TIME DATE
Ma Jolán nap van.

Alföld Vv

Kommunikációs kommunikáció: ismét itt egy páratlan debreceni páros

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indult Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. Jön a hatodik adás: vajon a kommunikációs szakemberek életében könnyebb a kommunikáció a párkapcsolatban és a közös munkában? Kiderül szerdán, július 24-én este 20.00 órától az Alföld Televízió csatornáján!

Karatéból szerelem: ismét itt egy páratlan debreceni páros

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indult Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. A Páratlan Debreceni Párosok ötödik adásában július 17-én, szerdán 20 órakor Badar Attila és Badarné Krista Andrea lesz a főszereplő. Karatéból szerelem, szerelemből karate: egy tényleg páratlan történet a KIYOSUMI SE Dojo-ból! Nem érdemes kihagyni!

Bettiék a Desperadóból: újra egy páratlan debreceni páros

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indult Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. A Páratlan Debreceni Párosok negyedik adásában július 10-én, szerdán 20 órakor Betti és Moszi lesz a főszereplő a Desperadóból.  Megszeretni Valakit, akinek először csak a hangját hallod, ..... Sorszerű találkozás, egy romantikus szerelmi történet..... Dalok szívből születnek, Neki..... Szerelem a zenéből, egy történet, amikor a sors meg van írva?!:)) VIdám beszélgetés Bettivel, a Desperado énekesével, és Moszival, a Desperado zenei producerével! Munkából házzasság, házasságból sok közös munka:) Tartson velünk! :)

Újra jön egy Páratlan Debreceni Páros az Alföld Tv-n

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indult Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. A Páratlan Debreceni Párosok harmadik adásában július 3-án, szerdán 20 órakor egy mézeskalácskészítés története, tradiciója rajzolódik ki a házasság erejével. Szívell, lélekkel készült mézeskalaácsok, és minden ami az összetartás, közös munka, szeretet erejében rejlik, abból születik. A Radics házaspár közelebbról! Tartsanak velünk! Szeretettel ajánljuk!

Alföld Tv? Kik azok? Mi vagyunk!

Miután a debreceni székhelyű Alföld Televízió, a hajdupress.hu és a Fórum rendezvényszervező gárdája egy csapatot alkot, ráadásul igen dinamikusat, arra gondoltunk, hogy a szokottnál közelebbről is bemutatkozunk a nagyközönségnek. Íme!   Török-Papp Csilla médiadivízió-igazgató 2011 óta vagyok az Alföld Televízió vezetője. Azóta felelősségteljesen azon dolgozom, hogy minél sokrétűbb szolgáltatást tudjunk nyújtani mind a nézőink, mind az üzleti partnereink számára. 2011-ben indítottuk a www.hajdupress.huhírportált, és a rendezvényszervező ágazatunkat. Büszke vagyok a csapatomra, akik hasonló szemlélettel és munkamorállal dolgoznak. Értik, szeretik és magas színvonalon végzik a rájuk háruló feladatokat mindhárom területen. Küldetésem a cégvezetés során, hogy egységet kovácsoljak a különböző területen dolgozó különleges egyéniségű és igen kreatív munkatársak között. Két kisgyermek büszke édesanyja vagyok, kislányom 9 éves, a kisfiam 3. Hobbim a regényírás, ez idáig  három romantikus történettel színesítem a könyvesboltok polcait. Kedvenc könyvem: Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre. Kedvenc filmem: Sweet Home Alabama. Kedvenc ételem: bármi, amit a férjem készít.    ALFÖLD TV, HAJDUPRESS   Szőgyényi Adrienn főszerkesztő 2009-ben a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományi alapszakán kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat, amit 2012-ben mesterszakon folytattam. 2014 novemberétől vagyok az Alföld Televízió munkatársa. Eleinte szerkesztő-riporteri feladatokat láttam el, majd később műsorvezetőként is kipróbálhattam magam. Nagy örömömre szolgál, hogy az egyetemtől nem kellett teljes mértékben elbúcsúznom, hiszen három éve a Díszudvar című egyetemi magazin műsorvezetője vagyok. 2018 szeptemberében új feladattal bíztak meg: az Alföld Televízió főszerkesztője lettem. Legfontosabb feladataim közé tartozik, hogy koordinálom a szerkesztő-riporteri csapat munkáját, ellenőrzöm az elkészült anyagokat és folyamatosan tartom a kapcsolatot a televízió partnereivel, illetve a külsős munkatársakkal. A főszerkesztői feladatok mellett továbbra is rendszeresen készítek anyagokat az Este7-be, a Díszudvarba és a Pezsgőbe. Munkámat igyekszem maximális felkészültséggel, odafigyeléssel és alázattal végezni. Kedvenc film: Felhőatlasz, Csillagok között Kedvenc sorozat: The Walking Dead, Így jártam anyátokkal Kedvenc étel: Imádok enni, nem tudnék egyet sem kiemelni.   Bucsi Bernadett Ildikó szerkesztő-riporter Gimnazistaként arra vágytam, hogy televíziós riporterként dolgozzak, ezért fakultációnak a mozgóképkultúra és médiaismeretet választottam, ami később az érettségin szabadon választott vizsgatárgyam volt. 2013-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Kommunikáció- és médiatudomány alapszakon kezdtem meg a felsőfokú tanulmányaimat. Elértem a célom: ma már szerkesztő-riporter vagyok. Az Alföld Televíziónál 2018 októbere óta dolgozom. A munkám a hivatásom, és egy nagyszerű csapat tagja vagyok. Szabadidőmben szívesen olvasok kortárs irodalmi műveket, nagyon szeretem Grecsó Krisztiánregényeit és Závada Péterverseit. Kedvenc színházi élményem a Tamási Áron Színház és a sZempöl Offchestra közös produkciója, az Alicevolt. Szívesen váltok jegyet Margaret Island, Rúzsa Magdiés Magashegyi Undergroundkoncertre. Filmet általában a thrillerműfajból választok. Sárdi-Kopányi Balázs műsorvezető, szerkesztő 2011 óta dolgozom az Alföld Tv-nél és a hajdupress.hu-nál. A nézők a híradó műsorvezetőjeként ismerhetnek, emellett szerkesztőként, újságíróként a kezdetektől alaptagja vagyok a hajdupress.hu-nak. Szeretek a szabadban, jó társaságban sütni-főzni.   Tóth Csaba Zsolt műsorvezető-szerkesztő, főszerkesztő 25 év van mögöttem a szakmában. Csaknem egy évtizedig voltam a Hajdú-bihari Napló lapszerkesztője, sportrovat-vezetője, dolgoztam a Debreceni Sportcentrum sajtósaként is. 2011-ben, az alapításkor a hajdupress.hu első szerkesztőjeként kezdtem a cégnél, főszerkesztőként dolgozom a hírportál sikeréért. Az Alföld Tv-n műsorvezetőként jegyzem a Press-Szó, a Gyermek Press-Szó és a Center című műsorokat. Nagyon szeretem a családom, a focit és a Jókai bablevest. Kedvenc filmem a Minden héten háború, topsorozatom az Agymenők. Mottóm: a rock örök és elpusztíthatatlan.   Vígh Anna Judit szerkesztő-riporter,műsorvezető A Debreceni Egyetem kommunikáció és média szakán tanultam, majd 2018 szeptemberében csatlakoztam az Alföld Televízió csapatához szerkesztő-riporteri munkakörben. Riporterként napi rendszerességgel veszek részt sajtótájékoztatókon, kulturális programokon, sporteseményeken és szakmai konferenciákon, amelyeken megannyi különböző szaktudású és érdekeltségű emberrel készítek interjúkat. Szerkesztői munkám során az Este7, a Díszudvar, a Pezsgő és a Galéria műsor anyagait készítem el. Utóbbi műsorvezetőjeként Debrecen legszínesebb színházi, képző- és filmművészeti eseményeit mutathatom be a nézőknek. A Pezsgő című műsorunkban személyes célkitűzésként városunk kevésbé ismert, de a kulturális közeget építő, felfrissítő szervezeteire, eseményeire igyekszem felhívni a figyelmet. Mindezek mellett a televízió különböző rendezvényein is konferálok. Kedvenc film: Interstellar, I Origins Kedvenc étel: bundáskenyér, brownie   Bakos Attila operatőr, vágó 2011-ben szereztem segédoperatőri végzettséget Budapesten. Iskola mellett külsősként dolgoztam a debreceni Pixel Filmnél, hogy minél többet tanulhassak. 2013. szeptembere óta dolgozom az Alföld Televíziónál. A híradó és magazinműsorok vágása mellett külső helyszíneken és a stúdióban egyaránt operatőri munkákat is ellátok. Szabadidőmet a családommal, illetve filmek és sportesemények nézésével töltöm. Kedvenc filmjeim: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, Harcosok klubja, Fehér tenyér. Kedvenc csapataim: DVSC, Liverpool FC. Pénzes László operatőr, vágó Pénzes László vagyok, az Alföld Televízió operatőr-vágója. Előző munkahelyemen négy évet töltöttem el, ott ismerkedtem meg a televíziózással, azon belül is a kamerakezeléssel és vágással. Az Alföld Televízió csapatának 2015 nyara óta vagyok tagja. Mint korábbi munkahelyemen, az Alföld Televíziónál is feladataim közé tartozik adott események rögzítése, a napi híradó és a magazinműsorok gyártása (felvétel és utómunka), illetve a Hajdupress.hu hírportál kötelékében fotóriporteri feladatok ellátása.   Szilágyi Zoltán operatőr, vágó 2017 októbere óta dolgozom az Alföld TV-nél mint operatőr/vàgó. Szabadidőmben a BoobStorm névre hallgató debreceni punk rock banda sorait erősítem (vagy épp gyengítem).   RENDEZVÉNYSZERVEZÉS   Pikó Petra  rendezvényszervező 1,5 éve dolgozom a televíziónál, a feladataim közül a gyerekeknek szóló rendezvények megépítését és lebonyolítását szeretem a legjobban, eddigi favoritom a Lovag és Hercegnő kiállításunk volt. Emellett segédkezem még a Fórum Magazinok megszerkesztésében, kiegészítő imádatomból adódóan azon belül a termékfotózásokat szeretem a legjobban, ahol a szezon legkülönlegesebb darabjait csodálhatom meg. Igazán kikapcsolódni csak zenehallgatás közben tudok! Kedvenc italom: csakis a Kávé, minden mennyiségben.   Szűcs-Tarcsa Anita stylist, rendezvényszervező-vezető Több mint 7 éve dolgoziom a cégnél, mint a Fórum rendezvényszervezője. A feladataim közé tartozik a divatmegjelenésekre a ruhák összeválogatása, és a Fórum Debrecen kiadványainak szerkesztése. A kedvenc fotóanyagunk: az Iszak Esztivel és Mádai Viviennel elkészült sorozat! Szeretem az új kihívásokat, és minden, ami divat! Kedvenc film: nagyon nagy kedvenc nincs, mindenevő vagyok! De ha film vagy sorozat? Akkor a sorozat inkább! Kedvenc étel: az olasz konyha bárhol bármikor! Hobbi: utazás - más kultúrákat megismerni az ott élők szemszögéből.    Vincze Lili rendezvényszervező, külső munkatárs A rendezvényszervezők munkáját segítem közel egy éve. Feladataim igen kreatívak, amelyeket nagyon élvezek. Imádom a divatot, így nagy kedvencem a divatanyagok fotózása. Az elmúlt időszak alatt sokat tanultam kollégáimtól, egy jól működő szervezet része lettem, ami egyetemi éveim alatt egyszerre hasznos és élvezetes is. Szeretem a szabadidőm aktívan eltölteni, utazni, főzni, de rajongok a természetért és minden állatért is. Fotók: Kiss Lóránt

Ismét Páratlan Debreceni Páros az Alföld Tv-n

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indult Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. A Páratlan Debreceni Párosok első adásában Tarné Jaross Annamáriával és Tar Gyulával ismerkedhettek meg a nézők, június 26-án, szerdán 20 órakor pedig jön a második műsor a Serra testvérekkel. Serra Bendegúz és Serra György egy testvérpár, akik ma a debreceni vívásért vívnak és élnek. Érdekesség, tudás, elhivatottság, érzelem, meghatottság, humor! A műsorból kiderül, hogyan kezdtek el vívni, hogyan kerültek közel a víváshoz. De persze nemcsak a sportról esik szó...

Kezdődik a Páratlan Debreceni Párosok című műsor

Mint azt hírül adtuk, 10 részes, új műsorsorozat indul június 19-én, szerdán 20 órakor Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. A Páratlan Debreceni Párosok első adásában Tarné Jaross Annamáriával és Tar Gyulával ismerkedhetnek meg.  A Tar házaspár csaknem két évtizede dolgozik együtt. 2003-ban nyitották meg pizzériájukat Debrecenben az olasz konyha iránti szerelemből. Tóth Edina műsorvezető annak jár utána, hogy Annamária és Gyula házaspárként hogyan tud együtt dolgozni, mi az összetartásuk ereje. Kiderül ma 20:00-kor az Alföld Televízióban!

Páratlan debreceni párosok az Alföld Tv-n

10 részes, új műsorsorozat indul június 19-én, szerdán 20 órakor Páratlan debreceni párosok címmel az Alföld Televízióban. A műsorfolyam olyan ismert debrecenieket mutat be, akik együtt is élnek és együtt is dolgoznak: 9 házas- és 1 testvérpárt. Vannak köztük fiatalok és 40 éves házasok is, szóba kerülnek a párkapcsolati, a munkaügyi és az érzelmi szempontok egyaránt. Debreceni házaspárok kerülnek tehát reflektorfénybe: őszinte, meghitt beszélgetések, párokkal, akik nemcsak a magánéletben de a munkájukban, hivatásukban is egy útra léptek. Párok, akik őszintén mesélik el megismerkedésük történetét, és azt hogyan tudnak a magánélet mellett a munkában is egy sikeres párt alkotni. A párkapcsolat erősíti a közös munkát, vagy éppen a közös munka erősíti a házasságot, többek között erről is kérdezi őket Tóth Edina, a műsor ötletgazdája, a debreceni Devidion Rendezvényszervzés koordinátora. "Vállalkozásfejlesztéssel foglalkoztam, vállalkozókkal egy nemzetközi üzletfejlesztési programban, melyben sikeres vállalkozók történeteit publikáltuk, programokat, utakat, találkozókat, rendezvényeket szerveztünk, mindezeket azért, hogy segítsük, támogassuk a vállakozókat a sikereikben. A Devidion üzleti találkozók szervezése mellett előadói esteket is szervez, ahol közszerepelőket kérdezek motivációról, önmegvalósításról, sikerről, életvezetésről. Munkám során e két dolog összekapcsolásából, született meg bennem a gondolat, az ötlet. Vállakozók, akik házaspárok egyben, hogyan tudnak együtt dolgozni, hogyan működhet egy vállalkozás úgy, hogy házaspárok csinálják, Erről is kérdeztem 9 debreceni házaspárt és egy testvérpárt, akik ismertek, meghatározók egy-egy területen Debrecenben, és természetesen egyediek, mert mindenki különleges valamiben, ezért Páratlan Debreceni Párosok ők" - monda az előzményekről Tóth Edina, a produkció háziasszonya. Szeretettel ajánljuk a műsort, házaspárok és egy testvérpár őszinte történetét, akik több vállalkozási területről érkeznek, úgy mint vendéglátás, sport, gyógyítás, kézművesség, zene, tánc, média, lakberendezés. A beszélgetésekben lesz sok érzelem, megható történet, sok üzenet, mondanivaló az élet különböző területére vonatkozóan. Köszönet jár a pároknak, hogy megismerhetjük őket közelebbről, hogy vállalták a szereplést, hogy történeteikkel motivációt, kitartásra ösztönzést adnak másoknak, mind a magánéletben, mind a vállalkozói sikerek elérésében.

CENTER Magazin Csinta Samuval és Bereczky Attilával

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adás itt, alább is megtekinthető. A műsorban Csinta Samu szakíró, a Nemzeti Sport publicistája, sportvezető, a Sepsi OSK (Sepsiszentgyörgy) labdarúgócsapatának klubigazgatója és Bereczky Attila, a Nemzeti Sport újságírója, a DVSC-Schaeffler női kézilabdacsapatának kommunikációs igazgatója beszél az élvonalbeli sportklubok nyilvánosság előtti életéről, a kommunikáció és klubmenedzsment problémáiról, és persze a magyar foci más kérdéseiről is.   

CENTER Magazin: az ultráktól a divatszurkolókig

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adás itt, alább is megtekinthető. A műsorban Sándor Mihály, sportszakíró, történész, újságíró, tanár,  Nívó- és Ezüstgerely-díjas szerző, c. egyetemi docens és Bereczky Attila, a Nemzeti Sport újságírója, a DVSC-Schaeffler női kézilabdacsapatának kommunikációs igazgatója vall őszintén a szurkolói mozgalmakról, az ultrákról, a divatszurkolásról és persze a magyar foci más kérdéseiről is.   

A költészet napja előtt tisztelegnek az Alföld TV munkatársai

A költészet napját hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. A jeles napról az Alföld Televízió munkatársai is megemlékeznek, nem is akárhogyan. Az Alföld Televízió munkatársai legalább olyan különbözőek, mint a csatorna műsorai. Egy valami azonban közös bennünk: mindannyian szeretjük a verseket. Innen jött az ötlet, hogy a költészet napjáról emlékezzünk meg a hírportálunkon és a televízióban is. Fogadják tőlünk szeretettel kedvenc verseinket! Zelk Zoltán: Sirály (részletek) Előadja: Török-Papp Csilla, az Alföld Televízió média divízió igazgatója Szabó Lőrinc: Élek, s hogy meddig Előadja: Tóth Csaba Zsolt, a HajduPress főszerkesztője, az Alföld Televízió műsorvezetője Radnóti Miklós: Tétova óda Radnóti Miklós: Nem tudhatom Előadja: Szőgyényi Adrienn, az Alföld Televíziő főszerkesztője és műsorvezetője József Attila: Levegőt! Előadja: Gyürky Kata, az Alföld Televízió munkatársa Grecsó Krisztián: Ami elhasadt József Attila: Amit szívedbe rejtesz Előadja: Bucsi Bernadett Ildikó, az Alföld Televízió szerkesztő-riportere Babits Mihály: Zsoltár férfihangra Előadja: Vigh Anna Judit, az Alföld Televízió szerkesztő-riportere és műsorvezetője    

CENTER Szöllősi Györggyel és Forisek Péterrel: Puskás akkor és most

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adás itt, alább is megtekinthető. A műsorban Szöllősi György főszerkesztő (Nemzeti Sport/ Four Four Two), az MSÚSZ elnöke, a magyar futballhagyományok és Puskás-ügyek nagykövete, valamint Forisek Péter habilitált egyetemi docens, történész (DE-BTK) vall őszintén Puskás Ferencről, a legenda koráról és 21. századi létezéséről, és persze a magyar foci más kérdéseiről is.  

Olimpia bajnok a CENTERBEN: a kapusok világa

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, illusztris vendégekkel. A műsorban Gelei József olimpiai bajnok és EB-bronzérmes kapus, az 1966-os vb nagy meccse, a magyar-brazil (3-1) egyik hőse, valamint Gelei Károly volt válogatott hálóőr, FIFA agent ügynök és tv-s szakértő vall őszintén a szakmáról, a nehézségekről és nagy élményekről is.

Köszönöm! Szívesen! CENTER Dobrai Zoltánnal és Ó. Nagy Ferenccel

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek a debreceni stadionok, csarnokok "hangjai", Dobrai Zoltán és Ó. Nagy Ferenc, akik őszintén vallanak a szakmáról, a nehézségekről és nagy élményekről is.

Center a főbíróval és a futsalpápával

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Aranycsapat Emlékév Testület első embere és Kozma Mihály futsalpápa, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Curry, DEAC: Center Becsky Istvánnal és Berényi Sándorral

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Becsky István, a DEAC kosárlabdacsapatának vezetője és Berényi Sándor, a gárda edzője, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Debreceni fotósok az olimpián: újra Center

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek ezúttal nyári és téli olimpiát is megjárt fotóriporterek, Czeglédi Zsolt és Derencsényi István, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Érdemes lesz karácsonykor az Alföld Televízióra kapcsolni

Elbűvölő rövidfilmekkel, saját gyártású szórakoztató műsorral és játékfilmekkel is készül az Alföld Televízió a szeretet ünnepére. Egy percre sem hagyjuk unatkozni december 24-én a gyerkőcöket, amíg anya és apa a konyhában készítik az ünnepi vacsorát. Nagy kedvenceket hozunk el az Alföld Televízióba: 15 órakor Tompeti és Barátai alapozzák meg a remek karácsonyi hangulatot. A magányt és a szeretet erejét állítja középpontba Czeily Tibor filmje, a Karácsonyi fény. Az alkotás egyik főszereplője Csikos Sándor, a debreceni Csokonai Színház színművésze. Szerepet kapott még a filmben Csősz Boglárka színésznő, szépségkirálynő is. A Karányi fényt december 24-én 16 órakor láthatják először az Alföld Televízió nézői. 16:15-kor mutatjuk be a gyulai Gombos Tamás elbűvölő kisfilmjét. A legnagyobb ajándék egy Rebeka nevű kislányról szól, akinek minden vágya, hogy találkozzon az igazi télapóval. A nagyszakállú misztikuma mellett a film központi témája a családi szeretet.  2019-ben nagy dobásra készül az Alföld Televízió. Beszédes Generációk címmel elindul új, szórakoztató műsorunk, amelybe nézőink karácsonykor bepillantást nyerhetnek. Alpha, Z, Y, X, baby boomer és veterán: különböző generációk különböző véleményekkel - vagy mégsem? Műsorunkban a cserfes kislányoktól kezdve a lázadó tinédzsereken, anyukákon és apukákon át a bölcs dédnagymamáig mindenki elmondja véleményét, most éppen a karácsonyról. A Beszédes Generációk december 24-én 20:10-kor debütál az Alföld Televízió képernyőjén. Karácsony első és második napján is érdemes lesz velünk tartani. Nyáron nagy sikert aratott a nevelőszülői hivatásról szóló, négy részes minisorozatunk, ezért december 25-én 15:35-kor újra láthatják A lélek védelmében című műsorunkat. 21:55-kor megdolgoztatjuk kicsit a rekeszizmokat és érkezik a Keresd a nőt! című kanadai-angol vígjáték John Candy-vel a főszerepben. A nevetés után az izgalom kerül a középpontba: december 26-án 21:35-kor kezdődik az Óvatlan fejvadászok című amerikai akciófilm David Hasselhoff főszereplésével. Az Alföld Televízió minden munkatársa nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben, egészségben gazdag boldog új évet kívánok! Tartsanak velünk 2019-ben is! Szőgyényi Adrienn

Újra Center: Köstner Vilmos ismét a Loki élén

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Köstner Vilmos, a DVSC női kézilabdacsapatának nemrég újra kinevezett vezetőedzője és Bereczky Attila, a klub kommunikációs vezetője, akik őszintén vallanak a kritikákról és nagy élményekről is.

Készüljön a karácsonyra az Alföld Televízióval!

Az Alföld Televízió szerkesztősége már karácsonyi lázban ég, hiszen csupán három hét van hátra az év legszebb ünnepéig. Pezsgő című műsorunk karácsonyi különkiadásaiban az ünnepi hangulat megteremtése mellett tippeket is adunk nézőinknek, hogy legyen csodaszép az idei karácsony. A kedden 18:35-kor kezdődő Pezsgőben a "divatkarácsony" témáját járjuk körül. Bemutatjuk, hogy mivel érdemes idén díszíteni lakásunkat, mi számít igazán trendinek. Otthonunk karácsonyi dekorációjához Somné Soós Judit ötletgazda ad útmutatót, ahhoz pedig, hogy milyen ruhadarabokban lehetünk mi magunk stílusosak az ünnepekkor, Szűcs-Tarcsa Anita stylist nyújt segítséget. Ne feledjék: Pezsgő 18:35-kor az Alföld Televízió műsorán!

Japánban Csehov Csubukovjaként mutatkozott be - Interjú Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művésszel

A virágzó japán-magyar kapcsolatok, ezen belül is Tojama és Debrecen városának hosszú évtizedekre visszanyúló kulturális együttműködése keretében 2018 őszén, Tojama város színtársulatának 70. évfordulója alkalmából a Debreceni Színjátszó Stúdió Japánban járt. Csehov egyfelvonásosát, a Leánykérést játszotta el kölcsönösen egymás előtt a két társulat, s a magyar „stúdiósok” közül a darabban szereplő apát, Csubukovot Csikos Sándor alakította. Az japán utazás és fellépés apropója kapcsán készített interjúban Csikos Sándort először is arról kérdeztem, hogy hogyan és mikor került kapcsolatba a Debreceni Színjátszó Stúdióval, s milyen feladatokat vállalt az együttműködésük keretében? Mint az a színművész válaszából kiderült, a stúdió megalakulásától, 1979-től fogva részt vett az ott folyó munkában, elsősorban mint beszédtanár, s nem másokkal, mint Eszenyi Enikővel, Szarvas Józseffel, Varga Máriával, Horányi Lászlóval dolgozhatott együtt. Azután, amikor Pinczés István átvette a stúdiószínház irányítását, már nemcsak verset mondtak az ottani diákok, hanem darabokat is kezdtek színre vinni. Így jött létre annak idején, 1981-ben Csehov Leánykérésének az a verziója is, amelyben Csikos Sándor ugyan még nem szerepelt, de amellyel a stúdiószínház kijuthatott egy New York-i amatőr színjátszó fesztiválra, ahol a japánok szintén ezt a darabot adták elő. A japán-magyar, pontosabban Debrecen és Tojama város közötti kulturális együttműködés innentől datálódik, s most, a japán színjátszó társulat 70. születésnapjára nem is volt kérdés, hogy ezt a színdarabot viszik ki. Ebben a verzióban azonban már Csikos Sándor is szerepel, Csubukovot alakítja, s így juthatott ki – 77 évesen, életében először – Japánba. Csikos Sándor nagyívű pályáján már rengeteg klasszikus drámához volt szerencséje, ezért érdeklődtem, hogy korábban Csehovnak ehhez az egyfelvonásosához volt-e már köze? Akár színészként, akár tanárként? Csikos Sándor elmondta, hogy egy alkalommal a ma már szintén a színészi pályára lépő Kurely László osztályának az Ady Gimnáziumban rendezett a Leánykérésből egy vizsgaelőadást, de egyébként ő maga még nem játszott benne. Azért is örül, hogy végre megkapta ezt a szerepet, mert egyébként szinte az összes többi Csehov-darab már megvolt neki színészként. Kezdőként a Sirály Trepljovját alakította, a Ványa bácsiban Asztrovot testesítette meg, játszotta Andrejt a Három nővérben, Nyíregyházán ő volt Sabelszkij az Ivanov című darabban, A dohányzás ártalmasságáról című Csehov-remeket pedig beépítette az 1956-os forradalom 60.évfordulójára rendezett Szélfútta levél című előadásába. S most végre Csubukovot is eljátszhatta a Leánykérésben. Mivel a Leánykérést a japán társulat születésnapján a japánok is újra előadták, érdeklődtem, hogy a színművész véleménye szerint van-e olyan színjátszási technika, amit érdemes volna tőlük átvenni? A színművész válasza erre a határozott nem volt, mégpedig azért, mert a dráma kifejezetten európai műfaj, s a japánok nem a görög tragédiáktól kezdődő tradíciót követik. Náluk is van színjátszás, de teljesen más alapokra helyezve. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akarják beépíteni a repertoárjukba az európai irodalmat – hiszen erről szól a Leánykérés színrevitele is – de a maguk eszközeivel, s tőlünk igen távol álló módszerekkel dolgozzák fel az európai drámákat. Ha valaki arra is kíváncsi, hogy a Leánykérés előadásán kívül milyen programjai voltak még a Színjátszó Stúdiónak Japánban, s mi fogta meg az utazás során leginkább Csikos Sándor színművészt, az tekintse meg a vele készített teljes interjút az Alföld Tv hamarosan induló Galéria című műsorában. Gyürky Katalin Fotó: Csokonai Színház, Máthé András

Herczegi Center: edzői hitvallás a Loki mesterétől

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendég Herczeg András, a DVSC labdarúgócsapatának vezetőedzője, aki őszintén vall a trénerek nehézségeiről, a kritikákról és nagy élményeiről is.

A képi világ érzelemformáló ereje - interjú Láposi Terkával, a Vojtina játszószínházának művészeti vezetőjével

Debrecen közkedvelt bábszínháza, a Vojtina azon túl, hogy nap mint nap kamaradarabokkal és játszószínházi programokkal fejleszti a gyermekek művészi érzékét, évadonként négy-öt kiállítással is elkápráztatja a közönségét. A 2018/19-es évad második tárlatának megnyitója után beszélgettünk a teátrum kiállításokért (is) felelős művészeti vezetőjével, Láposi Terkával. Mielőtt erről a második, épp aktuális, egészen 2019. január 7-éig látogatható Szép kerekek forogjatok - avagy meséljem-e? című kiállításról faggattam volna a művészeti vezetőt, az idei tárlatokat összekötő tematikára voltam kíváncsi. Hogy vajon milyen elv mentén valósulnak meg 2018/19-ben a vojtinás tárlatok? Láposi Terka válaszából kiderült, hogy látszólag széttartónak tűnnek a már lezajlott, a jelenlegi és a még várható kiállítások, de mégsem eklektikusak. Mert úgy kívánnak műfaji sokszínűséget bemutatni, hogy közben mindegyik a bábműfajra koncentrál, amely műfaj sokféle társművészettel tart kapcsolatot. Kapcsolatban van a gyermekkönyvek illusztrációjával, a fotóval, az animációval, a hanggal, a muzsikával, a zörejekkel, és azokkal az anyagokkal, textíliákkal, amelyekből a báb létrejöhet. Ezen kívül a kiállításaik mindegyikének közös kérdése, hogy az alkotó személyisége és az alkotás folyamata hogyan találkozik, akár a színpadon, akár a kiállítótérben. Így nem véletlen, hogy az idei első, már lezajlott tárlat egy olyan szobrászművész, Kustár Gábor alkotásait láttatta, aki maga is bábkészítéssel is foglalkozik, s a szobraira is lehet úgy tekinteni, mint potenciális bábokra: amennyiben megmozdulnának, máris lehetne őket a színpadon bábfiguraként használni. S amíg ezek a szobrok a tematikájuk miatt szakrális térben voltak látogathatók, a második, épp aktuális kiállítás is nagyban épít a szakralitásra, amiatt is, mert a téli ünnepkör miatt egyfelől ez eleve adja magát. Másfelől az itt kiállított tizenkét kamaradarab bábjai és díszletelemei a bennük feldolgozott népmesei elemek miatt is kapcsolódnak a szakrális élményhez. S az alkotó és a bábműfaj a további kiállítások esetén is találkozni fog, miközben az egymásra való rátekintés is hangsúlyossá válik. A beszélgetésünket ettől kezdve főleg a most aktuális Szép kerekek forogjatok - avagy meséljem-e? című tárlat felé tereltem. A kiállítás Szabó Zsuzsa, Surányi Gergely és persze Láposi Terka alkotó munkájának köszönhetően jött létre. Arra voltam kíváncsi, hogy miért épp most, tizenkét színpadra álmodott mese után érezték úgy, hogy a színpadon láttatott elemeket más térbe és közegbe helyezve is a nagyközönség – főleg a gyerekek - elé tárják? Láposi Terka az „időpont” kiválasztásához több, egymással összefüggő magyarázattal szolgált. Egyfelől a kiállítás dátuma kötődik egy másik tárlat létrejöttéhez: Makoldi Sándor tiszteletére november 21-én nyílt egy kiállítás a Belvárosi Galériában MaGeRő, Makoldi Sándor hatása kortárs alkotókra címmel, a tanítványai munkáiból, és mivel Láposi Terka is tanítványa volt a mesternek, ő most a saját alkotó tevékenysége, azaz a tizenkét általa megrendezett színdarab kellékeinek tárlatba foglalásával tiszteleg Makoldi előtt, akitől azt (is) megtanulta, hogy a térnek is van dramaturgiája. Illetve, hogy a tizenkét, mesére épülő előadásukat most helyezték ki a térbe, a téli ünnepkör miatt is történt, amelyben az a legszebb, hogy nem egy-két napra, hanem több hétre koncentrálódik, hiszen egészen november közepétől december végéig egy hathetes szakrális időről beszélhetünk ennek kapcsán. S a tizenkettes szám egyfajta világutazás szimbóluma is, az év hónapjainak körforgása, ezért nem véletlen, hogy a kiállítás címét is az egyik archaikus imádságunkból kölcsönözték. A Láposi Terka emlegette tér dramaturgiája fogalom kapcsán kérdeztem rá arra, hogy vajon egy kiállítás miben járul hozzá a gyerekek meseértéséhez? Mi az, amit egy tárlat elmondhat a gyerekeknek, mi az a többlet, amit, mondjuk, egy bábelőadásból nem érzékelhet, egy sűrített térben viszont megláthat? A művészeti vezető véleménye szerint ez maga a művészetpedagógia: a képek által kialakított érzelemvilág, azaz az a meseszöveg mögötti tartalom, amely a bábokon és díszletelemeken keresztül magával ragadja a gyerekeket. Egy gyermek nem az értelmével követi végig a kiállítást, hanem annak mentén halad, ami hat rá: például a különböző formák, ritmusok, s az ezen a kiállításon oly fontos fények lehetnek ilyenek. Ez utóbbi hangsúlyozása azért sem elhanyagolható, hiszen december 23-án, 24-én a fény, Fénykrisztus visszatérését is ünnepeljük. Mindezen kívül a bábok „egymásra illő” mivolta is megragadhatja a gyermek képzeletét: például Jancsi és Juliska egymáshoz tartozása, vagy például az, hogy a kiállításon egymással szemben helyezkedik el az angyal és az ördög, az ő folytonos „csatájukat”is megképezve ezáltal. Vagyis, a gyermekeknek szóló tárlat mindenképp az érzelmeikre kíván hatni. De hogy vajon mennyiben kell másképp, máshogyan felépíteni egy gyermekeknek illetve egy felnőtteknek szóló kiállítást, arra Láposi Terkától a választ akkor fogják megtudni, ha megnézik a vele készített teljes interjút az Alföld Televízióban hamarosan induló kulturális műsorában, a Galériában. Gyürky Katalin

Újra Center: a sportról Bács Zoltánnal és Jenei Zoltánnal

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: a 40 éve meccsre járó Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és szurkolótársa, Jenei Zoltán, a Rehabilitációs Klinika igazgatója.

A regényt is értelmezhetjük ruhakölteményként - Interjú Náray Tamással

Náray Tamás divattervezőt ma már legalább annyian ismerik hazánkban regényíróként is, mint gyönyörű ruhák megálmodójaként. Debrecenbe, a Libri Könyvesboltba most is mint író látogatott el, abból az alkalomból, hogy megjelent Zarah című nagysikerű regényének második része, a Zarah öröksége. A divattervező-szerző Náray Tamással az új kötete cívisvárosi dedikálása után beszélgettünk. Az interjúban a szerzőt elsőként a Zarah című regénye kapcsán megjelent egyik, kritikában megfogalmazott véleményről kérdeztem. Írásában az egyik elemző ugyanis nem másként, mint ruhakölteményként aposztrofálta a művet, s ennek kapcsán jutott eszembe a kérdés: vajon a Zarah öröksége mint nem titkoltan az előző kötet folytatása, Náray véleménye szerint vajon egy újabb ruhaköltemény, vagy vajon az előző egy elegáns kiegészítője: mondjuk, egy bross, egy fülbevaló vagy egy fejdísz? A válaszában a szerző úgy fogalmazott, hogy a két regényt ő egyetlen ruhakölteménynek látja, amelynek azonban még hiányoznak bizonyos részei – esetleg a két ujja –, hiszen Zarah és családja történetének még lesz folytatása: trilógia lesz belőle, s az ehhez hiányzó harmadik kötet tavasszal fog a boltokba kerülni. Akkor, azzal a könyvvel viszont már tényleg lezárul ez az 1934-től napjainkig játszódó szövevényes szüzsé. A beszélgetés során az eddigi két köteten, és gondolom, majd a harmadik regényen is végigvonuló egyik fontos motívumra is rá szerettem volna kérdezni. A Zarah és a Zarah öröksége ugyanis azt a dilemmát is – vissza-visszatérő történetszálként – felveti, hogy vajon az ember élete véletlenek sorozata-e, vagy van valami rendező elv, amely mentén – akár akarjuk, akár nem – de zajlanak velünk az események. Hívhatjuk ez utóbbit sorsnak is. Náray regényeiben bizonyos hősök az egyik, mások a másik lehetőséget vallják, ám maga a szerző egyik vélemény mellett sem teszi le a voksát. Ezért érdeklődtem, hogy ha már a regényeiben ezzel kapcsolatban nem foglal állást, magánemberként vajon mit gondol erről? Náray a válaszában úgy fogalmazott, hogy meggyőződése, hogy létezik valamiféle rendezőelv, még akkor is, ha nem tudunk róla. De a köteteiben igyekezett azt érzékeltetni, hogy akárhogyan is állunk ehhez a kérdéshez, a lényeg a jellemes helytállás, a jellem erőssége,a kitartás és a becsület, s valaki akár az univerzumban, akár Istenben, akár semmi ilyesmiben sem hisz, el kell fogadjuk az álláspontját. Mert annyifélék vagyunk. Ezért ő is arra törekszik, hogy a regényeiben ne „papírfigurákat” szerepeltessen, hanem olyan összetett, hús-vér alakokat, akikkel nap mint nap találkozhatunk. Az interjúnak ennél a pontjánál Náray Tamás a számból vette ki a szót, ugyanis épp a jellemeire: a rendkívül bonyolult karaktereire szerettem volna terelni a beszélgetésünket, és arra voltam kíváncsi, hogy melyik általa felépített alak a kedvence? S azt is bevallottam neki, hogy nekem Edna lazasággal vegyített eleganciája tetszik a legjobban. Náray itt nem emelt ki egy konkrét hőst, hanem azt mondta, hogy nagyon sok szereplőjét nagyon szereti, s rátért arra, hogy hogyan is születnek meg a fejében ezek a karakterek. Írás közben először a cselekmény vázát alkotja meg, s ehhez kell a jellemeit igazítania. Vannak alapkarakterek a fejében, akikkel mindenképp dolgozni akar, de a cselekményvázhoz mindig kellenek kiegészítő karakterek is. A jellemei bonyolultságához azt tette hozzá, hogy az ő szereplői is ugyanúgy, ahogy a környezetünkben mindannyian, egyszerre ártók és ártatlanok, egyszerre képesek szeretni és gyűlölni, egyszerre gonoszak és esendőek. Mivel Náray már többször utalt arra, hogy a szereplői ugyanolyak, mint a körülöttünk lévők, kénytelen voltam rákérdezni, hogy akkor vajon regényírás céljából figyeli-e maga körül az embereket? S a szerző erre meglepő, meglepően őszinte választ adott. Közölte, hogy soha nem érdekelték igazán az emberek, hiszen ruhatervezőként nem a jellemrajzokkal volt elfoglalva. De amióta ír, ez megváltozott, s most már nagyon fontos, hogy minél összetettebben tudja láttatni egy-egy hősét. S ehhez bizony hozzátartozik, hogy ma már körülnéz, s egy-egy gesztusból, mozdulatból már nagyon sok mindenre következtetni tud az adott illető tulajdonságait illetően. Tehát, a regényírás rengeteget tett hozzá az emberismeretéhez is. A jellemek után a művei cselekményének szálait is boncolgatni szerettem volna a beszélgetésünkben. Hiszen annyiféle műfajt kever a történeteiben: megtalálhatók bennük a családregény, a történelmi regény, de a krimi sajátosságai is. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon melyik szál kidolgozása a legélvezetesebb a számára? Náray ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy itt is a komplexitást szereti, de utalt arra, hogy a családregény-részt talán a legkönnyebb megírnia, hiszen ott tényleg a saját és a barátai családjának történetéből merítkezik. A történelmi részeknél, az orvosi, jogi, pszichológiai történéseknél viszont komoly, több hónapos kutatómunkát végez annak érdekében, hogy minden pontosan és hitelesen szerepeljen a regényeiben. A krimi pedig egyfelől szórakoztató eleme a történeteinek, másfelől viszont sajnos ennek is van valóságalapja, s ennek is van lehetősége a megvalósulásra. Ráadásul ebből a szálból jönnek a tragédiák, a halálesetek, na meg a jellemekből, amelyek nem változnak. Egy ember szokásai, gondolkodása változhat az évek, évtizedek során, a jelleme nem. Utolsó kérdésként arra voltam kíváncsi, hogy vajon mi az az útravaló, amelyet véleménye szerint az eddig meglévő két kötetből, majd pedig a nemsoká olvasható harmadik részből magával vihet az olvasó? Náray Tamás erre vonatkozó magvas válaszát azonban nem árulom el. Ha kíváncsiak rá, nézzék meg a vele készített interjút az Alföld Televízió közelgő kulturális műsorában, a Galériában. Gyürky Katalin  

Továbbra is virágzanak a magyar-japán kulturális kapcsolatok

Jövőre lesz százötven éve, hogy Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolatot kötött egymással. 2019-ben azonban nemcsak kormányzati szinten, hanem regionális formában is számtalan programmal készülnek erre a jeles évfordulóra. Például itt, Debrecenben, ahol több évtizedre visszanyúló kulturális cserekapcsolat él és virágzik a japán Tojama városa és a cívisváros között, mely kapcsolat fő életben tartójával és „motorjával”, Pinczés István Jászai-díjas rendezővel, a debreceni Színjátszó Stúdió vezetőjével a közelmúlt és a közeljövő – e kapcsolatot illető – eseményeiről beszélgettünk. A rendezőt elsőként a Színjátszó Stúdió nemrég lezajlott japán útjáról faggattuk, amelynek apropóját Tojama város színtársulatának, a Bungeiza Gekidannak a hetven éves évfordulója adta. Kérdésünkre, hogy mivel, milyen színházi produkcióval készültek a jubileumi ünnepségre, meglepő válasz érkezett, amennyiben az előadott mű tulajdonképpen a Tojama-Debrecen közötti kulturális kapcsolat történetét is jelenti. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, a debreceni színjátszók 1981-ben ismerkedtek meg a japán társulattal New Yorkban, az ottani fesztiválon, ahol mindkét társulat Csehov: Leánykérés című darabját adta elő. Így magától értetődött, hogy a japán társulat fennállásának hetvenedik évfordulója mellett a japán-magyar regionális szintű kulturális kapcsolatok kezdetét is megünneplendő megint ezt a darabot veszik elő, s a japán társulat japánul, a magyar pedig magyarul adja elő Tojamában. A japánok „japanizáltan” (tatamin térdeltek kimonóban alacsony teázó asztal mellett, a papa (Csubukov) szamurájkardot ránt, mikor a kérőt (Lomov) kiebrudalják Natasával; a debreceniek pedig európai módon, ahogy Csehov megírta: Csubukovék kúriájának nappali szobájában, asztal körül vesznek össze a Bivalyrét tulajdonjogán, illetve a Csípdmeg nevű vizsla vadászkutyai erényeinek hiányosságain, és vadászpuskával fenyegetik a leánykérőbe érkező „deli legényt". A mostani produkcióban – avatott be a kulisszatitkokba is a rendező –sajnos az eredeti, 1981-es szereposztást már lehetetlen volt rekonstruálni, így most Csubukovot Csikos Sándor, Natasát Vlajk Marika, Lomovot pedig Tóth Kálmán alakítja. Ám mivel a tojamai színtársulat ünneplése a jövőre esedékes százötven éves évforduló „előszobájának” is tekinthető, adódott a kérdés, hogy a debreceni színjátszók mivel készülnek a jövő évi jubileumra. Mint azt Pinczés István elmondta, Kato Micsio Emlékkintornás című darabját viszik színre ebből az alkalomból Jámbor József rendezésében, aki nem csak a darab színrevitelét vállalta magára, de ő játssza a főszerepet is, és japán nyelven(!) fogja jövő év elején eljátszani a darabot, amelyet Japánban Pinczés István vezetésével a tojamai színtársulat tagjaival együtt is színre fognak vinni. Pinczés István az Emlékkintornás magyarországi 2019-ben várható „útjáról” is beszámolt: jövő ősszel Debrecenen kívül Budapesten, Hajdúnánáson és Sopronban, a Progress Fesztiválon is meg lehet majd tekinteni. S a darab „karrierje” 2020-ban is tovább szárnyal: hiszen a tokiói olimpia nyitógáláján a darabot a két csapat az egyik olimpiai helyszínen fogja bemutatni, 2021-ben pedig Monacóban a Mondial alkalmából a Grace Kelly Színházban japán-magyar-monacói koprodukcióban száll majd versenybe a világ mind az öt kontinenséről meghívott produkciókkal. A magyar-japán diplomáciai, egyben kulturális kapcsolatok közelgő százötven éves évfordulója azonban nem csak a színjátszást ihleti meg. Aki arra is kíváncsi, hogy azon túl, hogy a tojamai nemzetközi rajzpályázaton illetve meseíró versenyen évtizedek óta részt vesznek debreceni és hajdú-bihari diákok is (amely meseíró pályázatot idén egy debreceni kisdiák nyert meg), milyen egyéb képzőművészeti, komolyzenei és táncművészeti – kölcsönös - események várhatók 2019-ben a japán-magyar kulturális kapcsolatokat terén, az nézze meg a Pinczés Istvánnal készített interjúnkat a közelgő Galéria című kulturális műsorunkban. Gyürky Katalin  

Ismét új adással jön a Center az Alföld Tv-n

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett új beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek Fehér Anna Ditta, a DSZC-Eötvös DSE röplabdacsapatának kapitánya és Szombathy András, az Eötvös DSE edzője, titkára, lelke.

Párkapcsolati terápia a filmvásznon - A Nyitva című film debreceni díszelőadásán a rendezővel, Nagypál Orsival beszélgettünk

Nagypál Orsi neve egyáltalán nem ismeretlen a filmes szakmában: a sokak által kedvelt tévés sorozatok, mint például a Tóth János, a Terápia, a Csak színház és más semmi bizonyos epizódjainak megalkotása, valamint több rangos rövidfilm, mint például a Kispárizs, a Roundabout, a Hidegzuhany és a Paktum is az ő nevéhez fűződik. Nagyjátékfilm elkészítésére azonban most vállalkozott először. A Nyitva című, egy harmincas pár szexuális életének válságába ereszkedő, azt láttató alkotás debreceni, Apolló moziban megrendezett díszelőadása után faggattuk a rendezőt. Mivel a rendező esetében az első nagyjátékfilmjéről van szó, először az alkotás genezisére voltunk kíváncsiak. A kérdésre, hogy milyen régóta foglakoztatja a film témája Nagypál Orsit, s hogy mennyi idő kellett a film elkészítéséhez, a körülbelül öt éves időintervallumot kaptuk válaszul. Ezalatt az öt év alatt azonban nagyot változott a film koncepciója: kezdetben ugyanis drámaként járta volna körül a rendező azt a problémát, amikor egy egymáshoz még öt év után is ragaszkodó fiatal pár esetében az egymás iránti szexuális érdeklődés finoman szólva sincs már a toppon. Ám túlságosan sötétnek érezte a drámát, s az öt év alatt folyamatosan - miközben rengeteg kutatómunkát végzett a párkapcsolati krízisek terén - vígjátékká formálódott benne a szüzsé. A sokan tabudöntögetőnek tartott témát, azaz azt, hogy amikor egy kapcsolat szexuális értelemben már nem nagyon működik, szabad-e nyitni: be lehet-e engedni harmadik személyt a hálószobába, le lehet-e a partneren kívül –s persze a partner tudtával – mással is feküdni, a filmmé formálásában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta. Érdekelt bennünket, hogy mit szólt a Filmalap az ötlethez, hogyan állt hozzá a témához. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, nagyon tetszett a kuratóriumnak a szüzsé, így a támogatással ilyen értelemben nem volt gond. A „rizikót” – jegyezte meg önkritikusan a rendező – az ő neve jelentette, hiszen, mivel ez az első nagyjátékfilmje, nem tudhatták, hogy ilyen értelemben jó helyre adják-e a filmre szánt összeget. De Nagypál Orsi reménykedik benne, hogy hogyha ez az alkotása sikerrel fog futni a hazai mozikban, és a nemzetközi fesztiválokon is jó lesz a visszhangja, a második nagyjátékfilmjét még ennél is könnyebben fogják finanszírozni. Arról azonban, hogy milyen témában készíti majd el a második nagyjátékfilmjét, Nagypál Orsi még nem kívánt nyilatkozni, mert, mint mondta, még nagyon kezdetleges formában és gondolati szinten jár ennek a megvalósításában. Az interjúban a film szereplőiről is kérdeztük a rendezőt. Feltűnt ugyanis, hogy a számos nagy nevű, de csak néma vagy epizódszerepet kapó színművész mellett – mint amilyen Szabó Erika, Ónodi Eszter vagy Mucsi Zoltán – a mellékszerepeket sem kisebb, de főleg a Katona József Színházban játszó, vagy korábban e színház kötelékébe tartozó színművészre bízta, mint amilyen például Jordán Adél vagy Ötvös András. A kérdésre, hogy van-e valamilyen különleges kötődése ehhez a pesti teátrumhoz, nemleges választ kaptunk, ugyanakkor a rendező maga is elgondolkodott rajta. Mint mondta, ebbe ő így nem gondolt bele, hogy milyen sok „katonás” művészt kért fel a filmjére, ám ennek egyetlen okát abban látta, hogy nagyon erős színművészek dolgoznak ott. S hogy vajon miért Radnay Csilla lett a film női főszereplője, szintén érdekes összefüggéseket tartalmazó válasz érkezett Nagypál Orsi részéről. Egyfelől csodálatos filmszínésznőt lát benne, másfelől olyasvalamit hozott be Radnay Csilla a filmbe, amire a rendező a forgatókönyv megírása közben nem is gondolt. „Cukiságfaktornak” nevezte azt az összetevőt, amit a színművésznő varázslatos, filmvásznon is átsütő személyisége tett hozzá az alkotáshoz. De hogy vajon mi az összefüggés a filmben vetített, apokalipszisről szóló akciófilm és a pár élete között, hogy hogyan birkózik meg az urulógusként dolgozó Bálint és az anyakönyvvezető Fanni a párkapcsolatuk váláságával, hogy ők maguk vajon alkalmasak-e a „nyitásra”, vagy ez nem nekik való, arra persze mindenkinek meg lehet a saját elmélete a film megtekintése közben és után. Ám amikor ezeket a gondolatokat a rendező felé intéztük, ezekre is az eddigiekhez hasonló meglepő válaszok érkeztek. Hogy milyenek, azt az Alföld Televízió hamarosan induló Galéria című kulturális műsorából megtudhatják. Gyürky Katalin

Jeles András: Világ életemben a nő-férfi kapcsolat foglalkoztatott

A Júlia kisasszony című színdarab bemutatója kapcsán Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezővel beszélgettünk. A női sorsokat és a női alkotás mibenlétét körüljáró, Csokonai Színház szervezte II. MagdaFeszt keretében, október 12-én August Strindbergnek a Jeles András rendező átdolgozta és színpadra vitte Júlia kisasszony című, sajátos szerelmi háromszöget elénk táró darabját tekinthette meg a közönség. Az előadást Móga Piroska, Hajdu Imelda és Mészáros Tibor játssza. A premier előtt a rendezőt kérdeztük az alkotó folyamat kulisszatitkairól. A kérdésre, hogy alkotó emberként mi foglalkoztatta leginkább a rendezőt ebben a Strindberg-darabban, Jeles András egyértelműen a nő-férfi viszonyt említette. Ezen belül is a szerelem és a szexualitás problémáját, amely kérdésekhez – lévén, hogy a darab keletkezésekor 1890-et írtak - a szerző eléggé radikálisan nyúlt hozzá. A radikális láttatás ellenére azonban Jeles András úgy gondolta, hogy át kell írnia, sok helyütt szintén radikálisan bele kell nyúlnia az eredeti szövegbe ahhoz, hogy a magyar közönség elé vihesse a darabot. S természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezt miért tartotta szükségesnek? A rendező erre többféle magyarázattal is szolgált. Egyfelől hangsúlyozta, hogy az eredeti dráma nagyon jó, viszont egy másik nyelvből fordított darab esetén mindig az a benyomása, hogy az eredetit semmilyen fordítás sem tudja teljes mértékben visszaadni. S itt nem a szavak vagy a mondatok magyarra ültetéséről van szó, hanem bizonyos nyelvi regiszterek visszaadhatatlanságáról, amiket ez esetben csak a svédek érthetnek. Másrészt nagyon más ma a színházi közönség, s a színház is. Ezért a mai nézőkhöz és a mai teátrális nyelvhez kellett közelíteni, erre kellett áttenni a jó százhúsz-százharminc éve készült darabot. Az üresjáratokat, túlmagyarázásokat ki kellett venni belőle, s az egész szöveget mai nyelvre átültetni. Viszont – emelte ki ezzel kapcsolatban Jeles András – a változtatások ellenére úgy érzi, hogy az adaptáció Strindberg szellemében történt, s az „eredményt” az író is jóváhagyná, ha látná. A darab főszerelőjét, a szenzitív, gyönyörű, magát erősnek mutató, de a vele történtek miatt a történet végére elgyöngülő Júlia kisasszonyt a Csokonai Színházba erre a produkcióra szerződtetett Móga Piroska alakítja. Beszélgetésünkben arról is érdeklődtünk, hogy miért ragaszkodott a rendező ahhoz, hogy ez a színésznő testesítse meg a darab grófkisasszonyát? Jeles András a válaszában elmondta: még Kaposvárról ismeri a színésznőt, akit az ottani egyetemen tanított, s azért szerette volna, ha ő játssza el a főszerepet, mert az a fajta törékenység és vibráló nőiség, amely Strindberg főszereplőjét jellemzi, Móga Piroskánál alkatilag adva van. Ráadásul egy nagyon intelligens emberről és intelligens színésznőről beszélhetünk Móga Piroska személyében, aki rendkívül impulzív is, így nem is volt kérdés, hogy Júlia kisasszonyként megállja a helyét, hogy „stimmelni fog” ebben a szerepében. Jeles András ugyanakkor nem csak színház- hanem filmrendező is. De hogy vajon ebből a darabból tervez-e valamikor filmet készíteni, arra a választ akkor kapják meg, ha megtekintik az Alföld Televízió hamarosan induló kulturális műsorában, a Galériában a vele készített teljes interjút. Gyürky Katalin Fotó: Máthé András

Új adással jön a Center az Alföld Tv-n

A népszerű Press-Szó és a nemrég indult GyermekPress-Szó mellett új beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A második adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek Becsky András, a Debreceni Sportcentrum ügyvezető igazgatója és Dékán Tamás, a Sportcentrum gazdasági direktora.