TIME DATE
Ma Klára nap van.

2020-06-16 09:28:15 / Szerző: Török-Papp Csilla

Mit olvas Dr. Széles Diána Debrecen város alpolgármestere?

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
A Hajdupress.hu-n a Könyvespolc.On rovatban új sorozatot indítok, ahol Debrecen számára meghatározó, véleményformáló, ismert és érdekes embereket kérdezek az olvasási szokásaikról. Nagyjából ugyanazokat a kérdéseket fogom feltenni mindenkinek. Az első interjút Dr. Széles Diával készítettem.
 
Dr. Széles Diána Debrecen város társadalmi, civil, és települési kapcsolatokkal összefüggő, az ifjúságpolitikai, egészségügyi és turisztikai feladatokért, valamint a szociális ügyekért felelős alpolgármestere. Debrecenben született, itt végezte iskoláit. A Debreceni Egyetemen szerzett jogi diplomát. 2005-től Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere politikai munkatársa, kampányfőnöke volt. 2008-tól foglalkozott európai uniós projektfejlesztéssel és pályázatmenedzsmenttel a debreceni Kenézy Kórházban, ahol számos pályázatban projektvezetői tapasztalatokat szerzett.
2006 óta önkormányzati képviselő, jelenleg a 14-es egyéni választókerület képviselője. 2006 és 2010 között a város közgyűlése városfejlesztési, valamint ügyrendi bizottságának munkájában vett részt. A 2010-2014-es ciklusban a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjeként, az ügyrendi bizottság elnökeként és a tulajdonosi bizottság tagjaként dolgozott.
2014 novemberétől a társadalmi, civil és települési kapcsolatokkal összefüggő, valamint ifjúságpolitikai, egészségügyi és turisztikai feladatokért felelős alpolgármester tisztét töltötte be, majd 2019. október 24-től az előző feladatok mellett alpolgármesterként a szociális ügyek is hozzá tartoznak.
A Debreceni Karitatív Testület társelnöke, tagja a Debrecen Gasztronómiájáért Alapítvány és a Debreceni Hospice Ház Alapítvány kuratóriumának, valamint a Debreceni Területi Baleset-megelőzési Bizottságnak és a Dr. Kenézy Gyula Baráti Körnek.
 
Nagyon sok minden érdekel veled kapcsolatban, de most kifejezetten a könyvekhez való viszonyodról foglak faggatni. Van-e időd olvasni, és ha igen mikor és hol olvasol?
Nagyon kevés időm van könyvet olvasni az utóbbi esztendőkben. Szabadidőmben elsősorban a gyermekeimmel foglalkozom, s ezért természetes, hogy az utóbbi idők olvasmányélményei is elsősorban hozzájuk kötődnek: javarészt mondókás- és mesekönyveket forgattam.

Milyen típusú könyveket szeretsz olvasni? Miért?
Korábban – mikor még volt időm saját kedvtelésemre is olvasni – az olyan fordulatos, eseménydús, izgalmas történeteket szerettem, melyek logikai feladatot is jelentenek az olvasónak. Szinte „faltam” a krimiket és az akciódús kalandregényeket.

Mi volt életed legmeghatározóbb könyvélménye? Miért?
Szabó Magda Abigél című regénye. Nagyon érdekelt, hogy milyen lehet egy az én szülővárosomból, Debrecenből származó, és ehhez a városhoz mindig is nagyon kötődő, debreceniségét következetesen hangsúlyozó alkotó írása. Természetesen – mint Magyarországon annyian – én is előbb a televíziós filmből ismertem meg a történetet, csak azután vettem a kezembe a regényt, s ismertem meg annak debreceni gyökereit is. Az olvasottak és a filmfeldolgozásban látottak aztán olyan komplex élménnyé váltak számomra, melyekben Szabó Magda révén benne van a debreceniség megélése, benne vannak a saját középiskolás élményeim, benne van a történet kalandregény-jellege, s benne vannak azok az erkölcsi üzenetek is, melyeket ez a mű közvetít.

Elolvastad a kötelezőket az iskolában? Mit utáltál a legjobban? Miért?
Kötelességtudó diákként természetesen minden kötelező olvasmányt elolvastam. Úgy gondoltam, hogy semmi sem lehet haszontalan, amivel az ismereteimet gyarapíthatom. Voltak persze olyan könyvek, amiket – ha kiderült róluk, hogy témájuk vagy nyelvezetük miatt nagyon távol állnak tőlem – nem túl nagy lelkesedéssel forgattam. A legkirívóbb példa erre talán Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme lehet. Olyannyira régies a szöveg nyelvi állapota, hogy számomra – ha szabad ilyet mondani – kínszenvedés volt olvasni. Képzelem, milyen lehet ugyanezt átélni a mai iskolásoknak, akiknek a mindennapjaitól és a mindennapi nyelvhasználatától még távolabb áll az a korszak!

Van olyan könyv, amivel már régóta szemezel, de még valami miatt nem olvastad el?
Jaj, rengeteg ilyen könyv van! Ha az lenne a kérdés, hogy mi lenne az az egyetlen, amit arra a bizonyos lakatlan szigetre magammal vinnék, akkor az nem egy kötet lenne, hanem egy teherhajóra való komplett könyvtár. Legutóbb Ljudmilla Ulickaja A lélek testéről című kötete keltette fel a figyelmemet, annál is inkább, mivel – ha jól tudom – magyar vonatkozása is van, mert Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjére is történik utalás az egyik novellában, de magában a kötet címében is.

Egyáltalán hogyan választod ki az aktuális olvasmányodat?
Mint azt már említettem, elsősorban a fordulatos, eseménydús, izgalmas történetek érdekeltek – s érdekelnének most is, ha lenne elegendő időm olvasni. Mivel mostanában inkább a gyermekeim érzelmi és értelmi pallérozása, szórakoztatása, illetve oktatása kapcsán szoktam könyvet venni a kezembe, az olvasottak kapcsán gyakran elgondolkodom: mennyivel jobb, békésebb és szebb lenne a körülöttünk lévő világ, ha mindazokat az erkölcsi tanulságokat, melyek egy-egy gyermekkönyvben foglaltatnak, felnőttként is megfogadnánk – illetve felnőttként sem feledkeznénk meg róluk.

Könyvvásárláskor milyen szempontot veszel figyelembe? Borító? Oldalszám? Beleolvasás? Egyéb?
Sajnos többször megeshetett volna, hogy ha egy nagyon hangzatos cím, attraktív borító vagy marketing-szempontból nagyon kimódolt fülszöveg alapján döntök, akkor bizony végül pórul járok, mert nem azt kapom, amit mindezek alapján várok. Ezért vásárlás előtt inkább néhány percet arra szánok, hogy több ponton is beleolvassak a szövegbe. Ha e rövid benyomás alapján tetszik az írás, esetleg valami nagyon megragadja a figyelmemet, akkor megveszem azt a könyvet. Persze, vannak olyan, általam kedvelt szerzők, akiknek a műveiben eddig nem csalódtam, így az ő könyveiket „látatlanban” is képes vagyok megvásárolni.

A gyermekeidnek melyik volt a kedvenc könyvük óvódás korukban? (Külön-külön, érdemes leírni, hogy hány évesek). Szerinted miért?
A kislányom még óvodás – négy éves múlt –, a kisfiam pedig most fejezte be az első osztályt. Ők még nyilvánvalóan azok közül a történetek közül választanak kedvencet maguknak, amiket felolvasunk nekik vagy a kezükbe adunk. A kislányom Marék Veronika Kippkopp és Tipptopp című könyvét kedveli. Marék Veronika nagyon jól tudja, mivel lehet a gyerekek figyelmét megragadni, hiszen egy mai óvodásnak már a nagymamája – de akár már a dédnagymamája – is az ő könyveiből hallgatta a kedves meséket pici korában. A kisfiam korosztálya pedig Berg Judit Rumini-történeteivel ismerkedik. Ezek vérbeli fiús sztorik – fordulatosak, kalandosak –, így nem csoda, hogy beindítják a gyerekek fantáziáját. 

Ha te tehetnél be 1-1 kötelező olvasmányt az általános és középiskolai tananyagba, melyik lenne az? Miért?
Lehet-e másképpen megközelítenem a kérdést? Ha ez rajtam múlna, akkor a hetediktől a tizenkettedik osztályig minden tanév elején minden egyes osztályban megkérném a gyerekeket, beszéljenek arról, melyik az a könyv, amit éppen mostanában saját akaratukból olvastak, s szívesen ajánlanának mindenkinek. Aztán a gyerekek ebből a kínálatból közösen választanának egyet, s azt a tanév végéig mindenki elolvasná – természetesen a magyartanár is. Végül közösen értékelnék a könyv erényeit és hibáit. Így lehetne talán a kortárs irodalom olvasásához – s értő, kritikus olvasásához – kedvet csinálni a gyerekeknek.   

Te írtál valaha? Szakmai anyag, vers, novella, bármi? Ha kötelező jelleggel írtál, azt szeretted? Ha csak úgy írtál, akkor mi volt az indíttatás? Hogy érezted magad az írástól, az írás után?
Ide most kellene egy nagy kaján szmájli, mivel eddigi életem során projektfejlesztéssel és pályázatmenedzsmenttel, valamint politikai kommunikációval is bőséggel foglalkoztam, így természetesen rengeteg szakmai anyagot írtam. Versfaragással pedig sosem próbálkoztam, mert ahhoz én világéletemben sokkal nyughatatlanabb, mozgásigényesebb voltam, semhogy egy helyben ülve, hosszasan „molyoljak” azon, hogy valami általam igaznak vélt gondolatot általam méltónak vélt formába öntsek. Inkább kosárlabdázni mentem és a pályán meg a pályán kívül is azonnal megmondtam a véleményemet.

Van kedvenc költőd, versed?
Több is, de most csak egyet hadd említsek. Nagyon szeretem Radnóti Miklós Két karodban című versét. Érdekes módon igazán akkor kedveltem meg, amikor énekelt versként hallottam az Ágnes – korábban Ágnes Vanilla, talán így többen ismerhetik – nevű előadótól, mert a dallam különleges plusz-atmoszférát adott a költeménynek.



Érdemes egyébként meghallgatni Ágnesnek mind a Radnóti Miklós, mind pedig a József Attila megzenésített verseit tartalmazó lemezét. A zeneileg is értékes vers-megzenésítéseket egyébként szerintem nagyon jól fel lehet használni arra, hogy segítségükkel a fiatalok megszeressék az irodalmat. Egy-egy ilyen dal eljuttathatja őket ahhoz a felfedezéshez, hogy az a bizonyos „dalszöveg” valójában költemény, s érdemes alkotójának más verseit is elolvasni. Ott van például a közelmúltból Szabó Balázs Bandájának a Bájoló szövegének feldolgozásával aratott sikere. Bizonyára sok olyan fiatal volt, aki ennek hatására vette le otthon a polcról a Radnóti-kötetet, s kezdte el böngészni.    

Megosztod velünk a kedvenc idézetedet?
De ez most nem líra lesz… Mindig kíváncsi vagyok arra, amit Bagdy Emőke pszichológus mond, ír. Nagyon sok megnyilatkozásával egyetértek. A személyiség titkai című kötetének bevezetőjében olvasható ez a mondat: „Ahogyan van testi uterusz, amelynek bölcsőjében a magzat fejlődik, úgy van szociális is, ez pedig elsősorban a család.” Számomra is az első és a legfontosabb dolog az, hogy a családom élete stabil legyen. S szeretném azt hinni, hogy ezzel mindenki így van!
S végül a TOP5 gyorslista: 









Köszönöm az interjút!

Török-Papp Csilla
Fotó: SZ.D.


 

A rovat legfrissebb cikkjei

Az Alföldi Nyomdát nem „elvették”, nem is „einstadolták”, nézzük mi történt
Érkezik Ken Follett legújabb könyve A katedrális című regény előzménykötete
Mit olvas Dr. Széles Diána Debrecen város alpolgármestere?
Három napló, három korból, három nőtől. Napló-írások sorozat 3/3.
Érkezik J. K. Rowling legújabb könyve

Hozzászólások