TIME DATE
Ma Orsolya nap van.

2019-10-01 08:34:13 / Szerző: HajduPress

Kevesebben voksolhatnak az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak az október 13-i önkormányzati választáson, mint ha aznap parlamenti választást tartanának. 

    A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának, a www.valasztas.hu-nak naprakész adatai szerint az országgyűlési választáson - ha most tartanák - összesen 8 millió 284 ezer magyar állampolgár szavazhatna, közülük 7 millió 886 ezren magyarországi lakcímmel, a magyarországi szavazókörökben vagy a külképviseleteken, a csaknem 400 ezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár pedig levélben szavazhatna. 

    Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak - 7 millió 886 ezren -, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoznak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni, ők körülbelül 116 ezren vannak. Ezen kívül szavazhatnak azok a határon túli magyarok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük - ez a 3400 választópolgár levélben szavazhat az EP-választáson. Így egy most tartandó EP-választáson 8 millió 5 ezren szavazhatnának. 
    A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, hanem a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorúakat is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis választójoga van a 7 millió 886 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak, az Európai Unió más tagországai mintegy 116 ezer, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárának és a 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedőnek. Így az önkormányzati választáson összesen 8 millió 27 ezren szavazhatnak. 

    A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal.
    Az önkormányzati választáson bár választók, de nem válaszhatók a bevándoroltként, menekültként, letelepedettként élők. A lakcím nélküli magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok - például a határon túl élő magyarok - pedig - bár jelöltként indulhatnak - nem szavazhatnak.
    A nemzetiségi választáson nem lehet választó a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy.
 
   A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.

(MTI)

A rovat legfrissebb cikkjei

Ősz, Te gyönyörű: 28 fok volt hétfőn
Nem az autók, nagyrészt a helytelen lakossági tüzelés felel a légszennyezettségért
Ilyen bűnt követhet el egy orvosi asszisztens
5 évet is lehet kapni csicskáztatásért
Botrány a magyar Parlamentben

Hozzászólások