TIME DATE
Ma Albert és Lipót nap van.

2019-10-22 12:00:44 / Szerző: HajduPress

Gyász: meghalt a híres debreceni író

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
83 éves korában Debrecenben elhunyt Tóth-Máthé Miklós József Attila-díjas magyar író, színész.

A Wikipedia szerint Tiszalúcon született 1936. július 7-én, Tóth Miklós Gyulaként, Tóth Albert református lelkész és Máthé Izabella első gyermekeként. Három testvére Márta, Albert és Izabella. Márta súlyos betegségben hétesztendős korában elhunyt. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a Sárospataki Református Gimnáziumban 1946-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait az angol internátus bentlakó növendékeként. Erről az időszakról évtizedekkel később megírta Pecúrok című regényét, mely ma már kötelező vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. Sárospatakon öt évet töltött, majd a Debreceni Református Gimnáziumban tanult tovább, ott is kollégistaként.

Vonzotta a Csokonai Színház, mely akkoriban jó társulattal és a közönség számára színes repertoárral rendelkezett. Ha csak tehette, egy-egy előadás miatt kiszökött még a szigorú fegyelmű kollégiumból is. Miskolcon, a Kilián-gimnázium esti tagozatán fejezte be középiskolai tanulmányait. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként tevékenykedett, a Lenin Kohászati Művek területén építette az utakat és mellette a Miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt. Részt vett az 1956-os forradalom miskolci eseményeiben. Saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál. Az eseményt fotón is megőrökítette egy tanár barátja, aki szerencsére a képet nem adta ki a kezéből. Valamikor a rendszerváltozás után egy kiállításon – ugyanis időközben fotós lett a barátból –, egy tiszalúci asszony felismerte az egyik képen a versét felolvasó falubelijét Tóth Mikós Gyulát, és emlékezett rá, hogy az 56-os tiszalúci tüntetésen is az akkor színésznek készülődő fiatalember szavalta el a Szózatot és a Nemzeti dalt. Mindez elegendőnek bizonyulhatott volna, hogy a szovjet segítséggel levert forradalom utáni retorzióban rá is sor kerüljön, de ez nem következett be.

1957-ben legalább háromezer jelentkező közül – 1956-ban nem indult évfolyam – felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára. Huszonkilencen kezdték két osztályban és tízzel kevesebben diplomáztak 1961-ben. Többek között évfolyamtársai voltak Sztankay István, Petényi Ilona, Majczen Mária, Linka György, Szilágyi István, Mécs Károly, Szokolay Ottó, Pap Éva, Sólyom Ildikó. Tanárai közül Sulyok Máriára, Pártos Gézára, Básti Lajosra és az intézmény főigazgatójára, Olthy Magdára gondol vissza jó szívvel, szeretettel.

Kilenc esztendeig vidéki és fővárosi színházakban játszott (Veszprém, Békéscsaba, Győr, Thália és Vígszínház), majd pályát módosítva az írásra tért át. Tóth Miklós színművészből – hiszen a diplomájában és a plakátokon is így szerepelt – Tóth-Máthé Miklós író lett, majd Debrecen lett az otthona.

1964-ben még színészként változás állt be a magánéletében is. Feleségül vette Bakó Évát, akitől egy lánya, Márta született. Házasságuk tizenhárom év múltán válással végződött. Második felesége, dr. Kováts Enikő (gyermekorvos, gyermekpszichiáter) aki nemcsak társa, hanem múzsája is lett. Három gyermekük: Miklós, Imola, Máté. Ebben a házasságban teljesedhetett ki írói munkássága. Tóth-Máthé Miklós életének legnagyobb tragédiája, hogy Enikő 2003-ban ötvenhat évesen visszaadta lelkét Teremtőjének. Az író Hiányod hűsége című verseskönyvével és Az angyalokat hajnalban visszahívják (életünk könyve) visszaemlékezésével állított emléket neki. 

A család közleménye szerint életének utolsó pillanatáig dolgozott, Az Ady-arcú színész címmel írta énregényét. Művében életének azokat a történeteit gyűjtötte össze, amelyek a költővel való hasonlatosságához kapcsolódtak. Tóth-Máthé Miklóst Tiszalúcon helyezik örök nyugalomra.

Művei:
A csokornyakkendős (novellák) 1980
Isten trombitája, „Megszámlálta futásodat” (kisregények) 1981
Nábót szőlője (novellák) 1985
A szabadság nótáriusa (történelmi regény) 1987
Tapshoz kérem a szereplőket (novellafüzér) 1988
Világszám (novellák) 1988
Pecúrok (regény) 1989
Az igazságtevő (novellák) 1989
A fekete ember (három dráma) 1989
Élet zsoltárhangra (történelmi regény) 1990
Szekérsirató (novellák Vencsellei István fotóival) 1991
Hamu a sörben (novellák) 1991
Dobszóló a naprendszerben (szatirikus írások) 1992
Méliusz (történelmi dráma) 1994
Figuránsok (regény) 1994
A csalódott Lebvnyegi (humoreszkek, jelenetek) 1994
Krisztus-kereszt (novellák, egyfelvonásosok) 1995
Romrázók (regény) 1997
Trans la sego (A széken túl) (novellák eszperantóul Papp Tibor fordításában) 1997
Anyám könyve (visszaemlékezés) 1997
Hamlet építkezik (novellák, karcolatok) 1998
Lomtalanítás (válogatott novellák) 1998
Édenkeresők (novellák Katona Bálint fotóival) 1999
Miként a csillagok (négy történelmi regény) 2001
Megírod, apa? (gyermekeim könyve) 2001
Múlt időben (emlékkönyv Tiszalúcról) 2003
Életnek világossága (novellák bibliai témákra) 2005
Hiányod hűsége (versek) 2006
Az angyalokat hajnalban visszahívják – életünk könyve (visszaemlékezés) 2008
Tűz és kereszt (hét történelmi dráma egy kötetben) 2010
A nagyrahivatott (történelmi dráma (2010)
Öt kenyér és két hal (novellák bibliai témákra) 2012
A rögöcsei csoda (hat komédia egy kötetben) 2013
Kossuth papja (történelmi regény) 2013
A pap fia (versek és válogatott novellák) 2015
Számadással Istennek tartozom (regény Kálvin Jánosról) 2017   

A rovat legfrissebb cikkjei

Emléktáblát állítanak a színészlegenda, Kóti Árpád emlékére
Harci törpe - A Kontroll nélkül című filmről
Mert egy a kenyér...
Szabó Magda, az ember, a nő, a feleség
Játéklehetőség nélküli játszmák - A Grönholm-módszer című előadásról

Hozzászólások