A rangsor kialakításánál négy szempontot vettek figyelembe a lista készítői: az akadémiai elismertséget, vagyis maguk a kutatók mely intézményeket tartják az adott témában a legjobbaknak, a munkáltatói elismertséget, azaz a leendő munkavállalók alkalmazásánál mely intézményben végzetteket fogadják a legszívesebben, a felsőoktatási intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort, a H-indexet.
– A Debreceni Egyetemet az élet- és egészségtudományi képzési területen a 451-500. helyre rangsorolták, ezen belül pedig három specifikus témában is elérte az intézmény a listára kerülés feltételeit: a legelőkelőbb – 251-300. – helyezést a mezőgazdasági képzések érték el, az orvosi képzéseket a 301-350., a biológiát pedig a 401-450. helyre sorolták – tájékoztatta a hirek.unideb.hu portált Pintér Ákos.
A Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese hozzátette: az intézmény kiemelt fókuszterülete az egészségipar, s ez érzékelhető a kapcsolódó oktatási területek nemzetközi megítélésén is.
– A mezőgazdaság, biológia és orvostudomány témakörben a több mint 1200 intézményből álló mezőny első harmadában foglalunk helyet. Ezt a teljesítményt szeretnénk a jövőben az egyetem másik stratégiailag meghatározó területén, a műszaki-informatikai tudományok esetében is elérni – hangsúlyozta Pintér Ákos.
A brit cég ezúttal olyan felsőoktatási intézményeket rangsorolt, amelyek a művészet- és bölcsészettudományok (Arts & Humanities), mérnöki és műszaki tudományok (Engineering & Technology), élet- és orvostudományok (Life Sciences & Medicine), természettudományok (Natural Sciences), társadalomtudományok és menedzsment (Social Sciences & Management) terület valamelyikén kínálnak képzési programot.
Sajtóiroda – BZs
Hozzászólások