TIME DATE
Ma Albert és Lipót nap van.

2019-10-20 07:21:22 / Szerző: HajduPress

Hogyan készült: nyertes rövidfilmek a Malter Filmfesztiválon

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
Az internet világában mindenféle tartalom szembejön az emberrel. Vannak, akik elgörgetnek felettük, de a Malter Filmfesztivál két díjazottja épp ezekben lelt rá nagysikerű rövidfilmjeinek témáira. Arról, hogyan válik egy pornográf oldalban látható lány videója filmadaptációvá, vagy hogy egy Facebook-posztból miként lesz érzelmes film. Csoma Sándorral, a Casting című rövidfilm írójával és rendezőjével, valamint Dudás Balázzsal, a Két csík című rövidfilm alkotójával beszélgettem a Malter Filmfesztivál díjátadója után.
 
Csoma Sándor, a Casting című rövidfilm írója és rendezője, a Malter Filmfesztivál közönségdíjasa és az Alföld Televízió különdíjának nyertese.
 
A debreceni filmszemlén két díjat is sikerült bezsebelned- Hasonló lehetőségeket láttál a fesztiválban, amikor jelentkeztél?
A barátaimmal és a kollégáimmal jöttem el, akik szintén nyertek díjakat, így például Dudás Balázs, illetve Füzes Dani is. Ezek a fesztiválok mindig jó alkalmak arra, hogy találkozzunk, annak pedig kifejezetten örülünk, hogy most ilyen elismerésekkel is gazdagodtunk. Ezek a lehetőségek mind segítik a kisjátékfilmeket abban, hogy hírük menjen a sajtóban, valamint egyfajta visszaigazolást is nyújtanak.  A filmek az ilyen fesztiválokon közönségre találhatnak, pont emiatt a közönségdíj elnyerése is nagyon jó érzéssel tölt el, ráadásul még sosem nyertem, így örülök, hogy ha sok embernek tetszett és jelentett valamit a film.
 
Hogyan talált rád az a társadalmi probléma, amit a film bemutat?
Van egy konkrét pornó casting sorozat, ami az interneten fellelhető. Egy francia pornó producer a 90-es évektől kezdve a budapesti Váci utcai taverna hotelban tartott modellválogatásnak álcázott pornó castingokat. Ezeken jelentek meg az általában 18-20 éves divatálmokat dédelgető lányok, akik ott a casting során szembesültek azzal, hogy ez valójában valami teljesen más dolog. Nagyon sokan felálltak és elmentek, de volt egy részük, akiket valahogy pénz és utazási lehetőségek felajánlásával sikerült meggyőzni: ők ott maradtak, levetkőztek a kamera előtt, illetve a producerrel is lefeküdtek. Volt egy lány az egyik videóban, aki Erdélyből jött. Nagyon megfogott az arca és kíváncsi lettem, hogy milyen motivációk bújhatnak meg egy ilyen döntés mögött. Vajon ez a tiszta lány miért adja oda a szüzességét egy vadidegen, külföldi fickónak. Ennek a kérdésnek akartam utána járni, hogy mi vihette rá, és hogy milyen, a háttérben történő dolgok motiválhatták arra, hogy ezt megtegye.
 
A filmben a lány igyekszik elérni, hogy ne kelljen szégyenkeznie a rosszul meghozott döntése miatt, azt szeretné, ha törölnék a tudta nélkül felvett videót az internetről. A háttértörténete mellett miért volt szükséges ezt is kiemelni?
Ez a másik dolog, ami érdekelt a történetben. A társadalom hajlamos elítélni az embert egy balul elsült döntés után, majd nem megadni a második esélyt számára. Szerintem egy nagyon fontos, és a mai világból kiveszni látszó tulajdonság az empátia, amire manapság még nagyobb szükség van, mint bármikor. Szerettem volna bemutatni ezt a lányt empatikusan, hogy a néző együtt tudjon vele menni ezen a megrázkódtatáson, hogy megértse hogyan sodródhatott ezen döntés elé. Ezáltal talán mi, nézőként megadjuk neki a második esélyt, amire valószínűleg annak a lánynak, akiről mintáztam a filmet, nem kapott lehetőséget.
 
A film során viszonylag kevés szereplőt látunk, de mindenkitől hiteles játékot kapunk. Mi alapján választottad ki őket?
A forgatás előtt nem volt igazi casting. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy a főszereplő ki legyen. Blénesi Kincső Kolozsváron elsős színi tanuló volt, amikor a Facebook-on megláttam az arcát, mert valahogy korábban ismerősök lettünk egy közös ismerős révén, de sose találkoztunk addig. Mindig láttam az arcát a posztolt képein és azon gondolkodtam, hogy ennek a lánynak annyi titok és izgalmas történet rejlik a szemében anélkül, hogy bármit is mondott volna magáról. Úgy éreztem, hogy egyszer valamilyen filmet csinálnom kell vele. Írtam neki, hogy találkozzunk, csinálnék róla fotókat. Engem először az izgalmas arcok mögött rejtőző történetek kezdenek el érdekelni és ebből indulok ki általában, amikor filmet írok. Gyakran van úgy, hogy már megvannak a szereplők és csak utána írok rájuk történeteket. Persze van már valamiféle váz a fejemben, de ez mindig a megtalált szereplők után kap forgatókönyvírói formát.
A pornórendező asszisztensén sokat gondolkodtam, hogy ki lehetne az, aki el tudna játszani hitelesen egy pornószínésznőt. Sokáig nem jutott eszembe megfelelő ember, majd Vad-Horváth Katalinra esett a választásom, aki korábban megfordult ebben a szakmában. Egy hihetetlen intelligens és érzékeny nőről van szó, akiről pontosan tudtam, hogy instrukció érzékenyen is el fogja tudni játszani azt, amit kérek tőle. Többször beszélgettünk a témáról, neki is sokat jelentett, hogy felkerestük és, hogy szerepelhet ebben a filmben. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk vele azóta is.
A harmadik fontos szereplő, a pornórendezőt vagy producert megszemélyesítő holland Gijs Naber, aki csodaszámba menő, hogy elvállalta ezt a szerepet. Már két hónapja keresgéltem színészt a külföldi karakterre, ez viszont nagyon nehéz volt. Az interneten keresgéltem ügynökségi oldalakon. Arcok alapján írtam ügynököknek, hogy esetleg nem akar-e körülbelül ingyen egy pornóproducer karakterébe bújva egy magyar diákfilmben szerepelni. Nos, nem tolongtak, hogy úgy mondjam. Két hónap után annyira kétségbe voltam esve miután mindent megpróbáltam, hogy ott tartottam akár Kevin Spaceynek is írni fogok. Aztán erről lemondtam, ugyanis időközben visszaírt a Hollandiában sztárszínészként elismert Gijs Naber ügynöke, hogy a színész éppen akkor fejezte be az legutóbbi munkáját.  Gondolom valami más típusú karakterre vágyott, még sosem járt Magyarországon és érdekelte milyen lehet fiatalokkal együtt forgatni egy pár napig. Úgyhogy eljött hatalmas meglepetésünkre, személyében pedig egy nagyszerű embert ismerhettünk meg. Nagyon örültem, hogy egy ilyen profi emberrel dolgozhatok együtt, és nagyon nagy élmény volt számomra az is, hogy angolul kellett instruálnom. Az osztályfőnökömnek, Enyedi Ildikónak szintén annyira megtetszett a Casting című diplomafilmem és a holland szereplő, hogy végül ő is felkérte az egyik filmjéhez.
 
A helyszín is sok információt hordozott magában, ugyanis egy nagyon szegényes környezetben láthatjuk élni a főszereplő lányt. Hogyan találtatok rá erre a helyre?
Nehéz volt eldönteni, hogy milyen környezet lenne a legmegfelelőbb a lány lakóhelyeként, de végül is Erdélyben maradtunk, mivel a referenciavideóban szereplő lány faluja is ott található. Napokig keresgéltünk a Google maps-en és közben készítettem ezekről a helyekről képernyőfotókat. Körülbelül 30 lehetőség volt adott számunkra, így az operatőrrel tettünk egy körutat Erdélyben és az utazásunk során az ukrán határhoz közel találtunk rá Borsabányára. Ez tökéletesen megfelelt a gyönyörű hegyeivel és az azok közt húzódó teljesen lepukkant helységre. A bányavárosi hangulata számunkra rögtön katarzis érzést nyújtott.
 
Dudás Balázs, a Két csík című rövidfilm rendezője, a Malter Filmfesztivál 2. helyezettje
 
Hogyan találkoztál a rövidfilmed témájával?
Ennek a filmnek a története messzire nyúlik vissza. Az egész úgy indult, hogy láttam egy Facebook posztot egy nyilvános csoportban.  Egy srác kiírta a saját történetét a barátnőjével kapcsolatban. Egy ilyen mizéria volt, amiből nagy vita alakult ki. A lány azt hitte, hogy terhes, aztán megcsinálta a tesztet és csalódott volt, amikor megtudta, hogy mégsem az, majd nem értette, hogy miért érez így,
Ezt az egy csík-két csík sztorit írta le a fiú egy, számomra pedig ezt annyira izgalmas volt látni, hogy a poszt írójának meg van a saját, erős igazsága a történettel kapcsolatban és, hogy mennyire nem látja a lányét. Nem sokkal ezután én is túl voltam egy hosszú párkapcsolaton és az volt az első reakcióm, hogy leírtam azt egy lapra, szerintem mi van a lánnyal, hogy szerintem a nála ez, hogyan zajlik le és ezért meg ezért reagál úgy ahogy. Nyilván sok minden zajlott akkoriban bennem és valahogy nagyon megfogott, hogy két ember így összezárva egy kapcsolatban mennyire különböző történeten mozognak. Az, hogy mennyire közel vannak egymáshoz, de mégis mennyire el tudnak menni egymás mellett. Ebből született egy szinapszis, amiben nagyon sok személyes dolog bekerült, hiszen az ember abból ír, amit tud és ismer.
 
Hogyan született belőle rövidfilm?
Sokáig pályázgattunk vele mindenfelé, de nem kaptunk rá anyagi támogatást sehonnan. Aztán elegem lett és azt mondtam, hogy ez egy olyan történet, amiben két szereplő van és egy lakás a helyszín. Mit, ha nem ezt lehet megvalósítani semennyi vagy kevés pénzből? Szóval úgy született meg, hogy mindenféle pénzügyi támogatás nélkül, valamiféle minimális anyagi ráfordítással azoknak az embereknek a befektetett munkája szülte, akikkel ezt közösen meg tudtuk csinálni. Igyekeztem olyasvalamiről beszélni ebben a filmben, ami számomra fontos. Azt vettem észre először, hogy bagatellnek tűnik ez az egész probléma, de ha az ember benne van vagy átéli, akkor máshogy hat. Hozzám ez a téma közel volt és nagyon fontosnak éreztem.
 
A színészek és a csapat mennyire érezték személyesnek ezt az életszituációt?
Sok időt vett igénybe a szereplőválogatás, de először abban sem voltam biztos, hogy színészekkel vagy amatőrökkel akarok e forgatni. Én azt a két embert kerestem, akik ezt értik és érzik. Aztán ez olyan irányt vett, hogy színészekkel kezdtem el találkozni, de mondtam nekik, hogy ez nem casting, csupán az érdekel, hogy hol tartanak a párkapcsolataikban és milyen tapasztalataik vannak. Végül nagy szerencsémre találtam két olyan embert, aki ehhez hozzá tudott kapcsolódni. A próbák alatti beszélgetések a csapattal rávilágítottak arra, hogy tényleg tud fontos lenni ez a dolog mások számára is. Ez már fél siker volt és reménykedtünk abban, hogy ha elkészülünk, akkor ez az érzés kinyílik és a többeknek is fontos lesz. Azt hiszem az fogta meg a végül az embereket a filmben, hogy a próbál emberi lenni és olyasmiről szól, ami velünk történik.

Vígh Anna Judit
 

A rovat legfrissebb cikkjei

Emléktáblát állítanak a színészlegenda, Kóti Árpád emlékére
Harci törpe - A Kontroll nélkül című filmről
Mert egy a kenyér...
Szabó Magda, az ember, a nő, a feleség
Játéklehetőség nélküli játszmák - A Grönholm-módszer című előadásról

Hozzászólások