°C
TIME DATE
Ma Eleonóra nap van.

Finom

Miniszter: egyre jobban fogy a sertéshús

Mintegy tíz százalékkal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta Magyarországon, egy emberre vetítve most 25 kilogramm körüli az éves fogyasztás - közölte a földművelésügyi miniszter szombaton Túrkevén, a XII. Nemzetközi Kevi Böllértalálkozón tartott sajtótájékoztatón.      Fazekas Sándor azt mondta: a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa 2016. január 1.jétől, később a sertésbelsőségek áfája is. A gasztronómiai rendezvények is ráirányítják a figyelmet a sertésből készült telekre - tette hozzá.      A miniszter kiemelte, hogy az áfacsökkentés hatására érezhetően "fehéredett" az ágazat, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, emelkedett a sertéshús fogyasztása, a sertéshús árának csökkenése pedig megtakarítást eredményezett a fogyasztóknak.       A visszajelzések szerint a kormány adócsökkentő politikája az emberek számára kedvező - jegyezte meg.      Fazekas Sándor kitért arra, hogy a baromfihúsfogyasztás is nőtt az áfacsökkentés hatására, és január 1-jétől a hal áfája is csökkent.      A tárca vezetője kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci keresletet is a sertéshús iránt: 2017 első tíz hónapjában éves összehasonlításban 13 százalékkal bővült a sertéshús kivitelének értéke. A sertéságazatban véget ért a nemzetközi piaci válság, kezd visszaállni a korábbi állatlétszám - fűzte hozzá.      A miniszter szólt arról is, hogy az őshonos mangalica fajta természetes magyar élelmiszer, amely népszerű a belső és a külső piacokon egyaránt. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak mangalicával, míg 2011-ben 136 tenyészet volt. A hatezres tenyészkoca-állomány is mintegy tízezerre nőtt az elmúlt években - mondta. Prémiumterméknek számít a mangalicahús a távoli piacokon, például Japánban, Koreában, Hong-Kongban, Kínában is. A mangalicakolbász, -szalámi, -szalonna keresett hazánkban is - számolt be.      Fazekas Sándor példaértékűnek nevezte a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének munkáját, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium is támogat évi 175 millió forinttal (MTI)

Nem böjtölhet mindenki!

A böjtre is fel kell készülni, testileg és lelkileg is - emelte ki Antal Emese dietetikus az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.      A szakértő, akit a húsvét előtti negyvennapos böjttel kapcsolatban kérdeztek, azt mondta: nem annyira drasztikus az az egyházi előírás, amely szerint hamvazószerdán és péntekenként lehetőleg húsmentesen kell étkezni, valamint oda kell figyelni a mértékletességre.      Vannak viszont olyan felekezetek, amelyek azt mondják: egy nap csak egyszer lehet enni. Ez a szakértő szerint táplálkozástudományi szempontból nézve nem jó, a szervezetnek ugyanis károsabb lehet, ha az egy étkezéskor nagyobb mennyiséget fogyaszt az ember.      Antal Emese felhívta a figyelmet arra is, hogy nem böjtölhet mindenki, az idősekre és a gyerekekre pedig külön oda kell figyelni. Minél szigorúbb a böjt, annál többféle hiányállapot jelentkezhet, ami a gyerekeknél fejlődési zavarokat, szellemi visszamaradottságot, koncentrációs problémákat okozhat - hangsúlyozta. (MTI)

Új: a túlfeldolgozott élelmiszerek fogyasztása rákkockázattal járhat

Francia tudósok szerint létezhet kapcsolat a túlságosan feldolgozott ételek - sütemények, csirkefalatok, csomagolt kenyérfélék - fogyasztása és a rák kialakulásának kockázata között, de hangsúlyozták, hogy ennek kiderítésére további kutatásokra van szükség.      A 105 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás eredményei a tudósok szerint arra utalnak, hogy minél több ilyen ételt fogyaszt valaki, annál nagyobb a daganatos betegség kialakulásának rizikója - ismertette a tanulmányt csütörtökön a BBC News.       Ugyanakkor számos kérdőjel is felmerült a kutatással kapcsolatban. A táplálkozási szakértők állásfoglalása szerint a legjobb, ha egészséges étrendet követünk.      A kutatók szerint a túlságosan feldolgozott táplálékok közé sorolhatók a csomagolt kenyérfélék, az édes és sós csomagolt rágcsálnivalók, köztük a chipsek, az üdítők és édesített italok, a csokiszeletek és édességek, húsgolyók, hal- és csirkefalatkák, instant tészták és levesek, fagyasztott és tartósított húsok, valamint a csaknem teljesen cukor, olaj és zsír összetevőből készült ételek.      A párizsi Sorbonne Egyetem kutatócsoportja olyan felmérésekre támaszkodott, amelyek azt vizsgálták, hogy mit ettek a megkérdezettek. A kutatásban szereplők - túlnyomórészt középkorú nők - egészségi állapotát átlagosan öt évig kísérték figyelemmel.      A British Medical Journalban publikált tanulmány szerint azok körében, akiknek étkezésében 10 százalékkal nőtt a túlságosan feldolgozott ételek aránya, a rákos esetek száma 12 százalékkal nagyobb volt. A kutatásban szereplők átlagosan 18 százalékban fogyasztottak túlságosan feldolgozott ételeket.      Míg évente átlagosan 79 rákos esetet szűrtek ki minden tízezer résztvevő közül, a feldolgozott ételek arányának tíz százalékos növelése után minden tízezer résztvevőre kilenccel több rákos megbetegedés jutott évente.       "Az eredmények arra utalnak, hogy a túlságosan feldolgozott ételek gyorsan növekvő fogyasztása a következő évtizedekben a daganatos betegségek számának növekedéséhez vezethet" - írták a kutatók.      Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy eredményeiket újabb nagyléptékű kutatással kell alátámasztani, és további kutatásokkal kell vizsgálni és igazolni a felfedezett lehetséges kapcsolatot. Mint fogalmaztak: "nem teljesen kizárható", hogy a feldolgozott ételek növelhetik a rák kockázatát.      Linda Bauld, a brit Rákkutató Intézet betegségmegelőzési szakértője szerint az már köztudott, hogy aki túl sokat eszik ezekből az ételekből, az túlsúlyossá vagy elhízottá válhat, ami növeli a rákkockázatot. De nehéz lenne megmondani, hogy ehhez mennyiben járul hozzá az étrend és mennyiben a túlsúly.      Hozzátette: a tanulmány általánosságban felhívja a figyelmet az egészséges étkezésre, azonban addig, amíg elegendő gyümölcsöt, zöldséget és rostos ételt fogyaszt az ember, nem kell aggódnia, ha néha egy kis feldolgozott élelmiszert is eszik.      Ian Johnson, a norwich-i Quadram Intézet tudósa szerint a tanulmánynak csak "nagyon gyönge kapcsolatot sikerült azonosítania", továbbá a feldolgozott ételek köre a kutatásban nagyon szélesen és lazán körvonalazott, és az ok-okozati kapcsolat megállapítása már csak ezért is kérdéses.      A British Medical Journal a tanulmányt kísérő kommentárjában ugyancsak óvatosságra intett a következtetések levonásában. (MTI)

Jaj! Magyarországról származó gyerekpezsgőt hívott vissza az osztrák Metro

Magyarországról származó élesztővel szennyezett és a gázképződés következtében "robbanásveszélyes" gyerekpezsgőt hívott vissza az osztrák Metro, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett riasztás útján értesült az esetről.      A Nébih honlapján pénteken közölte: az osztrák hatóság bejelentése szerint vállalati önellenőrzés alapján hívják vissza a "Kindersekt Disney Die Eiskönigin, Traube"  és a "Kindersekt Disney Mickey Mouse, Traube" 0,75 literes kiszerelésű gyermekpezsgők bizonyos tételeit.       A hatóság azért döntött a termékek visszahívása mellett, mert az erjedés folytatódása esetén előfordulhat a pezsgős palack belső nyomásának növekedése, amely szétrobbanthatja az üveget.      A kifogásolt gyermekpezsgőkből öt magyar fogyasztó is vásárolt Ausztriában egy-egy üveggel, az érintetteket az osztrák Metro levélben értesíti.      A hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy aki vásárolt az árucikkből, saját biztonsága érdekében azt ne fogyassza el. (MTI)

Pohner Ádám nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét

Pohner Ádám, a balatonszemesi Kistücsök Étterem séfhelyettese nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi döntőjét csütörtökön Budapesten, így ő képviselheti az országot az európai döntőn júniusban Torinóban.      A világ egyik legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or európai döntőjébe jutásért hat séf versengett: Pohner Ádám és segédje, Csillag Richárd mellett Elek Richárd (Fausto's Ristorante), Garai Ádám (Olimpia Étterem), Haraszti Zsolt (Alabárdos Étterem), Veres István (Babel Budapest) és Volenter István (67 Étterem és Bistro).      A konyhai és a kóstoló zsűriben összesen 24 séf foglalt helyet, köztük a két évvel ezelőtti európai döntő győztese, Széll Tamás is, aki Torinóban a zsűri elnöke lesz.      Az eseményen megemlékeztek a verseny névadójáról, a január 20-án elhunyt Paul Bocuse-ről is. MTI fotók: Balogh Zoltán

Elgondolkodtató: 9 ezer tonna ételt mentettek meg a kukától

Csaknem 400 kamionnyi, 9300 tonnányi, 5,2 milliárd forint összértékű ételt mentett meg a kidobástól a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tavaly, ezzel több mint 300 ezer rászorulónak tudott segíteni.      A szervezetnek az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy becslések szerint az ételfelesleg mennyisége Magyarországon közel 2 millió tonna. Az egyesület úgy látja, ebből 80-100 ezer tonnát lehetne megmenteni.      Míg napjainkban világszerte hatalmas pazarlás zajlik, egyre nagyobb hangsúlyt kap a feleslegek megmentése is - emelték ki.      A szervezet két fő célja a pocsékolás csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Partnereivel közösen azon dolgozik, hogy egyre több élelmiszert tudjon megmenteni a kidobástól és eljuttatni a nélkülözők asztalára.      A tavalyi 9300 tonna a korábbi eredmény csaknem kétszerese. Ha kamionokra raknák az ételt, a sor közel öt és fél kilométer hosszan kanyarogna - szemléltették.      A megmentett élelmiszerek nagyon változatos képet mutatnak: pékáru, zöldség-gyümölcs, tejtermék és húsáru egyaránt megtalálható a nélkülözőknek átadott csomagokban - közölték.      Az ételek az egyesület 350 partnerszervezetén keresztül több mint 300 ezer rászorulót segítenek. A kedvezményezettek elsődlegesen szegény gyermekek és családok, de nagy számban érnek el időseket, fogyatékkal élő embereket, hajléktalanokat és más hátrányos helyzetű csoportokat is.      Az élelmiszerek csaknem 90 százaléka az egyesülettel kapcsolatban álló kereskedelmi láncokból jut el a nélkülözőkhöz, míg a maradék 10 százalék gyártóktól érkezik a szervezet központi raktárába, hogy onnan mielőbb rászorulókhoz juthasson.      Azt kívánják elérni, hogy rövid távon minden élelmiszeripari szereplő jótékony célra ajánlja fel a feleslegét, ezzel biztosítva a felelős működést.      Idézték Cseh Balázst, az egyesület elnökét, aki azt mondta, bíznak benne, hogy idén is folytatni tudják a jelentős növekedést, és ebben azok a vállalatok is a segítségükre lesznek, amelyek eddig még nem csatlakoztak a programjukhoz. Nagyon hálásak minden céges partnerüknek, amely étellel, anyagilag vagy szolgáltatással támogatja a munkájukat - tette hozzá.      A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó feleslegek és a rászorulók között, ezzel elősegítve az éhezés és a pazarlás csökkenését. A szervezet egyszerre szolgál környezetvédelmi és szociális szempontokat.      Fennállása óta, több mint 13 éve gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált ételeket, amelyek között közeli lejáratú vagy csomagoláshibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is megtalálhatóak - olvasható a közleményben. (MTI)

Debreceni lett az Év gasztronómusa!

Összesen 17 turisztikai szakember, illetve szervezet vette át a szakmai szervezetek díját február 1-jén, a hagyományos turisztikai díjátadó gálán és évadnyitó fogadáson. A Turizmus Kft. rendezvényére 26. alkalommal került sor. Debreceni siker is született: az év gasztronómusa Barabás Zoltán, a Barabás Étterem Debrecen tulajdonos-ügyvezetője lett. Gratulálunk! A díjazottak: Az év autóbuszos személyszállítója: Koós László, az INFINITOURS Kft. ügyvezetője Az év autókölcsönzője: Kozák József, a Hertz Mercur Rent a Car Kft. cégvezetője Az év beutaztatója: Horváth Anita, a Liberty Incentive és Kongresszus Budapest Kft. ügyvezetője Az év egészségturizmus menedzsere: Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt. marketingigazgatója Az év fesztiválszervezője: Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. alapító-ügyvezetője Az év gasztronómusa: Barabás Zoltán, a Barabás Étterem Debrecen tulajdonos-ügyvezetője Az év idegenforgalmi oktatója: Dr. Szabó Géza, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet Turizmus Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens Az év idegenvezetője: Molnár Attila Az év kempingese: Csoba Balázs, a Bocor Kemping és Fogadó üzletvezetője Az év munkaadója: György Tamás, a Hungast Holding Zrt. tulajdonosa Az év rendezvényszervezője: Kristóf Anita, a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. vendégrendezvény értékesítési igazgatója Az év rendezvényszolgáltatója a Special Effects Zrt. Az év repülőjegy-értékesítője: Gajárszki Henrik, az AST-American Service Travel repülőjegy értékesítője Az év TDM menedzsere: Magyarics Gábor TDM menedzser, Tata és környéke Turisztikai Egyesület Az év utazási irodása: Jakócs Áron, a Robinson Tours Kft. tulajdonos-ügyvezetője Az év vendéglőse: Dudás Szabolcs és Dudás Szilárd, az Anyukám Mondta Étterem tulajdonosai Budapest kulturális és turisztikai nagykövete 2018: Káel Csaba vezérigazgató, film-és színházi rendező, producer, Müpa Budapest - Művészetek Palotája Fotó: Facebook  

Mindenki eszi: itt a Nagy Magyar Párizsiteszt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a sertéshúst tartalmazó párizsikat ellenőrizte legújabb Szupermenta terméktesztjén. Összesen 30 párizsit vizsgáltak, köztük szeletelt és rúd kiszerelésű termékeket. Laboratóriumban ellenőrizték, hogy ezek a húskészítmények valóban megfelelnek-e az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv kritériumainak. Egy termék esetében minőségi probléma miatt eljárást indítottak a hivatal szakemberei. Összesen 30 sertés párizsit vizsgáltak a NÉBIH munkatársai. 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amelyek között 27 natúr, illetve 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült, de „sertés párizsinak” csak az a termék nevezhető a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint, amelynek pl. 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik. A vizsgált 30 párizsit 10 üzem állította elő, 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek. Mikrobiológiai és analitikai laboratóriumi vizsgálatot is végeztek az élelmiszerbiztonsági szakemberek. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból mindegyik párizsi megfelelt az előírásoknak. 2017. augusztus 1-e óta az előállítási gyakorlatban már kötelezően alkalmazandók azok az előírások, amelyek szerint a párizsiban például a minimális hústartalom – a korábbi 40%-ról – 51%-ra emelkedett. További, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott kritérium a párizsi megnevezésű termékekkel szemben, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége (MSM) a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10% lehet. Az analitikai vizsgálatok eredménye alapján, amellyel a minőségi követelmények betartását ellenőrizték a NÉBIH szakemberei, egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A felelős vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki. Laboratóriumban mérték mindegyik termék kalcium tartalmát is, ami alapján következtetések vonhatók le a termékben felhasznált MSM mennyiségére. A kiugróan magas kalcium érték utalhat a felhasznált MSM nagy mennyiségére. A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Szintén laboratóriumban vizsgálták, hogy ezek az állítások helytállóak-e. Valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak. A kedveltségi teszt ezúttal sem maradhatott el, aminek alapján alakult ki a sertés párizsik Szupermenta rangsora. Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, szeletelt és rúd kiszerelésű párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja. A kedveltségi vizsgálaton egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba. Végeredményben a szeletelt sertés párizsik Szupermenta versenyében első helyen a Berger Feine Extrawurst végzett. Második lett a Pick Nosztalgia Párizsi, míg harmadikként a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi zárt. Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.

Debrecen a magyar borkultúra egyik fellegvára lett

Második alkalommal tartotta meg „Super 12” nevű meghívásos borversenyét a két éve alakult Magyar Borszakírók Köre. A 26 tagú társaság az elmúlt évi kóstolási tapasztalataik alapján állította össze listáját és választotta ki közülük a Magyar Bor Nagydíj nyerteseit. A borszakírók először szavazataikkal - több forduló után - rangsorolják az elmúlt öt évjárat olyan borait, amelyek „kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak”. Ezt követően a 12-es listára felkerült borokat a tagokból alakított két bizottság kóstolja, illetve pontozással értékeli két-két alkalommal és sorrendben.   A legjobb tizenkettőbe bekerült borok:   Magyar Fehérbor Super 12       Bencze Családi Birtok Venus  2015 (Badacsony)     Csetvei Pince Kő-Papir-Olló/Kő 2013 (Mór)     Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelű 2015 (Tokaj)     Gizella Pince Szil-völgy Cuvée 2015 (Tokaj)     Györgykovács Imre Nagy-Somlói Furmint 2015     Holdvölgy Vision 2015 (Tokaj)     Kamocsay Ákos Ihlet Cuvée 2015 (Neszmély)     Kolonics Pincészet  Somlói Juhfark 2015     Kovács Nimród Monopole Battonage Chardonnay 2015 (Eger)     Pálffy Pince Káli Királyi Fekete-hegy Olaszrizling 2015 (Balaton-felvidék)     St. Andrea Mária 2015 (Eger)     Szászi Endre Badacsonyi Rózsakő 2015   Magyar Vörösbor Super 12       Balla Géza Sziklabor Feketeleányka  2013 (Ménes)     Eszterbauer Borászat Nagyapám Szekszárdi Kadarka 2016     Günzer Tamás Bocor Grandior Merlot 2012 (Villány)     Heumann Pincészet Terra Tartaro 2012 (Villány)     Ikon Borászat Evangelista Cabernet Franc 2012 (Balatonboglár)     Koch Csaba Villányi Csanád Cuvée 2012 (Villány)     Kovács Nimród Monopole Soul Syrah 2013 (Eger)     Thummerer Pince Cabernet Sauvignon Superior válogatás 2012 (Eger),     Tiffán’s A Régimódi 2015 (Villány)     Sauska Cabernet Franc  2012 (Villány)     Sebestyén Pince Grádus Cuvée 2013 (Szekszárd)     St. Andrea Merengő Egri Bikavér Grand Superior 2013 (vörösök)     Ennek eredményeként a Magyar Bor Nagydíj 2017 évi nyertesei:   Görgykovács Imre 2015-ös Nagy-Somlói Furmintja     Koch Csaba 2012-es Villányi Csanád Cuvée-je.       A Magyar Borszakírók Köre által alapított Super 12 - Magyar Bor Nagydíj díjazottjai a debreceni Déri Múzeumban 2018. január 27-én, szombaton 15 órakor kezdődő borbemutatóval egybekötött díjátadó gálán vehetik át okleveleiket. A rendezvény szervezői a Magyar Borszakírók Köre, a Debreceni Borozó magazin és a Debreceni Borbarátok Társasága.   Az est kísérőrendezvénye Szabó Edit író-olvasó találkozója, ahol több borászhölgy társaságában beszélgetnek a Gyengébb? Nem! című könyvről. Ebben a könyvben huszonhat remek nő mesél az életéről. Mindannyian a borok világában dolgoznak, olyan terepen mozognak, ahol korábban hagyományosan férfiak ültek a kormánynál. Magabiztosan, céltudatosan vezetnek. Van közöttük tulajdonos, birtokigazgató, szőlész és borász, mindegyikük máshol tart az útján, de büszkék arra, amit eddig elértek, és nem cserélnének senkivel. Bemutatják a boraikat, amelyekre büszkék, és bizonyítják jártasságukat a konyhában is. Mesélnek a mindennapjaikról, a családjukról, a sikereiről és a kudarcaikról, mindarról, ami elindította őket azon az úton, amelyen ma is járnak.   A jegyeket a Déri Múzeum (4026 Debrecen, Déri tér 1.) pénztárában, a Best FM (Debrecen, Darabos u. 35.) portáján, a Mákvirág Cukrászdában (Debrecen, Bartók Béla út 17. egykori Csóra udvar) lehet megvásárolni. Elővételben: 7.990 Ft/fő, a helyszínen: 9.990 Ft/fő.   A rendezvény szervezői: a Magyar Borszakírók Köre, a Debreceni Borozó magazin és a Debreceni Borbarátok Társasága.   A Magyar Borszakírók Körének tagjai: Bukovics Martin, Darin Sándor, Dékány Tibor, Dlusztus Imre, Geönczeöl Attila, Győrffy Zoltán, Izsák Norbert, Jenei Balázs, Kling József, Konkoly Mihály, Kosárka József, Kovács András, Kovács Pál, Kövesdi István, Németh Ágnes, Megyeri Sára, Rohály Gábor, Sánta Zoltán, Tompa Imre, Tóth Adrienn, Szabó Edit, Viniczai Sándor és Vörös Attila. Fotók: Lukács Tihamér

340 ezer forintért 4 steak, némi sült hal, víz

Több mint 1100 eurót, vagyis csaknem 340 ezer forintot számoltak fel négy steakért, egy tál sült halért, vízért és a szervízdíjért néhány japán turistának egy velencei étteremben, aminek híre még a város polgármesteréhez is eljutott, aki megesküdött rá, hogy kivizsgálja a "szégyenletes" esetet.      A Bolognában tanuló négy japán fiatalember egy Szent Márk-térhez közeli étteremben kapta ki a számlát, majd Bolognába visszatérve jelentette az esetet a rendőrségnek - írta a BBC News.     Luigi Brugnaro velencei polgármester az esetről értesülve megígérte, hogy utánajár az igazságnak. "Alaposan ki fogjuk vizsgálni az esetet, és ellenőrizni fogjuk, hogy jogos volt-e a panasz" - írta Brugnaro a Twitteren, hozzátéve, hogy ha a szégyenletes incidens igaznak bizonyul, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy a felelősöket megbüntessék. "Mindig az igazság oldalán állunk" - szögezte le a polgármester.      Az olasz sajtó nem nevezte meg az éttermet, csupán annyit árult el, hogy egy kínai nő tulajdonában van és egy egyiptomi származású személy vezeti.       Marco Gasparinetti, a velencei polgárok által létrehozott Gruppo 25 Aprile civilszervezet szóvivője szerint a városnak azon a részén az éttermek mindössze 1,1 százaléka van helyi lakosok tulajdonában, míg a történelmi városrész területének egészén ez az arány 50 százalék.      A csoport a héten jó tanácsokkal fogja ellátni a turistákat a Facebookon, hogy megóvja őket a hasonló incidensektől. Gasparinetti szerint Velencében gyakran előfordul, hogy az éttermek felárat számolnak fel a turistáknak. "Megvédjük a helyieket, mert bárki is teszi kockára Velence jó hírnevét, azzal az összes velenceinek kárt okoz" - írta a szervezet egy Twitter-bejegyzésében.      Az olasz média szerint a négy japán férfival három nő is volt, akik azonban egy másik éttermet választottak, ahol 350 eurót fizettek három tál tengeri gyümölcsös tésztáért. (MTI)

Elhunyt a gasztronómia pápája

Elhunyt 91 éves korában Paul Bocuse, a francia konyhaművészet megújítója. Évek óta Parkinson-kórban szenvedett.       A lyoni séf halálhírét Gérard Collomb belügyminiszter, Lyon korábbi polgármestere jelentette be a helyi francia sajtónak szombaton.      "Paul Bocuse meghalt, a gasztronómia gyászol. Monsieur Paul maga volt Franciaország. Egyszerűség és nagyvonalúság. Kiválóság és életművészet. A gasztronómia pápája távozik" - írta szombaton a Twitteren Gérard Collomb.       A francia gasztronómia jelképének számító sztárséf ugyanott fejezte be az életet, ahol elkezdte. A ma Lyonhoz tartozó, hangulatos Collonges-au-Mont-d'Ort településen, a Saone folyó partján ugyanabban a szobában hunyt el, ahol 1926. február 11-én született. Családjának 1765-től volt malma a településen, Paul az apja éttermében született, amely ma az első számú Bocuse-étterem, s ahol alig tízévesen már a konyhában dolgozott.       A második világháború végén Charles de Gaulle csapataival harcolt, Elzászban megsebesült. Életét egy amerikai katonai kórházban kapott vérátömlesztés mentette meg, ezért minden éttermén leng egy amerikai zászló is. Leszerelése után a három Michelin-csillaggal kitüntetett első nő, Mere Brazier és a modern francia konyha atyjának tekintett Fernand Point keze alatt járta végig a konyhai ranglétrát, tanult meg mindent a francia szakácsművészetről.       1958-ban vette át apja lyoni éttermét, ekkor nyerte első Michelin-csillagát is. A másodikat 1962-ben, a harmadikat 1965-ben kapta, s azóta is őrzi őket, ami világrekord. A Franciaország Legjobb Mestere (Meilleur Ouvrier de France) rangos címet 1961-ben kapta. Éttermei annyira híresek, hogy Franciaországban az a mondás járja: "Nem Bocuse van Lyon mellett, hanem Lyon Bocuse mellett."       Monsieur Paul, ahogy a személyzet szólította, forradalmasította a francia gasztronómiát. Filozófiájának három fő eleme a jó alapanyag, a jó hőmérséklet és a jó ízlés. Mindenben az egyszerűségre törekedett, miközben ragaszkodott a francia konyha hagyományos technikáihoz. Őt tartják a "nouvelle cuisine", a francia új konyha legnagyobb alakjának, amely egyszerűbb, könnyedebb, kevesebb kalóriát tartalmazó ételekből áll, mint a "cuisine classique", a klasszikus konyha.       Keze alól számtalan híres séf került ki, tanítványa volt Eckart Witzigmann, az első német ajkú és a harmadik nem francia nyelvű séf is, aki Michelin-csillagot nyert. Bocuse a második világháború után minden francia elnöknek főzött, de Gaulle-tól Nicolas Sarkozyig. Számtalan kitüntetéssel jutalmazták, a Becsületrendet 1975-ben kapta meg. 1990-ben alapította intézetét, amelyben harminchét ország diákjai tanulnak. 1987-ben útjára indította a világ legrangosabb gasztronómiai versenyét, a Bocuse d'Ort, amelynek európai döntőjét 2016-ban Budapesten rendezték meg, s azt Széll Tamás nyerte meg. Magyarország először 2013-ban vett részt a Bocuse d'Or világdöntőjében, akkor Széll Tamás a 10. helyen végzett, Molnár Gábor 2015-ben a 13. helyet szerezte meg. A Magyar Bocuse d'Or Akadémia 2009-ben alakult.       Bocuse neve áruvédjegy is, a lendületes aláírásával díszített címkével többek között szakácskönyveket, lekvárt és pezsgőt forgalmaznak. Húsz étterme van, többek között az amerikai Disneylandben és Japánban, üzemeltet sörfőzdét, sőt az Ouest Express gyorséttermekben burger is kapható, "made by Bocuse".       A szakácspápa fizikai megjelenését tekintve is impozáns jelenség volt. Több mint 180 centiméter magas, viselkedése akár egy arisztokratáé, tekintélyéhez a magas, fehér séfkalap, a toque is hozzájárult, gallérját a francia trikolor színei díszítették. Elragadó személyiség, igazi sármőr, nyolcvanadik születésnapján derült ki, hogy felesége mellett évtizedekig két szeretője és számos futó kalandja is volt. (MTI)

Szép munka: cseh sörversenyen kapott díjat egy magyar sör

Három bronzérmet nyert a békésszentandrási Szent András Sörfőzde Európa egyik legrangosabb szakmai sörversenyén, a Csehországban megrendezett nemzetközi World Beer Idolon - tájékoztatta a kézműves főzde pénteken közleményben az MTI-t.      Magyarországról egyedül a 25 éve alapított Békés megyei főzde nyert el díjat a Monarchista fantázianevű imperial pilsner, a valódi gyümölcsből készült Málnás Búza és a limitált kiadású, Earl Grey teás karácsonyi főzete, az Esthajnal '17 söreivel - írták.      A World Beer Idol nemzetközi sörversenyt harmadik alkalommal rendezték meg a csehországi Slanyban. Idén 17 ország mintegy 50 főzdéje több mint kétszáz sörrel nevezett, 10 arany-, 13 ezüst- és 28 bronz díjat osztott ki a neves sörkritikusokból, független sörfőzőmesterekből, újságírókból és szakmai oktatókból álló zsűri.       A díjazottak többek között francia, belga, német, norvég, spanyol, cseh és dán sörfőzdék közül kerültek ki. Az egyedüli "gyémántot" a belga Huyghe Brewery sörfőzde Delirium Tremens strong ale-je nyerte.      A Szent András Sörfőzde portfóliójában 14 féle sörtípus található, amelyet szezonális különlegességekkel egészítenek ki. Ők készítették Magyarország első valódi gyümölcsből készült meggyes sörét. A negyedszázados jubileumát ünneplő, 2011-ben az év sörfőzdéjének választott kézműves manufaktúra mintegy 30 nemzeti és nemzetközi elismerést nyert már. (MTI)

Finom nedűk: íme Debrecen idei borai

Minden eddiginél több pincészet, minden eddiginél több borral jelentkezett az idei Debrecen Város Bora versenyre. Idén újdonság volt, hogy nemcsak fehér és vörös borokat, hanem pezsgőket is lehetett nevezni. A megmérettetésre 56 pincészet 118 tételével neveztek a 3 kategóriában. Összehasonlításul tavaly 33 pincészet 94 tétele versengett a 4 fődíjért. Idén is szigorú szabályok szerint zajlott a bírálat. A szakmai és a társadalmi zsűri úgynevezett vakkóstolással pontozta a mintákat. A zsűri elnöke Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke volt. A versenyen pincészetek és egyéni termelők vehettek részt Magyarország valamennyi borvidékéről. A zsűri három kategóriában hirdetett győztest, akik jogosultak az éremcímke használatára, valamint idén is Debrecen Város Bálján vehetik át elismerésüket. Eredmények: "Debrecen Város Fehér Bora 2018" Bai István 2016-os évjáratú Tokaji Hárslevelű bora nyerte el 2018-ban "Debrecen Város Vörös Bora 2018" Petrény Attila 2012-es évjáratú Borgundi Egri Bikavér bora nyerte el 2018-ban "Debrecen Város Pezsgője 2018" Balla Géza 2015-ös évjáratú Clarus száraz mustos fehér pezsgője nyerte el 2018-ban. Fotók: Pénzes László  

Több terméket is visszahív a Metro

  A Metro Kereskedelmi Kft. minőségi hiba miatt kezdeményezte a szénsavmentes, 0,75 literes, üveges Szentkirályi ásványvíz visszahívását, valamint elővigyázatosságból felfüggesztette az 1 kilogrammos, aro márkájú, füstölt lazac forgalmazását is, mert a termék érzékszervileg nem volt megfelelő - közölte a Metro Kereskedelmi Kft. a honlapján pénteken.       Az érintett Szentkirályi ásványvizet február 28-ig, az aro márkájú füstölt lazacot pedig január 31-ig vihetik vissza a vásárlók bármely Metro áruház vevőszolgálati osztályára, a termékek árát visszatérítik - tették hozzá.       A közlemény szerint az áruház az 5999881783148 vonalkóddal ellátott, 2018. augusztus 19., a 2018. augusztus 26., a 2018. szeptember 6., és a 2018. október 4. minőség megőrzési idővel rendelkező ásványvizeket, illetve a 5905912400373 vonalkóddal ellátott, 1 kilogrammos, aro lazacokat hívta vissza, utóbbiak 2018. január 20-ig, január 27-ig és január 31-ig őrzik meg a szavatosságukat.       Az áruház mindkét termék forgalmazását 2018. január 12-től felfüggesztette és visszahívja azokat a vásárlóitól. ​(MTI)

Nagyon készülnek a halasok, de az ár emelkedik

Bőséges halkínálattal készülnek a karácsonyra a haltermelők, a piaci árak viszont az elmúlt évhez képest kicsit emelkedtek - közölte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke csütörtökön az MTI-vel.      Németh István - aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója - elmondta: az élő pontyot a hazai piacon kilogrammonként 890-1200 forint közötti áron lehet megvásárolni, a tisztított filék, pontyszeletek pedig ennek kétszeresébe, háromszorosába kerülnek. Egy kilogramm tisztított harcsafilé ára az 5 ezer forintot is elérheti. Hozzátette, hogy alacsonyabb áron is lehet halat vásárolni: az élő busa és a kárász kilogrammonkénti ára 400-500 forint.      Az elmúlt évben az élő ponty kilogrammonkénti ára az ezer forintot sem haladta meg, míg a szálkamentes harcsa ára 2500-3000 forint között alakult - emlékeztetett Németh István.     Kifejtette: a kereskedelemben  az idén szinte minden faj - egyebek mellett ponty, busa, kárász, csuka, szürkeharcsa és afrikai harcsa - rendelkezésre áll. A vásárlók 80 százaléka a pontyot keresi, mivel ez elengedhetetlen alapanyaga a legnépszerűbb karácsonyi ételnek, a halászlének. A ponty mellett mind az élő, mind a feldolgozott, szálkamentes szürkeharcsára és az afrikai harcsára is nagy a kereslet. Vidéken népszerű a kárász és a busa is, amelyből ropogós, paprikás halszeletek kerülnek majd az ünnepi asztalra - fűzte hozzá Németh István.        Elmondása szerint az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás növekvő tendenciát mutat: a magyar emberek évente átlagosan 6-6,5 kilogramm halat fogyasztanak, míg az 1990-es években a halfogyasztás a 3 kilogrammot sem érte el. Rámutatott: ugyanakkor Európában 23 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás átlaga, a világátlag pedig 16 kilogramm.       A magyarországi édesvízi hal 30-35 százaléka az adventi időszakban fogy el. Az összesen 26 480 hektáros halastavakban évente csaknem 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 10-12 ezer tonna az étkezési hal, melynek döntő része - mintegy 10 ezer tonna - a ponty - ismertette a Mahal elnöke. Európában keresleti piac alakult ki az édesvízi haltermékekre, és egyre nagyobb az érdeklődés a kitűnő, magyar édesvízi halak iránt. Évente 3500 tonna édesvízi halat exportálnak, a kuriózumnak számító ragadozó halak (csuka, süllő) nagy részét Ausztriába, Németországba, Olaszországba szállítják - közölte.      Az ágazat édesvízi halakból származó éves árbevétele 12,5 milliárd forint volt, a termelés jövedelmezősége 4 százalék - ismertette Németh István.      Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében 2015 és 2020 között 16,5 milliárd forintot fordítanak ágazati fejlesztésekre, innovációra és beruházásokra.      Az 1700 hektáron gazdálkodó Tógazda Halászati Zrt. tavaly 900 millió forint árbevétel mellett 4 százalék eredményt ért el. (MTI)

Rákkeltő műanyag lehet a sültkrumpliban, a kenyérben és a kávéban

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét, a napokban lépett ugyanis hatályba az az Európai Uniós rendelet, amely néhány hónap múlva kötelezővé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatban kockázatcsökkentő intézkedéseket írjanak elő. A rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti. Oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, mivel a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal lényegében műanyagot esznek az emberek - írja az agrarszektor.hu. December 11-én lépett hatályba és jövő év áprilisától már kötelezően alkalmazandó az Európai Bizottság azon rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő az érintett vállalkozások számára. Az élelmiszerekben előforduló akrilamid ugyanis potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoportban. Ezeket az intézkedéseket és azok hatásosságát mintavétellel és laboratóriumi elemzéssel kell ellenőrizni – írja a Laboratorium.hu. Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom, a snack ételek, a sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér, a reggeli gabonapelyhek, illetve a finompékáruk gyártóinak kell különösen figyelniük. Ugyancsak tartalmazhatnak akrilamidot a pörkölt és instant kávék, illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek is. Bizonyos burgonyafajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik, így fogyasztáskor lényegében műanyagot esznek az emberek. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért a főzésre ajánlott krumplit nem szabad sütni, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid. A chipseknél évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják az akrilamidtartalmat.

Nem mondták ki a kebab halálos ítéletét

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők nem szavazták meg a kebab előállításához használt húshoz adott foszfáttartalmú adalékanyagok engedélyezését ellenző határozati javaslatot.     Az uniós parlament tájékoztatása szerint zöld jelzést kapott az Európai Bizottság javaslata, amelynek értelmében engedélyezhető a különböző foszfátok - di-, tri-, és polifoszfátok, amelyek jelzése E 338-452-ig terjed - alkalmazása a kebab előállításához használt csirke, marha, bárány és borjúhúsban.     Az uniós bizottság szerint erre azért van szükség, hogy a különféle húsokat egységesen lehessen sütni és fagyasztani. Noha az ezt ellenző parlamenti környezetvédelmi bizottság által benyújtott javaslatot 373/272 arányban, 30 tartózkodás mellett leszavazta az EP-plenáris, a bizottság az egészségügyi aggodalmak miatt az engedélyezést mindenképp megvárja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal vizsgálati eredményeinek nyilvánosságra hozataláig - közölte az uniós parlament.     A számos településen fogyasztott kebab előállítói szerint a foszfátokra azért van szükség, hogy a fagyasztott hús lédús, puha és ízletes maradjon. Mások azzal érvelnek, hogy a foszfátok a szív- és érrendszeri megbetegedések okozói, ezért jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. ELŐZMÉNYEK: Végveszélybe kerülhet egy tervezett uniós szabály miatt az egykori Nyugat-Berlinben kifejlesztett török gyorsétel, a döner.     A beszámoló szerint az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága a Zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Amennyiben az EP elfogadja a bizottság álláspontját, az egész ágazatot végveszélybe sodró döntés születhet decemberben.     Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott foszfátot a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhús-gyártásban, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Betiltásával "összeomlana a dönerhús-gyártás" - mondta a Bildnek Renate Sommer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik EP-képviselője.     Az egészségpolitikára szakosodott képviselő pánikkeltéssel vádolta a Zöldeket és a szocialistákat, és rámutatott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz.     A politikus kiemelte, hogy "az uniós állampolgárok a dönerfogyasztás révén egy év alatt legfeljebb annyi foszfátot visznek be szervezetükbe, mint amennyit másfél liter kóla elfogyasztásával".     A Bild hozzátette, hogy az EP más húskészítmények esetében 2014 óta engedélyezi a foszfát használatát, ami az jelenti, hogy az uniós parlament "diszkriminálja a dönert".     A lap szerint az EU-ban naponta 500 tonna dönerhúst értékesítenek, és ennek 80 százalékát Németországban állítják elő. Az ágazat 110 ezer embernek ad munkát.     A nyárson sült hússal töltött szendvicset a hagyomány szerint egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában 1972-ben. A hús mellett akkor még csak hagyma és saláta volt a zsömlében, de az új fejlesztés így is óriási sikert aratott, és végül a másik klasszikus berlini gyorsételnél, a curryvel és paradicsomszósszal ízesített kolbásznál - a currywurstnál - is nagyobb karriert futott be.      A Magyarországon döner kebabként is ismert szendvicsre egész iparág épült, amely törökök - illetve török bevándorlók - ellenőrzése alatt áll. A dönerrel foglalkozó európai török cégeknek külön érdekképviseletük is van, a berlini székhelyű ATDID.     A Bild cikke nyomán német sajtóban megjelent beszámolók alapján nem valószínű, hogy rövidesen veszélybe kerül a döner. Az ügy onnan ered, hogy az EU-ban nincs egységes szabályozás az úgynevezett nyársas húskészítmények foszfáttartalmáról. Így például Németországban szabad, Csehországban pedig tilos a foszfát hozzáadásával készült döner-, gyros vagy egyéb nyársas hús forgalmazása.     Az Európai Bizottság javasolta, hogy engedélyezzék valamennyi tagállamban az ilyen foszfáttartalmú - az üzleteknek rendszerint nyársra húzva előkészített,  fagyasztott állapotban kiszállított - hústermékek árusítását. Az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága viszont ellenzi a javaslatot. A testület szerint a végleges döntés előtt be kell várni az EFSA vizsgálatát a foszfáttartalmú élelmiszer-adalékanyagok lehetséges egészségkárosító hatásairól. A hatósági vizsgálat várhatóan jövőre ér véget.     Az EP decemberben csupán a bizottsági előterjesztésről dönt majd, vagyis a jelenlegi szabályozás egyelőre biztosan nem változik, és az EP nem is tudná betiltani a foszfáttartalmú dönerhúst, mert nincsen ilyen felhatalmazása. (MTI)

Hungarikum lett a gulyásleves is

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón.      A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében. (MTI)

Nagyon finom hétvége vár Debrecenre

2017-ben Debrecen Város és Eger Városa közös szervezésében ismét a Márton Napi népi hagyományoké a Kossuth tér. November 10. és 12. között Debrecen központjában, látványkonyhákban készülnek majd a hagyományőrző ízletes libaételek és egri borászatok kínálják finom nedűiket. A rendezvény kulturális műsoraiban Eger és Debrecen város művészeti életével ismerkedhet meg a közönség. A vendégek megkóstolhatják sült libacombot, ludaskását, libatoros káposztát, libahúsos töltött káposztát, a hagymás libamáj csíkokat, libazúza pörköltet libakolbászt, de az édesszájúak is találnak kedvükre valót a kínálatban; házi rétesek, házi csőröge és lúdláb szelet várja a vendégeket. Jön tehát a finom ételek,szép borok hétvégéje, 10 féle lbahúsból készült étellel, három napon át tartó kulturális programmal.

Idén is jótékonykodott az ALDI a Kolbászfesztiválon

A Csabai Kolbászfesztivál idén sem csak a felejthetetlen gasztrokalandokról szólt az ALDI Lacikonyhánál. A tavalyi kezdeményezést folytatva a diszkontlánc vendégül látta a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gondozásában élő gyermekeket, akik részt vettek az esti koncerteken és megkóstolták az ALDI Lacikonyha finomságait. És hogy az örömből ne csak egy napra jusson, az üzletlánc az ALDI Lacikonyha bevételéből 500 ezer forintot adományozott a térségben kiemelten fontos missziót teljesítő gyermekvédelmi központnak. Mert segíteni jó!  

Csabai Kolbászfesztivál az ALDI-val

Szokás szerint remeknek ígérkezik a Csabai Kolbászfesztivál, idén is az Aldival.  

Malajziai világdöntőbe jutottak a magyar szakácsok és cukrászok

A 2017. október 6. és 8. között Prágában rendezték meg a WACS Global Chef Challege versenyt, amelyen Adamek Balázs és commis-ja, Murányi Mercédesz első helyezést ért el, a WACS Global Pastry Chef Challenge-en Maczák Anna és Marosi Mónika ugyancsak a dobogó tetején állt. Ezzel a felnőtt szakács és cukrász csapat is tovább jutott a 2018-as világdöntőbe, Malajziába. A WACS Young Chef Challenge (junior szakács) versenyen Hack Barnabás és commis-ja, Lendvai Ivett bronzérmet szerzett a közép-európai régióban, Európában pedig összesítve a 6. helyet foglalják el. A rangos versengésen elért magyar sikerek aktív részese volt a helyszínen is a debreceni szakember, Barabás Zoltán.   A versenyre való felkészülést és részvételt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatta. A versenyzőket háttérből egy magyar stand segítette, ahol több tízezer látogató ismerkedett a magyar termékekkel, kiváló szatmári pálinkákkal, mátrai borokkal és Hungarikumokkal. A 105 tagországot és közel 10 millió séfet, gasztronómiai szakembert átölelő World Association of Chefs Societes (WACS) 2007-ben azzal a céllal hívta életre a Global Chefs Challenge versenyt, hogy lehetőséget teremtsen egy közös, élő, melegkonyhás versenyre, ahol a világ minden tájáról érkező séfek mérhetik össze tudásukat. A cukrászoknak kötelezően egy 1000 és 1200 g közötti csokoládé tortát és 6 főre egy olyan tányérdesszertet kellett elkészíteniük, amelynek minimum két komponenst kell tartalmaznia. A két komponens közül az egyiknek sültnek kellett lennie, valamint tartalmaznia kellett gyümölcsöt, szószt és dekorációt. A szakácsok esetében a versenymunka, azaz a menü összeállításakor a Világszövetség központilag határozza meg a fogásonkénti fő alapanyagokat, melyeket kötelezően fel kellett használniuk a versenyzőknek. Minden szakács versenyzőnek 3 óra állt rendelkezésre, hogy elkészítse a 3 fogásos menüjét (előétel- főétel- desszert), 6 fő részére. Idén a kötelező alapanyagok közül a következők álltak rendelkezésre: tengeri sügér, fésűkagyló, libamáj és borjú karaj. A tét ismét nagy volt, hiszen csak 3-3-3 fő szerezhet jogot a továbbjutásra Prágából (1 észak-, 1 közép- és 1 dél-európai a három kategóriában) a 2018-as malajziai világdöntőre, melynek helyszíne a 105 országot és 10 millió séfet felölelő WorldChefs (WACS) világkongresszusa lesz.

Különdíjas lett a debreceni páros a hortobágyi gasztronómiai versenyen

Harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar Szürke-Barátok Találkozója nevű hagyományörző és gasztronómiai bemutatót és versenyt a Hortobágyon. A Bede Róbert sztárséf vezette zsűrit elvarázsolta a debreceni páros.     A régi magyar háziállatok és a hozzá kapcsolódó gasztronómiai és kulturális hagyományőrzés fontos feladata Hortobágynak és a környező településeknek. A találkozón Széles Diána, Debrecen turisztikai fejlesztésekért felelős alpolgármestere azt mondta: idén augusztusban a kormány arról döntött, hogy Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és a Tisza-tó kiemelt turisztikai térség legyen. Ebben a fejlesztési tervben Hortobágy 3 milliárd forint forráshoz jut, amelyből turisztikai attrakcióikat tudják korszerűsíteni. A munkában partnerként számíthat a térség központjára, Debrecenre.   A találkozón nemcsak a hortobágyi értékeket mutatták be az érdeklődőknek, de gasztronómiai versenyt is rendeztek. Bede Róbertet, a TV Paprika ismert séfjét és zsűritársait lenyűgözte az úgynevezett puszta szték, amelynek éke a hagyományos recept alapján készült debreceni páros volt. Az összeállítást különdíjjal jutalmazta a zsűri, míg ezüst bogrács díjat kapott a másik debreceni étek, a töltött káposzta.  

Nem kéne: élelmiszerek megmérgezésével fenyeget egy zsaroló

Élelmiszerek megmérgezésével fenyeget egy zsaroló Németországban - figyelmeztettek a hatóságok csütörtökön. Az ügyben országos nyomozást indítottak és fokozott óvatosságot kértek a lakosságtól.      A konstanzi rendőrkapitányság, a ravensburgi ügyészség és a baden-württembergi fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági minisztérium közös közleménye szerint egy ismeretlen megfenyegetett több üzletláncot, hogy mérgezett termékeket helyez el élelmiszerboltokban és drogériákban Németországban és külföldön, ha nem fizetnek ki neki egy bizonyos összeget.      A Bild című lap úgy tudja, hogy a zsaroló tízmillió eurót (3,1 milliárd forintot) követel.      A közlemény szerint a fenyegetést "nagyon komolyan kell venni".       Az ismeretlen mérget tett kisüveges kiszerelésű termékekbe, amelyeket a múlt héten Friedrichshafenben elhelyezett több üzletben. Ezeket sikerült időben eltávolítani - ismertették.       Az ügyről tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy öt üveg csecsemőtápban találtak mérget, amely akár halált is okozhatott volna. Az üvegekben etilén-glikolt találtak. Az édes ízű, sűrű folyadék kis mennyiségben is egészségkárosodást okoz, észrevenni nem könnyű, mert színtelen és szagtalan.       Biztonsági kamerák felvételei alapján a feltételezett elkövető egy 50 év körüli férfi. A felvételeket nyilvánosságra hozták és a lakosság segítségét kérik a gyanúsított elfogásához. Egyben fokozott óvatosságra intettek, a közlemény szerint ellenőrizni kell, hogy sértetlen-e a megvásárolni kívánt termékek csomagolása.      A zsaroló vagy zsarolók kézre kerítésére több mint 220 fős nyomozócsoportot állítottak fel. A nyomozás nemzetközi, Németországon kívül Ausztriára és Svájcra összpontosítanak. Csütörtök délután az egész országra érvényes riasztást adtak ki. Kiemelték: nem lehet kizárni, hogy ismét manipuláció történik, ezért különösen az üveges kiszerelésű termékekkel óvatosan kell bánni, és azonnal jelenteni kell az eladóknak vagy a rendőrségnek, ha valaki gyanús csomagolású élelmiszert talál. (MTI)

Debrecen Zamatos, nem számít az eső - galéria

Háromezer kilónyi debreceni párossal, minőségi zenével és kolbásztöltő-versennyel várja a gasztronómia szerelmeseit péntektől vasárnapig a 7. Debreczeni Zamat Fesztivál. Debrecen és a régió legkedveltebb gasztronómiai és kulturális fesztiválján mi is ott jártunk.   A Debreczeni ZAMAT a Pálinka és Pároskolbász Fesztivál helyett idén a Street & Classic Food nevet viseli, ezzel is utalva a rendezvény kibővült kínálatára. Az éttermek számára a debreceni hungarikum elkészítését eredeti receptúrák rekonstrukciójával a Debreceni Páros Kolbász Kódex írja elő.  Az idei fesztiválon nem csak a profi éttermek kolbászait kóstolhatják meg, de „Vágod?” elnevezésű páros kolbásztöltő-versenyen a bátor jelentkezők a hungarikum eredeti receptúráját követve saját debrecenit is készíthettek.  Természetesen az esti koncertek sem hiányozhatnak az idei Zamat Fesztiválról sem. A hétvégén olyan kedvencek koncertjeire tombolhatnak a rendezvényre érkezők, mint a Mystery Gang, a Kowalsky meg a Vega, de Geszti Péter is elhozza majd a legnépszerűbb slágereit. Fotók: hajdupress.hu, Bakos Attila

Zamatos lesz Debrecen

Háromezer kilónyi debreceni párossal, minőségi zenével és kolbásztöltő-versennyel várja a gasztronómia szerelmeseit péntektől vasárnapig a 7. Debreczeni Zamat Fesztivál. Debrecen és a régió legkedveltebb gasztronómiai és kulturális fesztiváljának programjait sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Most még üresen áll a sátor a Nagyerdei Stadion rendezvényterén, a hétvégén azonban a remények szerint több ezer ember fordul majd meg itt ínycsiklandó étkeket falatozva és az ország legfinomabb pálinkáit kortyolgatva. A Debreczeni ZAMAT a Pálinka és Pároskolbász Fesztivál helyett idén a Street & Classic Food nevet viseli, ezzel is utalva a rendezvény kibővült kínálatára. Az éttermek számára a debreceni hungarikum elkészítését eredeti receptúrák rekonstrukciójával a Debreceni Páros Kolbász Kódex írja elő. Széles Diána, Debrecen alpolgármestere a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a kódex jól működik, használják az éttermek és a város legnépszerűbb vendéglátóhelyén ma is az egyik legkelendőbb étel a debreceni páros. Az idei fesztiválon nem csak a profi éttermek kolbászait kóstolhatják meg, de a szombaton 9 órakor kezdődő „Vágod?” elnevezésű páros kolbásztöltő-versenyen a bátor jelentkezők a hungarikum eredeti receptúráját követve saját debrecenit is készíthetnek. A kolbásztöltő versenyre érdemes jelentkezni, hiszen a legügyesebb csapatok többszázezer forintos nyereményekkel gazdagodhatnak. Jelentkezni a www.zamatfesztival.hu internetes oldalon lehet. Természetesen az esti koncertek sem hiányozhatnak az idei Zamat Fesztiválról sem. A hétvégén olyan kedvencek koncertjeire tombolhatnak a rendezvényre érkezők, mint a Mystery Gang, a Kowalsky meg a Vega, de Geszti Péter is elhozza majd a legnépszerűbb slágereit. Fotók: Pénzes László

Nagyon jó lesz az idei bor

A tavalyi 2,8 millió hektoliterhez hasonló mennyiségű, de kiemelkedő minőségű bortermés várható az idén Magyarországon - mondta a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek.     Kiss Eliza hozzátette: az áprilistól tapasztalt fagykár, jégverés és aszályos időjárás kedvezőtlenül hatott a szőlőtermés mennyiségére, és lehet, hogy a jövő évit is befolyásolja. Minőségben ugyanakkor a 2017-es az utóbbi időszak egyik legjobb évjárata lehet - emelte ki.     Magyarországon évente átlagosan 2,5-3 millió hektoliter seprős újbor készül, az újbor mennyisége az idén sem fogja meghaladni a hárommillió hektolitert - ismertette.     Elmondása szerint a szőlő átlagos felvásárlási ára 98-100 forint kilogrammonként; a legjobb áron, 127-140 forintért a furmintot lehet értékesíteni, a mátrai borvidéken a pálinkakészítők 160-200 forintot is adnak a szőlő kilójáért, az olaszrizlinget viszont egyes borvidékeken csak 72 forintért vásárolják fel.     A neves hazai borvidékeken a fajtáktól függően halad a szüret, az MTI által megkérdezett borászati szakemberek az eddigi tapasztalatok alapján megerősítették a kiemelkedő évjáratot.     A Tokaji Borvidéken a korai fajták hetven-nyolcvan százalékát már leszüretelték a termelők - mondta el Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, aki körülbelül háromszázezer mázsa szőlőtermésre számít. Jelenleg a muskotályos szőlőt gyűjtik be a borvidéken, de véleménye szerint másfél-két hét múlva az úgynevezett nagyszüret is elkezdődhet, ugyanis az időjárás miatt a korai fajtákhoz hasonlóan a furmintok és hárslevelűk is korábban értek meg a szokásosnál.     Hozzáfűzte: megkezdődött az aszúsodási folyamat is, ha az időjárás kedvező lesz, akkor ebben az évben nagy mennyiségű és kiváló minőségű aszútermés várható Tokaj-Hegyalján.     Goreczky Gergely, a borvidék egyik legjelentősebb felvásárlója, az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy a muskotályos szőlő átvételét szeptember 16-án kezdték el és csütörtökön zárják. A társaság idén a tokaji száraz és félédes borok alapanyagául szolgáló hárslevelűért és furmintért kilónként 100-140 forintot fizet minőségtől függően. Borszőlőből 62 ezer, aszúszemből pedig néhány száz mázsa felvásárlását tervezik - közölte a vezérigazgató.      A Balaton környéki szőlőültetvényeken a száraz, meleg nyári és őszi időjárásnak köszönhetően az idei évjárat kiemelkedőnek ígérkezik, a szőlő a szokásosnál két héttel korábban érett - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke. A Nagy-Somlón, Badacsonyban, Balatonfüred-Csopakon és a Balaton-felvidéken a termés mennyisége is jónak mondható, hektáronként 7 tonna a termésátlag, bár a következő időszak időjárása még befolyásolhatja ezt.     Radovits Tibor tájékoztatása szerint nagyon magas, 18 és 21 közötti cukorfokot mértek a gazdák. Hozzátette: az árak nem tükrözik a jó minőséget, a gazdák átlagosan 20 százalékkal magasabb árral lennének elégedettek. Példaként említette, hogy az olaszrizling ára a tavalyi szinten van, az illatos fajtáké valamivel magasabb a tavalyinál.     A 2500 hektáros villányi szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára, Nagy Gergely arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó, 377 hektáron termesztett kékoportó zömét már leszüretelték a gazdák. A termés minősége nagyon jó - szögezte le. Becslése szerint a termés mennyisége az átlag felső értékéhez - hektáronként 80-90 mázsához - közelít.     Úgy vélte, a termelőknek a hétvégén leesett csapadék ellenére sem kell szürkerothadás-fertőzésre számítaniuk. A még tőkéken lévő bordeaux-i kékszőlőfajták és az olaszrizling termése kevésbé fogékony a kártevőre - jegyezte meg.     Már megkezdődött a 293 hektáron termesztett merlot betakarítása, amelyből elsősorban rosé készül. A hosszú érési idejű cabernet franc-t (330 hektár), és a sauvignont (437 hektár) pedig október első felében szüretelik. Enyhe, napos, száraz időjárás esetén a 2013-ashoz hasonló, "abszolút kiváló" évjáratra számíthatnak a gazdák - összegzett Nagy Gergely.     A Soproni Borvidéken a termés csaknem 60 százaléka még fent van a tőkéken. Itt mintegy 1600 hektáron foglalkoznak szőlőműveléssel, ebből több mint 1350 hektár Sopron környékén van. A fehérszőlő-fajták nagy részét már leszedték, a jellemző vörös fajtákkal - mint a kékfrankos -, pedig még várnak a gazdák. Ez utóbbi mustfoka magas ugyan, de a savtartalma is - közölte Molnár Tibor, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke.     Értékelése szerint a minőség kifogástalan, a termésmennyiség ugyanakkor alacsony. Kevés ugyanis az új telepítés, sok az elöregedett szőlő. A felvásárlási ár ráadásul alacsony, kevesebb mint száz forint kilogrammonként - jelezte az elnök.     A Luka Pincészet tulajdonosa, Luka Enikő - akinek kékfrankos bora az idén Magyarország külképviseletein is helyet kapott - szerint 2015-ben volt legutóbb ilyen jó év a soproni borvidék számára. Náluk hatféle szőlőfajtából készül bor, de egyelőre csak a pinot noire-t szedték le, amelynek a cukorfoka 20-as lett.      A Vincellér Borászat ügyvezetője, Molnár Tibor borász szerint is jó évjárat várható, ideális cukor- és savtartalommal. A cégnél 27 hektáron hétféle szőlőfajtát termesztenek és dolgoznak fel, ennek mintegy 70 százaléka a zenit, a zweigelt, a kékfrankos és a zöld veltelini. A szüretet a zenittel már augusztus végén elkezdték, a kékfrankossal viszont várnak októberig. A sok csapadék nehezíti ugyan a munkálatokat, de rohadni nem fog a szőlő - vélekedett Molnár Tibor. (MTI)

Magyarországra is jöhetett az üvegdarabos nugátból

Magyarországra is kerülhetett abból a Németországban gyártott nugát szelet típusból, amelyben egy vásárló  üvegdarabot talált - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn a honlapján.      A tájékoztatás szerint a bio, vegán, ropogós rizses nugát szelet Németországon kívül a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is forgalomba kerülhetett a Rossmann üzletláncban. A Nébih a RASFF gyors riasztási rendszeren keresztül értesült a bejelentésről.      A termék enerBIO Vegane Reis-Nougat Crisp márkájú és L17045 tételszámú, EAN 4305615464718 vonalkóddal ellátott, 80 grammos csomagolású és szavatossága januárban jár le. A Rossmann üzleteiben a terméket levették a polcokról, a már megvásároltakat pedig blokk nélkül is visszaveszik. A gyártó elővigyázatosságból az érintett tételen túl más tételeket is kivonatott a forgalomból. A Nébih a megtett intézkedéseket továbbra is figyelemmel kíséri. (MTI)

Gondoljunk bele: 815 millió embertársunk éhezik

 Több mint tíz év óta először emelkedett az éhezők száma a világban, a teljes népesség 11 százaléka éhezett tavaly - derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Rómában pénteken közölt jelentéséből.       Az olasz fővárosban székelő FAO minden évben összesíti az élelmezésbiztonság és táplálkozás globális helyzetét.       A legutóbbi, 2016-ra vonatkozó adatok szerint a világban 815 millió ember éhezik. Ez 38 millióval több az egy évvel korábbinál.       Az éhezők száma több mint tíz éven át csökkenést mutatott, tavaly azonban ismét emelkedett: a szervezet szerint az éhezés terjedéséhez a pusztító konfliktusok, valamint a klímaváltozás vagy más miatti "élelmiszersokk", vagyis táplálékhiány vezetett.       Éhezést okozott az El Nino csendes-óceáni éghajlati jelenség éppúgy, mint a dél-amerikai országokat sújtó gazdasági válság.       A jelentés kiemeli, hogy 155 millió ötévesnél kisebb gyermek alulfejlett, ami azt jelenti, hogy testsúlya alatta marad a korosztályának megfelelő szintnek. Ötvenkétmillió gyermek krónikus legyengülésben szenved, vagyis súlya nem felel meg testmagasságának. Ezzel egy időben 41 millió gyerek túlsúlyos.       José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója a jelentés bemutatóján hangsúlyozta, hogy az utóbbi tíz évben "drasztikusan" emelkedett a konfliktusok száma, és ezek békés megoldása a múlthoz képest még "összetettebb és nehezebb" feladattá vált. Hozzátette: a világ lakosságának egy része minden nap éhesen tér nyugovóra. A FAO vezetője úgy látja, 2030-ra azonban fel tudják számolni az éhezést. Ezt segíti az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek - a FAO, a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (Unicef), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - egyre szorosabb együttműködése.  (MTI)

Megkezdődött a szüret Tokajban

Szokatlanul korán kezdődött a szüret a Tokaji borvidéken, köszönhetően a meleg, napos nyárnak; az idei aszú pedig akár csúcsminőségű is lehet - közölte a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke csütörtökön az MTI-vel.      Prácser Miklós elmondta: mivel elég eső esett, a talajban elegendő nedvesség van a szőlőnek. Mivel sok volt a napsütés, számítottak rá, hogy a megszokottnál hetekkel hamarabb el kell kezdeni a betakarítást, elsősorban a borvidék déli területein.       Hozzátette: ezekben a napokban szedik le a tőkékről a közkedvelt száraz-félszáraz sárgamuskotály bor alapanyagául szolgáló szőlőt - ebből körülbelül 5-600 mázsára számítanak -,valamint elkezdődött a kabar fajta szürete is. Ugyancsak tart a pezsgőalapanyag betakarítása, ezek esetében ugyanis nem a cukorfok, hanem elsősorban a savmennyiség a döntő, ami már most megfelelő - mondta Prácser Miklós.      Az elnök az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a hagyományos fajták szürete szintén viszonylag korán, néhány héten belül elkezdődhet, ugyanis már most 16 magyar mustfok körüli értékeket mérnek a furmint és hárslevelű fajtáknál.       A kedvező időjárásnak köszönhetően nemcsak a száraz borok alapanyaga, de az aszú is kiváló lehet. Bár az időjárás még befolyásolhatja a szőlő további fejlődését, de a jelenlegi érettségi állapot alapján az aszú akár a csúcsminőséget is elérheti - közölte Prácser Miklós.       Hozzátette: idén a Tokaji borvidéken összesen mintegy 300 ezer mázsa szőlőre számítanak, ami átlagos mennyiségnek tekinthető.  (MTI)