°C
TIME DATE
Ma Hedvig nap van.

2017-08-09 08:53:35 / Szerző: HajduPress

Kezdetek, mesterek, stúdiumok: 70 éves a Medgyessy Kör

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
Visszatekintő csoportos kiállítás nyílik augusztus 9-én, szerdán, 17 órakor a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola 70. évfordulója alkalmából a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth u. 1.) Köszöntőt mond: Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere. Megnyitja Tarnóczi József festőművész, a Medgyessy Kör vezetője. Közreműködik Toldi Éva ütőhangszeres művész.
 
Az 1947-ben létrehozott első debreceni Képzőművészeti Szabadiskola (1967-től Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola) kezdettől legfőbb feladatának tekintette a régió (Hajdú-Bihar megye, Debrecen) vizuális kultúra területén tapasztalható hiányainak csökkentését/megszüntetését és a képzőművészet ún. „szabadművelődés” keretei között történő oktatását, népszerűsítését.
Meg kell jegyezni, hogy a köri tevékenység visszatekintő bemutatásának kiemelt helyi, művelődéstörténeti értéke is van. „A szabadművelődés a kulturális demokrácia első kísérleti megvalósítója volt hazánkban, így Debrecenben is. 1944 és 1948 között városunkban legalább 37 művelődéssel (is) foglalkozó egyesület működött: műkedvelő csoportok, művészeti baráti körök, olvasókörök, politikai-társadalmi csoportosulások és tudományos társaságok. Évente négy-öt tárlat rendezésével terjesztették, népszerűsítették a képzőművészeti kultúrát. Országos színvonalra emelkedett a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Stúdió, mely ma is a debreceni amatőr képzőművészek egyik legfontosabb szabadiskolája.” (Tamusné Molnár Viktória)
A kör működésének 70 éve során a régióban egyedülálló módon valósította meg a képzőművészeti képzést szakköri, szabadiskolai keretek között. A kezdetben különböző helyszíneken folytatott tanfolyami, szakköri órákon túl a térségben évtizedeken át szervezett nyári alkotótelepeken is sikeresen fogta össze a helyi amatőr mozgalmat - annak érvényes szemléleti bázist nyújtva -, s amelynek tagjai a későbbiekben javarészt hivatásos alkotóvá válva folytatták (és folytatják ma is) tevékenységüket a képző- és iparművészet valamely területén.
Elmondható, hogy a 20. századi és a jelenkori Debrecen vizuális tájékozódásának, képzőművészeti arculatának főbb vonásai, perspektívái épp ennek a körnek a sajátos, „vizuális-népművelő” jellegű tevékenységéből, az ott képviselt, ha nem is mindig egységes szemléletéből következtek.
 
A kiállítás egyrészt a szabadiskola különböző korszakaihoz tartozó fontosabb tanárainak a munkásságából kíván jellemző műveket felmutatni, az eddigiekhez képest erősebben fókuszálva a kör fennállásának kezdeti szakaszára, odafigyelve az iskola létrehívását befolyásoló/meghatározó politikai-ideológiai szempontokra is.
Másrészt a köri tagságból kinevelődött hivatásos képzőművész réteg professzionális munkáiból válogat, reprezentálva a szabadiskolai képzésből továbblépő különböző alkotói/szemléleti utakat és irányokat (az iskolához kötődő hagyományok, stiláris azonosságok, tanári szemléletek hatásán túl) - ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a beadott munkák fényében lehetőség adódik a különböző időszakok mester-tanítványi kapcsolatainak, továbbélő szemléleti hagyományainak bemutatására is.
A kiállítás az alkotók szabadiskolai képzésben készült sikerültebb, tanulmány jellegű és az oktatási/képzési módszereket megfelelően reprezentáló munkáiból is bemutatni szándékozik néhány darabot,valamint a kör jelenlegi profiljának, s a módosult feltételeknek/elvárásoknak - az előzőekhez képest szűkebb bemutatása néhány jellemző munkával is része a koncepciónak. (Tarnóczi József festőművész, a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör vezetője. )
 
A kiállítás szeptember 1-ig tekinthető meg hétköznapokon 10.00–18.00-ig. Augusztus 20-án, 10.00–16.00-ig a Belvárosi Galériában (Kossuth u. 1.).
 

A rovat legfrissebb cikkjei

Katalónia: Mundruczó Kornél tarolt
Megnyílt a Szent László-örökség út
Látvány és anyag egysége a vásznon
Gyász: elhunyt a Mézga-család és a Dr. Bubó zseniális rendezője
Az olvasás, mint betegség

Hozzászólások