°C
TIME DATE
Ma Friderika nap van.

Biznisz

Most meg munkából van sok, dolgozóból kevés

Negyedéves és éves összehasonlításban is nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban a második negyedévben, míg az euróövezetben negyedéves szinten stagnált, éves szinten pedig emelkedett - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.      A második negyedévben az euróövezetben 1,9 százalékon állt a betöltetlen állások aránya a munkaerőpiac összes álláshelyének számához viszonyítva a tavalyi azonos időszakban mért 1,7 százalék után. Az euróövezeti ráta az előző negyedévhez képest nem változott.      Az Európai Unió egészében pedig a második negyedévben az előző negyedévi 1,9 százalék és a tavalyi második negyedévi 1,8 százalék után 2,0 százalékon állt a betöltetlen állások aránya a munkaerőpiac összes álláshelyének számához viszonyítva.      Az euróövezetben az idei második negyedévben a betöltetlen állások aránya az iparban és építőiparban 1,6 százalék volt, míg a szolgáltató szektorban 2,2 százalékon állt. Az unióban az iparban és építőiparban 1,7 százalék, míg a szolgáltató ágazatban 2,3 százalék volt a ráta.      Azokban a tagállamokban, ahol összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak, a legmagasabb betöltetlen állásarányt Csehország (3,6 százalék), Belgium (3,3 százalék), Németország (2,7 százalék), valamint Hollandia, Ausztria és az Egyesült Királyság (egyaránt 2,6 százalék) jelentett.      Ezzel szemben a legkisebb arányban Görögországban (0,7 százalék), Bulgáriában, Spanyolországban és Cipruson (0,8 százalék), valamint Portugáliában (0,9 százalék) voltak betöltetlenek az állások a második negyedévben.      Az összehasonlítható adatokkal rendelkező tagállamok közül tizenkilenc állam esetében emelkedett éves összehasonlításban a betöltetlen állások aránya, négy országban nem változott, csökkent viszont Cipruson (-0,2 százalékpont), Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában (egyaránt -0,1 százalékpont).      A legnagyobb mértékben éves szinten Csehországban (+0,7 százalékpont), Hollandiában, Ausztriában (egyaránt +0,6 százalékpont), valamint Belgiumban és Szlovéniában (egyaránt +0,5 százalékpont) emelkedett a betöltetlen álláshelyek aránya.      Magyarországon 2017. második negyedévében 2,2 százalék volt az üres álláshelyek aránya a 2017. első negyedévében regisztrált 2,0 százalék és a 2016. második negyedévében mért 1,9 százalék után. (MTI)

iPhone 8, iPhone X: bemutatta új termékeit az Apple

Az Apple bemutatta új termékeit és szolgáltatásait, köztük két új iPhone okostelefon-modellt.     Az Apple elnök-vezérigazgatója, Tim Cook, a bemutatót a cég Cupertinóban (Kalifornia) lévő központjában, az éppen most felépült - és még be sem fejezett - Apple Park ezer fős, az alapító Steve Jobsról elnevezett színházépületében tartotta. Két új okostelefont, megújított Apple-tévét és órát, valamint bővített szolgáltatásokat mutatott be.     Az első okostelefon piacra dobásának tízedik évfordulóján bemutatott új készülékek közül az iPhone 8 és iPhone 8 Plus az eddigi modellek továbbfejlesztése, míg az iPhone X (tíz) teljesen megújított modell a korábbiakhoz képest. Tim Cook, a cég vezérigazgatója az iPhone X bemutatásáról azt mondta, a legnagyobb előrelépés a cég életében az első iPhone óta. Az 8-as modellek 600 és 799 dollár (154 ezer és 205 ezer forint) közötti áron kerülnek forgalomba, várhatóan szeptember 22-től. Az iPhone X 999 dollárba kerül majd, és október végétől lehet majd megrendelni.     Az iPhone X formáját újratervezték, fedőlapja mindkét oldalon üvegből készült és rozsdamentes, csiszolt acél keretet kapott, víznek és pornak ellenálló, és az új hardvereknek köszönhetően jóval gyorsabb az eddigi modelleknél. Vezeték nélkül lehet tölteni, az eddigi ujjlenyomat-olvasót egy olyan arcfelismerő váltja, amely sötétben, és kiegészítőket viselve, vagy átsminkelve is felismeri tulajdonosa arcát. Annak, hogy más az arcával átverje a rendszert egymillió az egyhez az esélye, fotókkal nem működik az arcfelismerő. Eltűnik a hagyományos "home"-gomb is.     Az iPhone 8 és 8 plus a korábbi 7-es modell továbbfejlesztése, szintén vezeték nélkül lehet tölteni, és a 10-es modellekkel együtt jobb felbontású elő- és hátlapi kamerát kapott.     Az új Apple TV élesebb és színeiben élénkebb képet nyújt majd a HDR technológiának és a 4K felbontásnak köszönhetően. Az eszközt szintén szeptember 22-én kezdik forgalmazni.     Kirukkolt a cég az okosórák új változatával is. Ez változatlanul csak okostelefonnal együtt használható, ám a 3-as széria csúcsmodellje képes a mobilhálózathoz csatlakozni, így telefonáláshoz nem szükséges a mobiltelefon megléte és külön SIM kártya sem kell hozzá. Az új okosóra egyébként a többi között azt is jelzi majd, ha a tulajdonosának a normálisnál szaporább a szívverése. (MTI)

Azt mondják a pékek, bajban a sütőipar

Más élelmiszeripari ágazatokhoz hasonló támogatási rendszer kidolgozását, például áfacsökkentést sürgetnek sütőipari vállalkozások, miután az ágazat tartalékai kimerültek, a vállalkozások többsége veszteséges, az ágazati nyereség pedig nulla körüli - mondta a Magyar Pékszövetség elnöke az MTI-nek kedden Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.       Septe József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari körkép elnevezésű rendezvénysorozatának a malom- és sütőiparral foglalkozó tanácskozásán arról beszélt, hogy a sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfogytak. Az ágazatból 6 ezer munkavállaló, közülük mintegy 3 ezer pék hiányzik. Emellett a költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek.      Hozzátette: a költségek emelkedését ugyanakkor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, noha most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalékkal. Az ezer magyar, működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges - jegyezte meg.      Septe József arról is beszélt, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis Septe József szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké.      A nyereség- és a munkaerőhiány miatt pedig nem jut pénz a fejlesztésre, pedig például az automatizálás létkérdés lenne a pékségekben. A technológiai megújulás elmaradása rontja a költséghatékonyságot, a többletköltséget pedig a kereskedők, a multik nem hajlandók megfizetni, a legtöbbször még akkor sem, ha az indokolt. Ezért lenne szükség az ágazatot támogató programra, például az általános forgalmi adó csökkentésére a kenyérnél és más sütőipari termékeknél - mondta az elnök, megjegyezve, hogy ezen a területen kicsi a fogadókészség.      A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese, Petőházi Tamás arról beszélt, hogy az idei termés őszi búzából közepes volt. Vetési gondok voltak a havas tél miatt, az aratás sem volt kedvező a hő- és a csapadékhullámok miatt, így mintegy 5 millió tonna őszi búza került a magtárakban. Már folyik a kukorica betakarítása, mintegy 7 millió tonna termésre számítanak a termelők az előzetes becslések szerint.      Hozzátette: a búzaárak nagyagyon alacsonyak - azon folyik a vita, hogy a mostani helyzet túltermelési válság-e, vagy csak a piac hullámzása -, így Magyarországról gyakorlatilag nincs búzakivitel. A megfelelő exporthoz túl erős a forint is, a gabonatermesztőknek 313-315 forintos euró-árfolyam lenne a megfelelő - mondta. Hozzátette, hogy a búza ára a világpiacon a nyersanyagárakkal mozog együtt, és nyersanyagárak nagyon alacsonyak.      Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a 20 pontos élelmiszerbiztonsági akcióterv lényegét ismertetve azt emelte ki, hogy az élelmiszerlánc legfontosabb szereplője a fogyasztó, és mindent meg kell tenni, hogy a fogyasztók minél jobb minőségű élelmiszerhez juthassanak. Ezért szigorították nemrégiben a Magyar Élelmiszerkönyvnek például a kenyerekre vonatkozó előírásait - hangsúlyozta.      Közölte: az élelmiszeripar mintegy 5 ezer vállalkozásának negyede sütőipari cég. A 90 ezer élelmiszeriparban foglalkoztatott 20 százaléka a sütőiparban dolgozik. Magyarországon évente kenyérből mintegy 37 kilogramm , péksüteményből pedig mintegy 15 kilogramm a fejenkénti átlagos fogyasztás. (MTI)

Új igazgató a TEVA-nál, máris hozott nyolcszázmilliárdot

Felmentek az izraeli Teva gyógyszergyártó cég részvényei a tőzsdéken a gyógyszergyárak megreformálásáról ismert dániai Kare Schultz vezérigazgatói kinevezésének hírére - jelentette a Háárec című izraeli újság kedden.     A tel-avivi tőzsdén 17, New Yorkban 22 százalékot ugrott a Teva értéke az új vezérigazgató megtalálását követően. Az előző igazgató már több mint hét hónapja elhagyta a vállalatot, az új vezér személyét hétfőn jelentették be.     Az eddig a H. Lundbeck nevű dániai cég élén álló Kare Schultz így már munkába állása előtt több mint hárommilliárd dollárt (több mint nyolcszázmilliárd forintot) hozott az évek óta gyengélkedő izraeli óriásvállalatnak.     "Az új vezérigazgatónak bizonyítottan gazdag tapasztalata van a forradalmi stratégiák építésében az újjászervezés és a hatékonyságnövelés mellett. Stratégiai és működési tapasztalata nem csak a szabadalmaztatott, hanem a generikus gyógyszerek terén is hasznosítható" - jelentette ki róla Steven Tepper gyógyszeripari elemző.     Az 56 éves Schultz Petach Tikvára, a cég izraeli székhelyére költözik, és erőfeszítéseit nagylelkű, évi negyven millió dolláros (több mint tízmilliárd forintos) fizetéssel és részvényekkel honorálják.     Az amerikai gyógyszerkörökben is kiemelkedő javadalmazást Ori Hershkovitz befektetési igazgató a hosszas, kétségbeesett igazgatókereséssel magyarázta, mivel hónapig nem találtak alkalmas személyt a súlyos gondokkal küzdő Teva igazgatói székének elfoglalására.     Az izraeli Erez Vigodman, az előző igazgató februárba lemondott, miután tavaly sikertelen óriásfelvásárlásokkal súlyos adósságokba hajszolta a céget, amely idén a második negyedévet hatmilliárd dolláros (mintegy ezerhatszáz milliárd forintos) veszteséggel zárta.     A Teva részvényei a bejelentésig nyolcvan százalékot estek 2015 nyarához képest, amit minden izraeli megérezhetett, ha a nyugdíj-megtakarításainak egy részét ennek a cégnek a részvényeibe fektették.     "Olyan ember vagyok, aki szereti az őt inspiráló kihívásokat" - nyilatkozta Schultz hétfőn a Bloomberg tévének. "Fontos, hogy nagyon gyorsan világos stratégiát teremtsünk és erre tereljük a vállalatot" - tette hozzá.     Az új igazgató korábban fordulatot hozott a Lundbeck élén, két év alatt megháromszorozta részvényeinek értékét. Egyik első lépése ezer alkalmazott elbocsájtása volt, amivel 17 százalékkal csökkentette a bérköltségeket.     Piacra dobott több új gyógyszert, és levezényelt egy több mint hárommilliárd dolláros (több mint nyolcszázmilliárd forintos) szerkezetátalakítási programot, de a Tevánál a lap szerint ennél jóval nagyobb kihívások várnak rá. (MTI)

Emelik a Széchenyi kártya hitelkeretét

A Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ Zrt. ünnepségén, amelyen átadták a 250 ezredik Széchenyi kártyát.     A kormányfő beszédében kiemelte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak kkv-knál, ami az összes foglalkoztatott 73 százalékát jelenti, vagyis kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság.     Orbán Viktor hangsúlyozta: nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető - mondta. A Széchenyi Kártya program keretében az elmúlt 15 évben 1841 milliárd forint hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv), amelyek eddig 343 ezer hiteligénylést nyújtottak be, és 258 ezren már átvették, használják is a kártyát - mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a program fennállásának 15. évfordulóján rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten.     A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a program működtetésére és koordinálására hozta létre a KAVOSZ-t.     Az ünnepi rendezvényen Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, a kisvállalkozói kártya célja, hogy a tőkehiányos hazai vállalkozói közösség kedvező kamatozású hitelhez juthasson.     Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: a Széchenyi Kártya program hat hiteltípusból áll, a hat termék alkalmas arra, hogy gyorsan eljusson a vállalkozásokhoz.     A rendezvényen átadtak kilenc jubileumi kártyát, egyebek mellett az első 100 millió forintos kártya igényléséért járót. (MTI)

Mi az a NAV 2.0? Hát ez

A NAV 2.0-val az EU legversenyképesebb adóhivatalává válhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.     Tállai András kifejtette: a NAV 2.0 programja az elkövetkező öt évre határoz meg feladatokat, melyek között szerepel az adórés és a behajthatatlan kintlévőségek jelentős csökkentése. A program célja, hogy az adóhivatal valós idejű, papírmentes szolgáltatásokkal segítse a lakosságot és a vállalkozókat, így például egyre több bevallás tervezetét készítse el az adózók helyett.     Emlékeztetett arra, hogy az idén debütált a NAV elektronikus szja-rendszere, amely a lakosságot mentesítette a bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Az online-számlázás július 1-jétől tesztelhető, éles üzembe állításakor pedig hatalmas csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Ezt az irányt követve állnak a NAV 2.0 fókuszában az online szolgáltatások bővítése és az elektronikus fejlesztések - emelte ki az államtitkár.       A NAV 2.0 reális célkitűzése, hogy vállalkozások adóadminisztrációval töltött ideje a felére csökkenjen - tette hozzá.     A program keretében olyan technikai eszközöket és technológiákat helyez üzembe az adóhivatal, amelyek segítségével a nagymennyiségű és gyors ütemben bővülő adatállomány a lehető leghatékonyabban felhasználható. Így a NAV nemcsak az szja-bevallást tölti ki a magánszemélyek helyett, hanem a jövőben a vállalkozások majd minden bevallási-tervezetét elkészítheti - jegyezte meg az államtitkár.     A NAV a bevallások kiajánlása mellett egy speciális szolgáltatást is nyújt majd. Mindenki ellenőrizheti az "adóhelyzetét". "A rendelkezésre álló információkat ugyanis az adózók számára is láthatóvá tesszük, amely egy online felületen keresztül bármikor lekérdezhető" - hangsúlyozta Tállai András.     Az államtitkár szerint a valós idejű, automatikus és elektronikus információáramlás másik előnye, hogy az ellenőrzés még gyorsabbá és hatékonyabbá válik, illetve megsokszorozódik a kockázati elemzések pontossága. Az adócsalást szinte valós időben, azonnal észleli a hivatal. Az adatokban rejlő anomáliák gyors feltárása az illegális vagyonkimentésnek is gátat szab, így a behajthatatlan tartozások összegére is jótékony hat.      A feketegazdaság elleni küzdelemben élen jár Magyarország, amit igazol az Európai Bizottság tanulmánya, amely szerint a magyarországi becsült áfa-adórés - azaz a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra, 4,3 százalékponttal csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. Az előzetes kalkulációk szerint az adórés öt év múlva, a NAV 2.0 megvalósulásakor harmadával csökkenhet - mondta Tállai András.     A NAV 2.0 a biztosíték arra, hogy a tisztességes adófizetők élete minél egyszerűbb, viszont a csalárd, adóelkerülő vállalkozók esélyei az államkasszával szemben minél alacsonyabbak lesznek. Természetesen nem várható el minden vállalkozótól a papír alapú bizonylatok azonnali online módra cserélése, de a tendencia egyértelmű, egyre több gazdálkodó részesíti előnyben - többek között az e-számla, az e-fizetési lehetőségek miatt is - a tisztán elektronikus úton történő megoldásokat - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI)

Szupergyors vezetékes internetet épít a Magyar Telekom Hajdú-Biharban

A Magyar Telekom korszerű szélessávú vezetékes távközlési hálózatot fejleszt Hajdú-Bihar megye 6 járásában európai uniós támogatás felhasználásával - közölte a cég pénteken az MTI-vel.     Közleményük szerint az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése elnevezésű pályázaton nyertek összesen kétmilliárd forint támogatást legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére a balmazújvárosi, a berettyóújfalui, a debreceni, a derecskei, a hajdúszoboszlói és a nyíradonyi járásban.     Az új hálózaton a Telekom szupergyors internetet, széles TV-csatorna választékot, több képernyős filmkölcsönzési lehetőséget, HD kép- és hangminőséget, valamint az interaktív tévézés lehetőségét nyújtja majd ügyfeleinek.     A Telekom tájékoztatása szerint a tervezés-engedélyeztetés folyamatát követően már több érintett településen elkezdődtek a munkálatok és befejezésük 2018 őszére várható.     A fejlesztések eredményeképpen több mint 17 ezer háztartásban lesz elérhető a legalább 30 Mbps sebességű vezetékes internet Hajdú-Bihar megyében - közölte a Telekom.

Becsődölt az Air Berlin

Csődöt jelentett az Air Berlin légitársaság kedden, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, nem támogatja tovább anyagilag a német légitársaságot. Az Air Berlin közlése szerint azonban így is folytatják a munkát.      Az cég vezetése az illetékes berlin-charlottenburgi cégbíróságnál kezdeményezte, hogy csődeljárás induljon ellene. Ennél az eljárásformánál továbbra is a vállalat irányíthatja az üzletet.      Hozzátették, tárgyalásokat folytatnak a Lufthansa légitársasággal, valamint más érdeklődőkkel további üzletrészek eladásáról.      A cég az internetes oldalán azt írta, hogy nem módosít a repülési tervein, továbbra is lehet a már meghirdetett járatokra jegyet venni, és a már lefoglalt jegyek is érvényesek. Ugyanez igaz az Air Berlin leányvállalatára, az osztrák Niki légitársaságra is.      A szövetségi kormány 150 millió eurós áthidalókölcsönt bocsát az Air Berlin rendelkezésére annak érdekében, hogy ne kelljen leállítani a működését. Brigitte Zypries szövetségi gazdasági miniszter elmondása szerint a kölcsön körülbelül három hónapig biztosítja a vállalat működését. Ugyanakkor kizárta, hogy az állam átvállalná a cég adósságait.      Ez nem az első eset, hogy a német kormány hitellel segíti ki a vállalatot, amely évek óta veszteséges, és az előző évet 780 millió eurós hiánnyal zárta. A helyzet idén március végén, a nyári menetrendre való átálláskor romlott drasztikusan, azóta rendszeresek voltak a késések és a járatkiesések.      A Lufthansa közölte, hogy a német kormánnyal közösen támogatja a légitársaság átszervezési törekvéseit. Ez a lépés biztosítja, hogy az Air Berlintől az Eurowings és az Austrian Airlines számára személyzettel együtt lízingelt gépek továbbra is változatlan formában üzemeljenek - írták.      A Lufthansa már tárgyalásokat folytat az Air Berlin-csoport egyes részeinek átvételéről és megvizsgálja újabb dolgozók foglalkoztatásának lehetőségét - fűzték hozzá. (MTI)

Pörög a magyar szállodaipar

Az első fél évben kétszámjegyű növekedést értek el a magyarországi szállodák: a magyarországi hotelek összes bruttó forgalma 17,4 százalékkal, a budapestieké 19,9 százalékkal, a vidékieké 14,9 százalékkal múlta felül a tavalyit - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb, MTI-hez eljuttatott elemzéséből.     Az elemzés szerint a szállodák bruttó szobaárbevétele 104,57 milliárd forintra nőtt, a szállodák összes bruttó forgalma 179,13 milliárd forintra emelkedett. A budapesti szállodák az első fél évben 12 százalékkal magasabb, 58,8 milliárd forint bruttó szobaárbevételt, és 91,36 milliárd forint összes bruttó forgalmat értek el, ez utóbbi csaknem 20 százalékos növekedésnek felel meg. A balatoni régióban a szállodák mutatói szintén kétszámjegyű növekedést értek el: összes forgalom az első fél évben 13,1 százalékkal, a szobaárbevétel 13,8 százalékkal múlta felül a bázist.     A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy január és június között a szállodákban jelentkező összes vendégéjszaka 42,3 százaléka, a belföldi vendégéjszakák 10,6 százaléka, a külföldi vendégéjszakák 66,3 százaléka, az összes szállodai árbevétel 51 százaléka, szoba árbevétel 56,2 százaléka budapesti hotelekben realizálódott, miközben a szállodai kapacitás közel 33 százaléka volt Budapesten.     Január és június között a közép-kelet-európai régióban vizsgált 5 főváros - Bécs, Budapest, Prága Pozsony, Varsó - között Budapest az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel (REVPAR mutató) alapján 58,8 euróval a 3. helyet érte el Bécs és Prága mögött, Pozsony és Varsó előtt.     Az első félévben országos szinten a 3 csillagos hotelek teljesítménye javult a legnagyobb mértékben: ezeknél a bruttó REVPAR (6 689 forint) 22,9 százalékkal múlta felül a bázist.     Az első fél évben a belföldi vendégéjszakák 7,9 százalékkal, a külföldiek 12,7 százalékkal nőttek. A külföldi vendégszám növekedés főleg a Budapest iránti továbbra is jelentős keresletnövekedés eredménye a jelentés szerint.     A belföldi kereslet szempontjából fontos SZÉP-kártya forgalom a hazai szállodákban, az első félévben 7,538 milliárd forint volt, ami a bázisnál 11,3 százalékkal nagyobb. Ez a magyarországi hotelek 34,457 millió forint belföldi szállásdíj bevételének 21,9 százalékát tette ki.     Az első fél évben 8 szálloda nyílt meg 407 szobával, ebből 4 Budapesten.

Ez már igen: a világ egyik leggyorsabbja a magyar mobilnet

A Speedtest.net a világ legismertebb netsebességmérő eszköze. Az oldalt működtető Ookla úgy döntött, hogy a világ internetének állapotáról felhalmozott masszív adatmennyiségből listát készít, hogy kidomborodjanak a globális netezés trendjei. A Speedtest Global Index külön listán rangsorolja a mobilos és a vezetékes netkapcsolatot. A listák az elmúlt 12 hónap adatain alapulnak, és havonta fognak frissülni. Az első összeállításból látszik, hogy a mobilnetes sávszélesség terén globális szinten is kifejezetten erősek vagyunk a magunk 46,24 megabit per szekundumos letöltésével. Korábban még jobbak voltunk, de a hollandok beelőztek minket a dobogón.  (Index)

Rekordévre számít a magyar filmipar

Az év második felében tovább erősödik a hazai filmgyártás, jelenleg is több nagy költségvetésű magyar és külföldi produkció készül Magyarországon, a közvetlen filmgyártási költések idén várhatóan meghaladják a 100 milliárd forintot - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap kedden az MTI-vel.     A kedden megjelent kormányhatározat szerint a sikeres filmipart szolgáló közvetett támogatásra 7,7 milliárd forint kiegészítő forrás áll rendelkezésre a Filmalap által kezelt letéti számlán a második negyedévre.     A közlemény kiemeli: idén rekordösszegű, 100 milliárd forint feletti forgalom várható a magyarországi filmgyártásban. Ez többek között a hazai filmipar, elsősorban a filmes szakemberek jó hírének, a filmipari infrastruktúrának, az ország építészeti adottságainak és az Európai Bizottság által 2019-ig jóváhagyott magyar filmtámogatási rendszernek köszönhető, amelynek alapja a 25 százalékos közvetett támogatás (filmszakmai adókedvezmény).     "Magyarországon európai szinten kiemelkedően magas a filmipar hozzájárulása a GDP-hez: 2014-ben 0,15 százalék, 2016-ban 0,25 százalék volt, és idén további növekedés várható. Az országnak egyértelműen megéri fenntartani a filmtámogatási rendszert, hiszen minden magyarországi filmes produkciónak nyújtott ezer forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevélt generál, valamint 3240 forinttal növeli a GDP-t" - fogalmaz a kommüniké.     Mint írták, a Filmalap 2013-ban azért hozta létre a letéti számla rendszerét, hogy a közvetett támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A Filmalap által kezelt elkülönített letéti számla a TAO befizetések gyűjtőszámlájaként működik, ahonnan a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozások megkapják a törvény által garantált közvetett támogatási összeget. A kifizetés az NMHH Nemzeti Filmiroda által kiadott hatósági határozat alapján, az NMHH igazolások sorrendisége szerint, a törvény által megszabott módon történik. A letéti számlán lévő összeggel nem a Filmalap gazdálkodik, csupán a letéti számlával kapcsolatos kezelői szerepet tölti be.     "A tendencia egyértelműen mutatja, hogy évről-évre több magyar és nemzetközi produkció készül hazánkban. A piaci felmérésekből kiszámított várható igények alapján a 2017-es évre a közvetett támogatási igényt 33 milliárd forintra becsülték tavaly a szakértők, így ez az összeg szerepel a Filmtörvényhez kapcsolódó kormányrendeletben" - hangsúlyozza a Filmalap. Az éves keret negyedévre bontott összege 8,25 milliárd forint, amelyhez a filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozására a második negyedévre a kormányhatározat szerint 7,7 milliárd forint a NAV általi kiegészítés.     A kiemelkedő költségvetésű magyar filmek mellett - ezek közé tartozik például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Sunset című új alkotása, Herendi Gábor sikersorozatának legújabb darabja, a Valami Amerika 3 és a Liza, a rókatündérrel berobbant Ujj Mészáros Károly X. című krimije - Krzysztof Zanussi ősszel Magyarországon forgatja hazai koprodukcióban készülő Éter című kosztümös filmjét, továbbá több világszerte várva várt nagyszabású film is Magyarországon készül.     Jennifer Lawrence, Jeol Edgarton és Jeremy Irons szereplésével idén hazánkban forgott a Red Sparrow című kém thriller, Jamie Dornannel, Ben Mendelsohnnal és Jamie Foxxszal a Robin Hood, Dakota Fanninggel, Daniel Brühllel és Luke Evansszel az Alienist sorozat, valamint a Keira Knightley főszereplésével készülő életrajzi film a legendás francia írónőről, Colette-ről. A napokban kezdődött meg Mila Kunis és Kate McKinnon főszereplésével a Spy Who Dumped Me című akcióvígjáték forgatása.     Bővebb információ: http://mnf.hu/hu/filmipar/magyarorszagnak-megeri-hollywoodi-produkciokat-az-orszagba-csabitani

Friss: így spórolnak a magyar fiatalok

A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük lakásra gyűjt - derül ki a K&H negyedéves, a 19-29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.    A közlemény szerint a fiatalok 83 százalékának van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. Ezzel szemben hitele, banki megtakarítása, életbiztosítása és befektetése keveseknek van, pedig a trend szerint takarékoskodnak.      A felmérésből kiderül: a fiatalok 37 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 21 százaléka már a hónap elején félreteszi a kitűzött összeget, míg a hónap végén megmaradt pénzt a fiataloknak csak a 19 százaléka spórolja meg. A megkérdezettek 29 százaléka alkalmanként, 31 százalékuk pedig soha nem tesz félre pénzt. Hozzátették, utóbbiak aránya 2014-ben még 38 százalék volt.      A megtakarítások átlagos összege 767 ezer forint körül van, amely nagyjából megfelel a három negyedévvel ezelőttinek. Az aktív dolgozók megtakarítása átlagosan egymillió forint, a diákoké 307 ezer forint, a munkanélkülieké 669 ezer forint, míg a gyesen vagy gyeden levők 152 ezer forintot takarítanak meg - ismertették.      A felmérés szerint a fiatalok 39 százaléka a megtakarításból lakást szeretne vásárolni, majdnem ugyanennyien - 38 százalék - általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjra tesznek félre.      A felmérés rámutat arra is, hogy lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be.      A jóléti index negyedévente vizsgálja a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait, kitér többek között a lakhatásra, a munkára, az előrelépési lehetőségekre, az oktatásra és a családra. A Free Association által 2017 márciusában végzett kutatásban háromszáz 19-29 éves fiatal vett részt, akik a magyarországi városi lakosságot reprezentálták nem, korcsoport, régió, település típus és iskolai végzettség alapján. (MTI)

Megduplázták számukat a dúsgazdag angol nők

Öt év alatt kétszeresére nőtt 2014-2015-re az évi egymillió fontnál (340 millió forintnál) többet kereső nők száma Nagy-Britanniában, de még így is tízszeres fölényben vannak a férfiak.      Az egymillió font felett keresők 9,2 százaléka nő - ismertette a Financial Times üzleti lap keddi száma a közérdekű adatigénylésen alapuló információkat, amelyet a Salisbury House Wealth pénzügyi tanácsadó cég kért ki az adóhatóságtól. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a szigetországban 1400 nő keresett egymillió font felett, szemben a 13 800 férfival.      A számok egyértelműen tükrözik, mekkora a különbség a legjobban fizető állások esetében - mondta a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogaiért küzdő FawcettSociety igazgatója a lapnak, hozzátéve, hogy az adatok nem érték meglepetésként.      Egyre több nő vállalkozik, az idei első negyedévben több mint 1,6 millióan voltak önfoglalkoztatottak. 2011-ben még 1,2 millió volt a számuk.       2015-ös adatok szerint a vezetői beosztásban lévő, 40 év feletti nők keresete 35 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál, összességében pedig 22 százalék volt a különbség a magasabb pozíciókat ellátó nők és férfiak között.       A nemek közötti bérkülönbségek ügye nemrégiben lángolt fel újra Nagy-Britanniában, miután a BBC közszolgálati műsorszóró közzétette a legjobban fizetett munkatársainak listáját. Az összesítésből kiderült: Chris Evans, a legjobban kereső műsorvezető négyszer annyit kapott, mint a nők között élen álló Claudia Winkleman. A listán szereplőknek csak a harmada nő.       A Financial Times emlékeztetett arra: 2018 áprilisáig a több mint 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknak közzé kell tenniük, hogy a bónuszokat is beleértve mennyit fizetnek a női és mennyit a férfi alkalmazottaiknak.      Kitértek arra, Norvégiában már közzéteszik az interneten az adóbevallásokat, az izlandi cégeknek pedig kötelező igazolniuk, hogy egyenlő fizetést adnak a nőknek és a férfiaknak.       A lap szerint szakértők elutasítják azt a gyakran hangoztatott véleményt, hogy a nők fizetése a családalapítás vagy amiatt alacsonyabb a férfiakénál, hogy részmunkaidőben dolgoznak. Nem a magánélet számít, hanem az adott vállalkozás sikeréhez való hozzájárulás - idézte a Miles Partnership humánerőforrás-tanácsadó cég egyik elemzőjét a Financial Times. (MTI)

Zsugorodnak a kiszerelések, de az ár nem

Számos csokoládéfajtát, WC-papírt, gyümölcslét, illetve egyéb termékeket forgalmaznak egyre kisebb mennyiségben csomagolásonként, miközben a termékek ára nem változott, írja a BBC a brit Nemzeti Statisztikai Hivatalra (ONS) hivatkozva.   Kisebb méretekben árulnak már számos csokimárkát, az egyik márkás narancslé egy literesről 85 centiliteresre csökkent le, illetve az egyik népszerű édesség esetében nőttek a háromszög-hegyek közti rések: kevesebb csoki van az ugyanolyan hosszú rúdban. Összesen 2529 darab termék csomagonkénti mennyisége csökkent 2012 óta. Az ONS szerint a méretcsökkentés összességében nem hatott az infláció miatt történő árnövekedésre, viszont néhány kategóriában az infláció méretcsökkenéshez igazított mértéke meglehetősen nőtt, például a cukornál, a lekvárnál, vagy a péksüteményeknél. (Index)

Felfalja az Invitelt a Digi

A Digi Távközlési Zrt. megvásárolja az Invitel csoport lakossági és kisvállalati üzletágát, az Invitel Távközlési Zrt.-t - közölte az Invitel pénteken.      A közlemény szerint az Invitel csoport, a továbbiakban Invitech Solutions a jövőben az üzleti IT és telco (telekommunikációs cég) infrastruktúra piacára fókuszál.      A felek mintegy 43 milliárd forintos vételárban állapodtak meg. A tranzakció kulcseleme egy hosszú távú együttműködési megállapodás, amely szerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Digi számára, minimum éves 2,8 milliárd forint értékben, legalább tíz évig. Az Invitech Solutions hasonló időtartam alatt szintén hálózati szolgáltatásokat igényel a Digicsoporttól, éves szinten átlagosan 500 millió forint értékben - áll a közleményben.      Az Invitel Zrt. éves árbevétele 26 milliárd forint, EBITDA-ja (adózás és értékcsökkentési leírás előtti eredménye) 7 milliárd forint.       A tranzakció a szükséges versenyhatósági hozzájárulások megszerzését követően zárul, várhatóan a jövő év első negyedévében.      A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján található kutatás adatai szerint idén májusban a vezetékestelefon-piacon a Digi11,9, az Invitel pedig 12,3 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, míg a vezetékes internet-előfizetéseknél a Diginek 16,0, az Invitelnek 9,1 százalékos részesedése volt. A televízióműsor-terjesztési piacon a Digié volt az előfizetések a 25,4, az Invitelé pedig 4,8 százaléka.      Az Invitel csoport tulajdonosa a China-CEE Alap az ügyletből származó pénzösszeget az Invitech Solutions fejlesztésére fordítja, elkötelezett a magyar piac iránt. Az alap az idén vette meg a csoportot, amelynek értékét 63 milliárd forintban határozták meg. A csoport éves konszolidált árbevétele mintegy 45 milliárd forint, EBITDA-ja 14 milliárd forint. A cégcsoportnál mintegy 1200-an dolgoznak - közölték az ügylet bejelentésekor.      David Blunck, az Invitel Csoport vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az elmúlt években majdnem háromszorosára bővítették hálózatukon a szupergyors internettel elért háztartások arányát és folyamatosan növelték tévépiaci részesedésüket.      David Blunck és Javorniczky Áron, a csoport operatív vezetője az Invitech Solutions jelenlegi, mintegy 24 milliárd forintos árbevételének megduplázását tervezi - áll a közleményben, amely szerint az IT kompetenciák szélesítését, illetve az országos optikai hálózat bővítését saját fejlesztésekkel és akvizíciókon keresztül kívánják elérni.      "Nagyon örülünk annak, hogy az Invitel megvásárlásával tovább növekedhetünk Magyarországon. Ez a stratégiai befektetés lehetővé teszi számunkra, hogy jelentősen kiterjesszük szolgáltatási területünket" - idézte a közlemény Serghei Bulgacot, a Digi Csoport (DigiCommunications N.V.) vezérigazgatóját.      A Hollandiában bejegyzett, a bukaresti tőzsdére bevezetett Digi Communications az anyavállalata egyebek mellett a romániai RCS és RDS-nek, valamint a Digi Magyarországnak, a román és a magyar távközlési piac meghatározó szereplőinek. Az anyavállalat többségi tulajdonosa a nagyváradi Teszári Zoltán üzletember.       Tavaly 11,8 millió euróra nőtt a Digi Communications adózás utáni nyeresége az előző évi 4 millió euróhoz képest, ugyanakkor a cég hosszú távú adósságállománya is 13,7 százalékkal, 746,4 millió euróra emelkedett.      A magyar leánycég éves bevétele tavaly mintegy 4,2 milliárd forint volt az előző év 3,5 milliárdos bevételét követően. Adózott eredménye 2016-ban 2,4 millió forint volt. (MTI)

Ilyen autókat keres a magyar

Az újautó-eladások száma az első negyedévihez képest 25 százalékkal emelkedett a második negyedévben, és inkább a benzines gépjárműveket keresik a vevők - mondta a Használtautó.hu értékesítési vezetője az M1 szombat délutáni műsorában.      Fodor László elmondta, ezzel együtt a külföldről importált használt autók darabszáma is 11 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.      Az értékesítési vezető beszélt arról is, hogy az importált autók átlagéletkora 11,5 év, a magyarországi autóparké  14 év.      Mint mondta, jó eséllyel prognosztizálható, hogy továbbra is húszezerrel nő az új autók eladása, így körülbelül két év múlva megállhat a magyar autópark öregedése.      A használtautó-indexből is látható, hogy egyre több drágább autót forgalmaznak, és egyre több autó cserél gazdát - jelezte.      Fodor László elmondta azt is, hogy érdekes jelenség, hogy míg évekkel ezelőtt a dízel volt a keresettebb, addig idén - a keresési feltételek alapján - 20 százalékkal nőtt a benzines autók iránti kereslet. (MTI)

Elszomorító: ilyen autókkal jár-kel a magyar

A magyar háztartások 72 százaléka 10 évesnél idősebb autóval közlekedik, a lakosság által használt gépkocsiknak csupán 7 százaléka nevezhető újnak, azaz legfeljebb 5 évesnek - derült ki a Bárdi Autó országos, reprezentatív kutatásából.      Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a közvélemény-kutatást a Bárdi Autó megbízásából a Trend International Kft. készítette 2017 márciusában. Az adatfelvétel során 1000 olyan embert kérdeztek meg, aki minimum egy autóval rendelkező háztartásban él. A kutatásban céges autók nem szerepeltek.      Az eredményekből kiderült: a háztartásokban használt autók csupán 7 százaléka 5 évesnél fiatalabb, a 6-10 éves autók aránya 21 százalék, 35 százalékuk 11 és 15 év közötti, 37 százalékuk pedig 15 évesnél is idősebb. A háztartások által használt gépkocsik átlagéletkora 13,7 év.      A felmérés alapján az autók 68 százalékát már használtan vásárolták, vagyis csak az autók egyharmada van az első tulajdonos birtokában. A használtan vásárolt autók felét 5-10 évesen vették meg, a vásárláskor 18 százalékuk volt öt évesnél fiatalabb, 11 százalékuk viszont már akkor is öregebb volt 15 évesnél. Átlagosan 9 évesen kerültek a használt autók az új tulajdonosukhoz.       A felmérésből az is kiderül, hogy a háztartások 82 százaléka elsősorban bevásárlásra használja az autót. A megkérdezettek 72 százaléka válaszolta azt, hogy belföldi utazásra, 70 százaléka pedig, hogy munkába járásra veszi igénybe autóját. Kisebb arányban említették a gyermekek szállítását, valamint a munkavégzést, külföldre pedig csak 16 százalékuk utazik az autójával. (MTI) A fotó illusztráció.

Nincs kecmec, tüntetnek a Tesco-dolgozók

Jövő szombaton 12 órakor kezdődik majd Budapesten a Fogarasi úton lévő Tesco áruház előtt a demonstráció - mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke kedden Budapesten a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) közösen tartott sajtótájékoztatón.      Hozzátette: a demonstráción a Tesco képviselőinek a szakszervezetek képviselői petíciót adnak át, amelyben összefoglalják a dolgozók bérproblémáit, illetve arra kérik a munkáltatót, hogy a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak (12 500 ember) korábban bejelentett bruttó 4 ezer forintos béremelésnél nagyobb mértékben emelje a bérét. Azt is kérik, hogy a cég kezelje a bértorlódás problémáját - mondta.      Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke közölte: már több mint 8000 dolgozó támogatta aláírásával a demonstrációt. A Tesco összesen 16 500 munkavállalót foglalkoztat.     Sáling József megjegyezte: a demonstráción a résztvevők száma nagyban függ a cég jövő szombatra vonatkozó munkabeosztásától is, a szakszervezetek 500-1000 résztvevőre számítanak. (MTI)

Azért ez jó hír: nem drágulnak a kenyerek a jobb összetétel miatt

Várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya, így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele, miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke az MTI-vel hétfőn.      A Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai csütörtökön lépnek hatályba. A rozskenyerekben például az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig 15,1 százalékról 30 százalékra kell emelni a rozstartalmat. A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél várható, június 22. után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani. Módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezen értékeknek kéznél kell lenniük írott formában és az üzletben is.      Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.      Lakatos Tibor a változásokhoz hozzátette, az új élelmiszerkönyv bevezetéséhez fél éves türelmi időt adott a törvényalkotó, így ez az idő elegendő volt a pékeknek a felkészülésre.      Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere úgy látja, a jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze is más, markánsabb lesz.      Kifejtette, a kézműves kenyerek kedvelői jó, ha tudják, hogy június 22. után csak azokat a kenyereket lehet így nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek. Aláhúzta, a friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti.   (MTI)

Elfogadták a 2018-as költségvetést

Az Országgyűlés elfogadta csütörtökön Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett.      A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfőn - a hiány változatlanul hagyása mellett - több ponton módosított előterjesztését.      Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.      A 2018-as költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós.      Az Országgyűlés hétfőn a hiány változatlanul hagyása mellett, a bevételek és kiadások 11 milliárd forintos emelésével fogadta el a büdzséhez benyújtott módosító javaslatokat.      A parlament ez alapján a jövő évi büdzsé végleges bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg.      A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés jövő évi bevételét 15 894 milliárd 506,4 millió forintban, kiadási főösszegét szintén 15 894 milliárd 506,4 millió forintban állapították meg a képviselők, azaz a működési egyenleget nullszaldósra tervezték.       A hazai felhalmozási költségvetés 2018-as bevételi főösszegét 942 milliárd 681,0 millió forintban, kiadási főösszegét 1 799 milliárd 959,0 millió forintban, a hiányát 857 milliárd 278 millió forintban határozták meg.      A bevételi és kiadási főösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés jövő évi bevételi főösszegét 1 914 milliárd 270,8 millió forintban, a kiadási főösszegét 2 417 milliárd 643,0 millió forintban, a deficitet 503 milliárd 372,2 millió forintban állapította meg a parlament.          Az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre.      A büdzsé a négy évvel korábbihoz hasonlóan ezúttal is hatmilliárd forintot szán a pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire.      A jövő évi költségvetés az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán az otthonteremtési programra, 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd. A nyugdíjemelés jövőre is az infláció mértékével megegyező, 3 százalékos lesz.      Bár jelentős, több mint 125 milliárd többletkiadást tartalmaznak az Országgyűlés által elfogadott módosítások, ez azonban az államháztartás tervezett hiányán nem változtatott, a többletkiadásokat ugyanis részben az előzetesen várthoz képest jobb makrogazdasági pálya által generált, megnövekvő bevételek, részben bizonyos kiadások csökkentése ellentételezi, illetve fedezi majd.       Az elfogadott módosító indítványok alapján a legnagyobb tételt a Paks II. beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többletforrás jelenti, valamint a családok támogatására előirányzott 19-20 milliárd forintos átcsoportosítás. A turisztikai fejlesztések 16,4 milliárd forint többletforrást kaptak, míg a jövőre évfordulókat ünneplő ciszterci és a premontrei rend együttesen 6,2 milliárd forintos többletforrást kapott. (MTI)

Érdekli a 2018-as költségvetésünk? Íme!

A jövő évi költségvetés alapértékei változatlanok maradtak, a 2018-as büdzsé továbbra is a munkából élők, a családok életkörülményeinek javítását és a biztonság erősítését szolgálja - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a 2018-as költségvetési törvény összesítő módosító csomagjának parlamenti elfogadását követőn.      Az államtitkár kiemelte: a költségvetést úgy állították össze, hogy jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékos bővülését prognosztizálja a kormány, az államháztartási hiányt továbbra is a GDP-hez mérten 2,4 százalékra várják, az államadósság a kabinet számítása szerint jövő év végére mintegy 2 százalékponttal csökken az idei év végi mértékhez képest. Ennek érdekében az 1156 benyújtott módosító közül csak olyanokat fogadott el a kormány, amelyek együttes hatása nem emelte meg az eredetileg tervezett hiány szintjét - jelezte Banai Péter Benő.      Az egységes költségvetési javaslatot ezután az Országgyűlés megküldi a Költségvetési Tanács elnökének, a Költségvetési Tanács három napon belül tájékoztatja a házelnököt a véleményéről, a zárószavazást e hét csütörtökre tervezik.      A 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatai az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét mintegy 11 milliárd forinttal emelték, a deficit változatlan maradt. Az elfogadott módosítások az államháztartás tervezett, GDP-arányos 2,4 százalékos hiányán nem változtatnak.      A támogatott módosító javaslatsor alapján a jövő évi büdzsé bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg a parlament.      Banai Péter Benő kifejtette: a családok támogatása a kormány kiemelt szándéka, ezt tükrözi az elfogadott módosítások egy része is.       A családok támogatására előirányzott, eredeti központi összegeket a parlament által elfogadott összegző módosító csomag jelentősen megemeli, mintegy 20 milliárd forint többletforrás átcsoportosításával.       Az államtitkár kiemelte: 2018 a családok éve, a kormány pedig ennek programjaira 3 milliárd forint többletforrást szán, emellett a demográfiai folyamatok feltárását célzó új, demográfiai és családkutató intézet felállítására 650 millió forintot fordítanak, illetve arra, hogy a babakötvények a határon túl, illetve külföldön született magyar gyermekek számára is elérhetőek legyenek, 600 millió forint juttatását tervezik.       Jelentős tételt jelent a bölcsődék fejlesztésére szánt 3,5 milliárd forint többletforrás, illetve a 3 vagy több gyerekes családok lakáscélú hiteltartozásainak csökkentését célzó 10 milliárd forint, és a gyereket vállaló fiatalok diákhitel-tartozásának csökkentésére felülről nyitott előirányzat lesz a büdzsében - jelezte az államtitkár.      Ha a demográfiai programhoz 2018 folyamán további források kellenek, azokat a kormány a meglévő költségvetési keretek között biztosítani fogja - tette hozzá.       A további módosító indítványok közül kiemelte: a turizmus fejlesztését az ország előtt álló stratégiai feladatnak tekinti a kormány, ezért a 2018-as büdzsében a Turisztikai Fejlesztési Célelőirányzat 16,4 milliárd forint többletforrást kap. (MTI)

Bajban az idei meggy és cseresznye

Az idén az átlagosnál gyengébb termés várható meggyből és cseresznyéből, erről egy szakmai tanácskozáson beszélt csütörtökön Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.      Az agrártárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének rendezvényén az államtitkár elmondta, hogy a meggy termőterülete Magyarországon mintegy 13 ezer hektár, éves termésmennyisége pedig az elmúlt tíz évben 50 és 85 ezer tonna között ingadozott. Az idei termés valamivel az átlagos alatt lesz, 55-60 ezer tonna várható.      Az áprilisi éjszakai fagyok, valamint a virágzást hátráltató hűvös, szeles időjárás az előzetesen rekordmennyiségűre várt meggy termésnél komoly károkat okoztak. A későbbi érésű fajtáknál a fagyok miatt jóval gyengébb termésre számíthatnak a gazdák, ugyanakkor jó, illetve nagyon jó a termés az Érdi bőtermő esetében - tette hozzá.      A cseresznye belföldi termőterülete mintegy 3 ezer hektár. A fagykárok következtében az idén cseresznyéből is az átlagosnál gyengébb, mintegy 7-10 ezer tonna közötti termés várható - mondta az államtitkár.       Czerván György beszélt arról is, hogy  2016-ban a kertészeti ágazatok kibocsátása 348,5 milliárd forint volt, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forintot tett ki. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2010-ben még 37,8 kilogrammot fogyasztott a magyar lakosság évente és fejenként, 2015-re ez a mennyiség már 45,8 kilogrammra emelkedett. (MTI)

A Google a világ legértékesebb márkája

Tavalyhoz hasonlóan a Google volt idén is a világ legértékesebb márkája - derült ki a Kantar Millward Brown médiapiaci kutatóvállalat "Brandz Top 100" felméréséből.     A második legértékesebb márka az Apple, amelyet a Microsoft követ.     A három cég sorrendjében nem volt változás tavalyhoz képest.     A lista negyedik helyére az Amazon került, amely tavaly még hátrébb volt, a hetedik helyen állt. Az ötödik helyen továbbra is a Facebook található.     A Google márka értéke 7 százalékkal 245,6 milliárd dollárra, az Apple értéke 3 százalékkal 234,7 milliárd dollárra, a Microsofté 18 százalékkal 143,2 milliárd dollárra, az Amazoné 41 százalékkal 139,3 milliárd dollárra, a Facebooké pedig 27 százalékkal 129,8 milliárd dollárra nőtt.     A lista első öt helyezettje közül négy technológiai és egy kiskereskedelmi (Amazon) cég.     A listán szereplő száz márkának az összesített értéke 8 százalékkal nőtt egy év alatt, 3400 milliárd dollárról 3600 milliárd dollárra.     A Brandz Top 100 tanulmányt a WPP marketing és márkatanácsadó, valamint cége, a Kantar Millward Brown készíti. Ez a világon az egyetlen rangsor, amely potenciális és jelenlegi fogyasztók értékelését is felhasználja - a pénzügyi adatok mellett - a márkaértékek meghatározásához. A jelentés elkészítéséhez több mint 3 millió vásárlót kérdeztek meg globálisan, mintegy 120 ezer márka kapcsán. (MTI)

Kedves Diákok! Van munka dögivel

A nyári diákmunkáknál az idén is széles a választék, az iskolaszövetkezetek tájékoztatása szerint a tanulók dolgozhatnak például pénztáros, árufeltöltő, fürdősegéd, úszómester, hostess, rendezvényi kisegítő munkakörben, emellett várják őket nyelvtudást igénylő munkákra, a felsőoktatásban tanulók pedig informatikai, mérnöki területeken is el tudnak elhelyezkedni, teljes és részmunkaidőben egyaránt.      Az Y Generáció Iskolaszövetkezet jellemzően budapesti vállalatokkal áll kapcsolatban, tavaly a nyári szezonban nagyjából 2000 munkavállalóval működött együtt. Az iskolaszövetkezet tájékoztatása szerint a diákok a nyári szünet alatt részmunkaidőben (4 vagy 6 órás) és teljes (8 órás) munkaidőben is állást vállalhatnak.       A diákok órabére a betöltött álláshoz szükséges szaktudást figyelembe véve bruttó 733 és 2900 forint között mozog. Az iskolaszövetkezetnél a legtöbb pozícióhoz kapcsolódó órabér nagyjából bruttó 1000-1100 forint körüli - tették hozzá.          A Schönherz Iskolaszövetkezet, amely főként a felsőoktatásban tanulók foglalkoztatását segíti, azt közölte, hogy leginkább az informatikai és mérnöki területeken tudnak pozíciókat kínálni. A szervezet szerint a legnagyobb kereslet a fejlesztő, tesztelő, rendszergazda és a technikusi munkakörben jártas munkaerő iránt van. Lehet jelentkezni a szövetkezetnél hagyományos pozíciókra is, így például irodai asszisztensi, ügyfélszolgálati munkatársi állásra, de gyakornoki munkakör is betölthető.       A tanulók bérezése a hagyományos munkaköröknél óránként bruttó 900-1200 forint közé, az informatikai szaktudást igénylő munkáknál pedig óránként bruttó 1200-2000 forint közé tehető. A legjobb helyzetben a mobilfejlesztők vannak, ők bruttó 3000 forintot kapnak óránként - tették hozzá.      A MÁV-Start arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nebuló-Meló Iskolaszövetkezettel együttműködve ajánl nyári munkát a diákoknak. A vasúttársaság állomási segítőket, állomási általános információsokat, idegen nyelvet beszélő nemzetközi információsokat, ügyfélszolgálati információsokat, utastájékoztató vagy adminisztrációs segítőket, a balatoni zenei fesztiválok idején segítő információs munkatársakat, kerékpárrakodókat keres.       A vasúttársaság a teljes munkaidős minimális órabért meghaladó mértékű fizetést ad, az órabérek 750 forinttól 1100 forintig terjednek a munkakörtől függően. A diákok szinte az összes balatoni és velencei-tavi állomáson, Budapesten, Békéscsabán, Celldömölkön, Debrecenben, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Szolnokon is vállalhatnak feladatokat - közölték.       A kereskedelemben működő cégek szintén számítanak a diákmunkára. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. az idén is országszerte várja a diákok jelentkezését, főként árufeltöltő, illetve pénztáros pozíciókra. A cégnél a diákok teljes vagy részmunkaidőben is vállalhatnak állást. A tanulók az egyes boltokban vagy a budapesti Nyugati téren található SPAR Karrier Irodában érdeklődhetnek a rendelkezésre álló lehetőségekről - olvasható a cég MTI-nek eljutatott közleményében.        A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fővárosi fürdőknél, strandoknál uszodamester, pénztáros, vízicsúszda-kezelő, fürdősegédmunkás (takarító, öltözőkezelő, kölcsönzői feladatok), hostess pozíció betöltésére keresnek diákokat. Munkájukat a fürdők 12 órát meghaladó nyitva tartása miatt több munkarendben igénylik, tavaly nyáron 145 119 óra diákmunka igényük volt.       A diákokat csak közbeszerzési pályázaton kiválasztott diákszövetkezeten - idén az Y Generáció Diákszövetkezeten - keresztül foglalkoztatják. Az ajánlott órabér nettó 800 forint, kivéve a pénztáros és uszodamester munkakört, ezekben a munkakörökben 2017. június 1-je óta az óradíj nettó 926 forint.      Az Aquaworld Resort Budapest az MTI érdeklődésre közölte: a diákok az élményfürdőnél csúszdaőri, pénztárosi állást vállalhatnak, illetve a szálloda éttermében a reggeliztetésnél segíthetnek. Az állásokról érdeklődni, illetve jelentkezni a diákszövetkezeteknél, valamint a hr@aquaworldresort.hu e-mail címen lehet. (MTI)

Lejár a társaságiadó-bevallás határideje

A vállalkozásoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről - emlékeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).     Az adóhivatal elektronikus üzenetben hívta fel a tavalyi mulasztók figyelmét a határidőre, a közelgő bevallási határidőre figyelmeztetve 67 ezer olyan vállalkozásnak küldött elektronikus levelet, amelyek tavaly nem, vagy csak késedelmesen nyújtották be társaságiadó-bevallásukat.     A társaságiadó-bevallást az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető adózóknak egyaránt az 1629 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1671-es bevalláson kell számot adniuk társasági adójukról. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló utáni ötödik hónap utolsó napja.     Azok a nonprofit szervezetek, amelyeknek tavaly nem volt vállalkozásból származó bevételük, vagy ahhoz kapcsolódó, elszámolható költségük, ráfordításuk - azaz nincs társaságiadó-alapjuk -, a társaságiadó-bevallást kiválthatják a TAONY nyilatkozattal május 31-ig.     A beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén 2017. május 31. A beszámolókat 2016. december 1-jétől kizárólag az Online Beszámoló- és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül (OBR) lehet benyújtani. A rendszer elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes). A közzétételért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. (MTI)

Azt mondják, nem elég biztonságos a netbankos SMS

Nem nyújt már abszolút védelmet a bűnözőkkel szemben az internetes bankolás során a tranzakció igazolására szolgáló sms-üzenet küldése abban az esetben,  ha előzőleg az ügyfelek  legalább egy súlyos biztonsági hibát elkövettek, például illetékteleneknek adták meg adataikat - tájékoztatta pénteken közleményben az MTI-t a G Data német kiberbiztonsági vállalat.      A bűnözők már megtalálták annak a módját, hogy valamely bankszámla belépési adatainak a birtokában a tranzakció visszaigazolására szolgáló kódot ne a számla tulajdonosának a telefonszámára, hanem egy másik, általuk megadott számra küldjék el sms-üzenetben. Ehhez azonban először meg kell szerezniük az ügyfél belépési adatait a banki szolgáltatásokhoz, ami általában valamely "hagyományos" adatlopási megoldással történik, például becsapós, félrevezető, megtévesztő "phishing" levelek küldésével.       A banki ügyfelek tehát ebben az esetben is csak akkor vannak kitéve veszélynek, ha ők maguk követnek el valami olyan adatvédelmi hibát, amelyet az internet használata során joggal elvárható józan óvatosság is ki kell hogy zárjon.       A módszer széleskörű elterjedését egyelőre akadályozza, hogy a bűnözőknek meg kell szerezniük a mobilszolgáltatóknak a SIM-kártyák beazonosítására használt SS7 protokollját is, ami nem kis befektetést igényel a részükről. Az ismeretek szerint a protokoll mintegy ezer dollárba kerül az internet ilyen és hasonló üzletekre szakosodott "mély bugyraiban".       A G Data közleményében mindenesetre felhívja rá a figyelmet, hogy a bankoknak a nem túl távoli jövőben más módszert kell majd keresniük az internetes bankolás biztonságának a garantálására, hiszen az sms már bizonyítottan nem nyújt holtbiztos megoldást. (MTI)

Nem vissszük túlzásba a gyermeknapi költekezést

Tíz magyar családból kilencben ünneplik a gyereknapot május utolsó vasárnapján, a szülők átlagosan 2-5 ezer forintot költenek gyereknapi meglepetésre -  derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex és a Regio Játékkereskedelmi Kft. külön-külön végzett, MTI-hez eljuttatott kutatásaiból.      A szülők mintegy fele átlagosan 3800 forint értékben vásárol játékot a Regio felmérése szerint, 6000 forintnál többet csak a családok negyedében költenek.       Hasonló összegekről írt a Formatex is: a programokra és az ajándékokra a megkérdezett szülők 27 százaléka 2-5 ezer forint között költ, de 19 százalékuk 5-7,5 ezer forintot is kiad, közel ennyien akár 10 ezer forintot is elköltenek, sőt 23 százalék 10 és 20 ezer forint közötti összegből gazdálkodik ezen a napon.       A pünkösdi hosszú hétvégén a kisgyermekes családok egyharmada utazik el, a legnépszerűbb úti célok a Balaton, az Északi-középhegység és Budapest. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka ad pénzt is gyereknapra, nagyrészt 1-2 ezer forintot. A családok kétharmada a helyi gyereknapi rendezvényeket látogatja meg, egyharmaduk pedig kirándulni indul, emellett a közös játék is nagy szerepet kap - ismerteti a Regio Kft.      Az országszerte 8 Játéksziget üzletet üzemeltető Formatex Kft. felmérése szerint a szülők 80 százaléka meglepetésnek szánja a gyereknapi ajándékot, nem együtt választanak a gyerekekkel. A tárgyi ajándékozás a legnépszerűbb, amit az olyan élményajándékok követnek, mint a fagyizás, a gyereknapi tematikus programok, majd a kirándulás vagy állatkerti és játszóházi látogatás.      A gyereknapi ajándékok között továbbra is a játékok a legnépszerűbbek, majd a könyv és az édesség következik, sportszereket és ruhát a szülők 15 százaléka készül adni gyerekének - közölték. (MTI)

Nagy pörgés, kedvező trendek a lakáspiacon

A tavalyi a lakáspiaci fordulat éve volt Magyarországon, az első negyedéves adatok alapján a kedvező tendenciák idén tovább erősödnek - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján csütörtökön Budapesten.      Balogh László kiemelte: tavaly 10 ezer új lakást adtak át, ami 31 százalékos növekedés, a kiadott engedélyek száma 2,5 szeresére emelkedett. Az első negyedévben 2061 új lakás épült az országban, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 88,7 százalékkal emelkedett éves szinten.      Az adatok a piac további számottevő élénkülését jelzik, az építőiparban évtizede nem látott növekedés volt, 24,7 százalékkal nőtt a termelés az első negyedévben - ismertette, hozzátéve, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lökést adnak a lakáspiac keresleti és kínálati oldalának a következő időszakban is.      Elmondta, a reálbérek több mint négy éve tartó emelkedése fontos eleme a lakáspiaci-építőipari élénkülésnek, mivel megteremti a megfelelő keresletet az új lakások iránt is, amit a családi otthonteremtési (csok) kedvezmény bevezetése is segít. A csokon belül 30 százalékos az aránya az új lakásoknak, ami szerinte tovább fog nőni. A programban befogadott kérelmek összege áprilisig eléri a 104,5 milliárd forintot - közölte. A csok beváltotta a hozzá fűzött reményeket, beindította a piacot, a kormány nem tervezi, hogy a 1,5 éve működő konstrukciót megszűntesse, a rendszer finomhangolását azonban lehetségesnek mondta.      Az uniós források felfutása, és az állami beruházások további lendületet adhatnak a növekedésnek - mondta. Kitért arra, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatára számos bürokráciacsökkentő intézkedést tervez a kormány, ezek között említette a közműszolgáltatásokhoz való csatlakozás idejének jelentős lerövidítését és a földhivatali digitalizált adatok ingyenes hozzáférését. Egy sor olyan javaslat előkészítése zajlik, amelyek változást hoznak az építőipari szakképzésben és több könnyítést léptetnek életbe az ágazatban - jelezte. A minisztériumban az építőipar helyzetéről szóló jelentésen dolgoznak, amely stratégiai célokat fogalmaz meg és elkészítésébe számos szakmai szervezetet bevontak.      Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az építési ágazat alapvető problémái között említette a piaci kereslet drasztikus ingadozását. Tavaly 18 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, idén viszont kétszámjegyű növekedést várnak, ami komoly feszültséget okoz. További probléma a területi kiegyenlítetlenség, a lakások többsége Közép-Magyarországon épül. Az első negyedévben elindított beruházások 75 százaléka Közép-Magyarországon kezdődött el, az új kivitelezések értéke megnégyszereződött a régióban. A tervezéshez két évre előre tekintő költségvetésre lenne szükség - állapította meg.      Kitért arra is, hogy a lakásépítések 10 éves lemaradásban vannak. Az építésügy átalakításáról azt mondta: az ágazati jogszabályváltozások mértéke és azok követése nehézkessé teszi a munkákat. A körbetartozások mértéke 2007-2013 között 400 milliárd forintra nőtt az ÉVOSZ szerint, ez 200 milliárd forintra csökkent azóta.      Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (Ifk) elnöke arról beszélt, hogy az új lakások áfacsökkentése, és a csok miatt kapott ekkora lendületet a piac. Az újépítésű lakások értékesítését terhelő áfa mértékének csökkentése azonban csak határozott időre, 2019-ig szól, az Ifk-tagok szerint mielőbb érdemes megfontolni annak állandósítását. A kedvező növekedési kilátások megvalósulásának legnagyobb kockázata szerinte az építőipari kapacitáshiány, amit már rövidtávon orvosolhatna az építőipari vállalkozások kiemelt technológiafejlesztési és gépbeszerzés támogatása a kormányzat részéről, a mezőgazdasághoz hasonlóan. Az építőipart nemcsak az új lakások áfája érinti, hanem az építőanyagok vagy a szolgáltatások áfája, ezek ágazati egységestése hozzájárulna a szektor fehérítéséhez - fűzte hozzá. MTI fotó, Czeglédi Zsolt

Megnyugtató: megbízhatóak a magyarországi biztosítók

A magyarországi biztosítók a nemzetközileg előírt követelményeknél szigorúbb elvárásoknak is megfelelnek, biztonságosan működnek - mondta Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénzügyi szekciójának elnöke szerdán Budapesten, sajtóbeszélgetésen.      Horváth Gyula kiemelte: a biztosítóknál - a bankokhoz hasonlóan - a gazdasági válságot követően egyre jobban szigorították a tőkekövetelményeket, hogy azok a jövőben is megbízhatóan tevékenykedjenek. A biztosítótársaságok tőkehelyzetére előírt úgynevezett Szolvencia I előírásokat a közelmúltban váltotta fel a Szolvencia II szabályozás, amely még inkább, több területen is szigorította működésüket.      A Szolvencia I alapvetően a tőkekövetelményeket írta elő a biztosítóknak, az új szabályozás ennél jóval összetettebb, és inkább a kockázatok kezelésére, lefedésére koncentrál, emellett előírásokat fogalmaz meg a menedzsmentre - mutatott rá a Mabisz szakértője.      Elmondta: május 19. fontos határidő volt a biztosítók számára, ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.       Kiemelte: a hazai biztosítóknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos, úgynevezett szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg.      A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja a nemzetközileg, illetve az MNB által elvárt minimum szintet is, 2016-ban 222 százalék volt, ez a mérték nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít - hangsúlyozta Horváth Gyula. (MTI)

Figyelem, már csak ma éjfélig lehet

Hétfőn éjfélig kell leadni a 2016. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallást - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán. A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja 1+1 százalékáról is már csak hétfőn lehet rendelkezni.     A szóvivő kifejtette: az ügyfélkapuval nem rendelkezők hétfőn este hatig az ügyfélszolgálaton, illetve éjfélig postán is beadhatják határidőn belül a személyi jövedelemadó bevallást.     Emlékeztetett arra, hogy az idén először a NAV 4 millió szja-bevallási tervezetet készített el az adózóknak a munkáltatótól kapott adatokból.     Szerinte a tervezet legfeljebb hiányos lehet, amit éjfélig korrigálhatnak az adózók az ügyfélkapun, a határidő lejárta után pedig a hiányosan bevallók - például kedvezményt nem érvényesítők - önellenőrzésen javíthatnak.     Kis Péter András felhívta a figyelmet arra, hogy hétfőn napközben még lehet ügyfélkaput nyitni, amin éjfélig beküldhető a bevallás.     A NAV az MTI-hez eljuttatott közleményében arra is kitért, hogy az szja 1+1 százalékáról is már csak éjfélig lehet rendelkezni.     Akik már korábban benyújtották bevallásukat, de nem rendelkeztek civil szervezet, egyház vagy a Nemzeti Tehetségprogram javára, azok utólag, a bevallástól függetlenül is megtehetik a 16EGYSZA nyomtatvány postázásával, illetve a webes felületen keresztül - közölte az adóhatóság.     A NAV felhívta a figyelmet: a bevalláshoz segítséget nyújtanak az ügyfélszolgálatokon, illetve az általános tájékoztató rendszerben a 06-40/42-42-42-es számon este 6 óráig. (MTI)