°C
TIME DATE
Ma Olga és Liliána nap van.

Finom

Jól szerepelt a Hortobágy a Debrecziner Gourmet Fesztiválon

A közönség és a szakma részéről egyaránt hatalmas várakozás előzte meg, majd óriási érdeklődés kísérte az idei Debrecziner Gourmet Fesztivált. A június 24-25-én megtartott rendezvénynek Debrecen egyik turisztikai szempontból is kiemelten fontos területe, a nagyerdei Békás-tó környéke szolgált exkluzív helyszínül. A kétnapos gasztronómiai fesztivál célja az volt, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a vidéki Magyarország hiteles alapanyagait, izgalmas ízeit. Idén a Hortobágy élővilága, a magyar szürkemarha, a házi bivaly, a racka és a gyöngytyúk kerültek a középpontba.   A szakmai kihívást minden résztvevő étterem komolyan vette, így például a Spaletta étterem Kecskemétről gyöngytyúk-kocsonyát, a Kis Padlizsán vegán étterem fűszeres tallért "naplementás" zöldborsó mártással vagy az Ikon Debrecen Pulled házi bivaly bao-t, gyömbéres uborkával,korianderrel és újhagymával készített. Ismert magyar séfek, és a vendéglátás ikonikus helyi mesterei adtak egymásnak és a közönségnek randevút a színpadon. A fesztivál gasztronómiai kínálatát az alábbi vendéglátóhelyeknek és birtokoknak köszönhetjük: Butiq (nemzetközi) – Debrecen, Danka Chili (chilikészítmények), Dűlő (magyar) – Miskolc, El Gaucho (argentin) – Debrecen, HelloHal (halbár) – Budapest, Hortobágyi Csárda (magyar) – Hortobágy, IKON (magyar) – Debrecen, IKON Debreceniző (streetfood) – Debrecen, Kis Padlizsán (vegán) – Debrecen, Kis Virág (cukrászda) – Vámospércs, Kürtőske’hely (kürtőskalács) – Debrecen, Levendula Fagyizó (fagylaltozó) – Debrecen, Maszek (magyar) – Debrecen, Meating (streetfood) – Nyíregyháza, Mirage (magyar) – Hajdúszoboszló, Nárcisz Birtok (sajtok) – (Debrecen), Spaletta Étterem (nemzetközi) – Kecskemét, Szender Kert (fűszernövények), Wok to Box (ázsiai) – Debrecen Az éttermek nem mindennapi kínálatának kóstolgatása előtt jól esett egy pohár Törley pezsgő, a jó falatokat a Stay söreivel, a Bortársaság és a DiVino boraival lehetett leöblíteni, kávéról pedig a Cafe Frei-Debrecen és a Caffé Mauro gondoskodott. Az időjárás kegyes volt a fesztiválozókhoz, a kánikulai hétvégén összesen több mint háromezren vettek részt a rendezvényen. A kiállítók egy részét meg is lepte a nagy érdeklődés, néhány standon jóval zárás előtt elfogyott minden, pedig általában 4-500 adag ételt készítettek el helyben a kitelepült éttermek. A legnépszerűbb pavilonok előtt órákig hosszú sor kígyózott. Aki végre megkapta a vágyott ételt, helyet foglalhatott a tó partján elhelyezett színes nyugágyak valamelyikében, vagy leheveredhetett a fűbe, hogy a szökőkutak látványában gyönyörködve fogyassza el a nagy műgonddal elkészített fogásokat. A fesztivál szervezői környezettudatosan gondolkodtak, a tányérok és az evőeszközök egyaránt biológiailag elbomló anyagokból készültek. A rendezvény házigazda-műsorvezetője szombaton Jókuti András gasztroblogger, a Bocuse d’Or ceremóniamestere, vasárnap pedig Bernáth József, „a Séf” volt, az általuk vezetett színpadi beszélgetések szintén sok érdeklődőt vonzottak. Bernáth József meg is jegyezte, olyan a hangulat, mint egy szabadegyetemen, jó látni az érdeklődő arcokat. A megszólalók mindegyike szenvedéllyel beszélt a munkájáról, és a közönség örült, hogy első kézből kaphat információkat. A Debrecziner Gourmet szervezői fontosnak tartják a megfelelő színvonalú szakmai utánpótlás nevelését, ezért a Debreceni Szakképzési Centrummal együttműködve, az idén 159 éves Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai és oktatói belépődíj nélkül látogathatták a rendezvényt. Az Ikon Debrecen társtulajdonosa, Balogh Károly ennél komolyabb terveket is vázolt: szeretné elmélyíteni a kapcsolatot az iskola és az étterem között annak érdekében, hogy a jövő szakemberei minden tekintetben színvonalas képzést kapjanak: találkozzanak a modern technológiákkal, a korszerű alapanyagokkal. 

Hamarabb jön a jó magyar dinnye

A görögdinnye tömeges szedése várhatóan július első hetében kezdődik, öt-tíz nappal korábban, mint tavaly, amennyiben addig kedvező lesz az időjárás - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) hétfőn az MTI-vel.       Magyarországon az idén 5000-5200 hektáron ültettek görögdinnyét a kertészek, a termőterület 8-10 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. A jelenlegi felmérések szerint a várható termésmennyiség 200-210 ezer tonna, ami a tavalyi 230 ezer tonnához viszonyítva mintegy 10 százalékkal kevesebb.       A legtöbb dinnyetermelő az elmúlt években jelentős technológiai és fajtaváltást hajtott végre, így a termelők azt remélik, hogy kedvező időjárás mellett rendkívül jó minőségű dinnyével tudják ellátni az idén a fogyasztókat.       Tovább nőtt az oltott dinnye részaránya, ez a kiültetett mennyiség mintegy kétharmadát teszi ki. Ennek a technológiának az a fő előnye, hogy bizonyos kórokozók ellen nem kell védekezni, nem kell 5-6 éves vetésforgóval számolni, valamint a nagyobb gyökérzet és lomb miatt kisebb a minőségromlás veszélye.      A magyarországi görögdinnye fogyasztás évente 15-16 kilogramm fejenként. A vásárlók a közepes méretű, 4-6 kilogramm súlyú dinnyét keresik, mert ezek könnyen szállíthatók és hűthetők, míg a nagyméretű, 8-10 kilósnál nagyobb dinnyék eladhatósága csökkent az utóbbi években. Folyamatosan növekszik a magnélküli dinnyék aránya nemcsak az export eladásoknál, hanem belföldön is. Választékbővítésként a piros színű mellett megjelent 1-2 százalékban a sárga bélű dinnye is.      Az export általában július 5-10. között kezdődik és augusztus végéig tart. A megtermelt dinnyéből 60-80 ezer tonna kerül évente exportra. Főbb piacaink Németország, Lengyelország, Csehország és a balti államok.      A sárgadinnye szezonja a fóliás termesztésnek köszönhetően már május legvégén elkezdődött. A szezon szeptember végéig tart, a mintegy 800 hektárnyi területről 18-19 ezer tonna termés várható, melynek 90-95 százaléka a belföldi piacokon talál vevőre. (MTI)

Torkos Hétvége a Corner Kebab Bárban

Új, üde színfolttal gazdagodott nemrégiben Debrecen gasztronómiai kínálata, ekkor nyílt ugyanis a Corner Kebab Bár a cívisváros szívében, a Széchenyi utca és a Hal köz sarkán. Péntektől Torkos Hétvége kezdődik a Cornerben, 30 százalékos engedménnyel.   A Corner Kebab a borjú-, illetve csirkehúsból készült kebabok óriási választékával igyekszik elnyerni a debreceniek bizalmát, az átlagnál szélesebb a hamburgerek kínálata is, emellett tésztaféléket is megkóstolhatnak a betérő vendégek. Az exkluzív, belvárosi Cornerben egyedi hamburgerzsömlékkel, helyben sütött pitával kínálják a finomságokat, a hasukat kényeztetők kifejezetten nagy vendégtérben fogyaszthatják el étküket. A Corner Kebab Bár sikeres nyitási akcióval kedveskedett a vendégeknek, június 30-tól pedig Torkos Hétvégét rendez, minden ételre 30 százalék engedmény érvényes, emellett kedvezménykártyákat is osztanak. Érdemes tehát betérni: idő lesz bőven megkóstolni az ételeket, hiszen pénteken és szombaton délelőtt 10.30-tól egészen hajnali 4 óráig nyitva áll a Corner, amely hétfőtől csütörtökig 10.30 és 22.30 óra között tart nyitva. (x)

Gourmet, divat, fesztivál: finom +fotók

Nagy sikert aratott a hétvégén Gourmet Fesztivál a debreceni Békás-tónál, ahol a Fórum rendezvényszervezés franciás könnyedségű divatbemutatója is színesítette a programot. Fotók: Pénzes László, Balló Béla

Sistergő babot, dinamit céklát a menzákra!

Az izgalmas elnevezés vonzóbbá teszi a zöldségeket: ha a menzán olyan érdekes fantázianevet adnak nekik, mint "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa", sokkal több fogy belőlük amerikai kutatók szerint.      Nagy kérdés, hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy több zöldséget egyenek. A Stanfordi Egyetem kutatói megtalálták a választ: izgalmas nevet kell adni nekik.      A BBC News beszámolója szerint kutatók az egyetem menzáján próbálták ki az ötletet az egyetemistákon, és azt tapasztalták, hogy a fantáziadús nevek miatt 25 százalékkal többen választottak zöldségfélét.      A "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa" felkeltette az érdeklődést, sokan szedték ezeket a zöldséges fogásokat a tányérjukra az ebédnél. Az olyan egészségesnek hangzó címkék viszont, mint a "tápláló" semmiféle hatást nem értek el, holott ugyanarról a fogásról volt szó.      A kísérletet az őszi szemeszterben végezték a kutatók. Minden nap négy különböző néven jelent meg az étlapon ugyanaz a zöldséges fogás. Az első egyszerűen megnevezte a zöldséget: répa, a második "egészséges, korlátozó" címkével illette: répa cukormentes citrusdresszinggel, a harmadik "egészség, pozitív" üzenettel szerepelt: okos választás C-vitaminban gazdag répával, a negyedik viszont izgalmas fantázianévvel csábított: citrusmázas csavart sárgarépa.      Arra is ügyeltek, hogy a zöldségek széles skáláját kínálják folyamatosan cserélgetve, így egyebek mellett cékla, répa, kukorica, cukkini, zöldbab és édesburgonya is szerepelt a heti választékban.       A kutatók minden nap felmérték, hogy a mintegy 600 vendégből hányan választottak zöldséges fogást és kiszámolták, hogy aznap mennyi étel fogyott el a tálalókból. Az izgalmas nevű ételek végeztek a csúcson.      Az ilyen név alatt árult zöldségételekből 25 százalékkal többen választottak maguknak, mint az egyszerű, semleges nevükön szereplőkből zöldségfélékből, 41 százalékkal többen, mint a "egészséges, korlátozó" elnevezésűekből, és 35 százalékkal többen, mint a "egészséges, pozitív" elnevezésűekből.      Brad Turnwald és kollégái a JAMA Internal Medicine folyóiratban számoltak be a kísérlet eredményéről.      "A legtöbb embert az ízlése irányítja az ételválasztásban. A kutatások alapján viszont az egészséges megjelölésű ételek az emberek szerint kevésbé ízletesek. Az elnevezés képes befolyásolni a választásunkat, ha azzal kecsegtet, hogy ízletes és tápláló ételhez jutunk. Mi tehát azzal próbálkoztunk, hogy a fantázianevekkel megváltoztassuk az emberek véleményét a zöldségekről" - fejtette ki a kutató. (MTI)

Féláron volt a kebab Debrecenben hétvégén

Új, üde színfolttal gazdagodott június 9-től, péntektől Debrecen gasztronómiai kínálata, ekkor nyílt ugyanis a Corner Kebab Bár a cívisváros szívében, a Széchenyi utca és a Hal köz sarkán. A nyitó akció rendkívül vonzó volt.   A Corner Kebab a borjú-, illetve csirkehúsból készült kebabok óriási választékával igyekszik elnyerni a debreceniek bizalmát, az átlagnál szélesebb a hamburgerek kínálata is, emellett tésztaféléket is megkóstolhatnak a betérő vendégek. Az exkluzív, belvárosi Cornerben egyedi hamburgerzsömlékkel, helyben sütött pitával kínálják a finomságokat, a hasukat kényeztetők kifejezetten nagy vendégtérben fogyaszthatják el étküket. A Corner Kebab Bár nyitási akcióval kedveskedett a vendégeknek, június 9-én és 10-én, tehát pénteken és szombaton minden, azaz minden ételre 50 százalék volt érvényes. Idő van bőven megkóstolni az ételeket, hiszen pénteken és szombaton délelőtt 10.30-tól egészen hajnali 4 óráig nyitva áll a Corner, amely hétfőtől csütörtökig 10.30 és 22.30 óra között tart nyitva. (x)

Nagyon komoly fesztivál készülődik a Békás-tónál

Június 2-án a Debrecen városa és az IKON Debrecen étterem a közelgő, június 24-én és 25-én második alkalommal megrendezendő Debrecziner Gourmet Fesztiválról sajtótájékoztatót tartott. A sajtónyilvános esemény helyszínéül ezúttal az impozáns IKON étterem szolgált, a fesztiválnak pedig a nagyerdei Békás-tó partja fog otthont adni. A sajtótájékoztatón Debrecen városát képviselve Széles Diána alpolgármester a fesztivál történetébe is beavatta a jelenlévőket: tavaly kereste meg a városvezetést Balogh Károly, az IKON étterem tulajdonosa, hogy a Budapesten óriási népszerűségnek örvendő Gourmet Fesztiválnak meg kellene valósítani a debreceni „válfaját” is. Debrecen városa azért is mutatkozott nyitottnak a kezdeményezésre, mert a cél az, hogy a cívisváros gasztronómiai térképére már felkerült IKON étterem mellé még számos jó minőségű ételt-italt kínáló étterem felkerüljön, hiszen az kulcskérdés egy város gazdasági és turisztikai életében, hogy hány jó étteremmel rendelkezik. Ezért az ezt a fesztivált is támogató Debreceni Gasztronómiáért Alapítvánnyal karöltve az önkormányzat minden olyan kezdeményezést támogat, amelyben a gasztronómia, amely az elmúlt tíz évben Magyarországon is hihetetlen fejlődésen ment keresztül, különböző fesztiválok formájában – mint amilyen a Debrecziner Gourmet Fesztivál is – képviselhesse magát. Aki a minőséget tudja hozni, az a város részéről minden támogatást megkap – hangoztatta az alpolgármester. Balogh Károly, az IKON étterem tulajdonosa, egyben a Debrecziner Gourmet Fesztivál főszervezője csatlakozott Széles Diána azon gondolatához, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon mekkora fejlődésen ment keresztül a gasztronómia: egyre több szakértő állt mellé ennek az „iparágnak”, s a szakértelem meg is hozta a sikert: gondoljunk csak a Bocuse d’Or-on elért eredményünkre. Ezért ennek a fesztiválnak az is a célja, hogy Debrecen mellett a vidéket is bekapcsolják az eseménysorozatba: hogy minél több vidéki étterem is elő tudjon rukkolni a különlegességeivel. A gasztronómia sikeréhez ugyanis Balogh szerint három dolog szükségeltetik: technológiai háttér, érett szakmai továbbképzés, valamint minőségi alapanyagok. Idén ez utóbbit a hortobágyi alapanyagok fogják képviselni a fesztiválon, amelyeket egy sátorban a kétnapos rendezvény látogatói meg is tekinthetnek. Ami pedig a szakképzést illeti: ez alkalommal lehetősége nyílik a Debreceni Szakképzési Centrum szakácstanulóinak, hogy a fesztiválon jelen lévő séfek mellé odaszegődve ingyen elsajátíthassanak fogásokat, „kuktaként” besegíthessenek nekik. Balogh Károly a fesztivál tematikájáról is beszélt: kiemelte, hogy két igen neves gasztronómiában jártas személy lesz a különböző főzőprogramok műsorvezetője: Jókuti András, a Bocuse d’Or ceremóniamestere, illetve Bernáth József séf. Három új étterem is csatlakozik idén a rendezvényhez, például a Kis Padlizsán étterem a maga szigorúan vegán konyhájával. A Törley Pezsgőpincészet pezsgőmestere, illetve a Hoptop, az első magyar European Beer Star-díjas sörfőzde mestere pedig látványos bemutatót és kóstolót fog tartani. Pataky Péter, a Debrecziner Gourmet Fesztivál szakmai vezetője a fesztiválon résztvevő éttermek menüibe vezette be a sajtó képviselőit. A rövid felsorolásából is érzékelhető volt az a fajta kreativitás, amely egy ilyen rendezvényen a séfeket jellemzi. Aki kíváncsi arra, hogy milyen lehet a kecskesajt málnával, vagy a kovászos uborka habbal, az feltétlenül látogasson el a II. Debrecziner Gourmet Fesztiválra június 24-én és 25-én. A „zöld”, vagyis környezetbarát fesztivál teljes programját – ahol az ételeket lebomló alapanyagú tányérokban és poharakban fogják felkínálni – a www.debreczinergormet.hu oldalon tekinthetik meg. Gyürky Katalin Fotók: Pénzes László

Pontyot lehet, harcsát tilos fogni

Csütörtöktől ismét kifogható a ponty, a garda, a domolykó, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a paduc és a márna, de a kősüllő, a harcsa és a compó horgászata továbbra is tilos - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.       A szerdai közlemény szerint a jogszerű horgászathoz rendelkezésre álló lehetőségek közül továbbra is népszerű az interneten, bankkártyás fizetéssel megvásárolható turista állami horgászjegy.       A jegy kiváltása egyszeri regisztrációhoz és előzetes, sikeres online tesztkitöltéshez kötött. Az elektronikus beléptetési folyamat a halfelismerést és a legalapvetőbb horgászati szabályok ismeretét biztosítja.       A közlemény szerint a turista állami horgászjegy évente egyszer váltható ki, 90 napra, a jegy kezdő dátumát a horgász állíthatja be. A fogási naplót pedig a lejáratot követő 30 napon belül kell feltölteni a turista állami horgászjegy (tuhir) rendszerbe. Kiemelték, hogy a turista állami horgászjegy is kizárólag az adott vízterületre szóló területi jeggyel együtt érvényes.      Ha a turistajeggyel rendelkező horgász - jegyének érvényességi ideje alatt - állami horgászvizsgát tesz, a Nébih-nél díjmentesen kezdeményezheti a "turistajegy" állami horgászjegyre cserélését.       Felidézték, hogy a tuhir 2014-es indulása óta mintegy 30 000-en regisztráltak a rendszerbe, a regisztráltak  kétharmada legalább egyszer ki is váltotta a turista állami horgászjegyet. Idén eddig több mint kétezren vásárolták meg az engedélyt, ami csaknem negyedével haladta meg a 2016 azonos időszakában kiadott engedélyek számát. Jelentős számban regisztráltak külföldi (többek között amerikai, angol, ausztrál, holland, német, román, svéd) állampolgárok is - tették hozzá. (MTI)

Remek hangulat Debrecen főterén: minden a pulykáról szól

Ezen a hétvégén rendezik meg a 15. Debreceni Pulykanapokat a cívisváros szívében. Remek a programkínálat, már rotyognak az ételek. Először 2003-ban rendezték meg a Debreceni Pulykanapokat. A hétvégi program mára a cívisváros és egyben a régió legnagyobb gasztronómiai összejövetele lett. A Kossuth téren és a belvárosi sétálóutcákban évről-évre tízezrek vesznek részt a két nap színes programjain. A kulináris élvezetek mellett könnyű- és komolyzenei koncertek, cigányzene, utcaszínház, bábszínház, gyermekprogramok, kirakodó vásár, népművészeti és kézműves vásár is várja a látogatókat. Ezen a hétvégén a gasztronómia számtalan arcát mutatja be: a profik mellett fakanalat ragadhatnak az amatőr főzőmesterek is, minden évben csapatok tucatjai árasztják el ínycsiklandozó illatokkal Debrecen főterét. Mindkét napon értékes nyereményekért főzhetnek a legjobbak. A szakmai zsűri mellett a közönség sem marad le a kóstolásról, kóstolójegyekkel mindenki megkóstolhatja a versenyzők által készített finomságokat. A Pulykanapok különleges rekordot is tudhat magának: évről-évre nagyszabású ebédet rendeznek a város főterén, az étvággyal pedig soha nincs gond: jó ebédhez szól közben a nóta. Így van ez idén is: részletes program ITT. Fotók: hajdupress.hu, Bakos Attila

Elmerül a rozéban a Nagyerdei Víztorony

A hétvégén rendezik meg az I. Rozé és Habzóbor Fesztivált a debreceni Nagyerdei Víztoronyban.   Ha romantikus randihelyszínt keres, esetleg kiruccana a családdal vagy csak egy bormámoros baráti beszélgetésre vágyik, akkor irány a Nagyerdő, ugyanis ezen a hétvégén rózsaszínbe öltözik a Nagyerdei Víztorony, mivel hagyományteremtő jelleggel rendezik meg először a RozéTorony rozé és habzóbor fesztivált. Több mint 24 termelő ízlelőbimbókat gyönyörködtető habzó borait kóstolhatják meg a kilátogatók. Az első 200 érkezőt a Törley jóvoltából pezsgővel vendégelik meg. A borkészítés iránt érdeklődők neves borászok előadásain és filmvetítésen mélyülhetnek el a szakma rejtelmeiben. A habzó nedűk mellett remek zenei csemegékbe is belekóstolhatnak a kilátogatók. Napközben lemezlovasok, este pedig a zenekarok gondoskodnak a jó hangulatról. Pénteken az idei Dal tehetségkutatón előkelő helyezést elérő Soulwave, szombaton pedig a blues és a country királyai: Csótánydzsó és A Nyughatatlan lép a Víztoronykert színpadjára. A kultúrára éhes közönség Szász Zsuzsa és Erdős Mária kiállítását nézhetik meg a H2O Galériában, melyet vasárnap az alkotók személyesen mutatnak be. Napközben a gyerekeket kézműves foglalkozással várják. A vasárnapi nap a gyermekeké lesz. 11.00 órától Kíváncsi Katica és Mesezenekara valamint kézművesfoglalkozás várja az apróságokat, délután a Lángoló Csigák Zsonglőrcsapat jóvoltából „zsonglőriskolában” vehetnek részt valamint, saját maguk is készíthetnek eszközöket a zsonglőrködéshez! A belépés 12 éves kor alatt ingyenes. A jegyárak pénteken 16.00-18.00 között 500Ft, 18:00-tól 1000Ft. Szombaton 14:00-18:00 között 500 Ft, 18:00-tól 1000Ft. Vasárnap a rendezvény ingyenesen látogatható.   A látogatók magunkkal vihetik a házikedvenceket is, ugyanis a rendezvény kutyabarát! Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/320203791730346/

Bakator bor- és gasztrofesztivál: hungarikum lehet a bakator

Hetven évnyi kényszerszünetet követően az Érmellék ismét felzárkózhat a magyar történelmi borvidékekhez. Érmellék és borászati központja, Bihardiószeg évszázadokon át Debrecen városának szőlőskertje volt. A Bakator Bor-és Gasztrofesztivál most hétvégén, május 27-én és 28-án nyitja meg kapuit, amelyet minden évben és egyre több érdeklődő részére kívánnak megrendezni.   A 19. században a Debrecenhez legközelebb eső, 40 kilométerre fekvő Érmelléki borvidék a fehérborok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő területnek számított. Sok debreceni polgár vásárolt itt szőlőt, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra. Már 1690-ben 118 debreceni polgárnak 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője. Feljegyezték, hogy szüret idején Debrecenben szünetelt a közigazgatás is.   Amellett, hogy a cívisváros a régió nemzetközi központjának tekinthető, ez a közös történelmi múlt is kötelez minket arra, hogy segítsük Bihardiószeget és Érmelléket - hangsúlyozta a rendezvény sajtótájékoztatóján Papp László, Debrecen polgármestere. A városvezető kiemelte, hogy a hétvégi esemény elsődleges célja, hogy felhívja a régióban élők figyelmét a borvidékre. Az is elhangzott, hogy a megyeszékhely előrehaladott tárgyalásokat folytat arról, hogy szőlőterületet vásároljon Bihardiószegen.   A két napos programot Debrecen városa mellett a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség is támogatja. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke rámutatott, hogy Debrecen és Bihardiószeg is tagja ennek az idén februárban megalakult egyesületnek. Az együttműködés jelentőségét az adja, hogy a tagjai képesek legyenek komplex hatást gyakorolni a térség gazdasági, turisztikai fejlődésére.   Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere felidézte a diószegi borászkodás aranykorát, amely a 19. század második felére tehető. Gróf Zichy Ferenc mintaszőlészetet és -borászatot hozott létre az uradalmi központban, illetve 1870-ben a Zichy család közbenjárásának köszönhetően az állam Bihardiószegen alapította meg az ország első borászati szakiskoláját, a vincellérképezdét is. Az idei fesztivál helyszíne is a Zichy kastély kertje lesz, ahol 15 faházban 20 borászat várja a kóstolni vágyókat. Az is elhangzott, hogy két napon keresztül magyar és román élvonalbeli együttesek garantálják a jó hangulatot. Szombaton fellép többek között a Bordó Sárkány, a Nightlosers, Szalonna és Bandája, Ferenczi György és a Racka Jam, a Vivát Bacchus Énekegyüttes illetve a Kerekes Band. A hivatalos pohárköszöntő helyi idő szerint 17 órakor lesz. Vasárnap a helyi értékek kapnak főszerepet, de közreműködik a Debrecen Dixieland Jazz Band is. Mados Attila hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a Bakatort nyilvánítsák hungarikummá.   Szabó József helytörténész igazolt történelmi tényként említette, hogy gróf Zichy Ferenc 1871-ben 200 üveg „finom aszúbort is expediáltatott a diószegi uradalmi pincéből” a kínai császár asztalára. A szakember reményét fejezte ki, hogy a magyar szőlőfajták között is különlegesnek számító piros héjú, kerek szemű szőlő ismét bizonyítani tud. A Bakator bora lassan, akár 7-10 éven keresztül is érik - és ahogy az elmúlt évszázadokban -  jó évjáratokban legendás borokat képes adni.   Tóth Ernő, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója elmondta a Debreceni Borkarneválon 2011 óta rendszeresen szerepelnek érmelléki borászok, ezért a debreceni közönség előtt nem ismeretlenek a Bakator mellett a borvidék legjobb borainak számító királylányka, muskotály vagy merlot.   Avasújvárosról, az őshonosnak számító, 100-120 éves bakator tőkék adták meg azt a lehetőséget, hogy visszaörökítsük a Bihardiószegről ezt a teljesen eltűnt régi érmelléki fajtát - hangsúlyozta Heit Lóránd borász. A fiatal szakember volt az első, aki kezdeményezte a Bakator bor visszaörökítését és Avasújvárosról hozott vesszőkkel 2013-ban újra telepítette. Azóta termőre fordult a szőlő és a 2015-ös évjáratú Bakator bor már kóstolható. Emellett több pincészet - Bartos István, Avasújváros, Málik Pince, Badacsony, Bencze Birtok, Szent György hegy, Mauer Pince, Szerémség  - is kínálja a hétvégén a Kárpát-medencében előforduló Bakator borokat.   A hétvégi fesztiválon a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség tagtelepülései mutatják be kézműves portékáikat, házi készítésű termékeiket. A vendéglátásban kiemelt szerephez jut a bográcsgulyás, az ökörsütés, de a debreceni párost is megkóstolhatják az érdeklődők. Fotók: hajdupress.hu, Balló Béla  

Kötelező lehet a borravaló

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátó üzletekben a kötelező szervízdíj bevezetését, mértékére 8-15 százalékot javasolnak - közölte az MSZÉSZ az MTI megkeresésére szerdán.      A tájékoztatás szerint ez egy átfogó javaslatcsomag része, amelynek végső célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése, és ezzel a munkaerő megtartása, az ágazat fehérítése.       A szövetség szerint az intézkedés mellett szól az is, hogy az éttermek jelentős hányada - nagyobb részt Budapesten - jelenleg is alkalmazza a szervízdíjat.      A javaslat szerint a szervízdíj felosztását a tulajdonos, üzemeltető, az ott dolgozók bevonásával, közösen határozza meg. Az üzlet belső megállapodásától függően ebből a felszolgálók mellett a konyhai, a segédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon.       Az MSZÉSZ szerint a szervízdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból könnyen ellenőrizhető. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasználni, profitként kivenni, a javaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja - hangsúlyozták, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szervízdíj mértékéről az értékesítésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, maga a termék, az üzlet profilja, sajátosságai alapján.       A javaslat bevezetése esetén fontos, hogy a vendégek figyelmét felhívják a fizetendő szervízdíjra, annak mértékére az étlapon, a számlán, ahogy az jelenleg is a szabályozás kötelező eleme. A kötelező szervízdíj bevezetésének elsődleges célja a jövedelmek növelésével a minőségi személyzet megtartása, s ezzel a minőségi vendéglátás biztosítása a fogyasztók részére Magyarországon - húzta alá az MSZÉSZ. (MTI)

Bio borversenyt rendeztek Hortobágyon

Hortobágyon tizenegyedik alkalommal rendezték meg április 10-én az Országos és Nemzetközi Bio Borversenyt, amelyet a Debreceni Borbarátok Társasága Egyesülete szervezett. A programot a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége (MÖSZ), a Biokontroll Hungaria Nonprofit kft, Hortobágy Község Önkormányzata és az Ökotúra Vendégház támogatotta. Magyarország egyetlen bio borversenyén kizárólag az akkreditált ellenőrző, tanúsító szervezet által igazolt bio minősítésű termékekkel lehetett részt venni.   Kovács Pál versenytitkár tájékoztatása alapján az idei évben a borverseny nemzetközivé szélesedett, mivel a Felvidéki borvidékekről is érkeztek be minták. Összesen 2 ország, 6 borvidék, 9 pincészet képviseltette magát. Az idei versenyen először fordult elő, hogy a zsűri szigorú értékelési szempontjai ellenére a beküldött tételek több mint fele aranyérmes lett. A bírálók az értékelésében kiemelték, hogy a versenyre beküldött borok minden tekintetben felvették a versenyt a hazai legjobb borászatokkal, sőt nemzetközi kitekintésben is sikerre vannak ítélve.   A kategóriák eredményei:   1.Fehér borok: A versenyre 9 pincészet 16 bora érkezett be, többségében száraz kategóriában, két édes bor kivételével. Ezek közül 9 bor érdemelte ki az aranyérmes minősítést, ezen belül, négy 90 pont vagy a feletti eredménnyel. Ezek, emelkedő pontszám szerint:   •         Juhfark 2016, Dobosi Pincészet, 90 pont •         Édes Szamorodni 2013, Pendits Szőlőbirtok, 91 pont •         Bio Olaszrizling, hordós 2015, Dobosi Pincészet, 91 pont •         Kabócás Szigligeti Olaszrizling 2015, Szászi Birtok, 92 pont   2.Rozé borok:   3 pincészet küldött be rozé bort, amelyek kékfrankosból készültek, kellemes, friss, üde borok és jól fogják oltani a szomjunkat a nyári meleg napokon, mindhárom ezüst minősítést kapott.   3.Vörös borok:   Itt is 3 pincészet küldött be bort, amelyek közül meglepetésre 5 aranyérmes minősítést ér el. Az igazi meglepetést a felvidéki Biocentrum borai okozták, amelyek 3 arany- és egy ezüstérmet értek el, így vörösbor kategóriában a legeredményesebb borászat lett.    Itt 2 bor ért el 90 vagy annál magasabb pontszámot:   •         Cabernet sauvignon 2013, Biocentrum, Zseliz, 90 pont •         Frankovka Modra 2012, Biocentrum, Zseliz, 94 pont.   A legeredményesebb pincészet 4 arany és 2 ezüstéremmel a szentantalfai Dobosi Pincészet lett.   A bíráló bizottság egyhangú döntése alapján 2017. évi Országos Bio Borverseny csúcsbora címet az alábbi borok nyerték el:   Kabócás Szigligeti Olaszrizling 2015, Szászi Birtok, 92 pont A bor jellemzői: aranyszínű, gyümölcsös, barackos, mandulás, vaníliás illatok, nagyon barátságos, kellemes savszerkezet, selymes, simogató test, harmonikus korty, a szájban nagyon kerek, gyümölcsös, zamatos és izgalmas, hosszú lecsengés és nagy potenciál.   Frankovka Modra 2012, Biocentrum, Zseliz, 94 pont. A bor jellemzői: mélyvörös szín, összetett, gyümölcsös, meggyes, fekete ribizlis, avaros, földes illatvilág, élő savak, nagy test, a szájban nagyon telt, gyümölcsös, simogató, bársonyos tanninok, a végén rumos meggy ízeivel, rendkívül hosszú lecsengéssel.   A győztes borászatok indulhatnak a jövő február 14-17. között a németországi Nürnbergben megrendezendő MUNDUS VINI 2018 Biofach nemzetközi versenyén. A nevezéshez a Magyar Biokultúra Szövetség támogatását is elnyerték az idei Országos Bio Borverseny magyarországi legjobbjai.   A zsűri tagjai többek között:   Kaló Imre, a Borászok Borásza (2011), a zsűri elnöke, Szászi Endre, borász (Szászi Pincészet - Badacsony) Dr. Lőrincz György, az Év Bortermelője (2009) St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet Majoros László, borász (Majoros Birtok, Tokaj) Wille-Baumkauff Márta, borász (Tokaj Pendits)

Két ponton múlt: második lett a debreceni kávékóstoló

Tóth Gábor, a Cut & Coffee kávézó tulajdonosa második lett az elmúlt hétvégén rendezett Cup Tasters magyar bajnokságon, így nem jutott ki szöuli világbajnokságra. Emiatt azonban cseppet sem búslakodik: nem kérdés, hogy jövőre újra elindul a megmérettetésen. Május 6-án és 7-én a kávé szerelmesei versenyezhettek egymással a Budapest Coffee Festival keretein belül rendezett Barista, Brewers Cup és Cup Tasters magyar bajnokságon az Iparművészeti Múzeumban. Tóth Gábor az utóbbi kategóriában indult 20 másik versenyzővel, feladatuk az volt, hogy nyolc úgynevezett háromszögből válasszák ki az eltérő ízű kávét. Erre nyolc perc állt a rendelkezésükre, és a három csészéből legalább kettőbe bele kellett kóstolniuk. – Talán elsőre könnyűnek tűnhet a feladat, azonban olyan nüansznyi eltérések vannak a kávék között, hogy nem egyszerű kiválasztani, melyiknek van más íze. Ráadásul a csésze-hármasokban hasonló karakterisztikájú, és legtöbbször azonos termőterületről származó kávék vannak, sőt, még a csésze belseje is fekete, így még inkább oda kell figyelni – mondta Gábor, aki a versenyre körülbelül két hónapot készült Szongoth János kávémesterrel, aki nem mellesleg, már kinevelt egy világbajnokot. És hogyan kóstol Gábor? Nos, erre is van egy speciális technikája, meg is mutatta: egy szürcsölésnek ható erős szippantás. – Van, aki inkább illatozza a kávét, van, aki lötyböli a szájában. Én mindig le is nyelem, mert úgy érzem át az aromákat – mesélte, hozzátéve azt, hogy sokan már az étrendjüket is megváltoztatják hónapokkal a verseny előtt, hogy minél letisztultabban tudjanak kóstolni. Ő ebben annyira nem hisz, de tény, hogy közvetlenül kóstolás előtt nem érdemes fűszeres ételeket enni. – Amikor újra megkóstoltam a kávékat, amelyekben bizonytalan voltam, már kicsit hűltebbek voltak, és összekavarodtam. Ha az első megérzésre hallgatok, akkor sikerülhetett volna az első hely – mondta Gábor, aki leszögezte: tapasztalatnak nagyon jó volt ez a verseny, és mivel tudja, mit rontott, jövőre ezt már ki tudja küszöbölni. Fejlődik a hazai kávéfogyasztási kultúra – Ma már egyre nagyobb az igény a minőségi kávéfogyasztásra, hiába drágább, az emberek szeretnének valódi, jobb minőségű kávét inni – említette Gábor. Hozzátette: nagyon sok a rossz minőségű kávé, ám maga az elkészítés is tud rontani a színvonalon. Elmondta, a kávé alapjában véve nem (minden esetben) keserű, hiszen a kávéfajtát a termőterület ízjegyei határozzák meg. – Valóban lehet keserű is, de ezt általában a rossz pörkölés okozza. Szokták emlegetni, hogy például az olasz kávé milyen finom. Olaszországban nincs kávé, valójában az olasz pörkölésű kávéra gondolnak – fogalmazott, majd példának említette, hogy sokan meglepődnek például azon, hogy van barack ízű kávéfajta is. Neki egyébként az etióp kávék a kedvencei, magas savtartalmuk, sűrűségük és gazdag ízviláguk miatt. De akkor milyen is a jó kávé a szakember szerint? Gábor négy tényezőt határozott meg ezzel kapcsolatban. Első az alapanyag, vagyis jófajta kávét kell megfelelő módon pörkölni. Másodszor legyen ehhez egy kiváló minőségű kávégép. Harmadikként a vizet említette, aminek a lehető legkevesebb ízt kell adnia. – Mi a kávézóban gleccservizet használunk, ami nem feltétlenül drága, csak meg kell találni a forrásokat – tette hozzá. Negyedik tényező pedig maga az ember, aki elkészíti ezt a csodálatos nedűt. Nem véletlen, hogy a kávézók ma már felismerték azt, hogy hozzáértő személyeknek kell a pult mögött állni. – Nálunk a baristák akár más kávézók alkalmazottainak is tartanak tréninget, hogy ők is elsajátíthassák a kávé elkészítésének csínját-bínját. Sokan úgy vannak vele, hogy a konkurenciát le kell gyűrni. Én nem így gondolom. Szerintem sok esetben a megoldás éppen az összefogásban rejlik – mondta Gábor. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Mokka Drink Bár hetedik születésnapján is tartanak workshopot, ahol készséggel segítenek azoknak, akik fejlődni szeretnének a szakmában. RÉSZLETEK: https://www.facebook.com/events/1519117441434641/ Gábor azt is elárulta, hogy nem feltétlenül kell borsos árat fizetni egy jó kávéért. A klasszikus kotyogósban is elkészíthető a zamatos fekete, csak arra kell figyelni, hogy forralt, tisztított víz kerüljön a gépbe, majd lassú tűzön kell a kávét főzni. A Cut & Coffee legközelebb a KIKA családi napjaira viszi el finomabbnál finomabb kávékülönlegességeit május 13-án és 14-én. A kávéimádók azonban bármikor beugorhatnak egy különleges élményre a Hal közben található kávézóba.  

Jönnek a Debreceni Pulykanapok

2017. május 27-én és 28-án rendezik meg a 15. Debreceni Pulykanapokat a cívisváros szívében. Remek lesz a program. Először 2003-ban rendezték meg a Debreceni Pulykanapokat. A hétvégi program mára a cívisváros és egyben a régió legnagyobb gasztronómiai összejövetele lett. A Kossuth téren és a belvárosi sétálóutcákban évről-évre tízezrek vesznek részt a két nap színes programjain. A kulináris élvezetek mellett könnyű- és komolyzenei koncertek, cigányzene, utcaszínház, bábszínház, gyermekprogramok, kirakodó vásár, népművészeti és kézműves vásár is várja a látogatókat. Ezen a hétvégén a gasztronómia számtalan arcát mutatja be: a profik mellett fakanalat ragadhatnak az amatőr főzőmesterek is, minden évben csapatok tucatjai árasztják el ínycsiklandozó illatokkal Debrecen főterét. Mindkét napon értékes nyereményekért főzhetnek a legjobbak. A szakmai zsűri mellett a közönség sem marad le a kóstolásról, kóstolójegyekkel mindenki megkóstolhatja a versenyzők által készített finomságokat. A Pulykanapok különleges rekordot is tudhat magának: évről-évre nagyszabású ebédet rendeznek a város főterén, az étvággyal pedig soha nincs gond: jó ebédhez szól közben a nóta. Így lesz ez idén is: részletes program a fotón.

Kovács Lázár, Mexikó, Debrecen

Különleges gasztronómiai élmények és szenzációs hangulat egy kivételes tehetségű séf közreműködésével – röviden így lehetne jellemezni a debreceni Hotel Lycium vacsoraestjeit. Az elmúlt hétvégén Kovács Lázár ragadott fakanalat, hogy mexikói különlegességekkel bűvölje el a négycsillagos hotel vendégeit. A Hotel Lycium – a régióban egyedülálló módon – 2014 óta rendezi meg különleges vacsoraestjeit. A hotel Átrium Éttermének konyhájában olyan tehetséges séfek bizonyították már főzőtudományukat, mint a Michelin-csillagos Sárközi Ákos vagy a budapesti NOBU étterem chefje, Schreiner Gábor. A vacsoraestek különleges szereplője Kovács Lázár, aki immár harmadszor fűszerezte meg a Hotel Lycium vacsoraestjét. Lázár Chef – jó szokását megtartva – most is egy különleges nemzetközi konyhát hozott el Debrecenbe: a mexikói gasztronómiát mutatta be a vendégeknek. - A mexikói konyhával először a nászutamon találkoztam, amikor sikerült ellátogatni Cancún-ba, a híres kikötővárosba. Rengeteg olyan ételt és italt kóstolhattam ott, ami megragadott és aminek az alapja a chili volt. Szeretnék mindenkit beavatni a chili rejtelmeibe. Ez Mexikóban a legfinomabb, illetve ott van a legtöbb fajtája. Kicsit különbözik a magyar erős paprikától, így teljesen más érzéseket, teljesen más ízeket hoz elő és ezt szeretném bemutatni a vendégeknek - mondta el az Alföld Televízió stábjának a sztárséf a vacsora előtt. Arról, hogy milyen ínycsiklandó különlegességeket kóstolhattak az élményvacsora vendégei, kollégánk bőséges fotógalériát hozott Önöknek. Ha nem elégednek meg csak a fotókkal, akkor az Alföld Televízió Pezsgő című műsorában hamarosan maga Lázár Chef mesél nézőinknek a mexikói konyháról, aki kulisszatitkokba is beavatja a gasztronómia szerelmeseit. Fotók: Balló Béla

Ízlett a debrecenieknek a kézműves sör

Több ezer érdeklődő volt kíváncsi a Táncos Majálisra és az első Hajdúsági Kézműves Sörök Mustrájára, amelyet a debreceni Nagyerdőben május elsején rendezett meg a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. A Békás-tó partján felállított faházakban a Bocskai Freedom Hajdúnánásról, a Mianyánk Debrecenből és a Hajdú Serfőzde Hajdúböszörményből kínálta kézműves söreit. A szakmai zsűri - amelynek elnöke a Cseh Sörfesztivál igazgatója volt - mindhárom sörfőzdét dicséretben részesítette a kitűnő ízvilágú italaiért. Martin Imre külön kiemelte, hogy számára meglepő volt, hogy a Hajdúságban ilyen magas színvonalú kézműves sörkészítés folyik. Arra biztatta a sörfőző mestereket, hogy továbbra is a hitelességre törekedjenek és a közönség visszajelzéseit is figyelembe véve véglegesítsék a receptúrákat. A szakember azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a cseh kézműves sörök színvonalát is elérjék a hajdúsági kézműves sörök. A Jazz Five zenészeinek is köszönhető jó hangulatú mustrát délelőtt a legerősebb sörkedvelő-súlyemelő verseny színesítette. Az önkéntes jelentkezők közül végül a legerősebb bajnok az 50 kilós söröshordót hatszor egymásután felemelő sörkedvelő lett. Május 1-én volt a Nagyerdei Szabadtéri Játékok évadnyitó programja is, a Táncos Majális, amely egész délután szórakoztatta a közönséget. A színpadon a Debrecenben működő táncegyüttesek, tánciskolák, mozgásművészeti csoportok, művészeti iskolák és egyesületek léptek fel. A műsorban bemutatkoztak az új tánc- és mozgásművészeti irányzatok is. A debreceni táncosok ezzel a rendezvénnyel a Tánc Világnapját is ünnepelték. Fotók: Bakos Attila

Mexikói élményvacsora Lázár Cheffel

Mexikói ételek, kukoricasör, tequila, különleges hangulat és még sok érdekesség várja az érdeklődőket Lázár Chef mexikói vacsoraestjén. A további részletekről érdeklődni a a Hotel Lycium**** szállodában lehet. Időpont: 2017. április 29. 18:30 Helyszín: Átrium étterem MENÜ  Előétel: Friss guacamole kukorica kosárban, tequilával és kukorica sörrel   Leves: Tortilla leves Mexikói zöldségleves alap babbal, rákkal, tejföllel, kukoricával és tortilla chips-el   Főétel: Quesadilla tekercs édes disznóval és mexikói marhával, friss korianderrel Óriás méretű, töltött friss tortilla, cheddar sajttal, hússal töltve, friss salátával, paradicsommal, tejföllel, pico de galloval, zöld rizzsel és fekete babbal   Desszert: Churros  Édes, fahéjas, mexikói fánk chilis barackszósszal és csokoládéval

Ezt ne hagyja ki: jó tanácsok sonka- és tojásvásárláshoz

A sonka és a tojás egyaránt előkelő helyet foglal el a húsvéti ünnepi asztalon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a két népszerű termékkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint, hogy mire figyeljünk vásárláskor. A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. „Húsvéti sonka” alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük. Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk. Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása. Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást. 2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka); valamint, hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt”-nek nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt…” vagy „füstoldattal füstölt…” jelzőt kell használni. Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor, mire szeretnénk felhasználni a tojást. A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást. Az üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőség-megőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások. Az ünnepekhez (is) kötődő további hasznos élelmiszerbiztonsági tanácsokat olvashatnak a NÉBIH Ételt csak okosan kampányának weboldalán: www.eteltcsakokosan.hu.

Közeleg a BAKATOR bor- és gasztrofesztivál

Még a sokat tapasztalt borosgazdák is meglepődtek, amikor meglátták, milyen sok újságíró vette a fáradságot, hogy személyesen megismerje az Érmelléki Borvidék egyik központját, Bihardiószeget. Huszonöt magyar és román újságíró ismerhette meg március 31-én testközelből a helyi borturizmust és borkínálatot azon a bortúrán, amely a május 27-28. között az érmelléki településen megrendezésre kerülő BAKATOR bor-és gasztrofesztivált is az érdeklődő média figyelmébe ajánlotta.   A bihardiószegi és a debreceni önkormányzat közös szervezésében május utolsó hétvégéjén megvalósuló rendezvény célkitűzése, hogy a debreceni és a nagyváradi borszerető nagyközönség figyelmét felhívja a borvidék szépségére, kitűnő boraira. "Különös dallama van ennek a névnek, mint ahogy különös, rejtélyes folyó volt az Ér, mocsarainak páratlan állatvilágával, lankáinak csábító ligeteivel, homokbuckáinak mézes akácillatával, halmainak férfias borával.” Ezekkel a szavakkal kezdi Csávossy György „A jó boroknak szép hazája Erdély” című könyvének Érmellékről szóló fejezetét. S valóban, mintha a könyv sorai elevenednének meg, amikor az idelátogató körbe néz az ún. Öreg szőlőhegy tetejéről, ahonnan szép időben a határ magyar oldalán fekvő létavértesi református templom tornya is jól látszik. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere és az érmelléki borászok az utóbbi években szép példáját adták annak, hogy összefogással újra a fejlődés útjára lehet állítani az egykori történelmi borvidéket, amely a 17-18. században Debrecen szőlőskertje volt. Heit Lóránt borász és családja 2012-ben pedig visszaörökítette az őshonos szőlőt, a Bakatort Bihardiószegen, amely annyi dicsőséget adott egykoron a falunak. Széchényi István, aki Diószegen katonáskodott, nagyra becsülte az itt termett könnyő fehérborokat, így ír Naplójában: „fehér asztali borainkat, úgymint a könnyő Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem”. A szőlőfajta különleges érzékenysége - „Bakar, terem mikor akar” – és hosszú érlelési potenciálja, - ugyanis 5–10 év után fejezi ki zamatát – a Bakatort Érmellék csúcsborává tette. Talán nem véletlen, hogy Zichy Ferenc gróf 1870-ben itt alapította meg az ország első vincellér iskoláját és a település uradalmi pincéjéből a borok 1871-ben még a kínai császár udvarába is eljutottak. Azt is illik tudni, hogy a történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított Tokaj és Balaton-felvidék után.  Ezek a tények valóban egy olyan örökségre utalnak, amelyek ma is megmutatják a borvidék jelen pillanatban még szunnyadó potenciálját – osztotta meg ezeket az érdekességeket Dr. Szabó József helytörténész az újságírókkal.   A bihardiószegi borászoknak ezért szimbolikus üzenettel is bír, hogy a BAKATOR bor- és gasztrofesztivál Debrecen városának támogatását is élvezi. Csávossy György nagyváradi borszakértő, Kovács Pál a Debreceni Borozó felelős lapkiadója, Horváth Lajos a Borudvar tulajdonosa és Vállai Béla az Ikon Debrecen étterem sommelier-je március 31-én tizenhárom helyi borász 48 fajta borát kóstolták meg, amelyből végül harminchét bort javasoltak a fesztivál borkínálatába. A helyi borászok mellett május 27-28-án meghívást kapnak azok a kárpát-medencei borászok is, akik Bakatort készítenek. A tervek szerint megalakítják a Bakator-társaságot, amely újabb lendületet adhat annak a 2015-ben kinyilvánított bihardiószegi önkormányzati kezdeményezésnek, hogy a Bakator hungarikum legyen. A helyiek célkitűzése az is, hogy egyre nagyobb szerephez jusson a borturizmus. A  "Tessék" sor, és a "Padalja" humoros története újra valóra válhat: „Hajdan a jó szomszédok, barátok betessékelték egymást egy pohár borra, innen a Tessék sor, aztán addig iddogáltak, amíg a pad alá kerültek, innen a dűlő elnevezése".     A BAKATOR bor- és gasztrofesztiválról címszavakban:   2017. május 27 – 28. Bihardiószeg, Zichy-kastély kertje Bakator borok kárpát-medencei mustrája, az érmelléki borvidék legszebb borainak kóstolója, látogatás a régi-új kastélyban, kézműves portékák és házi finomságok vására, bográcsgulyásfőző-verseny, kastélykerti mulatságok. Fellép többek között a Szalonna és Bandája, Racka Jam, Kerekes Band, Debrecen Dixieland Jazz Band.  

Húsvétra pulykát sütne? Lesz bőven

Nem lesz hiány pulykatermékekből húsvétkor - mondta az MTI-nek adott interjújában a szarvasi Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója.      Erdélyi István kifejtette: a liba és a kacsaágazattal szemben a pulykaágazatot közvetve érintette a madárinfluenza-járvány, amelyhez hasonló mértékű az elmúlt 12 évben nem alakult ki. A Gallicoop esetében a tojásállományt - amelyből éves szinten 3,6 milliót keltetnek ki - és a keltető-telepeket nem érintette a járvány, csak kis létszámú állományt kellett megsemmisíteni azért, mert a megfigyelési és védőkörzetek elrendelése miatt nem tudták a telepekre betelepíteni a szárnyast.       Emiatt azonban némileg csökkent a takarmánykeverő üzemük kihasználtsága - mondta.       A madárinfluenza hatással volt az exportra, partnereik közül Japán, Dél-Korea és Hongkong elrendelte az importtilalmat. A vezérigazgató szerint ezekben a napokban - 30 nappal az utolsó kitörés után - kérheti Magyarország a korlátozás megszüntetését, amelyet - országtól függően - 90 vagy 150 nap után teljesítenek. Még 3-4 hónap, mire a piac "magához tér" - fogalmazott.      Az ezer dolgozóból a járvány miatt nem kellett elbocsátani senkit - jegyezte meg.      A tavalyi évet Erdélyi István felemásnak nevezte: az első negyedév kiemelkedő eredményei után a második félév már egyenesen gyenge volt, aminek oka főként a lengyel pulykatermelés felfutása, ami csökkentette a keresletet és lenyomta az árakat. A lengyelek tavaly 17 százalékos növekedést produkáltak, idén 12,5 százalékot terveznek - mondta.       A 2015-ös 33,6 milliárd forint után tavaly 33 milliárdos árbevételt értek el, amiből 13 milliárd forint az exportértékesítésből származott. Az eredmény tavaly 662 millió forint volt, az előző évinél közel egymilliárddal kevesebb.       Az 1989-ben alapított Gallicoop számos országba szállít árut, Portugáliába, Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Svájcba, Németországba, Horvátországba és Romániába.      Tavaly 41 ezer tonna élőállatot vágtak le, ami az országos teljesítmény 41 százaléka, a cég piaci részesedése 50 százalékos - mondta a vezérigazgató. Idén 8600 tonna húskészítmény gyártását tervezik.      Éves szinten mintegy 50 ezer pulykát halal módon, azaz a muszlim előírásoknak megfelelően vágnak, aminek döntő részét Franciaországban értékesítik. Szaúd-Arábia és Dubai is érdeklődik e termékek iránt, ennek felfutásában lát potenciált a vezérigazgató.      A Gallicoop panírüzeme jelenleg évi 5 ezer tonna terméket állít elő, ami 100 százalékos kapacitás-kihasználást jelent. Egy új üzemmel 9-10 ezer tonnára tudnák bővíteni a termelési volument. Szarvason lenne lehetőség az új üzemet megépíteni, ám ezt Erdélyi István egyelőre "a jövő zenéjének" nevezte.      Elkezdődött két hete az építése egy új, 2200 négyzetméteres csomagolóüzemnek, amelyet a kormány január 24-én kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánított. A csarnokot 1,6 milliárd forintból jövő májusra építik fel, a bekerülési költség 50 százalékát a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja. A tervek szerint a jövőben két műszakban dolgoznak itt, huszonöt új dolgozó felvételét vállalták.       A fejlesztési tervek között említette a vezérigazgató a keltetőgépek cseréjét is, amelyet már elkezdtek. Emellett a takarmánykeverőnél az alapanyag-tárolókapacitást is szeretnék bővíteni - tette hozzá. A Gallicoop évente 65-67 ezer tonna tápot gyárt.      Erdélyi István az MTI-nek elmondta: az orosz piacot az elrendelt embargó miatt véleménye szerint végleg elvesztették, ugyanis az oroszok mostanra önellátásra rendezkedtek be. Fellendülési lehetőséget lát azonban abban, hogy több brazil élelmiszeripari vállalatot kitiltanak az európai piacról a rossz húsminőség miatt. (MTI)

Zseniális finomságokkal rukkolt elő a Hajdúsági Sütödék

A Hajdúsági Sütödék-csoport 17 év kutatási és fejlesztési munkát követően idén tavasszal forgalomba hozza legújabb termékcsaládját, mely a teljes értékű gasztronómiai értéke mellett tudományosan igazoltan kedvező élettani hatással is rendelkezik.   A normális immunrendszer működéséhez, a kifáradás és fáradtság csökkentéséhez, a haj és a bőr állapotának fenntartásához vagy éppen a szívkoszorúér-kialakulás kockázatának csökkentéséhez járul hozzá a Hajdúsági Sütödék-csoport legújabb termékcsaládja. Szakács Tamás, a cég vezérigazgatója a termékcsoportot beharangozó sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a péktermékek amellett, hogy kedvezően hatnak a szervezetre, teljes gasztronómiai élményt is nyújtanak. A 2000-ben kezdődött kutatások eredményeként létrejött speciális okos élelmiszereket több mint 2000 önkéntes tesztelte klinikai vizsgálatok során. Továbbá vannak olyan élelmiszerek is, melyek különböző funkcionális emésztési rendellenességek tüneteinek az enyhítésére vagy megszüntetésére alkalmas. A sajtótájékoztatón Papp László elmondta, a debreceni élelmiszeripar jelentős eseménye az egyedülálló fejlesztés. Debrecen polgármestere hangsúlyozta, a hozzáadott érték és az innováció a kulcsa annak, hogy a versenytársak mellett előnyt lehessen szerezni. Pajna Zoltán kitért Hajdú-Bihar megye egészségügyi helyzetére. A megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke elmondta, a megyében jelentős arányban okoznak halált a keringési és emésztőrendszeri problémák, valamint a daganatos betegségek. Kifejtette, ezek megelőzésében mind az egyénnek, mind pedig a társadalomnak felelőssége van. A megfelelő szűrőrendszer és életmód segítheti a prevenciót. A sajtótájékoztatón elhangzott, hazánkban egy átlagos család évente 80-90 ezer forintot költ péksüteményekre és mintegy 150 ezer forintot gyógyszerekre. Utóbbi visszaszorítására tehet kísérletet a Hajdúsági Sütödék-csoport legújabb termékkínálata. A jótékony hatású cipók várhatóan néhány héten belül kaphatók lesznek az üzletekben, melyeket a jövőben fokozatosan követ majd a termékcsalád többi tagja. Fotók: hajdupress.hu, Bakos Attila

Sörben óriásit mentek a magyarok

Huszonhárom magyar sört díjaztak a Dublin Craft Beer Cup elnevezésű írországi kézművessör-versenyen, amelyen a nagydíjat is egy magyar sörfőzde, a Horizont kapta.       Az Alltech Brews and Food Fair keretében meghirdetett európai versenyre 370 sört neveztek, Magyarországról 10 sörfőzde 44 sörét - írja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a szintén díjazott HopTop Sörfőző Kft., amely szerint az eredmény - 2 aranyérem, 7 ezüstérem és 14 bronzérem - hatalmas elismerése a Magyarországon előállított kisüzemi sörök kiváló minőségének.     A nagydíjas a Horizont sörfőzde Saison Witbier búzasöre lett, amely a Fűtőház sörfőzde 327-139 nevű stout sörével együtt kapott aranyérmet a 28 fős nemzetközi zsűritől.     A Fűtőház, a Hopfanatic, a HopTop, a Mad Scientists, a Mecénás Sörműhely és a Synthesis Brewing Co. ezüst- és bronzérmes sörökkel is büszkélkedhet. Az Etyeki Sörmanufaktúra, a Monyo Brewing co. és a RothBeer söreit pedig bronzéremmel jutalmazták.     "Korábban a stoutok uralták ezt a versenyt, ma a legmagasabb minőségi szinteket is megütő, más típusú sörök versengenek a legjobb helyezésekért" - idézi a közlemény Gearóid Cahillt, a Dublin Craft Beer Cup főbíróját és az Alltech sörfőzési tudományokkal foglalkozó európai igazgatóját.     A nagydíjat a csütörtök esti dublini eredményhirdetésen adták át, az arany-, ezüst- és bronzérmeket Budapesten vehetik majd át a díjazott sörfőzdék. (MTI)

Még az is lehet, hogy mindenki minőségi élelmet fog enni

A kormánynak kiemelten, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági megközelítésből kell foglalkoznia azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.      Lázár János azt mondta, megdöbbenve olvasta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentését 24-féle azonos termékminta összehasonlításáról, amelynek lényege: ugyanazok a cégek ugyanazokat a termékeket jobb minőségben árulják az osztrákoknak, mint a magyaroknak. Ez azt a vélelmet erősíti, hogy ezek a cégek "élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni - közölte.      A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak - jelentős munkaadók lévén - jelentős az érdekérvényesítő képességük is. (MTI)

Csúnya testvérharc pálinka-ügyben

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondásra szólítja fel Piros Lászlót, a Magyar Pálinka Lovagrend vezetőjét.      A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki közleménye szerint, míg az agrártárca keresi a megoldást a pálinka névhasználat Erdélyre való kiterjesztésére, addig Piros László névbitorlónak nevezve, feljelentéssel fenyegette a határon túli Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait. A nagymester a jövőben a délvidéki névhasználókkal szemben is fel kíván lépni, ha Szerbia is az Európai Unió tagjává válik - áll a közleményben.      Az FM hangsúlyozta: ez nem más, mint rosszul értelmezett piac- és eredetvédelmi testvérharc. A nagymester ezáltal érdemtelenné vált a Magyar Pálinka Lovagrend vezetésére, a pálinka szakmai képviseletére.      Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közleményben úgy fogalmaz: Trianon után népünk harmada Magyarország határain kívül rekedt. A kormány azonban folytatja a határokon átívelő nemzetegyesítés programját, ennek jegyében óvja az össznemzeti érdekeket, segíti a magyarság gasztro-kulturális hagyományainak továbbörökítését, az erdélyi és délvidéki nemzetrészeknél is.      A földművelésügyi tárca csütörtökön az MTI megkeresésére azt közölte: a pálinka névhasználat kiterjesztéséről a kormány dönt, és mindenki számára megnyugtató megoldást keres az Erdélyi Pálinka Lovagrend által felvetett kérésre, miszerint az Erdélyben főzött pálinkákra is terjedjen ki az európai uniós eredetvédettség.      Az erdélyi pálinkakészítők azt kérték az FM-től, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők. Mivel a pálinka név eredetvédettséget élvez, csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A minisztérium az Erdélyi Pálinka Lovagrend, valamint a magyar Pálinka Nemzeti Tanács képviselőivel többször egyeztetett a kérdésben, az FM által kidolgozott lehetséges megoldásokról a kormány dönt majd. (MTI)

Együnk mézet, segít a kormány

Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy kilogrammra növelését szeretné elérni az agrárkormányzat 2-3 éven belül - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Kaposváron.      A politikus a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesülete által szervezett 19. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón újságírókkal közölte, a fogyasztás az ágazatért tett erőfeszítéseknek is köszönhetően nőtt 50 dekagrammról 70-re az elmúlt időszakban, de így is messze elmarad a nyugat-európai 2,5-2,7 kilós átlagtól.      Hangsúlyozta: a Magyar Méhészet Nemzeti Program arra hivatott, hogy segítse a magyar méz piacra jutását, az eszközfejlesztést, tanácsokkal lássa el és a legújabb tudományos eredményekkel is megismertesse a méhészeket, hozzájáruljon a még jobb minőségű méz készítéséhez.      Nagy István, aki maga is méhész, a hazai méhészet legnagyobb problémájának azt tartja, hogy a termelők a mézük jelentős részét nagy tételben, alapanyagként értékesítik, holott a palackos eladás sokkal több bevételt jelentene számukra.       A méhészeti program ez utóbbit támogatja, és egységes piaci megjelenést szorgalmaz - mondta.      Az államtitkár úgy vélte, gátolja a fogyasztás növekedését, hogy bár Magyarország méznagyhatalom, a mézzel kapcsolatos ismeretek hiányosak. Különböző akciók keretében igyekeznek felhívni az emberek figyelmét például arra, hogy nemcsak akácméz, hanem számos más fajta is létezik, a méz nemcsak folyékony, hanem krémes is lehet, és ez nem azért van, mert hamis.      A méz áráról szólva azt közölte, áfacsökkentéssel lehetne mérsékelni a fogyasztói árakat, de ez a lépés jelenleg az alapvető élelmiszereket érinti, a mézre akkor kerülhet sor, ha megengedi a gazdaság teljesítőképessége.      Nagy István azt mondta: a vásárlók helyzetét könnyítené, ha a termelők a mézeiket nem egy ember majdnem másfél éves átlagos mézfogyasztását biztosító egy kilogrammos, hanem 20-25 dekagrammos kiszerelésben hoznák forgalomba.      Az államtitkár az elmúlt évet értékelve szólt arról, hogy a méhészet közepes évet zárt tavaly. A termelőknek rosszul indult az év, 2016 már a második év volt egymás után, amikor az időjárás miatt kevés akácméz készülhetett. Igaz, mindezt később a többi méhlegelő kompenzálta.      Hozzátette, pánikot okozott az ágazatban a Kínából érkezett, ipari körülmények között előállított és olcsó műméz importja, amivel a felvásárlók az igazi mézet próbálták pótolni. Ez visszaélés volt a vásárlók bizalmával, az élelmiszerellenőrző hatóság határozott fellépésével és az áruházakkal való összefogás eredményeként a műméz lekerült a boltok polcairól.      Nagy István az idei kilátásokról azt mondta, a mostani tél egyenletes hideg időjárása kedvez az ágazatnak, a méhészek jó reményekkel várják a tavaszt.      Nagy Csaba, a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesület titkára az MTI-nek hozzátette: az átlagosnál hidegebb téli időjárás gátolja a méhekre veszélyt jelentő atkák terjedését, a legyengült, fertőzött méhcsaládoknál azonban előfordulhat, hogy megsínylik ezeket a hónapokat.      Szávai Ferenc, a házigazda Kaposvári Egyetem rektora a találkozó megnyitóján mondott beszédében rámutatott, hogy a mezőgazdaság ma nem túl vonzó a fiatalok számára, fontos feladat, hogy az agráriumhoz kapcsolódó szakmákat megkedveltessék velük.      Huszti Gábor (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke hangoztatta: a mostani méhésztalálkozóhoz hasonló események rendkívül fontosak, mert az agráriumban igen jelentős szerepet betöltő ágazat számos problémával küszködik, amelyekre feltétlenül megoldást kell találni.      Ezek közül példaként a méhpusztulást említette, amelynek következtében már vannak olyan vidékek a világban, ahol méhek híján emberek porozzák a fák virágait.  (MTI)

Bocuse d'Or: az USA nyert, a mieink negyedikek

Az Egyesült Államok csapata nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or döntőjét szerda este a franciaországi Lyonban, a második helyezett Norvégia, a harmadik pedig Izland lett. A magyar csapat a negyedik helyen végzett, mindössze 16 ponttal csúszott le a dobogóról.     A Széll Tamás séf, Szabó Kevin commis, Vomberg Frigyes coach és Szulló Szabina csapatkapitány alkotta magyar csapat a legjobb hústál és a legjobb promóciós poszter különdíját kapta a kétnapos versengést lezáró ünnepélyes díjátadón.     "Jó lett volna érezni a szobor súlyát, de a legjobb ötöt céloztuk be, ezt sikerült elérni. Azt tekintve, hogy mennyi idő alatt jutottunk el erre a szintre, egyedülálló ez a teljesítmény" - mondta Széll Tamás a helyszínen a közmédia tudósítójának az M1 aktuális csatornán sugárzott riportban.     Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke hozzátette: tíz évvel ezelőtt kevesen merték volna megjósolni, hogy itt fogunk tartani mind a Bocuse d'Ort, mind a Michelin-csillagos éttermeket tekintve. "Történelmet írtunk, hiszen magyar étterem kapott Kelet-Európában elsőként Michelin-csillagot, és most ismét igazán különleges díjakat vihetünk haza" - mondta Hamvas Zoltán, aki az ételeket pontozó 24 tagú zsűriben Magyarországot képviselte, és aki szerint a 16 pontnyi különbség igazán elenyészőnek számít.      Serge Vieira portugál származású, de korábban francia színekben Bocuse d'Ort nyert séf szerint egyre több fiatal magyar szakács jelenik meg versenyeken. "Jó érzés látni olyan új országokat, amelyek nagyon magas szintet képviselnek a konyhában. Széll Tamás lenyűgöző munkát végzett" - fogalmazott a mesterszakács.      Széll Tamás és csapata végül 1565 pontot kapott a zsűritől, amely különösen magas pontszámot adott a magyar csapatnak az íz és főzési technika, a tálalás, a földrajzi sajátságosság és eredetiség értékelése során. A lyoni döntő első versenynapján, rendkívül erős mezőnyben küzdő magyar csapat teljesítményének elismerése egyben kedvező nemzetközi visszaigazolás a magyar gasztronómia terén az utóbbi években tapasztalható fejlődésről is. Magyarország világdöntős helyezésével és az európai döntő tavalyi megnyerésével megkerülhetetlen helyet vívott ki magának Európa és a világ gasztronómiai térképén. Az elismerés irányt mutat a magyar gasztronómia következő generációja számára is - olvasható a Magyar Bocuse d'Or Akadémia Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében.      A magyar csapat a 2013-as és a 2015-ös döntőt követően idén is megnyerte a lyoni Bocuse d'Or plakátversenyét. A magyar posztert novemberben mutatták be hivatalosan, a közönség a verseny végéig, január 25-ig szavazhatott az egyes versenyző országokat megjelenítő alkotásokra. A világdöntőre készült magyar plakáton Széll Tamás látható az idei verseny fő alapanyagával, egy bresse-i csirkével, amint épp Lyon felé halad az erdőben.     Az idei verseny során különösen fontos elvárás volt a nemzeti karakter megjelenítése a tál és a tányér témájában. Széll Tamás és csapata ezt a magyar gasztronómiai kultúra egyik tradicionális eleme, a savanyítás jelentős használatával, illetve a magyar erdő hangulatának és alapanyagainak beemelésével kívánta érvényre juttatni.      A sorrendet meghatározó pontszámokról a tálalást és a gasztronómiai kiválóságot pontozó kóstoló zsűri és a versenykonyhában végzett munka tisztaságát, fenntarthatóságát és higiéniáját értékelő konyhai zsűri döntött.     A legjobb vegán tálért járó különdíjat a francia csapat, a legjobb commis-nak (segédnek) járó díjat pedig a francia séf segítője kapta. (MTI)

Bizakodhatunk ebben az ételben, magyarok csinálták

A Széll Tamás vezette magyar csapatnak sikerült mindent a tervek szerint végrehajtania a Bocuse d'Or szakácsverseny lyoni világdöntőjének első, keddi napján, ennek megfelelően bizakodva várják a szerdai eredményhirdetést - közölte az MTI-vel kedden a Magyar Bocuse d'Or Akadémia.      Az akadémia közleménye emlékeztet arra, hogy az idei verseny során különösen fontos elvárás a nemzeti karakter megjelenítése a tál és a tányér témájában. Mint írják, Széll Tamás és csapata ezt a magyar gasztronómiai kultúra egyik tradicionális eleme, a savanyítás jelentős használatával, illetve a magyar erdő hangulatának és alapanyagainak beemelésével kívánta érvényre juttatni, amit maradéktalanul sikerült is megvalósítania.      Ennek megfelelően került a Gyökerek és levelek alatt elnevezésű vegán témába többek között tokaji bor, tokaji ecet, tökmag, savanyított erdei medvehagyma, zeller, magyar szarvasgomba és paprika, míg a Magyar téli erdő fantázianevű húskompozícióba tokaji furmint és aszú, mangalicasonka és -szalonna, kacsamáj és savanyított gyökérzöldségek.      Az első versenynapot követően mind a tálalást és a gasztronómiai kiválóságot pontozó kóstoló zsűri, mind a versenykonyhában végzett munka tisztaságát, fenntarthatóságát és higiéniáját értékelő konyhai zsűri döntött a pontszámokról, ezeket azonban csak a szerdai, második versenynapot követően, a végső eredményhirdetés alkalmával ismerheti meg a közönség.      A magyar csapatot minden eddiginél népesebb, több mint 300 fős szurkolói csapat kísérte el Lyonba.      Széll Tamásék szereplését a 2016-os kontinensdöntőn aratott győzelem miatt felfokozott várakozás övezi, de a magyar gasztronómia iránt is megnövekedett az érdeklődés. A versenynek otthont adó nemzetközi gasztronómiai vásár, a SIRHA területén felállított magyar standnál folyamatos volt az érdeklődés, itt a magyar borok mellett a magyar alapanyagokból készített fogásokat is kóstolhattak a látogatók - közölte a Magyar Bocuse d'Or Akadémia.      Bíró Lajos, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia alapító elnöke a Duna televízió keddi műsorában a közmédia helyszíni tudósítójának hangsúlyozta: Magyarország immár bekerült a nemzetközi gasztronómia "vérkeringésébe". A séf emlékeztetett arra, hogy az akadémia a világ legnevesebb szakácsversenye kapcsán nyolc éve kezdte el azt a munkát, amelynek eredményeképpen most "eljutottak a csúcsra".      Bíró Lajos szerint jelenleg kétféle gasztronómia létezik Magyarországon, és a Magyar Bocuse d'Or Akadémia által képviselt gasztronómia célja a minőségi turizmust célba venni.      Csapody Balázs, a magyar csapat tagja, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia alelnöke a közmédia tudósítójának a helyszínen arról beszélt, hogy a gasztronómiai világ számára a Bocuse d'Or hatalmas kihívást jelent, "olyan mint a szakág Forma 1-e". A világdöntő versenyzői rendkívül hosszan készülnek a megmérettetésre, "sok technikai javítás van, akárcsak az élsportban" - fogalmazott az M1 aktuális csatornán sugárzott riportban.      A Bocuse d'Or komoly csapatmunkát igényel: a versenyzők minden mozdulatot, minden momentumot másodperc pontosan begyakorolnak, nem véletlen, hogy Széll Tamás és csapata késő nyár óta erre az öt és fél órára készült. A rendelkezésre álló idő a csapatok szemszögéből nem számít soknak, és nincs benne egyetlen perc üresjárat sem.      Széll Tamás a közmédia tudósítójának azt mondta, nem örül, hogy a világdöntő első napján kellett a konyhába lépnie, mert szerdán még versenybe száll a második nap tizenkét döntőse. A magyar csapat mégis nagyon nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak és mosolygósnak tűnt, és jó hangulatban készítette a különleges fogásokat.      A budapesti Hold utcai piacon szurkolói központ nyílt, ahol folyamatos közvetítést láthatnak az érdeklődők. A piac szerdai hosszított nyitva tartása lehetővé teszi, hogy aznap 18 órakor az eredményhirdetést is közvetítsék, szombaton pedig egy záróeseményt is tartanak, amelyen Széll Tamás és csapata is megjelenik. (MTI)

Íme a Magyar Bor Nagydíj előzetese: fotók

Első alkalommal szervezte meg a Magyar Borszakírók köre a Super 12 nevű meghívásos borversenyét, melynek díjátadóját szombatra szervezi a debreceni Déri Múzeum. Vörös-, és fehérbor kategóriában 12-12 bort választott ki a zsűri, ezekből került ki a Magyar Bor Nagydíjának két nyertes bora is. A meghívásos versenyen komoly minőségi elvárásoknak megfelelően, illetve nemzetközi szinten is versenyképesnek bizonyuló borokból válogatott a zsűri. A Magyar Borszakírók körének 12 tagja olyan borokra tette le a voksát, amely a verseny évét megelőző öt évjárat szőlőterméséből készült. A Magyar Borszakírók Köre által alapított Super 12 - Magyar Bor Nagydíj díjazottjai a debreceni Déri Múzeumban 2017. január 28-án, szombaton 15 órakor kezdődő borbemutatóval egybekötött díjátadó gálán vehetik át okleveleiket. A rendezvény szervezői a Magyar Borszakírók Köre, a Debreceni Borozó magazin és a Debreceni Borbarátok Társasága. Az egyedülálló rendezvény részleteiről, a Super 12 közé bejutott borokról és a Magyar Bor Nagydíj díjazottairól kedden sajtótájékoztatót tartott Dr. Angi János a Déri Múzeum igazgatója és Kovács Pál a Magyar Borszakírók Körének alapítótagja, a Debreceni Borbarátok Egyesületének elnöke. Fotók: Balló Béla   Az eredetileg 18 magyarországi borvidékről és 3 határon túli területről származó 56 fehér- és 48 vörösbort tartalmazó lista három szavazati körben folyamatosan szűkült, és a minősítő kóstolóra a legtöbb voksot szerzett és így a legjobbak közé került 12-12 fehér és vörös kapott meghívást. A fehérek között Tokajt 6, Egert 3, Balatonfüred-Csopakot, Pannonhalmát és a határontúli borvidéket 1-1, a vörösök esetében Egert, Szekszárdot és Villányt 3-3, a határontúli borvidéket 2, Etyeket 1 bor képviselte. A decemberi vakteszten a borszakírók körének 12 tagja vett részt, akik két bizottságban, két körben, mindkét alkalommal más-más sorrendben kóstolták és értékelték a borokat. A versenyt a legmagasabb összesített pontszámot kapott bor nyerte. A Magyar Bor Nagydíj díjazottjai Fehérbor Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet: Szent Tamás Furmint 2013 Vörösbor Thummerer Pince: Egri Bikavér Grand Superior 2012 A legjobb tizenkettőbe bekerült borok Magyar Fehérbor Super 12 Balassa István - Villő / Mézes-Mály Furmint 2015 Bott Frigyes - Super Granum 2013 Demeter Zoltán - Szerelmi Hárslevelű 2015 Figula Pincészet - Olaszrizling Öreghegy 2013 Gizella Pince - Barát Hárslevelű 2015 Holdvölgy Pincészet - Expression 2012 Kovács Nimród Borászat - Chardonnay Battonage 2013 Pannonhalmi Apátsági Pincészet - Prior 2015 Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet - Szent Tamás dűlő Furmint 2013 St. Andrea Szőlőbirtok - Mária 2013 St. Andrea Szőlőbirtok - Napbor 2015 Szepsy István - Úrágya Furmint 2015 Magyar Vörösbor Super 12 Balla Géza - Sziklabor Feketeleányka 2012 Bott Frigyes - Kadarka 2013 Etyeki Kúria - Pinot Noir 2014 Heimann Családi Birtok - Alte Reben 2014 Heumann Pincészet - Cabernet Franc 2011 Jekl Pincészet - Cabernet Franc Feketehegy 2011 Kovács Nimród Borászat - Grand Bleu 2011 Mészáros Borház és Pince - Ohmerops 2012 St. Andrea Szőlőbirtok - Nagy Eged 2011 Takler Borbirtok - Primarius 2012 Thummerer Pince - Egri Bikavér Grand Superior 2012 Vin Art Pincészet - Villányi Csanád Cuvée 2012

Szalmonellás kölesgolyó miatt fújt riadót a Lidl

Szalmonellával szennyezett kölesgolyót hívott vissza a Lidl Magyarország Bt. - tette közzé a cég szerdán a honlapján.       A tájékoztatás szerint a fogyasztók egészségének védelme érdekében a Lidl Magyarország Bt. visszahívja azon Circuss Bio kölesgolyó, Barbecue ízű, 120 grammos termékét. (A terméken a következő minőségmegőrzési idő szerepel: 21.05.2017.)      A visszahívás oka, hogy a szóban forgó termékben a Lidl saját minőségellenőrzési vizsgálatai során szalmonella szennyezettséget mutattak ki. A szalmonella baktériumok elszaporodva fertőző megbetegedést okozhatnak. A száraz helyen tárolt és snackként, szárazon fogyasztott kölesgolyóban a szalmonella baktériumok elszaporodása azonban nem valószínű - jegyzi meg a Lidl közleménye.      A kiskereskedelmi lánc kéri a vásárlókat: amennyiben a fenti minőségmegőrzési idejű termékből vásároltak, ne fogyasszák el, hanem azt bármely Lidl üzletbe vigyék vissza. A vételárat a vásárlást igazoló nyugta nélkül is visszatérítik.       A termékvisszahívás kizárólag a 21.05.2017-es minőségmegőrzési idejű Circuss Bio kölesgolyó, Barbecue ízű, 120 grammos terméket érinti. A Lidl által forgalmazott más termékre a visszahívás nem vonatkozik. A Lidl Magyarország Bt. - a termék gyártója nevében - elnézést kér az okozott kellemetlenségért - áll a közleményben. (MTI)