°C
TIME DATE
Ma Szt. István és István nap van.

Biznisz

Csalókra figyelmeztet a UPC

Ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségnél a UPC Magyarország, mert az elmúlt időszakban megszaporodtak a szolgáltatás átírásával kapcsolatos visszaélések - közölte az infokommunikációs szolgáltató csütörtökön.      A tájékoztatás szerint ismeretlen személyek a UPC ügyfeleit megkeresve felajánlják az előfizetett szolgáltatás átvállalását, hogy - közlésük szerint - terhet vegyenek le a vállukról. Ezt azonban azért teszik, hogy hozzájussanak az ügyfelek személyes adataihoz, valamint még az átírási kérelem elbírálásának befejezése előtt eltulajdoníthassák a szolgáltatást biztosító berendezéseket - hívta fel a figyelmet a UPC.      A társaság arra kéri előfizetőit, minden esetben az ügyfélszolgálattal egyeztessenek, ha előfizetésüket más nevére szándékoznak átíratni, hogy az esetleges visszaélések és anyagi károk megelőzhetők legyenek.      A UPC Magyarország a benyújtott átírási kérelmek során felmerült díjakat kizárólag az átvállalóra terheli. A szolgáltató sem készpénzben, sem elektronikus úton nem kér be díjakat, a berendezések mozgatása pedig csak az átírási kérelem sikeres elbírálása után, a társaság által történik meg - hangsúlyozták.     A UPC arra kéri ügyfeleit, ha hasonló visszaélést tapasztalnak, mielőbb jelezzék a 1221-es ügyfélszolgálati telefonszámon. (MTI)

Azt mondják, százmilliárdokat spórolnánk, ha nem lenne készpénz

A készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel, a költségek csökkentését a Pénzügyi tudatosság kormánystratégia is kiemelten kezeli - mondta Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár kedden Budapesten, a Sziget fesztiválon tartott sajtótájékoztatón.      Az államtitkár ismertette, hogy a készpénzállomány 2018 közepén mintegy 5 ezer milliárd forintot tett ki Magyarországon, meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 14 százalékát. Eközben az Európai Unióban(EU) 8 százalék körüli.      Rámutatott, hogy a magas készpénzarány számos kedvezőtlen hatással jár: amellett, hogy jelentős költséget ró a nemzetgazdaságra, a készpénzben tartott megtakarítások nem vesznek részt a gazdaság finanszírozásában.      A kormányzati stratégia célja a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, valamint a fiatalok pénzügyi nevelése - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI)

Friss: brutális emelkedés várható a debreceni ingatlanpiacon is

Az autóipari beruházások a vidéki ingatlanpiacot is felpörgetik, a tavalyihoz képest több helyen 20 százalékkal is emelkedett az eladásra kínált ingatlanok értéke - hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum legfrissebb felmérésében, amelyet kedden küldött el az MTI-nek.      Az elemzők kiemelik: folytatódik a 2014 óta tartó növekedés a vidéki lakások piacán, a legnagyobb mértékű növekedés Tatabányán és Zalaegerszegen volt. Itt a válság mélypontjához képest megduplázódott a tégla építésű társasházi lakások átlagára: Tatabányán 202 ezer, Zalaegerszegen csaknem 225 ezer forintot ért el.      Az árnövekedés miatt Debrecen, Győr és Kecskemét átlagárai már a külső pesti kerületekével vetekszenek a téglaépítésű használt társasházi lakásokra megkötött adás-vételi szerződések alapján, sorrendben 238 ezer, 337 ezer, és 326 ezer forintos árakkal - közölték.      A legdrágább hazai nagyváros Sopron, a téglaépítésű társasházi lakások esetében tapasztalható 359 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárakkal.      Az ingatlanpiacot jelentősen befolyásolják a földrajzi és kulturális adottságokon kívül a városok gazdasági potenciáljának javítását célzó beruházások, amelyek közül kiemelendő a munkahelyteremtésre irányuló vagy a közlekedési-infrastruktúra fejlesztése - mondta a közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.      Győr a második legdrágábban jegyzett megyei jogú város, ahol a magas négyzetméterárakat tovább hajtja az Audi új üzeme és kutatás-fejlesztési központja. A Mercedes gyárnak köszönhetően az elmúlt hét évben közel megduplázódtak az ingatlanárak Kecskeméten, így az alföldi városban a téglalakások ára a harmadik legdrágább a vidéki városok sorában. Kecskeméttől alig marad el Debrecen, ahol a korábban tapasztalt 58 százalékos árnövekedésnek jelentős lendületet fog adni a BMW gyárának július 31-én bejelentett építése.      Az elemzés szerint Komárom ingatlanpiacára élénkítőleg fog hatni a várost elkerülő új Duna-híd építése, amelyet a tervek szerint 2019 őszén adnak át a forgalomnak. A híd közvetlen összeköttetésben lesz az M1-es autópályával, így a forgalom jelentős része a lakott területek érintése nélkül haladhat át a határon, ezzel tehermentesíti és élhetőbbé teszi a várost. Paks lakásáraira pedig az atomerőmű bővítése során felépülő két új blokk lesz jelentős hatással - írták.      Legolcsóbban az észak-magyarországi régióban lehet ingatlant venni. Az itt található iparvárosok közül Ózd és Salgótarján minden lakástípus tekintetében országosan a legalacsonyabb négyzetméterárat érte csak el.      A kedvező trendek hatására a vidéki ingatlanpiacon is számos befektetési lehetőség kínálkozik - emelik ki az Otthon Centrum szakértői. A hagyományos egyetemi központokban, így Debrecenben vagy Győrben bruttó 7-8 százalék körüli hozamok várhatóak a bérbeadásból, míg Kecskeméten vagy Tatabányán a jelentős munkahelybővítések nyomán akár 10 százalék körüli hozam is elérhető.

Botrány van az Eurovíziós Dalfesztivál körül

Finanszírozási problémák miatt veszélybe került a 2019-es izraeli rendezés, miután az izraeli kormány és a közmédia egymásra mutogatott az Eurovízió dalverseny várható költségei miatt. Tel-Aviv magára vállalta a teremköltségeket, hogy Izrael megrendezhesse jövőre a nemzetközi dalfesztivált - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet kedden.     "A tel-avivi városháza kész csatlakozni a nemzeti erőfeszítéshez és magára vállalja a verseny helyszínének biztosítását, a rendezvény legfőbb költségét" - írta Facebook-oldalán hétfőn Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.     Huldai utalt az utóbbi napok széles nyilvánosság előtt zajló vitájára, ugyanis a miniszterelnöki hivatal és a pénzügyminisztérium bejelentette, hogy nem hajlandók finanszírozni a verseny megrendezését, miután a dalfesztiválért felelős közmédia is közölte, hogy költségvetéséből képtelen fedezni a rendezvényt. A nemzetközi verseny rendezési költségei a becslések szerint a százötvenhét millió sékelt (12 milliárd forint) is elérhetik.     Ron Huldai októberben indul Tel-Aviv irányításáért az helyhatósági választásokon, már ötödik alkalommal, és ajánlata tovább növeli népszerűségét, noha a közvélemény-kutatások szerint újraválasztása szinte biztosra vehető.      Neta Barzilai májusi eurovíziós győzelmével Izrael megszerezte a 2019-es dalverseny rendezésének jogát, de azóta többször megkérdőjeleződött az ország házigazdaszerepe.     Először az izraeli kormány egyik tagja, Miri Regev kulturális miniszter ragaszkodott hozzá, hogy a versenyt Jeruzsálemben, a fővárosban kell megtartani. A nemzetközi közösségnek csak csekély része ismeri el Jeruzsálem fővárosi címét, ezért a szervezők kilátásba helyeztek egy másik rendező országot. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök kihagyta Regevet az Eurovízióról tárgyaló bizottságból.     Jeruzsálem mellett több más izraeli város is elvállalta a rendezvény megtartását, a szabályok szerint majd a nemzetközi rendezőség választ közülük.      A következő válságot az okozta, hogy a Tagíd nevű izraeli közmédiaszervezet az éves költségvetésén felül további forrásokat követelt, azt állítva, hogy a pénzügyi segítség nélkül képtelen kifizetni az eseményt.     Ezt Mose Kahlón pénzügyminiszter elutasította, mert szerinte az intézmény képes kigazdálkodni a hozzá eljuttatott éves keretből a nemzetközi verseny költségeit. (MTI)

A cégek 37 százaléka módosítja stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt

A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) kedden az MTI-vel.     A kutatóintézet a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. áprilisi felmérése alapján elemezte a cégek minimálbér és garantált bérminimum emelésre adott válaszát.     A válaszadók 32 százaléka emelte a minimum felett keresők bérét a bérfeszültségek elkerülése érdekében, ugyancsak 32 százaléka számolt be arról, hogy elmaradt a tervezett létszámfelvétel. Elhalasztotta a beruházást a válaszadók 24 százaléka, illetve csökkentette a dolgozók juttatásait a cégek 14 százaléka.     A válaszadók 11 százaléka módosította a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatát, és ugyancsak 11 százaléka mérsékelte a dolgozók egyéb juttatásait, például a cafeteriát.     A vállalatok 9 százaléka jelezte, hogy részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat. A cégvezetők 3 százaléka mondta, hogy elbocsátásokat hajt végre - közölte az intézet. (MTI)

A Volkswagen felfüggesztette az elektromos, a hibrid és a gázüzemű autók értékesítését

Felfüggesztette a német Volkswagen csoport (VW) az elektromos és a hibrid meghajtású, valamint a gázüzemű autók értékesítését, mert a vártnál nehezebb a felkészülés az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabványra (WLTP) - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.       A VW-nál a lapnak azt mondták, hogy hibrid meghajtású és gázüzemű kocsikra már rendeléseket sem vesznek fel, és elektromos autókat is legkorábban 2019 elejétől tudnak majd ismét szállítani.     A gondot az okozza, hogy nincs elég mérőállomás és szakember az új szabványnak megfelelő típusengedélyek kiváltásához. Az elektromos, a hibrid és a gázüzemű modellek pedig a hagyományos meghajtású kocsiknál kevésbé kelendőek, ezért éppen ezeket a környezetbarát modelleket kellett hátra sorolni.     A VW-nak nagyjából 260 modellvariációt kell levizsgáztatnia és engedélyeztetnie. A névadó Volkswagen márka esetében még csak 4 modellhez, az Audinál 7 modellhez szerezték meg az engedélyt. Így a VW áll a leggyengébben a német autógyártók közül - emelte ki a Welt am Sonntag, hozzátéve, hogy a BMW-nél és a Mercedesnél egyaránt száznál is több modellt vizsgáztattak le.     A társaságnál arra számítottak, hogy jobban sikerül az átállás - mondta a lapnak Herbert Diess vezérigazgató. Szerinte a politikai döntéshozók a hibásak, rosszul készítették elő az új szabvány bevezetését, a megszokott két-három év helyett csak másfél évet adtak a gyártóknak a felkészülésre.     A Welt am Sonntag szerint viszont ez csak az egyik fő tényező, a VW-nál kialakult "káosz" annak is tulajdonítható, hogy a szakembereket lefoglalja a cég 2015-ben kirobbant dízelbotrányából adódó feladat, az érintett modellek motorvezérlő szoftverjének átalakítása.     A beszámoló szerint a VW-nál nagyjából 250 ezer új gyártmány halmozódhatott fel, amelyeket nem tudnak értékesíteni, mert nincs meg a szeptembertől kötelező új típusengedély.     A társaság már korábban közölte, hogy a készletek halmozódása miatt a második félévben visszafogják a termelést, ami visszavetheti a pénzügyi eredményeket.     A VW az idei első félévben 6,613 milliárd euró (2116 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért el, ami 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 6,474 milliárd euróhoz képest. A csoport 5,148 millió járművet értékesített, ami 7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4,809 millióhoz viszonyítva. Az árbevétel 119,377 milliárd euró  volt, 3,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 115,349 milliárdhoz képest.      A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen, az Audi, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.     A WLTP (Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedures - világszinten összehangolt könnyűjármű-tesztelési eljárások) szabványt a VW  dízelbotránya nyomán vezették be, az új mérési eljárás a várakozások szerint az eddiginél pontosabban mutatja meg, hogy egy autó a mindennapi használat során mennyi üzemanyagot fogyaszt és mennyi káros anyagot bocsát ki.     Az Európai Unióban 2017. szeptember 1-jétől a WLTP alapján megállapított értékeket kell megadni az új fejlesztésű modelleknél, és 2018 szeptember 1-jétől az összes korábban kifejlesztett, de új gyártású személygépkocsinál is a WLTP szabványt kell alkalmazni. (MTI)

Jól fogy a sör, a fagyi és a klíma

Megnőtt az üdítők, a sörök és a jégkrémek forgalma a hőség miatt, több fogy a tavalyinál, de megindult a roham a ventilátorokért is az MTI-t tájékoztató áruházláncok szerint.       A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. tájékoztatása szerint az idei szezon jóval erősebben indult a szokatlanul meleg május miatt, így az üzletlánc számított arra, hogy idén több fogy majd a jégkrémekből. Ennek mértékét a szezon végén tudják összegezni, de már most jelentős növekedést tapasztalnak az előző évhez képest.     A sörök forgalmánál kétszámjegyű bővülést prognosztizálnak az idén. Kiemelték: folytatódott az elmozdulás a minőségi, illetve az ízesített sörök felé.     Üdítőkből a nyári időszakban 25-30 százalékkal több fogy a Spar üzleteiben, mint a szezonon kívül. Mennyiségben és forgalomban is 10-15 százalékkal a tavalyi felett teljesített eddig ez a terület, az év hátralévő időszakában is növekedéssel számolnak - közölte a társaság az MTI kérdésére.     A Tesco áruházaiban egy nyári hónapban átlagosan 16,5 millió liter ásványvíz fogy, a teljes nyári szezonban pedig mintegy 52,5 millió liter ásványvíz értékesítésére számít az áruházlánc, ami az egész éves forgalom 35 százaléka. A vásárlók továbbra is a szénsavmentes vizeket keresik leginkább, az eladások volumenének 62 százalékát ez adja, míg a szénsavas ásványvizek 26, az ízesített ásványvizek pedig 12 százalékát teszik ki a forgalomnak - közölte a Tesco-Globál Áruházak Zrt. az MTI megkeresésére.     A sörök forgalma szintén a nyári hónapokban tetőzik, ez az időszak adja a teljes éves sörforgalom körülbelül 40 százalékát. Egy meleg nyári hét akár három-négyszeres forgalmat is hozhat egy tavaszi héthez képest. Az áruházlánc az egész nyári szezonban körülbelül 6 százalékos forgalomnövekedésre számít az előző év azonos időszakához képest - jelezte a Tesco, hozzátéve, hogy a vásárlók választása továbbra is a klasszikus, 0,5 literes dobozos sörre esik a legtöbbször, a forgalom több mint 80 százalékát ez a kiszerelés adja.     Az Auchan Magyarország Kft. közölte: az ásványvizek és az üdítők forgalma a nyári időszak egy-egy kifejezetten meleg napján akár 50 százalékkal is emelkedhet az éves átlaghoz képest.     Kánikula idején a sörök forgalma is jelentősen emelkedik, a tapasztalatok szerint 5 Celsius fokos melegedés átlagban 5-10 százalék közötti forgalomnövekedést eredményez az Auchan áruházaiban, ahol szintén tovább erősödött a minőségi sörök és az alkoholmentes radlerek iránti kereslet, és szintén a dobozos, 0,5 literes csomagolás legnépszerűbb kiszerelés.     Jégkrémeknél a korábbi évekhez hasonlóan ebben a szezonban is azt tapasztalják, hogy a kifejezetten forró napokon 20-25 százalékkal nő a forgalom.      Az Aldi Magyarország tapasztalatai szerint az idei melegebb nyári időszakok során átlagosan 30 százalékkal több ásványvíz fogyott, mint a hűvösebb napokon, de a sörök és az üdítők is keresettebbek.     Kiemelkedő a fagylaltok és jégkrémek iránti kereslet, a forró nyári napokon átlagosan tízszer nagyobb mennyiség fogy, mint az év más időszakaiban.     Az Aldi kiemelte a grilltermékeket is, a magyar fogyasztók egyre inkább keresik a pácolt húsokat, grillkolbászokat, de szintén kelendőek a grillezhető sajtok és halak. A grilltermékekből átlagosan legalább kétszer annyi fogy napos, meleg idő esetén, mint a hűvösebb nyári napokon. Emellett a hőségben a naptejek, napkrémek iránt is megnő a kereslet.     A Lidl Magyarország tapasztalata szerint a rendkívüli melegben a fagylaltokból 10 százalékkal többet vásárolnak, mint egy átlagos nyári napon, a vizek forgalmának növekedése is megközelítheti a 10 százalékot, míg sörökből és ciderekből az értékesített mennyiség jóval 20 százalék fölötti növekményt mutat ebben az időszakban.     A Praktiker Kft. tájékoztatása szerint először a májusi rendkívüli melegben nőtt meg jelentősen a barkácslánc áruházaiban a ventilátorok forgalma, ami később a csapadékosabb, hűvösebb időjárás miatt kissé visszaesett, de a mostani hőség hatására már újra érezhető a megélénkült kereslet a berendezések iránt. Legnagyobb számban továbbra is az egyszerű asztali és álló ventilátorok fogynak, ezek eladása nagymértékben a legforróbb napokra korlátozódik, mint nem tervezett szükségmegoldás. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a padlóventilátorok, valamint a kültéri permetventilátorok is. (MTI)

Masabb a gabona ára, mint tavaly

Magasabb a kalászos gabonák ára a világpiacon, mint tavaly, ami a kisebb termés ellenére is kedvező a hazai gazdáknak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.     Ismertette: a gazdálkodók 7,6 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, ebből csaknem 5 millió tonna a búza. A termés 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly, az elmúlt öt év átlagához viszonyítva pedig mintegy 9 százalékos a csökkenés, a hektikus időjárás megviselte a gabonát - jelezte.     Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Európa több országában az aszály és a forróság rendkívüli károkat okozott, így jelentős a kereslet a magyar gabona iránt, és a hiány felhajtja az árakat.     Feldman Zsolt hozzátette, étkezési búzából a hazai szükséglet 2,5 millió tonna, így van lehetőség exportra. (MTI)

Nem öröm: 5 forinttal a benzin, hárommal a gázolaj drágult

A Mol Nyrt. bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.       A drágulással a benzin literenkénti átlagára 400 forintra, a gázolajé 406 forintra nőtt.       Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a benziné és a gázolajé egyaránt 3 forinttal emelkedett, így a benzin ára 395 forintra, a gázolaj ára pedig 403 forintra drágult.       Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.      A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Veszélyben az otthoni okos eszközök

Az otthoni okos eszközöket, így a robotporszívót is érintik a biztonsági incidensek, amelyek az Internet of Things (IoT - a dolgok internete) körébe tartoznak - hívta fel a figyelmet ESET kiberbiztonsági cég az MTI-nek küldött közleményében.      Felidézik, hogy az idén az év elején derült ki: titkos katonai bázisok pontos helyszínét leplezte le véletlenül a Strava nevű fitnesz alkalmazás. Az anonim statisztikák, amelyek a katonák által óvatlanul kerültek megosztásra, a nyilvánosságra hozott hőtérképeken a futóútvonalak révén egyértelműen beazonosíthatóvá tették többek között a Szíriában és Irakban található katonai bázisokat.      Gyenge pont lehet az elemzés szerint például egy robotporszívó is, amely 360 fokos kamerával rendelkezik, és feltörése révén a bűnözők teljes képet kaphatnak otthonunkról, irodánkról - ahogy néhány esetben ez már elő is fordult.      Ugyanez a helyzet a többi kamerás eszközzel is, ezért a használaton kívüli kamerát - legyen az tablet, laptop, játékkonzol vagy éppen okos televízió - érdemes lehet időlegesen fizikailag is lefedni, leragasztani vagy letakarni.      A szakemberek szerint a felhasználóknak alaposan át kell gondolniuk az okoseszközök használatát, a gyártóknak pedig a hosszú távú biztonságos működés alapoktól való betervezését is be kell vezetniük a gyártás folyamatába - mutat rá a közlemény, hangsúlyozva: óvatos becslések szerint pár éven belül 50 milliárd eszköz lesz hálózatba kapcsolva. (MTI)

Okos technológia segíti az ügyfeleket az energiavállalat közösségi oldalán

Az E.ON nemrég indította az éjjel-nappal rendelkezésre álló Chat Botit, a tanulékony chatbotot - írja a HajduPress-hez eljuttatott sajtóközleményében az energiavállalat. Az új szolgáltatás célja, hogy az ügyfelek minél gyorsabban választ kapjanak kérdéseikre, illetve megoldást találjanak problémáikra. Az ügyfeleket kiszolgáló chatelő robot még viccet is tud mesélni, a bejövő üzenetek, kérdések alapján automatikusan tanul, és a mesterséges intelligencia használatával egyre fejlettebb lesz, egyre komplexebb képességekkel, tudással tud segíteni. Az E.ON új chatbotjának, Botinak legfőbb feladata, hogy a vállalat közösségi Facebook oldalán az ügyfelek, érdeklődök üzeneteit azonnal megválaszolja a lehető leghasznosabb információval. A fáradhatatlan munkaerő összetett egyedi ügyekben ugyan még nem tud segíteni, de számos gyakran felmerülő kérdésben igen. Ha például áramszünettel, tervezett üzemszünettel, az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartásával, az E.ON telefonos vagy e-mailes elérhetőségeivel kapcsolatban kérdezik az érdeklődök, hasznos válaszokat ad, sőt akár térképet küld és útvonaltervet ajánl. „Boti nem egy elrémisztő, sci-fi filmekben riogató mesterséges intelligencia, hanem egy olyan ügyfél program, melynek karaktere van és kedvesen, végtelen türelemmel és segítőkészséggel válaszol, igyekszik mindenre megoldást találni. Remélem, hogy az ügyfeleink is hasznosnak fogják találni. Folyamatosan építjük be mindennapjainkba a legújabb technológiai megoldásokat, hiszen az új energiavilág digitális és rendkívül gyorsan fejlődő” – mondta Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing és kommunikációs vezetője. Botit az Attrecto Next Tech Digital Solution hatfős fejlesztői csapata hozta létre. A jelenlegi, néhány hónaposra tervezett tesztidőszak után – a tapasztalatokat összegezve – tovább fejlesztik tudását az ügyfelek megkeresései és igényei alapján annak érdekében, hogy a későbbiekben minél pontosabb válaszokat adhasson. „Boti egy különleges chatbot, hiszen már 150-nél is több szándékot képes felismerni, és ez a szám a jövőben egyre nő majd. Már rengetegen próbálgatták, hogy mit tud, sokaknak nagyon tetszett, beszélgettek vele, megismerték a különféle funkcióit. Ez a chatbot tökéletes eszköz arra, hogy a leggyakrabban feltett és adatbázisokból könnyen megválaszolható felhasználói kérdésekre azonnali válaszokat adjon az ügyfeleknek, megkönnyítve az E.ON ügyfélkiszolgálási munkáját is“ – mondta Engelhardt Márk, az Attrecto chatbot és automatizációs divíziójának üzleti vezetője. Amennyiben valaki nem tudja pontosan, mivel kapcsolatban szeretne segítséget kérni, a chatbot felajánl egy menüt, amiből a felhasználó kiválaszthatja a számára megfelelőt. Ha nem finom hangnemben fogalmaz a kérdező, Boti udvariasan megkéri, hogy ne írjon csúnya szavakat. A kérdésekre adott hasznos válaszokon kívül pedig van még egy szórakoztató tulajdonsága: kérésre akár viccet is tud mesélni, hogy ezzel jó kedvre derítse a bejelentkezőket.

Tízmillárdokat hozhat az államkasszának az online számlázás

Tízmilliárdokkal nőhet az állam bevétele a szerdától élesedő online számlázási rendszer révén, a feketegazdaság elleni újabb eszközzel az áfacsalás lehetősége a minimálisra csökken, és tovább csökkenhet az adóelkerülők száma - mondta a Magyar Időknek Tállai András, aki szerint a pluszpénz a későbbi adócsökkentések fedezete is lehet.       A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a lap keddi számában megjelent interjúban emlékeztetett, hogy a rendszer július elsején indult, augusztus elsején pedig lejár az egy hónapos türelmi időszak, amely alatt a hivatal nem szab ki bírságot az online számlaadat-szolgáltatás elmulasztása, vagy késése miatt.     Ismertette, hogy július 30-ig negyedmillió vállalkozás regisztrált a rendszerben, és már több mint öt és fél millió számla érkezett a rendszeren keresztül.     Tállai András kiemelte: az évek óta működő online pénztárgépek, valamint a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer, az ekáer már eddig is több száz milliárd forint többletbevételt hozott az államkasszának, ezek a befizetések azoktól a gazdasági szereplőktől származtak, amelyek korábban legalább részben kihúzták magukat a közteherviselés alól. Hozzátette: azt remélik, hogy az online számlázás bevezetésével tovább zsugorodik a feketegazdaság, és újabb, tíz-, akár százmilliárdokban mérhető pluszbevételek érkezhetnek az eddigi szürkezónában működőktől - olvasható a Magyar Időkben. (MTI)

GKI: csúcson a magyar gazdaság

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült, ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetően jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott - közölte legfrissebb előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.      A GKI közleménye szerint idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül.       Kiemelték, hogy az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kevesebb lesz a tavalyinál. Az ipari várakozások kedvezőek, de a járműiparban zajló átalakulás, valamint az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közötti vámháború veszélye gondot okoz.       A beruházási ráta idén 22,5 százalékra emelkedhet, ami főleg az állami - jelentős részben EU-finanszírozású - fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések visszafogottabbak.       A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról mintegy 10 százalékra fékeződik, ami a 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős.       A fogyasztás-bővülés dinamikája 4,5 százalékkal vélhetően idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül.       A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan alig csökken, a közmunkások száma mérséklődik.       Az infláció júniusra 3,1 százalékra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, az év során további emelkedés valószínű, többek között a gyenge forint következtében.      Az államháztartásban idén - tekintettel az EU felszólítására, s az EU-transzferek megelőlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra - nem lesz magas a decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. A tervezettnél valamivel kisebb, de a 2017. évinél nagyobb, 2,2 százalék körüli EU-módszertan szerinti deficit várható.     Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő bruttó hazai termék (GDP)-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb, de azért az ideinél alacsonyabb 2 százalék körüli hiányra kell számítani - olvasható a közleményben.      A GKI közölte: Magyarország számára a kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján, a feltörekvő országok devizája leértékelődik. Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed kiszámítható kamatláb-emelésének hatása. Az EU jövője szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül, ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében - tették hozzá. (MTI)

Mélyponton a munkanélküliség

 Az április-júniusi időszakban, azaz a második negyedévben, újabb mélypontra, 3,6 százalékosra esett a munkanélküliségi ráta, amely egy év alatt 0,7 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezerrel, 165 ezerre apadt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző 3 hónapos időszakkal, március-májussal összevetve 0,1 százalékponttal csökkent a munkanélküliek aránya.      A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 9,5 százalékra csökkent, de a munkanélküliek mintegy ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éves időseké 1,5 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.     A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 12 ezerrel, 88 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 19 ezerrel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.      A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 6,4 százalékos, míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb 1,6 százalékos.     A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 14 százalékkal, 241 ezer főre csökkent. (MTI)

Vegyesen alakul az árfolyamindex a tőzsdén

Határozott irány nélkül vegyesen alakuló árfolyamindexekkel nyithatnak pénteken a főbb európai értékpapírpiacok.     A határidős indexjegyzések alapján a frankfurti DAX index 0,2 százalék, a londoni FTSE-100 index 0,3 százalék emelkedéssel, a párizsi CAC-40 index pedig 0,1 százalék csökkenéssel kezdheti a pénteki kereskedést és az euróövezeti EuroStoxx50 indextől is 0,1 százalék csökkenésre lehet számítani.      Csütörtökön nyereséggel zártak a főbb európai értékpapírpiacok. A páneurópai FTSE Eurofirst 300 index 0,86 százalékkal, a Stoxx 600 index 0,87 százalékkal, az euróövezeti EuroStoxx50 index 1,18 százalékkal emelkedett.      Londonban 0,06 százalék emelkedéssel fejezte be a csütörtöki kereskedést az FTSE-100 index, a frankfurti DAX viszont 1,83 százalék nyereséget halmozott fel, a párizsi CAC-40 index pedig 1,00 százalékosat. Madridban 0,79 százalék, Milánóban 1,40 százalék indexnyereséggel zárt a tőzsde csütörtökön.     A megoldás felé haladó európai-amerikai kereskedelmi ellentéteknek köszönhetően az autóipar volt a csütörtöki kereskedés egyik legnagyobb nyertese az európai tőzsdéken, az ágazati index két és fél százalékkal erősödött.      Az indexerősödéshez kedvező negyedéves vállalati eredmény beszámolók is hozzájárultak. Az Airbus nyereségének megduplázását például a részvény négy és fél százalékos erősítésével nyugtázta a piac.      Az euró árfolyama pénteken már stabilizálódott az előző napi gyengülését követően, amit az EKB kamattartó döntése és az irányadó kamatok huzamos ideig történő alacsonyan tartásáról tett jelzése idézett elő. Az európai piacok nyitása előtt mintegy másfél órával az eurót 0,01 százalékkal jegyezték gyengébben a globális devizakereskedelemben 1,1642 dolláron.      Az olaj ára pénteken kevéssé változott, a Brent 0,05 százalékkal hordónként 74,50 dollárra csökkent, a WTI változatlanul 69,61 dolláron állt.      Az amerikai-európai kereskedelmi feszültség enyhülésével párhuzamosan az arany ára is lejjebb húzódott, a határidős piacon a legközelebbi kontraktus jegyzése 0,26 százalékkal unciánként 1222,50 dollárra csökkent. (MTI)

Tankolna? Ne húzza péntekig!

A Mol Nyrt. bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken - értesült az MTI piaci forrásokból szerdán.       A drágulással a benzin literenkénti átlagára 395 forintra, a gázolajé 403 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, a benziné 5 forinttal 392 forintra, a gázolajé ugyancsak 5 forinttal 400 forintra csökkent.      Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.      A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Ryanair: már kézbesítik a lemaradt csomagokat, elnézést kérnek

A Ryanair szerint már folyik a vasárnapi, a Budapest-Las Palmas járatról lemaradt csomagok közvetlen kézbesítése.      A légitársaság kedden az MTI megkeresésére közölte ezt, hozzátéve: a csomagok pakolási nehézségek miatt nem jutottak fel a járatra és elnézést kérnek az utasoknak az okozott kellemetlenségekért.      A fővárosi kormányhivatal által indított vizsgálattal kapcsolatban a Ryanair annyit közölt: a légitársaság minden, az esetet érintő megkeresésre válaszolt.      Az Index híroldal információi szerint egymást követő két vasárnap sem tudta az ír diszkont légitársaság több utas csomagját a célállomásra szállítani. Ezért most vasárnap több utas úgy döntött, nem repül el Gran Canariára.      A Ryanair az MTI megkeresésére nem közölte, hogy hány csomagot szállítottak utólag Las Palmasra és hogy hány utas fordult eddig hozzájuk kártérítési igénnyel.      A poggyász késése, megrongálódása, elvesztése, megsemmisülése esetén a Montreáli Egyezményben foglalt szabályok szerint a légitársaság kártérítést fizet, ha azért a légicég a felelős. A kártérítés összege utasonként 1130 különleges lehívási jog (SDR - jelenleg 1 SDR mintegy 390 forint). (MTI)

Jövőre átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adózás, megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A változás, amely 2019. folyamán a szerződések évfordulójától lép hatályba, az autósok szempontjából adósemleges - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.   A közlemény szerint a biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni. A kgfb-vel összefüggő adóeljárási feladatokat pedig a jövőben is a biztosítók látják el. Kiemelték, hogy a folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak 2019. január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Példaként említették, hogy ha valaki idén december 30-án vásárolja meg gépjárművét és még aznap megköti a kgfb szerződését, akkor az adott vásárló jövőre egész évben a jelenleg is érvényben lévő szabályok szerint fizeti majd az adót.   Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.  A Mabisz arra számít, hogy ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj akkor az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor megjegyezték, társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.   A szövetség tavaly őszi adati szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 98,2 százaléka rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Felhívták a figyelmet, hogy a több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései értelmében fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a Mabisznál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, mértéke napi díjszámítással történik, amely személygépkocsiknál a gépjárművek teljesítményétől függően 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatóknál pedig elérheti a napi 2100-2600 forintot is - olvasható a Mabisz közleményében. (MTI)

Növekvő forgalom a kiskereskedelemben

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,1, naptárhatástól megtisztítva 7,7 százalékkal haladta meg májusban az előző év azonos időszakit, az adat 0,1 százalékponttal alacsonyabb az első becslésben közöltnél - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Január-májusban a forgalom 7,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. (MTI)

Cristiano Ronaldo marketingértéke nagyobb, mint bármely más futballistáé

A 33 éves portugál labdarúgó, Cristiano Ronaldo hozzáadott marketingértéke lényegesen nagyobb, mint bármely más futballistáé és e mögött rengeteg háttérmunka van - mondta Szabados Gábor sportközgazdász az M1 aktuális csatornán vasárnap.     Jelezte: az, hogy a Juventus a négyszeres Bajnokok Ligája-győztes Ronaldo átigazolásának bejelentése után egy nap alatt 56 millió eurót keresett mezeladásokból, nem jelenti azt, hogy a 112 millió eurós átigazolási díj fele már megtérült, hiszen ebben benne vannak gyártási, terjesztési költségek, a sportszergyártó részesedése és egyéb jutalékok.     Hangsúlyozta: ha egy klub leigazolja Cristiano Ronaldót, akkor nemcsak azon gondolkodik, hogy mennyire tudja segíteni a csapatot a pályán az ötszörös aranylabdás, hanem a játékos óriási marketingértéke is nagyon fontos szempont, hiszen ez a mezeladások mellett sok egyéb területen is jelentős bevételnövekedést hozhat a Juventusnak.     Úgy fogalmazott: a közösségi médiában meglévő, mintegy 300 milliós rajongótáborával jelen pillanatban Cristiano Ronaldo "erősebb brand" marketingszempontból, mint maga a Juventus futballklub.     Cristiano Ronaldo július 10-én szerződött a Real Madridtól a Juventushoz. (MTI)

327 ezer forint az átlagos bruttó fizetés

Közel 11 százalékkal nőttek az átlagos fizetések az elmúlt egy évben a KSH legfrissebb adatai szerint: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset 323 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt.   A növekedésre a KSH statisztikusai szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 8 és 12 százalékos emelése, a költségvetési szférában és bizonyos állami közszolgáltató cégeknél dolgozókat, összesen nagyjából 80 ezer főt érintő keresetrendezések voltak hatással. Az átlagos nettó kereset májusban családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legnagyobb, 610 800 forint, a vendéglátásban pedig a legalacsonyabb, 208 100 forint.  (Index)

Idén kétszer annyit késtek az európai légijáratok, mint tavaly

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint az első félévben kétszer annyi perc késést regisztráltak a légiközlekedésben, mint az előző év azonos időszakában, ezért a szervezet azonnali intézkedéseket kér a kormányoktól és a légiforgalmi irányító szolgálatoktól.      Az európai áramlásszervező Eurocontroltól kapott adatok alapján az IATA azt írta, az első félévben 47 ezer percet késtek a járatok, ami 133 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában mért szint. A késéseket többnyire a légtér túlzsúfoltsága, illetve a kevés légiforgalmi irányító miatti kapacitáshiány okozza, miközben az irányítók sztrájkjai és az időjárási körülmények is növelték a késéseket.      Az IATA ezért arra szólította fel a kormányokat és a légiforgalmi irányító szolgálatokat, hogy fektessenek több pénzt a képzésbe és változtassanak a munkaszervezésen, hogy mindig megfelelő számú irányító dolgozzon. Emellett kérték, hogy a szolgálatok minél hamarabb vezessék be az Egységes európai égbolt (SES) koncepciót, amely jelentősen javítja Európa légterének kihasználtságát.      A koncepció lényege, hogy megszüntetné a nemzetállamok saját légiforgalmi irányító szolgálatait és helyettük irányító központokat hoznának létre, ahonnan több ország légterét egyszerre felügyelnék.      A késések azonban az IATA korábbi közlése szerint nemcsak a légtér, hanem a repülőterek kapacitáshiánya miatt is kialakulhatnak. A szervezet júniusi, Sydney-ben tartott éves közgyűlésén Rafael Schvartzman, európai légiközlekedésért felelős alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában van a világ kapacitáshiányos repülőtereinek fele, mert a légitársaságok az igényekre reagálva folyamatosan fejlesztették járathálózatukat, új útvonalakat nyitottak, de sem a repülőterek, sem a légiforgalmi irányító szolgálatok nem követték a forgalom fejlődését beruházásokkal. (MTI)

Többet, de tudatosan költöttek nyaralásra a magyarok

Tavaly többet költöttek a magyarok nyaralásra, mint egy évvel korábban, és a válaszadók kétharmada szerint fontos, hogy az utazásra szánt kiadásait ne hitelből vagy kölcsönből finanszírozza - derült ki az Intrum legfrissebb európai fogyasztói fizetési jelentéséből, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.       A 2017 őszén készült reprezentatív kutatásban 24 országból 24 401 európai - köztük 1006 magyar - állampolgár vett részt.       A közlemény ismerteti, hogy tavaly az előző évhez képest 8,2 százalékkal többet, mintegy 619,9 milliárd forintot költöttek a magyarok a külföldi turisztikai célú utazásokra, a belföldi utazásokra szánt kiadásaik pedig 6,4 százalékkal emelkedtek, megközelítve a 330 milliárd forintot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.       A nyaralási szokásokat vizsgáló felmérés alapján a rendszeresen spóroló magyarok negyede tesz félre utazásra, amely alacsonyabb, mint az európai átlag. Ennek hátterében a magyarok megtakarítási céljai állnak, a lakosság számára a váratlan kiadásokra való felkészülés a legfontosabb.       Az utazási célú spórolás a 18-24 éves korosztály esetén a legmagasabb: a rendszeresen félre rakó fiatalok közel 40 százaléka spórol emiatt. A nyaralási kiadások kézbentartásában pedig a 25-34 éves korosztály a legtudatosabb, a fiatal felnőttek négyötöde utasítja el hitelből vagy ismerősöktől kölcsönkért pénzből utazzon el - derült ki a jelentésből. (MTI)

Brutál: ők a NAV legnagyobb adósai

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 73 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt a második negyedévben, a lista élén június végén egy sümegi magánszemély, Temesvári Zoltán állt 2,519 milliárd forint tartozással, amiből 831 millió forint adóhiány, 1,688 milliárd forint pedig bírság volt.       A NAV negyedévente teszi közzé honlapján azok listáját, akiknél az előző negyedévben jogerőre emelkedett határozatában magánszemélyeknél 10 millió, más adózóknál 100 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg. A második negyedévben 73 adózónál tártak fel nagy összegű adóhiányt, közülük 32 társaság, 41 pedig magánszemély.       A második legnagyobb adós címet - a jogkövetkezményeket is beleértve - ugyancsak egy magánszemély, Dombóvári Gábor érdemelte ki, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, 1,557 milliárd forintos tartozásából 504 millió forint adóhiány, 1,053 milliárd forint bírság.       A harmadik legnagyobb adós is magánszemély, a budapesti illetőségű Janicki Károlytól 1,517 milliárd forintot követel a NAV, ami úgy "jött össze", hogy az 500 millió forint adóhiányt 1,017 milliárd forint bírsággal fejelték meg.      Egymilliárd forint feletti összeget, 1,285 milliárd forintot követel az adóhatóság egy társaságtól is, a budapesti székhelyű Aurum Real Security Kft.-től, amiből 427 millió forint az adóhiány, amihez 858 millió forint jogkövetkezmény társul.      A jogkövetkezménnyel együtt 500 millió forintnál nagyobb összegel - a már ismertetett eseteket is beleértve - 12 adózó tartozik a NAV-nak, közülük 5 magánszemély. (MTI)

Telenoros vagy? Akkor érdemes résen lenni

Hamis számlabekérő leveleket küldenek ismeretlenek a Telenor Magyarország nevében, a cég ügyfelei védelme érdekében kitiltotta hálózatáról a csalók által használt weboldal címet - közölte a Telenor az MTI-vel pénteken.      A leveleket magyarországi e-mail címekre küldték a csalók, abban nem kizárólag a Telenor ügyfelei érintettek.      A Telenor mindenkit arra kér, amíg nem győződnek meg egy számlabekérő e-mail hitelességéről, ne kattintsanak a benne szereplő hivatkozásokra, és ne nyissák meg a csatolt fájlokat.       A cég azt javasolja, hogy akiben bármilyen kétely merül fel, forduljon szolgáltatója ügyfélszolgálatához, és ne adja meg belépési adatait  - telefonszámot, felhasználónevet, jelszót - senkinek.      A Telenortól kizárólag az eszamla@telenor.hu és a +36 20 202 0043-as számról érkezik számlalevél, tartozásról szóló e-mail vagy SMS - írták. (MTI)

Jaj nektek, vállalkozók: 50 helyett 75 ezer lehet a KATA

Jövőre még nem változik a kisadózó vállalkozások tételes adója, ahhoz még korán van - mondta mfor.hu-nak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég a Független Hírügynökségnek beszélt arról, hogy szükség lesz a KATA szerint adózók nyugdíjának kiszámításakor figyelembe vett összeg emelésére, ezzel együtt pedig a tételes adó növelésére. Megemlítette, hogy a minimálbér évek óta ütemesen emelkedik, és ettől nagyon elszakadt a KATA esetében az ellátások alapjául figyelembe vett összeg.   A portál számításai szerint ahhoz, hogy a KATA szerint adózók ellátásnak alapja felzárkózzon a minimálbéresek idén 136 ezres bruttójához, 46 százalékkal kellene az előbbit megemelni. Ha ugyanezt a számítást elvégezzük az adók esetében, akkor azt kapjuk, hogy 73 ezer forint KATA mellett járhatna ugyanakkora ellátási alap, mint a minimálbéreseknél. Amit a könnyebb kezelhetőség kedvéért 75 ezer forintban is meg lehetne állapítani. A számításokkal nem vitatkozott az ötletgazda, Parragh László, szerinte ez egy logikus levezetés, valahol itt lehetne megállapítani a KATA új adómértékét. Amennyiben az idei minimálbért vesszük alapul, de jövőre még ennél is magasabb lesz a teljes munkaidőben adható legkisebb bér összege. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek elfogadtatása nagyon nehezen menne a vállalkozók körében. Ráadásul ő személy szerint is nehéz helyzetben van, mert a vállalkozók érdekeit képviseli, amibe bele kell férnie a látszólag népszerűtlen, de hosszú távon a vállalkozók javát szolgáló az intézkedéseknek is, mint például a gondoskodás a megfelelő nyugdíjról. A változásokra a jövő évben még nem kerül sor. 

Az Ikea visszahív egy vízadagolót

Az Ikea visszahívja a kisállatoknak tervezett Lurvig vízadagolót, mivel a kutyák és macskák feje beszorulhat a vízadagoló tartályba, és ez fulladással járhat - tájékoztatta az IKEA szerdán az MTI-t.     Az áruházlánc a vásárlóknak visszafizeti a termék teljes vételárát, ha visszaviszik azt a legközelebbi áruházba.     Az Ikea két balesetről értesült, amikor kutyák feje beszorult a Lurvig vízadagoló tartályába és az állatok megfulladtak. A vízadagolót  2017 októberében kezdték árusítani.     További részleteket a www.ikea.hu weboldalon vagy az Ikea információs vonalán +36 1 460 31 60 számon nyújtanak.

Ez új: a magyar munkavállalók több mint fele könnyen találna új állást

A magyar munkavállalók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyen találna magának új állást, ha a jelenlegit elveszítené - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb, 1200 ember megkérdezésén alapuló, májusi reprezentatív munkaerőpiaci kutatásából, amit kedden jutattak el az MTI-nek.       A felmérés szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 3 százalékpontot emelkedett, így 69 pontos értéket vett fel májusban a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.      A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatóját, aki kifejtette, hogy az előző évekhez képest jóval derűlátóbban ítélik meg a munkavállalók állásuk stabilitását, ráadásul az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos mutató is most először lépte át az 50 százalékos küszöböt.      A karrierhez kapcsolódó jövőképről megjegyezték, hogy a férfi munkavállalók 79 százaléka, a nők 77 százaléka érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye, illetve a férfiak 76 százaléka, a nők 75 százaléka látja biztosnak a helyét a jelenlegi munkahelyén.       A szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és építőiparban 70, a kereskedelemben 71, a közigazgatásban dolgozóknál 68 pontot, a mezőgazdaságban működő munkavállalóknál 61 pontot mértek.       Az iskolai végzettség vizsgálatánál arra mutattak rá, hogy továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot 74 és 71 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek szakmunkás végzettséggel rendelkezők, a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a mutató azonban csupán 55 ponton áll.       A lakóhely szerinti bontásban a budapestiek körében 3, a városban élőknél 5 pontot emelkedett a bizalmi index, így az említett csoportokban 70-71 pontot mértek májusban, viszont a falvakban élőknél 65 pontot regisztráltak, ami 2 pontos visszaesést jelent.      Közölték, hogy szinte minden korcsoportban jelentős javulás tapasztalható: a 18-29 éveseknél 68, a 30-39 éveseknél 70, a 40-49 éves korosztálynál 72 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál 67, a 60 felettieknél pedig 63 pontot regisztráltak.      Felidézték, hogy 2015 júniusában 62, egy évvel később 60, 2017-ben pedig már 66 pontot ért el a munkavállalói bizalmi index értéke. (MTI)

Nem tréfa: kicsivel, de csökken az üzemanyagok ára

A Mol bruttó 3 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán - értesült az MTI piaci forrásokból hétfőn.      A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 399 forintra, a gázolajé pedig 408 forintra csökken.      Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, egyaránt 3-3 forinttal emelkedett, a benziné 402 forintra, a gázolajé pedig 410 forintra literenként.      Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.      A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Nagyon megy Zuckerbergnek

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a világ harmadik leggazdagabb embere lett azután, hogy cégének az árfolyama pénteken 2,4 százalékkal erősödött a New York-i értéktőzsdén.     A Facebook árfolyama rekordszinten, 203,23 dolláron zárt, ami alapján a 34 éves Zuckerberg vagyona 81,6 milliárd dollárt ér.     Ezzel a világ harmadik leggazdagabb embere lett Zuckerberg, 373 millió dollárral maga mögé szorítva az eddigi harmadik helyezett Warren Buffettet, a Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság elnök-vezérigazgatóját.     Azzal, hogy Mark Zuckerberg a világ harmadik leggazdagabb embere lett, először fordult elő, hogy a leggazdagabb három ember mindegyike a technológiai ágazatból került ki.     A Bloomberg legfrissebb listáját továbbra is Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója vezeti. A második helyen Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója áll. (MTI)