TIME DATE
Ma Klaudia nap van.

Alföld Vv

Olimpia bajnok a CENTERBEN: a kapusok világa

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, illusztris vendégekkel. A műsorban Gelei József olimpiai bajnok és EB-bronzérmes kapus, az 1966-os vb nagy meccse, a magyar-brazil (3-1) egyik hőse, valamint Gelei Károly volt válogatott hálóőr, FIFA agent ügynök és tv-s szakértő vall őszintén a szakmáról, a nehézségekről és nagy élményekről is.

Köszönöm! Szívesen! CENTER Dobrai Zoltánnal és Ó. Nagy Ferenccel

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek a debreceni stadionok, csarnokok "hangjai", Dobrai Zoltán és Ó. Nagy Ferenc, akik őszintén vallanak a szakmáról, a nehézségekről és nagy élményekről is.

Center a főbíróval és a futsalpápával

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban.  A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Aranycsapat Emlékév Testület első embere és Kozma Mihály futsalpápa, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Curry, DEAC: Center Becsky Istvánnal és Berényi Sándorral

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsort is kedvelnek a nézők az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Becsky István, a DEAC kosárlabdacsapatának vezetője és Berényi Sándor, a gárda edzője, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Debreceni fotósok az olimpián: újra Center

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek ezúttal nyári és téli olimpiát is megjárt fotóriporterek, Czeglédi Zsolt és Derencsényi István, akik őszintén vallanak a nehézségekről és nagy élményekről is.

Érdemes lesz karácsonykor az Alföld Televízióra kapcsolni

Elbűvölő rövidfilmekkel, saját gyártású szórakoztató műsorral és játékfilmekkel is készül az Alföld Televízió a szeretet ünnepére. Egy percre sem hagyjuk unatkozni december 24-én a gyerkőcöket, amíg anya és apa a konyhában készítik az ünnepi vacsorát. Nagy kedvenceket hozunk el az Alföld Televízióba: 15 órakor Tompeti és Barátai alapozzák meg a remek karácsonyi hangulatot. A magányt és a szeretet erejét állítja középpontba Czeily Tibor filmje, a Karácsonyi fény. Az alkotás egyik főszereplője Csikos Sándor, a debreceni Csokonai Színház színművésze. Szerepet kapott még a filmben Csősz Boglárka színésznő, szépségkirálynő is. A Karányi fényt december 24-én 16 órakor láthatják először az Alföld Televízió nézői. 16:15-kor mutatjuk be a gyulai Gombos Tamás elbűvölő kisfilmjét. A legnagyobb ajándék egy Rebeka nevű kislányról szól, akinek minden vágya, hogy találkozzon az igazi télapóval. A nagyszakállú misztikuma mellett a film központi témája a családi szeretet.  2019-ben nagy dobásra készül az Alföld Televízió. Beszédes Generációk címmel elindul új, szórakoztató műsorunk, amelybe nézőink karácsonykor bepillantást nyerhetnek. Alpha, Z, Y, X, baby boomer és veterán: különböző generációk különböző véleményekkel - vagy mégsem? Műsorunkban a cserfes kislányoktól kezdve a lázadó tinédzsereken, anyukákon és apukákon át a bölcs dédnagymamáig mindenki elmondja véleményét, most éppen a karácsonyról. A Beszédes Generációk december 24-én 20:10-kor debütál az Alföld Televízió képernyőjén. Karácsony első és második napján is érdemes lesz velünk tartani. Nyáron nagy sikert aratott a nevelőszülői hivatásról szóló, négy részes minisorozatunk, ezért december 25-én 15:35-kor újra láthatják A lélek védelmében című műsorunkat. 21:55-kor megdolgoztatjuk kicsit a rekeszizmokat és érkezik a Keresd a nőt! című kanadai-angol vígjáték John Candy-vel a főszerepben. A nevetés után az izgalom kerül a középpontba: december 26-án 21:35-kor kezdődik az Óvatlan fejvadászok című amerikai akciófilm David Hasselhoff főszereplésével. Az Alföld Televízió minden munkatársa nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben, egészségben gazdag boldog új évet kívánok! Tartsanak velünk 2019-ben is! Szőgyényi Adrienn

Újra Center: Köstner Vilmos ismét a Loki élén

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: Köstner Vilmos, a DVSC női kézilabdacsapatának nemrég újra kinevezett vezetőedzője és Bereczky Attila, a klub kommunikációs vezetője, akik őszintén vallanak a kritikákról és nagy élményekről is.

Készüljön a karácsonyra az Alföld Televízióval!

Az Alföld Televízió szerkesztősége már karácsonyi lázban ég, hiszen csupán három hét van hátra az év legszebb ünnepéig. Pezsgő című műsorunk karácsonyi különkiadásaiban az ünnepi hangulat megteremtése mellett tippeket is adunk nézőinknek, hogy legyen csodaszép az idei karácsony. A kedden 18:35-kor kezdődő Pezsgőben a "divatkarácsony" témáját járjuk körül. Bemutatjuk, hogy mivel érdemes idén díszíteni lakásunkat, mi számít igazán trendinek. Otthonunk karácsonyi dekorációjához Somné Soós Judit ötletgazda ad útmutatót, ahhoz pedig, hogy milyen ruhadarabokban lehetünk mi magunk stílusosak az ünnepekkor, Szűcs-Tarcsa Anita stylist nyújt segítséget. Ne feledjék: Pezsgő 18:35-kor az Alföld Televízió műsorán!

Japánban Csehov Csubukovjaként mutatkozott be - Interjú Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művésszel

A virágzó japán-magyar kapcsolatok, ezen belül is Tojama és Debrecen városának hosszú évtizedekre visszanyúló kulturális együttműködése keretében 2018 őszén, Tojama város színtársulatának 70. évfordulója alkalmából a Debreceni Színjátszó Stúdió Japánban járt. Csehov egyfelvonásosát, a Leánykérést játszotta el kölcsönösen egymás előtt a két társulat, s a magyar „stúdiósok” közül a darabban szereplő apát, Csubukovot Csikos Sándor alakította. Az japán utazás és fellépés apropója kapcsán készített interjúban Csikos Sándort először is arról kérdeztem, hogy hogyan és mikor került kapcsolatba a Debreceni Színjátszó Stúdióval, s milyen feladatokat vállalt az együttműködésük keretében? Mint az a színművész válaszából kiderült, a stúdió megalakulásától, 1979-től fogva részt vett az ott folyó munkában, elsősorban mint beszédtanár, s nem másokkal, mint Eszenyi Enikővel, Szarvas Józseffel, Varga Máriával, Horányi Lászlóval dolgozhatott együtt. Azután, amikor Pinczés István átvette a stúdiószínház irányítását, már nemcsak verset mondtak az ottani diákok, hanem darabokat is kezdtek színre vinni. Így jött létre annak idején, 1981-ben Csehov Leánykérésének az a verziója is, amelyben Csikos Sándor ugyan még nem szerepelt, de amellyel a stúdiószínház kijuthatott egy New York-i amatőr színjátszó fesztiválra, ahol a japánok szintén ezt a darabot adták elő. A japán-magyar, pontosabban Debrecen és Tojama város közötti kulturális együttműködés innentől datálódik, s most, a japán színjátszó társulat 70. születésnapjára nem is volt kérdés, hogy ezt a színdarabot viszik ki. Ebben a verzióban azonban már Csikos Sándor is szerepel, Csubukovot alakítja, s így juthatott ki – 77 évesen, életében először – Japánba. Csikos Sándor nagyívű pályáján már rengeteg klasszikus drámához volt szerencséje, ezért érdeklődtem, hogy korábban Csehovnak ehhez az egyfelvonásosához volt-e már köze? Akár színészként, akár tanárként? Csikos Sándor elmondta, hogy egy alkalommal a ma már szintén a színészi pályára lépő Kurely László osztályának az Ady Gimnáziumban rendezett a Leánykérésből egy vizsgaelőadást, de egyébként ő maga még nem játszott benne. Azért is örül, hogy végre megkapta ezt a szerepet, mert egyébként szinte az összes többi Csehov-darab már megvolt neki színészként. Kezdőként a Sirály Trepljovját alakította, a Ványa bácsiban Asztrovot testesítette meg, játszotta Andrejt a Három nővérben, Nyíregyházán ő volt Sabelszkij az Ivanov című darabban, A dohányzás ártalmasságáról című Csehov-remeket pedig beépítette az 1956-os forradalom 60.évfordulójára rendezett Szélfútta levél című előadásába. S most végre Csubukovot is eljátszhatta a Leánykérésben. Mivel a Leánykérést a japán társulat születésnapján a japánok is újra előadták, érdeklődtem, hogy a színművész véleménye szerint van-e olyan színjátszási technika, amit érdemes volna tőlük átvenni? A színművész válasza erre a határozott nem volt, mégpedig azért, mert a dráma kifejezetten európai műfaj, s a japánok nem a görög tragédiáktól kezdődő tradíciót követik. Náluk is van színjátszás, de teljesen más alapokra helyezve. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akarják beépíteni a repertoárjukba az európai irodalmat – hiszen erről szól a Leánykérés színrevitele is – de a maguk eszközeivel, s tőlünk igen távol álló módszerekkel dolgozzák fel az európai drámákat. Ha valaki arra is kíváncsi, hogy a Leánykérés előadásán kívül milyen programjai voltak még a Színjátszó Stúdiónak Japánban, s mi fogta meg az utazás során leginkább Csikos Sándor színművészt, az tekintse meg a vele készített teljes interjút az Alföld Tv hamarosan induló Galéria című műsorában. Gyürky Katalin Fotó: Csokonai Színház, Máthé András

Herczegi Center: edzői hitvallás a Loki mesterétől

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendég Herczeg András, a DVSC labdarúgócsapatának vezetőedzője, aki őszintén vall a trénerek nehézségeiről, a kritikákról és nagy élményeiről is.

A képi világ érzelemformáló ereje - interjú Láposi Terkával, a Vojtina játszószínházának művészeti vezetőjével

Debrecen közkedvelt bábszínháza, a Vojtina azon túl, hogy nap mint nap kamaradarabokkal és játszószínházi programokkal fejleszti a gyermekek művészi érzékét, évadonként négy-öt kiállítással is elkápráztatja a közönségét. A 2018/19-es évad második tárlatának megnyitója után beszélgettünk a teátrum kiállításokért (is) felelős művészeti vezetőjével, Láposi Terkával. Mielőtt erről a második, épp aktuális, egészen 2019. január 7-éig látogatható Szép kerekek forogjatok - avagy meséljem-e? című kiállításról faggattam volna a művészeti vezetőt, az idei tárlatokat összekötő tematikára voltam kíváncsi. Hogy vajon milyen elv mentén valósulnak meg 2018/19-ben a vojtinás tárlatok? Láposi Terka válaszából kiderült, hogy látszólag széttartónak tűnnek a már lezajlott, a jelenlegi és a még várható kiállítások, de mégsem eklektikusak. Mert úgy kívánnak műfaji sokszínűséget bemutatni, hogy közben mindegyik a bábműfajra koncentrál, amely műfaj sokféle társművészettel tart kapcsolatot. Kapcsolatban van a gyermekkönyvek illusztrációjával, a fotóval, az animációval, a hanggal, a muzsikával, a zörejekkel, és azokkal az anyagokkal, textíliákkal, amelyekből a báb létrejöhet. Ezen kívül a kiállításaik mindegyikének közös kérdése, hogy az alkotó személyisége és az alkotás folyamata hogyan találkozik, akár a színpadon, akár a kiállítótérben. Így nem véletlen, hogy az idei első, már lezajlott tárlat egy olyan szobrászművész, Kustár Gábor alkotásait láttatta, aki maga is bábkészítéssel is foglalkozik, s a szobraira is lehet úgy tekinteni, mint potenciális bábokra: amennyiben megmozdulnának, máris lehetne őket a színpadon bábfiguraként használni. S amíg ezek a szobrok a tematikájuk miatt szakrális térben voltak látogathatók, a második, épp aktuális kiállítás is nagyban épít a szakralitásra, amiatt is, mert a téli ünnepkör miatt egyfelől ez eleve adja magát. Másfelől az itt kiállított tizenkét kamaradarab bábjai és díszletelemei a bennük feldolgozott népmesei elemek miatt is kapcsolódnak a szakrális élményhez. S az alkotó és a bábműfaj a további kiállítások esetén is találkozni fog, miközben az egymásra való rátekintés is hangsúlyossá válik. A beszélgetésünket ettől kezdve főleg a most aktuális Szép kerekek forogjatok - avagy meséljem-e? című tárlat felé tereltem. A kiállítás Szabó Zsuzsa, Surányi Gergely és persze Láposi Terka alkotó munkájának köszönhetően jött létre. Arra voltam kíváncsi, hogy miért épp most, tizenkét színpadra álmodott mese után érezték úgy, hogy a színpadon láttatott elemeket más térbe és közegbe helyezve is a nagyközönség – főleg a gyerekek - elé tárják? Láposi Terka az „időpont” kiválasztásához több, egymással összefüggő magyarázattal szolgált. Egyfelől a kiállítás dátuma kötődik egy másik tárlat létrejöttéhez: Makoldi Sándor tiszteletére november 21-én nyílt egy kiállítás a Belvárosi Galériában MaGeRő, Makoldi Sándor hatása kortárs alkotókra címmel, a tanítványai munkáiból, és mivel Láposi Terka is tanítványa volt a mesternek, ő most a saját alkotó tevékenysége, azaz a tizenkét általa megrendezett színdarab kellékeinek tárlatba foglalásával tiszteleg Makoldi előtt, akitől azt (is) megtanulta, hogy a térnek is van dramaturgiája. Illetve, hogy a tizenkét, mesére épülő előadásukat most helyezték ki a térbe, a téli ünnepkör miatt is történt, amelyben az a legszebb, hogy nem egy-két napra, hanem több hétre koncentrálódik, hiszen egészen november közepétől december végéig egy hathetes szakrális időről beszélhetünk ennek kapcsán. S a tizenkettes szám egyfajta világutazás szimbóluma is, az év hónapjainak körforgása, ezért nem véletlen, hogy a kiállítás címét is az egyik archaikus imádságunkból kölcsönözték. A Láposi Terka emlegette tér dramaturgiája fogalom kapcsán kérdeztem rá arra, hogy vajon egy kiállítás miben járul hozzá a gyerekek meseértéséhez? Mi az, amit egy tárlat elmondhat a gyerekeknek, mi az a többlet, amit, mondjuk, egy bábelőadásból nem érzékelhet, egy sűrített térben viszont megláthat? A művészeti vezető véleménye szerint ez maga a művészetpedagógia: a képek által kialakított érzelemvilág, azaz az a meseszöveg mögötti tartalom, amely a bábokon és díszletelemeken keresztül magával ragadja a gyerekeket. Egy gyermek nem az értelmével követi végig a kiállítást, hanem annak mentén halad, ami hat rá: például a különböző formák, ritmusok, s az ezen a kiállításon oly fontos fények lehetnek ilyenek. Ez utóbbi hangsúlyozása azért sem elhanyagolható, hiszen december 23-án, 24-én a fény, Fénykrisztus visszatérését is ünnepeljük. Mindezen kívül a bábok „egymásra illő” mivolta is megragadhatja a gyermek képzeletét: például Jancsi és Juliska egymáshoz tartozása, vagy például az, hogy a kiállításon egymással szemben helyezkedik el az angyal és az ördög, az ő folytonos „csatájukat”is megképezve ezáltal. Vagyis, a gyermekeknek szóló tárlat mindenképp az érzelmeikre kíván hatni. De hogy vajon mennyiben kell másképp, máshogyan felépíteni egy gyermekeknek illetve egy felnőtteknek szóló kiállítást, arra Láposi Terkától a választ akkor fogják megtudni, ha megnézik a vele készített teljes interjút az Alföld Televízióban hamarosan induló kulturális műsorában, a Galériában. Gyürky Katalin

Újra Center: a sportról Bács Zoltánnal és Jenei Zoltánnal

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett sportos beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, szurkolókkal, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek: a 40 éve meccsre járó Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és szurkolótársa, Jenei Zoltán, a Rehabilitációs Klinika igazgatója.

A regényt is értelmezhetjük ruhakölteményként - Interjú Náray Tamással

Náray Tamás divattervezőt ma már legalább annyian ismerik hazánkban regényíróként is, mint gyönyörű ruhák megálmodójaként. Debrecenbe, a Libri Könyvesboltba most is mint író látogatott el, abból az alkalomból, hogy megjelent Zarah című nagysikerű regényének második része, a Zarah öröksége. A divattervező-szerző Náray Tamással az új kötete cívisvárosi dedikálása után beszélgettünk. Az interjúban a szerzőt elsőként a Zarah című regénye kapcsán megjelent egyik, kritikában megfogalmazott véleményről kérdeztem. Írásában az egyik elemző ugyanis nem másként, mint ruhakölteményként aposztrofálta a művet, s ennek kapcsán jutott eszembe a kérdés: vajon a Zarah öröksége mint nem titkoltan az előző kötet folytatása, Náray véleménye szerint vajon egy újabb ruhaköltemény, vagy vajon az előző egy elegáns kiegészítője: mondjuk, egy bross, egy fülbevaló vagy egy fejdísz? A válaszában a szerző úgy fogalmazott, hogy a két regényt ő egyetlen ruhakölteménynek látja, amelynek azonban még hiányoznak bizonyos részei – esetleg a két ujja –, hiszen Zarah és családja történetének még lesz folytatása: trilógia lesz belőle, s az ehhez hiányzó harmadik kötet tavasszal fog a boltokba kerülni. Akkor, azzal a könyvvel viszont már tényleg lezárul ez az 1934-től napjainkig játszódó szövevényes szüzsé. A beszélgetés során az eddigi két köteten, és gondolom, majd a harmadik regényen is végigvonuló egyik fontos motívumra is rá szerettem volna kérdezni. A Zarah és a Zarah öröksége ugyanis azt a dilemmát is – vissza-visszatérő történetszálként – felveti, hogy vajon az ember élete véletlenek sorozata-e, vagy van valami rendező elv, amely mentén – akár akarjuk, akár nem – de zajlanak velünk az események. Hívhatjuk ez utóbbit sorsnak is. Náray regényeiben bizonyos hősök az egyik, mások a másik lehetőséget vallják, ám maga a szerző egyik vélemény mellett sem teszi le a voksát. Ezért érdeklődtem, hogy ha már a regényeiben ezzel kapcsolatban nem foglal állást, magánemberként vajon mit gondol erről? Náray a válaszában úgy fogalmazott, hogy meggyőződése, hogy létezik valamiféle rendezőelv, még akkor is, ha nem tudunk róla. De a köteteiben igyekezett azt érzékeltetni, hogy akárhogyan is állunk ehhez a kérdéshez, a lényeg a jellemes helytállás, a jellem erőssége,a kitartás és a becsület, s valaki akár az univerzumban, akár Istenben, akár semmi ilyesmiben sem hisz, el kell fogadjuk az álláspontját. Mert annyifélék vagyunk. Ezért ő is arra törekszik, hogy a regényeiben ne „papírfigurákat” szerepeltessen, hanem olyan összetett, hús-vér alakokat, akikkel nap mint nap találkozhatunk. Az interjúnak ennél a pontjánál Náray Tamás a számból vette ki a szót, ugyanis épp a jellemeire: a rendkívül bonyolult karaktereire szerettem volna terelni a beszélgetésünket, és arra voltam kíváncsi, hogy melyik általa felépített alak a kedvence? S azt is bevallottam neki, hogy nekem Edna lazasággal vegyített eleganciája tetszik a legjobban. Náray itt nem emelt ki egy konkrét hőst, hanem azt mondta, hogy nagyon sok szereplőjét nagyon szereti, s rátért arra, hogy hogyan is születnek meg a fejében ezek a karakterek. Írás közben először a cselekmény vázát alkotja meg, s ehhez kell a jellemeit igazítania. Vannak alapkarakterek a fejében, akikkel mindenképp dolgozni akar, de a cselekményvázhoz mindig kellenek kiegészítő karakterek is. A jellemei bonyolultságához azt tette hozzá, hogy az ő szereplői is ugyanúgy, ahogy a környezetünkben mindannyian, egyszerre ártók és ártatlanok, egyszerre képesek szeretni és gyűlölni, egyszerre gonoszak és esendőek. Mivel Náray már többször utalt arra, hogy a szereplői ugyanolyak, mint a körülöttünk lévők, kénytelen voltam rákérdezni, hogy akkor vajon regényírás céljából figyeli-e maga körül az embereket? S a szerző erre meglepő, meglepően őszinte választ adott. Közölte, hogy soha nem érdekelték igazán az emberek, hiszen ruhatervezőként nem a jellemrajzokkal volt elfoglalva. De amióta ír, ez megváltozott, s most már nagyon fontos, hogy minél összetettebben tudja láttatni egy-egy hősét. S ehhez bizony hozzátartozik, hogy ma már körülnéz, s egy-egy gesztusból, mozdulatból már nagyon sok mindenre következtetni tud az adott illető tulajdonságait illetően. Tehát, a regényírás rengeteget tett hozzá az emberismeretéhez is. A jellemek után a művei cselekményének szálait is boncolgatni szerettem volna a beszélgetésünkben. Hiszen annyiféle műfajt kever a történeteiben: megtalálhatók bennük a családregény, a történelmi regény, de a krimi sajátosságai is. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon melyik szál kidolgozása a legélvezetesebb a számára? Náray ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy itt is a komplexitást szereti, de utalt arra, hogy a családregény-részt talán a legkönnyebb megírnia, hiszen ott tényleg a saját és a barátai családjának történetéből merítkezik. A történelmi részeknél, az orvosi, jogi, pszichológiai történéseknél viszont komoly, több hónapos kutatómunkát végez annak érdekében, hogy minden pontosan és hitelesen szerepeljen a regényeiben. A krimi pedig egyfelől szórakoztató eleme a történeteinek, másfelől viszont sajnos ennek is van valóságalapja, s ennek is van lehetősége a megvalósulásra. Ráadásul ebből a szálból jönnek a tragédiák, a halálesetek, na meg a jellemekből, amelyek nem változnak. Egy ember szokásai, gondolkodása változhat az évek, évtizedek során, a jelleme nem. Utolsó kérdésként arra voltam kíváncsi, hogy vajon mi az az útravaló, amelyet véleménye szerint az eddig meglévő két kötetből, majd pedig a nemsoká olvasható harmadik részből magával vihet az olvasó? Náray Tamás erre vonatkozó magvas válaszát azonban nem árulom el. Ha kíváncsiak rá, nézzék meg a vele készített interjút az Alföld Televízió közelgő kulturális műsorában, a Galériában. Gyürky Katalin  

Továbbra is virágzanak a magyar-japán kulturális kapcsolatok

Jövőre lesz százötven éve, hogy Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolatot kötött egymással. 2019-ben azonban nemcsak kormányzati szinten, hanem regionális formában is számtalan programmal készülnek erre a jeles évfordulóra. Például itt, Debrecenben, ahol több évtizedre visszanyúló kulturális cserekapcsolat él és virágzik a japán Tojama városa és a cívisváros között, mely kapcsolat fő életben tartójával és „motorjával”, Pinczés István Jászai-díjas rendezővel, a debreceni Színjátszó Stúdió vezetőjével a közelmúlt és a közeljövő – e kapcsolatot illető – eseményeiről beszélgettünk. A rendezőt elsőként a Színjátszó Stúdió nemrég lezajlott japán útjáról faggattuk, amelynek apropóját Tojama város színtársulatának, a Bungeiza Gekidannak a hetven éves évfordulója adta. Kérdésünkre, hogy mivel, milyen színházi produkcióval készültek a jubileumi ünnepségre, meglepő válasz érkezett, amennyiben az előadott mű tulajdonképpen a Tojama-Debrecen közötti kulturális kapcsolat történetét is jelenti. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, a debreceni színjátszók 1981-ben ismerkedtek meg a japán társulattal New Yorkban, az ottani fesztiválon, ahol mindkét társulat Csehov: Leánykérés című darabját adta elő. Így magától értetődött, hogy a japán társulat fennállásának hetvenedik évfordulója mellett a japán-magyar regionális szintű kulturális kapcsolatok kezdetét is megünneplendő megint ezt a darabot veszik elő, s a japán társulat japánul, a magyar pedig magyarul adja elő Tojamában. A japánok „japanizáltan” (tatamin térdeltek kimonóban alacsony teázó asztal mellett, a papa (Csubukov) szamurájkardot ránt, mikor a kérőt (Lomov) kiebrudalják Natasával; a debreceniek pedig európai módon, ahogy Csehov megírta: Csubukovék kúriájának nappali szobájában, asztal körül vesznek össze a Bivalyrét tulajdonjogán, illetve a Csípdmeg nevű vizsla vadászkutyai erényeinek hiányosságain, és vadászpuskával fenyegetik a leánykérőbe érkező „deli legényt". A mostani produkcióban – avatott be a kulisszatitkokba is a rendező –sajnos az eredeti, 1981-es szereposztást már lehetetlen volt rekonstruálni, így most Csubukovot Csikos Sándor, Natasát Vlajk Marika, Lomovot pedig Tóth Kálmán alakítja. Ám mivel a tojamai színtársulat ünneplése a jövőre esedékes százötven éves évforduló „előszobájának” is tekinthető, adódott a kérdés, hogy a debreceni színjátszók mivel készülnek a jövő évi jubileumra. Mint azt Pinczés István elmondta, Kato Micsio Emlékkintornás című darabját viszik színre ebből az alkalomból Jámbor József rendezésében, aki nem csak a darab színrevitelét vállalta magára, de ő játssza a főszerepet is, és japán nyelven(!) fogja jövő év elején eljátszani a darabot, amelyet Japánban Pinczés István vezetésével a tojamai színtársulat tagjaival együtt is színre fognak vinni. Pinczés István az Emlékkintornás magyarországi 2019-ben várható „útjáról” is beszámolt: jövő ősszel Debrecenen kívül Budapesten, Hajdúnánáson és Sopronban, a Progress Fesztiválon is meg lehet majd tekinteni. S a darab „karrierje” 2020-ban is tovább szárnyal: hiszen a tokiói olimpia nyitógáláján a darabot a két csapat az egyik olimpiai helyszínen fogja bemutatni, 2021-ben pedig Monacóban a Mondial alkalmából a Grace Kelly Színházban japán-magyar-monacói koprodukcióban száll majd versenybe a világ mind az öt kontinenséről meghívott produkciókkal. A magyar-japán diplomáciai, egyben kulturális kapcsolatok közelgő százötven éves évfordulója azonban nem csak a színjátszást ihleti meg. Aki arra is kíváncsi, hogy azon túl, hogy a tojamai nemzetközi rajzpályázaton illetve meseíró versenyen évtizedek óta részt vesznek debreceni és hajdú-bihari diákok is (amely meseíró pályázatot idén egy debreceni kisdiák nyert meg), milyen egyéb képzőművészeti, komolyzenei és táncművészeti – kölcsönös - események várhatók 2019-ben a japán-magyar kulturális kapcsolatokat terén, az nézze meg a Pinczés Istvánnal készített interjúnkat a közelgő Galéria című kulturális műsorunkban. Gyürky Katalin  

Ismét új adással jön a Center az Alföld Tv-n

A népszerű Press-Szó és a GyermekPress-Szó mellett új beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A legújabb adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek Fehér Anna Ditta, a DSZC-Eötvös DSE röplabdacsapatának kapitánya és Szombathy András, az Eötvös DSE edzője, titkára, lelke.

Párkapcsolati terápia a filmvásznon - A Nyitva című film debreceni díszelőadásán a rendezővel, Nagypál Orsival beszélgettünk

Nagypál Orsi neve egyáltalán nem ismeretlen a filmes szakmában: a sokak által kedvelt tévés sorozatok, mint például a Tóth János, a Terápia, a Csak színház és más semmi bizonyos epizódjainak megalkotása, valamint több rangos rövidfilm, mint például a Kispárizs, a Roundabout, a Hidegzuhany és a Paktum is az ő nevéhez fűződik. Nagyjátékfilm elkészítésére azonban most vállalkozott először. A Nyitva című, egy harmincas pár szexuális életének válságába ereszkedő, azt láttató alkotás debreceni, Apolló moziban megrendezett díszelőadása után faggattuk a rendezőt. Mivel a rendező esetében az első nagyjátékfilmjéről van szó, először az alkotás genezisére voltunk kíváncsiak. A kérdésre, hogy milyen régóta foglakoztatja a film témája Nagypál Orsit, s hogy mennyi idő kellett a film elkészítéséhez, a körülbelül öt éves időintervallumot kaptuk válaszul. Ezalatt az öt év alatt azonban nagyot változott a film koncepciója: kezdetben ugyanis drámaként járta volna körül a rendező azt a problémát, amikor egy egymáshoz még öt év után is ragaszkodó fiatal pár esetében az egymás iránti szexuális érdeklődés finoman szólva sincs már a toppon. Ám túlságosan sötétnek érezte a drámát, s az öt év alatt folyamatosan - miközben rengeteg kutatómunkát végzett a párkapcsolati krízisek terén - vígjátékká formálódott benne a szüzsé. A sokan tabudöntögetőnek tartott témát, azaz azt, hogy amikor egy kapcsolat szexuális értelemben már nem nagyon működik, szabad-e nyitni: be lehet-e engedni harmadik személyt a hálószobába, le lehet-e a partneren kívül –s persze a partner tudtával – mással is feküdni, a filmmé formálásában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta. Érdekelt bennünket, hogy mit szólt a Filmalap az ötlethez, hogyan állt hozzá a témához. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, nagyon tetszett a kuratóriumnak a szüzsé, így a támogatással ilyen értelemben nem volt gond. A „rizikót” – jegyezte meg önkritikusan a rendező – az ő neve jelentette, hiszen, mivel ez az első nagyjátékfilmje, nem tudhatták, hogy ilyen értelemben jó helyre adják-e a filmre szánt összeget. De Nagypál Orsi reménykedik benne, hogy hogyha ez az alkotása sikerrel fog futni a hazai mozikban, és a nemzetközi fesztiválokon is jó lesz a visszhangja, a második nagyjátékfilmjét még ennél is könnyebben fogják finanszírozni. Arról azonban, hogy milyen témában készíti majd el a második nagyjátékfilmjét, Nagypál Orsi még nem kívánt nyilatkozni, mert, mint mondta, még nagyon kezdetleges formában és gondolati szinten jár ennek a megvalósításában. Az interjúban a film szereplőiről is kérdeztük a rendezőt. Feltűnt ugyanis, hogy a számos nagy nevű, de csak néma vagy epizódszerepet kapó színművész mellett – mint amilyen Szabó Erika, Ónodi Eszter vagy Mucsi Zoltán – a mellékszerepeket sem kisebb, de főleg a Katona József Színházban játszó, vagy korábban e színház kötelékébe tartozó színművészre bízta, mint amilyen például Jordán Adél vagy Ötvös András. A kérdésre, hogy van-e valamilyen különleges kötődése ehhez a pesti teátrumhoz, nemleges választ kaptunk, ugyanakkor a rendező maga is elgondolkodott rajta. Mint mondta, ebbe ő így nem gondolt bele, hogy milyen sok „katonás” művészt kért fel a filmjére, ám ennek egyetlen okát abban látta, hogy nagyon erős színművészek dolgoznak ott. S hogy vajon miért Radnay Csilla lett a film női főszereplője, szintén érdekes összefüggéseket tartalmazó válasz érkezett Nagypál Orsi részéről. Egyfelől csodálatos filmszínésznőt lát benne, másfelől olyasvalamit hozott be Radnay Csilla a filmbe, amire a rendező a forgatókönyv megírása közben nem is gondolt. „Cukiságfaktornak” nevezte azt az összetevőt, amit a színművésznő varázslatos, filmvásznon is átsütő személyisége tett hozzá az alkotáshoz. De hogy vajon mi az összefüggés a filmben vetített, apokalipszisről szóló akciófilm és a pár élete között, hogy hogyan birkózik meg az urulógusként dolgozó Bálint és az anyakönyvvezető Fanni a párkapcsolatuk váláságával, hogy ők maguk vajon alkalmasak-e a „nyitásra”, vagy ez nem nekik való, arra persze mindenkinek meg lehet a saját elmélete a film megtekintése közben és után. Ám amikor ezeket a gondolatokat a rendező felé intéztük, ezekre is az eddigiekhez hasonló meglepő válaszok érkeztek. Hogy milyenek, azt az Alföld Televízió hamarosan induló Galéria című kulturális műsorából megtudhatják. Gyürky Katalin

Jeles András: Világ életemben a nő-férfi kapcsolat foglalkoztatott

A Júlia kisasszony című színdarab bemutatója kapcsán Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezővel beszélgettünk. A női sorsokat és a női alkotás mibenlétét körüljáró, Csokonai Színház szervezte II. MagdaFeszt keretében, október 12-én August Strindbergnek a Jeles András rendező átdolgozta és színpadra vitte Júlia kisasszony című, sajátos szerelmi háromszöget elénk táró darabját tekinthette meg a közönség. Az előadást Móga Piroska, Hajdu Imelda és Mészáros Tibor játssza. A premier előtt a rendezőt kérdeztük az alkotó folyamat kulisszatitkairól. A kérdésre, hogy alkotó emberként mi foglalkoztatta leginkább a rendezőt ebben a Strindberg-darabban, Jeles András egyértelműen a nő-férfi viszonyt említette. Ezen belül is a szerelem és a szexualitás problémáját, amely kérdésekhez – lévén, hogy a darab keletkezésekor 1890-et írtak - a szerző eléggé radikálisan nyúlt hozzá. A radikális láttatás ellenére azonban Jeles András úgy gondolta, hogy át kell írnia, sok helyütt szintén radikálisan bele kell nyúlnia az eredeti szövegbe ahhoz, hogy a magyar közönség elé vihesse a darabot. S természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezt miért tartotta szükségesnek? A rendező erre többféle magyarázattal is szolgált. Egyfelől hangsúlyozta, hogy az eredeti dráma nagyon jó, viszont egy másik nyelvből fordított darab esetén mindig az a benyomása, hogy az eredetit semmilyen fordítás sem tudja teljes mértékben visszaadni. S itt nem a szavak vagy a mondatok magyarra ültetéséről van szó, hanem bizonyos nyelvi regiszterek visszaadhatatlanságáról, amiket ez esetben csak a svédek érthetnek. Másrészt nagyon más ma a színházi közönség, s a színház is. Ezért a mai nézőkhöz és a mai teátrális nyelvhez kellett közelíteni, erre kellett áttenni a jó százhúsz-százharminc éve készült darabot. Az üresjáratokat, túlmagyarázásokat ki kellett venni belőle, s az egész szöveget mai nyelvre átültetni. Viszont – emelte ki ezzel kapcsolatban Jeles András – a változtatások ellenére úgy érzi, hogy az adaptáció Strindberg szellemében történt, s az „eredményt” az író is jóváhagyná, ha látná. A darab főszerelőjét, a szenzitív, gyönyörű, magát erősnek mutató, de a vele történtek miatt a történet végére elgyöngülő Júlia kisasszonyt a Csokonai Színházba erre a produkcióra szerződtetett Móga Piroska alakítja. Beszélgetésünkben arról is érdeklődtünk, hogy miért ragaszkodott a rendező ahhoz, hogy ez a színésznő testesítse meg a darab grófkisasszonyát? Jeles András a válaszában elmondta: még Kaposvárról ismeri a színésznőt, akit az ottani egyetemen tanított, s azért szerette volna, ha ő játssza el a főszerepet, mert az a fajta törékenység és vibráló nőiség, amely Strindberg főszereplőjét jellemzi, Móga Piroskánál alkatilag adva van. Ráadásul egy nagyon intelligens emberről és intelligens színésznőről beszélhetünk Móga Piroska személyében, aki rendkívül impulzív is, így nem is volt kérdés, hogy Júlia kisasszonyként megállja a helyét, hogy „stimmelni fog” ebben a szerepében. Jeles András ugyanakkor nem csak színház- hanem filmrendező is. De hogy vajon ebből a darabból tervez-e valamikor filmet készíteni, arra a választ akkor kapják meg, ha megtekintik az Alföld Televízió hamarosan induló kulturális műsorában, a Galériában a vele készített teljes interjút. Gyürky Katalin Fotó: Máthé András

Új adással jön a Center az Alföld Tv-n

A népszerű Press-Szó és a nemrég indult GyermekPress-Szó mellett új beszélgetős magazinműsor indult az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". A második adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek Becsky András, a Debreceni Sportcentrum ügyvezető igazgatója és Dékán Tamás, a Sportcentrum gazdasági direktora.

Új sportmagazin indul az Alföld Tv-n

A népszerű Press-Szó és a nemrég indult GyermekPress-Szó mellett új beszélgetős magazinműsor indul az Alföld Televízióban. A Center sportmagazin nem az unalomig ismételgetett közhelyekre épül (a múlt héten sok helyzetet hagytunk ki, a jövő héten vigyázni kell az eladott labdákra, ponttal vagy pontokkal szeretnénk zárni a meccset, stb., stb., stb.), inkább a sport lényegére koncentrál: Tóth Csaba Zsolt műsorvezető jeles sporvezetőkkel, sportolókkal, edzőkkel, kommunikációs szakemberekkel beszélget arról, melyek életük, életünk meghatározó sportélményei, kudarcai, emellett olyan tabutémákat is feszeget, mint a játékvezetők, a szurkolók szerepe vagy a "mocskos anyagiak". Az első adást kedden 20.10-től láthatják a nézők az Alföld Tv-n, a vendégek Ábrók Zsolt, a Debreceni Kézilabda kft. ügyvezetője és Bereczky Attila, a DVSC-Schaeffler kommunikációs vezetője.  

Őszi felfrissülés az Alföld Televízióban

Szeptember 1-je nemcsak az iskolások számára tartogat sok-sok újdonságot, színesen és frissen indul az ősz az Alföld Televízió számára is. Számos új tartalommal és a már régóta futó értékes műsorok megtartásával, megújításával, fiatalos lendülettel, és némiképp új humánerőforrás-stratégiával vágnak neki a folytatásnak.     A változások okait, célját és hátterét elsőként Török-Papp Csilla az Alföld Televízió média divízió vezetője osztotta meg a hajdupress.hu-val.   „Az Alföld Televízió jóval több mint egy tévé. Magában foglalja a HajduPress-t, valamint egy rendezvényszervező ágazatot is, amelynek már számos kiállítást, programot köszönhetünk. Kis létszámmal, de nagyon jó csapatban, hatékonyan dolgozunk együtt. Ilyen alacsony létszám esetén gyakran sérülhetnek bizonyos területek. Úgy ítéltem meg, hogy a három ágazatunkból kettő nem megfelelő hatékonysággal működött. Annak érdekében, hogy az általunk kitűzött célokhoz minél közelebb kerüljünk, bizonyos változásokat eszközöltem a humánerőforrás-rendszerünk stratégiájában. Szeptember 1-je óta a televízió főszerkesztői feladatait is ellátó Tóth Csaba Zsolt kizárólag a hajdupress.hu-t vezeti majd, így 100%-ban erre a feladatra tudja maximalizálni az erőforrásait. Mivel nagy hangsúlyt fektetek a jól dolgozó, fiatal munkatársak karrierépítésére, támogatására, ezért a televízió főszerkesztői feladataival Szőgyényi Adriennt bíztam meg. Az elmúlt években mind szakmailag, mind emberileg rászolgált a bizalmunkra. Az a célunk, hogy az ágazatok egymást segítve, támogatva működjenek tovább, hiszen az érdekeink közösek. Mindhárom ágazatot sikerre kell vinni, a mostani változásokat ez indokolta.”   Szőgyényi Adrienn főszerkesztő a jövőbeni céljairól, terveiről számolt be portálunknak.   „Új főszerkesztőként nem felejthetem el, hogy egy komoly múlttal rendelkező televíziónak leszek a vezetője. A legfontosabb az a számomra, hogy megőrizzem azokat az értékeket, amelyeket az elődeim teremtettek, de emellett szeretnék új színt is hozni a televízióba. Úgy érzem, hogy a fiatalos lendület mindenképpen pozitív hatással lehet majd a műsorokra.” - Milyen változásokra, újításokra lehet számítani?  "Az ősznek megújult műsorstruktúrával vágunk neki a csapattal. A tervezés során több szempontot is figyelembe kellett vennem. Először is, kereskedelmi televízióként a tájékoztatás mellett nem elhanyagolható szempont, hogy szórakoztassuk is nézőinket. Arra is figyelnünk kell ugyanakkor, hogy műsoraink a Debrecenben és vonzáskörzetében élőknek készülnek.   Az ősz nemcsak a természetben, de az Alföld Televízióban is nagyon színes lesz.   A hétfőtől péntekig jelentkező hírműsorunkban, az Este7-ben továbbra is igyekszünk beszámolni a város legfontosabb történéseiről. A Díszudvar magazinban ezután is érdekes tudósításokat láthatnak a Debreceni Egyetem életéből. A Pezsgő című magazinunk segítségével elvisszük nézőinket a környék különleges eseményeire és nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy értékes szervezeteket, alapítványokat mutassunk be a műsorban. Csaba szakértelmére természetesen továbbra is számítunk a televíziónál, ezért a nyári szünet után kedd esténként ismét jelentkezik majd a Press-Szó. A közéleti vitaműsor vakációs különkiadása olyan jól sikerült, hogy tervezünk egy gyerekműsort is, amit biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan fognak kedvelni. Ezeken kívül heteken belül elindítunk egy sportműsort is, melynek szintén Tóth Csaba Zsolt lesz a műsorvezetője. Természetesen nem csak a férfiaknak kedvezünk, hiszen Dobos Zita vezetésével, Ízig-vérig nő címmel elindul beszélgetős műsorunk, melyben olyan sikeres hölgyeket mutatunk be, akiktől mindannyian sokat tanulhatunk. Ahogyan odakint csökken majd a hőmérséklet, nálunk egyre inkább felpezsdül az élet. Néhány hónap múlva új köntösben és új műsorvezetővel indítjuk útjára Ennyi című filmes műsorunkat. Mindezeken felül kedvezünk majd a zene és a kultúra szerelmeseinek is. Nem rántom le azonban mindenről a leplet, nézzenek minket továbbra is és olvassák a HajduPress-t, ahol minden tévés újdonságról beszámolunk."   Tóth Csaba Zsolt a hajdupress.hu főszerkesztőjeként és az Alföld Tv műsorvezetőjeként is folytatja a munkát.   „Intenzív négy év áll mögöttünk, mindennapos híradózással, megvalósított projektekkel. Ez az intenzitás jelentős energiamennyiséget vont el a hajdupress.hu hírportáltól, amelyet a jövőben igyekszünk még tartalmasabbá tenni: mélyinterjúkkal, élő helyszíni tudósításokkal, több véleménycikkel szeretnénk kiszolgálni az olvasók igényeit. A városszerte figyelemmel követett Press-Szó sikerén felbuzdulva két új televíziós produkció beindítását tervezzük, tematikáját tekintve mindkettő jelentős érdeklődést generálhat Debrecenben és környékén. Többet egyelőre nem árulnék el, de hamarosan mindenre fény derül” - nyilatkozta a hajdupress.hu főszerkesztője.   SKB

Berobban a Szikra!

Új magazinműsor mutatkozik be az Alföld Televízió kínálatában: a Szikra első adását augusztus 30-án, csütörtökön 20.15 órától láthatják a nézők. A műsorról Kémeri Péter, a Szikra létrehozója mesélt a hajdupress.hu-nak. - A Szikra egy magazinműsor, sok zenével, kulturális eseményekkel, programokkal, kiállításokkal és ajánlókkal. Célunk: bemutatni a Debrecent, és 100 km-es vonzás körzetének környékét turisztikai lehetőségeit, előadóművészeknek, zenekaroknak, komoly- könnyű és klasszikus előadóknak, megjelenési felületet biztosítani. Megszólítani a fiatalokat, lehetőséget adva a bemutatkozásra, kihozni a garázsbandákat a média fényébe, ugródeszkát adni, a lehetőségeket kihasználva, akár országos szinten is teret nyújtani ez által. Mindenféle művészeti ágnak, képző, festészet helyet adunk. Teret adunk sporteseményeknek, futásnak, bicikliversenyeknek és kiállításoknak, tárlatoknak, mindenféle színes kulturális rendezvénynek és ehhez kapcsolódó okos technikáknak. Alkalmazni kívánjuk a meglévő interaktív lehetőségeket a közönség bevonására, az adott produkció értékelésére, vagy akár a műsor folyamba bekapcsolódva, dalkérésre, és értékelésre is lehetőséget kínálva. Telefonálás, sms- küldés, Facebookalkalmazás, Viber, többféle egyéb csevegő program és saját applikáció által. Igazi interakciót kívánunk megvalósítani a közönség és a zenekarok között, mivel erre technikailag lehetőségeink vannak - nyilatkozta a Szikra céljairól Kémeri Péter. Az első adás tehát csütörtökön, további információk: petyakem@gmail.com  

A lélek védelmében: online is

A premier előadások után az Alföld Televízió stábja úgy döntött, online is elérhetővé teszi a nevelőszülőket bemutató sorozatát. Az első részben megtudhatjuk a Csuka családon keresztül, milyen követelményeknek kell megfelelnie azoknak, akik nevelőszülők szeretnének lenni. A második epizódban a Lakatos-Balogh család mutatkozik be, akiknek lételemük a zene és a nagycsaládos élet. Mindezek a nevelőszülői munkájukat is segítik. A harmadik adásban Borsa családdal találkozhatnak a nézők, akik szívesen vállalják komoly egészségügyi problémákkal küzdő gyerekek nevelését. A záró epizódban pedig megiserkedhetnek a Molnár családdal, ahol két nevelt gyermekük közül egyikük a nagykorúvá válás küszöbén áll.

PREMIER: Utolsó részéhez ért A lélek védelmében

Csütörtök este láthatják az Alföld Televízió nevelőszülőket bemutató sorozatának utolsó részét. A sorozat záró epizódjában a Molnár családdal ismerkedhetnek meg. Mariann és István 2012-ben döntöttek úgy, hogy miután két gyermekük kirepült a családi fészekből, nevelőszülővé válnak. Még ebben az évben került a családba Szandi és bátyja, Sanyika, aki már a nagykorúvá válás küszöbén áll. Az adást július 30-tól minden este 18 órai kezdettel tekinthetik meg az Alföld Televízió műsorán.

A lélek védelmében: egy újabb csodálatos család

Szerda este olyan különleges nevelőszülők mutatkoznak be, akik szerint egy egészségügyi problémával küzdő gyermekből is életerős fiatal lehet, ha szerető, gondoskodó családban nő fel. Harmadik adásunkban egy töretlen hívatástudattal rendelkező nevelőcsaládhoz, Gabikához és férjéhez látogott el az Alföld Televízió stábja. Ők az elmúlt 14 évben 35 bajba jutott fiatal életét tették boldogabbá, köztük több komoly egészségügyi problémával küzdő gyermekét is. Az adást július 30-tól minden este 18 órai kezdettel tekinthetik meg az Alföld Televízió műsorán.

Folytatódik A lélek védelmében

Kedd este a nevelőszülőket bemutató sorozat második része debütál az Alföld Televízió műsorán. A nevelőszülők között gyakori, hogy több generáció is ugyanazon hivatást választja. Ugyanígy történt a Lakatos-Balogh családnál is, ahol az édesapát, édesanyát követve a testvérek is nevelőszülőnek álltak, egy nagy közösségben nevelve a nehéz körülményekből kiemelt fiatalokat. Az adást július 30-tól minden este 18 órai kezdettel tekinthetik meg az Alföld Televízió műsorán.

Premier az Alföld Tv-n - A lélek védelmében

Hétfő este mutatkozik be az Alföld Televízió négyrészes sorozata, amely a nevelőszülők életébe ad betekintést.   Minden gyermeknek joga van a boldogsághoz, hogy nyugodt, tiszta környezetben, biztonságban ismerkedhessen meg a nagyvilággal. Mégis vannak olyan sorsok, ahol az anyagi, lelki, vagy egyéb okok miatt a felcseperedő fiatalnak nem adottak ezek a feltételek. Ilyenkor a nevelőcsaládok adhatnak megoldást helyettesítő gondoskodást nyújtva a kicsiknek a problémák megszűnéséig. Az Alföld Televízió stábja arra vállalkozott, hogy négyrészes sorozatában bemutassa, mi motiválja a nevelőszülőket, hogyan léptek erre a felelősségteljes és önzetlen útra, és kik azok a tanácsadók, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy ezeknek a nehéz sorsra jutott gyermekeknek az élete boldogsággal teli és felhőtlen lehessen. A hétfő esti műsorban a Csuka családdal ismerkedhetnek meg, akik már fiatalon döntöttek arról, hogy nevelőszülők szeretnének lenni. Történetük azért is érdekes, mert még saját gyermekük megszületése előtt vállalták egy bajba jutott gyermek megsegítését. Az adást július 30-tól minden este 18 órai kezdettel tekinthetik meg az Alföld Televízió műsorán.

Isten éltesse az édesanyákat!

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, a legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik. Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.  Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét. Ezúttal Dsida Jenő egyik versével kedveskedünk valamennyi édesanyának, nagymamának.   Dsida Jenő: Hálaadás   Köszönöm, Istenem az Édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad, Köszönöm, Istenem az Édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szivét, mely csak értem dobban - itt e földön senki sem szerethet jobban! - Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, Istenem, köszönöm az Édesanyámat. Te tudod, Istenem - milyen sok az árva, Aki oltalmadat, vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el! Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat! Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az Édesanyámat!!!

Variál a Facebook, van egy ötletünk

Nagy változtatást vezet be a Facebook, írtuk meg ITT. Amennyiben Ön a továbbiakban is szeretné látni a hajdupress.hu és Alföld Televízió információit, akkor szerény javaslattal élünk. Cselekedje ezt: A Facebookon a jobb felső sarokban lévő legördülő menüből válaszd a Hírfolyam-beállításokat (News Feed Preferences), ott kattins az első lehetőségre, az elsőként megjelenők beállítására (Prioritize Who To See First), majd a felugró ablakban válaszd a Hajdupresst vagy Alföld Tv-t, és nyomd meg a Kész (Done) gombot! Ezúton is köszönjük!  

Áldott, békés ünnepeket kívánunk!

Kedves Olvasónk! Engedje meg, hogy Wass Albert soraival kívánjunk áldott, békés ünnepeket. Köszönjük, hogy minket olvas. „Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!  Súroljátok föl lelketek,  csillogtassátok kedvetek,  legyetek újra gyermekek,  hogy emberek lehessetek!”

Adni jó: 30 gyermek álma vált valóra, mi is segítettünk - galéria

30 gyermek álma vált valóra a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének idei karácsonyi rendezvényén a Debreceni Ifjúsági Házban, valamint további akciókban összegyűjtött felajánlásokat vehettek át a rászorulók a Tündérkör alapítvány, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Debreceni Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság jóvoltából. A gyermeki álmok beteljesülésében a hajdupress.hu stábja aktívan részt vett, 4 gyermek számára meghitté téve a karácsonyt. Fotók: hajdupress.hu, Pénzes László