TIME DATE
Ma Klaudia nap van.

Gyógymód

Rákbetegel életét mentheti meg: új kemoterápiás protokollok bevezetését javasolják

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT).     A testület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye hangsúlyozza, hogy az onkológusok javaslatai nem új gyógyszerekre vonatkoznak, hanem a jelenleg is elérhető és államilag finanszírozott gyógyszerek alkalmazásában adnának nagyobb mozgásteret az onkológiáknak.     Mint írják, a gyógyszerkutatásoknak csak egy része irányul új hatóanyagok kifejlesztésére, világszerte számtalan vizsgálat zajlik arról, hogy a már engedélyezett gyógyszereket milyen ütemezés szerint, vagy milyen kombinációban érdemes alkalmazni ahhoz, hogy abból a beteg a legtöbbet profitálhassa. Ezeket az eredményeket a nagy nemzetközi orvosi szervezetek folyamatosan publikálják, és ezek alapján rendszeresen finomítják a terápiákra vonatkozó ajánlásaikat is.     Az előzményekhez tartozik, hogy az MKOT legutóbbi kongresszusán megállapodott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal, hogy az orvostársaság egy javaslatcsomagban foglalja össze milyen kemoterápiás protokollokat hiányolnak a kezelőorvosok Magyarországon. Az MKOT felhívására fővárosi és vidéki kórházakból, egyetemi klinikákról érkeztek javaslatok, ezek alapján kiderült: az onkológusok több mint harminc új daganatellenes kezelési protokoll bevezetését tartják indokoltnak, az orvostársaság ez alapján előterjesztette módosítási kérelmét.     A protokollok szabják meg a daganatellenes terápiák kezelési rendjét; tartalmazzák, hogy adott daganatokat mely daganatellenes szerekkel, azok milyen kombinációjában, mennyiségében, időbeni ütemezésében, hány ciklusban kell kezelni. Indokolt esetben el lehet térni a protokolltól, viszont ez többlet adminisztrációval jár az osztályok számára.

A betegeknek nem javasolt a böjt

A betegeknek egyáltalán nem javasolt a böjt - mondta Antal Emese dietetikus a szerdán kezdődött negyvennapos böjtre utalva az M1 aktuális csatornán szombaton.      Hozzátette: az éhezéssel káros anyagok keletkezhetnek a szervezetben, amelyek felhalmozódnak, tehát a drasztikus böjt nemhogy megtisztítja, hanem inkább árt a szervezetnek.      Elmondta: manapság a vallási felekezetek megengedőek a böjttel kapcsolatban - a heti egyszeri húsmentes nap betartását javasolják -, és a rengeteg negatív hatással járó szigorú böjtöt inkább csak az alternatív gyógyászatban szorgalmazzák. A túlságosan szigorú tisztítókúrákkal, méregtelenítéssel a várt hatás szöges ellentétét érik el az emberek - fűzte hozzá.       Kiemelte: a böjt során a szervezet elkezdi lebontani a fehérjéket, ami kifejezetten veszélyes, hiszen minden főbb szerv falát fehérje alkotja.      A műsorban elhangzott, általában 14 óra nem evés számít böjtnek, 36 óra ételmegvonás után pedig fejfájás, fáradtságérzés jelentkezik a böjtölőknél. (MTI)

Átadták a Richter Anna Díjakat

Átadták péntek délután a budapesti Larus rendezvényközpontban a Richter Anna Díjakat. Szily Nóra újságíró, az est házigazdája, a díj zsűrijének tagja nyitotta a gálát, a döntősöket, a sajtó képviselőit és vendégeinket köszöntötte Orbán Gábor a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, valamint Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője is. A teljesítmények elismerésével a Richter Gedeon Nyrt. kezdeményezésének keretében olyan újszerű, megvalósítható ötleteket kíván támogatni, amelyek az oktatás és kutatás, gyógyítás, gyógyszerészet, egészségügyhöz kapcsolódó ismeretterjesztés területein kreatív, innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy egészségügy színvonalához, fejlődéséhez, illetve az adott területen dolgozók mindennapjait megkönnyítik, minőségi változást hoznak a hétköznapokban. A Richter Anna Díj zsűrijének nem kis fejtörést okozott a tizenkét fantasztikus döntős közül kategóriánként egy díjazott csapatot kiválasztani. A zsűri tagjai: Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, Szily Nóra pszichológus, újságíró, Rúzsa Magdi Máté Péter-díjas énekesnő, Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ügyvezetője és Dr. Barna István belgyógyász, egyetemi docens, a MÁESZ Szakmai Bizottságának elnöke. A kategóriákban összesen 12 pályázó került a döntőbe, köztük a berettyóújfalui csodapatika és a debreceni diákbarát gyógyszertár program A gyógyszerész kategória zsűridíjasa a SzeddViddVédd projekt, és a projektet megálmodó csapat: Dr. Kulcsár Nikolett, Dr. Kocsis Janka és Sellei Ábel. A díjat Beke Zsuzsa adta át. A tudatos, és környezettudatos gyógyszerhasználat mindannyiunk felelőssége. A következő hónapok feladata, hogy az ország minden szegletében ismerjék a házipatikájuk szakszerű kezelését.   Az egészségügyi szakdolgozó kategóriában a Főszerepben a hétköznapi hősök csapata vehette át a díjat és a díjjal járó 4 millió forintot jelképező táblát Szily Nóra újságírótól. A gyermekeket gyógyító, ápoló szakembereknek odaadó munkájuk nélkülözhetetlen. Büszkék vagyunk rájuk, és hálásak vagyunk nekik azért, amit nap mint nap tesznek a felnövekvő generációért.  A pedagógus kategória nyertesei következtek: a Richter Anna Tanösvény és Mezítlábas Park csapatát méltatta Kertész Éva újságíró. Az edukációban megjelenő innováció gyerekeink, és mindannyiunk jövőjét meghatározza. Egy ilyen jól átgondolt, természetközeli kezdeményezés gazdagon megtérül majd, és évtizedekre előre mutat.  Orvosnő kategóriában Dr. Barna István belgyógyász egyetemi docens, a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram Szakmai Bizottságának elnöke, a zsűri tagja hirdetett eredményt. Az Éni jól vagyok! És te hogy vagy? Emlőrák prevenciós program csapatát szólította a színpadra. Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei professzionális információs, prevenciós csomagot készítettek elő, melynek célja a szűréseken való magasabb részvételi arány egy egészségesebb társadalomért.  A színpadon Rúzsa Magdi Máté Péter díjas énekes, a zsűri tagja következett. Az online közönségszavazáson legtöbb szavazatot elért csapatot méltatta: Terápiás Szabadulószoba. A csapat rajt-cél győzelmet aratott, és bár voltak napok, amikor felzárkózni látszott a mezőny, első helye nem ingott meg egy percre sem. A családok jóllétéért dolgozták ki a Vadaskert Alapítvány szakemberei ezt az egyedülálló, kreatív programot, melyet személyre szabottan, egyedi módon alkalmaznak majd a következő hónapokban.     A nyertes projektek megvalósítására 2019. március 9. és 2019. szeptember 30. között kerül sor. 

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon

A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.      A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak.      A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.      Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.      Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. "Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó" - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét. Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.      Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki.       Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától. "Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg" - magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.      A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.      "Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek" - tette hozzá.      Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak.      Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderül, mennyire ritka az ilyen ikerpár. "Először úgy véltük, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltunk 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatatait. Nem találtunk egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.      A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját.       Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.   (MTI)

Tudta? A hálapénz műtét előtti elfogadása bűncselekmény?

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.     Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést - olvasható az Akadémia által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.     A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e.     A közlemény szerint a legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől, pedig a magyar büntetőjog ezt már több évtizede így szabályozza.     A válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy juttatás műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez - írták.     A kutatócsoport szerint igazolást nyert a magyar lakosság magas büntetési hajlandósága és hatályos joggal szembeni kritikus szemlélete is: a válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Alig valamivel több mint egytized (13 százalék) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében a hatályos büntetőjognak megfelelően szabályoznák - írták. (MTI)

Félmillió magyart érint valamilyen ritka betegség

Több mint félmillió embert érint valamilyen ritka betegség Magyarországon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára vasárnap Szegeden.     Horváth Ildikó a Ritka betegségek világnapja alkalomból szervezett konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a szakemberek 6-8 ezer betegséget sorolnak a ritka betegségek közé, és bár egy-egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, Magyarországon összességében több mint félmillió páciens érintett valamelyikben.     Hozzátette: a társadalombiztosítás évente mintegy 500 milliárd forintot fordít a ritka betegségekben szenvedők gyógyszerellátására.      Annak érdekében, hogy Európában a ritka betegségben szenvedők ellátása minél magasabb szintű legyen, a közelmúltban 24 betegségcsoport-specifikus Európai Referencia Hálózatot hoztak létre. Ez jelentős tudásbázist jelent a ritka betegségekkel élők kezelésében résztvevő magyar szakembereknek - tudatta az államtitkár.     Horváth Ildikó az együttműködés fontosságát hangsúlyozva példaként említette a 2015 végén az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben létrehozott cisztás fibrózis központot, amely a világon ma elérhető legkorszerűbb ellátást tudja nyújtani a betegeknek.     Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) stratégiai rektorhelyettese elmondta, a felsőoktatási intézmény vezetésével - a pécsi és a debreceni egyetemmel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködésben - két éve kutatási program indult a ritka betegségek új diagnosztikai eszközeinek és terápiás eljárásainak kidolgozására.     2016-ban az SZTE elnyerte a Ritka Betegség Központ minősítést. Az egyes ritka bőrgyógyászati kórképek ellátásában fontos szerepet vállaló szegedi bőrgyógyászati klinika pedig csatlakozott az európai referencia hálózathoz - közölte a professzor.     Pogány Gábor, az 54 betegszervezet tömörítő Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) elnöke elmondta, a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett a konferencia egyik központi témája a hídépítés az egészségügy és a szociális ellátás között. Hamarosan létrejöhet a nemzeti erőforrás központ, amely segíti a ritka betegséggel élők családjainak eligazodását az egészségügyben, szociális ellátásában és oktatásban, jelentősen javítva ezzel az érintettek életminőségét. (MTI)

Cukrozott italokra kivetett adók: felére csökkent a fogyasztásuk

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.     A szakemberek szerint az eredmények azt jelzik, hogy az adók jó eszközök lehetnek az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség elleni harcban.     Ez az első olyan kutatás, amely a cukrozott üdítők megadóztatásának hosszú távú hatásait vizsgálta.     A The American Journal of Public Health című folyóiratban megjelent kutatásukban a szakemberek San Francisco, Oakland és Berkeley alacsony jövedelmű lakosságának körében végeztek felmérést a fogyasztási szokásokról.     Kimutatták, hogy Berkeleyben az adó 2015-ös bevezetése után már néhány hónnappal meredeken csökkent az ilyen italok fogyasztása. Három évvel később a vizsgált lakosság 52 százalékkal kevesebb cukrozott üdítőt fogyasztott, mint az adóról szóló 2014 novemberi döntés előtt - írták a kutatók a Kaliforniai Egyetem által kiadott közleményükben.      Ezzel egy időben ugyanakkor megugrott a vízfogyasztás, a három év alatt mintegy 29 százalékkal.      Az eredmények azt "az üzentet küldik, hogy működik a cukrozott üdítők megadóztatása. Fontos az is, hogy a bizonyítékok az alacsony jövedelműek köréből származnak, akiknél a legmagasabb a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegek aránya" - mondta Kristine Madsen, az egyetem közegészségügyi tanszékén működő élelmiszerintézet igazgatója.      A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az adót nem közvetlenül a fogyasztókra, hanem a forgalmazókra vetették ki, ám számos tanulmány kimutatta, hogy a kereskedők a polcokon lévő termékek árán keresztül a fogyasztókkal fizettetik meg. (MTI)

Gyerekek vérében és vizeletében is kimutathatóak az otthoni méreganyagok

A vinilpadlóval borított vagy lángmentesítő anyagokkal kezelt bútorokkal felszerelt otthonokban élő gyerekek vérében és vizeletében jóval magasabb a potenciálisan ártalmas, félig illékony szerves vegyületek (SVOC) koncentrációja, mint azon társaiknál, akiknek otthonában nincsenek ilyen anyagok - állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.      A szakemberek a hétvégén ismertették eredményeiket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban - írja a medicalxpress.com.      "A félig illékony szerves vegyületeket széles körben alkalmazzák az elektromos eszközök, bútorok és építőanyagok előállításában, és csaknem minden beltéri környezetben kimutathatóak" - mondta Heather Stapleton, az egyetem munkatársa. Hozzátette: "az emberek rendszeresen érintkeznek ezekkel az anyagokkal, különösen a kisgyerekek, akik idejük nagy részét a négy fal között töltik és sokkal jobban ki vannak téve a háztartási porban megtalálható vegyi anyagoknak".      Stapleton és kollégái az egyetem, az amerikai járványügyi központ (CDC) és a Bostoni Egyetem együttműködésével 2014-ben elindított hároméves kutatás keretében tanulmányozták a félig illékony szerves vegyületeknek való otthoni kitettség hatásait 190 családból származó 203 gyereknél.      A résztvevőktől vett vizelet- és vérminták mellett a kutatók elemezték az otthonok levegőjét, a beltéri port és a bútorokból begyűjtött habszivacsmintákat.      A kutatók megállapították, hogy azon gyerekek vérszérumában, akiknek otthonában az égésgátlóként alkalmazott polibrómozott bifenilétereket (PBDE) tartalmazó habszivaccsal kitömött kanapé van a nappaliban, hatszor magasabb volt a PBDE-k koncentrációja, mint azoknál, akiknél nincs ilyen bútor a lakásban.      Laboratóriumi tesztek szerint a PBDE-knek való kitettség összefüggésben áll az idegrendszer fejlődési rendellenességével, az elhízással, a pajzsmirigyproblémákkal, a rákkal és egyéb betegségekkel.      Az eredmények szerint továbbá azon gyerekek vizeletében, akiknek otthonában mindenhol vinilpadló van, 15-ször magasabb volt a benzil-butil-ftalát (BBP) származékok koncentrációja, mint azon társaiknál, akiknek egyáltalán nincs vinilpadló az otthonában.     A benzil-butil-ftalátot különböző légzési problémákkal, bőrirritációval, mielóma multiplexszel (rosszindulatú daganatos betegség) és reprodukciós problémákkal hozzák összefüggésbe. (MTI)

Országos allergia rizikótérképre lenne szükség

Országos allergia rizikótérképre lenne szükség, mert annak segítségével hatékonyabban lehetne szervezni az ellátást és a pollencsökkentést - közölte Nékám Kristóf allergológus szombaton az M1 aktuális csatornán.      A szakember kiemelte, ez társadalmi szinten is nagy előrelépés lenne.          Az allergiásoknak azt javasolta, még a pollenszezon előtt kezdjék el szedni a gyógyszereket, mert úgy 90 százalékban tünetmentesek lesznek vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek.      Kitért arra is, az allergiavizsgálatot pollenszezonon kívül kell elvégezni, mert közben nem valósan is mutathat pozitív eredményt. (MTI)

Tetőzött a magyarországi influenzajárvány

A múlt héten tetőzött az influenzajárvány az országban; február 4. és 10. között 12 százalékkal kevesebb, 67 900 beteg fordult panaszával orvoshoz, mint az azt megelőző héten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdai jelentésében.     Mint írták, a fővárosban és 14 megyében csökkent, öt megyében - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas és Zala - nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma az előző héthez viszonyítva.      A betegek kormegoszlásában nem történt lényeges változás az előző héthez viszonyítva. A betegek 34,7 százaléka gyermek, 33,1 százaléka fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 24,3 százaléka és 7,9 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki. A laboratóriumi vizsgálatok szerint többségében az influenza A vírus okozta a megbetegedéseket.     A járvány miatt a kórházak és az ápolási intézetek továbbra is fenntartják a látogatási tilalmakat. (MTI)

1,5 millióval több amerikai fiatal szívott e-cigarettát tavaly

Másfél millióval több amerikai fiatal szívott e-cigarettát 2018-ban, mint az előző évben.        Csaknem 4.9 millió amerikai tinédzser élt tavaly e-cigarettával - jelentette be a szövetségi betegségmegelőzési és -ellenőrzési hivatal (CDC).     Robert Redfield, a CDC igazgatója újságíróknak hangsúlyozta: "a fiatalok e-cigaretta használatának egekbe szökő növekedése azzal fenyeget, hogy a dohányzás csökkentésében elért eddigi eredményeink semmivé foszlanak". Redfield szerint egy egész nemzedék válhat nikotinfüggővé.       Az adat arra késztette a dohánykereskedelmet is ellenőrző Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) vezetőjét, hogy új szabályozást javasoljon az e-cigaretták forgalmazására.       Scott Gottlieb, az FDA vezetője elkeserítőnek nevezte az e-cigaretták növekvő elterjedését. "Attól tartok, hogy ez a tendencia 2019-ben is folytatódik, következésképpen kénytelenek vagyunk a szabályozást érintő néhány kemény döntést meghozni" - fogalmazott Gottlieb újságíróknak. Hozzáfűzte, hogy szerinte egyetlen fiatalnak sem szabadna dohányoznia, vagy bármilyen, nikotint tartalmazó terméket használnia.       Gottlieb azonban egyelőre nem közölte, hogy milyen intézkedésekkel kívánják szabályozni, illetve visszafogni az e-cigaretták fogyasztását.       Az Altria - amely a világ egyik legnagyobb dohányvállalata - tavaly csaknem 13 milliárd dollárt fektetett be egy e-cigarettát gyártó cégbe. Tizenhat amerikai kutatóintézet pedig - amelyek közül 11 intézmény adományokat kap dohánygyártóktól - a múlt héten az FDA-hoz címzett nyílt levélben szorgalmazta, hogy ne szabályozzák az e-cigaretták forgalmazását. Azzal érveltek, hogy a szabályozás munkahelyeket szüntetne meg. (MTI)

Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval - derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.      Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval - írja a medicalxpress.com.      A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.      A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.      "Ezek az eredmények újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a depresszióért részben a génjeink a felelősek" - mondta a kutatást vezető Andrew McIntosh, az egyetem professzora.      Hozzátette: "reméljük, hogy az eredményeink segítenek megérteni, hogy bizonyos emberek miért hajlamosabbak jobban a depresszióra, mint mások, és, hogy miként tudnánk a jövőben hatékonyabban segíteni a depresszióval és szorongással küzdőkön". (MTI)

Lezajlott a fejüknél összenőtt sziámi ikrek műtéte

Sikeresen lezajlott a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek plasztikai sebészeti műtéte Budapesten - közölte a Semmelweis Egyetem (SE) szerdán az MTI-vel.     A két és féléves Rabia és Rukia sikeresen átesett a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum beültetésén Pataki Gergely plasztikai sebész, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója vezetésével. Az operációra január 25-én, a Semmelweis Egyetemen, az egyetem munkatársainak közreműködésével került sor, az ikrek jól vannak és már elhagyhatták a klinikát - tudatták.     Felidézték, az alapítvány és az egyetem részletekbe menő egyeztetése után az ikrek szüleikkel január 5-én azért érkeztek Magyarországra, hogy a végleges koponyaszétválasztó operációhoz szükséges diagnosztikai és előkészítő vizsgálatok, valamint a speciális plasztikai sebészeti műtét megtörténhessen a egyetem klinikáin.     Az egyetem közölte, az ikrek a műtétek előtti hetekben általános gyermekgyógyászati, aneszteziológiai, labor- és radiológiai, valamint infektológiai vizsgálatokon estek át az egyetemen.      A mostani, speciális plasztikai sebészeti beavatkozás, a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztó műtétsorozatának második fázisát jelentette, mely az úgynevezett expander implantátumok beültetéséből állt.      Az egyetem jelezte, a Budapesten zajló esetleges, a végleges szétválasztást megelőző további vizsgálatok és beavatkozások lehetőségéről a következő hetekben, hónapokban, az eredmények folyamatos értékelése mellett, egy, az érintett orvosi területek szakembereiből álló orvoscsapat dönt majd.      A szétválasztó műtétsorozat első fázisa - az agyi szállítóér-hálózat fő szakaszainak tudományos áttörést jelentő, érfalon belüli szétválasztása - 2018-ban történt Hudák István, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány munkatársa vezetésével Bangladesben. (MTI)

Már 55 embert vitt el az influenza Horvátországban

Horvátországban már 55-re emelkedett az influenza halálos áldozatainak száma: kétszer annyian haltak meg valamilyen szövődményétől, mint egy évvel korábban - közölte az Index.hr hírportál hétfőn.      Vladimir Drazenovic, a Nemzeti Influenza Referencia Központ munkatársa a portálnak elmondta: a járvány intenzitását illetően kivételes szezonról lehet beszélni. Ez nemcsak a fertőzöttek és a kórházi ellátásra szoruló betegek számában mutatkozik meg, hanem a vírus okozta halálozások számában is - mondta. Hozzátette: Dubrovniktól Zágrábig tele vannak a kórházak.       A halálos áldozatok 60 százalékban idősebb, krónikus betegek, 40 százalékban középkorúak és gyerekek.       Kiemelte: az esetek 97 százalékában a vírus A típusát, azon belül is 95 százalékban a H1N1 vírust, azaz a sertésinfluenzát mutatták ki. Az influenza dinamikusan változik, nagy valószínűséggel azért, mert a vírustörzs mutálódik, ugyanakkor addig nem tudják pontosan meghatározni, amíg erről elemzés nem készül a londoni laboratóriumi központban - magyarázta.       Mint mondta, január 22-én küldtek mintát a brit fővárosba, hogy kiderüljön, történik-e valami rendkívüli a Horvátországban tomboló influenzavírussal.       Horvátországban a hivatalos adatok szerint december óta csaknem 30 ezer influenzás beteget regisztráltak.       A horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) a 2018/2019-es influenzaszezonra 350 ezer oltóanyagot rendelt, amely három hét alatt elfogyott, így decemberben már nem lehetett hozzájutni a vakcinához.       Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a többi európai országban az influenzajárvány intenzitása alacsony vagy közepes, kivéve Romániát és Máltát.       Az influenza tünetei közé tartozik a magas láz, a végtagfájdalom, a fejfájás, valamint a kicsit később jelentkező légúti tünetek. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szívelégtelenség, középfülgyulladás, asztmás roham, valamint vesekárosodás. Azok, akik védőoltás mellett kapják el a betegséget, könnyebben jutnak túl rajta, és a szövődmények kialakulására is kevesebb esélyük van. (MTI)

Szakorvos: ez lesz a következő 20-30 év vezető problémája

A mobiltelefonokat előrehajtott fejjel kell nézni, ami prognosztizálja, hogy a következő 20-30 év vezető problémái a nyaki gerinc megbetegedései lesznek, és ez a fiatalokat, tinédzsereket kifejezetten érinti - mondta Erbszt András, a DoctorFit Gerincambulancia alapítója, vezető főorvosa szombaton az M1 aktuális csatornán.      A szakorvos azt mondta, látni egy tendenciát: ahogy az emberek egyre kevesebbet mozognak, kevesebb fizikai aktivitást végeznek és kevesebb a fizikai munkájuk is, annál több lesz a mozgásszervi betegség, ezen belül pedig ugrásszerűen megnő a gerincpanaszok száma.      Tapasztalatai szerint a kopásos eredetű gerincproblémák, amelyek a felnőttkor derekára kellene, hogy datálódjanak, időnként megjelennek már tinédzserkorban, de 18 éves kor körül "bőven" találkoznak ilyen betegekkel.      Erbszt András ismertette: a kopásos elváltozások gyakran visszafordíthatatlanok, de a panaszok, tünetek "az esetek döntő többségében" megszüntethetők, így a beteg életminősége javítható.      Szólt arról is, hogy a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben fontos részei a kezelésnek, de az élethosszig tartó, rendszeres aktivitás rendkívül fontos ahhoz, hogy minél kevesebb gerinc- és mozgásszervi panasszal éljenek az emberek. (MTI)

Hajdú-Biharban van a második legtöbb influenzás az országban

Tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma; január 21-27. között az országban az előző hetinél 70 százalékkal több, 65 000 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb jelentéséből.     Mint írták, valamennyi közigazgatási területen több influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, mint az előző héten. Kiugróan magas volt az orvoshoz fordulók száma Tolna megyében, de sokan voltak orvosnál panaszaikkal Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében is.     Az elmúlt héthez viszonyítva az életkor szerinti megoszlásban jelentős változás nem történt: a betegek 37,7 százaléka gyermek, 32,6 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 22,8 százaléka, 6,9 százalékuk 60 éven feletti.     Az influenzajárvány miatt szinte minden kórházban korlátozzák a látogatást, és egyre több intézmény vezet be teljes látogatási tilalmat.     Az NNK információi szerint a fővárosban teljes körű a látogatási tilalom a Szent Margit Kórházban és a Semmelweis Egyetem (SE) több klinikáján, így az onkológiai központban, a transzplantációs és sebészeti klinikán, a Bókay utcai és a Tűzoltó utcai gyerekklinikán, a pulmonológiai klinikán, a Baross utcai és az Üllői úti szülészeti és nőgyógyászati klinikán, valamint a II. számú belgyógyászati klinikán.     Részleges látogatási tilalom van érvényben a SE I. számú belgyógyászati klinikáján, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.     Teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) budapesti, balatonfüredi és hévízi telephelyein, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Központban, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben, valamint a Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben, továbbá az Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben.     Részleges látogatási tilalmat rendeltek el a Bethesda Gyermekkórházban, a Szent János, a Szent Imre Kórházban, továbbá a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben.     Pest megyében nem lehet a betegeket felkeresni a váci Jávorszky Ödön Kórházban, részleges intézkedést vezetett be a Flór Ferenc Kórház, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és a törökbálinti tüdőgyógyintézet.     Baranya megyében a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának fekvőbeteg-ellátó osztályain, a mohácsi, a szigetvári és a pécsi irgalmasrendi kórházban tilos a betegeket felkeresni.     Bács-Kiskun megyében teljes tilalom van érvényben a bajai Szent Rókus Kórházban, és részleges látogatási tilalom van érvényben a kalocsai és a bajai kórházban. Békés megyében pedig a gyulai, a békéscsabai és az orosházi kórházban.     Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem lehet a betegeket felkeresni a megyei központi kórházban, a kazincbarcikai és az edelényi kórházban. Részleges tilalom van érvényben az ózdi kórházban.     Csongrád megye összes fekvőbeteg-ellátó intézményében van teljes látogatási tilalom.     Szintén nem lehet a betegeket látogatni a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban és a megye több ápolási intézetében.     Győr-Moson-Sopron megyében részleges látogatási tilalom van érvényben a csornai kórházban, a kapuvári intézetben és a Soproni Gyógyközpont telephelyein.      Hajdú-Bihar megyében tilos a betegek felkeresése a Debreceni Egyetem (DE) Kenézy Gyula Egyetemi Kórház valamennyi osztályán, továbbá a DE klinikai központjának transzplantációs, szülészeti, onkohematológiai és intenzív osztályán, valamint gyermekgyógyászati klinikáján. Részleges tilalmat vezettek be a berettyóújfalui kórház egyes osztályain.     Heves megyében tilos a betegek látogatása a Mátrai Gyógyintézetben, valamint a gyöngyösi, az egri és a hatvani kórházban.     Jász-Nagykun-Szolnok megye három intézményében - a jászberényi, a karcagi és a szolnoki kórházban - is teljes körű látogatási tilalmat rendeltek el.     Tilos a betegeket felkeresni a tatabányai Szent Borbála Kórházban és a Nógrád megyei Szent Lázár Megyei Kórházban is, illetve részleges látogatási tilalom van a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházban.     Somogy megyében részleges látogatási tilalom van a Kaposi Mór Oktatókórház kaposvári központi telephelyén, illetve a marcali és mosdósi telephelyein, valamint a Siófoki Kórházban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban.     Teljes körű látogatási tilalom érvényes a Tolna megyei Balassa János Kórházban és a dombóvári Szent Lukács Kórházban.     Vas megyében a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház több telephelyén is tilos a betegek felkeresése, valamint a Szent László Kórház simasági és sárvári telephelyein, illetve tilos a látogatás a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban is.     Zala megyében tilos látogatni a Keszthelyi Kórház ápolási, belgyógyászati és krónikus osztályát, valamint a gyermekosztályt, továbbá a megyei Szent Rafael kórház II. számú belgyógyászati osztályát. Teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Kanizsai Dorottya Kórházban. (MTI)

Ezt eddig nem tudták az újszülöttekről

A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött - állapította meg egy európai kutatás.      Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok - ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com.      Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.      Egy európai kutatócsoport - a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai - újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben.      A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.      A felfedezés kulcsfontosságú a nyelvtanulás első lépcsőfokának megismeréséhez. "Arra világít rá a tanulmány, hogy milyen jó érzékelők a csecsemők valójában és mennyi információt szívnak magukba. A szülőknek nagyon fontos, hogy megismerjék, hogyan figyel rájuk a baba" - mondta Alissa Ferry, a Manchesteri Egyetem kutatója. (MTI)

Elfogyott az influenza elleni négykomponensű oltóanyag

A vártnál is jobban megugrott az igény idén az influenza elleni védőoltásra, ezért a gyártó négykomponensű influenza elleni oltóanyagkészletei januárra kimerültek.      A Sanofi szerdán MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a hiány annak ellenére lépett fel, hogy az előző évi keresletnél húsz százalékkal több vakcinát biztosítottak az idei szezonra.      Piaci információk szerint a három komponensű vakcina még elérhető azok számára, akik a járvány előtti utolsó pillanatban még be szeretnék oltatni magukat.      Kitértek arra, hogy Magyarországon az influenza ellen beoltottak aránya nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, mindössze 6-7 százalék, ami töredéke a Németországra vagy az Egyesült Államokra jellemző 40 százalék feletti, de az oroszországi 30 százalékos aránynak is. Mint írták, az oltás iránti igény az évtizedes csökkenés, majd több éves stagnálás után immár második éve növekszik, és az idei érdeklődésben szerepet játszhatnak a tavalyi súlyos járvány keltette aggodalmak, ahogy az is, hogy egyre többen ismerik fel: az influenza elleni védekezés legjobb módszere a megelőzés, tehát az oltás beadása.       Ellentétben a múlt évvel, amikor a B vírustörzs okozta a legtöbb súlyos megbetegedést, a Magyarországon végzett laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján idén az A vírustörzs okoz megbetegedést. Ezt erősítik az eddigi európai adatok is, ahol a minták 98 százaléka ehhez a törzshöz köthető. A két leggyakoribb A törzset a három és négykomponensű oltások is tartalmazzák, így - bár a járvány ezen szakaszában ez még csak valószínűsíthető - bármely vakcina megfelelő védelmet nyújthat a következő hetekben, hónapokban várható járvánnyal szemben - írták. (MTI)

Méhnyakrák elleni oltást adnának a fiúknak is

A kormány kiterjesztené 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást az iskolai védőoltási program keretében - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szombati rendezvényen Budapesten.      Horváth Ildikó elmondta, az állam 2014 óta térítésmentesen biztosítja a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti.      Mint hozzátette, egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen.      A Mályvavirág Alapítvány által szervezett méhnyakrák-megelőzési hét nyitórendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy a kormány elkötelezett a méhnyakrák és egyéb népbetegségek megelőzésében, sajnálatos, hogy ebben a ma már megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható betegségben ötszáz nő hal meg évente Magyarországon.      Horváth Ildikó fontosnak nevezte az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert - mint mondta - még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.      Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta azt is, hogy 2019-től  adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiket az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák betegség érint.      Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa is a szűrés és az oltás fontosságát emelte ki, hiszen e kettő kombinációjával megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.      A méhnyakrákot korai stádiumban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat már továbbterjedt. A rendszeres szűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei - hangsúlyozta.       A szűrés a rákmegelőző állapotot is nagy arányban kimutatja, így kezeléssel elkerülhető a méhnyakrák kialakulása - emelte ki.      Hétfőtől rendezik meg a XIII. európai méhnyakrák-megelőzési hetet, amely a nőket sújtó daganatos megbetegedés veszélyeire, az éves szűrővizsgálatok és a védőoltás fontosságára hívja fel a figyelmet.       Ehhez kapcsolódóan a Mályvavirág Alapítvány szervezésében az ország 120 településén tartanak a témához kapcsolódó szakmai és felvilágosító előadásokat, különböző programokat.       (MTI)

Hivatalos: megkezdődött az influenzajárvány

Megkezdődött az influenzajárvány az országban, a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint a január 7-13. közötti időszakban 19 300 ember, az előző hetinél 75,6 százalékkal többen fordultak panaszukkal orvoshoz - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) heti jelentésében szerdán.     Mint írták, valamennyi közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva, a legtöbb beteg Fejér megyében, Budapesten, Pest és Somogy megyében volt. Az előző héthez viszonyítva az influenza miatt orvoshoz fordulók gyakorisága Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében több mint háromszorosára nőtt.     A betegek többsége (42,6 százaléka) fiatal felnőtt, a betegek 19,7 százaléka gyerek, 11 százalékuk pedig 60 év feletti. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az influenza A vírusa a domináns.      A megbetegedések miatt több fővárosi és vidéki kórházban rendeltek el teljes vagy részleges látogatási tilalmat.     Teljes a látogatási tilalom a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézetben, illetve a megyében működő több ápolási otthonban is.     Szintén nem lehet a betegeket felkeresni a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának hematológiai és nefrológiai részlegein, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs intenzív részlegén, valamint az egyetem transzplantációs és onkológiai központjában.     Részleges a látogatási tilalom a Bethesda Gyermekkórházban, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és a törökbálinti tüdőgyógyintézetben.     A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) telephelyein és egyes osztályain is tilos a látogatás. (MTI)

Itt az influenza, több intézményben látogatási tilalom van

Több kórházban látogatási tilalmat rendeltek el az influenzaszerű megbetegedések halmozódása miatt - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról. A Honvédkórházban részleges látogatási tilalmat vezettek be.     A Semmelweis Egyetem hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy influenzajárvány miatt látogatási tilalmat rendeltek el a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának hematológiai és nefrológiai részlegein, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs intenzív részlegén.     A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja szerint a fővárosban a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházban, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben van még részleges látogatási tilalom. Ezen felül Pest megyében a törökbálinti tüdőgyógyintézetben van még érvényben szintén részleges korlátozás.     A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ telephelyein és egyes osztályain az influenzajellegű megbetegedések magas száma miatt hétfőtől részleges látogatási tilalmat vezettek be - tájékoztatta az intézmény este az MTI-t.     A látogatási tilalom a Honvédkórház Róbert Károly körúti székhelyén és a Podmaniczky utcai telephelyén működő központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályt, valamint a szülészet-nőgyógyászati osztályt és Perinatális Intenzív Centrum (PIC) szervezeti egységét érinti.     A hozzátartozókat arra kérik, hogy látogatás előtt tájékozódjanak a bevezetett korlátozásokról az intézmény honlapján (www.honvedkorhaz.hu). (MTI)

Több ezer magyar korai halálozását okozza a légszennyezettség

Évente 8-10 ezer ember korai halálozásához vezet a légszennyezettség Magyarországon - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) saját és az Egészségügyi Világszervezet számításaira hivatkozva vasárnap az MTI-vel. Debrecenben is sokszor egészségtelen a levegő,     Az NNK közleményében azt írta: a szálló por magas koncentrációja miatt változatlanul rossz a levegőminőség Északkelet-Magyarországon. A levegőhigiénés index alapján továbbra is veszélyes a levegő minősége Putnokon. Emellett Miskolcon egészségtelen, míg Kazincbarcikán és Sajószentpéteren kifogásolt a levegő minősége.     Kiemelték: a légszennyezettség rövid távú hatásai mellett számolni kell a hosszú távú következményekkel is. A légzőrendszer, a szív- és érrendszer, az immunrendszer és a központi idegrendszer megfelelő működését is befolyásolja a rossz levegőminőség.

Magyarországon folytatódik a fejüknél összenőtt sziámi ikrek szétválasztása

Budapestre érkezik szombaton az a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikerpár,  szétválasztásukat a világon egyedül egy magyar orvoscsoport vállalta - közölte pénteken a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány pénteken az MTI-vel.      A kétéves Rabia és Rukia azért jön Magyarországra, hogy elvégezzék rajtuk a végleges koponyaszétválasztó operációhoz szükséges diagnosztikai és előkészítő vizsgálatokat és beültessék a szövettágítókat.      A három fő szakaszból álló műtétsorozat első részét, a fő agyi szállítóér-hálózat érfalon belüli kétlépcsős szétválasztását sikerrel végezte el az alapítvány háromfős orvoscsapata Bangladesben februárban és augusztusban.      A fejüknél összenőtt sziámi ikerpárt hosszas mérlegelés után azért hozzák Magyarországra, hogy a műtétsorozat következő, plasztikai sebészeti részét orvosszakmai szempontból ideálisabb körülmények között végezzék el.       Ezután az előkészítés után fogják majd elvégezni az agy és a koponya végleges szétválasztását jelentő "nagyműtétet". (MTI)

Jön az influenza, de még érdemes oltatni

Még érdemes kérni az influenza elleni védőoltást a háziorvosoktól - mondta a megbízott országos tisztifőorvos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: megbetegedések már vannak, járvány még nincs az országban.      Müller Cecília kiemelte, különösen a rizikócsoportba tartozóknak és az egészségügyi intézményekben dolgozóknak érdemes oltatniuk magukat, számukra az idei szezonban is 1,3 millió adag térítésmentes vakcina áll rendelkezésre. Az oltás beadásától számítva két hét alatt alakul ki a védettség.      Az országot tisztifőorvos elmondta, a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése szerint az 51. héttől 11 ezer megbetegedést regisztráltak. A szakember kiemelte, hogy a különböző krónikus betegségben szenvedőknek, a várandósoknak és a 60 évnél idősebbeknek mindenképpen érdemes kérniük az oltást.      A félévesnél idősebb gyerekek számára külön védőoltás áll rendelkezésre. Féléves kor alatt nem ajánlott az oltás, de a családtagoknak érdemes beoltatniuk magukat - tette hozzá.      Müller Cecília kiemelte, hogy járvány még nincs, a szakemberek január végére, február elejére prognosztizálják az influenzajárványt.      Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az influenza elleni védekezés legjobb eszköze a védőoltás, és a személyes higiéné követelményének - gyakori kézmosás, fertőtlenítés - fokozott betartása.      Mint mondta, az oltással csökkenthető a betegség nyomán kialakuló szövődmények száma, a statisztikák azt mutatják, hogy az oltásokkal felére csökkenthető a kórházi kezelések száma, és 30 százalékkal csökken a halálozás.      Az államtitkár szerint fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók is kérjék az oltást, hiszen így nemcsak magukat, hanem a betegeket is megvédhetik a fertőzés ellen.  (MTI)

3 magyar felnőttből 2 túlsúlyos: jó étvágyat!

Három magyar felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott - mondta Takács Hajnalka dietetikus az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.     A szakember közlése szerint a gyerekekre is nagyon jellemző az elhízás.     A dietetikus problémaként említette, hogy sok felnőtt kihagyja az első főétkezést, a reggelit. Márpedig ez hátráltatja az egészséges táplálkozás kialakítását, másrészt ez rossz példa a gyerekeknek. Ennek kapcsán rámutatott: vizsgálatok támasztják alá, hogy a kihagyott reggeli egyenes arányban van a gyermekkori túlsúly kialakulásával.     Takács Hajnalka kiemelte a mozgás és az egészséges táplálkozás fontosságát. Azt mondta, hogy  az elhízás ellen "számos változtatás mentén el lehet indulni". Először elég egy-egy apró "hibát" felfedezni a táplálkozásban, s azt lépésről-lépésre kijavítani. Példaként említette a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl 12 százalékosra cserélést, vagy zsírszegény sajtok fogyasztását.     Fontos a kellő folyadékbevitel is, ami nőknek 2, férfiaknak 2,5 liter naponta. Emellett naponta sok zöldséget ideális fogyasztani, továbbá hetente két alkalommal ajánlott a halétel - sorolta a szakember. (MTI)

Karácsony - Szakpszichológus: az az igazi, amikor együtt van a család

Az az igazi, amikor együtt van a család - mondta Földi Rita klinikai szakpszichológus az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.      A szakembert karácsonyhoz közeledve annak kapcsán kérdezték, hogy egyre inkább a digitális időtöltés és kapcsolattartás kerül előtérbe. Földi Rita azt mondta, az elektronikai eszközöknek vannak pozitívumai, például ha rokonok, barátok nem tudják meglátogatni egymást, de a személyes kapcsolattartás, találkozás többet ér, több érzelmi tartalom van mögötte, mint egy e-mailben vagy sms-ben. Olyankor lehet valóban szót váltani, valódi társasjátékokkal játszani.      Kitért arra is, hogy Angliában még szokás, Magyarországon viszont kezd kimenni a divatból a kézzel írt üdvözlőlap. Pedig abban is sokkal jobban benne van a személyesség, a másikra való odafigyelés. (MTI)

A simogatás csillapítja a fájdalmat

A gyengéd simogatás csökkenti a kisbabák fájdalomérzetét egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC honlapja ismertetett.      Az Oxfordi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói 32 kisbaba agytevékenységét vizsgálták, amikor vért vettek tőlük. A kisbabákat két csoportra osztották, a gyerekek felét a vérvétel előtt gyengéden simogatták egy puha kefével. Ebben a csoportban a kicsik 40 százalékkal kevésbé érezték a fájdalmat, agytevékenységük alapján.      "A tapintásnak úgy tűnik fájdalomcsillapító hatása van, ráadásul mellékhatások nélkül" - összegezte a kutatás tapasztalatait a  Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Rebeccah Slater.      A kutatók azt is megállapították, hogy az optimális fájdalomcsökkentő simogatás sebessége másodpercenként 3 cm.      "A szülők ösztönösen ezzel a tempóval simogatják a kisbabájukat" - mutatott rá Slater professzor.      A tudós szerint megértve a gyermekek simogatásának, illetve masszírozásának neurobiológiai alapjait, az orvosok jobban tudnak segíteni a szülőknek abban, hogyan tudják megvigasztalni kisbabájukat.      Az említett simogatási sebesség a bőr egy érzékelő neuroncsoportját - a C-tapintási afferenseket - aktiválja, ami korábban a felnőtteknél is fájdalomcsillapító hatásúnak bizonyult. Az azonban eddig nem volt világos, hogy a kisbabákra ugyanolyan hatása van-e, vagy ez csak később fejlődik ki.      A kutatással sikerült bizonyítani, hogy a kisbabákban is lehet aktiválni ezeket a neuronokat, és hogy a lassú, gyengéd simogatás képes változást előidézni a kisbabák agyműködésében - jelentette ki Slater.      "Korábbi munkák nyomán kiderült, hogy a tapintás növelheti a szülői kötődést, csökkentheti a stresszt a szülőben és a gyermekben, és csökkentheti a kórházi tartózkodás idejét is" - mondta a tudós.      A kutatók most azt tervezik, hogy koraszülött kisbabákkal is megismétlik a kísérletet, akiknek érzékelő pályái még kifejlődőben vannak. (MTI)

Megtalálták az időhiány ellenszerét

A fogyasztási szokások lassítása segíthet abban, hogy az ember úgy érezze, lassabban telik az idő és bőségesen elegendő áll rendelkezésre belőle" - állítják a kutatók a Journal of Consumer Research című folyóiratban publikált tanulmányukban.      "Az emberek egyre inkább keresik a lehetőségeket, hogy kiszabaduljanak a felgyorsult ütemű életükből, amelyben úgy érzik, hogy állandó időhiánnyal küzdenek és képtelenek lépést tartani az olyan kötelezettségek végtelen áradatával, mint például a munkahelyi határidők" - mondta Giana Eckhardt, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.      A professzor és kollégája, Katharina Husemann a Szent Jakab nevét viselő spanyolországi zarándokútra, az El Caminóra érkező vándorokhoz csatlakozva figyelte meg, hogy milyen hatással van az emberekre, ha lassabb ütemben élik az életüket - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.      A két szakember a zarándokúton szerzett tapasztalatai alapján alkotta meg a fogyasztói lelassulás fogalmát, amely az idő lelassulásának érzékelését jelenti a fogyasztás bizonyos formáinak megváltoztatásával, követésével és elkerülésével.      "Megfigyeltük, hogy az El Camino teljesítése közben az emberek képesek voltak lassítani a fogyasztásukon, az ételtől kezdve egészen a műszaki eszközökig" - mondta Husemann.      A kutatók a lelassulás három módját azonosították: a szervezet fizikai lelassítása azáltal, hogy a közlekedés gyorsabb formái helyett a séta kerül előtérbe; a technológia használatának lassítása azáltal, hogy kizárólag kifelé irányuló kommunikáció történik (az otthoniakkal) és a zarándokok az egymással való közvetlen beszélgetésre összpontosítanak; valamint az epizodikus lelassulás azáltal, hogy az ember mindössze egy-két tevékenységet - séta, evés - végez napközben, csökkentve a fogyasztással összefüggő döntéshozatalok számát.      "Mindezek hatására az emberek elkezdik úgy érezni, mint ha az idő lassabban telne és bőségesen rendelkezésre állna" - magyarázta Husemann, hozzátéve, hogy a jótékony hatás megéléséhez azonban mind a három tényezőnek teljesülnie kell.      "A tengerparton nyaralni és hosszú sétákat tenni, miközben az ember folyamatosan ellenőrzi az e-mailjeit, vagy három percig meditálni egy mobiltelefonos applikáció segítségével nem jelent lelassítást. Az ember ugyanis ilyenkor nem szakad el a felgyorsult világ mókuskerekéből" - fűzte hozzá a szakember. (MTI)

Szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok

Homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén részletes írásos tájékoztatást kell a beteg rendelkezésére bocsátani, ennek elmaradása pedig szabálysértésnek minősül - döntött az Országgyűlés, amikor 130 igen szavazattal szerdán elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.      A kormány a szigorítást azzal indokolta, hogy a homeopátiás készítmények gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így azok alkalmazása veszélyeztetheti a betegek gyógyulásának folyamatát, különösen abban az esetben, ha a hagyományos kezelés a homeopátiás készítmények használata miatt marad el.     Az új szabályok szerint a Magyarország uniós tagsága, vagyis 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba, ha az európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az azt átültető jogszabályok előírásainak megfelelnek.     A jövőben egészségügyi bírsággal sújthatják azokat az egészségügyi szolgáltatókat, amelyek felszólítás ellenére sem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.     Módosul a büntető törvénykönyv is: a gyógyszer kikerül az egészségügyi termék fogalmi köréből, és egy új tényállásban rendelkeznek a gyógyszerhamisítás szankcionálásáról.     Egységesül a betegségregiszterekre vonatkozó szabályozás, az egyes regiszterekre vonatkozó részletszabályokat miniszteri rendeletben állapítják meg. A módosítás népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek esetén rögzíti a regiszterek vezetésének célját, az adattovábbítás módját, az adatkezelés időtartamát.          A jövőben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rendszerébe a kezelő-, illetve a háziorvoson kívül az állami vérellátó szolgálat is jogosult lesz a vércsoportra vonatkozó adatot rögzíteni.     A szakminiszter felhatalmazást kapott, hogy a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság működésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. A módosítás - a köztestületi formában működő más kamarák gyakorlatával összhangban - eltörli azt a korlátozást, amely szerint azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.     A jogszabály rendezi a tartós külszolgálatot teljesítő közalkalmazottak és családtagjaik egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeit: a külföldi egészségügyi ellátás igazolt költségét, a külföldön bekövetkezett üzemi baleset miatti ellátás árát az egészségbiztosító megtéríti.

Összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés kockázata között

A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.       A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában - Wasatch Front - élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.      Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.       A kutatók megvizsgálták a vetélés kockázatát egy 3 vagy 7 napos időszakban, amely a levegőben lévő három fő szennyezőanyag koncentrációjának csúcspontját követte. Ezek a szennyezőanyagok a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomszemcsés anyagok, vagyis a mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM).      A kutatásból kizárták azokat a nőket, akik Utah államon kívül éltek.       "Mi tényleg csak a nagyon ritka eseteket látjuk egy nagyon szűk időablakban. Az eredmények nem a teljes képet adják" - idézte Leisert a Science Daily tudományos hírportál.      Azoknál a nőknél, akik a levegő megnövekedett nitrogén-oxid-szinjének voltak kitéve, némileg megnőtt a vetélés kockázata. A finomszemcsés anyagok azonban nem növelték lényegesen a vetélés kockázatát.      "Bár egy igazán különleges földrajzi területen élünk, a problémák, amelyekkel a légszennyezettség terén szembesülünk, egyáltalán nem különlegesek. Ahogy a bolygó melegszik és a népesség növekszik, a légszennyezettség egyre nagyobb gondot jelent és nemcsak a fejlődő országokban, hanem az Egyesült Államokban is" - fogalmazott Fuller.       A Wasatch Front területén, elsősorban a téli hónapokban egy-egy rövidebb időszakra jelentősen romlik a levegő minősége. A szakértők hat különböző minőségű területet határoztak meg és megfigyelték mind a hat területen a páciensek adatait.       Megállapították, hogy egy hónapon belül több alkalommal is megnőhet a vetélés kockázata, ahogy változik a levegő minősége.       Fuller a várandós nőknek javasolta a részecskéket kiszűrő arcmaszk használatát, vagy a szabadtéri fizikai aktivitás mellőzését azokon a napokon, amikor szennyezettebb a levegő. Használhatnak szűrőket a belső terek levegőjének tisztítására is. Sőt, ha ez lehetséges, tervezzék meg a fogantatás idejét úgy, hogy a lehető legkevesebb legyen a várandósság idején az olyan periódus, amikor rossz a levegő minősége. (MTI)