kórházban, továbbá a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben.     Pest megyében nem lehet a betegeket felkeresni a váci Jávorszky Ödön Kórházban, részleges intézkedést vezetett be a Flór Ferenc Kórház, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és a törökbálinti tüdőgyógyintézet.     Baranya megyében a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának fekvőbeteg-ellátó osztályain, a mohácsi, a szigetvári és a pécsi irgalmasrendi kórházban tilos a betegeket felkeresni.     Bács-Kiskun megyében teljes tilalom van érvényben a bajai Szent Rókus Kórházban, és részleges látogatási tilalom van érvényben a kalocsai és a bajai kórházban. Békés megyében pedig a gyulai, a békéscsabai és az orosházi kórházban.     Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem lehet a betegeket felkeresni a megyei központi kórházban, a kazincbarcikai és az edelényi kórházban. Részleges tilalom van érvényben az ózdi kórházban.     Csongrád megye összes fekvőbeteg-ellátó intézményében van teljes látogatási tilalom.     Szintén nem lehet a betegeket látogatni a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban és a megye több ápolási intézetében.     Győr-Moson-Sopron megyében részleges látogatási tilalom van érvényben a csornai kórházban, a kapuvári intézetben és a Soproni Gyógyközpont telephelyein.      Hajdú-Bihar megyében tilos a betegek felkeresése a Debreceni Egyetem (DE) Kenézy Gyula Egyetemi Kórház valamennyi osztályán, továbbá a DE klinikai központjának transzplantációs, szülészeti, onkohematológiai és intenzív osztályán, valamint gyermekgyógyászati klinikáján. Részleges tilalmat vezettek be a berettyóújfalui kórház egyes osztályain.     Heves megyében tilos a betegek látogatása a Mátrai Gyógyintézetben, valamint a gyöngyösi, az egri és a hatvani kórházban.     Jász-Nagykun-Szolnok megye három intézményében - a jászberényi, a karcagi és a szolnoki kórházban - is teljes körű látogatási tilalmat rendeltek el.     Tilos a betegeket felkeresni a tatabányai Szent Borbála Kórházban és a Nógrád megyei Szent Lázár Megyei Kórházban is, illetve részleges látogatási tilalom van a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházban.     Somogy megyében részleges látogatási tilalom van a Kaposi Mór Oktatókórház kaposvári központi telephelyén, illetve a marcali és mosdósi telephelyein, valamint a Siófoki Kórházban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban.     Teljes körű látogatási tilalom érvényes a Tolna megyei Balassa János Kórházban és a dombóvári Szent Lukács Kórházban.     Vas megyében a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház több telephelyén is tilos a betegek felkeresése, valamint a Szent László Kórház simasági és sárvári telephelyein, illetve tilos a látogatás a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban is.     Zala megyében tilos látogatni a Keszthelyi Kórház ápolási, belgyógyászati és krónikus osztályát, valamint a gyermekosztályt, továbbá a megyei Szent Rafael kórház II. számú belgyógyászati osztályát. Teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Kanizsai Dorottya Kórházban. (MTI)

Ezt eddig nem tudták az újszülöttekről

A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött - állapította meg egy európai kutatás.      Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok - ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com.      Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.      Egy európai kutatócsoport - a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai - újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben.      A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.      A felfedezés kulcsfontosságú a nyelvtanulás első lépcsőfokának megismeréséhez. "Arra világít rá a tanulmány, hogy milyen jó érzékelők a csecsemők valójában és mennyi információt szívnak magukba. A szülőknek nagyon fontos, hogy megismerjék, hogyan figyel rájuk a baba" - mondta Alissa Ferry, a Manchesteri Egyetem kutatója. (MTI)

Elfogyott az influenza elleni négykomponensű oltóanyag

A vártnál is jobban megugrott az igény idén az influenza elleni védőoltásra, ezért a gyártó négykomponensű influenza elleni oltóanyagkészletei januárra kimerültek.      A Sanofi szerdán MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a hiány annak ellenére lépett fel, hogy az előző évi keresletnél húsz százalékkal több vakcinát biztosítottak az idei szezonra.      Piaci információk szerint a három komponensű vakcina még elérhető azok számára, akik a járvány előtti utolsó pillanatban még be szeretnék oltatni magukat.      Kitértek arra, hogy Magyarországon az influenza ellen beoltottak aránya nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, mindössze 6-7 százalék, ami töredéke a Németországra vagy az Egyesült Államokra jellemző 40 százalék feletti, de az oroszországi 30 százalékos aránynak is. Mint írták, az oltás iránti igény az évtizedes csökkenés, majd több éves stagnálás után immár második éve növekszik, és az idei érdeklődésben szerepet játszhatnak a tavalyi súlyos járvány keltette aggodalmak, ahogy az is, hogy egyre többen ismerik fel: az influenza elleni védekezés legjobb módszere a megelőzés, tehát az oltás beadása.       Ellentétben a múlt évvel, amikor a B vírustörzs okozta a legtöbb súlyos megbetegedést, a Magyarországon végzett laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján idén az A vírustörzs okoz megbetegedést. Ezt erősítik az eddigi európai adatok is, ahol a minták 98 százaléka ehhez a törzshöz köthető. A két leggyakoribb A törzset a három és négykomponensű oltások is tartalmazzák, így - bár a járvány ezen szakaszában ez még csak valószínűsíthető - bármely vakcina megfelelő védelmet nyújthat a következő hetekben, hónapokban várható járvánnyal szemben - írták. (MTI)

Méhnyakrák elleni oltást adnának a fiúknak is

A kormány kiterjesztené 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást az iskolai védőoltási program keretében - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szombati rendezvényen Budapesten.      Horváth Ildikó elmondta, az állam 2014 óta térítésmentesen biztosítja a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti.      Mint hozzátette, egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen.      A Mályvavirág Alapítvány által szervezett méhnyakrák-megelőzési hét nyitórendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy a kormány elkötelezett a méhnyakrák és egyéb népbetegségek megelőzésében, sajnálatos, hogy ebben a ma már megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható betegségben ötszáz nő hal meg évente Magyarországon.      Horváth Ildikó fontosnak nevezte az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert - mint mondta - még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.      Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta azt is, hogy 2019-től  adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiket az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák betegség érint.      Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa is a szűrés és az oltás fontosságát emelte ki, hiszen e kettő kombinációjával megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.      A méhnyakrákot korai stádiumban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat már továbbterjedt. A rendszeres szűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei - hangsúlyozta.       A szűrés a rákmegelőző állapotot is nagy arányban kimutatja, így kezeléssel elkerülhető a méhnyakrák kialakulása - emelte ki.      Hétfőtől rendezik meg a XIII. európai méhnyakrák-megelőzési hetet, amely a nőket sújtó daganatos megbetegedés veszélyeire, az éves szűrővizsgálatok és a védőoltás fontosságára hívja fel a figyelmet.       Ehhez kapcsolódóan a Mályvavirág Alapítvány szervezésében az ország 120 településén tartanak a témához kapcsolódó szakmai és felvilágosító előadásokat, különböző programokat.       (MTI)

Hivatalos: megkezdődött az influenzajárvány

Megkezdődött az influenzajárvány az országban, a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint a január 7-13. közötti időszakban 19 300 ember, az előző hetinél 75,6 százalékkal többen fordultak panaszukkal orvoshoz - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) heti jelentésében szerdán.     Mint írták, valamennyi közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva, a legtöbb beteg Fejér megyében, Budapesten, Pest és Somogy megyében volt. Az előző héthez viszonyítva az influenza miatt orvoshoz fordulók gyakorisága Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében több mint háromszorosára nőtt.     A betegek többsége (42,6 százaléka) fiatal felnőtt, a betegek 19,7 százaléka gyerek, 11 százalékuk pedig 60 év feletti. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az influenza A vírusa a domináns.      A megbetegedések miatt több fővárosi és vidéki kórházban rendeltek el teljes vagy részleges látogatási tilalmat.     Teljes a látogatási tilalom a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézetben, illetve a megyében működő több ápolási otthonban is.     Szintén nem lehet a betegeket felkeresni a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának hematológiai és nefrológiai részlegein, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs intenzív részlegén, valamint az egyetem transzplantációs és onkológiai központjában.     Részleges a látogatási tilalom a Bethesda Gyermekkórházban, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és a törökbálinti tüdőgyógyintézetben.     A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) telephelyein és egyes osztályain is tilos a látogatás. (MTI)