°C
TIME DATE
Ma Edina nap van.

Biznisz

Húsfeldolgozó üzemet épít a hajdúböszörményi önkormányzat

A közétkeztetés kiszolgálására saját húsfeldolgozó üzemet épít a hajdúböszörményi önkormányzat - jelentette be a város alpolgármestere egy csütörtöki sajtótájékoztatón.     Fórizs László elmondta: a húsfeldolgozó megépítésére a Belügyminisztériumtól (BM) a Start mintaprogram keretében 188 millió forintot nyertek. Ebből az összegből a beruházáson kívül 14 ember egyéves foglalkoztatását is vállalták.     Az üzemben, amely a közelmúltban 135 millió forintos BM-támogatásból elkészült vágóhíd mellé épül, mintegy 15-20 fajta termék előállítását tervezik. Így például tepertőt, szalámiféléket, disznósajtot, füstölt árukat készítenek majd, illetve a friss tőkehús is helyből kerülhet a közétkeztetési konyhákba.       Az alapanyagot a szintén önkormányzati tulajdonú telepen felnevelt állatok biztosítják, a fehér és a mangalica kocák szaporulata egy évben eléri az 1000 darabot - mondta, hozzátéve, hogy Hajdúböszörményben mintegy ötezren veszik igénybe a közétkeztetést, amit pedig nem használnak fel helyben, azt a piacon értékesítik.     Az üzemben a tervek szerint decemberben kezdhetik meg a húsfeldolgozást. (MTI)

Szigetelő anyagot gyártó üzemet adtak át Debrecenben

Energocell üveghabgranulátum-gyártó üzemet adtak át szerdán Debrecenben, a húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, és alakítanak át magas hőfokon habosított szigetelő anyaggá - mondta az átadáson Kőszegi Dániel, a debreceni Daniella Ipari Park Kft. ügyvezetője.     Hozzátette: terveik szerint 3-4 éven belül már hatvan embernek ad munkát a Közép-Kelet-Európában egyedüli üzem, és évi 40-50 ezer tonna üveget is fel tudnak majd dolgozni a kizárólag magyar technológiával felszerelt gyárban.     V. Német Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért is felelős államtitkára elmondta: a települési hulladék mintegy 3 százaléka üveg, az országban évente 76 ezer tonna üveg a hulladéklerakókban végzi. (MTI)

Az E.ON gyorsabb, modernebb és biztonságosabb ügyfélkezelési rendszerre vált

Átmeneti változás várható a számlázásban és az ügyintézésben a rendszerfrissítés alatt. Teljes körű rendszerfrissítést végez február 16-25. között ügyfélszolgálati rendszerében az E.ON, hogy a jövőben még gyorsabban, korszerűbben és biztonságosabban álljon ügyfelei rendelkezésére. A fejlesztés kapcsán az ügyfelek néhány átmeneti változást tapasztalhatnak, melyekről az E.ON több csatornán keresztül, előzetesen tájékoztat mindenkit.Az E.ON gyorsabb, modernebb és biztonságosabb ügyfélkezelési rendszerre vált Átmeneti változás várható a számlázásban és az ügyintézésben a rendszerfrissítés alatt Február 16-25. között megújul az E.ON  ügyfélkezelési rendszere. Az informatikai háttérrendszer fejlesztésére a még gyorsabb kiszolgálás, korszerűbb és biztonságosabb adatkezelés érdekében van szükség. Mivel az E.ON Hungária csoport Magyarországon több mint hárommillió ügyfelet szolgál ki, az átállás komoly előkészületeket igényel, és lebonyolítása sem történhet meg észrevétlenül, egyik napról a másikra. Február 16. 22 óra és február 25. között, a fejlesztés időszaka alatt továbbra is fogadja a vállalat a hibabejelentéseket telefonon, személyesen és írásban; az ügyfelei kérésére végrehajtja a visszakapcsolásokat; elérhető az általános tájékoztatás telefonon, személyesen és írásban is. Emellett változatlanul lehetőség lesz a mérőállás rögzítésére automatán, sms-ben, online és az ügyfélszolgálatok termináljain, valamint az előre fizetős mérők feltöltésére is. A rendszerfrissítés miatt semmilyen plusz költség vagy díjváltozás nem jelentkezik az ügyfeleinél Korlátozottan lesz azonban elérhető a vállalat ügyfélkezelési rendszere, illetve a számlák érkezésének időpontja is eltérhet a megszokottól. Az ügyfeleknek érdemes felkészülniük, hogy a februári esedékességű számlák a megszokottnál korábban érkezhetnek, a szokásos fizetési határidő azonban változatlanul rendelkezésre áll majd. A csoportos beszedési megbízással fizető ügyfeleknél a fejlesztés megkezdéséig esedékes számláknál nem lesz változás, a rendszerfrissítés idejére eső számlák esetén azonban a megszokottnál később vonhatják majd le a havi díjat. Éppen ezért előfordulhat, hogy egy h ónapon belül kétszer történik levonás, így szükség esetén a limitkorlát emelésére érdemes lesz odafigyelni, hogy a megfelelő fedezet rendelkezésre álljon. Az átállás ideje alatt az online ügyintézési rendszerben csak a mérőállás bejelentés funkció lesz elérhető, Komfort Kártyával való számlafizetésre pedig nem lesz lehetőség. Az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási rendje nem változik, azonban a munkatársak sok esetben csak rögzíteni tudják a megkereséseket, ezek megválaszolása utólag, írásban történik majd. Az ügyfélszolgálati rendszer megújításának tervezésekor az E.ON szakemberei számára fontos szempont volt, hogy a munkálatok ideje alatt ügyfeleik a lehető legkisebb mértékben érzékeljenek változást az ügyfélszolgálat minőségében. A szolgáltató ugyanakkor arra kéri fogyasztóit, hogy amennyiben ügyintézést terveznek, akkor lehetőleg az átállás időszaka előtt, vagy azt követően vegyék fel a kapcsolatot az E.ON ügyfélszolgálatával, elkerülve az esetleges torlódást vagy hosszabb várakozási időt.

Rekordot döntött 2016

Rekordévet zárt tavaly a magyar turizmus, az idegenforgalom minden idők legjobb évét könyvelhette el 2016-ban, és idén is hasonló eredményekre számítanak az ágazatban, miután 2017 a sportturizmus éve lesz - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.      Guller Zoltán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatait értékelve rámutatott: 2016-ban a szálláshelyek bevételnövekedése felülmúlta még a vendégéjszakák számának növekedését is. Tavaly 7,0 százalékkal 27,7 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma, míg az ágazat összes bevétele 9,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a szállásdíjak bevételei pedig 11,1 százalékkal nőttek - ismertette.      A magyar turizmus nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesített: a magyar növekedés tavaly a világátlag csaknem kétszerese, az európai átlag több mint háromszorosa lett. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma a világon 3,9 százalékkal, Európában 2,0 százalékkal, Magyarországon pedig 7,1 százalékkal bővült. Magyarország növekedési üteme megelőzte a legfőbb versenytársakét, Ausztriáét és Csehországét is.      A vezérigazgató kiemelte: annak érdekében, hogy Magyarország Európa öt legjobb úti célja közé kerüljön két év alatt, a külföldi turisták költését pedig megduplázzák, számos fejlesztés indul. A balatoni strandoké már elkezdődött, a főszezonra mintegy 1,86 milliárd forintból 48 tóparti strand újulhat meg.       A strandfejlesztés mellett a balatoni hajók károsanyag-kibocsátásának csökkentése is kiemelt feladat, és szeretnék, hogy rövidesen kizárólag elektromos hajók használhassák és elektromos vasúti pályán lehessen körbeutazni a tavat. A Balatonon ebben az évben több mint 570 fejlesztési projekt indul el, támogatást kapnak egyebek között a borászatok, a háztáji gazdaságok.      Megújul a nagycenki kastély, borutak épülnek a soproni térségben, és 23 milliárd forintból megkezdődik a Fertő-part turisztikai fejlesztése. Több mint 90 milliárd forintból elkezdődik Tokaj-Hegyalja térségének fejlesztése, kilátó épül a Kopasz-hegyen, Sátoraljaújhely 700 méteres üveghídja pedig a világ leghosszabb ilyen építménye lesz - sorolta. A többi turisztikai körzet fejlesztési terve is hamarosan a kormány elé kerül, az áfacsökkentéssel pedig pluszforrást szerezhetnek az ágazat vállalkozásai is, amit ugyancsak fejlesztésekre fordíthatnak.      Jelezte: idén jelentős sportesemények miatt 31 budapesti és 3 balatonfüredi hotelben már 5500 szobát foglaltak le.      Guller Zoltán kitért arra, hogy a 16 turisztikai külképviselet turizmusdiplomáciai feladatát a külügyminisztériummal kötött megállapodás értelmében a külügyi tárca veszi át, a nemzetközi marketing viszont továbbra is a Magyar Turisztikai Ügynökség feladata maradt.      A belföldi turizmus további erősítésén dolgoznak, és azon, hogy a külföldi turisták Budapest mellett az ország más részeit is megismerjék, a magyar gasztronómiát is kiemelten kezelve. A szálláshelyfejlesztési pályázat hamarosan megjelenik, az állam a vállalkozásokat a minőségi szolgáltatások nyújtásában támogatja - jelezte. Napirenden van az új kongresszusi központ megépítése is, ez a magyar turizmus elemi érdeke - mondta Guller Zoltán. (MTI)

Jó hír: 12 milliárdos fejlesztés Debrecenben

Mintegy 12 milliárd forintos beruházással új feldolgozóüzemet fejleszt az Alföldi Tej Kft. Debrecenben, a beruházás nyomán 181 új munkahely jön létre - jelentette be Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten.     Hozzátette, a fejlesztéssel várhatóan 10 milliárd forinttal nő a vállalat értékesítési árbevétele, amely most több mint 40 milliárd forintot tesz ki. A termékek 30 százalékát főleg keletre, Kínába értékesítik - mondta.     Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz. Hozzátette, sikerült a kínai kormánnyal megállapodni a magyarországi tejtermékek exportjáról, a kínai szakemberek elvégezték az Alföldi Tej auditját, hamarosan meglesz az eredménye, és megindulhatnak a vállalat termékei Kínába is.     Az Alföldi Tej teljesítménye alapvetően határozza meg a magyar tejiparét - jelentette ki a miniszter. A csoport 320 millió liter tejet vásárol fel évente, ezzel a legnagyobb felvásárló, a magyarországi nyerstej termelés negyedét teszi ki a vállalatcsoport tagjainak termelése - ismertette.     Az ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek a beruházás mellett, mert a csoport által termelt tej mennyisége meghaladta a székesfehérvári üzem évi 245 millió literes kapacitását, és 20 százalékát alapanyagként kell értékesíteni, sok esetben jelentős veszteséggel. A debreceni beruházással kiváló anyagból magas hozzáadott értékű termékeket szeretnének előállítani, a legmodernebb technológia beépítésével évi 8500 tonna sajtot és 7000 tonna porított terméket gyártanak. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen nagyságrendű beruházás a tejiparban - tette hozzá. A kapacitás bővítésével lehetőség nyílik a beszállítói kör növelésére is.     A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra, hogy az élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, a magyar élelmiszeriparnak nem mennyiségi, hanem minőségi versenyt kell vívnia. Ehhez meg is van minden adottsága. A mostani beruházással olyan technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nyomán a legversenyképesebb, legjobb minőségű termékeket tudják előállítani. Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az élelmiszeripar Debrecen stratégiai ágazatai közé tartozott régebben, a rendszerváltást követő években azonban válságba került a tejágazat, de komoly összefogással sikerült megmenteni. Nagyon fontos a városnak a "válságtűrő", magas hozzáadott értékű termékek előállítása - jelentette ki.     Az Alföldi Tej Kft.-t 2003-ban alapította 23 tejtermelő, azóta dinamikusan fejlődött, 102-re emelkedett a taglétszáma. Közülük 30 százalék egyéni vállalkozó és kistermelő, a többi társas vállalkozás, amelyek több mint 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A nyilvános cégadatok szerint az Alföldi Tej Kft. 2015-ben 42,9 milliárd forint értékesítési árbevételt és 216 millió forint adózott eredményt ért el, míg egy évvel korábban 40,1 milliárd forint árbevételt és 405 millió forint eredményt könyvelhetett el. (MTI)

Jó hír: reggeltől elérhető az Erste valamennyi szolgáltatása

Az átmeneti szünet után keddtől ismét elérhető az Erste Bank valamennyi szolgáltatása.      Az Erste Bank a Citibank lakossági ügyfeleinek átvétele miatt szombaton és vasárnap elektronikus rendszereit fejlesztette, hétfőn pedig bankszünnapot (könyvelési és pénztári szünnapot) tartott. A pénzintézetnél szonbaton és vasárnap, valamint hétfőn a telefonos ügyfélszolgálatok, valamint az elektronikus banki szolgáltatások és alkalmazások működése szünetelt, illetve valamennyi Erste bankfiók és megyei vállalati iroda zárva tartott. A bankkártya-használatot (fizetés, ATM-es készpénzfelvétel) és telefonos bankkártya-letiltást ugyanakkor nem érintette a rendszerfejlesztés.     Az Erste Bank a legtöbb átvett Citibank-ügyfél bankkártyáját postára adta idén januárban, és már korábban levélben azt javasolta az ügyfeleknek, hogy az átadás napjaiban  mindkét bankkártyájukat tartsák maguknál. A régi, citibankos kártyák mindaddig használhatóak, amíg a Citibank nem küld sms-t a kártya leállításáról.     Azt javasolták, amennyiben a volt Citibank-ügyfél nem kapta meg az új erstés kártyáját, jelezze azt az Ersténel, és a bank az új kártyát kiküldi számára.     Az új, Erste-bankkártya élesítéséről az Erste Bank küld sms-t az adatátadást követően. A bank a kártya mielőbbi aktiválására kéri ügyfeleit: ezt az első, PIN-kódot igénylő vásárlással vagy ATM-nél történő egyenleglekérdezéssel lehet megtenni, változatlan PIN-kóddal.     Az új, erstés bankszámlaszámukat az ügyfelek az Erste NetBankban találják meg, vagy a Citibank januárban kiküldött tájékoztató levelében. Az Erste NetBank kezdeti jelszót ugyancsak sms-ben küldik ki az ügyfeleknek. A netbankba először február 7-én, reggel 8 óra után lehet belépni.     Az Erste Bank 2015 szeptemberében jelentette be, hogy   megvásárolja a Citibank magyarországi lakossági és hitelkártya üzletágait, a tranzakciót 2015 decemberében hagyta jóvá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). FRISS: Átmeneti túlterheltség miatt az Erste netbankba és mobilbankba való belépés a megszokottnál hosszabb időt vagy többszöri próbálkozást vehet igénybe - közölte az Erste Bank a honlapján kedden.     Az Erste Bank a Citibank lakossági ügyfeleinek átvétele miatt szombaton és vasárnap elektronikus rendszereit fejlesztette, hétfőn pedig bankszünnapot (könyvelési és pénztári szünnapot) tartott. A pénzintézetnél szombaton és vasárnap, valamint hétfőn a telefonos ügyfélszolgálatok, valamint az elektronikus banki szolgáltatások és alkalmazások működése szünetelt, illetve valamennyi Erste bankfiók és megyei vállalati iroda zárva tartott. A bankkártya-használatot (fizetés, ATM-es készpénzfelvétel) és telefonos bankkártya-letiltást ugyanakkor nem érintette a rendszerfejlesztés. (MTI)

Fekete évforduló: 5 éve állt le a Malév

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása csak tavaly ősszel fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.     A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.     A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légi cég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.     Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.     A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest útvonal volt, amelyet egy Boeing 737-es teljesített. A közelkörzeti légiforgalmi irányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.     A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosa, az International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe, ezek a gépek azóta is üzemelnek, köztük volt már, amelyik - bár más légitársaság színeiben -, de járt Budapesten.     A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte el Budapestről.     Mára egyetlen Malév-festésű gép sem maradt a repülőtéren. A korábban a hosszú távú járatokat teljesítő, és sokáig a forgalmi előtéren tárolt Boeing 767-est hosszú folyamat után eladták, új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre. A Malév felszámolója több mint hússzor próbálta eladni sikertelenül a Malév Express CRJ200-asát, amelyet évekig tároltak a repülőtéren, majd végül ezt a járművet is eladták.      Bár Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing   737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.     A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.     A Malév felszámolása évekig húzódott, a folyamatot szeptember végén zárták le, a Malévet februárban törölhetik a cégjegyzékből. Sajtóinformációk szerint a felszámolás kezdetekor kétszázmilliárd forintot is meghaladó hitelezői igényt becsültek a Malév ügyeit ismerők, ám a hitelezők egyetlen fillért sem látnak. A felszámolóhoz befolyt pénz ugyanis a dolgozókhoz került, de az ő követeléseik kielégítésére sem volt elég, az alkalmazottak az igénybe vett bérgarancia-forrásokat is beleszámolva, átlagosan járandóságuk feléhez jutottak hozzá. A vagyon értékesítéséből 735 millió forint folyt be a felszámoló tájékoztatása szerint, a követelésekből 2,6 milliárd, a zálogokból 207 millió, vagyis összesen mintegy 3,5 milliárd forint gyűlt össze. (MTI)

Interneten bankkártyával is lehet majd adót fizetni

Interneten keresztül bankkártyával is kiegyenlíthető lesz az adótartozás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén fokozatosan vezeti be az új szolgáltatást - közölte a NAV az MTI-vel kedden.     Az idén január 1-jén életbe lépett szabály szerint adótartozásukat interneten, bankkártyával is kifizethetik az adóazonosító jellel, illetve adószámmal rendelkező magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a leggyakrabban fizetendő adónemeknél. Ilyen például a személyi jövedelemadó vagy az egészségügyi hozzájárulás. A különböző adók egyetlen tranzakcióval fizethetők, így az átutalás csak egyszeri költséggel jár.     A tájékoztatás szerint a virtuális fizetési mód az eBEV szolgáltatás része lesz, amihez ügyfélkapus regisztráció és megfelelő jogosultság szükséges.     Az új fizetési lehetőséget a NAV fokozatosan vezeti be: január végén az online felületen már összeállíthatók az átutalási csomagok, és elindíthatók a bankkártyás fizetési tranzakciók. Február közepétől megnyílik az eBEV portálon az adószámla lekérdezéséhez kapcsolódó fizetés lehetősége: az adózók összeállíthatják az adószámla hátralékokhoz kapcsolódó megbízási csomagokat és elindíthatják a bankkártyás fizetési tranzakciót. Március 15-től a webNYK felületen lesz elérhető a jóváhagyott szja-bevallási tervezetből, illetve elektronikusan beküldött szja-bevallásból eredő fizetési kötelezettségek bankkártyás kiegyenlítése - olvasható a közleményben.

Igaz lenne? Léphetnek a Facebook-ról a fiatalok

Idén jelentősen csökkenhet a közösségi oldalak, így például a Facebook népszerűsége, egyre többen meg is szüntethetik regisztrációjukat - többek között ez derül ki a Telenor 2017-es technikai előrejelzéséből.     Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a végtelen közösségi interakció terhessé válhat, a közösségi médiát egyre inkább ellepő kétes hitelességű hírek és a magukat tökéletesnek mutató "barátok" hatására az Y generáció (1980 és 1990 között születettek) egyre többször inaktívvá válhat.     Szintén meghatározó trend lesz a chatbotok használatának terjedése a kutatók szerint. Jelenleg is több vállalat működtet ilyen számítógépes programot, amellyel hasonlóan lehet csevegni kérdés-válasz formájában, mintha egy emberrel chatelne a fogyasztó, de a válaszokat mesterséges intelligencia küldi. A chatrobotok különösen hasznosak lehetnek a mobilszolgáltatók, de minden olyan vállalat számára is, amely ügyfélszolgálatot működtet, hiszen az algoritmusok a nap minden órájában, időzónától függetlenül segítséget tudnak nyújtani az ügyfeleknek - olvasható az előrejelzésben.     Mindeközben idén világszerte rengeteg kísérleti - gigabites adatátviteli sebességű mobilinternetet tesztelő -üzem bejelentése várható, amelyek fontos lépéseket jelentenek az 5G-s mobilszolgáltatások kereskedelmi bejelentése felé. Az 5G bevezetése egyebek mellett új antennatípusokat, új, milliméteres hullámhosszon való rádiós kommunikációt igényel majd. Az 5G technológia egyes részeinek szabványait az erre illetékes szervezet 2018-ban tervezi rögzíteni, a végleges szabvány azonban csak 2020-ban várható és csak ezt követően kerülhet sor a bevezetésre.     A Telenor kutatói egyúttal rámutattak a mesterséges intelligenciával (MI vagy AI) kapcsolatos idei egyik legfontosabb feladatra, a felhasználás szabályozására. Mivel az MI-t idővel akár az igazságszolgáltatásban vagy tanulók felvételiztetése során is alkalmazni lehet, fontos, hogy felelős, átlátható legyen a működése, és ne sértse az egyéni felhasználók magánszféráját sem. A mesterséges intelligencia hatalmas adatmennyiségek feldolgozása nyomán képes öntanulásra, ha azonban nem a megfelelő adatokon "tréningezik" őket, működésük sem lesz megfelelő - vélték a kutatók.     A szolgáltató arra számít továbbá, hogy idén a dolgok internete (Internet of Things, IoT) teljes iparágakat alakít át a mezőgazdaságtól kezdve a közlekedésig. Kulcsfontosságú feladat lesz viszont az IoT-eszközökkel kapcsolatban felmerülő biztonsági aggályok orvoslása, hiszen 2020-ra már világszerte 21 milliárd ilyen eszköz lesz használatban. (MTI)

Másfél éve sincs az euróövezetnek?

Az euró hanyatlik és az euróövezet másfél éven belül összeomolhat - véli Ted Malloch, aki jól tájékozott források szerint az Egyesült Államok európai uniós nagykövete lesz.      A BBC-nek adott interjújában Ted Malloch csütörtökön kijelentette, hogy jelen pillanatban az európai fizetőeszköz értékének esésére fogadna.       A közgazdász professzor januárban már járt Donald Trump amerikai elnök stábjánál az uniós nagyköveti poszt betöltése kapcsán.      Ted Malloch, aki a Henley Business School, egy dél-angliai gazdasági főiskola tanára kifejtette, hogy Nagy-Britanniával 90 napon belül tető alá lehet hozni egy kétoldalú kereskedelmi megállapodást, ha a szigetország kilép az Európai Unióból. Szerinte a világ legnagyobb céges akvizícióit is le lehet vezényelni ennyi idő alatt.      Amíg a királyság része az EU-nak, addig is el lehet kezdeni a tárgyalásokat, és az Egyesült Államok érdeke, hogy Nagy-Britannia teljes egészében kiváljon az unióból - véli Ted Malloch.       Theresa May brit miniszterelnök pénteken találkozik Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban.      Az Európai Unióról is szkeptikusan nyilatkozott a nagykövetjelölt. Véleménye szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) folyó tárgyalásoknak vége, nem lesz belőle semmi, a politikai realitások megváltozása azt eredményezi, hogy inkább kétoldalú megállapodásokat kötnek a különböző országokkal. (MTI)

Ugye? Egyre jobban, s több pénzből élünk

A magyar emberek egyre jobban élnek, egyre több pénzt tudnak elkölteni, egyre nagyobb jövedelemből gazdálkodnak - így kommentálta Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatait a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről.      A KSH jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal haladta meg tavaly novemberben az előző év azonos időszakit.      Bánki Erik budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte azt az összevetést is, amely szerint tavaly január-novemberben a forgalom volumene 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Hangsúlyozta: a magyar piac növekedése egyharmadával volt nagyobb az európai uniós átlagnál.      Értékelése szerint Magyarország jobban teljesít, a magyar gazdaság erősebb, az adócsökkentési programok meghozták hatásukat. A politikus arra számít, hogy idén tovább - a 2016-osnál is magasabb szinten - bővül majd a kiskereskedelmi forgalom.      A tavaly novemberi volt a 41. hónap, mióta növekednek a kiskereskedelmi forgalom mutatói - hívta fel a figyelmet a fideszes országgyűlési képviselő, kiemelve azt is, hogy egyre nő a nem élelmiszer jellegű és nagyobb értékű árucikkek forgalma. A reálbérek emelkedésének köszönhetően a családok egyre több pénzt tudnak költeni - mondta.      Bánki Erik szerint ezzel szemben a baloldali kormányok idején elvonások, bércsökkentések, adó- és járulékemelések voltak. "Míg a szocialista kormányok idején a családok elszegényedése volt jellemző, addig most új korszak kezdődött, és a magyar gazdaság, Magyarország jobb teljesítményével a magyar családok egyre jobb helyzetbe kerülhettek" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a szocialisták a parlamentben nem szavaztak meg sem a családokat, sem a vállalkozásokat érintő adócsökkentési javaslatokat.      A Transparency International (TI) jelentését - amely szerint Magyarország hét helyet visszacsúszva 57. a korrupciós rangsorban - Bánki Erik kérdésre úgy kommentálta: a jórészt Soros György magyar származású amerikai üzletember által finanszírozott TI, amely évek óta igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, "a Gyurcsány-kormány idején elmulasztotta (...) ugyanezeket a jelentéseket élénken a társadalmi nyilvánosság elé tárni". Amikor "minden idők legkorruptabb kormánya" dolgozott Magyarországon, akkor hallgatott a TI, most viszont, amikor az átláthatóságot szem előtt tartó kabinet van, akkor megpróbálja annak munkáját "tompítani" - fogalmazott.      Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint Izsák fideszes polgármestere uniós forrásból épített vadászházat, majd be is költözött oda, azt felelte: mindenkire a zéró tolerancia elve vonatkozik az EU-s támogatásokkal kapcsolatban. A képviselő biztos abban, hogy a kormány kivizsgálja az ügyet. (MTI)

Juj: 600 millió forintra bírságolták a Telekomot

Jogsértő összehasonlító reklámok miatt 600 millió forint bírságot szabott ki a Telekomra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).     A GVH csütörtöki közleménye szerint a Magyar Telekom Nyrt. 2014 októbere és 2015 júniusa között megjelent reklámjaiban nem tárgyilagosan vetette össze saját és versenytársai 4G mobilinternet-hálózatainak nagyságát.     A versenyhivatal álláspontja szerint a "legnagyobb 4G hálózat" szlogenű kampányoknál nem teljesült az ellenőrizhetőség követelménye, a Telekom által hivatkozott lefedettségi térképek ugyanis alkalmatlanok az országos lefedettséggel kapcsolatos állítások pontos ellenőrzésére.     Emellett nem tekinthető tárgyilagosnak az a közlés, hogy egy adott pillanatban egy mobilszolgáltató hálózatának országos lefedettsége a legnagyobb, ha egyébként a 4G mobilszolgáltatási sajátosságok alapján megállapítható, hogy egy ilyen állapot nem tartható fenn a gyorsan zajló hálózatfejlesztések miatt. (MTI)

Milliókra büntették a Főgázt

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a Főgáz Zrt.-t, mert a cég ügyfélszolgálatai állítólag nem teljesítették a jogszabályokban és az üzletszabályzatban előírt követelményeket - közölte a hivatal kedden az MTI-vel.      A Főgáz Zrt. a hivatal döntésével szemben bírósághoz fordult.      A közlemény szerint a MEKH munkatársai elsősorban az ügyfelek teljes körű tájékoztatását érintő hiányosságokat tártak fel, amelyek pótlására felszólították a társaságot.      A hivatal előírta, hogy a Főgáz Zrt. valamennyi ügyfélszolgálati fiókirodájában tegye hozzáférhetővé üzletszabályzatát és a felhasználói jogokról tájékoztatató, energiafogyasztói ellenőrző listát. Emellett a cég minden fiókjában köteles szórólapokon és plakátokon közzétenni a rá vonatkozó garantált szolgáltatásokat és a kihirdetett árakat, valamint biztosítania kell a bankkártyával történő számlakiegyenlítés lehetőségét is.      A MEKH 2016 végén végzett helyszíni ellenőrzést a Főgáz Zrt. székesfehérvári, siófoki, veszprémi, pannonhalmai, miskolci és encsi ügyfélszolgálati irodáiban, az ügyfélkiszolgálás minőségét vizsgálva. (MTI)

Megdőlt az áramfogyasztási rekord

Rekordot döntött az áramfogyasztás, szerdán a rendszerterhelési adat meghaladta a 6800 megawattot a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint.      A korábbi rendszerterhelési rekord 2016. december 8-án volt, 6749 megawattos. A MAVIR már akkor figyelmeztetett: ha tartós lesz a szokatlanul hideg időjárás, akkor nem lesz tartós ez a rekord. A hivatal akkor a szokatlanul erős hideggel és az ünnepi díszkivilágítással magyarázta a csúcsot döntő áramfelhasználást.      Téli hétköznapon a csúcsidei rendszerterhelés általában 6000-6600 megawatt között változik - közölték. (MTI)

Újdonság: idén már a NAV intézi

Az idei személyi jövedelemadózásról szóló tájékoztató leveleket hétfőtől kézbesíti a posta, ebből mindenki tájékozódhat az idei újdonságokról, illetve arról, hogy milyen feltételek esetén nem tartozik a túlnyomó többséghez, akiknek már az adóhatóság készíti el a bevallását - mondta Tállai András az MTI-nek.     A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője hangsúlyozta: a munkáltatók és a kifizetők adatai alapján mindenki, azaz, ahogy mondani szokás, a bérből és fizetésből élők személyijövedelemadó-bevallása összeállítható. A NAV tehát idén először, ezeket az adatokat felhasználva mintegy 3,8 millió adózónak készíti el az szja-bevallás tervezetét.     Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy természetesen az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek továbbra is maguknak kell elkészíteniük bevallásukat, hiszen az ő jövedelmi adataik teljes körűen nem állnak rendelkezésre.     Ismertetése szerint akiknek a NAV készíti el a bevallás tervezetét, azoknak is jóvá kell hagyniuk azt.     A legegyszerűbb azoknak lesz, akiknek van ügyfélkapujuk, hiszen ők március 15-től egy gombnyomással elérhetik a bevallási tervezetet, amit ha kell, kiegészíthetnek a véglegesítés előtt - mondta Tállai András.     Akik viszont nem nyitnak ügyfélkaput, azok kérhetik, hogy a NAV postán küldje meg a tervezetet, vagy akár személyesen megnézhetik a NAV ügyfélszolgálatán a hivatal által készített bevallást - tette hozzá.     Március 15. fontos dátum, mert addig lehet kérni a postázást akár SMS-ben, akár a NAV honlapján, telefonon vagy az ügyfélszolgálaton - hívta fel a figyelmet a NAV vezetője, aki szerint a tájékoztató levélből mindenki számára egyértelműen kiderül, mi a teendője.     A levélben egyebek között felhívják a figyelmet arra, hogy akinek a tervezet szerint az előlegeken felül adófizetési kötelezettsége van, azt banki átutalással is rendezheti, sőt kérhet részletfizetést is, ha a hátralék nem több 200 ezer forintnál.     Az államtitkár valószínűnek tartja, hogy a legtöbb adózónak lényegében semmit nem kell tennie, mert a bevallási tervezet valamennyi adatát pontosan rögzíti.     Az viszont fontos, hogy mindenki nézze meg a tervezetet ügyfélkapun vagy a postán kapott formában, esetleg az ügyfélszolgálaton, mert az állampolgárok felelőssége, hogy jövedelmükről precíz bevallás készüljön, abból ne hiányozzék semmi. Azokról a jövedelmekről ugyanis, amelyekről nem érkezett adat év közben a NAV-hoz, az adózóknak maguknak kell számot adniuk, ezért van lehetőség a bevallási tervezet kiegészítésére - hangsúlyozta Tállai András.     Elmondta azt is: továbbra sincs akadálya annak, hogy az adózók rendelkezzenek az adó 1+1 százalékáról a bevallástól függetlenül. Erre online lehetőség is van a nyomtatott nyilatkozat postázása mellett május 22-ig.

Melegek, leszbikusok, figyelem! Jár az adókedvezmény

A Háttér Társaság arra hívta fel a figyelmet, hogy a meleg és leszbikus pároknak is járnak az adókedvezmények a bejegyzett élettársakra vonatkozó adózási szabályokról szóló ombudsmani jelentés szerint.      A szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hogy az alapvető jogok biztosának nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése szerint "valamennyi házastársaknak járó adó- és illetékkedvezmény, így az öröklési illetékmentesség és az első házasok kedvezménye is megilleti az azonos nemű bejegyzett élettársakat".      Az ombudsmani vizsgálat a Háttér Társaság kezdeményezésére indult. A vizsgálat előzménye, hogy 2015-ben a szervezet jogsegélyszolgálatához több olyan megözvegyült bejegyzett élettárs fordult, akit az adóhatóság öröklési illeték fizetésére kötelezett, holott a jogszabályok szerint a házastársak - és így a bejegyzett élettársak is - illetékmentesen örökölnek. A konkrét ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végül visszavonta, illetve visszautalta a jogsértő módon kiszabott illetékeket, felmerült azonban annak gyanúja, hogy a hivatal más ügyekben is hibásan számolt. Az egyesület ezért közérdekű bejelentéssel élt, és kérte, hogy az adóhatóság valamennyi hasonló ügyet saját hatáskörben vizsgáljon felül.      A tavaly december 20-án megjelent, a bejegyzett élettársakra vonatkozó adózási szabályokról szóló ombudsmani jelentésben az olvasható, hogy a jogszabályok téves értelmezése útján a NAV, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kizárja az illetékmentesség köréből a bejegyzett élettársakat, ezáltal őket - számukra vagyoni hátrányt okozva - illetékfizetésre kötelezte.      Az ombudsman álláspontja szerint a gyakorlat sérti az alaptörvényben rögzített jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményét, így az alaptörvényben deklarált egyenlő bánásmód követelményével összefüggő visszásságot valósít meg.      A jelentés szerint az előbbi jogértelmezés az alaptörvényben rögzített egyenlő bánásmód követelményének a sérelmét valósítja meg, hiszen hátrányos helyzetbe hozza a valamely szexuális kisebbséghez tartozó, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személyeket azáltal, hogy a jogszabályok által részükre biztosított illetékmentesség helyett őket illetékfizetésre kötelezi.      Az ombudsman felkérte a nemzetgazdasági minisztert, illetve a tárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárát mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi irányításának vezetőjét, hogy a jövőben - a jelentésben is kifejtett alkotmányos értelmezésére figyelemmel - egységesen járjanak el az adó- és illetékszabályok értelmezése során, így ahol e jogszabályok a házastársakra (volt házastársakra) kötelezettséget vagy jogot állapítanak meg, ott az a rendelkezés bejegyzett élettársakra külön utalás nélkül irányadó.     Továbbá felkérte a NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárát, hogy hivatalból intézkedjen a bejegyzett élettársak vonatkozásában téves jogértelmezés alapján kiszabott öröklési vagy ajándékozási illeték törléséről, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítéséről.  (MTI)

Jól megy: 96,5 ezer új autót vettünk tavaly

Tavaly 96,5 ezer új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 25,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte a Datahouse hétfőn az MTI-vel.      A közlemény szerint decemberben 9750, az egy évvel korábbinál 37,5 százalékkal több személygépkocsit állítottak forgalomba a magyar utakon.      Kishaszonjárművekből tavaly egész évben 21 333-at, decemberben 2438-at helyeztek forgalomba, ami 21,8, illetve 6,3 százalékkal haladja meg a bázisidőszakokban mértet.      Az autómárkák közül, 2015-höz hasonlóan, a Ford volt a legnépszerűbb tavaly is, 15 091-et értékesítettek, ezzel 12,8 százalékos piaci részesedést szerzett. A második helyen 11 266-os eladással a Suzuki áll, míg a harmadik legnépszerűbb autómárka az Opel volt, amelyből 10 536-ot adtak el tavaly.      Nagyhaszonjárművekből (tehergépkocsikból és vontatókból) tavaly 5515-öt helyeztek forgalomba, ami 188-nal, 3,3 százalékkal kevesebb a 2015-ösnél.      Buszokból tavaly 411-et, az egy évvel korábbinál csaknem negyedével kevesebbet állítottak forgalomba.      A motorkerékpároknál 6 százalékkal, 2213-ra nőtt a forgalomba helyezések száma tavaly az egy évvel azelőttihez képest. (MTI)

Tele van régi húszezresekkel? Akkor ne aggódjon!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. december 31-ig meghosszabbította a 2015 előtt kibocsátott 20 ezer forintosok bevonásának határnapját, így a régi címletekkel ez év végéig lehet fizetni - hívta fel a figyelmet az MNB.      Az MTI érdeklődésére hétfőn közölték: a jegybank a korábbiaknak megfelelően széleskörű tájékoztató kampánnyal - sajtóközleményekkel, szóróanyagokkal, írásbeli és szóbeli szakértői nyilatkozatokkal - törekszik felhívni a változásra a lakosság figyelmét.       Kitértek arra, hogy ennek ellenére lehetnek olyan kiskereskedelmi egységek, akikhez nem jutott el a bevonási határnap meghosszabbításáról szóló információ. A forgalomban levő bankjegyeket érintő minden lényeges és aktuális információ a jegybank honlapjának "Bankjegy és Érme" oldalán érhető el, így az MNB azt kéri az érintettektől, hogy rendszeresen ellenőrizzék az ott megjelenő tájékoztatókat - írták.      Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta: a boltosok tisztában vannak a szabályozással, és azzal, hogy a régi 20 ezer forintos címletek további egy évig, ez év végéig törvényes fizetőeszközként használhatók a vásárlások során a kiskereskedelmi forgalomban. Hozzátette: a szövetséghez ezzel kapcsolatos panasz nem érkezett. Akadhat olyan kisebb üzlet, ahol esetleg nem értesültek a határidő meghosszabbításáról - tette hozzá.      Az MNB ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a régi 20 ezer forintos bankjegyek az új évben is használhatóak a vásárlások során, egészen 2017. december 31-ig. A régi bankjegyek azonban ezt követően sem veszítik majd el értéküket: 2018. január elsejétől a hitelintézetek, a posta és a takarékszövetkezetek még 3 évig, az MNB pedig még 20 évig cseréli térítésmentesen újra a régi bankjegyeket. (MTI)

Figyelmeztet az OTP Bank, csalók élnek vissza a nevével

Újabb visszaélési forma van terjedőben az interneten, az OTP Bank nevével visszaélve, a bank 67. születésnapjára hivatkozva csalók nyereményjátékot hirdettek - közölte honlapján a pénzintézet.     A tájékoztatás szerint egyszerű kérdésekre kell választ adniuk az esetlegesen hiszékeny internetezőknek. A csalók célja: a bizalmas adatok megszerzése, az adathalászat.     A gyanútlan internetező ugyanis olyan "szolgáltatásra" is regisztrálhat a játék során, amelynek magas sms-díját havonta fizetheti.     Az OTP Bank nem szervez a születésnaphoz kötődő nyereményjátékot - hívja fel a figyelmet közleményében a pénzintézet; nem sorsol ki telefont, játékkonzolt vagy vásárlási utalványt.     A bank logójával visszaélnek a csalók. A hitelintézet megtette a szükséges biztonsági és jogi intézkedéseket. A bank kéri: senki "ne dőljön be a csalóknak", és ismeretlen internetes oldalon ne adja meg banki vagy személyes adatait - olvasható a tájékoztatásban. (MTI)

Fontos lehet: változnak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adószabályok

A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban.    A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.  Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.  A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani.  Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.  A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.  Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles - a pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a Szép-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül.  A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek.  Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.  A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett "hideg" utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként.  Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül. A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik. (MTI)

Karácsonyi nyomogatás: SMS helyett net

Miközben az ünnepi SMS-ek száma évről-évre fokozatosan csökken, egyre nagyobb a december 24. és 26. közötti karácsonyi időszak mobilinternet-forgalma - közölték a távközlési szolgáltatók az MTI-vel kedden.     A Vodafone tájékoztatása szerint ügyfeleinek belföldi adatforgalma egy év alatt csaknem 70 százalékkal nőtt, 2014 karácsonyához képest pedig több mint duplájára emelkedett. Roaming környezetben pedig idén december 24 és 26. között csaknem kétszer annyi volt az ügyfelek adatforgalma, mint a 2015-ös ünnepnapokon, 2014 karácsonyához képest pedig közel nyolcszorosa.       Ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan folytatódott az SMS-ek számának csökkenése, míg 19 százalékkal nőtt az MMS küldések száma. A közlemény szerint összesen 6,4 millió szöveges üzenetet, 106 ezer MMS-t küldtek és 9,4 millió hívást indítottak az ügyfelek 2016-ban a karácsonyi időszakban. Ezáltal a Vodafone ügyfelei idén mintegy 1 százalékkal több hívást indítottak, mint 2015 karácsonyán, és a hívások 2,4 százalékkal hosszabbak is lettek.     A Magyar Telekom hasonló trendről számolt be, a korábbi várakozásoknak megfelelően a küldött SMS-ek száma közel 10 százalékkal csökkent a karácsonyi ünnepek alatt a tavalyi ünnepi időszakhoz képest. Míg tavaly a háromnapos karácsonyi időszakban közel 7,6 millió szöveges üzenetet küldtek az ügyfelek, idén már csak 6,9 milliót.     A mobilinternetes adatforgalom viszont csaknem 30 százalékkal nőtt - írta a Telekom, hozzátéve, hogy a forgalom több mint háromnegyede már 4G hálózaton zajlik.     A Telenor pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ügyfelei rekordmennyiséget interneteztek a karácsonyi időszakban. A távközlési cég egyúttal emlékeztetett: ügyfelei idén is ingyen mobilinternetezhettek december 24-én, 25-én és 26-án. Az adatforgalmi korlátok nélkül elérhető hálózaton közel kétmillió felhasználó mintegy 700 terabájtos adatforgalmat generált, ami a tavalyi ingyenes karácsonyi forgalomhoz viszonyítva 30 százalékos emelkedés, egy átlagos időszakhoz képest pedig kétszer nagyobb forgalom.     A napi adatforgalmi rekord is megdőlt, a Telenor ügyfelei által beállított új rekord 234 terabájt adatforgalom 24 óra alatt, ami körülbelül 152 ezer DVD adatmennyiségének felel meg.     Az ünnepi SMS-ek mennyiségében a korábbi évek trendjének megfelelő mértékű csökkenést tapasztalt a szolgáltató, ami szerinte az online üzenetküldő alkalmazások térnyerésével indokolható. Ugyanakkor az idei ünnepi időszakban a hanghívásokkal töltött idő növekedett a korábbi évhez képest - közölte a Telenor.

Ha vége a karácsonynak, indul a roham

Karácsony után elindul a roham a nem megfelelő ajándékok cseréje miatt, összesített adat vagy felmérés ugyanakkor nincs arról, hogy a megvásárolt termékek hány százalékát viszik vissza ilyenkor az üzletekbe - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére.     A szakember hangsúlyozta: nem kötelezi jogszabály a kereskedőket, hogy kicseréljék azokat a termékeket, amelyek nem tetszenek a megajándékozottaknak, vagy megengedjék azok árának levásárlását. Kialakult azonban az a gyakorlat, hogy az üzletek az ünnepek után néhány napig megteszik ezt.     A csere feltétele a nyugta megléte, illetve az ajándék sértetlensége.     Más a helyzet, ha az ajándék hibás, minőségi reklamációk esetén ugyanúgy érvényesek a fogyasztóvédelmi szabályok, mint máskor - emelte ki Vámos György.      A Budapesti Békéltető Testület az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy internetes vásárlásnál az átvétel után tizennégy napon belül még vissza lehet küldeni mindenféle indokolás vagy magyarázat nélkül a terméket, és visszajár az ára. Ugyanakkor több, a fogyasztók körében közkedvelt terméknél bizonyos feltételek esetén már nem gondolhatja meg magát a vevő, például ha a CD vagy DVD csomagolását már kibontották. Kivételként említették azt az esetet, amikor a megrendelés számítógépre, laptopra szólt, és a telepítő CD-t bontották fel.     Azoknál a zárt csomagolású terméknél sem gondolhatja meg magát a fogyasztó, amelyek felbontás után már egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhetők vissza, de csak akkor hivatkozhat a kereskedő egészségvédelmi vagy higiéniai okra, ha előtte meghatározta, melyik termék tartozik ide. A vállalkozásoknak ezekről a kivételekről is tájékoztatást kell nyújtaniuk már előzetesen a webáruház honlapján.     Az átvételtől számított tizennégy napon túl viszont csak akkor lehet már reklamálni, ha hibás a termék.

52.600 forintot költünk az idei karácsonyi ajándékokra - így

Az idén átlagosan 52 600 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra a vásárlók, a tavalyinál mintegy 6000 forinttal többet, és az egy évvel ezelőtt mérthez képest egy nappal kevesebbet, átlagosan 5 napot fordítanak azok beszerzésére a Budapest Bank megbízásából készített, a karácsonyi költéseket vizsgáló kutatás szerint.      A negyedszer elvégzett felmérés szerint továbbra is átlagosan hat embert készülnek megajándékozni a magyarok. Az ajándékok beszerzésére szánt kevesebb idő azzal függhet össze, hogy egyre többen vásárolnak az interneten, a tavalyi 52 százalék után 62 százalék. Így idén először beérte a karácsonyi netes ajándékvásárlás a bevásárlóközpontokban történőt, a plázákban ugyanis a vásárlók 64 százaléka vesz ajándékokat az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint.      A tavalyihoz képest 45-ről 37 százalékra csökkent azok aránya, akik már a karácsony előtti hónapokban spórolni kezdenek a kiadásokra, ugyanakkor 28-ról 31 százalékra emelkedett azoké, akiknek nem kell takarékoskodniuk az ajándékvásárlás előtt. Az előző évhez képest 11-ről 9 százalékra csökkent azok aránya is, akik hitelből finanszíroznák kiadásaikat.      Az ajándékok beszerzésénél a készpénz 71 százalékkal továbbra is a legnépszerűbb fizetési eszköz, ezt követi 30 százalékkal a hagyományos betéti kártya és 27 százalékkal az interneten keresztül történő bankkártyás fizetés. Egyre többen fizetnek érintőképes kártyával is, arányuk a tavalyi 27-ről 30 százalékra nőtt.      A reprezentatív, online kérdőíves kutatást a Budapest Bank megbízásából a Gfk végezte 2016. november 18. és 24. között, a 23 évesnél idősebb, ABC státuszú magyar lakosság körében, 500 fős mintán. Az A-tól E-ig tartó besorolásban a C státusz tekinthető az átlagos jövedelműnek, az A és a B ennél magasabb státuszt takar. (MTI)

Katások, figyelem! Ez fontos lehet

Nem választhatja tovább a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) az a kisvállalkozó, aki az évet 100 ezer forintot meghaladó adóhátralékkal zárja; az év végéig azonban még rendezhetik adótartozásukat a katások - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).      Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint a jogszabály úgy rendelkezik: ha a kisadózó vállalkozás nyilvántartott nettó adótartozása az év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, megszűnik a kata-alanyisága. Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választható újból ez a kedvező adózási mód.       A NAV adatai szerint közel tízezer kisadózónak van jelenleg az összeghatárt meghaladó adótartozása.       A katások a folyószámlájukról az ügyfélkapun, vagy a NAV telefonos ügyintézési rendszerén keresztül tájékozódhatnak - közölte a NAV. (MTI)

Karácsonyi Erzsébet-utalványok: íme a NAV közleménye

Hivatalos állásfoglalást adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalványokkal kapcsolatban.      A NAV tájékoztatása szerint a tízezer forint értékű Erzsébet-utalvány az szja-törvény értelmében csekély értékű ajándéknak minősül, hiszen a juttatás személyenkénti értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát (ami 2016-ban 11 100 forint), és a juttatásban olyan magánszemély részesül, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. Az adóhatóság hangsúlyozta: a juttatásban részesülő nyugdíjasokat az utalványokkal kapcsolatban semmilyen közteher - sem személyi jövedelemadó, sem más - nem terheli.      Az ilyen típusú juttatás után a közterheket a kifizetőnek, ebben az esetben az államnak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a közteher a kifizetőt terheli - közölte a NAV.      Ismertették, a csekély értékű ajándék az szja-törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel a juttatás értékének 1,19-szerese után. Így a juttatás után az államnak összesen 49,98 százalék közteher-fizetési kötelezettsége jelentkezik.      A juttatást a nyugdíjasoknak bevallaniuk sem kell, az szja-törvény szerint ugyanis nem kell bevallani azt a bevételt, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett. Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő csekély értékű ajándék után a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség pedig a kifizetőt terheli - összegezte tájékoztatójában a NAV.

És te? 40 rongyot költ az átlagmagyar karácsonyra

A karácsonyi kiadásokra szánt összeg átlagosan 40 ezer forint az idén, a lakosság fele 25 ezer forintnál kevesebbet költ el karácsonykor - derül ki a CIB Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból, amelyet az NRC piackutató készített.     Az MTI-nek szerdán megküldött felmérés szerint a lakosság további 24 százaléka 25 ezer és 50 ezer forint között áldoz erre a célra. Ugyanakkor 75 ezer forint felett már csak a magyarok 13 százaléka költ a karácsonyi ünnepkor, így nem egészen 40 ezer forintot tesz ki a válaszok alapján kalkulált átlagos költség. Az ajándékok vásárlásánál a legtöbb vásárló, 77 százalék hipermarketeket is felkeres, míg 67 százalékuk bevásárlóközpontok üzleteiben, 54 százalékuk diszkontáruházban, 50 százalékuk karácsonyi vásárban és interneten keresztül is sokan tervezik az ajándékok beszerzését.     A felmerülő költségeket a válaszadók háromnegyede az aktuális havi jövedelméből fedezi karácsony előtt, ám 22 százalék a félretett pénzéből is gazdálkodik. A hitelt ugyanakkor csak a megkérdezettek 4 százaléka említette meg a források között - ők jellemzően hitelkártyájukat vagy folyószámla-hitelkeretüket veszik igénybe a karácsonyi vásárláskor, átlagosan 25 ezer forint értékben. A magyar lakosság 20 százaléka kifejezetten a karácsonyi ünnepre is szokott takarékoskodni, és ezeknek a válaszadóknak túlnyomó többsége, 85 százaléka már legkésőbb októberben félretesz erre a célra.      A három leginkább vágyott ajándék lett a készpénz 25 százalékkal, 18 és 17 százalékkal a kézzel készített személyes ajándék és az élményajándék, például utazás vagy koncertjegy. Népszerűek még a könyvek, CD-k, DVD-k, ruházati cikkek és az okostelefonok is, amelyek 13 és 16 százalék közötti eredményt értek el.     Az adni tervezett ajándékok között 22 százalékkal a szépségápolási cikkek szerepelnek, majd 13 százalékkal a kézzel készített tárgyak következnek és sokan - 10 és 18 százalék közötti aránnyal - ruhaneműt, könyvet, CD-t, DVD-t, vagy játékot ajándékoznak karácsonykor, készpénzt mindössze 8 százalék, élményajándékot pedig 6 százalék tervez adni.     A karácsony legfontosabb része a családi együttlét, az ünnepet a felnőtt lakosság közel kilenctizede otthon tölti, pihenéssel és készülődéssel, de viszonylag sokan látogatják meg távolabbi rokonaikat ezekben a napokban: a válaszadók 37 százaléka nyilatkozott így. A családnak idén is fontos szerep jut: a magyarok 54 százaléka szűk családi körben - házastársával, gyermekével - képzeli el a szentestét, de tízből négyen távolabbi hozzátartozójuk társaságát élvezhetik, egyedül mindössze a válaszadók 7 százaléka marad december 24-én. (MTI)

Friss mérés: Luxemburg kőgazdag, Magyarország nem az

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben.       Nincs változás abban sem, hogy 2012, 2013 és 2014 után tavaly is Bulgária volt az unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.       Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került.       Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 105 százalék volt tavaly.       A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 177 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.      Összesen 11 tagállamban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (124 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (108 százalék) és Franciaország (106 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.      (Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)       Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 10 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (90 százalék), majd sorrendben Málta (88 százalék), Csehország (87 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (75 százalék) Litvánia (75 százalék).      A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország következik egyaránt 68 százalékkal. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.       Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.       Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxemburg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (119 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Franciaország (112 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (111 százalék).       Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 13 ország szerepel: Olaszország (99 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Litvánia (83 százalék), Portugália (82 százalék), Málta (80 százalék), Csehország (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék) és Észtország (71 százalék).      A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 66 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia 59 százalékkal, Horvátország 58 százalékkal, végül pedig Bulgária 53 százalékkal.       Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az előző három év során nagyjából stabil volt az országok többségében. Mindazonáltal 2013-hoz képest egyértelmű javulás mutatkozott Romániában (5 százalékpont), Bulgáriában (4 százalékpont), Litvániában (4 százalékpont) és Észtországban (3 százalékpont), érzékelhető csökkenést mértek Luxemburgban (8 százalékpont), Hollandiában (4 százalékpont), Ausztriában (4 százalékpont) és Görögországban (3 százalékpont). (MTI)

15 százalékos béremelés jön? Lehet

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) arra szólította fel tagszervezeteit, hogy egységesen 15 százalékos béremelést követeljenek a versenyszférában - közölte az érdekképviselet vasárnap az MTI-vel.     A közlemény szerint a MASZSZ egyértelmű sikernek tartja, hogy a kormány a járulékok és az adók csökkentésével beszállt a béremelési programba.     A szakszervezetek ezek után azt várják el a cégektől, hogy átfogó javaslatokat dolgozzanak ki, hiszen a 15 százalékos emelés anyagi forrásainak jelentős részét az állam biztosítja. (MTI)

Tudnak bánni a pénzzel a debreceni fiatalok

Az Országos Középiskolai Pénzügyi-Gazdasági Verseny héten lebonyolított döntőjében a 2016. évi PénzSztár címet és a vele járó fődíjakat a Debreceni Fazekas Mihály négyfős csapata szerezte meg, míg a második helyen egy határon túlról, Szatmárnémetiből érkezett gárda végzett - közölte a versenyt szervező PénzSztár Versenyközpont az MTI-vel.      A Budapest Bank főtámogatásával és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt szakmai partnerségével megrendezett hatfordulós PénzSztár versenyre az idén is közel 1000 csapat nevezett be hazai és határon túli magyar középiskolákból. Közülük a legjobb négy kvartett vett részt a 2016. december 8-i országos döntőben.       A Budapesti Gazdasági Egyetemen lezajlott döntő győztese a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium Mon(k)ey Managers nevű csapata lett, mely tagjai ezzel elnyerték a verseny fődíjait, a Budapest Banktól fejenként 100-100 ezer forintot, valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége által felajánlott egy-egy okostelefont.       A második helyen egy határon túli team, a Szatmárnémetiben lévő Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból érkezett Stockholders végzett. A harmadik a budapesti META Don Bosco Szakgimnázium csapata (Nationale Jugendliche Gesellschaftlichenarbeitsgruppe együttese) lett, míg a negyedik helyet a Szombathelyi SZC Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium diákjai által alkotott Hiteljárókeret foglalta el. A döntő valamennyi résztvevője értékes nyereményekben és szakmai díjakban részesült a verseny támogatóinak felajánlásából.      A döntő ötfős zsűrijének elnöki tisztét ellátó Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke kijelentette: "A pénzügyi kultúra fejlesztése mindnyájunk közös érdeke, hiszen a pénzügyi folyamatok jobb értése egyaránt érdeke az egyénnek, az üzleti szereplőknek, az országnak, mert növeli a biztonságot, jobb egyéni, gazdasági és társadalmi döntésekhez vezet, mondhatjuk, hogy versenyképességi tényező."       Zolnai György, a verseny főtámogatójának, a  Budapest Banknak az elnök-vezérigazgatója közölte: "elsősorban azért álltunk a PénzSztár kezdeményezés mögé, mert mindig is szívügyünk volt a pénzügyi kultúra fejlesztése, különösen fiatalkorban - és ez a vetélkedő kiváló eszköz erre, csak remélni tudom, hogy ezek a tehetséges fiatalok tanulmányaik végeztével pénzügyi pályára lépnek majd, és a szakma jó hírét viszik tovább". (MTI)

Hova még? Megint drágul a tankolás

Emeli bruttó 6-6 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI szerdán.      Az emeléssel a benzin átlagára 357 forintra, a gázolajé 372 forintra nő.      Legutóbb szerdán változott az üzemanyagok ára, akkor a 95-ös benzin bruttó 5, a gázolaj ára pedig bruttó 4 forinttal emelkedett.      A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.      Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (MTI)