A debreceni Csokonai Színház és a miskolci Csodamalom Bábszínház közös produkciójában Vranyecz Artúrnak, a darab rendezőjének és a Saint-Exupéry-szöveg színpadra alkalmazójának volt két nagyszerű ötlete. Egyfelől az, hogy az amúgy is rengeteg rajzzal illusztrált kötet „képzőművészeti részét” a modern technika segítségével, videoinstallációk formájában – nemcsak háttérként, hanem a „sztori” szerves részeként – végig a nézők befogadási horizontjába helyezi, s ezáltal egy látványos „bolygóközi utazásra” invitálja a közönség körében ülőket. Másfelől, s ezzel összefüggésben az, hogy az eredeti irodalmi műtől eltérően nem a repülőgépével lezuhant pilóta (maga a szerző) meséli el a kis herceggel való találkozását, hanem a jelenléte csak mintegy keretül szolgál a kisfiú ezen adaptációban igen látványos utazásának. Annak az utazásnak, amely innentől kezdve nem pusztán egy ember narrációjára, hanem a kis hercegnek és a vele „összefutóknak”, az ideig-óráig az útitársaivá válóknak a párbeszédeire épül.
E két ötlet eredményeképp egy meglehetősen pörgős, ráadásul „duplafalú” előadást láthatunk. Mert miközben a kis herceg a színpad előterében a lezuhant gépén ügyködő pilótáról sem feledkezik meg egy percre sem, vele is folyamatosan kapcsolatban van – főleg a tőle kért, megrajzolandó báránya kapcsán -, addig a háttérben, a ledfalon sorjázó képekkel alátámasztva viszonyba kerül a rózsájával, a rókájával és az összes eddig bejárt bolygója lakóival is: a lámpagyújtogatóval, az iszákossal, a királlyal, a hiúval, az üzletemberrel és a földrajztudóssal.
Ehhez a „duplafalú” megoldáshoz a kis herceget és a pilótát alakító színművészek (Barabás Hunor és Bakota Árpád) hathatós jelenléte mellett a produkció azonban már csak két művészt „használ”, akik folyamatos „gyorsöltözésben” vannak, hogy a rózsából hirtelen királyba, a hiúból rókába, az üzletemberből földrajztudósba stb. alakuljanak. Az kétségtelen, hogy a két színész (Mészáros Ibolya és Papp István) remekül oldja meg ezeket a – már a gyors váltások miatt sem egyszerű – karaktermegjelenítéseket, csakhogy: véleményem szerint, ha ők játsszák a rózsát, a kígyót (Mészáros Ibolya) és a rókát (Papp István), az összes többi karakter színpadi megjelenítését már nem rájuk kellett volna bízni. Hogy miért? Mert ők hárman korántsem azt a szerepet töltik be a kis herceg életében, mint a „bolygóközi utazás” során megismert embertípusok. A rózsával való konfliktus, a rókának épp a rózsával való bánásmódjáról szóló, jól ismert tanítása és a kígyó ármánykodása a mondanivalóját tekintve, s a kis herceg további sorsára nézve annyira mást fejez ki, mint az egyes embertípusokat láttató – Saint-Exupéry nyilvánvaló társadalomkritikáját tükröző – karakterek, hogy e kettő azonos színészekkel való eljátszatása véleményem szerint nem szerencsés.
Persze nyilván nem feltétlenül a rendező döntötte el, hogy csak ennyi színész áll rendelkezésére a produkcióhoz, de talán erre jobban oda lehetett volna figyelni. Ennek ellenére hangsúlyozom, hogy mind a négy színművész kiválóan hozza az összes rábízott karaktert, amihez nyilván a látványos jelmezek – például a rózsa gyönyörű fekete alapon virágmintás ruhája, vagy a róka „önálló életet élő” farka is – nagyban hozzájárulnak. S tényleg le a kalappal Mészáros Ibolya és Papp István előtt, hogy ennyiféle karaktert egymás után ilyen tűpontosan képes ábrázolni.
A másik dolog, ami még felmerült bennem a produkció láttán, az a korosztályt érinti. A darabot a színház az általános iskola alsó tagozatosainak ajánlja. Nos, azt gondolom, hogy a történet eszmei mondanivalója miatt ez a felsős gyerekek számára mindenképp érthetőbb lenne, vagy, ha valóban az alsósokat hozzák el rá a pedagógusok, akkor az a részükről a színházlátogatás előtt komoly előkészítő munkát igényel. Máskülönben félő, hogy az impozáns látványvilágot és a bölcs mondatokat a kicsik még nem tudják összekapcsolni, így a darab „duplafalúsága” sem lesz számukra követhető.
Gyürky Katalin
Az alkotók:
Rónay György fordítása alapján színpadra alkalmazta: Vranyecz Artúr
Pilóta: Bakota Árpád
Kis herceg: Barabás Hunor m.v.
Rózsa, Király, Iszákos, Lámpagyújtogató, Kígyó: Mészáros Ibolya
Róka, Hiú, Üzletember, Földrajztudós: Papp István
Díszlet- és jelmeztervező: Kiss Borbála
Zenei munkatárs: Dargó Gergely
Koreográfus: Barabás Hunor
Dramaturg-konzulens: Madák Zsuzsanna
Rendezőasszisztens: Homonna Nóra
Rendező: Vranyecz Artúr
Hozzászólások