°C
TIME DATE
Ma Ervin nap van.

Gyógymód

Elvégezték az első magyarországi gyermek-tüdőtranszplantációt

Elvégezték az első magyarországi gyermek-tüdőtranszplantációt - jelentették be a témában tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.      A 13 éves Dorka cisztás fibrózisban szenvedett, igen leromlott egészségi állapotban került fel tavaly a transzplantációs listára.      A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében elvégzett műtétet március végén végezték el, a gyerek jelenleg rehabilitációját tölti, már nincs steril körülmények között.   (MTI)

Egyre kevesebb ember sportol Európában

Európában 42-ről 46 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a sport, a mozgás szempontjából inaktívak - hangzott el az Európai Unió szófiai sportfórumán, ahol Magyarországot többek között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) képviselte.      Az NVESZ szerdai közleménye szerint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa felhívta a figyelmet az eseményen, mindent meg kell tenni azért, hogy ez a tendencia megforduljon.      A rendezvényen olyan technológiai vívmányokról is beszéltek a résztvevők, melyek segíthetnek abban, hogy a mozgás örömét közvetítsék a társadalom számára, így hozzájárulva az inaktivitás csökkentéséhez.      A bolgár fővárosban emellett a kiemelt témák között szerepelt az egészséges Európa kialakítására irányuló törekvések, a sportcélú regionális és városfejlesztések, a fenntartható fejlődés és a jövőbeli technikai sportújdonságok lehetőségei.      A rendezvényen Navracsics Tibor a megjelent magyar szervezetek képviselőivel is tárgyalt. Az NVESZ főtitkára, Bóné Zoltán arról tájékoztatta a biztost, hogy az NVSZ támogatja Budapest 2019 EU sportfővárosi projektjét. (MTI)

Húzza a csíkot az influenza

Az előző héten felére csökkent az influenza miatt orvoshoz fordulók száma; a március 12-18. közötti időszakban, a három munkanapból álló héten az országban 47 százalékkal kevesebben, 23 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma kórházhigiénés és járványügyi felügyeleti főosztályának legfrissebb, szerdán közzétett jelentéséből.      Az orvosok jelentései szerint a 11. héten valamennyi közigazgatási területen csökkent az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az előző héthez viszonyítva.       A jelentés szerint szintén csökkent (30,8 százalékkal) azok száma, akik kórházi ápolásra szorultak a betegség miatt.      Az influenzás megbetegedések miatt az ország számos kórházában, ápolási intézményében továbbra is látogatási tilalom van érvényben. (MTI)

10 milliárdot fordítanak a családbarát szülészetekre

A kormány tízmilliárd forintot fordít arra, hogy minden szülészetet családbaráttá tegyenek - közölte a család- és ifjúságügyért is felelős államtitkár hétfőn Komáromban, ahol a város polgármesterével és a térség országgyűlési képviselőjével köszöntötték a település újszülöttjeit és szüleiket.      Novák Katalin hozzátette, a támogatás célja, hogy a szülés élménye pozitív legyen, senki ne érezze magát kiszolgáltatottnak akkor, amikor a gyermekének életet ad. Célunk, hogy az anyaság előtt álló nők a lehető legnagyobb szakértelemmel és legjobb felszereltséggel találkozzanak minden szülészeten Magyarországon - mondta az államtitkár.      Molnár Attila (Fidesz-KDNP) polgármester közölte: emelkedik a születések száma Komáromban, már kéthavonta köszöntik a város legifjabb polgárait, a múlt évben csaknem 160 gyermek kapott az önkormányzattól egyszeri, 100 ezer forintos kelengyepénzt.      A polgármester szólt arról is, hogy még az idén felújítják a város bölcsődéjét, az óvodák játszóudvarait, családbarát játszóteret alakítanak ki, valamint új épületbe költözik a családsegítő szolgálat.      Az önkormányzat a családi otthonteremtési programban résztvevőknek kedvezményes telekvásárlási lehetőséget biztosít, a kismamák ingyen utazhatnak a helyi járatokon és a képviselő-testület decemberi döntése alapján Komáromban az első házasságot kötő párok egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatást kapnak - ismertette a polgármester.  (MTI)

Gyász: elhunyt Czuriga István

Súlyos betegség után elhunyt Prof. Dr. Czuriga István - közölték  a XXIII. Debreceni Kardiológiai Napok csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban az emberségéről és szakmai kiválóságáról is ismert debreceni gyógyító életrajzát olvashatják.   Szakmai pályafutása:   Orvosi diplomáját 1975-ben a Debreceni Orvosegyetemen szerezte „Summa cum laude” minősítéssel. Ezt követően a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájára került, mint tudományos ösztöndíjas gyakornok, majd később egyetemi tanársegéd, adjunktus és docens az időközben átalakult Szív- és Tüdőgyógyászati illetve Kardiológiai Klinikán.. 1984 óta vezette a Debreceni Járóbeteg Kardiológiai Intézetet, 1983 óta megyei kardiológus szakfőorvos. Tüdőgyógyász, kardiológus és kardiológiai rehabilitációs szakorvos, ezen kívül hypertonológus és lipidológus képesítéssel is rendelkezett. 2000-ben megkapta az Európai Kardiológus Társaság „European Cardiologist” diplomáját. 2002-ben pedig az Európai Hypertonia Társaság „European Hypertension Specialist” diplomáját. PhD értekezését a béta-blokkolók klinikai alkalmazásáról írta. Több alkalommal járt Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben szakmai tanulmányutakon tudományos ösztöndíjasként. Tagságok, kitüntetések Számos hazai és külföldi tudományos szervezet (MKT, MHT, ESC, AHA) tagja, illetve vezetőségi, elnökségi tagja (MKT alelnök, MHT vezetőségi tag, ESC fellow). Közel 10 éven át részt vett a Kardiológiai  Szakmai Kollégium munkájában, éveken át annak titkáraként. Az eddigi tudományos társasági tevékenységét négy alkalommal Pro Societate díjjal jutalmazták. Több szakmai folyóirat (Orvosi Hetilap, Cardiologia Hungarica, Háziorvos Továbbképző Szemle, Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció) szerkesztőbizottsági tagja volt. Publikációs tevékenységét több önálló könyv és számos könyvfejezet megírása,  lektorálása és szerkesztése, valamint több mint 200 hazai és külföldi közlemény publikálása fémjelzi, melyet több alkalommal Medicina nívódíjjal, illetve Markusovszky díjjal jutalmaztak. Haláláig a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem címzetes professzora volt. (webbeteg.hu, HP)

Debreceni kardiológiai napok: csökkent az infarktusok száma

Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szívinfarktusos megbetegedések és halálozások száma Magyarországon - hangzott el a debreceni kardiológiai napok keretében tartott sajtótájékoztatón csütörtökön a cívisvárosban.      Édes István kardiológus professzor kiemelte: míg az 1990-es években évente 15 ezren haltak meg szívinfarktusban, jelenleg 5-6 ezren halnak meg évente ebben a betegségben.      Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem (DE) kardiológiai és szívsebészeti klinikájának igazgatója szerint a szív-katéteres laboratóriumok országos hálózatának kialakítása nagyban hozzájárult az eredményekhez, de további javulást jelentene, ha a betegek gyorsabban hívnának mentőt és fordulnának szakemberhez.      A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar emberek az infarktus tüneteit tapasztalva nem hívnak azonnal mentőt, sokat várnak, hogy "majd történik valami", pedig a szívizom gyógyítása szempontjából az idő fontos tényező - magyarázta a professzor.      A debreceni kardiológiai klinikán egyébként évi 600-700 akut infarktus-ellátás történik, az ambulanciájukon közel 40 ezer beteg fordul meg évente - fűzte hozzá Csanádi Zoltán.      A most 23. alkalommal megrendezett debreceni kardiológiai napokon mintegy 800 szakorvos - kardiológus, belgyógyász, háziorvos - vesz részt. Egyebek mellett áttekintik az iszkémiás szívbetegségek új prevenciós és terápiás lehetőségeit, illetve az előző év nagy európai és amerikai kardiológus kongresszusain ismertetett legfontosabb új eredményeket - jelezte Csanádi Zoltán professzor. (MTI)

E-cigarettázás, szívroham: összefüggést találtak

Az e-cigaretta napi használata majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát egy új, nagy létszámú amerikai kutatás szerint.     Ez az első bizonyíték arra, hogy a nagyjából egy évtizede forgalomban lévő eszközök jelentősen befolyásolják az emberi egészséget, ami arra utal, hogy veszélyesebbek a korábban véltnél - írta a medicalxpress.com.     A csaknem 70 ezer ember adatainak elemzésével készült tanulmányt az amerikai Nikotin- és Dohánykutatási Társaság éves konferenciáján mutatták be Baltimore-ban.     A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének (UCSF) kutatói megállapították, hogy a hagyományos cigaretta napi fogyasztása majdnem megháromszorozza a szívroham esélyét, ráadásul a napi e-cigarettázással járó kétszeres kockázat ehhez hozzáadódik, aki tehát mindkét félét naponta szívja, annak ötszörös szívrohamkockázattal kell számolnia.     "Rendkívül aggasztó a megnövekedett kockázat, mivel a legtöbben, akik e-cigarettát használnak, nem hagynak fel a hagyományossal sem" - mondta a tanulmányt bemutató Stanton Glantz, az UCSF orvosprofesszora, az egyetem dohányzáskutatási központjának vezetője.     Az e-cigaretta régóta tudományos viták témája, ám egyre gyűlnek azok a bizonyítékok, amelyek közvetlen egészségkárosító hatást tulajdonítanak neki.     A múlt hónapban az amerikai tudományos akadémia egy tanulmánya kimutatta az e-cigaretták fiatal fogyasztókra gyakorolt káros hatását: bizonyították, hogy a fiatalok körében az e-cigaretta használata növeli a hagyományos cigarettára való áttérés esélyét.     A jelentés szerint akkor még nem volt bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretták növelnék a szívbetegség, a rák vagy a légúti kórok kockázatát, állatkísérletekben azonban már találtak arra utaló eredményeket, hogy a hosszú távú e-cigaretta-használat fokozhatja az említett betegségek veszélyét.     Noha az e-cigaretták a hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, amelyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezeknek a betegségeknek a számlájára írható a dohányzás okozta halálozások több mint fele.     Arra is egyre több tanulmány talál bizonyítékot, hogy - egyes tudósok és törvényhozók reményeivel szemben - az e-cigaretta nem ösztönzi a hagyományos cigaretták fogyasztóit az elektromosra váltásra vagy a végleges leszokásra, hanem inkább csökkenti a leszokás valószínűségét.     Az új tanulmány szerzői egy 2014 és 2016 között készült egészségügyi felmérés adatait használták, ebben 69 725 ember vett részt.     A kutatók figyelembe vették a résztvevők életkorát, nemét, testtömeg-indexét és más egészségi adataikat, többek között azt, hogy magas-e a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük és hogy cukorbetegek-e, valamint fogyasztanak-e hagyományos cigarettát.     A kockázati tényezők kiszűrése után megállapították, hogy a napi e-cigarettázás jelentősen, majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát, a hagyományos cigaretta napi szívása majdnem megháromszorozza.     "A legtöbb embernél nem a hagyományosról való leszokást eredményezi az e-cigaretta, hanem a kettős használatot. Az új tanulmány szerint összeadódnak a két cigaretta fogyasztásának veszélyei: aki naponta szívja mindkettőt, ötszörösre emelkedett szívrohamkockázattal kénytelen számolni" - mondta Glantz. (MTI)

Nahát! Felfedezték, hogy az alkohol az elbutulás legfontosabb kockázati tényezője

A túlzott alkoholfogyasztás a legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a demencia, vagyis az elbutulás minden típusának kialakulásában - állapította meg a témában eddig készült legnagyobb kutatás.     A francia tudósok több mint egymillió demenciával diagnosztizált franciaországi felnőtt kórházi adatainak elemzésével végezték a kutatást - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.     Eredményeiket a The Lancet Public Health orvosi szaklapban ismertették.     A résztvevők között nagyjából 57 ezer embernél korai, azaz 65 éves kor előtt kialakult demenciát diagnosztizáltak 2008 és 2013 között, többségük (57 százalék) a krónikus alkoholista volt, agykárosodásuk az alkohol számlájára volt írható.      Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) krónikus alkoholizmusként a felnőtt férfiaknál átlagosan napi 60 gramm, a nőknél 40 gramm tiszta alkohol fogyasztását határozza meg, ez utóbbi nagyjából négy deciliter bornak felel meg.     A demencia minden típusának háromszorosára nőtt a kockázata a túlzott alkoholfogyasztással a statisztikai elemzést végző szervezet (THEN, Translational Health Economics Network) szerint.     "Az eredmények azt mutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás a demencia, mindenek előtt a korai elbutulás legsúlyosabb kockázati tényezője. Az alkohol okozta agykárosodás és a demencia, valamint az ezzel együtt járó idő előtti halálozás megelőzhető" - mondta Jürgen Rehm, a tanulmány társszerzője, a függőségek és a mentális betegségek kutatóközpontjának igazgatója.      Az alkoholproblémák átlagosan több mint 20 évvel rövidítik meg az életet, a demencia a vezető halálok ezeknél az embereknél - hangsúlyozta.     A korai elbutulás esetében jelentős nemi különbségek mutatkoztak. Annak ellenére, hogy a demens páciensek többsége nő volt, a korai elbutulásban szenvedők között majdnem kétharmad (64,9 százalék) volt a férfiak aránya.     Az alkoholproblémák ráadásul összefüggtek a demencia összes többi kockázati tényezőjével, a dohányzással, a magas vérnyomással, a diabétesszel, az alacsony iskolai végzettséggel, a depresszióval és a hallásromlással. Ez arra utal, hogy az alkohol sokféleképpen fokozhatja a demencia kockázatát.     A kutatók megjegyezték, hogy a tanulmány csak a kórházi kezeléssel járó, tehát a legsúlyosabb alkoholproblémákat vizsgálta, ami azt jelentheti, hogy a krónikus alkoholizmus és a demencia közötti összefüggés a feltártnál is erősebb. (MTI)

Gyermekorvosok: indokolatlan terhet ró az iskolai hiányzások igazolása a gyermekorvosokra

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.      Póta György elnök újságíróknak rendezett szerdai háttérbeszélgetésen elmondta, a tanév kezdetétől a nyári szünetig terjedő időszakot figyelembe véve a napi betegforgalom körülbelül 30-40 százalékát teszik ki az iskolai hiányzások orvos általi igazolása olyan esetekben, amikor az igazolás kérése nem kötődik betegellátáshoz.      A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát - a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest - felfelé módosítanák.      Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.      A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.      Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék "kiterjeszteni" azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába - tette hozzá.      A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.      Gondot okoz továbbá - mondta -, hogy a nyugdíjba vonulás, elhalálozás miatt megürül gyermekorvosi praxisokat fél év után az önkormányzatok megszüntetik, az érintett gyermekek így vegyes praxisokhoz kerülnek. Ezzel kapcsolatban kifejtette, fél évről öt évre emelnék azt az időt, ami után a helyhatóságokhoz kerülne a praxisjog.      Jelenleg 1500 házi gyermekorvosi praxis működik az országban, azonban az elmúlt hét-nyolc évben száz ilyen praxis szűnt meg, és a házi gyermekorvosi gárda negyven százaléka nyugdíjkorú - jellemezte a helyzetet Póta György. (MTI)

Az eddig ismernél is súlyosabb következményei vannak egy kismama dohányzásának

A legújabb kutatási eredmények szerint az eddig feltételezettnél is súlyosabb következményei vannak annak, ha egy kismama dohányzik vagy a környezetében cigarettáznak, mivel a magzat génjei úgy módosulnak, hogy annak nyoma az unokákban is felfedezhető - közölte a Magyar Tüdőgyógyász Társaság a rákellenes világnap alkalmából szombaton az MTI-vel.      A közleményben idézték Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzort, aki azt mondta, tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a várandós nőket érő környezeti hatások a magzat fejlődését jelentősen befolyásolják.      Hozzátette, hogy kifejezetten negatív a dohányfüst szerepe: hátráltatja az emésztésért felelős szervek, a szív-érrendszer és a tüdők egészséges fejlődését. Ráadásul ez nemcsak közvetlenül a magzatban mutatható ki, hanem az ő gyermekeiben is. Vagyis egy dohányzó, illetve dohányfüstöt elszenvedő nő unokái is "öröklik" a káros hatásokat még akkor is, ha a köztes generáció, tehát a megszületendő gyermek később egyáltalán nem dohányzik.      A társaság kitért arra, Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, ez adja az összes daganatos halálozás egyharmadát. "Évente tízezer ember hal meg tüdőrák miatt, Magyarország ebben világelső" - írták.      A dohányfüst az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), vagy más néven tüdőfogyatkozás kialakulásában is jelentős szerepet játszik, mivel a tüdőben lévő légutak fokozatosan és tartósan egyre inkább beszűkülnek, pusztul a tüdő szövete, emiatt pedig egyre nehezebb lesz a kilégzés, és sok betegben később a tüdőrák is kialakul.      A betegség leghatékonyabb gyógymódja a korai stádiumban történő operáció. Mivel a tüdőrák gyakran alattomosan, tünetek nélkül növekszik, sokszor csak előrehaladott, már nem operálható stádiumban fedezik fel.       Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ezért indította el speciális tüdőrákszűrő programját, ami jóval modernebb a hagyományos módszereknél, így képes kiszűrni a korábban esetleg nem látott elváltozásokat is - áll a közleményben.      A rákellenes küzdelem világnapja február 4., annak emlékére, hogy a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot.       A világnapon a többi között arra hívják fel a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye. (MTI)

Ez jó: csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak száma

Csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt meghalt emberek száma Magyarországon, és a modern diagnosztikai berendezéseknek köszönhetően tovább javítható a statisztika - mondta a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese szombat délelőtt az M1 aktuális csatornán.      Merkely Béla azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az egyetem olyan szív-CT-t kapott, amelyből összesen kettő van a világon.      Elmondta, a vizsgálat egy ilyen géppel sokkal rövidebb, mint eddig, emellett biztonságosabb is, mert nem kell gyógyszeresen lelassítani a szívet a felvételhez, és a sugárdózis is sokkal kisebb.      A rektorhelyettes közölte: az 1990-es évek elején még évente 65 ezren haltak meg valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésben, most 40 ezren. Az ilyen modern gépek segítenek abban, hogy csökkentsék ezt a számot, mivel nem a szívinfarktust kezelik, hanem azt vizsgálatokkal megpróbálják megelőzni. (MTI)

Elárulja a bőr, hogy hogyan működik a szívünk

A bőr színének változása alapján dolgoztak ki új technológiát az Utahi Állami Egyetem tudósai, hogy a vérkeringés állapotáról információhoz jussanak.      Jake Gunther elektromérnök professzor és egykori tanítványa, Nate Ruben olyan technológiát fejlesztettek ki, amelyik egy videokamera és egy szoftver segítségével becsüli meg a pulzusszámot - számolt be a szabadalomról az eurekalert.org.      "Ahogy a szív keringeti a vért az artériákon és a vénákon át, a bőr által elnyelt fény mérhető mértékben változik. Szabad szemmel ez nem látható, de amikor a szoftverünk feldolgozza a kamera képeit, a változás egyértelmű" - magyarázta Gunther.      A videokamerák színértékei közül a zöld nyújt olyan információt, amely lehetővé teszi a pulzusszám becslését.      "A vér hemoglobinja a zöldnél mutat fényelnyelési kiugrást, tehát amikor a vér az artériákon át a bőr közelében áramlik, több zöld nyelődik el, kevesebb verődik vissza, ami azt jelenti, hogy a kamera képein kevesebb zöld értéket látunk" - mondta Gunther.      A program a színadatokat elemezve számítja ki az arc, a nyak és a karok bőrének átlagértékeit.      Ez a bőrérintkezést nem igénylő megfigyelőrendszer forradalmasíthatja az orvosi felszerelések és a fogyasztóknak árult készülékek - többek között a babák légzésfigyelői vagy a fitneszeszközök - világát.      A találmány egy jövőbeli változata még a vérnyomást és a vér oxigénszintjét ellenőrző berendezéseket is felválthatja.      Az ötlet akkor fogant meg, amikor Rubennek és feleségének megszületett az első babája 2012-ben és az anya folyamatosan figyelte a babát álmában.      A sok bölcsőhöz szaladgálás miatt jutott eszébe a férjnek, hogy jobb bébiőrt kellene fejleszteni.     Akkoriban egy hasonló elképzelésen dolgozott, webkamerák segítségével becsülték meg a pulzusszámot. A technológia akadályba ütközött, mert az alvó babák nem mozdulatlanok alvás közben, a kamera jelzéseit megzavarta a mozgás.      Ruben és Gunther azonban olyan módszert dolgoztak ki, ami kiválasztja azokat a jeleket, amelyekre szükségük van. (MTI)

Megszűnik a hálapénz? Erre befizetünk...

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint Magyarország történelmi lehetőség előtt áll: elérheti, hogy megszűnjön "az egészségügy működését megnyomorító hálapénz".     Éger István csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Magyarország talpra állt, és elindult egyfajta felzárkóztatás a béreket illetően. Mint mondta, meggyőződése, hogy az ország történelmi lehetőség előtt áll, és a 2018-ban induló új kormányzati ciklus alatt minden adott arra, hogy a hálapénzrendszert megszüntesse az egészségügyben.     Kiemelte, lehetőség van arra, hogy a bérezést úgy fejlesszék tovább, hogy megnyíljon a lehetőség a paraszolvencia "kivezetésére", és ha erre a politikai szándék meglesz, akkor ez 2022-ig megoldható. Hozzátette, "a huszonnegyedik órában vagyunk".     Mint mondta, ebben és egy új egészségügy megalapozásában segíthet az a könyv, amely most jelent meg a kamara kiadásában.     A tisztességes, tehát igazságos társadalom és az elsődleges társadalmi javak című könyvvel kapcsolatban a MOK elnöke közölte: ma már evidencia, hogy nincs közvetlen összefüggés a GDP és az egészségügyi ráfordítások között. A költségvetésnek - mint egyfajta "erkölcsi dokumentumnak" - prioritásokon kell alapulnia, hiszen morális kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben fordítanak közszolgáltatásokra, így az egészségügyre is - tette hozzá a kamarai elnök.     Gilly Gyula, a kötet szerzője a sajtótájékoztatón azt mondta, a rendszerváltás óta hatalomra került politikai erők nem akarták megérteni, hogy vannak olyan területek, amelyek elsőbbséget élveznek. Hangsúlyozta, egyfajta közpolitikai szemléletváltás kell, új alapokat kell létrehozni. A szerző szerint ezekről az új alapokról, amelyeket a most bemutatott könyvben vázol fel, el lehetne indulni, újjá lehetne építeni az egészségügyi rendszert.     A könyv pdf-formátumban bárki számára hozzáférhető a kamara honlapján. (MTI)

A magyarok és a szesz: Debrecenben a nedves Magyarországról beszélnek

Közel egymillió alkoholista él ma Magyarországon. 2,5 millióra tehető az ún. nagyivók száma, és évente körülbelül harmincezren halnak meg valamilyen alkohollal kapcsolatos betegség folytán. A fogyasztás sokszínűen torkollhat szenvedélybetegségbe - az alkohol sokszor alattomosan támad-, következményei pedig kiterjedt hatást mutatnak. Gyakran válnak érintetté a családtagok és a közeli barátok is. De mi is az alkoholizmus egyáltalán? Hogyan alakul ki? Milyen típusairól beszélhetünk? Milyen következményekkel számolhatunk? Mit tehetünk ellene? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ. kedden Debrecenben. A Negyedik pszicho-kávéház előadója Kucsinka Gabriella újságíró, a Hangák - Zöldre Érett Nők Közösségének alapítója. Gabriella 2013-ban megnyerte a Rácz Zsuzsa írónő által minden évben meghirdetett Terézanyu pályázatot. Pályaművében megdöbbentő őszinteséggel vallott alkoholista édesanyjával való kapcsolatáról. Együtt, kéz a kézben megnyerték a csatát, vagy legalábbis 4294 napja nyerésre állnak. Előadásában is beszél majd közös útjukról, ahol a szeretet, a folyamatos önismereti munka és a valódi egymásra figyelés olyan akadályokat tudott leküzdeni, ami végül gyógyuláshoz és egy teljes élethez vezetett. Az állandó kerekasztal tagjai: Dr. Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, Dr. Holló Gábor biológus, Dr. Oláh Szabolcs irodalmár és kommunikációs szakember, illetve Dr. Szemán-Nagy Anita klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Moderátor: Gerhát Réka pszichológus Helyszín: Nagyerdei Víztorony, Debrecen Időpont: 2018.01.30. 18:00

A nőknél és a vegáknál a leggyakoribb a vérszegénység

A nőknél a terhesség, a szoptatás, a menstruáció miatt is kialakulhat vashiányos vérszegénység, ami még a vegetáriánusok körében a leggyakoribb - mondta Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem 3. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense az M1 aktuális csatornán vasárnap.       A vashiány felléphet a fejlődésben lévő gyerekeknél is, amikor a szervezet vasigénye nagyobb. A vashiányos vérszegénység kialakulása jól tisztázott, ez a világon a leggyakoribb betegség - tette hozzá.      A vérszegénység tünetei a gyengeség, a fáradékonyság, koncentráció csökkenése, a körmök és a haj töredezése, sápadtság - sorolta.       Hozzátette: a vaspótlásra a táplálék - döntően a hús, elsősorban a máj - a normál forrás, ha ez nem segít, akkor jönnek szóba a vaskészítmények. (MTI)

Megkezdődött az influenzajárvány

A megbetegedési mutató átlépte a járványküszöböt, a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján az országban január 15-21. között az előző hetinél 32,7 százalékkal többen, azaz 16 850 ember fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának kórházhigiénés és járványügyi felügyeleti főosztálya szerdán.      A harmadik héten három megye kivételével nőtt az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az előző héthez viszonyítva. Százezer lakosra vetítve a betegek száma Pest és Fejér megyében, valamint a fővárosban a legmagasabb, Csongrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrád megyében a legalacsonyabb.     A közlemény szerint a legtöbb beteg a 15-34 éves korosztályból kerül ki, a betegek 26,6 százaléka gyerek.      Az harmadik naptári héten végzett laboratóriumi vizsgálatok 19 influenza B és egy influenza A vírust azonosítottak.      Az influenzás megbetegedések miatt péntektől látogatási tilalom lép életbe Fejér megye valamennyi fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményében - közölte a Fejér Megyei Kormányhivatal az MTI-vel. (MTI)

Nem kell köhögni, tüsszenteni: légzéssel is terjed az influenza

A betegek puszta kilégzésével is terjedhet az influenza egy új amerikai kutatás szerint, a vírusok továbbadásához köhögés vagy tüsszögés sem szükséges.      Az általános vélekedés szerint az emberek úgy kaphatják el az influenzát, ha betegek tüsszögésének vagy köhögésének vannak kitéve, vagy olyan tárgyakat érintenek meg, amelyek felszínére kerülhettek vírusok - írta a tanulmányt idéző medicalxpress.com.      Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában ismertetett kutatás azonban bizonyítékot talált arra, hogy a betegek kilégzése is közvetítheti a vírust.      "Azt állapítottuk meg, hogy influenzás páciensek köhögés és tüsszentés nélkül is, pusztán a kilégzésükkel vírusokat juttatnak a levegőbe, fertőző aeroszolokat, vagyis levegőben áramló apró folyadékcseppeket hozva létre, különösen a kór első napjaiban" - magyarázta Donald Milton, a Marylandi Egyetem közegészségügyi karának professzora, a kutatás vezetője.      Hozzátette, hogy ha valakit legyűrt az influenza, annak haza kell mennie, nem szabad a munkahelyén maradnia, ahol megfertőzhet másokat is.      Milton és kutatócsoportja 142 influenzás páciens kilégzésében lévő vírusokat elemezte. A mintákat természetes légzés, beszéd, spontán köhögés és tüsszentés közben vették, majd felmérték a bennük előforduló influenzás aeroszolok fertőzőképességét.      Az elemzés eredménye alapján az influenzás betegek jelentős része rendszeresen ürít fertőzőképes vírusokat olyan apró aeroszolokba, amelyek a levegővel való terjedés kockázatát hordozzák.      A köhögés nélküli 23 aeroszolmintából 11 - vagyis 48 százalék - tartalmazta a vírus RNS-ét, a 11 közül 8-ban találtak fertőző vírust, ami arra utal, hogy nem kell ahhoz köhögni, hogy fertőző aeroszolok szülessenek.      A tüsszentéssel keletkezett - kisebb és nagyobb - aeroszolokban nem volt nagyobb számú a vírus RNS-einek száma, ami azt jelenti, hogy a tüsszögés nem fokozza jelentősen az influenza levegőbeli terjedését.      "Az eredmények arra utalnak, hogy a felületek tisztán tartása, a rendszeres kézmosás és a köhögő emberek kerülése nem jelent teljes védelmet az influenza ellen, a terjedés megakadályozására sokkal hatásosabb, ha a beteg otthon marad, távol a nyilvános helyektől" - mutatott rá Sheryl Ehrman, a San José-i Állami Egyetem kutatója. (MTI)

Jönnek a biztonságos étrend-kiegészítők

Februártól elindul a biztonságos étrend-kiegészítő program a patikákban, így a jövőben a program védjegyével ellátott gyógyszertárakban megvásárolt termékekről tudhatja a fogyasztó, hogy azok megfelelőek és biztonságosak.      Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a program szakmai egyeztetése két éve indult, és csatlakoztak hozzá az étrend-kiegészítőket gyártó és forgalmazó cégek is.      A kamarai elnök kiemelte, hogy az étrend-kiegészítők forgalomba hozatali eljárása eltér a gyógyszerekétől, előbbiekhez csak egy úgynevezett notifikációs eljárás kapcsolódik, ami lényegében csupán egy bejelentési kötelezettséget jelent a hatóság felé.      Mivel a jogi kereteket egy uniós szabályozás adja, így egyfajta piaci önszabályozási keretrendszer kialakítása mellett döntöttek az érintettek - mondta Hankó Zoltán.      A logót - zöld körben egy fehér háromszög, amelynek közepén egy zöld "É" betű látható - ellátott patikák, és a programhoz csatlakozott gyártók és forgalmazók garantálják, hogy az általuk gyártott és forgalmazott étrend-kiegészítők minőségileg garantált, biztonságos készítmények.       Bérci István, a Magyar Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke azt mondta, az étrend-kiegészítők piaca évről évre növekvő tendenciát mutat, évi 10 százalékos bővüléssel. Mint mondta, sok olyan gyártó és kereskedő lépett be a piacra, amelyek "nem elsősorban a fogyasztó érdekeit tekintik elsődlegesnek".      Hangsúlyozta, azért hozták létre a programot, hogy minimálisra csökkentsék annak kockázatát, hogy olyan étrend-kiegészítők kerüljenek a gyógyszertárakba, amelyek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek, nem nyújtanak garanciát a fogyasztóknak.      Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy az internet egy jelentős értékesítési csatorna, azonban itt találhatók azok a készítmények is, amelyek ellenőrizetlen forrásból származhatnak, és adott esetben veszélyeztethetik is a fogyasztók egészségét.      Horányi Tamás, a MÉKISZ alelnöke kiemelte, az étrend-kiegészítők speciális élelmiszernek minősülnek, és a termékeknél kockázatértékelést végez majd a hatóság, valamint megnézik, az adott terméket hol gyártották.      Mivel az étrend-kiegészítők fontos szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban, a prevencióban és az egészséges életmódban, az egymásra épülő minőségtanúsítási szabályzat alapján garantált, hogy a programban részt vevő gyógyszertárba csak hamisítás-mentes, minőségi garanciával rendelkező étrend-kiegészítőt szállítanak, a patikák pedig vállalják, hogy csak olyan gyártótól és forgalmazótól vásárolnak ilyen terméket, amelyek szintén részt vesznek a programban.      A biztonságos étrend-kiegészítő programhoz már több mint ezer patika csatlakozott. A program nyitott, abba minden ilyen terméket gyártó és forgalmazó cég csatlakozhat, amely vállalja a kötelezettséget. A védjegyet használó gyógyszertárak listája megtalálható a MÉKISZ és az MGYK honlapján is. (MTI)

Több száz áldozatot szedett az ukrán kanyaró

Ukrajna egyre több régiójából jelentenek újabb kanyarós fertőzéseket, a délnyugati Csernyivci megyében már csaknem ötszáz esetet jegyeztek fel, a fővárosban, Kijevben csak az év eleje óta 87-en, többségükben kisgyermekek betegedtek meg a veszélyes vírustól - közölte hétfőn az UNIAN ukrán hírügynökség állami egészségügyi központok adataira hivatkozva.      A fertőzés főként a gyermekeket és a fiatal, huszonéves felnőtteket érinti. A fővárosban megbetegedettek 46,5 százaléka 5-9 év közötti kisgyermek. A 87 fertőzött közül 44-en szorulnak kórházi ápolásra, közülük 31 gyermeket és egy felnőttet az intenzív osztályon ápolnak. Kijevben csak a múlt hétvége során húsz gyermek betegedett meg,       A nyugat-ukrajnai Lviv megyében az év első két hetében már 75-en fordultak orvoshoz kanyaróra utaló tünetetekkel. Tavaly egész évben összesen 114 kanyarós megbetegedést regisztráltak a megyében, ebből 50-et decemberben. A szomszédos Ternopil megyében januárban 65-en betegedtek meg kanyaróban.       Az ország déli részén lévő Mikolajiv megyében 14-en kapták el a kanyarót, emellett viszont 58 betegnél hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladást diagnosztizáltak.          Kijevben a kanyaró terjedése ellenére az iskolákban egyelőre zavartalanul folytatódik a tanítás. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városban viszont karanténszünetet rendeltek el, az iskolák a hét végéig zárva lesznek. A városban az év eleje óta több mint harminc gyermek betegedett meg kanyaróban, a fele egyetlen nap alatt, múlt csütörtökön, emiatt döntött a városvezetés az iskolák bezárása mellett.       A dél-ukrajnai Odesszában is meghosszabbították az iskolákban a tanítási szünetet. Az egészségügyi minisztérium megyei laboratóriuma által közölt legfrissebb adatok szerint csak decemberben 196-an betegedtek meg kanyaróban, köztük 120 gyermek. A múlt pénteken feljegyzett adatok alapján aznap 87 személyt ápoltak kórházban kanyaró okozta fertőzés miatt, köztük 58 gyermeket. A megyei vezetés a múlt héten még azt közölte, hogy az egész megyében a tavaly egész év alatt összesen 122 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel. A központi laboratórium adatai alapján viszont csak a megyeszékhelyen, Odesszában tavaly összesen 744 megbetegedett személynél mutatták ki a kanyaró vírusát.       A kanyarós megbetegedések száma Ukrajnában évek óta főként a déli megyékben magas. Az orvosok szerint a védőoltások elmulasztása a fő oka a magas lázzal, kiütésekkel jelentkező, több esetben súlyos, akár halálos szövődményeket is okozó, veszélyes betegség terjedésének. A dél-ukrajnai régióban csak tavaly a kanyaró elleni oltásra kijelölt életkorban csupán a gyermekek mintegy 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Tavaly Odessza megyében öten haltak bele a betegségbe, köztük három gyermek, az idén eddig egy ötéves kisgyermek vesztette életét kanyarófertőzés következtében. (MTI)

Hasuknál és medencéjüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét

Sikeres szétválasztó műtét hajtottak végre szaúdi orvosok egy Gázai övezetben született palesztin sziámi ikerpáron.          A hasuknál és a medencéjüknél összenőtt lányokat, Faraht és Hanínt, a rijádi Abdallah királyi Gyermekkórházban vetették alá az életmentő beavatkozásnak.     A műtétet megelőzően az ikreknek egy-egy saját és egy összenőtt lába, de külön szíve és tüdeje volt - írta a BBC News.     A tavaly októberben világra jött kislányokat először Jordániába, majd decemberben Szaúd-Arábia szállították az édesapjukkal együtt, mivel Gázában nem lett volna lehetőség a szétválasztásukra.     A Saudi Press Agency (SPA) állami hírügynökséghez eljuttatott közleményükben az orvosok sikeresnek nevezték a műtétet. A kilenc szakaszból álló operáció során a szakemberek szétválasztották a lányok beleit, máját és medencefalát.     Gázában 2016-ban is születtek összenőtt ikrek, de a kislányokat nem sikerült életben tartani.     A sziámi ikrek többsége 24 órán belül meghal.     (MTI)     A fotó illusztráció.

2018-ban több pénz, még több kórházfejlesztés és újabb béremelés

Idén az egészségügyben még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az MTI-nek.       Kifejtette: folytatódik Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése, a következő években 700 milliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. 2018-ban a Közép-Magyarországi régióban 30 milliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés.       Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére novemberben újra 8 százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük. A mentők bére is nő, januártól további 10 százalékkal - mondta.      2010 után a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 500 milliárdos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben: országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők - hangsúlyozta. A legnagyobb volumenű fejlesztések a konvergencia régiókban - Budapesten és Pest megyén kívül - zajlottak. Így ma már a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A főváros fekvőbeteg-ellátó intézményhálózata azonban jelentős lemaradásban van.       Az államtitkár jelezte: a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. A fővárosi intézményhálózat több mint 4 millió embert lát el, a budapesti és Pest megyei emberek is 21. századi minőséget érdemelnek. Ezért - a nemzetgazdaság pozitív eredményeinek köszönhetően - a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására.       A budapesti egészségügyi rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumkórházak jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelt szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.      Elmondta: Budapest legnagyobb kórházfejlesztési programja indult el 2017-ben, és a következő 8-10 évben a kormány várhatóan mintegy 700 milliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban. A fővárosban 3 centrumkórház jön létre és további 25 budapesti és Pest megyei kórházat, valamint számos szakrendelőt fejlesztenek. A budapesti és Pest megyei fekvőbetegellátás orvostechnológiai fejlesztésére 21,7 milliárd forint felhasználásáról döntött a kormány, 18,3 milliárd forint pedig az építészeti tervezést szolgálja. A járóbeteg-ellátás fejlesztésére 42,5 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány 16 intézmény számára. Az idei költségvetésben 30 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra.       Az államtitkár szerint a rideg beton és az orvostechnológia - legyen az bármilyen modern - mit sem ér az egészségügyi dolgozók embersége, reményt adó gondoskodása, a betegekkel való törődése nélkül. Ezért a kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására: 2010 óta több körben béremeléseket hajtott végre. 2012 és 2013 után 2016-ban egy újabb többéves béremelési program indult el, amelynek során több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az egészségügyi szakdolgozók négy lépcsős béremelése során 2016 szeptemberétől átlagosan 26,5, majd 2017 novemberétől 12 százalékos béremelést kaptak. 2018-ban és 2019-ben pedig újabb  8-8 százalékos emelésre számíthatnak a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 107, illetve 100 ezer forintos alapbéremelést kaptak 2016-ban és 2017-ben, a rezidensek pedig 50 ezer forintos emelésben részesültek. Alapbéremelés történt, a különböző pótlékok tovább emelik a kereseteket - tette hozzá.       Jelezte: a kormány mellett ösztöndíj-lehetőségeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak. 2011-ben elindították a Rezidens Támogatási Programot, mely most 6 ösztöndíj-típust tartalmaz, és szakterülettől függően nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosít. Az elmúlt években több mint négyezren részesültek rezidens ösztöndíjban.       A Michalicza-ösztöndíj keretében támogatják a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat megszerzésében, elősegítve ezzel a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű ápolók biztosítását, motiválva őket a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre - folytatta. Az ösztöndíj mértéke a képzés első félévében 640 ezer forint, a második félévétől kezdve pedig 320 és 640 ezer forint közötti összeg lehet. 111-en feleltek meg a pályázati feltételeknek.      Az "Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas programban" várhatóan 3200 tanuló, mentori támogatás mellett részesülhet ösztöndíjban. A támogatás mértéke havonta nettó 40 ezer forint. A pályázatok beadására 2018. január 15-ig van lehetőség - tette hozzá.      Az egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, akik a betegágyak mellett visszaadhatják az egészséget, a gyógyulás reményét és törődnek az elesett, beteg emberekkel. Éppen ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy élet- és munkakörülményeik a következő időszakban tovább javuljanak. A negatív hangok ellenére növekvő források mellett komoly fejlesztések, béremelések és plusz források érkeztek és érkeznek az ágazatba - mondta az államtitkár.   (MTI)

A szamárköhögés az újszülöttekre veszélyes betegség

A szamárköhögés, bár kötelező védőoltás van ellene, az újszülöttekre és csecsemőkre veszélyes betegség - mondta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azzal kapcsolatban, hogy két újszülött kaphatta meg a betegséget.     Póta György elmondta, Magyarországon az 1950-es évek óta kötelező védőoltás van a szamárköhögés (pertussis) ellen, az első oltást két hónapos korban kapják a gyerekek a DiPerTe kombinált oltás keretében, és az ismétlődő oltássorozat a fiatal felnőttkorig nyújt védettséget.     Mint mondta, a két megfertőzött újszülött valószínűleg valamelyik felnőtt családtagtól kaphatta el a betegséget.     A szamárköhögés bakteriális eredetű, cseppfertőzéssel terjedő, csillapíthatatlan, erős köhögéssel járó megbetegedés.     Póta György hozzátette, a fertőzés antibiotikummal, köhögéscsillapító készítménnyel gyógyítható, nem halálos betegség, azonban az erős köhögési rohamok az újszülötteket, csecsemőket kifáraszthatja, aminek komoly következményei lehetnek.     Tavaly harminc igazolt szamárköhögéses esetet regisztráltak Magyarországon, Póta György azonban hozzátette: mivel a lakosság oltva van a betegség ellen, ezek a szórványos esetek nem okozhatnak komoly járványt. (MTI)

Hamarosan milliókat kapnak a fogorvosok

Hamarosan megkapják a fogorvosok a hárommillió forint plusztámogatást, az erről szóló kormányhatározat és kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben csütörtökön - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmmi) egészségügyért felelős államtitkársága az MTI-vel.      Tudatták: ahogy arról a kormány korábban döntött, a háziorvosok és a védőnők után a közfinanszírozott alapellátást végző fogorvosoknak is biztosít plusztámogatást, amelynek kerete 7,6 milliárd forint.       Ez praxisonként 3 millió forintot jelent, amelyhez a jogosultak hamarosan hozzájutnak - olvasható a közleményben.      Hangsúlyozták: a kormány kiemelt célja az alapellátás megerősítése, hiszen csak erős alapellátásra épülhet jól működő egészségügyi rendszer. (MTI)

Egyél salátát, attól marad fiatal az agyad!

Napi egy adag zöld saláta a kor előrehaladtával segíthet megőrizni a memóriát és frissen tartani az agyat - állítják egy amerikai tanulmány szerzői.      A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében - ismertette a cikket szerdán a medicalexpress.com.      Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére.      A tanulmányban szereplő eredmények arra utalnak, hogy a naponta zöld leveles salátát is fogyasztó idősek agyműködése lassabban hanyatlik, mint azoké, akik ritkán vagy soha nem esznek ilyesmit.      A Chicago környékén élő nyugdíjas közösségekből önkéntesen jelentkezők résztvevők állapotát 1997 óta kísérték figyelemmel a Rush emlékezetet és öregedést vizsgáló projektjében.      A táplálkozással kapcsolatos kérdőívet 2004 és 2013 között töltették ki 1068 jelentkezővel. Közülük legalább 960 főnél végeztek legalább két kognitív tesztet gondolkodási képességeik változásának elemzéséhez.      A tanulmányhoz a 960 résztvevő adatait elemezték, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 81 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában.      Évente vizsgálták emlékezőtehetségüket és gondolkodásukat, átlagosan 4,7 évig kísérték figyelemmel őket. Közben a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdőívet is rendszeresen kitöltették velük. Ezen belül rákérdeztek, hogy milyen gyakran és mennyi spenótot, káposztafélét, salátát fogyasztanak.      A kutatás alatt öt csoportra bontották a résztvevőket aszerint, hogy milyen gyakran ettek zöld leveles salátát. A kognitív teszten elért eredményeiket összehasonlították azokéval, akik a legtöbb salátát (napi átlag 1,3 adagot) ettek, valamint azokéval, akik a legkevesebbet, átlag napi 0,1 adagot.      A napi legalább egy adag salátát fogyasztók a szellemi teljesítményüket tekintve a kutatás végére 11 évvel fiatalabb képet mutattak, mint a nem salátázók.      "A tanulmány nem bizonyítja, hogy a zöld leveles salátát fogyasztók agya lassabban öregszik, ugyanakkor erre a kapcsolatra utal. A tanulmány nem zárhatja ki a kapcsolat egyéb lehetséges okait" - hangsúlyozták a szerzők. (MTI)

Így juthatunk gyógyszerekhez az ünnepek idején

Az ünnepek alatt az egészségügyi szolgáltatók, így a gyógyszertárak is az ügyeleti rendnek megfelelően látnak el szolgálatot - hívta fel a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kedden a honlapján.      A közlemény szerint december 24-én a vasárnap is nyitva tartó gyógyszertárak nem a szokásos vasárnapi munkarendjük szerint, hanem általában 14 óráig tartanak nyitva. Karácsony első és második napján (december 25-én és 26-án) csak az ügyeletes gyógyszertárak biztosítják a gyógyszerellátást.      December 31-én, vasárnap a szokásos vasárnapi nyitva tartás szerint lesznek nyitva a gyógyszertárak, január elsején viszont csak az ügyeletes gyógyszertárakban szerezhetők be gyógyszerek.      Az OGYÉI karácsony és Újév közeledtével felhívta a lakosság figyelmét: fontos a rendszeresen alkalmazott készítmények beszerzése és az ünnepnapok torlódása miatt a váratlan helyzetekre is fel kell készülni. Idősebb és rendszeres gyógyszerszedőknek a szokásosnál fokozottabban kell ügyelniük a megfelelő mennyiségű gyógyszerek otthon tartására - tették hozzá.      Példaként emelték ki, hogy gyermekek számára mindenképpen - de felnőtteknek is - tanácsos beszerezni láz- és fájdalomcsillapító szereket, és a torokfertőtlenítő-, orrcsepp-, köptetőkészleteket is ajánlott ellenőrizni.      Az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról - az adott településre, vagy megyénként akár kilistázva - az OGYÉI honlapján lehet tájékozódni a www.ogyei.gov.hu/gyogyszertarkereso/ oldalon - írta az OGYÉI.  

Túlélte a műtétet a testén kívül dobogó szívvel született kislány

Túlélte a műtétet az a háromhetes kislány, aki mellkasán kívül dobogó szívvel született - tudósított a BBC hírportálja.     Vanellope Hope Wilkins császármetszéssel jött világra, mellcsont nélkül. Három műtéttel helyezték vissza a szívét a mellkasába a leicesteri Glenfield Kórházban.     Az ectopia cordis nevű rendellenesség, amikor a szív a mellkason kívül helyezkedik el, rendkívül ritka, egymillió szülésre jut néhány, a többség nem éli túl a születést.     A kórház úgy tudja, a kislány az első Nagy-Britanniában, aki életben maradt.     A szülőknek már az ultrahangvizsgálatnál megmondták, hogy baj van, ezután kromoszómavizsgálatot kértek, ami nem mutatott ki rendellenességet, ezért a terhesség megtartása mellett döntöttek.     "Azt tanácsolták, ne tartsuk meg a babát, mert a túlélés esélye a nullához közeli. Senki sem hitte, hogy sikerülhet, csak mi" - mondta Dean Wilkins, a 43 éves édesapa.      Vanellope születését karácsonyra várták, de november 22-en elvégezték a császármetszést, hogy csökkentsék a fertőzés és a szív károsodásának veszélyét.     Az operációt ötvenfős csoport - szülészek, szívsebészek, altatóorvosok, neonatológusok és szülésznők - végezte.     A három műtét közül az elsőt születés után 50 perccel hajtották végre, visszahelyezték a szívet a testbe. Az utolsó operációnál a kislány saját bőrével fedték be a mellkasán lévő lyukat.     A gyermekkardiológus abban reménykedik, hogy a jövőben a szívet belső védelemmel is elláthatják, "talán 3D nyomtatású vagy organikus csontokkal".     A következő lépés az lesz, hogy leveszik lélegeztető gépről. A kórház szerint "hosszú út áll még előtte", a legnagyobb veszély a fertőzés.     Az Egyesült Államokban már sikerült megmenteni néhány babát, aki ectopia cordialisszal született: Audrina Cardenas 2012-ben jött világra Texasban, a szívét műtéttel helyezték vissza a testébe. Három hónap után engedték haza a kórházból. Mellkasát műanyaglemezzel védik. (MTI)

Fontos! A Magyar Hypertonia Társaság sajtóközleménye az új amerikai magas vérnyomás határérték kapcsán

Továbbra is 140/90 Hgmm a határérték Magyarországon. A közelmúltban kiadott amerikai ajánlások ellenére Európában és hazánkban jelenleg változatlan a magasvérnyomás-betegség határértéke. A 140/90 Hgmm-es es adatot legutóbb 2013-ban vizsgálta felül és erősítette meg az Európai Hipertónia és az Európai Kardiológus Társaság. Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államokban néhány hete 130/80 Hgmm-re csökkentették a magas vérnyomás határértékét az Amerikai Hipertónia és az Amerikai Kardiológus Társaságok ajánlása nyomán.  A korábbinál alacsonyabb hipertónia határérték jelenleg csupán Amerikában érvényes. Európában, így Magyarországon is változatlanul a 140/90 Hgmm a normális és a magas vérnyomás határértéke. Hazánkban e felett az érték felett beszélünk magasvérnyomás-betegségről, 130/80 Hgmm és 140/90 Hgmm között még nem.  Az Európai Hipertónia és az Európai Kardiológus Társaság új európai irányelve a magasvérnyomás-betegségről várhatóan 2018 tavaszán jelenik majd meg, az abban megállapított esetleges változások tükröződni fognak a készülő hazai irányelvben is. Az USA-ban elfogadott új határértékkel kapcsolatban a Magyar Hypertonia Társaság arra figyelmeztet, hogy feltétlen szükséges még nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a hazánkban érvényes 140/90 Hgmm-es határértéket komolyan értelmezni, de az amerikai ajánlásban megfogalmazottakat nem lehet azonnal az európai viszonyokra alkalmazni, azokat az európai populáció tekintetében külön kell vizsgálni. Az emelkedett vérnyomás eleinte nem okoz panaszt, de észrevétlenül is nagyon súlyos szervi szövődményeket eredményezhet. A hipertónia népbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek közül a legelterjedtebb, hazánkban a felnőtt lakosság kb. 40 százalékát érinti. A Magyar Hypertonia Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja felhívni a lakosság figyelmét a magas vérnyomás veszélyeire már akkor is, amikor még nem szükséges a gyógyszeres kezelés, valamint szorgalmazza a rendszeres vérnyomás ellenőrzést és a megelőzést. Mind a tudományos, mind az orvos-szakmai munka eredményességének fokozása érdekében a Magyar Hypertonia Társaság szoros kapcsolatot ápol a nemzetközi szakmai szervezetekkel. Eseményeinken rendszeresen vendégül látjuk a legmeghatározóbb külföldi szaktekintélyeket. 2017 szeptemberében például az új amerikai ajánlást jegyző Paul Whelton professzor volt a Magyar Hypertonia Társaság XXV. Jubileumi Továbbképző Kongresszusának egyik vendége. A Magyar Hypertonia Társaság a jövőben a médiával az eddigieknél is szorosabb együttműködést alakít ki, hogy a tudományosan alátámasztott, széleskörű egyeztetésen alapuló irányelvek minél nagyobb körben ismertté váljanak, ezáltal a magasvérnyomás betegség elleni küzdelem hatékonyabb és eredményesebb legyen. Magyar Hypertonia Társaság  További információ: titkarsag@hypertension.hu

Durva lehet az influenzajárvány

A korábbiaknál elterjedtebb és "durvább lefolyású" megbetegedésekkel járó influenzajárványra kell számítani az idén - közölte a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.     Póta György azt mondta, erre abból lehet következtetni, hogy a déli féltekén, Ausztráliában a korábbiaknál súlyosabb járvány jelentkezett. A tapasztalatok szerint ugyanis a vírusok az ottani tél elmúltával az északi féltekén jelennek meg.     Hangsúlyozta: a gyerekek nem tartoznak a rizikócsoportba, ám esetükben is kockázatot jelent a közösségben szerzett fertőzések nyomán legyengült szervezet. Általánosságban, akárcsak az idősek esetében, a gyerekeknél is a krónikus betegek a leginkább veszélyeztetettebbek - fűzte hozzá. A szervezet ellenálló képessége a gyerekeknél is megfelelő táplálkozással, a C és a D vitamin alkalmazásával és a higiéniai szabályok betartásával erősíthető - mondta.     Arról is szólt, hogy az antibiotikumok nemcsak, hogy nem használnak a vírusokkal szemben, hanem még gyengítik is az immunrendszert.     Az antibiotikumok túlfogyasztásában a nemzetközi statisztikák szerint Magyarország éllovas. A túlfogyasztás pedig rezisztenciát okozhat, amelynek nyomán egyre többen halhatnak meg bakteriális fertőzésekben - mondta Póta György. (MTI)

Rekordszámú doktor kapott oklevelet Debrecenben

Rekordszámú, 107 jelölt vette át oklevelét november 25-én, a Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepségén, ahol doktori és habilitált doktori, professor emeritus, valamint címzetes egyetemi tanár címeket és egyetemi kitüntetéseket adtak át. - „A reformáció meggyőzte a tudományt arról, hogy az emberi szellemnek Istentől nyert joga és hivatása az igazság megismerése és a köz javára való értékesítése, azaz minden egyes szellemi munkás kötelezve van arra, hogy vizsgálja meg a tekintélyektől diktált véleményeket, vegye bírálat alá a hagyományos tantételeket…, törekedjék az okok és okozatok kapcsolatának, a mindenség összes jelenségeinek… megismerésére.” – idézte beszédében az egyetem egykori rektora, Erdős József száz évvel ezelőtt, a reformáció négyszáz éves évfordulóján tartott, máig érvényes gondolatokat tartalmazó tanévnyitó beszédét Csernoch László. Az egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte: a Debreceni Egyetemen … megtanulták szakmájukat és megtanultak kellő alázattal viszonyulni mindahhoz, amit tudunk, és előre nézni arra, amit még nem ismerünk. Ennek az országnak nagyon nagy szüksége van Önökre. A kiművelt emberfők mennyisége, száma a nemzet igazi hatalma. A „hatalommal” azonban felelősség is jár. Kérem, hogy mindig érezzék azt a felelősséget, melyet a munkájuk jelent – figyelmeztetett Csernoch László. A 107 jelölt közül 72 summa cum laude, 34 cum laude minősítéssel tett eleget a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek. 1 jelölt külföldön szerzett tudományos fokozata alapján kérte az oklevél kiadását. A doktorjelöltek eskütételük után Pintér Ákostól, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettesétől vehették át oklevelüket.   A rendezvényen az egyetem 17 munkatársa kapott habilitációs címet. Az agrártudományok területén 1, a bölcsészettudományok területén 4, az orvos- és egészségtudományok területén 2, a társadalomtudományok területén 4, a természettudományok területén 6 jelölt tett eleget a habilitációs eljárás követelményeinek. A Debreceni Egyetem Szenátusa „Címzetes egyetemi tanár” címet adományozott Ingrid Schusterova asszonynak, aki a Kassai Jozef Safarik Egyetem Gyermek- és Serdülőklinikájának tanszékvezető docenseként a gyermekgyógyászati graduális képzési program gyermekkardiológiai tartalmának fejlesztésében vesz részt. Oktatási és kutatási tevékenységével szorosan kapcsolódik az egyetemhez, különös tekintettel a gyermekkori anyagcsere betegségek klinikai kutatásai terén. A Debreceni Egyetem Szenátusa öt professzor kimagasló munkáját ismerte el Professor Emeritus cím adományozásával, amelyet Boda Zoltán (ÁOK), Fésüs László (ÁOK), Herczegh Pál (GYTK), Sipka Sándor (ÁOK) és Udvardy Miklós (ÁOK) vehetett át. Az ünnepség az egyetem díjainak és kitüntetéseinek átadásával folytatódott. Petőfi S. János – a Debreceni Egyetem egykori hallgatója, későbbi díszdoktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja – emlékére özvegye publikációs díjat hozott létre, amelyet az egyetem olyan 40 évesnél fiatalabb oktatója, kutatója, doktorjelöltje vagy doktorandusza kaphatja, aki a humán tudományok területén kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtott. Az idei elismerésben Kovács Éva, az MTA-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa részesült, aki „A tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás" című monográfiájával érdemelte ki a díjat. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tanácsa ebben az évben a „Legjobb klinikai témájú tudományos közlemény" díjat a Journal of Investigative Dermatology folyóiratban megjelent publikációjukért Dajnoki Zsolt és munkatársai (ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék) részére ítélte oda. A Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsa javaslatára a 2017 évi „Az év női kutatója díjat” Bereczky Zsuzsanna, az Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi docense és Deák-Valkó Orsolya, a Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa vehette át. A Debreceni Egyetem Pro Cura Ingenii Díja kitüntetést – a Tehetségtanács javaslata alapján – a tehetséggondozásban kiemelkedő teljesítményt nyújtott oktatók, Balogh Judit, az Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense, Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének egyetemi docense és Gyüre Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének adjunktusa vehették át. Az 1995-ben alapított Tankó Béla Emlékdíjat gyógyító, oktató és kutatómunkában elért kimagasló teljesítményéért a Szenátus – a Tankó család javaslatának figyelembevételével – ebben az évben Trócsányi Zoltán akadémikus, egyetemi tanár, a Kísérleti Fizikai Tanszék és a Fizikai Tudományok Doktori Iskola vezetője részére adományozta. Az eseményen az intézmény díszdoktorai sorába fogadta Andrej Dujella matematikust, a Zágrábi Egyetem professzorát, aki az ünnepséget megelőzően november 24-én az Informatikai Karon tartott tudományos előadást. - Amikor a Debreceni Egyetem Szenátusa úgy határozott, hogy Andrej Dujella professzort egyetemünk honoris causa doktorai sorába iktatja, abban a meggyőződésben hozta meg döntését, hogy a jelölt minden tekintetben megfelel azoknak az elveknek, amelyeket e kitüntetés adományozásakor magunk elé tűztünk. A díszdoktorrá avatás megtiszteltetés annak, akinek ez az elismerés szól, de nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy megkülönböztetett tisztesség az adományozó intézmény számára is – fogalmazott a megtisztelő cím átadása előtt Csernoch László tudományos rektorhelyettes. A professzor munkásságát és a Debreceni Egyetemhez fűződő kapcsolatát Mihálydeák Tamás, az Informatikai Kar dékánja méltatta. (unideb.hu)

A tavalyinál súlyosabb influenzajárványra kell számítani

A tavalyinál súlyosabb influenzajárványra kell számítani az idén Európában, ezért a szakemberek mindenkinek azt javasolják, hogy oltassa be magát - mondta az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatornán kedden.     Szlávik János azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy az úgynevezett ausztrál influenza idén 137 ezer embert fertőzött meg Ausztráliában.     Felhívta a figyelmet arra, hogy minden évben változik az influenzavírus és új törzsek alakulnak ki, és elkerülhetetlen, hogy az ausztrál vírustörzs elérje Magyarországot is.     Ugyanakkor a már hozzáférhető oltóanyag védelmet nyújt a déli féltekén kialakult törzs ellen is. Ez nem jelent százszázalékos védelmet, de aki beoltatja magát, biztos lehet abban, hogy ha meg is fertőződik, a betegség nem lesz súlyos lefolyású nála.     A főorvos elmondta: Magyarországon még mindig alacsony, 20-25 százalékos az átoltottság, miközben a kívánatos szint legalább 40 százalékos lenne.     Hangsúlyozta: a jelenlegi légúti megbetegedéseket még nem az influenza okozza, mivel az általában december végén jelenik meg. Vagyis még mindenki időben beoltathatja magát, mivel a védettség kialakulásához, mintegy két hét szükséges - mondta Szlávik János. (MTI)