TIME DATE
Ma Gabriella nap van.

2019-07-25 13:09:13 / Szerző: HajduPress

Impozáns jubileum a Nagyerdőn - A Légy jó mindhalálig című előadásról

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!

A 140 éve született Móricz Zsigmond halhatatlan remekművét, a Légy jó mindhalálig-ot musicalként 1991 óta „jegyzi” a színházi szakma. A Csokonai Színház 125 éves fennállására készült, Kocsák Tibor zeneszerző és Miklós Tibor szövegíró alkotta, Pinczés István rendezte darab azóta számtalanszor „újra megszületett”, nemcsak Magyarországon, de a különböző országok különböző színpadain. Ám Bálint Albin 2019-ben, Móricz születésnapját is ünneplendő, minden eddigi feldolgozáshoz képest újszerűen, úttörő jelleggel tudott hozzányúlni a ma már klasszikusnak számító musicalhez. Erről a megújítása óta idén ötéves debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpad közönsége 2019. július 23-án és 24-én győződhetett meg.

Debrecen városának egyik ékességéről, s kétségtelenül szellemi központjáról, a Református Kollégiumról, és benne Nyilas Mihály 3. b. osztályos tanulóról szóló regényből készült Bálint Albin-féle színpadi adaptáció, miközben hűen követi a Kocsák-Miklós-Pinczés megalkotta musical dalait és szüzséjét, a Kodály Filharmonikusoknak és a Lautitia Gyermekkarnak köszönhetően most először tekinthető meg élőzenei kíséret mellett. Az azonban, hogy a musical koncertszínházi változata megteremtődött, csak az egyik nóvuma a produkciónak. Ehhez ugyanis olyan újszerű színpadkép is társul, ahol a szereplők a Nagyerdei Szabadtéri Színpad közepén helyet foglaló zenészeket és énekeseket tulajdonképpen „körbejátsszák”. Az élőzene, illetve a színpadképi megoldás pedig már önmagában olyan koncentrált figyelmet igényel a nézőtől, amely az eddigi adaptációk esetében egyszerűen nem volt szükséges, hogy megteremtődjön. Itt viszont minden nagyon „egyben van”, s minden mindennel összefügg. 

Szoktuk mondani, hogy az „ördög a részletekben rejlik”. Nos, azt gondolom, hogy Bálint Albin adaptációjában most egy igencsak jó szándékú ördög lakozott a részletekben, annak érdekében, hogy ezek a részletek a gyönyörű történetet egy az egyben visszaadni képes, a mondanivalót száz százalékig átadandó produkcióvá álljanak össze. Mert elvileg hiába van külön a zenekar s mögötte az énekkar, külön a színészek játéka, illetve az események helyszínét és a szereplők adott hangulatát tükröző kivetítő, ez a „négyes fogat” a produkcióban részt vevők profizmusának köszönhetően tényleg életre tudja hívni a nagy egészet. 

Mégpedig azáltal, hogy az énekkar nemcsak énekel, hanem sokszor táncol is, követi a színészek mozdulatait, együtt mozog velük, a karvezető, Bókai Zoltán időnként kilép a zenekara elől, hogy „helyre igazítson” egy-egy színészt, a kivetítőn pedig, hol humorforrásként, hol a tragikus események erősítésére pedig mindig szolgál valami izgalmas látnivaló. Például, amikor felhangzik a Nyilas Misi pakkját elcsenők híres, pálinkázós, pogizós dala, a háttérben pálinkás butykosok rajzai jelennek meg, amikor viszont Misi színt vall Pósalaky úr (Ürmössy Imre) előtt a „reskontó” kapcsán, lelkének komor állapotát, félelmét egy ezt erősítő, káoszt, zűrzavart ábrázoló, különböző színekből összeállított kép tárul elénk a videotechnikának köszönhetően. 

Az egymást segítő és hatásukat kölcsönösen fokozó részletek azonban nyilván nem működnének az egész produkció alapját képező színészi játék és ének nélkül. Azt kell mondjam, hogy mind a Csokonai Színház művészei, mind a felkért, budapesti színészek és operaénekesek, mind pedig a kollégium tanulóit alkotó Ady Gimnázium drámatagozatos diákjai egytől egyig remekelnek. Bálint Albin szereposztása kiváló. A Misit alakító Németh Krisztián Róbert nemcsak azért volt találó választás a rendező részéről, mert kiváló hangi adottságai mellett a Misiben dúló lelki viharokat is képes érzékeltetni: azt, hogy a felnőttekben kezdetben bízó, őket irigylő gyermek a hazugságaik láttán hogyan ábrándul ki egyre inkább a „nagyok” világából, hanem azért is, mert apró termetű. S így, „piciként”, a „nagyvilág” bármely szereplőjének félelmetes „fölétornyosulása” is azonnal érvényesül a darabban. Nagy úr például, akit Dánielfy Gergő alakít, kétszer olyan magas, mint Misi, ám épp azért, mert ő jó szándékkal viseltetik a gyerek felé, nem véletlen, hogy „dupla akkoraként” ő énekli neki, hogy „óh ne, óh ne, ne akarj te felnőtt lenni sohase!”. 

De legalább ennyire átütő a „Sanyika-család” nőtagjainak játéka is. A gyönyörű Doroghy Bella (Jenes Kitti) nem is lehetne szebb, nővére, Viola Varga Klári megformálásában nem is lehetne aggódóbb, míg az édesanyjuk (Nagy Anikó) nem is lehetne ennél tehetetlenebb. Török János (Nagy Dániel Viktor) pedig nem is lehetne ennél svihákabb. A végén pedig, a tanári kar „rögtönítélő bizottsága” tagjainak rendkívül erős orgánuma és énekhangja miatt a musical – a kisfiú fokozódó tragédiáját is érzékeltetendő – már-már rockoperába csap át. Amit egyébként Csikos Sándor mint a kollégium igazgatója a kisgyermeket féltő és óvó magatartásával kiválóan képes ellenpontozni. A Kollégiumtól és Debrecentől búcsúzó kisdiáknak a történtek hatására önként felmondó Valkay tanár úrhoz (Földes Tamás) való, színpadon felmutatott ragaszkodása pedig ismét újszerű elem az adaptációban, s kiváló, megható lezárása ennek a koncertszínházi változatnak.

Csak gratuláció illeti érte a rendezőt, a táncokat és a színpadi mozgást betanító koreográfust, Jóna Szabolcsot, s minden egyes alkotót, aki valamit is hozzátett ehhez a feledhetetlen produkcióhoz. Köszönjük, Móricz Zsigmond, köszönjük, Kocsák Tibor, Miklós Tibor, Pinczés István, s köszönjük, Bálint Albin!

 

Az alkotók:

Móricz Zsigmond regénye és színműve alapján a szövegkönyvét és dalszövegeit írta: Miklós Tibor

Zenéjét szerezte: Kocsák Tibor

Átdolgozta és az átkötő jeleneteket írta: Pinczés István

Szimfonikus zenekarra hangszerelte: Bókai Zoltán

Szereplők:

Nyilas Misi: NÉMETH KRISZTIÁN RÓBERT / SZOBOSZLAI BALÁZS

A felnőttek:

Igazgató: CSIKOS SÁNDOR, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész

Valkay tanár úr: FÖLDES TAMÁS, Súgó Csiga-díjas

Gyéres tanár úr: RÓZSA LÁSZLÓ

Sarkadi tanár úr: BAKOS-KISS GÁBOR

Báthory tanár úr: PAPP ISTVÁN

István bácsi, pedellus: KISS GERGELY MÁTÉ

Doroghyné: NAGY ANIKÓ, Jászai Mari-díjas

Viola kisasszony: VARGA KLÁRI, Jászai Mari-díjas

Bella kisasszony: JENES KITTI

Török bácsi: GARAY NAGY TAMÁS, Megyei Prima-díjas

Török néni: NÁRAY ERIKA, Súgó Csiga-díjas

Török János: NAGY DÁNIEL VIKTOR, Junior Prima-díjas

Török Ilonka: EDELÉNYI VIVIEN

Pósalaky úr: ÜRMÖSSY IMRE

Pósalaky úr gazdasszonya: EPERJESI ANIKÓ

Rendőrtiszt: TAR VIKTOR

A már majdnem felnőttek:

Nagy úr: DÁNIELFY GERGŐ

Lisznyai úr: MECHLE CHRISTIAN

Nagy úr barátnője: VAJÓCZKI VIRÁG

Lisznyai úr barátnője: CZINEGE INEZ

A gyerekek:

Doroghy Sanyika: SZOBOSZLAI BALÁZS /NÉMETH KRISZTIÁN RÓBERT

Orczy: HLAVACSKA DÉNES

Gimesi: TÖRÖK TAMÁS

Böszörményi: ZUBOR BOLDIZSÁR / TAR VIKTOR

Sándor Mihály: KOVÁCS LÁSZLÓ

Tök Marci: BALOGH BENJÁMIN

Csicsó: CZIBLA ÁDÁM / ÖTVÖS JÓZSEF

Tannenbaum: LEHEL VILMOS

Andrási: PUSZTAI LŐRINC / ASZÚ ÁBEL

Szegedy: LISZTES KRISZTIÁN

Péteri: ÖTVÖS JÓZSEF / CZIBLA ÁDÁM

Simonffy: ASZÚ ÁBEL / PUSZTAI LŐRINC

Láng: TAR VIKTOR / ZUBOR BOLDIZSÁR

Közreműködő partnerintézmények és művészeti együttesek:

CSOKONAI SZÍNHÁZ (igazgató: GEMZA PÉTER)

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN (igazgató-művészeti vezető: SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL)

LAUTITIA GYERMEKKAR (művészeti vezető: NEMES JÓZSEF)

ADY ENDRE GIMNÁZIUM IRODALMI-DRÁMAI TAGOZATOS TANULÓI (művészeti vezető: VÁRHALMI ILONA)

Zenei vezető: BÓKAI ZOLTÁN

Zenei munkatárs: BÖGÖS ATTILA

Koreográfus: JÓNA SZABOLCS

Diákszínpadi szereplők művészeti vezetője: VÁRHALMI ILONA

Díszlet- és jelmeztervező: KOVÁCS YVETTE ALIDA

Díszletkivitelező: TÓTH KÁZMÉR

Jelmezkivitelező: DEBRECZENI ILDIKÓ

Világítás- és animációtervező: MADARÁSZ „MADÁR” JÁNOS

Hangtervező: DITZMANN TAMÁS

Hangtechnikusok: BODNÁR CSABA, MÉHES JÁNOS

Animációs munkatárs: JÓVÉR CSABA

Grafikai tervezés: PUZSÁR VIKTOR

Rendezőasszisztens: EPERJESI ANIKÓ

Műszaki projektvezető: BODNÁR LÁSZLÓ

Produkciós menedzser: KÉKEDI ERIKA

Produkciós asszisztens: BALÁZS DÓRA

Karmester: BÓKAI ZOLTÁN

Rendező: BÁLINT ALBIN

Producer: BÓDOR EDIT

Gyürky Katalin


A rovat legfrissebb cikkjei

Az oDEon-ZeneTheatrum nagy családi karácsonyt tart Debrecenben
Így jöttem - Fabiny Tamás és Gundel Takács Gábor Debrecenben
Kalandok nyomában Csutka Istvánnal
A világ legnagyobb érzelmi szkanderbajnoka - A Pavarotti című filmről
Meghalt a Roxette énekesnője

Hozzászólások