°C
TIME DATE
Ma Lenke nap van.

Biznisz

Felfalja az Invitelt a Digi

A Digi Távközlési Zrt. megvásárolja az Invitel csoport lakossági és kisvállalati üzletágát, az Invitel Távközlési Zrt.-t - közölte az Invitel pénteken.      A közlemény szerint az Invitel csoport, a továbbiakban Invitech Solutions a jövőben az üzleti IT és telco (telekommunikációs cég) infrastruktúra piacára fókuszál.      A felek mintegy 43 milliárd forintos vételárban állapodtak meg. A tranzakció kulcseleme egy hosszú távú együttműködési megállapodás, amely szerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Digi számára, minimum éves 2,8 milliárd forint értékben, legalább tíz évig. Az Invitech Solutions hasonló időtartam alatt szintén hálózati szolgáltatásokat igényel a Digicsoporttól, éves szinten átlagosan 500 millió forint értékben - áll a közleményben.      Az Invitel Zrt. éves árbevétele 26 milliárd forint, EBITDA-ja (adózás és értékcsökkentési leírás előtti eredménye) 7 milliárd forint.       A tranzakció a szükséges versenyhatósági hozzájárulások megszerzését követően zárul, várhatóan a jövő év első negyedévében.      A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján található kutatás adatai szerint idén májusban a vezetékestelefon-piacon a Digi11,9, az Invitel pedig 12,3 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, míg a vezetékes internet-előfizetéseknél a Diginek 16,0, az Invitelnek 9,1 százalékos részesedése volt. A televízióműsor-terjesztési piacon a Digié volt az előfizetések a 25,4, az Invitelé pedig 4,8 százaléka.      Az Invitel csoport tulajdonosa a China-CEE Alap az ügyletből származó pénzösszeget az Invitech Solutions fejlesztésére fordítja, elkötelezett a magyar piac iránt. Az alap az idén vette meg a csoportot, amelynek értékét 63 milliárd forintban határozták meg. A csoport éves konszolidált árbevétele mintegy 45 milliárd forint, EBITDA-ja 14 milliárd forint. A cégcsoportnál mintegy 1200-an dolgoznak - közölték az ügylet bejelentésekor.      David Blunck, az Invitel Csoport vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az elmúlt években majdnem háromszorosára bővítették hálózatukon a szupergyors internettel elért háztartások arányát és folyamatosan növelték tévépiaci részesedésüket.      David Blunck és Javorniczky Áron, a csoport operatív vezetője az Invitech Solutions jelenlegi, mintegy 24 milliárd forintos árbevételének megduplázását tervezi - áll a közleményben, amely szerint az IT kompetenciák szélesítését, illetve az országos optikai hálózat bővítését saját fejlesztésekkel és akvizíciókon keresztül kívánják elérni.      "Nagyon örülünk annak, hogy az Invitel megvásárlásával tovább növekedhetünk Magyarországon. Ez a stratégiai befektetés lehetővé teszi számunkra, hogy jelentősen kiterjesszük szolgáltatási területünket" - idézte a közlemény Serghei Bulgacot, a Digi Csoport (DigiCommunications N.V.) vezérigazgatóját.      A Hollandiában bejegyzett, a bukaresti tőzsdére bevezetett Digi Communications az anyavállalata egyebek mellett a romániai RCS és RDS-nek, valamint a Digi Magyarországnak, a román és a magyar távközlési piac meghatározó szereplőinek. Az anyavállalat többségi tulajdonosa a nagyváradi Teszári Zoltán üzletember.       Tavaly 11,8 millió euróra nőtt a Digi Communications adózás utáni nyeresége az előző évi 4 millió euróhoz képest, ugyanakkor a cég hosszú távú adósságállománya is 13,7 százalékkal, 746,4 millió euróra emelkedett.      A magyar leánycég éves bevétele tavaly mintegy 4,2 milliárd forint volt az előző év 3,5 milliárdos bevételét követően. Adózott eredménye 2016-ban 2,4 millió forint volt. (MTI)

Ilyen autókat keres a magyar

Az újautó-eladások száma az első negyedévihez képest 25 százalékkal emelkedett a második negyedévben, és inkább a benzines gépjárműveket keresik a vevők - mondta a Használtautó.hu értékesítési vezetője az M1 szombat délutáni műsorában.      Fodor László elmondta, ezzel együtt a külföldről importált használt autók darabszáma is 11 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.      Az értékesítési vezető beszélt arról is, hogy az importált autók átlagéletkora 11,5 év, a magyarországi autóparké  14 év.      Mint mondta, jó eséllyel prognosztizálható, hogy továbbra is húszezerrel nő az új autók eladása, így körülbelül két év múlva megállhat a magyar autópark öregedése.      A használtautó-indexből is látható, hogy egyre több drágább autót forgalmaznak, és egyre több autó cserél gazdát - jelezte.      Fodor László elmondta azt is, hogy érdekes jelenség, hogy míg évekkel ezelőtt a dízel volt a keresettebb, addig idén - a keresési feltételek alapján - 20 százalékkal nőtt a benzines autók iránti kereslet. (MTI)

Elszomorító: ilyen autókkal jár-kel a magyar

A magyar háztartások 72 százaléka 10 évesnél idősebb autóval közlekedik, a lakosság által használt gépkocsiknak csupán 7 százaléka nevezhető újnak, azaz legfeljebb 5 évesnek - derült ki a Bárdi Autó országos, reprezentatív kutatásából.      Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a közvélemény-kutatást a Bárdi Autó megbízásából a Trend International Kft. készítette 2017 márciusában. Az adatfelvétel során 1000 olyan embert kérdeztek meg, aki minimum egy autóval rendelkező háztartásban él. A kutatásban céges autók nem szerepeltek.      Az eredményekből kiderült: a háztartásokban használt autók csupán 7 százaléka 5 évesnél fiatalabb, a 6-10 éves autók aránya 21 százalék, 35 százalékuk 11 és 15 év közötti, 37 százalékuk pedig 15 évesnél is idősebb. A háztartások által használt gépkocsik átlagéletkora 13,7 év.      A felmérés alapján az autók 68 százalékát már használtan vásárolták, vagyis csak az autók egyharmada van az első tulajdonos birtokában. A használtan vásárolt autók felét 5-10 évesen vették meg, a vásárláskor 18 százalékuk volt öt évesnél fiatalabb, 11 százalékuk viszont már akkor is öregebb volt 15 évesnél. Átlagosan 9 évesen kerültek a használt autók az új tulajdonosukhoz.       A felmérésből az is kiderül, hogy a háztartások 82 százaléka elsősorban bevásárlásra használja az autót. A megkérdezettek 72 százaléka válaszolta azt, hogy belföldi utazásra, 70 százaléka pedig, hogy munkába járásra veszi igénybe autóját. Kisebb arányban említették a gyermekek szállítását, valamint a munkavégzést, külföldre pedig csak 16 százalékuk utazik az autójával. (MTI) A fotó illusztráció.

Nincs kecmec, tüntetnek a Tesco-dolgozók

Jövő szombaton 12 órakor kezdődik majd Budapesten a Fogarasi úton lévő Tesco áruház előtt a demonstráció - mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke kedden Budapesten a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) közösen tartott sajtótájékoztatón.      Hozzátette: a demonstráción a Tesco képviselőinek a szakszervezetek képviselői petíciót adnak át, amelyben összefoglalják a dolgozók bérproblémáit, illetve arra kérik a munkáltatót, hogy a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak (12 500 ember) korábban bejelentett bruttó 4 ezer forintos béremelésnél nagyobb mértékben emelje a bérét. Azt is kérik, hogy a cég kezelje a bértorlódás problémáját - mondta.      Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke közölte: már több mint 8000 dolgozó támogatta aláírásával a demonstrációt. A Tesco összesen 16 500 munkavállalót foglalkoztat.     Sáling József megjegyezte: a demonstráción a résztvevők száma nagyban függ a cég jövő szombatra vonatkozó munkabeosztásától is, a szakszervezetek 500-1000 résztvevőre számítanak. (MTI)

Azért ez jó hír: nem drágulnak a kenyerek a jobb összetétel miatt

Várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya, így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele, miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke az MTI-vel hétfőn.      A Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai csütörtökön lépnek hatályba. A rozskenyerekben például az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig 15,1 százalékról 30 százalékra kell emelni a rozstartalmat. A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél várható, június 22. után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani. Módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezen értékeknek kéznél kell lenniük írott formában és az üzletben is.      Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.      Lakatos Tibor a változásokhoz hozzátette, az új élelmiszerkönyv bevezetéséhez fél éves türelmi időt adott a törvényalkotó, így ez az idő elegendő volt a pékeknek a felkészülésre.      Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere úgy látja, a jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze is más, markánsabb lesz.      Kifejtette, a kézműves kenyerek kedvelői jó, ha tudják, hogy június 22. után csak azokat a kenyereket lehet így nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek. Aláhúzta, a friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti.   (MTI)

Elfogadták a 2018-as költségvetést

Az Országgyűlés elfogadta csütörtökön Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett.      A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfőn - a hiány változatlanul hagyása mellett - több ponton módosított előterjesztését.      Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.      A 2018-as költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós.      Az Országgyűlés hétfőn a hiány változatlanul hagyása mellett, a bevételek és kiadások 11 milliárd forintos emelésével fogadta el a büdzséhez benyújtott módosító javaslatokat.      A parlament ez alapján a jövő évi büdzsé végleges bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg.      A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés jövő évi bevételét 15 894 milliárd 506,4 millió forintban, kiadási főösszegét szintén 15 894 milliárd 506,4 millió forintban állapították meg a képviselők, azaz a működési egyenleget nullszaldósra tervezték.       A hazai felhalmozási költségvetés 2018-as bevételi főösszegét 942 milliárd 681,0 millió forintban, kiadási főösszegét 1 799 milliárd 959,0 millió forintban, a hiányát 857 milliárd 278 millió forintban határozták meg.      A bevételi és kiadási főösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés jövő évi bevételi főösszegét 1 914 milliárd 270,8 millió forintban, a kiadási főösszegét 2 417 milliárd 643,0 millió forintban, a deficitet 503 milliárd 372,2 millió forintban állapította meg a parlament.          Az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre.      A büdzsé a négy évvel korábbihoz hasonlóan ezúttal is hatmilliárd forintot szán a pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire.      A jövő évi költségvetés az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán az otthonteremtési programra, 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd. A nyugdíjemelés jövőre is az infláció mértékével megegyező, 3 százalékos lesz.      Bár jelentős, több mint 125 milliárd többletkiadást tartalmaznak az Országgyűlés által elfogadott módosítások, ez azonban az államháztartás tervezett hiányán nem változtatott, a többletkiadásokat ugyanis részben az előzetesen várthoz képest jobb makrogazdasági pálya által generált, megnövekvő bevételek, részben bizonyos kiadások csökkentése ellentételezi, illetve fedezi majd.       Az elfogadott módosító indítványok alapján a legnagyobb tételt a Paks II. beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többletforrás jelenti, valamint a családok támogatására előirányzott 19-20 milliárd forintos átcsoportosítás. A turisztikai fejlesztések 16,4 milliárd forint többletforrást kaptak, míg a jövőre évfordulókat ünneplő ciszterci és a premontrei rend együttesen 6,2 milliárd forintos többletforrást kapott. (MTI)

Érdekli a 2018-as költségvetésünk? Íme!

A jövő évi költségvetés alapértékei változatlanok maradtak, a 2018-as büdzsé továbbra is a munkából élők, a családok életkörülményeinek javítását és a biztonság erősítését szolgálja - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a 2018-as költségvetési törvény összesítő módosító csomagjának parlamenti elfogadását követőn.      Az államtitkár kiemelte: a költségvetést úgy állították össze, hogy jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékos bővülését prognosztizálja a kormány, az államháztartási hiányt továbbra is a GDP-hez mérten 2,4 százalékra várják, az államadósság a kabinet számítása szerint jövő év végére mintegy 2 százalékponttal csökken az idei év végi mértékhez képest. Ennek érdekében az 1156 benyújtott módosító közül csak olyanokat fogadott el a kormány, amelyek együttes hatása nem emelte meg az eredetileg tervezett hiány szintjét - jelezte Banai Péter Benő.      Az egységes költségvetési javaslatot ezután az Országgyűlés megküldi a Költségvetési Tanács elnökének, a Költségvetési Tanács három napon belül tájékoztatja a házelnököt a véleményéről, a zárószavazást e hét csütörtökre tervezik.      A 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatai az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét mintegy 11 milliárd forinttal emelték, a deficit változatlan maradt. Az elfogadott módosítások az államháztartás tervezett, GDP-arányos 2,4 százalékos hiányán nem változtatnak.      A támogatott módosító javaslatsor alapján a jövő évi büdzsé bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg a parlament.      Banai Péter Benő kifejtette: a családok támogatása a kormány kiemelt szándéka, ezt tükrözi az elfogadott módosítások egy része is.       A családok támogatására előirányzott, eredeti központi összegeket a parlament által elfogadott összegző módosító csomag jelentősen megemeli, mintegy 20 milliárd forint többletforrás átcsoportosításával.       Az államtitkár kiemelte: 2018 a családok éve, a kormány pedig ennek programjaira 3 milliárd forint többletforrást szán, emellett a demográfiai folyamatok feltárását célzó új, demográfiai és családkutató intézet felállítására 650 millió forintot fordítanak, illetve arra, hogy a babakötvények a határon túl, illetve külföldön született magyar gyermekek számára is elérhetőek legyenek, 600 millió forint juttatását tervezik.       Jelentős tételt jelent a bölcsődék fejlesztésére szánt 3,5 milliárd forint többletforrás, illetve a 3 vagy több gyerekes családok lakáscélú hiteltartozásainak csökkentését célzó 10 milliárd forint, és a gyereket vállaló fiatalok diákhitel-tartozásának csökkentésére felülről nyitott előirányzat lesz a büdzsében - jelezte az államtitkár.      Ha a demográfiai programhoz 2018 folyamán további források kellenek, azokat a kormány a meglévő költségvetési keretek között biztosítani fogja - tette hozzá.       A további módosító indítványok közül kiemelte: a turizmus fejlesztését az ország előtt álló stratégiai feladatnak tekinti a kormány, ezért a 2018-as büdzsében a Turisztikai Fejlesztési Célelőirányzat 16,4 milliárd forint többletforrást kap. (MTI)

Bajban az idei meggy és cseresznye

Az idén az átlagosnál gyengébb termés várható meggyből és cseresznyéből, erről egy szakmai tanácskozáson beszélt csütörtökön Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.      Az agrártárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének rendezvényén az államtitkár elmondta, hogy a meggy termőterülete Magyarországon mintegy 13 ezer hektár, éves termésmennyisége pedig az elmúlt tíz évben 50 és 85 ezer tonna között ingadozott. Az idei termés valamivel az átlagos alatt lesz, 55-60 ezer tonna várható.      Az áprilisi éjszakai fagyok, valamint a virágzást hátráltató hűvös, szeles időjárás az előzetesen rekordmennyiségűre várt meggy termésnél komoly károkat okoztak. A későbbi érésű fajtáknál a fagyok miatt jóval gyengébb termésre számíthatnak a gazdák, ugyanakkor jó, illetve nagyon jó a termés az Érdi bőtermő esetében - tette hozzá.      A cseresznye belföldi termőterülete mintegy 3 ezer hektár. A fagykárok következtében az idén cseresznyéből is az átlagosnál gyengébb, mintegy 7-10 ezer tonna közötti termés várható - mondta az államtitkár.       Czerván György beszélt arról is, hogy  2016-ban a kertészeti ágazatok kibocsátása 348,5 milliárd forint volt, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forintot tett ki. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2010-ben még 37,8 kilogrammot fogyasztott a magyar lakosság évente és fejenként, 2015-re ez a mennyiség már 45,8 kilogrammra emelkedett. (MTI)

A Google a világ legértékesebb márkája

Tavalyhoz hasonlóan a Google volt idén is a világ legértékesebb márkája - derült ki a Kantar Millward Brown médiapiaci kutatóvállalat "Brandz Top 100" felméréséből.     A második legértékesebb márka az Apple, amelyet a Microsoft követ.     A három cég sorrendjében nem volt változás tavalyhoz képest.     A lista negyedik helyére az Amazon került, amely tavaly még hátrébb volt, a hetedik helyen állt. Az ötödik helyen továbbra is a Facebook található.     A Google márka értéke 7 százalékkal 245,6 milliárd dollárra, az Apple értéke 3 százalékkal 234,7 milliárd dollárra, a Microsofté 18 százalékkal 143,2 milliárd dollárra, az Amazoné 41 százalékkal 139,3 milliárd dollárra, a Facebooké pedig 27 százalékkal 129,8 milliárd dollárra nőtt.     A lista első öt helyezettje közül négy technológiai és egy kiskereskedelmi (Amazon) cég.     A listán szereplő száz márkának az összesített értéke 8 százalékkal nőtt egy év alatt, 3400 milliárd dollárról 3600 milliárd dollárra.     A Brandz Top 100 tanulmányt a WPP marketing és márkatanácsadó, valamint cége, a Kantar Millward Brown készíti. Ez a világon az egyetlen rangsor, amely potenciális és jelenlegi fogyasztók értékelését is felhasználja - a pénzügyi adatok mellett - a márkaértékek meghatározásához. A jelentés elkészítéséhez több mint 3 millió vásárlót kérdeztek meg globálisan, mintegy 120 ezer márka kapcsán. (MTI)

Kedves Diákok! Van munka dögivel

A nyári diákmunkáknál az idén is széles a választék, az iskolaszövetkezetek tájékoztatása szerint a tanulók dolgozhatnak például pénztáros, árufeltöltő, fürdősegéd, úszómester, hostess, rendezvényi kisegítő munkakörben, emellett várják őket nyelvtudást igénylő munkákra, a felsőoktatásban tanulók pedig informatikai, mérnöki területeken is el tudnak elhelyezkedni, teljes és részmunkaidőben egyaránt.      Az Y Generáció Iskolaszövetkezet jellemzően budapesti vállalatokkal áll kapcsolatban, tavaly a nyári szezonban nagyjából 2000 munkavállalóval működött együtt. Az iskolaszövetkezet tájékoztatása szerint a diákok a nyári szünet alatt részmunkaidőben (4 vagy 6 órás) és teljes (8 órás) munkaidőben is állást vállalhatnak.       A diákok órabére a betöltött álláshoz szükséges szaktudást figyelembe véve bruttó 733 és 2900 forint között mozog. Az iskolaszövetkezetnél a legtöbb pozícióhoz kapcsolódó órabér nagyjából bruttó 1000-1100 forint körüli - tették hozzá.          A Schönherz Iskolaszövetkezet, amely főként a felsőoktatásban tanulók foglalkoztatását segíti, azt közölte, hogy leginkább az informatikai és mérnöki területeken tudnak pozíciókat kínálni. A szervezet szerint a legnagyobb kereslet a fejlesztő, tesztelő, rendszergazda és a technikusi munkakörben jártas munkaerő iránt van. Lehet jelentkezni a szövetkezetnél hagyományos pozíciókra is, így például irodai asszisztensi, ügyfélszolgálati munkatársi állásra, de gyakornoki munkakör is betölthető.       A tanulók bérezése a hagyományos munkaköröknél óránként bruttó 900-1200 forint közé, az informatikai szaktudást igénylő munkáknál pedig óránként bruttó 1200-2000 forint közé tehető. A legjobb helyzetben a mobilfejlesztők vannak, ők bruttó 3000 forintot kapnak óránként - tették hozzá.      A MÁV-Start arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nebuló-Meló Iskolaszövetkezettel együttműködve ajánl nyári munkát a diákoknak. A vasúttársaság állomási segítőket, állomási általános információsokat, idegen nyelvet beszélő nemzetközi információsokat, ügyfélszolgálati információsokat, utastájékoztató vagy adminisztrációs segítőket, a balatoni zenei fesztiválok idején segítő információs munkatársakat, kerékpárrakodókat keres.       A vasúttársaság a teljes munkaidős minimális órabért meghaladó mértékű fizetést ad, az órabérek 750 forinttól 1100 forintig terjednek a munkakörtől függően. A diákok szinte az összes balatoni és velencei-tavi állomáson, Budapesten, Békéscsabán, Celldömölkön, Debrecenben, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Szolnokon is vállalhatnak feladatokat - közölték.       A kereskedelemben működő cégek szintén számítanak a diákmunkára. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. az idén is országszerte várja a diákok jelentkezését, főként árufeltöltő, illetve pénztáros pozíciókra. A cégnél a diákok teljes vagy részmunkaidőben is vállalhatnak állást. A tanulók az egyes boltokban vagy a budapesti Nyugati téren található SPAR Karrier Irodában érdeklődhetnek a rendelkezésre álló lehetőségekről - olvasható a cég MTI-nek eljutatott közleményében.        A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fővárosi fürdőknél, strandoknál uszodamester, pénztáros, vízicsúszda-kezelő, fürdősegédmunkás (takarító, öltözőkezelő, kölcsönzői feladatok), hostess pozíció betöltésére keresnek diákokat. Munkájukat a fürdők 12 órát meghaladó nyitva tartása miatt több munkarendben igénylik, tavaly nyáron 145 119 óra diákmunka igényük volt.       A diákokat csak közbeszerzési pályázaton kiválasztott diákszövetkezeten - idén az Y Generáció Diákszövetkezeten - keresztül foglalkoztatják. Az ajánlott órabér nettó 800 forint, kivéve a pénztáros és uszodamester munkakört, ezekben a munkakörökben 2017. június 1-je óta az óradíj nettó 926 forint.      Az Aquaworld Resort Budapest az MTI érdeklődésre közölte: a diákok az élményfürdőnél csúszdaőri, pénztárosi állást vállalhatnak, illetve a szálloda éttermében a reggeliztetésnél segíthetnek. Az állásokról érdeklődni, illetve jelentkezni a diákszövetkezeteknél, valamint a hr@aquaworldresort.hu e-mail címen lehet. (MTI)

Lejár a társaságiadó-bevallás határideje

A vállalkozásoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről - emlékeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).     Az adóhivatal elektronikus üzenetben hívta fel a tavalyi mulasztók figyelmét a határidőre, a közelgő bevallási határidőre figyelmeztetve 67 ezer olyan vállalkozásnak küldött elektronikus levelet, amelyek tavaly nem, vagy csak késedelmesen nyújtották be társaságiadó-bevallásukat.     A társaságiadó-bevallást az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető adózóknak egyaránt az 1629 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1671-es bevalláson kell számot adniuk társasági adójukról. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló utáni ötödik hónap utolsó napja.     Azok a nonprofit szervezetek, amelyeknek tavaly nem volt vállalkozásból származó bevételük, vagy ahhoz kapcsolódó, elszámolható költségük, ráfordításuk - azaz nincs társaságiadó-alapjuk -, a társaságiadó-bevallást kiválthatják a TAONY nyilatkozattal május 31-ig.     A beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén 2017. május 31. A beszámolókat 2016. december 1-jétől kizárólag az Online Beszámoló- és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül (OBR) lehet benyújtani. A rendszer elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes). A közzétételért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. (MTI)

Azt mondják, nem elég biztonságos a netbankos SMS

Nem nyújt már abszolút védelmet a bűnözőkkel szemben az internetes bankolás során a tranzakció igazolására szolgáló sms-üzenet küldése abban az esetben,  ha előzőleg az ügyfelek  legalább egy súlyos biztonsági hibát elkövettek, például illetékteleneknek adták meg adataikat - tájékoztatta pénteken közleményben az MTI-t a G Data német kiberbiztonsági vállalat.      A bűnözők már megtalálták annak a módját, hogy valamely bankszámla belépési adatainak a birtokában a tranzakció visszaigazolására szolgáló kódot ne a számla tulajdonosának a telefonszámára, hanem egy másik, általuk megadott számra küldjék el sms-üzenetben. Ehhez azonban először meg kell szerezniük az ügyfél belépési adatait a banki szolgáltatásokhoz, ami általában valamely "hagyományos" adatlopási megoldással történik, például becsapós, félrevezető, megtévesztő "phishing" levelek küldésével.       A banki ügyfelek tehát ebben az esetben is csak akkor vannak kitéve veszélynek, ha ők maguk követnek el valami olyan adatvédelmi hibát, amelyet az internet használata során joggal elvárható józan óvatosság is ki kell hogy zárjon.       A módszer széleskörű elterjedését egyelőre akadályozza, hogy a bűnözőknek meg kell szerezniük a mobilszolgáltatóknak a SIM-kártyák beazonosítására használt SS7 protokollját is, ami nem kis befektetést igényel a részükről. Az ismeretek szerint a protokoll mintegy ezer dollárba kerül az internet ilyen és hasonló üzletekre szakosodott "mély bugyraiban".       A G Data közleményében mindenesetre felhívja rá a figyelmet, hogy a bankoknak a nem túl távoli jövőben más módszert kell majd keresniük az internetes bankolás biztonságának a garantálására, hiszen az sms már bizonyítottan nem nyújt holtbiztos megoldást. (MTI)

Nem vissszük túlzásba a gyermeknapi költekezést

Tíz magyar családból kilencben ünneplik a gyereknapot május utolsó vasárnapján, a szülők átlagosan 2-5 ezer forintot költenek gyereknapi meglepetésre -  derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex és a Regio Játékkereskedelmi Kft. külön-külön végzett, MTI-hez eljuttatott kutatásaiból.      A szülők mintegy fele átlagosan 3800 forint értékben vásárol játékot a Regio felmérése szerint, 6000 forintnál többet csak a családok negyedében költenek.       Hasonló összegekről írt a Formatex is: a programokra és az ajándékokra a megkérdezett szülők 27 százaléka 2-5 ezer forint között költ, de 19 százalékuk 5-7,5 ezer forintot is kiad, közel ennyien akár 10 ezer forintot is elköltenek, sőt 23 százalék 10 és 20 ezer forint közötti összegből gazdálkodik ezen a napon.       A pünkösdi hosszú hétvégén a kisgyermekes családok egyharmada utazik el, a legnépszerűbb úti célok a Balaton, az Északi-középhegység és Budapest. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka ad pénzt is gyereknapra, nagyrészt 1-2 ezer forintot. A családok kétharmada a helyi gyereknapi rendezvényeket látogatja meg, egyharmaduk pedig kirándulni indul, emellett a közös játék is nagy szerepet kap - ismerteti a Regio Kft.      Az országszerte 8 Játéksziget üzletet üzemeltető Formatex Kft. felmérése szerint a szülők 80 százaléka meglepetésnek szánja a gyereknapi ajándékot, nem együtt választanak a gyerekekkel. A tárgyi ajándékozás a legnépszerűbb, amit az olyan élményajándékok követnek, mint a fagyizás, a gyereknapi tematikus programok, majd a kirándulás vagy állatkerti és játszóházi látogatás.      A gyereknapi ajándékok között továbbra is a játékok a legnépszerűbbek, majd a könyv és az édesség következik, sportszereket és ruhát a szülők 15 százaléka készül adni gyerekének - közölték. (MTI)

Nagy pörgés, kedvező trendek a lakáspiacon

A tavalyi a lakáspiaci fordulat éve volt Magyarországon, az első negyedéves adatok alapján a kedvező tendenciák idén tovább erősödnek - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján csütörtökön Budapesten.      Balogh László kiemelte: tavaly 10 ezer új lakást adtak át, ami 31 százalékos növekedés, a kiadott engedélyek száma 2,5 szeresére emelkedett. Az első negyedévben 2061 új lakás épült az országban, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 88,7 százalékkal emelkedett éves szinten.      Az adatok a piac további számottevő élénkülését jelzik, az építőiparban évtizede nem látott növekedés volt, 24,7 százalékkal nőtt a termelés az első negyedévben - ismertette, hozzátéve, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lökést adnak a lakáspiac keresleti és kínálati oldalának a következő időszakban is.      Elmondta, a reálbérek több mint négy éve tartó emelkedése fontos eleme a lakáspiaci-építőipari élénkülésnek, mivel megteremti a megfelelő keresletet az új lakások iránt is, amit a családi otthonteremtési (csok) kedvezmény bevezetése is segít. A csokon belül 30 százalékos az aránya az új lakásoknak, ami szerinte tovább fog nőni. A programban befogadott kérelmek összege áprilisig eléri a 104,5 milliárd forintot - közölte. A csok beváltotta a hozzá fűzött reményeket, beindította a piacot, a kormány nem tervezi, hogy a 1,5 éve működő konstrukciót megszűntesse, a rendszer finomhangolását azonban lehetségesnek mondta.      Az uniós források felfutása, és az állami beruházások további lendületet adhatnak a növekedésnek - mondta. Kitért arra, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatára számos bürokráciacsökkentő intézkedést tervez a kormány, ezek között említette a közműszolgáltatásokhoz való csatlakozás idejének jelentős lerövidítését és a földhivatali digitalizált adatok ingyenes hozzáférését. Egy sor olyan javaslat előkészítése zajlik, amelyek változást hoznak az építőipari szakképzésben és több könnyítést léptetnek életbe az ágazatban - jelezte. A minisztériumban az építőipar helyzetéről szóló jelentésen dolgoznak, amely stratégiai célokat fogalmaz meg és elkészítésébe számos szakmai szervezetet bevontak.      Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az építési ágazat alapvető problémái között említette a piaci kereslet drasztikus ingadozását. Tavaly 18 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, idén viszont kétszámjegyű növekedést várnak, ami komoly feszültséget okoz. További probléma a területi kiegyenlítetlenség, a lakások többsége Közép-Magyarországon épül. Az első negyedévben elindított beruházások 75 százaléka Közép-Magyarországon kezdődött el, az új kivitelezések értéke megnégyszereződött a régióban. A tervezéshez két évre előre tekintő költségvetésre lenne szükség - állapította meg.      Kitért arra is, hogy a lakásépítések 10 éves lemaradásban vannak. Az építésügy átalakításáról azt mondta: az ágazati jogszabályváltozások mértéke és azok követése nehézkessé teszi a munkákat. A körbetartozások mértéke 2007-2013 között 400 milliárd forintra nőtt az ÉVOSZ szerint, ez 200 milliárd forintra csökkent azóta.      Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (Ifk) elnöke arról beszélt, hogy az új lakások áfacsökkentése, és a csok miatt kapott ekkora lendületet a piac. Az újépítésű lakások értékesítését terhelő áfa mértékének csökkentése azonban csak határozott időre, 2019-ig szól, az Ifk-tagok szerint mielőbb érdemes megfontolni annak állandósítását. A kedvező növekedési kilátások megvalósulásának legnagyobb kockázata szerinte az építőipari kapacitáshiány, amit már rövidtávon orvosolhatna az építőipari vállalkozások kiemelt technológiafejlesztési és gépbeszerzés támogatása a kormányzat részéről, a mezőgazdasághoz hasonlóan. Az építőipart nemcsak az új lakások áfája érinti, hanem az építőanyagok vagy a szolgáltatások áfája, ezek ágazati egységestése hozzájárulna a szektor fehérítéséhez - fűzte hozzá. MTI fotó, Czeglédi Zsolt

Megnyugtató: megbízhatóak a magyarországi biztosítók

A magyarországi biztosítók a nemzetközileg előírt követelményeknél szigorúbb elvárásoknak is megfelelnek, biztonságosan működnek - mondta Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénzügyi szekciójának elnöke szerdán Budapesten, sajtóbeszélgetésen.      Horváth Gyula kiemelte: a biztosítóknál - a bankokhoz hasonlóan - a gazdasági válságot követően egyre jobban szigorították a tőkekövetelményeket, hogy azok a jövőben is megbízhatóan tevékenykedjenek. A biztosítótársaságok tőkehelyzetére előírt úgynevezett Szolvencia I előírásokat a közelmúltban váltotta fel a Szolvencia II szabályozás, amely még inkább, több területen is szigorította működésüket.      A Szolvencia I alapvetően a tőkekövetelményeket írta elő a biztosítóknak, az új szabályozás ennél jóval összetettebb, és inkább a kockázatok kezelésére, lefedésére koncentrál, emellett előírásokat fogalmaz meg a menedzsmentre - mutatott rá a Mabisz szakértője.      Elmondta: május 19. fontos határidő volt a biztosítók számára, ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.       Kiemelte: a hazai biztosítóknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos, úgynevezett szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg.      A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja a nemzetközileg, illetve az MNB által elvárt minimum szintet is, 2016-ban 222 százalék volt, ez a mérték nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít - hangsúlyozta Horváth Gyula. (MTI)

Figyelem, már csak ma éjfélig lehet

Hétfőn éjfélig kell leadni a 2016. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallást - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán. A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja 1+1 százalékáról is már csak hétfőn lehet rendelkezni.     A szóvivő kifejtette: az ügyfélkapuval nem rendelkezők hétfőn este hatig az ügyfélszolgálaton, illetve éjfélig postán is beadhatják határidőn belül a személyi jövedelemadó bevallást.     Emlékeztetett arra, hogy az idén először a NAV 4 millió szja-bevallási tervezetet készített el az adózóknak a munkáltatótól kapott adatokból.     Szerinte a tervezet legfeljebb hiányos lehet, amit éjfélig korrigálhatnak az adózók az ügyfélkapun, a határidő lejárta után pedig a hiányosan bevallók - például kedvezményt nem érvényesítők - önellenőrzésen javíthatnak.     Kis Péter András felhívta a figyelmet arra, hogy hétfőn napközben még lehet ügyfélkaput nyitni, amin éjfélig beküldhető a bevallás.     A NAV az MTI-hez eljuttatott közleményében arra is kitért, hogy az szja 1+1 százalékáról is már csak éjfélig lehet rendelkezni.     Akik már korábban benyújtották bevallásukat, de nem rendelkeztek civil szervezet, egyház vagy a Nemzeti Tehetségprogram javára, azok utólag, a bevallástól függetlenül is megtehetik a 16EGYSZA nyomtatvány postázásával, illetve a webes felületen keresztül - közölte az adóhatóság.     A NAV felhívta a figyelmet: a bevalláshoz segítséget nyújtanak az ügyfélszolgálatokon, illetve az általános tájékoztató rendszerben a 06-40/42-42-42-es számon este 6 óráig. (MTI)

Azt írják, vezetési kudarcok miatta zár gyárat a Teva

Az izraeli Teva vezetési kudarcok miatt kénytelen bezárni az infúziós szereket és vakcinákat gyártó magyar injekció-üzemét, és elbocsátani ötszáz dolgozót - értesült csütörtökön a Háárec című újság gazdasági melléklete.     A lap szerint a Teva irányítási hibák miatt 14 éves mélyponton van, 34,6 milliárd dolláros (mintegy 9500 milliárd forint) pénzügyi tartozása van, és nem világos, hogy ezt képes lesz-e törleszteni, s mindez azzal fenyegeti, hogy elveszítheti önállóságát.     A vállalat legnagyobb tévedése az Actavis Generics felvásárlása volt 38,3 milliárd dollárért 2016 augusztusában, miközben a generikus gyógyszerek piacán egyre fokozódott a verseny, és csökkentek az árak. Emellett kisebb kudarcok is voltak, köztük a mexikói Rimsa cég megvétele 2016. márciusban 2,3 milliárd dollárért.     A Teva 2012-ben vásárolta meg gödöllői üzemét, amelytől megválik, noha összesen 110 millió dollárt fektetett bele. A vállalkozás a lap szerint az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatala (FDA) időszakos vizsgálatai miatt bukott meg, miután 2016-ban az FDA gyártási előírások megszegése miatt két antibiotikum kivételével megtiltotta a gödöllői Teva-gyárban készült gyógyszerek importját.     A Teva kedvezmények felajánlását tervezi az idő előtti nyugdíjba vonulást vállaló dolgozóknak. A cég 80 millió dollárt már törölt a magyar befektetés miatt könyveiből, s bár több tízmilliót költött el sikertelenül a hibák kijavítására, további 87 millió dollárt lesz kénytelen leírni, ha nem talál vevőt a gödöllői gyárra.     A magyar üzemben elbocsátandó ötszáz dolgozó mellett ötezren hagyták el a vállalatot 2016 augusztusában az Actavis Generics üzlet megkötése után, és így 2017 első negyedévének végén összesen 55 200 embert foglalkoztatott a cég.     A Háárec szerint aggodalomra ad okot a gyorsaság, amellyel a Teva a hibák nyomán lemondott a gödöllői gyárról, jóllehet a vállalat hatékonyság-növelő intézkedései alapján döntöttek a bezárás mellett. (MTI)

LEÉPÍTÉS: bezárja vagy eladja gyárát a Teva

A Teva Gyógyszergyár Zrt. (Teva) 500 fős létszámcsökkentést tervez gödöllői termelőüzemében a következő hónapokban azzal a szándékkal, hogy 2018 végéig értékesíti vagy bezárja az üzemet - közölte a társaság kedden.      A terv a társaság globális hálózati működési stratégiájának részét képezi, amelynek célja, hogy a Teva gyártókapacitását a piac és a betegek globális igényeihez tudja igazítani.      A gödöllői üzem a tervek szerint 2018 közepéig csökkentett kapacitással folytatja a termelést. A cég a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott "korrekt és méltányos, ugyanakkor hatékony" konzultációt követően igyekszik gondoskodni arról, hogy az érintett munkavállalók olyan juttatásokban részesüljenek, amelyek segíthetik őket abban, hogy új állást találjanak - írják.      Hangsúlyozzák: a Teva továbbra is teljes mértékben elkötelezett a társaság magyarországi működése iránt, a terv az együttesen több mint 2000 embernek munkát adó debreceni és sajóbábonyi üzemet, valamint a társaság magyarországi kereskedelmi egységét nem érinti. UPDATE: A kormány segíti a Teva dolgozóinak újbóli elhelyezkedését, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt figyelemmel kíséri a Teva Gyógyszergyár Zrt. elbocsátandó munkavállalóinak sorsát - közölte a szaktárca kedden a Teva bejelentésére reagálva. Az NGM közölte: Pest megyében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat április végi adatai szerint több mint 5200 betöltetlen versenypiaci álláshely volt, ami nagyban megkönnyítheti a vállalat munkavállalóinak mielőbbi elhelyezkedését.      A közlemény szerint az OFA Nonprofit Kft. haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a megyei kormányhivatallal, a szakszervezettel, illetve a leépítést bejelentő céggel, emellett mindent megtesz az elbocsátandó dolgozók mielőbbi elhelyezkedésének elősegítése érdekében. (MTI)

Élénkül a nyaralópiac, íme az árak

A lakáspiac élénkülésével párhuzamosan a nyaralópiac is emelkedő pályára került - állapítja meg az Ingatlan.com legfrissebb elemzése.     A nyaralók piacán az élénkülést mutatja, hogy az idei első negyedévben a kínálat 5 százalékkal nőtt, a kereslet pedig nagyobb mértékben, 9 százalékkal emelkedett.     Az összegzés szerint a balatoni térség kivételes a nyaralópiacon belül, több településen a budapesti árakon hirdetnek lakásokat. Az ingatlan.com több mint 7 ezer nyaralóhirdetésen alapuló elemzése szerint a legnépszerűbb balatoni településeken az átlagos négyzetméterárak elérték a budapesti szintet. Balatonfüreden egy lakás négyzetméteréért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint az átlag, valamint szintén drága település a déli part elején található Szántód, Zamárdi és Siófok, ahol 450-500 ezres négyzetméterárak vannak.     A balatoni megyék közül Veszprémben idén májusban 258 ezer forint volt a nyaralók átlagos négyzetméterára, ami 5 százalékos drágulást jelent tavaly májushoz képest. Somogyban pedig idén májusban a nyaralók átlagos négyzetméterára 6 százalékkal 272 ezer forintra emelkedett. A balatoni ingatlanok átlagos négyzetméterára azonban alacsonyabb, 246 ezer forint volt májusban, így a legfelkapottabb településeken kívül azért lehet jóval olcsóbban, 200 ezer forint körüli vagy alatti négyzetméteráron is nyaralót vásárolni.     A Velencei-tónál az átlagárak nem érik el a legnépszerűbb balatoni településeket. A Velencei-tó melletti nyaralókat is magában foglaló Fejér megyében a nyaralók átlagos négyzetméterára május elején 172 ezer forint volt, ami 7,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.     Az Ingatlan.com szerint a turizmus fejlődése a nyaralóvásárlók és -tulajdonosok számára is fontos, mivel a kihasználatlan időszakokban ezek az ingatlanok akár rövid távra is bérbe adhatók - tartalmazza az összegzés. (MTI)

Vannak olyanok, akiknek nem kell a pénz

Tavaly a személyi jövedelemadó előlegéből több százezer szülő nem vette igénybe a családi kedvezményt, nekik érdemes kiegészíteniük ezzel a bevallástervezetet. Ezt legkésőbb május 22-ig, a bevallás benyújtásának határidejéig tehetik meg - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.     Tállai András ugyanakkor kiemelte azt is, az érintetteknek nem érdemes kivárniuk a határidőt, hiszen a kiegészített bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kapják meg a nekik járó kedvezmény összegét.     A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 3,8 millió magánszemélynek készítette el bevallási tervezetét. Az adózók jelentős többségének nem kell csinálnia semmit, a tervezetük május 22-én automatikusan érvényes bevallássá válik - mondta Tállai András, a hivatal vezetője.     A bevallási tervezet a jövedelmek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről van adata az adóhivatalnak. A szülőknek a családi kedvezményt, a tavaly esküdteknek az elsőházas kedvezményt, illetve a bérbeadóknak az ebből származó jövedelmüket maguknak kell feltüntetniük a bevallásukban - sorolta a példákat az államtitkár.     A tervezethez csak a kifizetőktől érkező adatokat használhatja a NAV, azt nem teheti meg, hogy a tavalyi bevallásokat alapul véve tölti ki a kedvezményes sorokat. De mindent elkövetnek, hogy mindenki igénybe vehesse a neki járó kedvezményt, így ha eltérést vagy hiányzó hónapokat találnak a munkáltatói adatszolgáltatásban, akkor erre külön felhívják az érintettek figyelmét - jegyezte meg Tállai András.     A kifizetők adatszolgáltatása szerint tavaly havonta átlagosan 790 ezer magánszemély érvényesítette év közben az adóelőlegéből a családi kedvezményt, azonban a korábbi évek szja-bevallásait alapul véve, erre mintegy 1,1 millióan lennének jogosultak. Így mintegy 300 ezer szülőnek mindenképp érdemes a lehető leghamarabb kiegészítenie a tervezetét a családi kedvezménnyel, amely egy háromgyerekes családnál havonta 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet. Az érintetteknek a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja az adóelőlegből igénybe nem vett családi kedvezmény összegét.     Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem sem szerepel a bevallási tervezetben, hiszen a kifizető adatszolgáltatás hiányában erről nincs pontos, összegszerű adata a NAV-nak. A 2015-ről szóló szja-bevallások elemzéséből kiderült, hogy több mint 72 ezer magánszemély adta bérbe ingatlanját, és fizette be az államkasszába a közterheket. Ezzel az adattal minden bérbeadónak érdemes kiegészíteni május 22-ig a tervezetét, hiszen addig lehet számot adni a tavaly megszerzett jövedelmekről. A kockázatelemzők jelzése alapján indult esetleges ellenőrzéskor a revizorok a ténylegesen megszerzett jövedelmet vetik össze a bevallottal, ezért a bevallásban nem is érdemes eltitkolni semmilyen jövedelmet - hangsúlyozta Tállai András.      Az MTI kérdésére a NAV vezetője elmondta: május 14-ig az e-szja rendszeren keresztül 408 ezren küldték már be a bevallásukat. A beküldők háromnegyede, 304 ezer adózó módosítás nélkül fogadta el az adóhivatal által összeállított dokumentumot. Az e-szja teljes szolgáltatását ügyfélkapun keresztül lehet maximálisan kihasználni, ezért akinek még nincs, annak május 20-ig mindenképpen érdemes ügyfélkaput nyitnia - javasolta.

Szállásadók bevétele a célkeresztben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az Airbnb-hálózat szállásadóinak 81 százaléka szerzett több bevételt annál, mint amennyit Magyarországon bevallott - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel vasárnap.       Tállai András tájékoztatás szerint az ír adóhatóság adatai szerint 2015-ben az Airbnb-vel csaknem 4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban, ők összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjukat, amivel mintegy 6 milliárd forint bevételt szereztek.     A NAV az ír adatokat összevetette a szállásadók bevallásaival, a kockázatelemzők az érintettek 81 százalékánál találtak eltérést. Ez vagy abból adódott, hogy a szállásadók egyáltalán nem vallottak be szálláskiadásból származó bevételt, vagy kevesebb összeget szerepeltettek bevallásukban a kapott összegnél - részletezte.     "A kockázatelemzés eredménye alapján a NAV támogató eljárás keretében keresi meg az eltéréssel érintett szállásadókat. Az adóhivatalnak ugyanis nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját" - hangsúlyozta az adóhatóság vezetője. Már 900 magánszemélynél el is indult a támogató eljárás, amelyet - annak ellenére, hogy az abban való részvétel önkéntes - mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.      A NAV a támogató eljárásban tájékoztatja az adózókat a mulasztásról és a hibákról azért, hogy azokat önként pótolhassák, javíthassák. Amennyiben szükséges a revizorok egyeztetést kezdeményeznek, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, a bevallás adatainak kiegészítésére, illetőleg önellenőrzésre hívják fel az adózókat.     Tállai András elmondta, annak, aki eddig még nem tette, mindenképp érdemes megfizetnie a szállásadásból származó jövedelme után az adót, hiszen az adóhivatalnak - a folyamatosan bővülő adatállományának köszönhetően - a legtöbb ilyen jellegű bevételről pontos információi lesznek. Az eddigi mulasztást az önellenőrzéssel lehet pótolni, ugyanis a be nem vallott adóról mindaddig számot lehet adni és be lehet fizetni, ameddig a NAV nem indít ellenőrzést - javasolta Tállai András.     Az államtitkár hozzátette, hogy a fizetővendéglátóknak érdemes a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, az úgynevezett tételes átalányadót választani, amely szobánként mindössze évi 38 400 forint közterhet jelent. Szólt arról is, hogy jövőre - amennyiben az Országgyűlés megszavazza - a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható lesz ez a kedvező adózási mód.

Megnézik, hogy milyen város Debrecen, üzletileg

Újabb fordulóban vizsgálja Debrecen üzleti környezetét az EDC Debrecen a nemzetközi piackutatásokat is végző Szinapszis Kft-vel közösen. A Város- és Gazdaságfejlesztési Központ kiemelt célja, hogy Debrecen fejlődésének egyik legfontosabb alapját jelentő helyi gazdaságot fejlessze, valamint a várossal közösen a cégvezetők véleményére és tapasztalatára hagyatkozva egy vállalkozó barát közeget alakítson ki.  A Szinapszis szakmai irányítása mellett anonim módon kérdezik meg a helyi KKV-k cégvezetőit, hogy részletes képet kapjanak Debrecen üzleti életéről. Ez a kutatás folyamatos, azért hogy mérni tudják a fellépő változásokat is.   Az első kör után kiderült, hogy a helyi vállalkozók 85%-a vállalkozásbarátnak ítéli meg Debrecent, ebből 41% kifejezetten támogató üzleti környezetről számolt be. Az üzleti helyzettel kapcsolatos várakozások is pozitívak: 10-ből 7 cég javulást vár a jövőben. Mindezeket az is alátámasztja, hogy a vállalkozások 75%-a újra befektetne Debrecenben, sőt a cégek 69%-a hajtott végre valamilyen fejlesztést az elmúlt üzleti évben.   A felmérésből és a párhuzamos egyeztetésekből például kirajzolódott, hogy a debreceni vendéglátósok az utcákon létesített szabadtéri teraszok létrehozási folyamatán javítana. Ennek eredménye az lett, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – az EDC Debrecen közreműködésével - 30 napra rövidítette a vendéglátósok által kihelyezett teraszok engedélyeztetését, valamint jelentősen csökkentette az ehhez kapcsolódó adminisztrációs terheket.   Ahhoz, hogy ebben segíthessen a központ, szükség van a helyi vállalkozások részéről egy nyitott, őszinte információáramlásra, és ennek a sikernek a folytatásához várják továbbiakban is a cégvezetők segítségét. A felmérés második köre most indul, amihez Debrecen városa és az EDC Debrecen is a közreműködését kéri a helyi vállalkozások vezetőinek, hogy még részletesebb képet kapjanak az üzleti környezetről.

Nagy Magyar Lakásbumm van

Az idei első negyedévben 2061 új lakás épült, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 88,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kiadott engedélyek nagy száma azt jelzi, hogy az építési kapacitások lassan követik a megnövekedett építési kedvet.     Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51,3 százalékkal kevesebb új lakás épült fel. A kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen viszont több mint háromszorosára, 220,1 százalékkal nőtt.     Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48 százalékról 34 százalékra esett vissza.     A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 négyzetméterrel, 105 négyzetméterre nőtt. (MTI)

Kapaszkodjon! Elképesztő számok a magyar költségvetésről

Az államadósság-mutató 2018. december végére tervezett mértéke 69,5 százalék a bruttó hazai termék (GDP) arányában, várható összege 28 043,6 milliárd forint - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból. A dokumentum szerint a devizaadósság részaránya 13 százalékra csökkenhet jövőre.      Az államadósság tervezett mértéke eleget tesz az alaptörvényben államadósság-mutató csökkenése követelményének, a 2017. év utolsó napján várható 71,4 százalékhoz képest.      Az indoklás szerint az államadósság-kezelési stratégia révén a kormány 2018-ban is meg szeretné őrizni az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, az államadósság GDP-hez viszonyított arányának és a devizaadósság részarányának fokozatos csökkentésével, valamint a lakosság részvételének növelésével az államadósság finanszírozásában.      A hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik - írták. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják a tervek szerint.      A lakossági forint állampapír-állomány 2018 végén várhatóan a központi költségvetés adósságának 24-25 százalékát teszi ki.      A tervezet szerint 2018-ban 1,817 milliárd euró nemzetközi devizakötvény, 273,6 millió euró belföldi devizakötvény, valamint 347,7 millió euró nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel visszafizetése esedékes. A 2,4385 milliárd euró összegű devizalejárat közel azonos a 2017. évi tervezett devizalejáratokkal, amelynek finanszírozása jelentős részben - továbbra is kedvező belföldi kereslet esetén - a belföldi állampapírpiacon valósulhat meg. Ezenkívül a hazai kisbefektetők körében sikeres, az euróövezet inflációjához kötött kamatozású, prémium euró magyar államkötvény (pemák) értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához, illetve a forint- és devizapiaci helyzet függvényében nemzetközi devizakötvény kibocsátása is elképzelhető.      A központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya a 2017-ben várható 15,1 százalékról 2018-ban tovább mérséklődik 13,0 százalékra.      Az eredményszemléletű kamatkiadások bruttó összege 2018-ban várhatóan 962,6 milliárd forint, a nettó kamatkiadás 960,2 milliárd forint lesz. Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2018-ban a GDP 2,4 százalékát érik el - olvasható a törvényjavaslatban. (MTI)

Nem lankad a kedv: ezen a hétvégén is elutaznak a magyarok

A húsvéti rekord után sem lankad a magyarok utazási kedve, egy átlagos májusi hétvégéhez képest négyszer többen utaznak el a munka ünnepének hosszú hétvégéjén - derült ki a Szallas.hu legfrissebb, MTI-nek küldött elemzéséből. Minden 4. vendég SZÉP-kártyával fedezi kikapcsolódását, a legtöbb vendég Budapestre, Gyulára és Egerbe utazik.      A portál adatai szerint a fővárosi szállodák csaknem teltházzal üzemelnek a hétvégére, alig van már szabad hely. Igaz, a vendégek többsége külföldi Budapesten, a belföldiek körében a vidéki wellness-szállodák népszerűbbek.      A munka ünnepét sokan belföldi pihenéssel töltik, a foglalások jelentősebb része 2 éjszakára, 3 napra szól - mondta Mészáros Judit, a Szallas.hu marketing menedzsere.      Az átlagos foglalási értekhez képest a SZÉP-kártyával fizetők 20 százalékkal többet, közel 47 000 forintot hajlandók áldozni a kikapcsolódásra.       Ezúttal a főváros vezeti az üdülési listát, amelyet Gyula, Eger és Pécs követ, Budapest mellett a történelmi és wellness-városok népszerűsége megrendíthetetlen - tette hozzá Mészáros Judit. (MTI)

Orbitális leépítést eszközöl az Erste

Az Erste Bank Hungary jelentős átalakításokra, mintegy 7-9 százalékos létszámleépítésre szánta el magát, a brókercéget beolvasztják a bankba, ezzel a bank költség-bevétel mutatója 60 százalék alá csökkenhet 2018-ban - mondta Jelasity Radován elnök-vezérigazgató az Erste sajtó-háttérbeszélgetésén pénteken, Budapesten.      Kiemelte: a lépéseknek nincs köze ahhoz, hogy korábban az Erste átvette a Citi lakossági üzletágát.      Az elnök-vezérigazgató elmondta: a befektetési üzletág integrálását a banki versenytársak már korábban meglépték.      A bank költség/bevétel mutatója most 63 százalék, úgy, hogy nem veszik számításba a tranzakciós illetéket - derült ki a tájékoztatón. A bankcsoportban most mintegy 3000 alkalmazottat foglakoztatnak.      Jelasity Radován kifejtette: az Erste teljes körű szolgáltatásokat nyújtó, univerzális bankként működik a jövőben is, ám bizonyos belső szinergiákat a pénzintézetnek még jobban ki kell aknáznia a jövőben.      Kiemelte: a bank a versenyképességének hosszú távú fenntartása érdekében egyszerűsíti a szervezetét, mivel arra számítanak, hogy az alacsony kamatok hosszú távon is megmaradnak a pénzpiacon, és a szigorodó piaci szabályozás is arra készteti a pénzintézetet, hogy egyszerűsítse szervezetét és üzletmenetét.      Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: jövőre 10 százalékos költségcsökkentést, és ezzel a tranzakciós illeték nélkül számítva 60 százalék alatti költség/bevétel arányt szeretne elérni a bank.       Harmati László vezérigazgató-helyettes elmondta: a befektetési szolgáltatót integrálják a bankba, de a brókeri, illetve a vagyonkezelési szolgáltatásokat inkább fejleszteni, mint visszafogni akarják.       Jelasity Radován a döntést indokolva ismertette: 2011-ben még 160 milliárd forint volt az Erste Bank bevétele, ami 2015-re 35 százalékkal 105 milliárdra csökkent. Eközben a banki költségek jóval kisebb mértékben, 61 milliárd forintról 56 milliárd forintra mérséklődtek.      Tavaly a bevételek 109 milliárd forintot, a költségek 61 milliárd forintot tettek ki, ebben benne volt a Citi lakossági üzletágának átvétele, ami növelte a költségeket, így végül a költség/bevétel hányados idén 63 százalék lett.      Az elmúlt évben 47,4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el a bank, egy évvel korábban 18,6 milliárd forintot, a növekmény nagy részét, 53 milliárd forintot a kockázati költségek javulása adta, így tavalyi nyereség nagy részét az egyszeri tételek idézték elő - magyarázta Jelasity Radován. (MTI)

Egyre gazdagabbak a gazdag magyarok

Jelentősen nőtt a leggazdagabb magyarok vagyona az elmúlt évben a napi.hu összeállítása szerint, a gazdasági hírportál százas rangsorára 7,5 milliárd forint alatt nem lehetett fölkerülni.     "A 100 leggazdagabb 2017" című kiadványban szereplők összvagyona megközelíti a 3380 milliárd forintot: ez csaknem 600 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, reálértéken számítva több mint 20 százalékos az emelkedés egy év alatt.     A lista első helyén 260 milliárd forinttal idén is az OTP elnök-vezérigazgatója áll: a rangsort 2011 óta vezető Csányi Sándor vagyona egy év alatt 60 milliárd forinttal nőtt a napi.hu szerint. A második helyen álló Bige László 25 milliárd, a harmadik helyezett Gattyán György 84 milliárd, a negyedik Demján Sándor pedig 40 milliárd forinttal növelte a vagyonát egy év alatt - írták.      A legnagyobb ugrást Mészáros Lőrincnek sikerült elérnie: a polgármester-üzletember a tavalyi harmincegyedikről került az ötödik helyre, vagyonának elmúlt évi gyarapodását a napi.hu 100 milliárd forintra becsüli.     A százas rangsorban hét új szereplő bukkant föl idén: Fülöp Gábor (77.) a mezőgazdaságban, Fazekas Zsolt (87.) a kereskedelemben, Barkász Sándor (94.) a mélyépítésben, Kuna Tibor (97.) a kommunikációban, Gerendai Károly (98.) a szórakoztatóiparban, Fülöp László (99.) a környezetvédelmi iparban, Kovács Attila (100.) az ingatlanfejlesztésben érdekelt.     A napi.hu másfél évtizede minden évben elkészíti saját becslése alapján a leggazdagabbak rangsorát: a 2002-es összesítésben a 100 legnagyobb vagyon értéke - akkori áron - összesen 632 milliárd forint volt, a legelső listáról 26-an szerepelnek az idei kiadványban is. (MTI)

Ontja a bevallási tervezeteket az adóhivatal

Több mint 820 ezer magánszemélynek postázta bevallási tervezetét az adóhivatal, amelyet a hét végéig az érintettek kézhez is kapnak - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.     Tállai András ismét figyelmeztetett, május 22-ig, a bevallás benyújtásának határidejéig ugyan még van idő, de nem érdemes az utolsó pillanatra halasztani a NAV által készített tervezet átnézését. Az adóhivatalnak május 2-ig kellett postára adnia a bevallási tervezeteket. "Azért, hogy mindenkinek elegendő ideje legyen átnézni a tervezetet, kértem, hogy a NAV a lehető leghamarabb küldje meg azokat az érintetteknek. A munkatársaim több mint 10 nappal a törvényi határidő előtt, április 21-ig postázták mind a 820 ezer tervezetet" - emelte ki Tállai András.     A legfontosabb teendőnek nevezte, hogy mindenki átnézze a tervezetet, ugyanis azok a jövedelmek, amelyekről nem érkezett adat év közben az adó- és vámhivatalhoz ( ingatlan bérbeadásból, ingó értékesítésből származó jövedelem, kifizetőnek nem tett adó-előlegnyilatkozat a kedvezményekről), nem szerepelnek a bevallási tervezetben. Ha a bevallást ki kell egészíteni, akkor felhasználva a NAV által megküldött tervezetet, önadózással kell elkészíteni a bevallást, amelyet május 22-ig el kell juttatni az adóhivatalhoz. Ennél egyszerűbb az ügyfélkapunyitás, ebben az esetben elérhető lesz a tervezet elektronikusan, és itt nem kell újra felvinni az adatokat, csak pótolni kell a hiányzókat - javasolta az államtitkár.     A NAV rendkívüli egyszerűsítést és könnyítést biztosító személyre szabott szolgáltatásával 270 ezren pár perc alatt letudhatják bevallási kötelezettséget. Nekik mindössze a bevallási tervezet személyre szabott mellékletet kell kitölteni és visszaküldeni május 22-ig.  Akinek  200 ezer forintnál kevesebb adót kell befizetnie, annak csak be kell írnia, hogy hány havi pótlékmentes részletfizetést szeretne. Akinek visszajár adó, a bankszámlaszámát vagy a címét kell megadni. Aki két vagy több önkéntes pénztárba fizet, annak csak azt kell kitölteni, melyik pénztárba szeretné, hogy utalja a NAV a visszajáró adó összegét - sorolta.     Ha miden jövedelmet és kedvezményt tartalmaz a papíralapú tervezet, akkor az adózónak nincs teendője, az május 22-én automatikusan érvényes bevallássá válik. Aki adója kétszer egy százalékával egy civil szervezetet, illetve valamelyik egyházat vagy a Nemzeti Tehetség Programot szeretne támogatni, semmiképp ne feledkezzék meg az 1+1 százalékos nyilatkozatok kitöltéséről - tette hozzá a NAV vezetője.

A szülőknek és az elsőházasoknak érdemes minél hamarabb átnézni a bevallási tervezetüket

A bevallási tervezet a jövedelmek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről adata van az adóhivatalnak, így annak, aki elfelejtett időben nyilatkozni munkáltatójának arról, hogy a családi- vagy az első házasoknak járó kedvezmény összegét az adóelőlegéből vonja le, mindenképpen érdemes mielőbb kiegészítve elküldeni a bevallást, hiszen a beérkezéstől számított 30 napon belül utalja ki az adóhivatal a visszajáró összeget - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.     Tállai András közölte, az év első hónapjaiban számításaink szerint mintegy 70 ezren nem veszik igénybe a családi kedvezményt az adóelőlegükből. Ez igaz a tavalyi évre is, míg 2016 januárjában 735 ezer szülő érvényesítette adóelőlegéből a gyermek után járó kedvezményt, addig májustól már 800 ezernél is többen - mondta.     Az államtitkár hozzátette, hogy az első házasoknak is érdemes megnyitni a bevallási tervezetüket. Egy tavalyi jogszabályváltozásnak köszönhetően a kedvezmény 24 hónapig akkor is érvényesíthető marad, ha időközben a házasok családi kedvezményre is jogosulttá válnak. A szabály minden 2014. december 31-e után kötött házasságra alkalmazható. Vagyis azok a párok, akik eddig az adóelőlegükből azért nem érvényesítették az esküvő után járó havi 5 ezer forintnyi adókedvezményt, mert időközben szülőkké váltak, most mindenképp egészítsék ki ezzel a bevallási tervezetüket - fejtette ki.     A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 51 800 házasságkötés történt, azonban az adóelőlegükből évközben mindössze 23 700 pár vette igénybe a kedvezményt - jegyezte meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője.     Az államtitkár elmondta azt is, hogy aki az adóelőleg figyelembevételekor nem nyilatkozott - holott jogosult volt kedvezményre -, annak is segít a NAV e-szja programja. Az erre szolgáló mezők egyszerűen hozzárendelhetők a tervezethez.     Tállai András hangsúlyozta, az érintetteknek arra kell figyelni, hogy a visszaigényléshez szükséges adatokkal - a bankszámlaszámmal vagy a lakcímmel - kiegészítsék bevallásukat.     Az államtitkár elmondta: április 9-ig 274 ezren küldték már be a bevallásukat. Az e-szja teljes szolgáltatását ügyfélkapun keresztül lehet maximálisan kihasználni, ezért akinek még nincs, annak május 20-ig mindenképpen érdemes ügyfélkaput nyitni - javasolta. Hozzátette: ehhez csak a személyi igazolványra és egy e-mail címre van szükség, és be kell menni egy kormányablakhoz vagy a NAV bármelyik ügyfélszolgálatára, ahol néhány perc alatt meg is nyitják az ügyfélkaput. (MTI)

Drágultak a lakások, nagyon pörög az ingatlanpiac

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint Magyarországon 2016-ban 10,6 százalékkal drágultak a lakások, és egyre több az adás-vétel.      Balogh László az M1 aktuális csatorna szombati műsorában elmondta, a múlt év utolsó negyedévében 218 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, a növekedés annak is köszönhető, hogy alacsony volt a bázis, a korábbi években kevés lakást építettek. Emellett a keresleti és kínálati oldal is erősödött, előbbi oldalt a csok, utóbbit a lakásépítések kedvezményes, 5 százalékos áfája hozta kedvező helyzetbe.      A kibocsátás felső határa a szakértő szerint a munkaerő rendelkezésre állása lesz, mivel most 40-50 ezerrel kevesebben dolgoznak az építőiparban, mint a válság előtt. (MTI)