TIME DATE
Ma Arnold és Levente nap van.

2019-05-21 14:01:48 / Szerző: HajduPress

A manipuláció nagymestere - A Szívek királynője című filmről

A nagyobb felbontású fotók megtekintéséhez kattints a képre!
A nemrég a mozikba kerülő, megrázó, May el-Toukhy rendezte dán-svéd filmdráma ismertetője alapján azt gondolhatnánk, hogy a híres A felolvasó című film „északi” párját fogjuk látni. Ha ugyanis valaki emlékszik a Kate Winslet és David Kross játszotta, ma már kultfilmnek számító alkotásra, ott is arról van szó, hogy egy középkorú nő elcsábít egy kamasz fiút. Nos, ezt, ennyit a Szívek királynője is „elárul önmagáról” a promójában, de ennél jóval többet ad.

Egy meglehetősen jómódú házaspár, az orvos férj, Peter (Magnus Krepper) és a családsegítő terapeutaként dolgozó feleség, Anne (Trine Dyrholm) otthonába pillantatunk be rögtön a film elejétől fogva. Az inkább már az ötvenen, mint negyvenen túli párról kiderül: a férjnek ez a második házassága, amelyből ikrei, két gyönyörű tíz év körüli lánya van, az első frigyéből viszont van egy kamasz fia, Gustav (Gustav Lindh), akivel az édesanyja, Rebecca nem bír, s ezért egy időre az apjához, illetve az apja családjához költözteti a srácot. A leírtak ellenére azonban a film főszereplője nem az apa, hanem az ikrek anyja és Gustav ilyen értelemben vett nevelőanyja, aki – Trine Dyrholm kiváló alakításában – sokkal inkább tűnik jégkirálynőnek, mint a film címében szereplő szívek meghódítójának. Kimért, racionálisan megfontolt, okos nő, akiről lerí: simán irányítja az inkább papucsnak, mintsem kemény fickónak tűnő férjét is, a lányaiért pedig a tűzbe menne, ha kell.

A kihűlő félben lévő, már csak a gyakorlati dolgok közös megoldására „szakosodott” házasságában azonban látszik, hogy nem boldog. Hiába a rengeteg pénz, a vagyon, a karrier, a nagyszabású partik, ezen a nőn mintha az amúgy inkább a férfiakra jellemző „kapuzárási pánik” tünetei lennének egyre inkább úrrá: öregedő, elhasználódó félben lévő testét sporttal még próbálja ugyan valamennyire karbantartani, néha még a férjét is rá tudja venni a testi együttlétre, de látszik rajta: fél, hogy nőként ő már nem kell, nem kéne senkinek… S ekkor jön kapóra számára a nevelt fia. Akit, először érzelmileg és lelkileg behálózva, majd pedig testileg is megostromolva igen gyorsan a titkos szeretőjévé tesz. 

A helyzet már önmagában pikírt, hisz a nő és Gustav is tisztában van vele: bármelyik családtagjuk előtt bármikor lebukhatnak, ami egyébként egy távolabbi rokon esetén meg is történik akkor, amikor az ikrek szülinapi partiján – megbújva – nem bírnak magukkal. Azonban mindeddig nem vagyunk túl A felolvasó című film szüzséjén: igen, az idősödő hölgy és a kamasz fiú szerelmi légyottjainak láttatásán. Csakhogy. Csakhogy a film ettől kezdve válik zseniális alkotássá: mert miközben elhiteti velünk, hogy ez a nő pusztán azért létesít szexuális kapcsolatot a nevelt fiával, hogy még nőnek érezhesse magát, szép lassan kiderül, hogy ez esetben erről jóval többről van szó. Egy terv, egy játszma része csupán a fiú, egy súlyos manipuláció áldozata, amelynek mentén a nő sokkal többet akar elérni néhány kellemes, lopott órácskánál.

A manipuláció hátterében a nő saját gyermekei is szerepet játszanak, valamint a boldog, tökéletes, minden szempontból irigylésre méltó élet látszatának a minden áron való fenntartása. Csakhogy az ár, amit a házaspárnak ezért a látszatért meg kell fizetnie, túl nagy lesz, pontosabban inkább csak a férjnek, mert a férjét is végig tökéletesen manipuláló nő nem igazán sínyli meg a vele/velük történteket. Az áldozat egyértelműen nem ő, hanem sajnos a védtelen, kiszolgáltatott, érzelmileg amúgy is labilis fiatal srác. De hogy pontosan mi is ez a nagyon tudatosan, tervszerűen véghezvitt „játszma”, ez a nagyon súlyos, a büntető törvénykönyvbe is ütköző „hadjárat”, amit ez a nő keresztülvisz, azt fejtsék meg Önök. Egy mélyen elgondolkodtató, a székhez bizony odaragasztó, lebilincselő alkotásról van szó, ami azért is nagyon tanulságos, mert rávilágít: ezek a manipulátorok igenis köztünk élnek. És épp azért annyira veszélyesek, mert annyira profik, hogy egyáltalán nem látszik rajtuk, hogy játszmáznak velünk, s hogy a végén mi, s nem ők fognak a dologból rosszul kijönni. Félelmetes, hátborzongató. Aki ilyesfajta élményre vágyik, térjen be a debreceni Apolló moziba, s nézze meg, mit is tud ez a fajta ember, jelen esetben egy, a „szívek királynőjének” beállított boszorkány. 

Gyürky Katalin

A rovat legfrissebb cikkjei

„Az én ügyem a te ügyed is” - Lezajlott a 39. Adyák Gála
Múzeumok éjszakája - Nemesi útlevéllel a debreceni városházára
Díjazták a Csokonai Színházat is
Gének és/vagy környezet? A Három egyforma idegen című filmről
Elhunyt Franco Zeffirelli

Hozzászólások